BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS



Hasonló dokumentumok
Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének április 23-ai rendkívüli ülésére

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete

ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 31/2013. (X.31.) és a 29/2018.(VI.27.) Ör-rel módosított

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2..

50/2004. (XI.18.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete. A sportról

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2016. (VI.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat sportfeladatairól

Szám: 31/2009. (IV. 16.) Kt. határozat Tárgy: Halmaj község ig szóló Sportkoncepciójának elfogadása

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3.

Csány Község Önkormányzati Képviselőtestületének án megtartott üléséről készült jegyzőkönyv 1.számú melléklete

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról

Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában

13/2000. (V. 18.) RENDELETE

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása

KOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA

1. A rendelet hatálya

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed

Ibrány Város Önkormányzatának SPORTKONCEPCIÓJA

2. számú melléklet. Ép testben ép lélek. Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatai

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet alapelvei. 2. A rendelet célja

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2004. (V.27.) önkormányzati rendelete a sportról

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról

Tisztelt Képviselő-testület, kérem, az előterjesztés megvitatását és a Sportrendeletről szóló rendelet megalkotását.

Zalaszentgyörgy Község Sportkoncepciója

Utánpótlás nevelés Alapvető értékek, meghatározások Az utánpótlás nevelés önkormányzati támogatásának alapelvei

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja

Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző Varga Zita nemzetközi, nemzetiségi és sport referens

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

Ócsárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V.15.) számú önkormányzati rendelete a sportról

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET március 8-i ülésére

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1. 1.

2014. február 11-én tartandó ülésére. Bejelentések

A TÉGLÁS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013

Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: R-1555/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete. a sportról. A rendelet célja. A rendelet hatálya

1. számú melléklet. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat

1.)Az önkormányzat sportrendeletének megalkotása Előadó: Dr. Kerékgyártó Judit jegyző

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA

ADATLAP Sárbogárd Város Önkormányzata SPORTCÉLÚ TÁMOGATÁSAIHOZ. A pályázat típusa, kódszáma (az Önkormányzat tölti ki): I. A (pályázó) szervezet

N A G Y D O B O S KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJ A

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 3/2013. (II.08.) önkormányzati rendelete. Zalakaros Város Sportjáról

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Bakonycsernyei Bányász Sport Egyesület évi SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA ( )

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Polgárdi Városi Sportegyesület 8154 Polgárdi, Bocskai u. 2.

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése Felhívás kódszáma: EFOP

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 3/2008. (III.12.) számú rendelete. Miskolc Megyei Jogú Város testnevelési és sport feladatairól

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI, IFJÚSÁGI ÉS SPORT BIZOTTSÁGA ELNÖKÉTŐL

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 26-i ülésére

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

28/2003. (X.13.) önkormányzati rendelet 1. Szolnok Megyei Jogú Város sportjáról

E L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Önkormányzata Sportkoncepciójának felülvizsgálatáról

Az Iskolai Sportkör Szervezeti és Működési Szabályzata

2010. Nevelési intézmények fejlesztése

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2001.(XI.22.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SPORTRÓL

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1..

HarkányVáros Képvisel -testületének 9/2003.(IV.28.) számú rendelete a sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének június 08-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA

PILIS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA

TARTALOM. 1. Bevezetés Szank sportéletének rövid bemutatása A sportkoncepció alapelvei Alapfeladatok, prioritások...

Jakabszállás. Települési projektgyűjtő adatlap a Kistérségi Sport-és szabadidős stratégiához

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10/2015. (IV.29.) önkormányzati rendelete

Iskolai sport. Budapest II. kerület Diáksport A II. kerületi diákolimpia versenyrendszer jellemzői

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

~~ól Weeber Tibor. Ch1. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere. I. Tartalmi összefoglaló

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

PILISSZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA

J a v a s l a t az ÉMOP-4.3.1/A-12 számú Oktatási intézmények fejlesztése című pályázat benyújtására

BIATORBÁGY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉVRE SZÓLÓ SPORTKONCEPCIÓJA

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények

ELŐTERJESZTÉS Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság április 25-i ülésére

IRÁNYELVEK, CÉLKITŰZÉSEK

Átírás:

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA ÉS SPORTTÁMOGATÁSI RENDSZERE 2008 2011. 138/2008. (II. 28.) közgy. határozat

I. Bevezető II. III. IV. A sportkoncepció alapelvei 2 Tartalomjegyzék Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása 1. A Sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek V. Önkormányzati sportigazgatás VI. VII. A sport területei az Önkormányzat szerepvállalása 1. Gyermek- és ifjúsági sport: óvodai sport iskolai testnevelés diáksport utánpótlás-nevelés sportiskolai rendszer 2. Versenysport, élsport 3. Szabadidősport (lakossági sport) rekreáció 4. Fogyatékkal élők sportja 5. Sportegészségügy 6. Nemzetközi sportkapcsolatok 7. Sportturizmus 8. Sportrendezvények 9. Elismerések, kitüntetések 10. Sportlétesítmények Önkormányzati sporttámogatási rendszer 1. Alapvető értékek, meghatározások 2. Az önkormányzati sporttámogatás általános formái 3. Az önkormányzati sporttámogatás összetevői, fő keretei 4. A finanszírozás alapelvei prioritások az önkormányzati támogatásban 5. A közvetlen önkormányzati sporttámogatás általános érvényű szabályozói 6. Gyermek- és ifjúsági sport: diáksport kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek nem kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek 7. Versenysport, élsport élsportolók csapatsport egyesületek 8. Szabadidősport (lakossági sport) rekreáció 9. Sportrendezvények 10. Tartalékalap 11. Sportlétesítmények VIII. Mellékletek 1. Értelmező rendelkezések 2. Békéscsaba sporthelyzetének SWOT-analízise 3. Közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények felújítási, fejlesztési terve, ifjúsági parkok létrehozása 4. A sporttámogatás keretei

3 I. Bevezető 1. A sportkoncepció szükségessége: a kulturális élet és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra fejlesztése is csak hosszú távon érvényesülhet, működtetése csak tervezetten lehet hatékony. A meghozott jelentős döntések következményei sokszor csupán esztendőkkel később jelentkeznek. Nem lehet egyik napról a másikra komoly sikereket felmutatni, csak az átgondolt, hosszabb távra szóló elképzelések, tervek s azok következetes megvalósítása, betartása hozhat az eredményekben előrelépést. A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve természetesen figyelembe véve a jogszabályok által előírt önkormányzati kötelezettségeket az Önkormányzatnak szükséges meghatározni egy kiszámítható szerepvállalást a város sportéletében. Békéscsaba Megyei Jogú Város 1996-tól folyamatosan rendelkezik sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszerrel. A cél eddig valamennyi koncepció elkészítésekor ugyanaz volt, mint ami ma is: a következő évekre szabályozni a legfontosabb tennivalókat, meghatározni a sportágazatban kötelezően és önként vállalt feladatok kereteit, tájékoztatást adni a sportágazat résztvevőinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékéről. 2. A sportkoncepció szükségességét indokolja az az ellentmondás is, hogy amíg a versenysport-élsport területén kimagasló nemzetközi sikereket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetőség a lakosság felé, mindezzel pedig egy városnak élnie kell. Értékeinek önmagán túlmutatóan a társadalmi jólét növelésében és a testi-lelki betegségek, társadalmi konfliktusok megelőzésében, avagy kezelésében is meg kell jelenniük. 3. A napjainkban is jól érzékelhető változások, az állam szerepvállalásának évről évre történő csökkenése, a tőkeerős szponzorok hiánya és az anyagi gondok egyaránt éreztetik hatásukat a magyar sportéletben; Békés megyében, Békéscsabán pedig különösen. A rendszerváltást követően megszűnt a sport kivételezett szerepe, s míg a magyar sportéletben a költségek rohamosan nőttek, a központi költségvetési támogatások egyre csökkentek. A területi-, helyi önkormányzatokra a szociális, kulturális, oktatási alapfeladatok tömege zúdult és zúdul ma is, a sport pedig egyre inkább háttérbe szorult. A sport korábbi nagy mecénásai állami vállalatok, szövetkezetek jó része vagy tönkrement, vagy átalakult magántársasággá, így a sporttevékenységet támogató hajlandósága általában megszűnt. Az új cégek, letelepedett multik kevés kivételtől eltekintve nem mutatnak szándékot a testkultúra támogatására, szponzorálására. Mindennek következtében a magyar sport az elmúlt tizenöt-húsz évben rendkívül jelentős veszteségeket szenvedett. A közgazdász szakemberek véleménye szerint hosszútávon annak az alapelvnek kell érvényesülnie, mely szerint elsősorban az egyének saját maguk élvezik a sportolásból és a sportlátványosság nézéséből származó előnyöket, így alapvetően nekik kell viselniük azok költségeit is. Csakhogy jelenleg még mindig nem alakult ki egy ilyen jól működő sportszféra, így jelenleg átmeneti időszakot élünk, melyben az önkormányzat segítsége nélkül a sport működése bizonytalanná, sőt lehetetlenné válhat. (Ugyanakkor sajnos sok sportegyesület az önkormányzati támogatást nem támogatásként, hanem járandóságként kezeli. Valósággal elvárja, hogy a számlájára mielőbb odakerüljön az általa méltányosnak tartott pénzösszeg. Ez persze gyakori konfliktusforrás. Csakúgy, mint a régi sportegyesületből kiváló, illetve újonnan alakult sportkörök kezelése, támogatása.)

Tehát bátran kijelenthető: ha a települési önkormányzatok az elmúlt időszakban nem vállalták volna fel a sportszervezetek támogatását, a magyar sport elemeire hullott volna szét. Ez a megállapítás Békéscsabára is igaz! 2007-es adatok szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összesen mintegy 180.000.000,- Ft-tal támogatta valamilyen címen a sportszervezeteket (a támogatott egyesületek száma: 49), s további kb. 12.000.000,- Ft-ot fordított a szakfeladati költségvetési soron saját lebonyolítású sportrendezvényekre. E támogatási összeghez hozzájön még az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények bérleti díj nélküli biztosítása (számítások szerint 2007-ben ez mintegy 64.000.000,- Ft érték), valamint az oktatási intézmények tornatermeinek, sportudvarainak ingyenes használata (forintra lefordítva : 27.715.600,- Ft szintén 2007-es adat). Az Önkormányzat a sportegyesületek költségvetésének átlagosan a mintegy 60 65 százalékát biztosította! Ami egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzati szerepvállalás elmaradása, drasztikus csökkenése esetén a helyi sportélet összeomlana. 4 4. Az Önkormányzat sportpolitikai elvei az elmúlt időszakban alapvetően helyesen határozták meg a célkitűzéseket. Ennek lényege, hogy a sport valamennyi területét összefüggéseiben kezelte, ugyanakkor a város sajátosságainak, lehetőségeinek, valamint az egyesületi keretek között sportolók életkorának figyelembe vételével a fő hangsúlyt a gyermek- és ifjúsági sport támogatására fektette úgy, hogy az egyesületi, sportági hagyományokat sem hagyta figyelmen kívül. BÉKÉSCSABA SPORTJÁNAK TRADÍCIÓI (E) = (erősség) Nemzeti Sportváros (1997.), a város rangos sportmúltja; régóta (évtizedek óta) működő, sikeres sportszervezetek, olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportolók; köztünk élő példaképek; az olimpiai bajnok Ónodi Henrietta Békéscsaba díszpolgára lehetett; évente két Békéscsaba Sportjáért kitüntetés adható; változatos sportolási lehetőségek; a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkező humán tőke, elkötelezett edzők, sportvezetők; felkészült, lelkes segítők, önkéntesek, aktívák; az elmúlt években nemzetközi mérkőzések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba; sportot értő és szerető, aktivitásra bírható lakosok. (GY) = (gyengeség) a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelő infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; kevés támogató, szponzor a térségben, így a sportszervezetek működtetését illetően az Önkormányzatra túlságosan súlyos terhek hárulnak; valójában az önkormányzati szerepvállalás nélkül a csabai sportélet gyakorlatilag összeomlana; nincs nemzetközi szintű csapatunk, a legnépszerűbb sportág (labdarúgás) nagy mértékű visszaesése; a legutóbbi olimpián csupán egyetlen olimpiai résztvevőnk volt; nem becsüljük meg igazán a legtehetségesebb, legsikeresebb szakembereinket, sportolóinkat; a legsikeresebb edzők, szakemberek nagy számban távoznak el Békéscsabáról. (L) = (lehetőség) létesítmény-fejlesztéssel változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezésének bővítése; sportolási lehetőségek kínálatának bővítése; kistérségi, megyei, regionális együttműködés; sportturizmus fejlesztése; az értékek összegyűjtése (Sportmúzeum, sportkönyvek, stb.) országos, nemzetközi sportesemények rendezése; a média adta lehetőségek jobb kihasználása a sportdiplomácia további javítása; a sportértékek beépítés a városmarketingbe; lokálpatriotizmus; hagyományok, hagyományos rendezvények továbbvitele. (V) = (veszély) elfelejtődhetnek a sikerek, ha nem örökítjük meg azokat valamilyen megfelelő módon (Sportmúzeum, Békéscsaba sporttörténelmével foglalkozó könyv, könyvek); a megyében, régióban lévő települések bővülő sportkínálata; tovább nő a Békéscsabát elhagyó sikeres sportolók, sportszakemberek száma; ha nincsenek hagyományok, kézzel fogható értékek, még kevesebb gyermek lesz motivált a sporttevékenység űzéséhez. SWOT-mátrix 1. II. A sportkoncepció alapelvei 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a városi sportkoncepció megalkotása során összhangban az Európai Sport Chartával, az Európai Unió Fehér Könyvével, a Nemzeti Sportstratégiával, valamint a város ágazati koncepcióival alapdokumentumként veszi figyelembe a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt, a sportról szóló 2004. évi I. törvényt.

5 2. A sport önszerveződésre épülő autonóm tevékenység, az egyetemes és nemzeti kultúra része, szervesen kapcsolódik a társadalom kulturális, gazdasági jelenségeihez. 3. A legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, a sportoláshoz, a rendszeres testedzéshez való jog az állampolgárok Alkotmány által biztosított alapvető joga. 4. A testi nevelésnek mint pozitív társadalomformáló eszköznek megkülönböztetett figyelmet kell élveznie. A testkultúra, a sport kiemelkedő jelentőségét támasztja alá társadalmilag hasznos, semmi mással nem helyettesíthető funkciója: az egészségmegőrzés, illetve a betegségmegelőzés egyik alapvető eszköze; jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, személyiségformálásában; a nemzeti öntudat erősítésének, a közösségi együttélésnek, a városunkhoz történő pozitív érzelmi kötődés, az egészséges lokálpatriotizmus kialakításának fontos eszköze; a mozgáskultúra, a mozgásműveltség, a cselekvésbiztonság fejlesztésének egyedi formája; elősegíti a tisztességes játék (fair play), az esélyegyenlőség és a tolerancia eszményének kiteljesedését; kulcsszerepet vállal a káros önveszélyeztető tendenciák (alkohol-, dopping és drogfogyasztás) elleni harcban; pozitív lehetőség, program a szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére, a szórakozásra és szórakoztatásra; országon belül, s a nemzetközi színtéren a civil kapcsolatok kialakításának, közösségek együttműködésének könnyen megszervezhető formája; fontos szerepet tölt be Békéscsaba város hírnevének növelésében, jelentős hatása van a városmarketing területén. 5. A testnevelés és a sport részterületei az óvodai mozgásfejlesztéstől ( óvodai testneveléstől ) a hivatásos sportig egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek, egyik területének fejlesztése vagy elhanyagolása kihat a testkultúra egészére: a fejlett óvodai mozgásfejlesztés, iskolai testnevelés és a diáksport jelenti azt a szilárd alapot, amelyre a sport további ágazatai épülnek; a tudatos utánpótlás-nevelés a sporttehetség gondozásával válik a versenysport alapjává; a szabadidősport, a fogyatékkal élők sportja a munkaképesség megtartásának, újrateremtésének és a pozitív életszemlélet kialakulásának fontos eszköze; a verseny- és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejeződő, valójában a sportkultúra húzó ágazata, ösztönző minta, motiváció a rendszeres testedzéshez és teljesítményfokozáshoz. 6. A sportolási lehetőségek alapfeltétele a megfelelő szintű és számú létesítmény, infrastruktúra megléte. 7. Az önszerveződés, a társadalmi jelleg és a demokratizmus a korszerű sportélet lényegi sajátja. 8. A város sportja meg kell, hogy feleljen az Európai Unióban megszabott elvárásoknak, valamint a környezetvédelmi és a területfejlesztési kötelezettségeknek.

6 9. Az egyes sportágazatokra jutó önkormányzati pénzeszközöknek forrásaiban tisztázott, mértékben előre ismertnek kell lennie, bizonyos részét objektív módon, pontérték táblázat felhasználásával, más részét pályázati úton célszerű elosztani. 10. A testedzés és a sport egyes területei kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat. 11. A sport támogatásában mint közfeladatban az Önkormányzat szerepe hosszabb távon is meghatározó, de nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági és magánszféra hozzájárulása sem. 12. Alapvető érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön és értékeinek megfelelő támogatást nyerjen. III. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása III. 1. A Sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései Az Önkormányzat feladatait a Sportról szóló 2004. évi I. törvény határozza meg az alábbiak szerint: 55. (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv.-ben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. (3) A megyei (fővárosi) önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében: a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit, b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, e) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat,

f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. (4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén adottságainak megfelelően ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat. (5) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. III. 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata ehhez kapcsolódó önkormányzati feladatok A sport az egyik legelterjedtebb emberi tevékenység végezzék akár hivatásos sportolók, akár amatőrök, rendszeresen vagy alkalomszerűen, emberek milliói sportolnak az Európai Unióban is. Amellett, hogy jót tesz az egészségnek, a sportnak kiemelt gazdasági és szociális jelentősége is van: elősegíti a társadalmi beilleszkedést, ösztönzi a kulturális cseréket, továbbá álláshelyeket teremt szerte Európában. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása a társadalom valamennyi területére közvetlen vagy közvetett, hosszú távon érzékelhető hatást gyakorol. Az EU élesen kettéválasztja a sport két területét: a sport, mint gazdasági tevékenység, a gazdasági tevékenységek általános uniós szabályai alapján kell működnie. a sport, mint társadalmi jelenség, társadalmi értékei miatt az unió közvetlenül is igyekszik támogatni, és erre ösztönzi a tagállamait is. Az EU-csatlakozás sportra gyakorolt hatásai a társadalmi fejlődéssel párhuzamosan jelentkeznek: a növekvő életszínvonal és a több szabadidő révén a szabadidős kultúra is fejlődik, s hazánkban is növekszik a rendszeres testmozgást végzők száma. Az Európai Unió közvetlenül nem nyújt támogatást sporttevékenységekre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sportszervezetek projektjeihez ne nyújtana pénzügyi támogatást, ugyanis a sport beépíthető más területek fejlesztési elképzeléseibe, programjaiba. A sport hozzájárulhat számos közösségi politika megvalósításához is, például a szociális kohéziót, a kisebbségek, a fogyatékkal élők beilleszkedését elősegítő, vagy akár a fiatalok körében a demokráciát népszerűsítő programok révén. Így egy sportprojekt, amely valamely program (Leonardo Ifjúsági program, Strukturális Alapok programjai, kutatási programok, stb.) követelményeinek megfelel, annak keretében EU-s támogatásban részesülhet. Olyan, hagyományosnak mondható sportesemények, mint például bajnokságok, versenyek vagy nemzetközi események egyáltalán nem támogathatóak. Mindemellett nagyon fontosnak tartható az ún. Fehér Könyvnek (az Európai Bizottság adta ki 2007 júliusában) az a fejezete, amely szerint a sport felhasználása az EU fejlesztési politikájában címet viseli. Ez a felhívás azt sugallja, hogy a strukturális és kohéziós alapok 7

forrásai is megcélozhatók a sport számára a jövőben, elsősorban az infrastrukturális feltételek megteremtése érdekében. Nagyon lényeges az is, hogy a Fehér Könyv kapcsolt támogatási lehetőségek sorát említi, pl. az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beilleszkedési Alap, az Európai Polgárokért programok, továbbá az élethosszig tartó tanulás, és a cselekvő ifjúsági programok révén. Tulajdonképpen a társadalmi befogadás, a társadalmi kohézió sport általi erősítéséről van szó az említett programokban. A Fehér Könyvben található javaslatok szerint szerepet kap a sport az erőszakos és rasszista cselekmények megelőzésében, a bűnüldözési szervek és a sportszervezetek együttműködésében. A Strukturális Alapok forrásainak fogadására a Magyarország által elkészített Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) lehetőséget nyújt a sport fejlesztésére is, elsősorban infrastrukturális beruházások és képzési fejlesztések formájában. Az NFT operatív programjai között vannak olyanok, amelyek a sport számára források elérését teszik lehetővé. A Regionális Operatív Program, DAOP (Dél-alföldi Operatív Program) támogatható tevékenységek köre: Egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése: meglévő gyógyfürdőkben új szolgáltatatások létrehozása, valamint a meglévő szolgáltatások színvonalának emelése, fejlesztése; a meglévő gyógyfürdőkben az egészségturisztikai szolgáltatások gyógyászati, wellness, sport fejlesztése, valamint az egészségturisztikai infrasturktúra színvonalának emelése. Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés aktívturisztikai fejlesztések: vizek mentén az aktívturizmus fejlesztésének céljával szabad strandok, kikötők és egyéb vízi sportoláshoz kapcsolódó szolgáltató létesítmények és egységek fejlesztése, kiépítése, felújítása turisták vízi sportokhoz kötődő igényeiknek kielégítésére; gyalogtúra útvonalak kialakítása pihenőhelyekkel, valamint kerékpáros és vízi túra útvonalak mentén kiszolgáló helyek, pihenőhelyek kialakítása. Kerékpáros turisztikai szolgáltatások kialakítása (kerékpártárolók, pihenők kialakítása; termékcsomagok kialakítása; kerékpárkölcsönzők kialakítása, stb.) A természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztések, pl. helyi természeti értékek, területek, egyedi tájértékek turisztikai célú bemutatására alkalmas többfunkciós bemutatóterek, természeti és tájvédelmi tematikájú szolgáltató létesítmények kialakítása az aktív turisztikai helyszíneken (gyalogos, vízi túraútvonalak mentén). Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése: Az intézmények udvarának felújítása, baleset-mentesítése, tanulást segítő térként való bekapcsolása az oktatás folyamatába (pl.: udvari játékok, udvari utcabútorok, kerékpártároló, játszótér, sportpálya, kerítés, zöldterület). Telekhatáron belül mellékhelyiségek, higiéniás és ellátó létesítmények, szabadidős programok, foglalkozások lehetőségét biztosító épületek, terek, a szocializációt segítő helyiségek (pl.: tornaterem, tornacsarnok, tornaszoba) akadálymentes kialakítása, tanuszoda/tanmedence korszerűsítése, felújítása és ezen beruházásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzések Kerékpárút hálózat fejlesztése. Szociális jellegű városrehabilitáció: Közterületek rehabilitációjához kapcsolódó tevékenységek: akadálymentesítés, parkok, jóléti zöldfelületek fejlesztése és újak kialakítása; közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, kialakítása; közösségi célú sport- és szabadidős létesítmények, terek kialakítása, létesítmények bővítése, felújítása. Kapcsolódó ESZA (Európai Szociális Alap) típusú tevékenységek: közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését szolgáló szolgáltatások, képzési programok kialakítása meglévő épületekben (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó és foglalkoztató házak, kulturális és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.). Ifjúsági és szabadidős programok. A DAOP egyik intézkedése az iskolai infrastruktúra fejlesztése, amely a sportoktatás céljait szolgáló létesítmények fejlesztését, akadálymentesítését is magába foglalja. Ugyanezen 8

program intézkedése az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. A program az iskolákban kívánja hatékonyabban terjeszteni az egészségtudatos életmód fontosságát, a mozgáskultúra elsajátítását és támogatja az ehhez kapcsolódó, az oktatóknak szóló képzési programokat. További intézkedés célozza az integrációs oktatást és képzést, ahol a hátrányos helyzetű, különösen a roma, valamint a fogyatékkal élő tanulók integrációs programjai (sporttevékenységek beillesztése révén) támogathatóak. Határokon átnyúló projektek esetében civil szervezetek esetünkben sportszervezetek együttműködését is számos pályázat segíti (pl.: INTERREG-pályázatok). A további intézkedések esetében is elképzelhető a sportjellegű projektötletekkel történő pályázás, amennyiben az egyes területekhez megteremthető a sportos kapcsolódási pont. Az Uniós pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatokon való részvétel, az intézmények segítése a pályázatok elkészítésében, sportszervezetek számára a figyelem felhívása ezen pályázatokra, kiemelten fontos önkormányzati feladat. IV. Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek 9 Az alapelveknél megfogalmazott értékek megteremtése, biztosítása érdekében az önkormányzat az alábbi feladatokat határozza meg. Az önkormányzat a prioritások megfogalmazásakor különös tekintettel veszi figyelembe a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt és a sportról szóló 2004. évi I. törvényben, a helyi önkormányzatra vonatkozó feladatokat. 1. Az önkormányzat az anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet (kötelezően ellátandó sportfeladat). 2. Együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel (kötelezően ellátandó sportfeladat). 3. Az önkormányzat a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti (kötelezően ellátandó sportfeladat). A város költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól függően törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévő sportpályák fejlesztésére, újak építésére. 4. A sporttevékenység részterületei között az önkormányzat az alábbi szempontokat emeli ki: a.) A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot ezen belül az iskolai testnevelést, mint kötelezően ellátandó sportfeladatot, valamint a szabadidősportot kell állítani. a tanuló ifjúság egészségi, erőnléti állapota a jövő társadalmának egyik meghatározó tényezője. Megfelelő korban történő mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a szabadidős sportolás, az utánpótlás-nevelés, majd a versenysport és az élsport épülhet.

10 Elsődleges cél a diáksportélet felpezsdítése, a rendszeres, állandó diáksportrendezvények szervezése, valamint az iskolai keretek folyó diáksport feltételeinek javítása lehet. Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidős sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység és vitalitás egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvető (szabadidő)sportolási és rekreációs lehetőségeket. Ez elsősorban a megfelelő és népszerű programok szervezésével, támogatásával, illetve létesítmények biztosításával történhet meg egyre inkább élve a térség adta lehetőségekkel is (Körösök közelsége, kerékpárutak, bányatavak, stb.). Célunk az lehet, hogy a sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket, és ezáltal javítsuk a békéscsabai polgárok életminőségét, javulást érjünk el a népegészség terén; hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak és általában a csabaiak produktivitását; csökkentsük az egyenlőtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához. b.) Figyelemmel az esélyegyenlőségre segíteni kell a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sporttevékenységeit. c.) A gyermek- és ifjúsági sport támogatása a kulcsfontosságú feladatok közé kell, hogy tartozzon. A korosztály sportegyesületen belüli tevékenysége az utánpótlás-nevelés során valósul meg. Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a sporttörvény is a támogatásra javasolt területek közé sorolja. A sporttörvény ajánlása mellett a prioritás megfogalmazását indokolja az is, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőségét. Ezt az elvet az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta is konkrétan megfogalmazza: az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét. Számunkra ugyanakkor a legfontosabb tény, hogy a békéscsabai sportkörök nagy többségében mindenekelőtt gyermek- és ifjúsági korú gyermekek sportolnak, az egyesületekben elsősorban utánpótlás-nevelő munka folyik. Célunk az lehet, hogy még több gyermek sportoljon rendszeresen, szervezett keretek között, versenyezzen hétről hétre jól felkészült szakemberek irányítása mellett. d.) A sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok feladatai között konkrétan nem említi a versenysport-élsport támogatását, de nem is tiltja azt. A versenysport támogatásának, értékelésének elveit, elismerését helyi szinten szükséges meghatározni. A versenysport (és hivatásos sport) eredményei pozitív hatásokat jelenthetnek városunk számára a városmarketing, városimázs, társadalmi kapcsolatok területén, az országos és a nemzetközi versenyeken elért sikerek növelhetik a városunkban élő emberek azonosságtudatát, kötődését lakóhelyükhöz, s pozitív húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport (az óvodai sport, az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés) és a szabadidősport számára. Tényként kell kezelnünk, hogy az elmúlt időszakban csökkent az olimpiai résztvevőink száma, a célunk az lehet, hogy az egyesületekben folyó tudatos utánpótlás-neveléssel, tehetséggondozással, illetve az élsportolók megfelelő támogatásával segítsük azon sportembereket, akik tehetségük, felkészültségük

11 alapján a legnagyobb, legjelentősebb sporteseményeken is ott lehetnek, városunkat magas szinten képviselhetik. A nagy népszerűségnek örvendő, évtizedes tradíciókra visszatekintő csapatsportszervezeteinket illetően a megfogalmazott középtávú cél az lehet, hogy a női kézilabdasport elérje a nemzetközi szintet, míg labdarúgásban a biztos másodosztályú szereplést követően megfelelő szakmai és anyagi alappal rendelkezve élvonalbeli csapata lehessen a városnak. Tradicionális és feltörekvő sportágak (kosárlabda, röplabda, vízilabda) fejlődésének, előrelépésének lehetőségek szerinti segítése, támogatása. 5. A város kulturális életének, a lakosok szórakozási lehetőségeinek és a sport idegenforgalmának bővítését segítheti, ha Békéscsaba egyedi, reprezentatív, jelentős érdeklődésre számot tartó országos és nemzetközi sporteseményeknek ad otthont. 6. A sport, a sportágazat felhasználása a lokálpatriotizmus erősítéséhez, a város ismertségének, turisztikai vonzerejének növeléséhez, a város általános megítélésének ( városimázs ) közvetett javításához, a városmarketing érdekében. A sportturizmus lehetőségeinek kiaknázása: minél több országos és nemzetközi mérkőzés, verseny szervezése, lebonyolítása, edzőtáboroztatási lehetőségek biztosítása, aktív turizmus fejlesztése, sportmúzeum alapítása, a Békéscsabára látogató turisták sportolási lehetőségeinek biztosítása, stb. 7. A sport nemzetközi kapcsolatokban elfogadott és bevett formája alkalmas az országok, illetve a különböző nemzetek településein élő emberek, közösségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyítésére. Békéscsaba társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében az önkormányzatnak törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre, a testvérvárosi kapcsolatok adta lehetőségek jobb kihasználására. 8. Városunk sportéletének működése érdekében az önkormányzat illetékességi területén segítséget nyújt az alábbi feladatok ellátásában: versenyrendszerek kialakítása, működtetése, sportrendezvények szervezése; szakszövetség helyi szervei működésének segítése; együttműködés az éves versenynaptár, szabadidősport-naptár összeállításában; közreműködés a sportszakember-képzésben és továbbképzésben, az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben. 9. A békéscsabai sportolók egészségügyi kontrolljának biztosítása érdekében az önkormányzat támogatja a sportorvosi ellátást. 10. A társadalmi összetartozás, szolidaritás erősítése, hogy valamennyi békéscsabai polgár a következő időszak nyertesének érezhesse magát. V. Önkormányzati sportigazgatás Az önkormányzat számára a sporttörvényben előírt sportigazgatási feladatok maradéktalan ellátását, valamint a sportkoncepcióban rögzített tevékenységek hivatali szintű koordinálását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közművelődési és Sport Osztálya látja el.

12 Az igazgatási, szervezési, koordinálási feladatok főbb elemei: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, illetve a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság munkájának előkészítése (előterjesztések, tájékoztatók, beszámolók), az általuk hozott határozatok végrehajtása. A szakterületre vonatkozó jogszabályokban a fenntartóhoz és a jegyzőhöz delegált államigazgatási hatósági feladatok előkészítésében, végrehajtásában való részvétel. Sportfejlesztési és sporttámogatási célok meghatározásának előkészítése, végrehajtása. Közreműködés a városi sportkoncepció végrehajtásában, a koncepció aktualizálásának figyelemmel kísérése, indokolt esetben a módosítási javaslatok előkészítése. Sportlétesítmények működésének szakmai felügyelete. Javaslattétel a használatra, illetve felújításokra, fejlesztésekre vonatkozóan. A Békéscsaba Sportjáért kitűntetés gondozása. Kapcsolattartás a testneveléssel és a sporttal foglalkozó szervezetekkel. Közreműködés a városi versenyrendszerek kialakításában, a versenyek szervezésében. Az éves eseménynaptárak (diáksport-, szabadidősport-, versenysportnaptár) összeállításának koordinálása. Az önkormányzati támogatások célirányos és jogszerű felhasználásának ellenőrzése. Közreműködés a helyi versenysport, a gyermek- és ifjúsági sport (óvodai sport, iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés), a szabadidősport feltételeinek biztosításában. Közreműködés az olimpiai utánpótlás műhelyek segítésében. Közreműködés a város nemzetközi sportkapcsolatainak szervezésében. Közreműködés a város és a sportszervezetek által szervezett nagyobb hazai és nemzetközi események szervezésében. A sportszakemberek képzésének, továbbképzésének segítése. A helyi sportfeladatok ellátása érdekében együttműködés a városi, kistérségi, megyei, regionális, országos sportszervezetekkel, a sportban érdekelt társadalmi és gazdasági szervezetekkel. Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatokon való részvétel, az önkormányzati fenntartású intézmények segítése a pályázatok elkészítésében, sportszervezetek számára a figyelem felhívása az őket érintő pályázatokra. A város sporttörténelmi hagyományainak, értékeinek megóvásának, életben tartásának segítése. A mozgásgazdag, egészséges életmód népszerűsítése.

13 VI. A sport területei az Önkormányzat szerepvállalása VI. 1. Gyermek és ifjúsági sport, iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés VI. 1. 1. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1997-ben leszögezte: minden gyermeknek legalább napi egy óra aktív mozgásra van szüksége. Bizonyított tény, hogy a korai halálozáshoz, valamint a munkaképesség csökkenéséhez vezető civilizációs népbetegségek megelőzhetők, és ennek az egyik fontos eleme a gyermekkorban elkezdett rendszeres mozgás. VI. 1. 1. 1. Az óvodai sportot, az iskolai testnevelést és diáksportot, valamint az utánpótlás-nevelést gyermek- és ifjúsági sport címszó alatt egy fejezetben szabályozzuk. Ennek okai a következők: egyazon, illetve közel egyazon korosztályról van szó; a tendenciák, a feladatok hasonlóak; a lényeges különbség a hol folyik a sporttevékenység? -ben van; a gyermek- és ifjúsági korban folytatott sporttevékenység bizonyítottan pozitív hatással van a felnőttkori sportolási hajlandóságra. A dolog jelentősége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. A gyerekek nagy része sajnos kizárólag iskolai keretek között, a testnevelés órán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást, pedig az iskolákban kellene tudatosítani a sportos, egészséges életmód fontosságát; a békéscsabai sportegyesületek nagy százalékában valójában tanfolyamszerűen sportolnak a kisebb gyerekek, akik pedig megmaradnak a sportkörben, lesznek az adott sportág utánpótlása. A gyerekek nagy része ugyanis sohasem jut el az élsportoló kategóriáig, éppen ezért a hangsúlyt érdemes továbbra is a gyermekés ifjúsági sportra helyezni; az iskolai testnevelés, a diáksport és az utánpótlás-nevelés hármas egymásra épüléséből (de nem átfedéséből) fejlődhet ki a legjobb hatékonysággal az élsportoló. VI. 1. 1. 2. A korosztály sportolási szokásainak elemzésekor fontos megjegyezni, hogy az életkor emelkedésével egyértelműen csökken a sportolási intenzitás. A magyar serdülők nemzetközi viszonylatban is rendkívül keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ez elsősorban a XX. század végén megjelenő szociokulturális okokra vezethető vissza. Míg korábban a sport konkurenciája csupán a továbbtanulás volt, mára számtalan szabadidő-eltöltési lehetőség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza, stb.). Az igazolt sportoló fiatalok fizikai állapota is romlott az elmúlt években. Ezt a szakemberek a korai sportági specializációnak és a környezeti hatásoknak tulajdonítják. VI. 1. 1. 3. Az iskolai testnevelés és a diáksport magában foglalja az oktatási intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórai és a tanórán kívüli, iskolában végzett sporttevékenységet csakúgy, mint az iskolán kívüli keretben végzett különböző diáksportrendezvényeken zajló testgyakorlást, testedzést és játékokat, mozgásos alkalmakat. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegőrzés területén egyre inkább elmozdulás tapasztalható az iskola irányába. A gyerekek számára az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre

14 szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége. Ezt a helyszínt és ezt az életkort kell minél előnyösebb helyzetbe hozni a társadalmi prevenció érdekében. Ez az alapfeladat alátámasztható biológiai oldalról is: a sport, testedzés nélkül fiataljaink elmaradnak örökletes lehetőségeiktől, kisebbek, gyengébbek, betegesebbek lesznek. Különösen lényeges a fizikai aktivizálás, a megfelelő mozgásterhelés a serdülőkorban. Az ekkor elért maximum meghatározó az élet hátralévő részében. Mindez önmagában is alátámasztja a társadalomnak a közoktatásban kifejezésre jutó felelősségét az iskolai testnevelés és sport területén. A testnevelés nem egyszerűen tantárgy, hanem terület, amely hivatott egyensúlyt tartani a szellemi képzés másként ható terhelésével, ami az egész személyiségfejlődést és életmódot alakítja. Nem kevésbé fontos az iskolai testnevelés és a sport pedagógiai, pszichológiai megalapozottsága. A sport révén megtanulják a siker és a kudarc elviselését, a tehervállalás örömét, az ítéletalkotás felelősségét, a konfliktustűrést és -kezelést, a közösségi élet szabályait, vagyis mindazt, aminek hiánya a mai társadalom mentálhigiénés gondjaiban kifejeződik. Összegezve tehát: az iskolai testnevelés és diáksport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának biztosítani, megszervezni a rendszeres testmozgást, módszeres testgyakorlást. Az iskolai testnevelés megfelelő szintű fenntartása, fejlesztése az iskolai alapellátás részeként állami feladat, melyeket az állam a helyi önkormányzatokon keresztül lát el. A diáksport célja: az iskola tanulói számára a rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtése, az intézmény hírnevének és tekintélyének növelése, a tanulók iskolájukhoz való ragaszkodásának segítése. A diáksportban ugyanakkor nemcsak a nagy eredményeken vagy a versenyzők magas színvonalú szereplésén van a hangsúly, hanem a szabadidő- és tömegsport megfelelő működésén is. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, kötelezően előírja az iskoláknak a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítását, melyhez az ugyancsak kötelezően működtetendő iskolai sportkörök (ISK-k, DSK-k), esetleg diáksport egyesületek (DSE-k) tevékenységei is beletartoznak. Ennek megfelelően az iskolai diáksport a következő területeken tevékenykedik: Az ISK vagy DSE sportcsoportjainak iskolán belüli foglalkozásai, melyek rendszeres lehetőséget biztosítanak bizonyos sporttevékenységek végzésére (sportági foglalkozások, házibajnokságok szervezése); Az ISK vagy DSE által szervezett sportcélú túrák, táborok; Oktatási intézmények közötti sportesemények (kupák, tornák, bajnokságok); A városi szabadidősport-rendezvényeken való részvétel; Diákolimpiai felmenő rendszerű versenyek (a Magyar Diáksport Szövetség által kiírt versenyek, általában kieséses jellegűek, ám a helyi csapatversenyek kétfordulós bajnokságok keretein belül kerülnek lebonyolításra). Az MDSZ sportági kínálata természetesen nem fedi le az összes sportágat, bár a kör egyre bővül; Szakszövetségi versenyek (országos sportági szakszövetségek vagy sportszövetségek által kiírt diáksport-verseny); Iskolák közötti városi alapfokú versenyek. VI. 1. 1. 4. A sportegyesületen belüli, a gyermek- és ifjúsági korban folytatott tudatos sporttevékenység valójában az utánpótlás-nevelés. Ennek fő célja a tehetségkutatás, a kiválasztás, a tehetséggondozás, vagyis a felnőtt versenysportra, élsportra való felkészítés. Az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés, valamint a versenysport szoros összefüggésben áll egymással, hiszen kedvező esetben az iskolai testnevelésre, diáksportra épülő, korszerű utánpótlás-nevelés nélkül a versenysport, sőt még a felnőttkori szabadidősport megfelelő gyakorlása is elképzelhetetlen.

15 VI. 1. 2. Óvodai sport VI. 1. 2. 1. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az óvodai nevelés a települési önkormányzatok számára kötelezően ellátandó alapfeladat, amely feladat ellátását Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja. Az egészséges életmódra nevelés a gyermekek esetében első ízben intézményesített formában az óvodában jelenik meg. A 3 6 éves korosztály rendkívül fogékony minden újra, későbbi szokásaik jó része ebben a korban alakul ki. Gyermekeink harmonikus fejlődése csak a rendszeres, napi testneveléssel, sporttal biztosítható. A szervezett sportolási lehetőségek adottak az óvodai nevelés keretén belül. Az óvodai testnevelés feladatainak teljesítésére az óvónők a testnevelés két formáját használják: a mindennapi, ún. 5 10 perces testmozgást ( mozgásos percek ), illetve a csoportonként szervezett testnevelés foglalkozást (heti 1 2 órát, de van, ahol 3 órát is). Elsősorban a gyermekek testi képességeit, ügyességüket, gyorsaságukat, állóképességüket fejlesztik az óvónők. Valamennyi óvodában nagy gondot fordítanak a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe vevő mozgáslehetőségek biztosítására. Az óvodai napirendbe épített, tanfolyam jellegű foglalkozások néptánc, modern tánc, gyermektorna ( Bukfenc Akadémia ), úszás (városi vízhez szoktatási-program ), lovaglás is segítik a gyermekek testi fejlődését. A mozgás megszerettetése, közösségi és sikerélmény szerzése kapcsán fontos esemény a minden évben, az Önkormányzat által megrendezett Óvodai Sportnap. Az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet előírja, hogy az óvodákban kötelező a tornaszoba megléte az előírt felszerelésekkel. Ezek hiányában hozzáférést kell biztosítani. Városunkban sajnos több olyan óvoda is van, amelyben nincs tornaszoba: Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda, Penza Lakótelepi-dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda, Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda mindkét telephelye, a Kertvárosi Óvoda mindhárom telephelye, a Mackó-Kuckó II. számú óvodája. (A problémákat valamelyest enyhítendő: a Ligeti Sori Óvodában, valamint a Kazinczy Utcai Óvodában csoportszobák vettek át tornaszobai funkciót.) Ezekben az intézményekben főleg a téli időszakban nehéz a napi mozgásos foglalkozások megtartása. A többi óvodában megfelelő a sportlétesítmény-ellátottság, s a feladatok elvégzéséhez a jórészt a szükséges felszerelések is adottak. Az mindenképpen pozitívum, hogy a Szigligeti Utcai Óvodában tanuszoda üzemel. A létesítmény állapota jó, a kihasználtsága közel 80 százalékos. Az óvodaidőn túl több békéscsabai szakosztályban is sportolhatnak a gyerekek: ovistorna, ovifoci, ovis kick-box, stb. VI. 1. 2. 2. Fő feladatok: Az Önkormányzat feladata az óvodai sporttevékenység tekintetében elsősorban az óvodai épületek állagmegóvásában, felújításában, tornaszobák kialakításában, korszerűsítésében van, illetve az óvodavezetők segítése pályázatok óvodák korszerűsítését, sporteszközökkel való felszerelését célzó elkészítésében, benyújtásában. Az óvodás korosztály bekapcsolódásának segítése a rendszeres testmozgásba programokkal, egyesületek inspirálásával attól függetlenül, hogy az intézményben vannak testnevelési foglalkozások. VI. 1. 3. Iskolai testnevelés VI. 1. 3. 1. A Nemzeti Sportstratégia megállapítása: A testnevelés óra elsődleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő fizikai kondíciójának megteremtése,

16 miközben a diáksport-foglalkozások szabadidős célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetőséget biztosítanak. Sajnálatos tény azonban, hogy a gyermekek 75 %-a kizárólag testnevelés óra keretében végez rendszeres testmozgást, mely nem alkalmas minden, a korosztály szempontjából jelentős feladat ellátására. Ennek elsődleges okai között találjuk a testnevelő tanárok motivációjának hiányát, és a pénzügyi, adminisztrációs nehézségeket. A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű, és ez a minőség javulását és a célok elérését akadályozza. VI. 1. 3. 2. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az általános iskolai korosztálynál intézményeinkben az 1 4. évfolyamokban 3, az 5 6. évfolyamokban 2,5, a 7 8. évfolyamokban pedig általában heti 2 testnevelés óra van. Az oktatási intézmények többsége a jogszabályokban előírt kötelező testnevelés óraszámot tanítja, ugyanakkor elsősorban ott, ahol a létesítményhelyzet jobb, illetve az iskola és a testnevelők lehetősége, hozzáállása pozitív a testnevelés irányában előfordul eltérés (emelkedés), Emelt szintű testnevelés mindössze két intézményben van: az Erzsébethelyi Általános Iskolában (1 4. évfolyamban: heti 5, 5 6. évfolyamban: heti 4,5, 7 8. évfolyamban: heti 4 óra) és a 2. Számú Általános Iskolában (1 6. évfolyamokban: 5, 7 8. osztályban: heti 4 óra). A középfokú oktatási intézményeinkben általában heti 2 testnevelés órában részesülnek a tanulók, de szerencsére itt is vannak olyan iskolák, amelyek ennél többet (2 és fél, 3 órát) is tartanak. Összefoglalva: a békéscsabai iskolák nagy részében a kötelező testnevelés óraszámot oktatják, csak néhány esetben térnek el kis mértékben ettől. A pedagógiai programokban az iskolák megvalósították azt a célt, amely szerint a diákok számára a hét minden napján legyenek szervezett délutáni sportfoglalkozások. Ezen a téren meglehetősen vegyes a kép a városunkban, mind a biztosított órák számát, mind a szóba jöhető helyszíneket (létesítményeket), mind a gyakorolható sportágakat tekintve. Ennek egyik fontos oka az, hogy tanulók sportolási lehetőségei az oktatási intézményeken belül csak részben adottak. De a lényeg az, hogy mára rendszeressé és tervezhetővé váltak a délutáni sportfoglalkozások. Az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények tornatermeit, tornaszobáit, sportudvarait, öltözőit tekintve viszont igen lehangoló a kép. Az önkormányzati fenntartású oktatási létesítmények tornatermeinek átlagéletkora 40 év! (Sajnos vannak extrém esetek, mint például a Rózsa Ferenc Gimnázium tornaterme, amelyet még a XIX. században építettek, vagy a Petőfi Utcai Általános Iskola tornaterme, amelyet 1901-ben adtak át. A legújabban elkészült tornatermünk a Szent László Utcai Általános Iskolában, a Gerlai ÁMK-ban, illetve a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégiumban található, mindhármat 1993-ban adták át.) Békéscsabán 20 oktatási intézményben van tornaterem, a Szent-György Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a Tessedik Sámuel Főiskola tornatermében tartja testnevelés óráit, míg a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola Kós Károly Tagiskolája számára csupán egy tornaszoba áll rendelkezésre rossz idő esetén. A tornatermek állapota egy 2007 év végén történt felmérés alapján közepesnek mondható, a felszereltséget tekintve valamivel jobb a helyzet, a követelményeket tudják teljesíteni az intézmények.

17 Érdekes szempont a létesítmények kihasználtsága is: intézményeink ¾ részében 100 %-os a kihasználtság (a délelőtti és a délutáni időszakot is tekintve), míg a fennmaradó ¼ részében is legalább 85 %-os. Tornaszobával (konditeremmel) 9 oktatási intézmény rendelkezik. Ugyanakkor mindkét fedett létesítmény 8 intézményben is található (persze ezek nagyobb része eleve az integráció során összevont, azaz több telephelyű intézmény). A sportudvarokat tekintve is igen változatos a kép. Van olyan intézmény, ahol egyáltalán nincs szorosan vett sportudvar (a játszóudvart, illetve az iskolaudvart használják sportcélokra), ugyanakkor van olyan intézményünk is, amelyben villanyfényes pálya (Arany János Kollégium), atlétikai pálya (József Attila Általános Iskola), műanyag borítású pálya ( Közgé ), több füves futballpálya (Szabó Pál Téri Általános Iskola) is található. A sportudvarok mintegy 95 %-a aszfalt borítású, s a nagy többségében szabványos (40 x 20 méter) kézilabdapálya méretű. Az állapotuk általában rossz (az aszfalt töredezett), a felszereltség viszont közepes. Az öltözők mérete jórészt megfelelő, ugyanakkor a nagy többség felújításra szorul. Általános megállapítás, hogy a zuhanyozók száma kevés. ÓVODAI SPORT, ISKOLAI TESTNEVELÉS (E) az óvodai, iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége; óvodai sport: vízhez szoktató oktatás, Óvodai Sportnap, Bukfenc Akadémia; kötelező úszásoktatás az általános iskolások számára; jól felkészült testnevelők; rendszeressé és tervezhetővé váltak a délutáni sportfoglalkozások. (GY) nem megfelelő infrastrukturális háttér és létesítményellátottság (különösen hiányzik: uszoda); a testnevelés tantárgy csökkenő szerepe az oktatásban, tornatermek, tornaszobák rossz, elöregedett állapota, ellátottsága; az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelők passzivitása, pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; a tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű, és ez a minőség javulását és a célok elérését akadályozza; a hatályos közoktatási törvény a sportszakemberek véleménye szerint túl alacsony számban határozta meg a kötelező testnevelés órák számát, lehetővé teszi, hogy az 1 4. évfolyamokon nem csak szakképzett pedagógusok tarthatnak testnevelés órát; a tanulóifjúság körében egyre terjed a dohányzás, az alkohol, a drog használat. VI. 1. 4. Diáksport (L) a legaktívabb, leginkább motiválható korosztály; az egészségnevelés, az egészséges életmód propagálása az oktatásban; sportolási lehetőségek kínálatának bővítése; a média adta lehetőségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerűsítése; programok szervezése, egyesületek bevonása az óvodai sportba, a testnevelési órák változatosabbá tételébe; a hatályos közoktatási törvény lehetővé teszi a testnevelés órák növelését (mindennapi testnevelés bevezetése). (V) Pótolhatatlan időszak a gyerekek életében! A mozgásszegény életmód kapcsán adódó különböző (sokszor végzetes) egészségügyi problémák igen korán jelentkezhetnek; központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; megfelelő pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; a gyereknél az életkor emelkedésével egyértelműen csökken a sportolási intenzitás; SWOT-mátrix 2. A diáksport az iskolai testnevelésre épül, annak gyakorlatanyagát használja fel játékosan, versenyszerűen. Átmenetet kell, hogy képezzen a testnevelés és a minőségi sport utánpótlásnevelése között. A diáksport-szervezetek programjában a diákolimpiai versenyekre való felkészülés és versenyeztetés mellett is nagy hangsúlyt kell fektetni a minden tanuló számára lehetőségek kínáló iskolán belüli, és iskolák közötti programokra, a nem versenyszerű testedzési formák szélesítésére (alapfokú versenyek, iskolai és városi sportnapok, játékos

18 vetélkedők). Teret kell kapnia a szabadidősport jellegű, illetve az igény és természet adta lehetőségű foglalkozásoknak (országjárásnak, túráknak, kirándulásoknak, táborozásoknak, stb.) is. VI. 1. 4. 1. Az oktatási intézmények diáksportjának támogatását illetően komoly, alapvető változtatásokat eredményező központi döntések születtek az elmúlt esztendőkben: a korábban kötött felhasználású (1300 Ft/tanuló) normatív támogatás 2005-ben szabadon felhasználható lett. 2006. évben viszont e körből is kikerült a diáksport támogatása (magyarán: e célra nem érkezett külön központi támogatás az Önkormányzathoz), valójában a Közgyűlés jószándékú döntésének volt köszönhető, hogy 2006-ban a 2005. évi támogatásnak 70 százaléka (11.473.000,- Ft) a költségvetésben maradt, s az intézmények között feloszthatóvá vált. 2007- ben ezen összeg csökkent ugyan a költségvetési rendelet 10.000.000,- Ft-ban határozta meg a diáksportra adható támogatást, de legalább rendelkezésre állt. (Több megyei jogú városnál is előfordult, hogy e forrást egyszerűen megszüntették, ott a diáksport-versenyrendszer gyakorlatilag össze is omlott, avagy nem működik megfelelően. Ugyanakkor akad olyan Önkormányzat is, ahol viszont évről évre emelni tudják e keretet.) Városunkban valamennyi oktatási intézményünkben működik ISK, DSK és/vagy DSE az intézmények között 1/3 1/3 arányban megosztva. VI. 1. 4. 2. Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az elmúlt években Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata igen sokat próbált tenni annak érdekében, hogy az általános- és középiskolák sportéletét megélénkítse. Igyekeztek különböző új programokba (versenyekbe, versenyszámokba) bevonni az intézményeket, a diáksportra használható pénzt motivációs rendszerhez kapcsolni, stb. A tapasztalat azonban az, hogy a tanulók, a pedagógusok és az intézmények kevés kivételtől eltekintve nem vevők a versenyeztetésre, szándékosan kategorikusan fogalmazva: a sportolásra és sportoltatásra, így a próbálkozásokat nem sok siker koronázta. Egy 2006-ban elkészült felmérés alapján: 134 játéknapon 5924 sportoló vett részt ez a szám azonban bár nem tűnik kevésnek, mégis csalóka, hiszen a résztvevők fele egyetlen programon Középiskolai Sportparádé vett részt, míg a további versenynapokon, sportrendezvényeken gyakorta ugyanazokkal a gyerekekkel találkozhattunk. Bár valamennyi településen tendencia a mind kisebb létszámú indulás, Békéscsabán az elmúlt 6-8 évben minden erőlködés, újítási törekvés dacára folyamatos a csökkenés. A diákolimpiai versenyeken, a középiskolás alapfokú bajnokságokon mind kevesebb és kevesebb csapat, illetve diák indul el. A visszaesés okaként az alábbiak sorolhatók fel: eleve egyre kevesebb gyerek érdeklődik a sport iránt, nem szeretnek annyian mozogni, mint akár 8-10 évvel ezelőtt (ez össztársadalmi probléma); sok gyermeket nem vonz a versenyezés, hanem csak sportolni szeretne sajnos ezen gyermekek száma is egyre kevesebb; az iskolák versenyeken történő indulási szándékát mindig is befolyásolta az intézményvezető sporthoz való hozzáállása, beállítottsága: ha nem szereti a sportot nem is nagyon támogatja; a testnevelő tanárok nem motiváltak abban, hogy a gyerekeket versenyekre vigyék (az új jogszabályok ráadásul nem is segítik a testnevelők ilyen irányú vállalásait); a rossz létesítmény helyzet; az oktatási intézmények eddig létszámarányosan kapták a diáksport-támogatásukat (csupán 20-30 százalékot osztott az Önkormányzat másként), így nem voltak motiváltak abban, hogy a versenyrendszerben több gyermeket indítsanak, jobb eredményeket érjenek el, stb.

19 Az Önkormányzat felismerte, a folyamatot meg kell állítani, de sokkal inkább meg kell fordítani! Ennek érdekében már lejárta előtt (2007 tavaszán) módosította a Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszer diáksportra vonatkozó fejezetét. Békéscsaba Megyei Jogú Város Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszerében megfogalmazottak szerint: a rendelkezésre álló pénzösszeg (2006-ban 11.473.000,- Ft) 80 százalékát (9.178.000 Ft-ot) létszámarányosan, 20 százalékát pedig (2.294.000 Ft-ot) motivációs célzattal osztotta fel az intézmények között. Ezen utóbbi összeg a diákversenyen történő indulást, a diákversenyeken elért eredményeket, a diákversenyek során igénybe vett létesítmények használatát támogatta (a koncepcióban meghatározott szempontok, pontérték táblázat alapján). E rendszer azonban nem mindenben váltotta be a hozzá fűzött reményeket (lásd: a részvételi csökkenést), ezért egy ennél határozottabb, keményebb kritériumrendszert tartalmazó felosztási elvet fogadott el a Közgyűlés. A javaslatot elismert sportszakemberek, továbbá általános iskolai és középiskolai testnevelő tanárok dolgozták ki. A közös álláspont eredménye a módosított sportkoncepció. Az intézmények számára a diáksportpénzt ma már nem kötelező biztosítani, így az Önkormányzat meghatározhatja, mit is vár el az iskoláktól a diáksport támogatásáért. Az elfogadott módosítás valójában azt tartalmazza, mit kell teljesítenie az intézménynek (milyen városi versenyeken kell részt vennie) ahhoz, hogy a támogatást megkaphassa. Azt a támogatást, amelyet azután az iskolán belüli sporttevékenységre fordíthat. Az új rendszer valamennyi intézmény számára könnyen teljesíthető kritériumokat jelölt meg, nem igényel az iskoláktól sem anyagi, sem más jellegű külön befektetést. Csupán részt kell venni néhány meghatározott sportversenyen. Az új támogatási rendszer a 2007/2008-as tanévtől lépett hatályba. A késleltetett indítás oka az volt, hogy a diáksport-támogatást tanévenként érdemes biztosítani (hiszen a versenyrendszerek kiírása, lebonyolítása is ily módon történik), illetve hogy az iskolák időben megismerjék az új rendszert, felkészülhessenek rá. Azt is meg kell említenünk, hogy városunk tanulói a diákolimpiai döntőkben évek óta kiemelkedően szerepelnek, rendszeresen szállítják a győzelmeket, az érmes helyezéseket. A diáksport céljaira az Önkormányzat 2007-ben mindösszesen mintegy 14.500.000,- Ft-ot fordított (rendezvények diákolimpiai események, alapfokú bajnokságok, tornák, kupák, Középiskolai Sportparádé szervezése, lebonyolítása a szakfeladati költségvetésből 4.500.000,- Ft; az oktatási intézmények számára adott támogatás, külön költségvetési soron: 10.000.000,- Ft). VI. 1. 4. 3. Fő feladatok: A Nemzeti Sportstratégia célul tűzte ki a testnevelés óra tananyagának megreformálását, a mindennapos testnevelés megvalósítását, ennek infrastrukturális és szakmai feltételeinek biztosítását, a diákolimpiai versenyrendszer megreformálását. Helyi feladat az iskolai testnevelés és diáksport területén: Az előrelépés érdekében szakmai szempontból a cél egyértelműen az, hogy valamennyi oktatási intézmény a pedagógiai programjában az egészségmegőrzést, mint prioritást fogalmazza meg; Az oktatási intézmények biztosítsák a sportegyesületekbe nem igazolt tanulók sportolási igényeinek kielégítését, a tervszerű, rendszeres foglalkozásokhoz szükséges szakemberrel (pedagógussal); Az Önkormányzat anyagi és szakmai segítséget nyújt az általa fenntartott oktatási intézmények diáksportjához. Az Önkormányzat a támogatás módját a Sporttámogatási rendszer keretein belül határozza meg.

20 Vizsgálja meg az Önkormányzat annak a lehetőségét, hogy az általános iskolák 1 4. osztályában hogyan illeszthető be a délelőtti kötelező óraszámba a mindennapos testnevelés; Az Önkormányzat biztosítja a tanulók részére a rendszeres, teljes tanévre kiterjedő, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó alapfokú bajnokságok rendszerét, s következetesen törekszik további új, színes, a korosztály érdeklődésének megfelelő további sportprogramokat (tornák, kupák, városi sportnapok, stb.) szervezni; Az Önkormányzat biztosítja a városi (körzeti, kistérségi) szintű diákolimpiai versenyrendszer szervezését, lebonyolítását, s finanszírozza azt; Az Önkormányzat az iskolai testnevelés és a diáksport számára biztosítja az iskolai sportudvarokon és tornatermeken túl a saját tulajdonában lévő sportlétesítményeket is, természetesen a létesítményt használó egyesületekkel történő egyeztetéssel; Az Önkormányzat közreműködik abban, hogy az oktatási intézmények a délutáni sportfoglalkozásainak megtartásához a helyi sportszervezetektől szakmai segítséget kapjanak; A diákolimpiai döntőkön kiemelkedően szerepelt diákok és testnevelőik jutalmazása (amennyiben a sportág pl.: karate valamely szakága, cselgáncs, erőemelés stb. speciális volta miatt a meghatározó nem a testnevelő, hanem a sportági edző szakmai munkája volt, az edzőt illeti a jutalom); Az iskolai tornatermek és sportudvarok ütemezett felújítása, fejlesztése az oktatási és városfejlesztési ágazat bevonásával. DIÁKSPORT (E) az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége; jól felkészült testnevelők; rendszeressé és tervezhetővé váltak a délutáni sportfoglalkozások felkészült, lelkes sportszervezők, segítők, önkéntesek, aktívák; országosan is egyedi diáksport rendezvények; működő országos, jól működő és együttműködő megyei és helyi diáksport-rendszer; nagy önkormányzati szerepvállalás; a Sportkoncepció és a sporttámogatási rendszer alapján kiszámítható, tervezhető diáksport-támogatás az oktatási intézmények számára. (GY) a testnevelés tantárgy csökkenő szerepe az oktatásban, tornatermek, tornaszobák rossz, elöregedett állapota, ellátottsága; az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelők passzivitása, pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; a tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű a normatív támogatás megszűntetése. az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelők passzivitása reformra váró országos diákolimpiai versenyrendszer. (L) a legaktívabb, leginkább motiválható korosztály; létesítmény-fejlesztéssel változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezése válhat valóra; országosan is egyedi diáksportos programok, rendezvények, diáksport-rendezvények további bővítése; diáksport-rendszer fejlesztése, további finomítása, még több gyerek bevonása; az egészségnevelés propagálása az oktatásban; sportolási lehetőségek kínálatának bővítése, turisztikai programok szervezése; kistérségi, regionális együttműködés; országos diáksportesemények rendezése; a média adta lehetőségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerűsítésére; pályázati források kihasználása oktatási intézmények rábírása a diáksportélet megélénkítésére. (V) Pótolhatatlan időszak a gyerekek életében! A mozgásszegény életmód kapcsán adódó különböző (sokszor végzetes) egészségügyi problémák igen korán jelentkezhetnek; központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; megfelelő pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; a gyereknél az életkor emelkedésével egyértelműen csökken a sportolási intenzitás ha az önkormányzati szerepvállalás a nehéz gazdasági helyzet miatt drasztikusan csökken. SWOT-mátrix 3. VI. 1. 5. Utánpótlás-nevelés Az utánpótlás-nevelést (gyermek- és ifjúsági korú sportolók sportszervezeten belül folytatott tudatos felkészítését) illetően országos szinten az utóbbi években azt tapasztalhattuk, hogy elsősorban gazdasági okok miatt jelentősen csökkentek a fiatalok sport-foglalkoztatásának