BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

Átírás

1 Tervezet BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA ÉS SPORTTÁMOGATÁSI RENDSZERE

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetı II. III. IV. A sportkoncepció alapelvei 2 Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása 1. A Sportról szóló évi I. törvény rendelkezései 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek V. Önkormányzati sportigazgatás VI. VII. A sport területei az Önkormányzat szerepvállalása 1. Gyermek- és ifjúsági sport: óvodai sport iskolai testnevelés diáksport utánpótlás-nevelés sportiskolai rendszer 2. Versenysport, élsport 3. Szabadidısport (lakossági sport) rekreáció 4. Fogyatékkal élık sportja 5. Sportegészségügy 6. Nemzetközi sportkapcsolatok 7. Sportturizmus 8. Sportrendezvények 9. Elismerések, kitüntetések 10. Sportlétesítmények Önkormányzati sporttámogatási rendszer 1. Alapvetı értékek, meghatározások 2. Az önkormányzati sporttámogatás általános formái 3. Az önkormányzati sporttámogatás összetevıi, fı keretei 4. A finanszírozás alapelvei prioritások az önkormányzati támogatásban 5. A közvetlen önkormányzati sporttámogatás általános érvényő szabályozói 6. Gyermek- és ifjúsági sport: diáksport kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek nem kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek 7. Versenysport, élsport élsportolók csapatsport egyesületek 8. Szabadidısport (lakossági sport) rekreáció 9. Sportrendezvények 10. Tartalékalap 11. Sportlétesítmények VIII. Mellékletek 1. Értelmezı rendelkezések 2. Békéscsaba sporthelyzetének SWOT-analízise 3. Közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények felújítási, fejlesztési terve, ifjúsági parkok létrehozása 4. A sporttámogatás keretei

3 I. Bevezetı 3 1. A sportkoncepció szükségessége: a kulturális élet és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra fejlesztése is csak hosszú távon érvényesülhet, mőködtetése csak tervezetten lehet hatékony. A meghozott jelentıs döntések következményei sokszor csupán esztendıkkel késıbb jelentkeznek. Nem lehet egyik napról a másikra komoly sikereket felmutatni, csak az átgondolt, hosszabb távra szóló elképzelések, tervek s azok következetes megvalósítása, betartása hozhat az eredményekben elırelépést. A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve természetesen figyelembe véve a jogszabályok által elıírt önkormányzati kötelezettségeket az Önkormányzatnak szükséges meghatározni egy kiszámítható szerepvállalást a város sportéletében. Békéscsaba Megyei Jogú Város 1996-tól folyamatosan rendelkezik sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszerrel. A cél eddig valamennyi koncepció elkészítésekor ugyanaz volt, mint ami ma is: a következı évekre szabályozni a legfontosabb tennivalókat, meghatározni a sportágazatban kötelezıen és önként vállalt feladatok kereteit, tájékoztatást adni a sportágazat résztvevıinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékérıl. 2. A sportkoncepció szükségességét indokolja az az ellentmondás is, hogy amíg a versenysport-élsport területén kimagasló nemzetközi sikereket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetıség a lakosság felé, mindezzel pedig egy városnak élnie kell. Értékeinek önmagán túlmutatóan a társadalmi jólét növelésében és a testi-lelki betegségek, társadalmi konfliktusok megelızésében, avagy kezelésében is meg kell jelenniük. 3. A napjainkban is jól érzékelhetı változások, az állam szerepvállalásának évrıl évre történı csökkenése, a tıkeerıs szponzorok hiánya és az anyagi gondok egyaránt éreztetik hatásukat a magyar sportéletben; Békés megyében, Békéscsabán pedig különösen. A rendszerváltást követıen megszőnt a sport kivételezett szerepe, s míg a magyar sportéletben a költségek rohamosan nıttek, a központi költségvetési támogatások egyre csökkentek. A területi-, helyi önkormányzatokra a szociális, kulturális, oktatási alapfeladatok tömege zúdult és zúdul ma is, a sport pedig egyre inkább háttérbe szorult. A sport korábbi nagy mecénásai állami vállalatok, szövetkezetek jó része vagy tönkrement, vagy átalakult magántársasággá, így a sporttevékenységet támogató hajlandósága általában megszőnt. Az új cégek, letelepedett multik kevés kivételtıl eltekintve nem mutatnak szándékot a testkultúra támogatására, szponzorálására. Mindennek következtében a magyar sport az elmúlt tizenöt-húsz évben rendkívül jelentıs veszteségeket szenvedett. A közgazdász szakemberek véleménye szerint hosszútávon annak az alapelvnek kell érvényesülnie, mely szerint elsısorban az egyének saját maguk élvezik a sportolásból és a sportlátványosság nézésébıl származó elınyöket, így alapvetıen nekik kell viselniük azok költségeit is. Csakhogy jelenleg még mindig nem alakult ki egy ilyen jól mőködı sportszféra, így jelenleg átmeneti idıszakot élünk, melyben az önkormányzat segítsége nélkül a sport mőködése bizonytalanná, sıt lehetetlenné válhat. (Ugyanakkor sajnos sok sportegyesület az önkormányzati támogatást nem támogatásként, hanem járandóságként kezeli. Valósággal elvárja, hogy a számlájára mielıbb odakerüljön az általa méltányosnak tartott pénzösszeg. Ez persze gyakori konfliktusforrás. Csakúgy, mint a régi sportegyesületbıl kiváló, illetve újonnan alakult sportkörök kezelése, támogatása.)

4 4 Tehát bátran kijelenthetı: ha a települési önkormányzatok az elmúlt idıszakban nem vállalták volna fel a sportszervezetek támogatását, a magyar sport elemeire hullott volna szét. Ez a megállapítás Békéscsabára is igaz! 2007-es adatok szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összesen mintegy ,- Ft-tal támogatta valamilyen címen a sportszervezeteket (a támogatott egyesületek száma: 49), s további kb ,- Ft-ot fordított a szakfeladati költségvetési soron saját lebonyolítású sportrendezvényekre. E támogatási összeghez hozzájön még az önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítmények bérleti díj nélküli biztosítása (számítások szerint 2007-ben ez mintegy ,- Ft érték), valamint az oktatási intézmények tornatermeinek, sportudvarainak ingyenes használata (forintra lefordítva : ,- Ft szintén 2007-es adat). Az Önkormányzat a sportegyesületek költségvetésének átlagosan a mintegy százalékát biztosította! Ami egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzati szerepvállalás elmaradása, drasztikus csökkenése esetén a helyi sportélet összeomlana. 4. Az Önkormányzat sportpolitikai elvei az elmúlt idıszakban alapvetıen helyesen határozták meg a célkitőzéseket. Ennek lényege, hogy a sport valamennyi területét összefüggéseiben kezelte, ugyanakkor a város sajátosságainak, lehetıségeinek, valamint az egyesületi keretek között sportolók életkorának figyelembe vételével a fı hangsúlyt a gyermek- és ifjúsági sport támogatására fektette úgy, hogy az egyesületi, sportági hagyományokat sem hagyta figyelmen kívül. BÉKÉSCSABA SPORTJÁNAK TRADÍCIÓI (E) = (erısség) Nemzeti Sportváros (1997.), a város rangos sportmúltja; régóta (évtizedek óta) mőködı, sikeres sportszervezetek, olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportolók; köztünk élı példaképek; az olimpiai bajnok Ónodi Henrietta Békéscsaba díszpolgára lehetett; évente két Békéscsaba Sportjáért kitüntetés adható; változatos sportolási lehetıségek; a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezı humán tıke, elkötelezett edzık, sportvezetık; felkészült, lelkes segítık, önkéntesek, aktívák; az elmúlt években nemzetközi mérkızések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba; sportot értı és szeretı, aktivitásra bírható lakosok. (GY) = (gyengeség) a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelı infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; kevés támogató, szponzor a térségben, így a sportszervezetek mőködtetését illetıen az Önkormányzatra túlságosan súlyos terhek hárulnak; valójában az önkormányzati szerepvállalás nélkül a csabai sportélet gyakorlatilag összeomlana; nincs nemzetközi szintő csapatunk, a legnépszerőbb sportág (labdarúgás) nagy mértékő visszaesése; a legutóbbi olimpián csupán egyetlen olimpiai résztvevınk volt; nem becsüljük meg igazán a legtehetségesebb, legsikeresebb szakembereinket, sportolóinkat; a legsikeresebb edzık, szakemberek nagy számban távoznak el Békéscsabáról. (L) = (lehetıség) létesítmény-fejlesztéssel változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezésének bıvítése; sportolási lehetıségek kínálatának bıvítése; kistérségi, megyei, regionális együttmőködés; sportturizmus fejlesztése; az értékek összegyőjtése (Sportmúzeum, sportkönyvek, stb.) országos, nemzetközi sportesemények rendezése; a média adta lehetıségek jobb kihasználása a sportdiplomácia további javítása; a sportértékek beépítés a városmarketingbe; lokálpatriotizmus; hagyományok, hagyományos rendezvények továbbvitele. (V) = (veszély) elfelejtıdhetnek a sikerek, ha nem örökítjük meg azokat valamilyen megfelelı módon (Sportmúzeum, Békéscsaba sporttörténelmével foglalkozó könyv, könyvek); a megyében, régióban lévı települések bıvülı sportkínálata; tovább nı a Békéscsabát elhagyó sikeres sportolók, sportszakemberek száma; ha nincsenek hagyományok, kézzel fogható értékek, még kevesebb gyermek lesz motivált a sporttevékenység őzéséhez. SWOT-mátrix 1. II. A sportkoncepció alapelvei 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a városi sportkoncepció megalkotása során összhangban az Európai Sport Chartával, az Európai Unió Fehér Könyvével, a Nemzeti Sportstratégiával, valamint a város ágazati koncepcióival alapdokumentumként veszi figyelembe a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényt, a sportról szóló évi I. törvényt.

5 5 2. A sport önszervezıdésre épülı autonóm tevékenység, az egyetemes és nemzeti kultúra része, szervesen kapcsolódik a társadalom kulturális, gazdasági jelenségeihez. 3. A legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez, a sportoláshoz, a rendszeres testedzéshez való jog az állampolgárok Alkotmány által biztosított alapvetı joga. 4. A testi nevelésnek mint pozitív társadalomformáló eszköznek megkülönböztetett figyelmet kell élveznie. A testkultúra, a sport kiemelkedı jelentıségét támasztja alá társadalmilag hasznos, semmi mással nem helyettesíthetı funkciója: az egészségmegırzés, illetve a betegségmegelızés egyik alapvetı eszköze; jelentıs szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, személyiségformálásában; a nemzeti öntudat erısítésének, a közösségi együttélésnek, a városunkhoz történı pozitív érzelmi kötıdés, az egészséges lokálpatriotizmus kialakításának fontos eszköze; a mozgáskultúra, a mozgásmőveltség, a cselekvésbiztonság fejlesztésének egyedi formája; elısegíti a tisztességes játék (fair play), az esélyegyenlıség és a tolerancia eszményének kiteljesedését; kulcsszerepet vállal a káros önveszélyeztetı tendenciák (alkohol-, dopping és drogfogyasztás) elleni harcban; pozitív lehetıség, program a szabadidı kulturált, hasznos eltöltésére, a szórakozásra és szórakoztatásra; országon belül, s a nemzetközi színtéren a civil kapcsolatok kialakításának, közösségek együttmőködésének könnyen megszervezhetı formája; fontos szerepet tölt be Békéscsaba város hírnevének növelésében, jelentıs hatása van a városmarketing területén. 5. A testnevelés és a sport részterületei az óvodai mozgásfejlesztéstıl ( óvodai testneveléstıl ) a hivatásos sportig egymással összefüggı és kölcsönhatásban álló egészet képeznek, egyik területének fejlesztése vagy elhanyagolása kihat a testkultúra egészére: a fejlett óvodai mozgásfejlesztés, iskolai testnevelés és a diáksport jelenti azt a szilárd alapot, amelyre a sport további ágazatai épülnek; a tudatos utánpótlás-nevelés a sporttehetség gondozásával válik a versenysport alapjává; a szabadidısport, a fogyatékkal élık sportja a munkaképesség megtartásának, újrateremtésének és a pozitív életszemlélet kialakulásának fontos eszköze; a verseny- és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejezıdı, valójában a sportkultúra húzó ágazata, ösztönzı minta, motiváció a rendszeres testedzéshez és teljesítményfokozáshoz. 6. A sportolási lehetıségek alapfeltétele a megfelelı szintő és számú létesítmény, infrastruktúra megléte. 7. Az önszervezıdés, a társadalmi jelleg és a demokratizmus a korszerő sportélet lényegi sajátja. 8. A város sportja meg kell, hogy feleljen az Európai Unióban megszabott elvárásoknak, valamint a környezetvédelmi és a területfejlesztési kötelezettségeknek.

6 6 9. Az egyes sportágazatokra jutó önkormányzati pénzeszközöknek forrásaiban tisztázott, mértékben elıre ismertnek kell lennie, bizonyos részét objektív módon, pontérték táblázat felhasználásával, más részét pályázati úton célszerő elosztani. 10. A testedzés és a sport egyes területei kölcsönösen összefüggı és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat. 11. A sport támogatásában mint közfeladatban az Önkormányzat szerepe hosszabb távon is meghatározó, de nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági és magánszféra hozzájárulása sem. 12. Alapvetı érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön és értékeinek megfelelı támogatást nyerjen. III. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása III. 1. A Sportról szóló évi I. törvény rendelkezései Az Önkormányzat feladatait a Sportról szóló évi I. törvény határozza meg az alábbiak szerint: 55. (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitőzéseivel összhangban együttmőködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és mőködteti a tulajdonát képezı sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a Közoktatásról szóló évi LXXIX. tv.-ben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök mőködéséhez szükséges feltételeket. (3) A megyei (fıvárosi) önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében: a) segíti a területén tevékenykedı sportszövetségek mőködésének alapvetı feltételeit, b) közremőködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzető társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, d) adottságainak megfelelıen részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, e) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggı területi feladatokat,

7 f) közremőködik a sport népszerősítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g) közremőködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. (4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén adottságainak megfelelıen ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat. (5) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelıen a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükbıl a sportra fordítandó összeget. III. 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata ehhez kapcsolódó önkormányzati feladatok A sport az egyik legelterjedtebb emberi tevékenység végezzék akár hivatásos sportolók, akár amatırök, rendszeresen vagy alkalomszerően, emberek milliói sportolnak az Európai Unióban is. Amellett, hogy jót tesz az egészségnek, a sportnak kiemelt gazdasági és szociális jelentısége is van: elısegíti a társadalmi beilleszkedést, ösztönzi a kulturális cseréket, továbbá álláshelyeket teremt szerte Európában. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása a társadalom valamennyi területére közvetlen vagy közvetett, hosszú távon érzékelhetı hatást gyakorol. Az EU élesen kettéválasztja a sport két területét: a sport, mint gazdasági tevékenység, a gazdasági tevékenységek általános uniós szabályai alapján kell mőködnie. a sport, mint társadalmi jelenség, társadalmi értékei miatt az unió közvetlenül is igyekszik támogatni, és erre ösztönzi a tagállamait is. Az EU-csatlakozás sportra gyakorolt hatásai a társadalmi fejlıdéssel párhuzamosan jelentkeznek: a növekvı életszínvonal és a több szabadidı révén a szabadidıs kultúra is fejlıdik, s hazánkban is növekszik a rendszeres testmozgást végzık száma. Az Európai Unió közvetlenül nem nyújt támogatást sporttevékenységekre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sportszervezetek projektjeihez ne nyújtana pénzügyi támogatást, ugyanis a sport beépíthetı más területek fejlesztési elképzeléseibe, programjaiba. A sport hozzájárulhat számos közösségi politika megvalósításához is, például a szociális kohéziót, a kisebbségek, a fogyatékkal élık beilleszkedését elısegítı, vagy akár a fiatalok körében a demokráciát népszerősítı programok révén. Így egy sportprojekt, amely valamely program (Leonardo Ifjúsági program, Strukturális Alapok programjai, kutatási programok, stb.) követelményeinek megfelel, annak keretében EU-s támogatásban részesülhet. Olyan, hagyományosnak mondható sportesemények, mint például bajnokságok, versenyek vagy nemzetközi események egyáltalán nem támogathatóak. Mindemellett nagyon fontosnak tartható az ún. Fehér Könyvnek (az Európai Bizottság adta ki 2007 júliusában) az a fejezete, amely szerint a sport felhasználása az EU fejlesztési politikájában címet viseli. Ez a felhívás azt sugallja, hogy a strukturális és kohéziós alapok 7

8 forrásai is megcélozhatók a sport számára a jövıben, elsısorban az infrastrukturális feltételek megteremtése érdekében. Nagyon lényeges az is, hogy a Fehér Könyv kapcsolt támogatási lehetıségek sorát említi, pl. az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beilleszkedési Alap, az Európai Polgárokért programok, továbbá az élethosszig tartó tanulás, és a cselekvı ifjúsági programok révén. Tulajdonképpen a társadalmi befogadás, a társadalmi kohézió sport általi erısítésérıl van szó az említett programokban. A Fehér Könyvben található javaslatok szerint szerepet kap a sport az erıszakos és rasszista cselekmények megelızésében, a bőnüldözési szervek és a sportszervezetek együttmőködésében. A Strukturális Alapok forrásainak fogadására a Magyarország által elkészített Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) lehetıséget nyújt a sport fejlesztésére is, elsısorban infrastrukturális beruházások és képzési fejlesztések formájában. Az NFT operatív programjai között vannak olyanok, amelyek a sport számára források elérését teszik lehetıvé. A Regionális Operatív Program, DAOP (Dél-alföldi Operatív Program) támogatható tevékenységek köre: Egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése: meglévı gyógyfürdıkben új szolgáltatatások létrehozása, valamint a meglévı szolgáltatások színvonalának emelése, fejlesztése; a meglévı gyógyfürdıkben az egészségturisztikai szolgáltatások gyógyászati, wellness, sport fejlesztése, valamint az egészségturisztikai infrasturktúra színvonalának emelése. Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés aktívturisztikai fejlesztések: vizek mentén az aktívturizmus fejlesztésének céljával szabad strandok, kikötık és egyéb vízi sportoláshoz kapcsolódó szolgáltató létesítmények és egységek fejlesztése, kiépítése, felújítása turisták vízi sportokhoz kötıdı igényeiknek kielégítésére; gyalogtúra útvonalak kialakítása pihenıhelyekkel, valamint kerékpáros és vízi túra útvonalak mentén kiszolgáló helyek, pihenıhelyek kialakítása. Kerékpáros turisztikai szolgáltatások kialakítása (kerékpártárolók, pihenık kialakítása; termékcsomagok kialakítása; kerékpárkölcsönzık kialakítása, stb.) A természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztések, pl. helyi természeti értékek, területek, egyedi tájértékek turisztikai célú bemutatására alkalmas többfunkciós bemutatóterek, természeti és tájvédelmi tematikájú szolgáltató létesítmények kialakítása az aktív turisztikai helyszíneken (gyalogos, vízi túraútvonalak mentén). Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése: Az intézmények udvarának felújítása, baleset-mentesítése, tanulást segítı térként való bekapcsolása az oktatás folyamatába (pl.: udvari játékok, udvari utcabútorok, kerékpártároló, játszótér, sportpálya, kerítés, zöldterület). Telekhatáron belül mellékhelyiségek, higiéniás és ellátó létesítmények, szabadidıs programok, foglalkozások lehetıségét biztosító épületek, terek, a szocializációt segítı helyiségek (pl.: tornaterem, tornacsarnok, tornaszoba) akadálymentes kialakítása, tanuszoda/tanmedence korszerősítése, felújítása és ezen beruházásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzések Kerékpárút hálózat fejlesztése. Szociális jellegő városrehabilitáció: Közterületek rehabilitációjához kapcsolódó tevékenységek: akadálymentesítés, parkok, jóléti zöldfelületek fejlesztése és újak kialakítása; közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, kialakítása; közösségi célú sport- és szabadidıs létesítmények, terek kialakítása, létesítmények bıvítése, felújítása. Kapcsolódó ESZA (Európai Szociális Alap) típusú tevékenységek: közösségfejlesztést és szabadidı hasznos eltöltését szolgáló szolgáltatások, képzési programok kialakítása meglévı épületekben (hagyományırzı közösségi kezdeményezések, játszó és foglalkoztató házak, kulturális és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.). Ifjúsági és szabadidıs programok. A DAOP egyik intézkedése az iskolai infrastruktúra fejlesztése, amely a sportoktatás céljait szolgáló létesítmények fejlesztését, akadálymentesítését is magába foglalja. Ugyanezen 8

9 program intézkedése az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. A program az iskolákban kívánja hatékonyabban terjeszteni az egészségtudatos életmód fontosságát, a mozgáskultúra elsajátítását és támogatja az ehhez kapcsolódó, az oktatóknak szóló képzési programokat. További intézkedés célozza az integrációs oktatást és képzést, ahol a hátrányos helyzető, különösen a roma, valamint a fogyatékkal élı tanulók integrációs programjai (sporttevékenységek beillesztése révén) támogathatóak. Határokon átnyúló projektek esetében civil szervezetek esetünkben sportszervezetek együttmőködését is számos pályázat segíti (pl.: INTERREG-pályázatok). A további intézkedések esetében is elképzelhetı a sportjellegő projektötletekkel történı pályázás, amennyiben az egyes területekhez megteremthetı a sportos kapcsolódási pont. Az Uniós pályázati lehetıségek figyelemmel kísérése, a pályázatokon való részvétel, az intézmények segítése a pályázatok elkészítésében, sportszervezetek számára a figyelem felhívása ezen pályázatokra, kiemelten fontos önkormányzati feladat. IV. Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek 9 Az alapelveknél megfogalmazott értékek megteremtése, biztosítása érdekében az önkormányzat az alábbi feladatokat határozza meg. Az önkormányzat a prioritások megfogalmazásakor különös tekintettel veszi figyelembe a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényt és a sportról szóló évi I. törvényben, a helyi önkormányzatra vonatkozó feladatokat. 1. Az önkormányzat az anyagi lehetıségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet (kötelezıen ellátandó sportfeladat). 2. Együttmőködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel (kötelezıen ellátandó sportfeladat). 3. Az önkormányzat a tulajdonát képezı sportlétesítményeket fenntartja, mőködteti (kötelezıen ellátandó sportfeladat). A város költségvetési lehetıségeitıl, valamint egyéb támogatási forrásoktól függıen törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévı sportpályák fejlesztésére, újak építésére. 4. A sporttevékenység részterületei között az önkormányzat az alábbi szempontokat emeli ki: a.) A lakosság egészségmegırzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot ezen belül az iskolai testnevelést, mint kötelezıen ellátandó sportfeladatot, valamint a szabadidısportot kell állítani. a tanuló ifjúság egészségi, erınléti állapota a jövı társadalmának egyik meghatározó tényezıje. Megfelelı korban történı mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a szabadidıs sportolás, az utánpótlás-nevelés, majd a versenysport és az élsport épülhet.

10 10 Elsıdleges cél a diáksportélet felpezsdítése, a rendszeres, állandó diáksportrendezvények szervezése, valamint az iskolai keretek folyó diáksport feltételeinek javítása lehet. Az egészségmegırzésben meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidıs sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység és vitalitás egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvetı (szabadidı)sportolási és rekreációs lehetıségeket. Ez elsısorban a megfelelı és népszerő programok szervezésével, támogatásával, illetve létesítmények biztosításával történhet meg egyre inkább élve a térség adta lehetıségekkel is (Körösök közelsége, kerékpárutak, bányatavak, stb.). Célunk az lehet, hogy a sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket, és ezáltal javítsuk a békéscsabai polgárok életminıségét, javulást érjünk el a népegészség terén; hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erısítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak és általában a csabaiak produktivitását; csökkentsük az egyenlıtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzető társadalmi csoportok integrációjához. b.) Figyelemmel az esélyegyenlıségre segíteni kell a fogyatékkal élık és a hátrányos helyzető társadalmi csoportok sporttevékenységeit. c.) A gyermek- és ifjúsági sport támogatása a kulcsfontosságú feladatok közé kell, hogy tartozzon. A korosztály sportegyesületen belüli tevékenysége az utánpótlás-nevelés során valósul meg. Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a sporttörvény is a támogatásra javasolt területek közé sorolja. A sporttörvény ajánlása mellett a prioritás megfogalmazását indokolja az is, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelı szintő képességfejlesztés lehetıségét. Ezt az elvet az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta is konkrétan megfogalmazza: az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni az egyéni sportteljesítmények javításának lehetıségét. Számunkra ugyanakkor a legfontosabb tény, hogy a békéscsabai sportkörök nagy többségében mindenekelıtt gyermek- és ifjúsági korú gyermekek sportolnak, az egyesületekben elsısorban utánpótlás-nevelı munka folyik. Célunk az lehet, hogy még több gyermek sportoljon rendszeresen, szervezett keretek között, versenyezzen hétrıl hétre jól felkészült szakemberek irányítása mellett. d.) A sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok feladatai között konkrétan nem említi a versenysport-élsport támogatását, de nem is tiltja azt. A versenysport támogatásának, értékelésének elveit, elismerését helyi szinten szükséges meghatározni. A versenysport (és hivatásos sport) eredményei pozitív hatásokat jelenthetnek városunk számára a városmarketing, városimázs, társadalmi kapcsolatok területén, az országos és a nemzetközi versenyeken elért sikerek növelhetik a városunkban élı emberek azonosságtudatát, kötıdését lakóhelyükhöz, s pozitív húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport (az óvodai sport, az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés) és a szabadidısport számára. Tényként kell kezelnünk, hogy az elmúlt idıszakban csökkent az olimpiai résztvevıink száma, a célunk az lehet, hogy az egyesületekben folyó tudatos utánpótlás-neveléssel, tehetséggondozással, illetve az élsportolók megfelelı támogatásával segítsük azon sportembereket, akik tehetségük, felkészültségük

11 11 alapján a legnagyobb, legjelentısebb sporteseményeken is ott lehetnek, városunkat magas szinten képviselhetik. A nagy népszerőségnek örvendı, évtizedes tradíciókra visszatekintı csapatsportszervezeteinket illetıen a megfogalmazott középtávú cél az lehet, hogy a nıi kézilabdasport elérje a nemzetközi szintet, míg labdarúgásban a biztos másodosztályú szereplést követıen megfelelı szakmai és anyagi alappal rendelkezve élvonalbeli csapata lehessen a városnak. Tradicionális és feltörekvı sportágak (kosárlabda, röplabda, vízilabda) fejlıdésének, elırelépésének lehetıségek szerinti segítése, támogatása. 5. A város kulturális életének, a lakosok szórakozási lehetıségeinek és a sport idegenforgalmának bıvítését segítheti, ha Békéscsaba egyedi, reprezentatív, jelentıs érdeklıdésre számot tartó országos és nemzetközi sporteseményeknek ad otthont. 6. A sport, a sportágazat felhasználása a lokálpatriotizmus erısítéséhez, a város ismertségének, turisztikai vonzerejének növeléséhez, a város általános megítélésének ( városimázs ) közvetett javításához, a városmarketing érdekében. A sportturizmus lehetıségeinek kiaknázása: minél több országos és nemzetközi mérkızés, verseny szervezése, lebonyolítása, edzıtáboroztatási lehetıségek biztosítása, aktív turizmus fejlesztése, sportmúzeum alapítása, a Békéscsabára látogató turisták sportolási lehetıségeinek biztosítása, stb. 7. A sport nemzetközi kapcsolatokban elfogadott és bevett formája alkalmas az országok, illetve a különbözı nemzetek településein élı emberek, közösségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyítésére. Békéscsaba társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében az önkormányzatnak törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre, a testvérvárosi kapcsolatok adta lehetıségek jobb kihasználására. 8. Városunk sportéletének mőködése érdekében az önkormányzat illetékességi területén segítséget nyújt az alábbi feladatok ellátásában: versenyrendszerek kialakítása, mőködtetése, sportrendezvények szervezése; szakszövetség helyi szervei mőködésének segítése; együttmőködés az éves versenynaptár, szabadidısport-naptár összeállításában; közremőködés a sportszakember-képzésben és továbbképzésben, az egészséges életmóddal összefüggı felvilágosító tevékenységben. 9. A békéscsabai sportolók egészségügyi kontrolljának biztosítása érdekében az önkormányzat támogatja a sportorvosi ellátást. 10. A társadalmi összetartozás, szolidaritás erısítése, hogy valamennyi békéscsabai polgár a következı idıszak nyertesének érezhesse magát. V. Önkormányzati sportigazgatás Az önkormányzat számára a sporttörvényben elıírt sportigazgatási feladatok maradéktalan ellátását, valamint a sportkoncepcióban rögzített tevékenységek hivatali szintő koordinálását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztálya látja el.

12 12 Az igazgatási, szervezési, koordinálási feladatok fıbb elemei: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése, illetve a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság munkájának elıkészítése (elıterjesztések, tájékoztatók, beszámolók), az általuk hozott határozatok végrehajtása. A szakterületre vonatkozó jogszabályokban a fenntartóhoz és a jegyzıhöz delegált államigazgatási hatósági feladatok elıkészítésében, végrehajtásában való részvétel. Sportfejlesztési és sporttámogatási célok meghatározásának elıkészítése, végrehajtása. Közremőködés a városi sportkoncepció végrehajtásában, a koncepció aktualizálásának figyelemmel kísérése, indokolt esetben a módosítási javaslatok elıkészítése. Sportlétesítmények mőködésének szakmai felügyelete. Javaslattétel a használatra, illetve felújításokra, fejlesztésekre vonatkozóan. A Békéscsaba Sportjáért kitőntetés gondozása. Kapcsolattartás a testneveléssel és a sporttal foglalkozó szervezetekkel. Közremőködés a városi versenyrendszerek kialakításában, a versenyek szervezésében. Az éves eseménynaptárak (diáksport-, szabadidısport-, versenysportnaptár) összeállításának koordinálása. Az önkormányzati támogatások célirányos és jogszerő felhasználásának ellenırzése. Közremőködés a helyi versenysport, a gyermek- és ifjúsági sport (óvodai sport, iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés), a szabadidısport feltételeinek biztosításában. Közremőködés az olimpiai utánpótlás mőhelyek segítésében. Közremőködés a város nemzetközi sportkapcsolatainak szervezésében. Közremőködés a város és a sportszervezetek által szervezett nagyobb hazai és nemzetközi események szervezésében. A sportszakemberek képzésének, továbbképzésének segítése. A helyi sportfeladatok ellátása érdekében együttmőködés a városi, kistérségi, megyei, regionális, országos sportszervezetekkel, a sportban érdekelt társadalmi és gazdasági szervezetekkel. Pályázati lehetıségek figyelemmel kísérése, pályázatokon való részvétel, az önkormányzati fenntartású intézmények segítése a pályázatok elkészítésében, sportszervezetek számára a figyelem felhívása az ıket érintı pályázatokra. A város sporttörténelmi hagyományainak, értékeinek megóvásának, életben tartásának segítése. A mozgásgazdag, egészséges életmód népszerősítése.

13 13 VI. A sport területei az Önkormányzat szerepvállalása VI. 1. Gyermek és ifjúsági sport, iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés VI Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1997-ben leszögezte: minden gyermeknek legalább napi egy óra aktív mozgásra van szüksége. Bizonyított tény, hogy a korai halálozáshoz, valamint a munkaképesség csökkenéséhez vezetı civilizációs népbetegségek megelızhetık, és ennek az egyik fontos eleme a gyermekkorban elkezdett rendszeres mozgás. VI Az óvodai sportot, az iskolai testnevelést és diáksportot, valamint az utánpótlás-nevelést gyermek- és ifjúsági sport címszó alatt egy fejezetben szabályozzuk. Ennek okai a következık: egyazon, illetve közel egyazon korosztályról van szó; a tendenciák, a feladatok hasonlóak; a lényeges különbség a hol folyik a sporttevékenység? -ben van; a gyermek- és ifjúsági korban folytatott sporttevékenység bizonyítottan pozitív hatással van a felnıttkori sportolási hajlandóságra. A dolog jelentısége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. A gyerekek nagy része sajnos kizárólag iskolai keretek között, a testnevelés órán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást, pedig az iskolákban kellene tudatosítani a sportos, egészséges életmód fontosságát; a békéscsabai sportegyesületek nagy százalékában valójában tanfolyamszerően sportolnak a kisebb gyerekek, akik pedig megmaradnak a sportkörben, lesznek az adott sportág utánpótlása. A gyerekek nagy része ugyanis sohasem jut el az élsportoló kategóriáig, éppen ezért a hangsúlyt érdemes továbbra is a gyermekés ifjúsági sportra helyezni; az iskolai testnevelés, a diáksport és az utánpótlás-nevelés hármas egymásra épülésébıl (de nem átfedésébıl) fejlıdhet ki a legjobb hatékonysággal az élsportoló. VI A korosztály sportolási szokásainak elemzésekor fontos megjegyezni, hogy az életkor emelkedésével egyértelmően csökken a sportolási intenzitás. A magyar serdülık nemzetközi viszonylatban is rendkívül keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ez elsısorban a XX. század végén megjelenı szociokulturális okokra vezethetı vissza. Míg korábban a sport konkurenciája csupán a továbbtanulás volt, mára számtalan szabadidı-eltöltési lehetıség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza, stb.). Az igazolt sportoló fiatalok fizikai állapota is romlott az elmúlt években. Ezt a szakemberek a korai sportági specializációnak és a környezeti hatásoknak tulajdonítják. VI Az iskolai testnevelés és a diáksport magában foglalja az oktatási intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórai és a tanórán kívüli, iskolában végzett sporttevékenységet csakúgy, mint az iskolán kívüli keretben végzett különbözı diáksportrendezvényeken zajló testgyakorlást, testedzést és játékokat, mozgásos alkalmakat. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegırzés területén egyre inkább elmozdulás tapasztalható az iskola irányába. A gyerekek számára az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre

14 14 szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetısége. Ezt a helyszínt és ezt az életkort kell minél elınyösebb helyzetbe hozni a társadalmi prevenció érdekében. Ez az alapfeladat alátámasztható biológiai oldalról is: a sport, testedzés nélkül fiataljaink elmaradnak örökletes lehetıségeiktıl, kisebbek, gyengébbek, betegesebbek lesznek. Különösen lényeges a fizikai aktivizálás, a megfelelı mozgásterhelés a serdülıkorban. Az ekkor elért maximum meghatározó az élet hátralévı részében. Mindez önmagában is alátámasztja a társadalomnak a közoktatásban kifejezésre jutó felelısségét az iskolai testnevelés és sport területén. A testnevelés nem egyszerően tantárgy, hanem terület, amely hivatott egyensúlyt tartani a szellemi képzés másként ható terhelésével, ami az egész személyiségfejlıdést és életmódot alakítja. Nem kevésbé fontos az iskolai testnevelés és a sport pedagógiai, pszichológiai megalapozottsága. A sport révén megtanulják a siker és a kudarc elviselését, a tehervállalás örömét, az ítéletalkotás felelısségét, a konfliktustőrést és -kezelést, a közösségi élet szabályait, vagyis mindazt, aminek hiánya a mai társadalom mentálhigiénés gondjaiban kifejezıdik. Összegezve tehát: az iskolai testnevelés és diáksport legfıbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának biztosítani, megszervezni a rendszeres testmozgást, módszeres testgyakorlást. Az iskolai testnevelés megfelelı szintő fenntartása, fejlesztése az iskolai alapellátás részeként állami feladat, melyeket az állam a helyi önkormányzatokon keresztül lát el. A diáksport célja: az iskola tanulói számára a rendszeres testmozgás lehetıségének megteremtése, az intézmény hírnevének és tekintélyének növelése, a tanulók iskolájukhoz való ragaszkodásának segítése. A diáksportban ugyanakkor nemcsak a nagy eredményeken vagy a versenyzık magas színvonalú szereplésén van a hangsúly, hanem a szabadidı- és tömegsport megfelelı mőködésén is. A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény, kötelezıen elıírja az iskoláknak a mindennapos testedzés lehetıségének biztosítását, melyhez az ugyancsak kötelezıen mőködtetendı iskolai sportkörök (ISK-k, DSK-k), esetleg diáksport egyesületek (DSE-k) tevékenységei is beletartoznak. Ennek megfelelıen az iskolai diáksport a következı területeken tevékenykedik: Az ISK vagy DSE sportcsoportjainak iskolán belüli foglalkozásai, melyek rendszeres lehetıséget biztosítanak bizonyos sporttevékenységek végzésére (sportági foglalkozások, házibajnokságok szervezése); Az ISK vagy DSE által szervezett sportcélú túrák, táborok; Oktatási intézmények közötti sportesemények (kupák, tornák, bajnokságok); A városi szabadidısport-rendezvényeken való részvétel; Diákolimpiai felmenı rendszerő versenyek (a Magyar Diáksport Szövetség által kiírt versenyek, általában kieséses jellegőek, ám a helyi csapatversenyek kétfordulós bajnokságok keretein belül kerülnek lebonyolításra). Az MDSZ sportági kínálata természetesen nem fedi le az összes sportágat, bár a kör egyre bıvül; Szakszövetségi versenyek (országos sportági szakszövetségek vagy sportszövetségek által kiírt diáksport-verseny); Iskolák közötti városi alapfokú versenyek. VI A sportegyesületen belüli, a gyermek- és ifjúsági korban folytatott tudatos sporttevékenység valójában az utánpótlás-nevelés. Ennek fı célja a tehetségkutatás, a kiválasztás, a tehetséggondozás, vagyis a felnıtt versenysportra, élsportra való felkészítés. Az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés, valamint a versenysport szoros összefüggésben áll egymással, hiszen kedvezı esetben az iskolai testnevelésre, diáksportra épülı, korszerő utánpótlás-nevelés nélkül a versenysport, sıt még a felnıttkori szabadidısport megfelelı gyakorlása is elképzelhetetlen.

15 15 VI Óvodai sport VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az óvodai nevelés a települési önkormányzatok számára kötelezıen ellátandó alapfeladat, amely feladat ellátását Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja. Az egészséges életmódra nevelés a gyermekek esetében elsı ízben intézményesített formában az óvodában jelenik meg. A 3 6 éves korosztály rendkívül fogékony minden újra, késıbbi szokásaik jó része ebben a korban alakul ki. Gyermekeink harmonikus fejlıdése csak a rendszeres, napi testneveléssel, sporttal biztosítható. A szervezett sportolási lehetıségek adottak az óvodai nevelés keretén belül. Az óvodai testnevelés feladatainak teljesítésére az óvónık a testnevelés két formáját használják: a mindennapi, ún perces testmozgást ( mozgásos percek ), illetve a csoportonként szervezett testnevelés foglalkozást (heti 1 2 órát, de van, ahol 3 órát is). Elsısorban a gyermekek testi képességeit, ügyességüket, gyorsaságukat, állóképességüket fejlesztik az óvónık. Valamennyi óvodában nagy gondot fordítanak a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe vevı mozgáslehetıségek biztosítására. Az óvodai napirendbe épített, tanfolyam jellegő foglalkozások néptánc, modern tánc, gyermektorna ( Bukfenc Akadémia ), úszás (városi vízhez szoktatási-program ), lovaglás is segítik a gyermekek testi fejlıdését. A mozgás megszerettetése, közösségi és sikerélmény szerzése kapcsán fontos esemény a minden évben, az Önkormányzat által megrendezett Óvodai Sportnap. Az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet elıírja, hogy az óvodákban kötelezı a tornaszoba megléte az elıírt felszerelésekkel. Ezek hiányában hozzáférést kell biztosítani. Városunkban sajnos több olyan óvoda is van, amelyben nincs tornaszoba: Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda, Penza Lakótelepi-dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda, Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda mindkét telephelye, a Kertvárosi Óvoda mindhárom telephelye, a Mackó-Kuckó II. számú óvodája. (A problémákat valamelyest enyhítendı: a Ligeti Sori Óvodában, valamint a Kazinczy Utcai Óvodában csoportszobák vettek át tornaszobai funkciót.) Ezekben az intézményekben fıleg a téli idıszakban nehéz a napi mozgásos foglalkozások megtartása. A többi óvodában megfelelı a sportlétesítmény-ellátottság, s a feladatok elvégzéséhez a jórészt a szükséges felszerelések is adottak. Az mindenképpen pozitívum, hogy a Szigligeti Utcai Óvodában tanuszoda üzemel. A létesítmény állapota jó, a kihasználtsága közel 80 százalékos. Az óvodaidın túl több békéscsabai szakosztályban is sportolhatnak a gyerekek: ovistorna, ovifoci, ovis kick-box, stb. VI Fı feladatok: Az Önkormányzat feladata az óvodai sporttevékenység tekintetében elsısorban az óvodai épületek állagmegóvásában, felújításában, tornaszobák kialakításában, korszerősítésében van, illetve az óvodavezetık segítése pályázatok óvodák korszerősítését, sporteszközökkel való felszerelését célzó elkészítésében, benyújtásában. Az óvodás korosztály bekapcsolódásának segítése a rendszeres testmozgásba programokkal, egyesületek inspirálásával attól függetlenül, hogy az intézményben vannak testnevelési foglalkozások. VI Iskolai testnevelés VI A Nemzeti Sportstratégia megállapítása: A testnevelés óra elsıdleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelı fizikai kondíciójának megteremtése,

16 16 miközben a diáksport-foglalkozások szabadidıs célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetıséget biztosítanak. Sajnálatos tény azonban, hogy a gyermekek 75 %-a kizárólag testnevelés óra keretében végez rendszeres testmozgást, mely nem alkalmas minden, a korosztály szempontjából jelentıs feladat ellátására. Ennek elsıdleges okai között találjuk a testnevelı tanárok motivációjának hiányát, és a pénzügyi, adminisztrációs nehézségeket. A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemlélető, és ez a minıség javulását és a célok elérését akadályozza. VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az általános iskolai korosztálynál intézményeinkben az 1 4. évfolyamokban 3, az 5 6. évfolyamokban 2,5, a 7 8. évfolyamokban pedig általában heti 2 testnevelés óra van. Az oktatási intézmények többsége a jogszabályokban elıírt kötelezı testnevelés óraszámot tanítja, ugyanakkor elsısorban ott, ahol a létesítményhelyzet jobb, illetve az iskola és a testnevelık lehetısége, hozzáállása pozitív a testnevelés irányában elıfordul eltérés (emelkedés), Emelt szintő testnevelés mindössze két intézményben van: az Erzsébethelyi Általános Iskolában (1 4. évfolyamban: heti 5, 5 6. évfolyamban: heti 4,5, 7 8. évfolyamban: heti 4 óra) és a 2. Számú Általános Iskolában (1 6. évfolyamokban: 5, 7 8. osztályban: heti 4 óra). A középfokú oktatási intézményeinkben általában heti 2 testnevelés órában részesülnek a tanulók, de szerencsére itt is vannak olyan iskolák, amelyek ennél többet (2 és fél, 3 órát) is tartanak. Összefoglalva: a békéscsabai iskolák nagy részében a kötelezı testnevelés óraszámot oktatják, csak néhány esetben térnek el kis mértékben ettıl. A pedagógiai programokban az iskolák megvalósították azt a célt, amely szerint a diákok számára a hét minden napján legyenek szervezett délutáni sportfoglalkozások. Ezen a téren meglehetısen vegyes a kép a városunkban, mind a biztosított órák számát, mind a szóba jöhetı helyszíneket (létesítményeket), mind a gyakorolható sportágakat tekintve. Ennek egyik fontos oka az, hogy tanulók sportolási lehetıségei az oktatási intézményeken belül csak részben adottak. De a lényeg az, hogy mára rendszeressé és tervezhetıvé váltak a délutáni sportfoglalkozások. Az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények tornatermeit, tornaszobáit, sportudvarait, öltözıit tekintve viszont igen lehangoló a kép. Az önkormányzati fenntartású oktatási létesítmények tornatermeinek átlagéletkora 40 év! (Sajnos vannak extrém esetek, mint például a Rózsa Ferenc Gimnázium tornaterme, amelyet még a XIX. században építettek, vagy a Petıfi Utcai Általános Iskola tornaterme, amelyet 1901-ben adtak át. A legújabban elkészült tornatermünk a Szent László Utcai Általános Iskolában, a Gerlai ÁMK-ban, illetve a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégiumban található, mindhármat 1993-ban adták át.) Békéscsabán 20 oktatási intézményben van tornaterem, a Szent-György Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a Tessedik Sámuel Fıiskola tornatermében tartja testnevelés óráit, míg a Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola Kós Károly Tagiskolája számára csupán egy tornaszoba áll rendelkezésre rossz idı esetén. A tornatermek állapota egy 2007 év végén történt felmérés alapján közepesnek mondható, a felszereltséget tekintve valamivel jobb a helyzet, a követelményeket tudják teljesíteni az intézmények.

17 17 Érdekes szempont a létesítmények kihasználtsága is: intézményeink ¾ részében 100 %-os a kihasználtság (a délelıtti és a délutáni idıszakot is tekintve), míg a fennmaradó ¼ részében is legalább 85 %-os. Tornaszobával (konditeremmel) 9 oktatási intézmény rendelkezik. Ugyanakkor mindkét fedett létesítmény 8 intézményben is található (persze ezek nagyobb része eleve az integráció során összevont, azaz több telephelyő intézmény). A sportudvarokat tekintve is igen változatos a kép. Van olyan intézmény, ahol egyáltalán nincs szorosan vett sportudvar (a játszóudvart, illetve az iskolaudvart használják sportcélokra), ugyanakkor van olyan intézményünk is, amelyben villanyfényes pálya (Arany János Kollégium), atlétikai pálya (József Attila Általános Iskola), mőanyag borítású pálya ( Közgé ), több füves futballpálya (Szabó Pál Téri Általános Iskola) is található. A sportudvarok mintegy 95 %-a aszfalt borítású, s a nagy többségében szabványos (40 x 20 méter) kézilabdapálya mérető. Az állapotuk általában rossz (az aszfalt töredezett), a felszereltség viszont közepes. Az öltözık mérete jórészt megfelelı, ugyanakkor a nagy többség felújításra szorul. Általános megállapítás, hogy a zuhanyozók száma kevés. ÓVODAI SPORT, ISKOLAI TESTNEVELÉS (E) az óvodai, iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetısége; óvodai sport: vízhez szoktató oktatás, Óvodai Sportnap, Bukfenc Akadémia; kötelezı úszásoktatás az általános iskolások számára; jól felkészült testnevelık; rendszeressé és tervezhetıvé váltak a délutáni sportfoglalkozások. (GY) nem megfelelı infrastrukturális háttér és létesítményellátottság (különösen hiányzik: uszoda); a testnevelés tantárgy csökkenı szerepe az oktatásban, tornatermek, tornaszobák rossz, elöregedett állapota, ellátottsága; az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelık passzivitása, pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; a tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemlélető, és ez a minıség javulását és a célok elérését akadályozza; a hatályos közoktatási törvény a sportszakemberek véleménye szerint túl alacsony számban határozta meg a kötelezı testnevelés órák számát, lehetıvé teszi, hogy az 1 4. évfolyamokon nem csak szakképzett pedagógusok tarthatnak testnevelés órát; a tanulóifjúság körében egyre terjed a dohányzás, az alkohol, a drog használat. VI Diáksport (L) a legaktívabb, leginkább motiválható korosztály; az egészségnevelés, az egészséges életmód propagálása az oktatásban; sportolási lehetıségek kínálatának bıvítése; a média adta lehetıségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerősítése; programok szervezése, egyesületek bevonása az óvodai sportba, a testnevelési órák változatosabbá tételébe; a hatályos közoktatási törvény lehetıvé teszi a testnevelés órák növelését (mindennapi testnevelés bevezetése). (V) Pótolhatatlan idıszak a gyerekek életében! A mozgásszegény életmód kapcsán adódó különbözı (sokszor végzetes) egészségügyi problémák igen korán jelentkezhetnek; központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; megfelelı pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; a gyereknél az életkor emelkedésével egyértelmően csökken a sportolási intenzitás; SWOT-mátrix 2. A diáksport az iskolai testnevelésre épül, annak gyakorlatanyagát használja fel játékosan, versenyszerően. Átmenetet kell, hogy képezzen a testnevelés és a minıségi sport utánpótlásnevelése között. A diáksport-szervezetek programjában a diákolimpiai versenyekre való felkészülés és versenyeztetés mellett is nagy hangsúlyt kell fektetni a minden tanuló számára lehetıségek kínáló iskolán belüli, és iskolák közötti programokra, a nem versenyszerő testedzési formák szélesítésére (alapfokú versenyek, iskolai és városi sportnapok, játékos

18 18 vetélkedık). Teret kell kapnia a szabadidısport jellegő, illetve az igény és természet adta lehetıségő foglalkozásoknak (országjárásnak, túráknak, kirándulásoknak, táborozásoknak, stb.) is. VI Az oktatási intézmények diáksportjának támogatását illetıen komoly, alapvetı változtatásokat eredményezı központi döntések születtek az elmúlt esztendıkben: a korábban kötött felhasználású (1300 Ft/tanuló) normatív támogatás 2005-ben szabadon felhasználható lett évben viszont e körbıl is kikerült a diáksport támogatása (magyarán: e célra nem érkezett külön központi támogatás az Önkormányzathoz), valójában a Közgyőlés jószándékú döntésének volt köszönhetı, hogy 2006-ban a évi támogatásnak 70 százaléka ( ,- Ft) a költségvetésben maradt, s az intézmények között feloszthatóvá vált ben ezen összeg csökkent ugyan a költségvetési rendelet ,- Ft-ban határozta meg a diáksportra adható támogatást, de legalább rendelkezésre állt. (Több megyei jogú városnál is elıfordult, hogy e forrást egyszerően megszüntették, ott a diáksport-versenyrendszer gyakorlatilag össze is omlott, avagy nem mőködik megfelelıen. Ugyanakkor akad olyan Önkormányzat is, ahol viszont évrıl évre emelni tudják e keretet.) Városunkban valamennyi oktatási intézményünkben mőködik ISK, DSK és/vagy DSE az intézmények között 1/3 1/3 arányban megosztva. VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az elmúlt években Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata igen sokat próbált tenni annak érdekében, hogy az általános- és középiskolák sportéletét megélénkítse. Igyekeztek különbözı új programokba (versenyekbe, versenyszámokba) bevonni az intézményeket, a diáksportra használható pénzt motivációs rendszerhez kapcsolni, stb. A tapasztalat azonban az, hogy a tanulók, a pedagógusok és az intézmények kevés kivételtıl eltekintve nem vevık a versenyeztetésre, szándékosan kategorikusan fogalmazva: a sportolásra és sportoltatásra, így a próbálkozásokat nem sok siker koronázta. Egy 2006-ban elkészült felmérés alapján: 134 játéknapon 5924 sportoló vett részt ez a szám azonban bár nem tőnik kevésnek, mégis csalóka, hiszen a résztvevık fele egyetlen programon Középiskolai Sportparádé vett részt, míg a további versenynapokon, sportrendezvényeken gyakorta ugyanazokkal a gyerekekkel találkozhattunk. Bár valamennyi településen tendencia a mind kisebb létszámú indulás, Békéscsabán az elmúlt 6-8 évben minden erılködés, újítási törekvés dacára folyamatos a csökkenés. A diákolimpiai versenyeken, a középiskolás alapfokú bajnokságokon mind kevesebb és kevesebb csapat, illetve diák indul el. A visszaesés okaként az alábbiak sorolhatók fel: eleve egyre kevesebb gyerek érdeklıdik a sport iránt, nem szeretnek annyian mozogni, mint akár 8-10 évvel ezelıtt (ez össztársadalmi probléma); sok gyermeket nem vonz a versenyezés, hanem csak sportolni szeretne sajnos ezen gyermekek száma is egyre kevesebb; az iskolák versenyeken történı indulási szándékát mindig is befolyásolta az intézményvezetı sporthoz való hozzáállása, beállítottsága: ha nem szereti a sportot nem is nagyon támogatja; a testnevelı tanárok nem motiváltak abban, hogy a gyerekeket versenyekre vigyék (az új jogszabályok ráadásul nem is segítik a testnevelık ilyen irányú vállalásait); a rossz létesítmény helyzet; az oktatási intézmények eddig létszámarányosan kapták a diáksport-támogatásukat (csupán százalékot osztott az Önkormányzat másként), így nem voltak motiváltak abban, hogy a versenyrendszerben több gyermeket indítsanak, jobb eredményeket érjenek el, stb.

19 19 Az Önkormányzat felismerte, a folyamatot meg kell állítani, de sokkal inkább meg kell fordítani! Ennek érdekében már lejárta elıtt (2007 tavaszán) módosította a Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszer diáksportra vonatkozó fejezetét. Békéscsaba Megyei Jogú Város Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszerében megfogalmazottak szerint: a rendelkezésre álló pénzösszeg (2006-ban ,- Ft) 80 százalékát ( Ft-ot) létszámarányosan, 20 százalékát pedig ( Ft-ot) motivációs célzattal osztotta fel az intézmények között. Ezen utóbbi összeg a diákversenyen történı indulást, a diákversenyeken elért eredményeket, a diákversenyek során igénybe vett létesítmények használatát támogatta (a koncepcióban meghatározott szempontok, pontérték táblázat alapján). E rendszer azonban nem mindenben váltotta be a hozzá főzött reményeket (lásd: a részvételi csökkenést), ezért egy ennél határozottabb, keményebb kritériumrendszert tartalmazó felosztási elvet fogadott el a Közgyőlés. A javaslatot elismert sportszakemberek, továbbá általános iskolai és középiskolai testnevelı tanárok dolgozták ki. A közös álláspont eredménye a módosított sportkoncepció. Az intézmények számára a diáksportpénzt ma már nem kötelezı biztosítani, így az Önkormányzat meghatározhatja, mit is vár el az iskoláktól a diáksport támogatásáért. Az elfogadott módosítás valójában azt tartalmazza, mit kell teljesítenie az intézménynek (milyen városi versenyeken kell részt vennie) ahhoz, hogy a támogatást megkaphassa. Azt a támogatást, amelyet azután az iskolán belüli sporttevékenységre fordíthat. Az új rendszer valamennyi intézmény számára könnyen teljesíthetı kritériumokat jelölt meg, nem igényel az iskoláktól sem anyagi, sem más jellegő külön befektetést. Csupán részt kell venni néhány meghatározott sportversenyen. Az új támogatási rendszer a 2007/2008-as tanévtıl lépett hatályba. A késleltetett indítás oka az volt, hogy a diáksport-támogatást tanévenként érdemes biztosítani (hiszen a versenyrendszerek kiírása, lebonyolítása is ily módon történik), illetve hogy az iskolák idıben megismerjék az új rendszert, felkészülhessenek rá. Azt is meg kell említenünk, hogy városunk tanulói a diákolimpiai döntıkben évek óta kiemelkedıen szerepelnek, rendszeresen szállítják a gyızelmeket, az érmes helyezéseket. A diáksport céljaira az Önkormányzat 2007-ben mindösszesen mintegy ,- Ft-ot fordított (rendezvények diákolimpiai események, alapfokú bajnokságok, tornák, kupák, Középiskolai Sportparádé szervezése, lebonyolítása a szakfeladati költségvetésbıl ,- Ft; az oktatási intézmények számára adott támogatás, külön költségvetési soron: ,- Ft). VI Fı feladatok: A Nemzeti Sportstratégia célul tőzte ki a testnevelés óra tananyagának megreformálását, a mindennapos testnevelés megvalósítását, ennek infrastrukturális és szakmai feltételeinek biztosítását, a diákolimpiai versenyrendszer megreformálását. Helyi feladat az iskolai testnevelés és diáksport területén: Az elırelépés érdekében szakmai szempontból a cél egyértelmően az, hogy valamennyi oktatási intézmény a pedagógiai programjában az egészségmegırzést, mint prioritást fogalmazza meg; Az oktatási intézmények biztosítsák a sportegyesületekbe nem igazolt tanulók sportolási igényeinek kielégítését, a tervszerő, rendszeres foglalkozásokhoz szükséges szakemberrel (pedagógussal); Az Önkormányzat anyagi és szakmai segítséget nyújt az általa fenntartott oktatási intézmények diáksportjához. Az Önkormányzat a támogatás módját a Sporttámogatási rendszer keretein belül határozza meg.

20 20 Vizsgálja meg az Önkormányzat annak a lehetıségét, hogy az általános iskolák 1 4. osztályában hogyan illeszthetı be a délelıtti kötelezı óraszámba a mindennapos testnevelés; Az Önkormányzat biztosítja a tanulók részére a rendszeres, teljes tanévre kiterjedı, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó alapfokú bajnokságok rendszerét, s következetesen törekszik további új, színes, a korosztály érdeklıdésének megfelelı további sportprogramokat (tornák, kupák, városi sportnapok, stb.) szervezni; Az Önkormányzat biztosítja a városi (körzeti, kistérségi) szintő diákolimpiai versenyrendszer szervezését, lebonyolítását, s finanszírozza azt; Az Önkormányzat az iskolai testnevelés és a diáksport számára biztosítja az iskolai sportudvarokon és tornatermeken túl a saját tulajdonában lévı sportlétesítményeket is, természetesen a létesítményt használó egyesületekkel történı egyeztetéssel; Az Önkormányzat közremőködik abban, hogy az oktatási intézmények a délutáni sportfoglalkozásainak megtartásához a helyi sportszervezetektıl szakmai segítséget kapjanak; A diákolimpiai döntıkön kiemelkedıen szerepelt diákok és testnevelıik jutalmazása (amennyiben a sportág pl.: karate valamely szakága, cselgáncs, erıemelés stb. speciális volta miatt a meghatározó nem a testnevelı, hanem a sportági edzı szakmai munkája volt, az edzıt illeti a jutalom); Az iskolai tornatermek és sportudvarok ütemezett felújítása, fejlesztése az oktatási és városfejlesztési ágazat bevonásával. DIÁKSPORT (E) az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetısége; jól felkészült testnevelık; rendszeressé és tervezhetıvé váltak a délutáni sportfoglalkozások felkészült, lelkes sportszervezık, segítık, önkéntesek, aktívák; országosan is egyedi diáksport rendezvények; mőködı országos, jól mőködı és együttmőködı megyei és helyi diáksport-rendszer; nagy önkormányzati szerepvállalás; a Sportkoncepció és a sporttámogatási rendszer alapján kiszámítható, tervezhetı diáksport-támogatás az oktatási intézmények számára. (GY) a testnevelés tantárgy csökkenı szerepe az oktatásban, tornatermek, tornaszobák rossz, elöregedett állapota, ellátottsága; az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelık passzivitása, pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; a tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemlélető a normatív támogatás megszőntetése. az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelık passzivitása reformra váró országos diákolimpiai versenyrendszer. (L) a legaktívabb, leginkább motiválható korosztály; létesítmény-fejlesztéssel változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezése válhat valóra; országosan is egyedi diáksportos programok, rendezvények, diáksport-rendezvények további bıvítése; diáksport-rendszer fejlesztése, további finomítása, még több gyerek bevonása; az egészségnevelés propagálása az oktatásban; sportolási lehetıségek kínálatának bıvítése, turisztikai programok szervezése; kistérségi, regionális együttmőködés; országos diáksportesemények rendezése; a média adta lehetıségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerősítésére; pályázati források kihasználása oktatási intézmények rábírása a diáksportélet megélénkítésére. (V) Pótolhatatlan idıszak a gyerekek életében! A mozgásszegény életmód kapcsán adódó különbözı (sokszor végzetes) egészségügyi problémák igen korán jelentkezhetnek; központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; megfelelı pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; a gyereknél az életkor emelkedésével egyértelmően csökken a sportolási intenzitás ha az önkormányzati szerepvállalás a nehéz gazdasági helyzet miatt drasztikusan csökken. SWOT-mátrix 3. VI Utánpótlás-nevelés Az utánpótlás-nevelést (gyermek- és ifjúsági korú sportolók sportszervezeten belül folytatott tudatos felkészítését) illetıen országos szinten az utóbbi években azt tapasztalhattuk, hogy elsısorban gazdasági okok miatt jelentısen csökkentek a fiatalok sport-foglalkoztatásának

21 21 személyi, tárgyi és szervezeti feltételei. Központi támogatás hiánya miatt sok helyen szőntek meg az utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportiskolák. Általános jelenség, hogy ha a sportegyesületek, szakosztályok lehetıségei szőkülnek, azt elıször nem a felnıtt korosztály, az elsı csapat érzi meg, hanem a serdülı és ifjúsági csoportok mőködési színvonala esik, csökken az utánpótláskorú sportolók létszáma. Ennek megelızése érdekében több országos szakszövetség mindenekelıtt csapatsportágakban kötelezıen elıírja a bajnokságban résztvevı sportszervezetek számára, hogy a felnıtt csapat alatt mely korcsoportban, milyen számban kell versenyeztetni utánpótlás-csapatokat. VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): A fentiek figyelembe vételével Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a között hatályos Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszerében megfogalmazta: nem indokolt a jövıben a versenysport addig alkalmazott támogatása, ezért az önkormányzati támogatás elsısorban a gyermek és ifjúsági sportra fordítható. A törekvést az elmúlt évek tapasztalata szerint siker koronázta, ugyanis nagyságrendekkel nıtt a szervezett keretek között sportoló gyerekek száma a városban. Egy 2006-ban végzett felmérés alapján az egyesületek igazolt versenyzıinek több, mint 2/3-a utánpótlás korú. A létszám emelkedése mellett örvendetes tény, hogy a korosztályos országos, sıt világversenyeken is kiemelkedıen szerepelnek egyesületeink sportolói. Ez lehet az alapja annak, hogy újfent több felnıtt versenyzınk lehessen jelen az olimpiákon, s szerezzen világés Európa-bajnoki érmeket. Az utánpótlás-nevelés terén több szervezeti modell létezik a városban (ez a sportágak sajátosságaiból is adódik). A legfiatalabbak tanfolyam-jellegő foglalkozásra járnak, a legtehetségesebbek és legkitartóbbak lesznek azután az egyesület tagjai, s alkotják az adott sportág utánpótlásbázisát. A békéscsabai sportszervezetek közül több is tagja lett (lehetett) a különbözı országos utánpótlás-nevelı programoknak. A Sport XXI. (NUSI-UPI) Program 13 sportágat ölel fel békéscsabai tagjai a következık: Békéscsabai Atlétika Club, Békéscsabai Elıre Úszó Klub, Karácsony Lajos Vívó SE, Békéscsabai Vívó Sportegyesület, Békéscsabai Röplabda SE, Békéscsabai Utánpótlásnevelı FC, Békéscsabai Elıre SE, Jamina SE. (A Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Program az utánpótlás-nevelés állami támogatásának részeként a éves korosztálynál fiatalabb sportolókat érinti, s a tehetségek felismerését, kiválasztását, képzését és fokozott gondozását teszi lehetıvé. Ez ebbe a programba való bekerülés egyértelmően az egyesületeknél folyó remek szakmai utánpótlás-nevelı munka elismerését jelenti.) A év közötti, kiemelkedı képességő gyerekek számára komplex tehetséggondozó programot dolgozott ki a Nemzeti Utánpótlás-fejlesztési Intézet (NUPI). A 21 sportágat számláló Héraklész-program 1252 gyermeket támogat, ebbıl (2007-es adat alapján) 35-en békéscsabaiak: 12 tornász, 8 röplabdás, 6 atléta, 5 kézilabdás, 2 vívó, 1 teniszezı, valamint 1 súlyemelı. (A négy évvel ezelıtt készült sportkoncepció 22 csabai sportolót rögzített, mint e programban érdekelt sportolót.) Külön elismerés az is, hogy három békéscsabai edzıt is foglalkoztatnak a Héreklész-program keretein belül: Mátéfi Esztert, Bökfi Jánost és Bereczkiné Harangozó Ildikót. Egy, a Sportcsoport által az egyesületektıl kapott információk alapján év elején összeállított statisztika szerint összesen 80 válogatott sportolónk van a különbözı sportágakban. Ebbıl 64-en korosztályos válogatottak (tornász: 5, kézilabdázó: 5, atléta: 13,

22 vívó: 3, karatéka: 14, súlyemelı: 1, teniszezı: 1, kosárlabdázó: 1, röplabdázó: 6, labdarúgó: 5, rögbis: 1, lövész: 1, kerékpározó: 2, sakkozó: 1, fitdance-es: 3, agilitys: 2). 22 A minıségi utánpótlás-nevelés (gyermek- és ifjúsági sport) és a versenysport szoros egymásra épülésével kapcsolatban meg kell állapítanunk, hogy sok a tehetséges sportolónk. Ezt többek között az is jelzi, hogy az elmúlt években a nemzetközi versenyeken elért eredményeket többségében a fiatalabb korosztály szállította. Komoly problémaként kell megemlítenünk többek között, hogy a városnak nincs megtartó ereje a sportban sem. Csekély a felsıfokú oktatási intézményben való tanulás lehetısége, sokkal jobb infrastrukturális, egzisztenciális lehetıségeket tudnak kínálni más (általában fıvárosi) sportszervezetek a gyerekeknek, s a szülık, egyesületek gyakran be is adják a derekukat Sajnos a jogszabályok sem könnyítik meg a Békéscsabán tartást, így elıfordulhatott már olyan eset is, hogy egy-egy generáció legtehetségesebb sportolói szinte kivétel nélkül eltávoztak nevelıegyesületüktıl Tehát nem könnyő feladat, de a lehetıségekhez képest törekednünk kell rá, hogy a tehetséges fiatalok, korosztályos válogatottak az adottságaiknak megfelelı körülmények között fejlıdjenek, majd a junior-felnıtt kort elérve a kiemelkedı eredményt produkáló sportolók minél többen a városunkban maradjanak. A minıségi tevékenységet kifejtı sportegyesületeknek is törekedniük kell arra, hogy játékosállományuk, igazolt versenyzıik zömét békéscsabai sportolók alkossák. Hasonlóan meghatározó szereppel bír az edzık, szakvezetık kérdése. Igen sokat veszíthetünk, ha nem tudjuk felkarolni a csabai tehetségeket, kitőnı sportolókat, edzıket, akik a felnövekvı generációk számára megfelelı példát mutathatnak! VI Az utánpótlás-nevelés önkormányzati támogatásának december 31-éig alkalmazott formái: 1.) Kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek (egyéni sportágak) A kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek támogatási alapja Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése költségvetési rendeletben meghatározott sportra fordítható pénzeszközeibıl képzıdött (annak 58 %-a), a felosztás hatásköre a szakbizottságé. A kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek a város legnagyobb múltra visszatekintı és az elmúlt évtizedek legeredményesebb sportkörei, melyek elsısorban utánpótlás-neveléssel, a gyermek- és ifjúsági korosztályba tartozó sportolókkal foglalkoznak: Hungarotel Torna Club Békéscsaba, Békéscsabai Atlétikai Club, Békéscsabai Elıre Úszó Klub, Karácsonyi Lajos Vívó SE Békéscsaba, József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület kick-box karate szakosztálya. A támogatást kizárólag az utánpótlás-nevelés érdekében használhatták az egyesületek, a támogatás mértékét az utánpótlás adatai határozták meg. A támogatás mértéke az alábbiak szerint épült fel: alaptámogatás (létszám figyelembe vételével, szorzóval) és eredményességi támogatás (minısítések, nemzetközi és hazai eredmények). 2.) Nem kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek (egyéni és csapatsportágak) A nem kiemelt egyesületek támogatási alapja Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése költségvetési rendeletben meghatározott, szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök 14%-a. A minél objektívebb felosztás érdekében a támogatási összegek meghatározása pontérték táblázat alapján történt. A felosztható pénzösszeg alaptámogatás (létszám alapján) és eredményességi támogatás (korosztályos bajnokságokban, kupákban elért helyezések, minısítés, hazai és világversenyeken való szereplés alapján) címén került a sportszervezetekhez. Az eredményt mindkét támogatási forma esetén az egy pontra jutó összeg, illetve a szerzett pontok szorzata adta meg. A támogatás odaítélése pályáztatás során történt.

23 23 3.) Kiemelt utánpótlás-nevelı sportszervezetek (csapatsportágak) tevékenységének támogatása Ezen támogatási alap létrehozásának oka az az elv volt, mely szerint a csapatsportágak s különösen, az ún. látványsportban érintettek esetében az utánpótlás csapat támogatása nem függhet a felnıtt élcsapat mindenkori eredményességétıl. A kiemelt utánpótlás-nevelı csapat-sportszervezetek ( látványsport ) tevékenységének támogatása a mindenkori éves költségvetésben szereplı sportfinanszírozás keretein belül történt. E területen a támogatott sportszervezetek Békéscsabai Elıre NKSE, Békéscsabai Utánpótlás-nevelı Futball Club a sportfinanszírozásban feltüntetett meghatározott összeget kapták meg, s azt kizárólag az utánpótlás korú sportolókból álló csapataikra költhették. Labdarúgás esetében ez a különbözı korosztályokban mőködı legfeljebb 11, a kézilabda esetében összesen 3 csapatot jelentett. A támogatások összege 150 e Ft/csapat/hó volt. (Meg kell jegyezni, hogy az Önkormányzat bábáskodása mellett 2005 nyarán létrehozott Békéscsabai Utánpótlás-nevelı Futball Club, valamint a Békéscsaba 1912 Elıre SE a városi tulajdonú felnıtt csapat közötti kapcsolat nem volt ideális, zökkenımentes, e problémát valamilyen formában mindenképpen rendezni szükséges!) 4.) Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények, oktatási intézmények ingyenes használata. 5.) A nem önkormányzatai tulajdonban lévı létesítmények használatának támogatása pályázat alapján. 6.) Önkormányzati lakások bérlıkijelölési jogának biztosítása (4 sportszervezet számára). 7.) Élsportolók támogatása + olimpikonok támogatása. 8.) Élsportolói fogadás. VI Fı feladatok: Az utánpótlás-nevelés további kiemelt támogatása, sportszervezetek inspirálása, hogy a felnıtt korosztály mellett minél több gyermek- és ifjúsági korú sportoló számára biztosítsanak felkészülési és versenyzési lehetıséget; a lehetıségekhez képest törekednünk kell rá, hogy a tehetséges fiatalok, felkészült sportszakemberek városunkban maradjanak, itt teljesedjenek ki, Békéscsaba lakosai számára szerezzenek örömet; a csapatsportágak utánpótlás-nevelésének egyik fı célja tehát nem lehet más, minthogy az Önkormányzat által kiemelten támogatott csapatsport-szervezetek a felnıtt csapatok számára biztosítsák a jól képzett sportolókat. Meg kell vizsgálni, melyik szervezeti forma garantálja ezt a célt, melyik a legátláthatóbb, az Önkormányzat, a sportolók, a szülık számára a legmegfelelıbb. A legalkalmasabb formát kell alkalmazni. tradicionális és feltörekvı sportágak (kosárlabda, röplabda, vízilabda) fejlıdésének, elırelépésének lehetıségek szerinti segítése, megemelt támogatása; a kiemelt utánpótlás-nevelı sportszervezetek pályázat benyújtása nélkül kapnak támogatást, a sportfinanszírozási rendszerben meghatározott módon. A támogatás kizárólag az utánpótlás-nevelésre fordítható. a nem kiemelt sportegyesületek ugyancsak kizárólag az utánpótlás-nevelésre fordíthatják az önkormányzati támogatást. az iskolai és diáksport versenyrendszerének szélesítésével biztosítható az utánpótlás számára a kiválasztás hatékonysága;

24 24 a Békéscsabán hagyományos sportágakban meghirdetett országos fejlesztési programokhoz lehetıség szerint csatlakozni kell; a egyesületeknek világos, támogatható fejlesztési stratégiával kell rendelkezniük ahhoz, hogy az önkormányzattal közösen, hosszútávon biztosítani lehessen a minıségi munkát; az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények bérleti díj megfizetése nélküli, illetve kedvezményes használati lehetısége; a teremigényeinek kielégítése céljából kijelölt iskolákkal megegyezésre kell jutni, hogy a gyermek- és ifjúsági sportolók egyes hétköznapi és hétvégi idıszakokban ingyen használhassák a tornatermet; a meglévı, már korábban is e célt szolgáló önkormányzati lakások bérlıkijelölési jogának fenntartása a kiemelkedı sporttevékenységet végzı versenyzık, edzık lakásfeltételeinek biztosítása érdekében; a támogatott sportegyesületek az önkormányzati finanszírozást csökkentı vállalkozásainak segítése. az utánpótlás-nevelés önkormányzati támogatásának szempontjait a sporttámogatási rendszer tartalmazza. UTÁNPÓTLÁS-NEVELÉS (E) a város rangos sportmúltja, régóta mőködı, sikeres sportszervezetek, olimpiai sportágak; az utóbbi idıkben némileg javuló létesítményhelyzet; a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; a korábban hatályos sportkoncepció elvei megvalósultak: emelkedett a gyermek- és ifjúsági korú sportolók száma (az igazolt sportolók 2/3-a ebbe a korosztályba tartozik); erıs lobbiérvényesítı képesség; nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezı humán tıke, elkötelezett edzık, sportvezetık; felkészült, lelkes segítık, önkéntesek, aktívák; sportot értı és szeretı, aktivitásra bírható lakosok. a Sportkoncepció és a sporttámogatási rendszer alapján kiszámítható, tervezhetı az utánpótlás-nevelés támogatása a sportszervezetek számára nagy önkormányzati szerepvállalás az egyesületi támogatásban; sok és jól szervezett program; az egyesületek egy része törekszik a saját bevétele növelésére (vállalkozások, pályázatok, stb.); jól mőködı külföldi kapcsolatok; nagyfokú szülıi szerepvállalás. (GY) a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelı infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; kevés támogató, szponzor a térségben, emiatt túl nagy önkormányzati szerepvállalás az egyesületi támogatásban; a városnak nincs megtartó ereje, ezért sok sportolónk már utánpótlás korban más sportszervezethez igazol; szükséges jogszabályi háttér hiánya (igazolás-átigazolás); a jó szakembereket nem tudjuk kellıen megbecsülni; egyes esetekben hiányzik a kellı együttmőködés a felnıtt és az utánpótlás csapat között; az egyesületi adatszolgáltatás akadozó; a létesítményhelyzet miatt behatárolt lehetıségek a nagy országos és nemzetközi sportesemények megrendezésére nincs nemzetközi szintő csapatunk, kevés a nemzetközi szintő egyéni sportolónk (ez a példaképek, az elırelépés, a motiváció miatt lenne rendkívül lényeges az utánpótláskorúaknál) nincs együtt gondolkodás, ritka az együttmőködés az egyesületek között; kevés egyesület törekszik a pluszbevételre, a vállalkozásokra. (L) létesítmény-fejlesztéssel (pl.: multifunkciós csarnok építése) változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények; színvonalas sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetısége; sportolási lehetıségek kínálatának bıvítése; kistérségi, regionális együttmőködés; országos, nemzetközi sportesemények rendezése; cégek, vállalatok, vállalkozások bevonása az egyesületi támogatásba önkormányzati segítséggel, közremőködéssel; a média adta lehetıségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerősítése érdekében, a sportolók, sportszervezetek, sportrendezvények népszerősítésére; pályázati források kihasználása; sportdiplomácia további javítása; együttmőködési lehetıség az egyesületek között; legkönnyebben a nıi kézilabda sportágban lenne elérhetı a nemzetközi porondra való kilépés. (V) sportolói és sportszakemberi elvándorlás; a megyében, régióban lévı települések bıvülı sportkínálata; központi (pl. szakágazati) támogatások elmaradása; megfelelı pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; sportszakembereink, legtehetségesebb sportolóink elvándorlása a városból; sportágak, rendezvények iránti érdektelenség. SWOT-mátrix 4.

25 VI Sportiskolai rendszer 25 VI Közoktatási típusú sportiskola Az országos sportvezetés régóta foglalkozik azzal a problémával, hogyan lehetne a sport utánpótlás-nevelés feladatait is beintegrálni a közoktatásba. Ennek érdekében a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérıl szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet 9/2007. (II.27.) OKM rendelettel történı módosításával a kerettantervek köre a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervvel egészült ki. Ez alapján meghatározott sportágak tekintetében az iskolák akkor láthatnak el sportiskolai feladatokat, ha: Pedagógiai programjuk elkészítésénél figyelembe veszik az adott sportág utánpótlásnevelésével összefüggı feladatokat, helyi tantervüket a közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv alapján készítik el. Megállapodást kötnek egy vagy több sportegyesülettel és az országos sportági szakszövetséggel, melynek a sportegyesület tagja. A Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon régóta foglalkozik a tornászok oktatásával, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) bázisiskolái közé tartozik. Az intézmény élve az új lehetıséggel a tornászok nevelését-oktatását 2007 szeptemberétıl közoktatási típusú sportiskolai keretek között oldja meg. Ennek érdekében módosította pedagógiai programját és helyi tantervét. Az oktatási intézmény a Hungarotel Torna Clubbal és a Magyar Tornász Szövetséggel megkötötte a szükséges megállapodásokat. VI Egyesületi típusú sportiskola Magyarországon, s elsısorban a megyei jogú városokban igen elterjedt forma (a legtöbb helyen több mint 15 éve, még a rendszerváltás elıtt vezették be), amely során a helyi utánpótlás-képzést oldják meg. Az egyesületi típusú sportiskolai rendszer a délutáni sportfoglalkozásokban testesül meg. Egy-egy ilyen szervezetben több száz utánpótlás korú sportoló végez sporttevékenységet. A szervezet több sportágat, szakágat tömörít. Rendkívül fontos: a helyi oktatási intézményekkel való nagyon szoros együttmőködés, valamint az, hogy az utánpótlás korú sportolóknak a városban legyen felvevı (felnıtt) szakosztálya, egyesülete. Békéscsabán voltak ilyen típusú sportiskolai rendszer megvalósítására törekvések, anyagok is készültek belıle, de azután lekerültek a napirendrıl, megvalósításukra nem került sor. VI Fı feladatok: Az Önkormányzat tekintse át annak lehetıségét, hogyan bıvíthetı ezáltal növelhetı a központi támogatás a közoktatási típusú sportiskolában foglalkoztatott gyermekek száma (pl. a tornászok mellett más békéscsabai tradicionális sportág bevonásával). Az Önkormányzat tekintse át annak lehetıség, hogyan, s mely sportágakra, sportszervezetekre alkalmazható egy városi fenntartású egyesületi típusú sportiskolai rendszer kiépítése. Az elıkészített anyagból legkésıbb december 31-éig készüljön elıterjesztés Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése számára. VI. 2. Versenysport, élsport VI Versenysporton a sportági szakszövetségek versenyrendszerébe foglalt, versenynaptár és szakmai program alapján végzett tevékenységet értünk.

26 A sport versenyrendszerét illetıen a sporttörvény hivatásos, amatır és vegyes (nyílt) versenyrendszert határoz meg a szakszövetségek számára. 26 Tekintettel arra, hogy a sportról szóló törvény a települési önkormányzatok számára a meghatározott és ajánlott feladatok között a versenysport-tevékenység támogatása nem szerepel, elıször ki kell térni a versenysport funkcióira, értékeire, az ezen a területen végbement változásokra. Az utóbbi években végbement változások eredményeként a versenysport területén jelentıs struktúraváltás következett be. A versenyzık eredményessége szempontjából három, más megítélés szerint négy szférát különíthetünk el. Az elsıbe azok a minısített versenyzık sorolhatók, akik bár rendszeresen versenyeznek, mégsem tartoznak az adott sportág hazai élvonalába. A következıt a honi versenysport élvonalába tartozók azon csoportja alkotja, akik eredményeik alapján nemzetközileg nem kvalifikáltak. Végül az adott sportág nemzetközi élvonalába tartozó sportolók, akik a nagy világversenyeken képviselni tudják a városunkat, országunkat. (Az utóbbiak az élsportolók.) A plusz kategóriát az amatır sportolók és az amatır versenyrendszer jelentik. Az amatır versenyzık mezınye ugyanis idınként a szabadidısport igényeinek felel meg, így ıket egyes szakterminológiák inkább a rendszeresen szabadidısportban résztvevık közé sorolják. A versenysport funkciói közül kiemelendı a szórakoztatás. A szurkoló az izgalmakért és a látványosságért nézi meg a versenyeket. Ez egyben a napi megszokott tevékenységbıl való kiszakadással jár együtt, és így, mint a szabadidı eltöltésének egyik hasznos formája, egyben kikapcsolódást és felüdülést jelent a nézı számára. Egy település számára jelentıs tényezı, hogy a nemzetközi vagy országosan elismert szinten teljesítı sportolók a városmarketing szempontjából fontosak, hisz az eredményeken keresztül a város hírnevét növelik, ismertebbé teszik. A sportsikerek emellett növelik a városunkban élı emberek azonosságtudatát, fejlesztik az egészséges lokálpatriotizmust, s jelentıs húzóhatást jelentenek a gyermek- és ifjúsági sportolók, de még a szabadidı-sportolók számára is. VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Békéscsaba városa sportolóin keresztül jól ismert az országban, s születnek szép eredmények nemzetközi szinten is. Kiemelkedı sikereink, illetve a nemzeti bajnokságokban hétrıl-hétre elért eredményeink révén az országos médiában talán legtöbbször a sporttal kapcsolatban jelenik meg Békéscsaba neve. A nemzetközi szintő sportban évrıl évre egyéni sportágakban szerepelnek eredményesen városunk sportolói. A korosztályos világversenyeken kick-box, atlétika, torna, vívás sportágakban elértekre lehetünk büszkék, míg a felnıttek között a kick-box-versenyzık, a tornászok és az atléták vitték az elmúlt években a prímet. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a mezıny ma már rendkívül erıs minden sportágban, így gyakran annak is örülnünk kell, ha egy-egy világversenyre egyáltalán eljutnak városunk sportolói. A csapatsportágakban sportegyesületeink nem tudják felvenni a versenyt a nemzetközi mezınnyel, meg kell elégednünk azzal, ha egy-egy sportolónk a válogatott keret tagja lehet. Ám nem feledkezhetünk meg arról, hogy a csapatsportágak hétrıl hétre több ezer ember szórakozását, kikapcsolódását biztosítják. Bár a magyar labdarúgás iránti érdeklıdés mindenütt csökkent, a békéscsabai Kórház utcai stadionban az országos átlaghoz viszonyítottan még mindig igen látogatottak a mérkızések. A nézıtéri létszámot tekintve szintén a magyar élmezınyhöz tartozik a Békéscsabai Elıre NKSE NB I-es csapata. (A magyar nıi kézilabda-bajnokságot a világon az egyik legerısebbnek tekintik a szakemberek.)

27 27 A békéscsabai sportkörök anyagi kondícióit összehasonlítva más városok és a fıváros sportegyesületeivel, megállapíthatjuk, hogy általában nem rendelkeznek erıs anyagi háttérrel. Olyannyira, hogy a klubok jelentıs része napi gondokkal küzd. Vagyis a minıségi elırelépéshez mindenféleképpen nagyobb támogatásra lenne szükségük. Ugyanakkor városunkban nincs annyi tıkeerıs nagyvállalat, cég, amely biztos szponzori hátteret jelenthetne a helyi sportélet, így a versenysport számára is. VI A versenysport önkormányzati támogatásának december 31-éig alkalmazott formái: 1.) Élsportolók támogatása: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése költségvetési rendeletében meghatározott szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök 8%-a. A pályáztatott támogatás azon egyéni sportágakban versenyzı békéscsabai sportolók felkészülési támogatására szolgált, akik évrıl évre részt vesznek a különbözı korosztályos és felnıtt világversenyeken, kimagaslóan szerepelnek a nemzetközi és honi országos bajnokságokon. A minél objektívebb felosztás érdekében az élsportolók támogatási összegeinek meghatározása pontérték táblázat alapján történt. Az eredményt az egy pontra jutó összeg, illetve a szerzett pontok szorzata adta meg. 2.) Kiemelt csapatsport egyesületek nézıszám alapján történı támogatása: Az ún. látványsportot Békéscsaba Megyei Jogú Város a lakossági érdeklıdés figyelembe vételével támogatta, egyúttal érdekeltté tette az érintett sportszervezeteket (Békéscsaba 1912 Elıre SE /Kft./, Békéscsabai Elıre NKSE, valamint 2007 júliusától Békéscsabai Röplabda SE) az érdeklıdés növelésében, a szórakoztatás elısegítésében. Ezen sportszervezetek a bajnoki mérkızéseket megtekintık száma alapján egyaránt 400 forint/nézı támogatásban részesültek. A támogatást a sportszervezetek által benyújtott, hitelesített versenyjegyzıkönyvek, adatok alapján utalta át az önkormányzat. 3.) Kiemelt csapatsport egyesületek egyedi döntés alapján történı támogatása: Az ún. látványsportot képviselı sportszervezeteket (Békéscsaba 1912 Elıre SE /Kft./, Békéscsabai Elıre NK, valamint az élvonalban szereplı Békéscsabai Röplabda SE) a város egyedi döntés alapján, úgynevezett alaptámogatásban (is) részesítette. Az elmúlt években ez az összeg több alkalommal is változott, függıen attól, hogy épp melyik osztályban szerepeltek a csapatok év végén az alábbi támogatási összegeket kapták a sportszervezetek: Békéscsabai Elıre NK SE ,- Ft/bajnoki év; Békéscsaba 1912 Elıre SE (Kft.) ,- Ft/bajnoki év; Békéscsabai Röplabda SE Ft/bajnoki év. 4.) Csapatsport egyesületek eredményességi támogatása: A mindenkori éves költségvetésében, a sportfinanszírozás keretein belül a csapatsportágak eredményességi támogatásban részesülhettek. Az egyesületek a bajnoki rendszerükben való szereplés alapján kapták a támogatást. A támogatás mértéke függött a sportág jellegétıl, költségigényétıl, népszerőségétıl, az egyesület taglétszámától és attól, hogy mely osztályban szerepel a csapat évben tizenegy sportszervezet részesült ezen támogatási formában. 5.) Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények ingyenes használata. 6.) A nem önkormányzatai tulajdonban lévı létesítmények használatának támogatása pályázat alapján. 7.) Önkormányzati lakások bérlıkijelölési jogának biztosítása (2 sportszervezet számára). 8.) Élsportolók támogatása + olimpikonok támogatása. 9.) Élsportolói fogadás.

28 28 Fı feladatok: A város sportértékeinek megırzése a sportszervezetek költségvetési támogatásával a sporttámogatási rendszerben megfogalmazottak szerint; A legjobb eredményeket elérı, világversenyeken (Európa-bajnokság, világbajnokság, olimpia, Universiade) induló, országos bajnokságokon rendszeresen kiemelkedıen szereplı élversenyzık támogatása pályáztatás után a sportra fordítható pénzeszközök keretein belül az élsportolói alapból történik; Az olimpia elıtti évben, illetve az olimpia évében a kvalifikáció megszerzése érdekében lehetıség szerint külön támogatás a békéscsabai olimpiai kerettagok számára; A támogatott élsportolók segítése abban a tekintetben is, hogy saját támogatói körre tehessenek szert; A nagy népszerőségnek örvendı, évtizedes tradíciókra visszatekintı csapatsportszervezeteink közül a nıi kézilabdasport közelítse meg, lehetıség szerint érje el a nemzetközi szintet, míg a labdarúgás a biztos másodosztályú szereplést követıen megfelelı szakmai és anyagi alappal rendelkezve élvonalbeli bajnokságban szerepeljen, a nıi röplabda erısítse meg a helyét a magyar bajnokság elsı osztályában; A nagy népszerőségnek örvendı, évtizedes tradíciókra visszatekintı csapatsportszervezeteink (nıi kézilabda, labdarúgás) együttmőködési lehetıségeinek bıvítése más, országon belüli és akár azon túli, jó anyagi, infrastrukturális és szakmai háttérrel bíró sportszervezetekkel, sportvállalkozásokkal; A sporttevékenység alapfeltételeinek biztosítása, az önkormányzati tulajdonú létesítmények ingyenes használatával, illetve a nem önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények használati támogatásával (az utóbbi pályázat alapján); A meglévı, már korábban is e célt szolgáló önkormányzati lakások bérlıkijelölési jogának fenntartása a kiemelkedı sporttevékenységet végzı versenyzık, edzık lakásfeltételeinek biztosítása érdekében; A támogatott sportegyesületek az önkormányzati finanszírozást csökkentı vállalkozásainak segítése. VERSENYSPORT, ÉLSPORT (E) a város rangos sportmúltja, régóta mőködı, sikeres sportszervezetek, olimpiai sportágakban való sikeresség; az utóbbi idıkben némileg javuló létesítményhelyzet; a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; sok tehetséges sportoló; a korábban hatályos sportkoncepció elvei megvalósultak: emelkedett a gyermek- és ifjúsági korú sportolók száma ennek hatása néhány év múlva a versenysportban is kell, hogy jelentkezzen; nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezı humán tıke, elkötelezett edzık, sportvezetık; felkészült, lelkes segítık, önkéntesek, aktívák; sportot értı és szeretı, aktivitásra bírható lakosok; a Sportkoncepció és a sporttámogatási rendszer alapján kiszámítható, tervezhetı a versenysport támogatása a sportszervezetek számára nagy önkormányzati szerepvállalás az egyesületi támogatásban; a városmarketinget, a sportturizmust erısítı terület az elmúlt években nemzetközi mérkızések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba. (GY) a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelı infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; kevés támogató, szponzor a térségben, emiatt túl nagy önkormányzati szerepvállalás az egyesületi támogatásban; a városnak nincs megtartó ereje, ezért sok sportolónk már utánpótlás korban más sportszervezethez igazol; szükséges jogszabályi háttér hiánya az utánpótlásnál (igazolás-átigazolás); az elmúlt évtizedek csalódásai, rossz szellemő klubvezetés: (L) létesítmény-fejlesztéssel (pl.: multifunkciós csarnok építése) változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények; színvonalas sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetısége; sportolási lehetıségek kínálatának bıvítése; kistérségi, regionális együttmőködés; országos, nemzetközi sportesemények rendezése; a sportturizmus fejlesztése; cégek, vállalatok, vállalkozások bevonása az egyesületi támogatásba önkormányzati segítséggel, közremőködéssel; a média adta lehetıségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerősítése érdekében, a sportolók, sportszervezetek, sportrendezvények népszerősítésére; marketing javítása; sportdiplomácia további javítása. (V) sikeres élsport esetén: kényszerbıl még több önkormányzati szerepvállalás; sportolói és sportszakemberi elvándorlás; a megyében, régióban lévı települések bıvülı sportkínálata; központi (pl. szakágazati) támogatások elmaradása; megfelelı pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; sportágak, rendezvények iránti érdektelenség.

29 szponzorok, támogatók, szurkolók elfordulása a sportágtól, sportszervezettıl; egy igazán nagy eredményekre képes csapat mőködtetéséhez nincs meg az anyagi háttér, a sztárokat nem tudjuk megfizetni; a jó szakembereket nem tudjuk kellıen megbecsülni; egyes esetekben hiányzik a kellı együttmőködés a felnıtt és az utánpótlás csapatok között; az egyesületi adatszolgáltatás akadozó; a létesítményhelyzet miatt behatárolt lehetıségek a nagy országos és nemzetközi sportesemények megrendezésére; nincs nemzetközi szintő csapatunk. 29 SWOT-mátrix 5. VI. 3. Szabadidısport (lakossági sport) rekreáció A szabadidısport nem eredményorientált, hanem kedvtelésbıl, az egészség megırzéséért, helyreállításáért, a mozgás öröméért, idıtöltésként végzett sporttevékenység, testedzés. A jövıkutatók szerint a XXI. század gazdaságának, társadalmának egyik legdinamikusabban fejlıdı területe, stratégiai ágazata lesz a szabadidısport. Az állandó stressz, a mozgásszegény életmód, az egészségtudat megjelenése e terület alapvetı felértékelıdéséhez vezet. A sporttörvény az önként vállalható feladatok sorában meghatározza a helyi önkormányzatok részére a szabadidısport feltételeinek fejlesztését, továbbá a nık és a családok sportjának, a hátrányos helyzető társadalmi csoportok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását, segítését. A szabadidı eltöltésekor a sportolás nem élvez prioritást, szemben például az otthoni tvnézéssel, amelyre Magyarországon a felnıtt lakosság átlagosan 144 percet fordít naponta. Az emberek alacsony sportolási hajlandóságukat elsıdlegesen a szabadidı hiányával magyarázzák. Az idıhiány mellett leginkább a megfelelı sportlétesítmények hiányát, illetve az anyagi (a konditerem, a fitness központ, a fallabdapálya, a teniszpálya, stb. bérleti díja bizony nem mindenki számára fizethetı meg) okokat említik a megkérdezettek. VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Sajnos ma még mindig igen kevesen ismerik fel a rendszeres testmozgás fontosságát, jelentıségét. Az európai országokat tekintve Magyarország a szabadidı-sportolók számát tekintve igen hátul kullog. Városunkban sem lehetünk teljesen nyugodtak, bár az utóbbi esztendıkben egyes területeken jól érzékelhetıen történt elırelépés ez elsısorban a szervezet formában megrendezett programokra igaz. Egy 2006-ban készült felmérés alapján: 280 játéknapon, 385 csapat, illetve 9231 amatır sportoló vett részt az Önkormányzat által szervezett szabadidıs eseményeken. Az Önkormányzat által a rendszeresen kiírt, lebonyolított kispályás labdarúgó bajnokságokon és kupákon rendszeresen hetven-nyolcvan csapat vesz részt ezeken (ez a lakosság számát tekintve országos viszonylatban is kifejezetten magas szám). A Városi Labdarúgó Szövetség mintegy 1300 amatır labdarúgót tart nyílván. Szintén az Önkormányzat lebonyolításában két éve folyik a városi teniszbajnokság, ezeken mintegy 50 fı mozog hétrıl hétre. A hivatal mindemellett igyekszik további kampányszerő eseményekkel is bıvíteni a sportolási lehetıségeket (Csabai Sportparádé, Csabai Strandparti, stb.) Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkársága pályázatához csatlakozva, Békéscsaba is kapcsolódott a Tárt Kapus Létesítmények Programhoz, mely során a város három oktatási intézményének (Petıfi Utcai Általános Iskola, Szabó Pál Téri Általános Iskola és Szent László Utcai Általános Iskola) tornatermét, sportudvarát a hétvégeken kinyitják, a sportolni vágyókat fogadják.

30 30 A Békéscsabai Kistérség sikeres pályázataival milliós nagyságrendő összeget költhetett szabadidıs sportrendezvények lebonyolítására. Az Önkormányzat mellett leginkább a Békéscsabai Atlétikai Club szervez rendszeresen szabadidısportos programokat. E rendezvényeken (futóversenyeken) megjelenı létszámmal nem lehetünk elégedetlenek, de sajnos általában ugyanazokat az arcokat látjuk, s a létszámot sokszor az iskolákból kivezényelt gyerekek növelik. Sportszervezeteink egy része egyértelmően a szabadidısport gyakorlására szervezıdött (József Attila Lakótelepi Tömegsport SE, Gerlai SE, Békéscsabai Szenior Úszó Egyesület, stb.), tagjai elsısorban a mozgás szeretetéért, az egészséges életmód érdekében sportol. A nem szervezett formában történı szabadidısport-tevékenységnek mind többféle megjelenési formája van Békéscsabán: úszás, lovaglás, kosárlabda, labdarúgás, gyalog- és kerékpáros túra, karate, tenisz, fallabda, asztalitenisz, bowling, fitness, body building, strandröplabda, lábtenisz, stb. Ezek jórészt nem önkormányzati tulajdonban (általában vállalkozói formában) mőködtetett sportlétesítményekben, illetve iskolák tornatermeiben történnek. Ezek pedig ha a túlzsúfoltság miatt igénybe is tudják venni a sportolni vágyók nem olcsó mulatságok. A város sportlétesítmény-gondjai a szabadidısport kapcsán csúcsosodnak ki leginkább. Kevés az igénybe vehetı létesítmény, s ami megvan, az nem megfelelı színvonalú. Azt viszont örömmel mondhatjuk, hogy a fiatalok számára 2006-ban átadásra került az extrém sportpálya, amelyen a nagy divatnak örvendı gördülı sportok, a gördeszka, a görkorcsolya, a BMX-kerékpár gyakorlására nyílik lehetıség. Szintén fontos elırelépésnek mondható, hogy 2008-ban beindul az az öt esztendıre szóló program, amely a közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények felújítását, fejlesztését tőzte ki célul. Ahogyan arról a versenysport fejezetben már jeleztük, a békéscsabai sportszervezetek jó része a rendszeresen szabadidısportban résztvevık közé tartozik (amatır sportolók, amatır versenyrendszerben indulók.) A városi szabadidısport önkormányzati támogatásának eddigi formái: a.) Pályázat vagy kérelem alapján történı közvetlen támogatás egy adott szabadidısportesemény, -program megvalósulására. b.) Pályázat vagy kérelem alapján, a szabadidısport-egyesület mőködési támogatására. c.) Sportlétesítmények biztosítása szabadidısportolás céljaira; d.) Sportlétesítmények, közterületek ingyenes vagy kedvezményes biztosítása egy adott szabadidısport-eseményre, -programra. e.) Közterületeken lévı sportpályák karbantartása, fejlesztése, bıvítése. f.) Sportszakmai együttmőködés, koordináció, ügyintézés egy adott sportesemény megrendezése kapcsán. g.) Szabadidısport-rendezvények meghirdetése, szervezése, lebonyolítása. h.) Fórumok, konferenciák szervezése. A szabadidısport céljaira az Önkormányzat 2007-ben mindösszesen ,- Ft-ot fordított (rendezvények szervezése, lebonyolítása a szakfeladati költségvetésbıl ,- Ft; szakbizottsági hatáskörben szabadidıs sportrendezvényre adott támogatás: ,- Ft). VI Fı feladatok: Szemléletváltozás ösztönzése, minél több szereplı bevonása a szabadidısportba, a szabadidı-sportolók számának növelése. Az egyik legfontosabb feladat továbbra is a sok embert rendszeresen megmozgató szabadidısport-programok meghirdetése, szervezése, lebonyolítása, új programok indítása.

31 31 A nagyobb sportszervezetek inspirálása szabadidısport rendezvények szervezésére, nyílt napok meghirdetése, a rendezvények egységes arculatának kialakítása, lehetıség szerint speciálisan békéscsabai programsorozat ( Hajrá, Csaba! ) kialakítása, indítása. A nagyobb résztvevıi létszámot felvonultató, városmarketing szempontjából is jelentıs rendezvények lehetıség szerinti anyagi, erkölcsi, szakmai segítése. Az Önkormányzat a támogatás módját a Sporttámogatási rendszer keretein belül határozza meg. A szabadidısport segítésének leghatékonyabb módja, ha az Önkormányzat minél több sportlétesítményt tart fent, s lehetıség szerint nyit meg a város lakói számára. A Tárt Kapus Program lehetıség szerinti folytatása, bıvítése. Az infrastrukturális feltételek megteremtése tudatos létesítmény-fejlesztéssel. A városban megrendezendı szabadidısport-rendezvények propagálása. SZABADIDİSPORT (E) tradíciók: a város rangos sportmúltja; az utóbbi idıkben némileg javuló létesítményhelyzet; változatos sportolási lehetıségek; a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezı humán tıke, elkötelezett edzık, sportvezetık; felkészült, lelkes segítık, önkéntesek, aktívák; országosan is egyedi szabadidısport rendezvények; aktív szabadidısport élet (elsısorban a kispályás labdarúgó bajnokságok, kupák, tornák révén); jól szervezett, egyre bıvülı szabadidısport-program; vállalkozási kezdeményezések (sportlétesítmények nyitása); egyre bıvül az a rétek, amely meg tudja fizetni a szabadidısporttal járó költségeket; a középkorosztály egyre tudatosabb egészségszemlélete; elfogadott program a közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények fejlesztésére; az elmúlt években nemzetközi mérkızések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba; fejleszthetı sportturizmus (edzıtáboroztatások, aktív turizmus, stb.); sportot értı és szeretı, aktivitásra bírható lakosok. (GY) kevés szabadidı; a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelı infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; kevés támogató, szponzor a térségben; a szabadidısport legnépszerőbb ágainak őzését csak kevesen engedhetik meg maguknak; a létesítményhelyzet miatt behatárolt lehetıségek a nagy országos és nemzetközi sportesemények megrendezésére; a felnıtt lakosság nagy része még mindig nem ismerte fel a mozgásgazdag életmód elınyeit a serdülı és ifjúsági korosztály egyre kevésbé mozdítható. (L) létesítmény-fejlesztéssel (pl.: multifunkciós csarnok építése) változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények; országosan is egyedi szabadidısportos programok, rendezvények szervezése; az eddigiek mellett a szabadidıs sportrendezvények további bıvítése, színvonalas sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetısége (több generációnak szóló programok); sportolási lehetıségek kínálatának bıvítése; további önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények megnyitása a lakosság elıtt; kistérségi, regionális együttmőködés; a média adta lehetıségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerősítése, a szemléletváltás érdekében, sportrendezvények népszerősítésére; pályázati források kihasználása; a természet adta lehetıségek kihasználása: gyalog- és kerékpáros túrák, Élıvíz-csatorna, stb. (V) mozgásszegény életmód: betegségek, korai halálozás; a megyében, régióban lévı települések bıvülı sportkínálata; központi támogatások elmaradása; megfelelı pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; rendezvények iránti érdektelenség. SWOT-mátrix 6. VI. 4. Fogyatékkal élık sportja A évi I. törvény ( Sporttörvény ) meghatározást ad arra vonatkozóan, ki tekinthetı fogyatékosnak. E szerint: a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy. A lakosság %-a valamilyen formában és mértékben fogyatékos. A fogyatékkal élık sportjának egészségmegırzı, -javító, illetve a társadalmi beilleszkedést elısegítı, és az életminıséget javító funkciója van. A fogyatékkal élıket érintı problémák komplex kezelést, ágazatközi egyeztetést, széles társadalmi odafigyelést igényelnek. Ennek megoldása túlnı a sportkoncepció keretein. Mivel

32 32 azonban a sportot, mint az egészségmegırzés, az életminıség-javítás, a testi és lelki harmónia megteremtésének, valamint a rehabilitáció egyik legfontosabb eszközének tekintjük, így a sportkoncepcióban szólni kell a fogyatékkal élık sportolási lehetıségeirıl, támogatásuk erkölcsi és anyagi hátterérıl. A sportról szóló törvény a települési önkormányzat önként vállalt feladatai között a 60. (1) bekezdés d.) pontjában fogalmazza meg a fogyatékosok sportjának segítését. VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): A legtöbb fogyatékosokkal foglalkozó intézmény megyei fenntartású, érthetı módon a megyei sportirányítás vállalta fel a fogyatékos sportolók köztük a békéscsabaiakét is versenyeztetését ben az országban elsıként Békés megyében fogadták el a fogyatékkal élık sportkoncepcióját és cselekvési tervét ben megalakult a Fogyatékkal Élık Békés Megyei Sportszövetsége. E sportszervezet szervezi, bonyolítja a fogyatékosok és egészségkárosodottak sporttevékenységét. Rendezvényeiket központi és megyei forrásból finanszírozzák. Városunkban a fogyatékosok és egészségkárosodottak rendszeres sportjának jelenleg csak részben adottak a feltételei. A fogyatékkal élık a megyei szövetségük megalakulásáig meglehetısen elszigetelten végezték sporttevékenységüket, valójában csak az utóbbi évben nyitottak. Ma már egyre többször látjuk ıket a különbözı, nem fogyatékkal élık számára szervezett sportprogramokon is. Az önkormányzati támogatásuk eddig háromféle módon történt: kérelem alapján sportlétesítmény ingyenes, illetve kedvezményes biztosítása; a sportra fordítható pénzeszközök szabadidısport alapjából egyesületek pályázati úton történı támogatásaként; rendezvények anyagi, erkölcsi és szakmai támogatásaként. Fontos megjegyezni még, hogy a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban az eredményjelzıt már tudatosan, a gyengénlátók problémájának figyelembe vételével cserélte le a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. Szintén nem érdektelen megemlíteni, hogy évben Békéscsaba volt a helyszíne, s az Önkormányzat a fı szervezıje az Értelmi Fogyatékosok I. Futsal Európa Kupájának. VI Fı feladatok: A korábban alkalmazott támogatási formákat a jövıben is szükséges biztosítani, illetve a támogatások mértékét a lehetıségekhez mérten növelni. A fogyatékkal élık sportolási lehetıségeit bıvíteni a rendelkezésre álló sportlétesítmények kedvezményes (lehetıség szerint ingyenes) használatba adásával, újabb és újabb sportolási lehetıségek (versenyek, tömegsport-rendezvények szervezése) megteremtésével. A sportlétesítmények, tornatermek akadálymentesítése. A városi eseménynaptárba be kell építeni a fogyatékosok sportrendezvényeit is Lehetıvé tenni, hogy a sikerrel szereplı parasportolók a mindenkori Élsportolói fogadás résztvevıi, jutalmazottjai lehessenek.

33 33 FOGYATÉKKAL ÉLİK SPORTJA (E) az utóbbi idıkben némileg javuló létesítményhelyzet; változatos sportolási lehetıségek; nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezı humán tıke, elkötelezett edzık, sportvezetık; felkészült, lelkes segítık, önkéntesek, aktívák; jól szervezett és kiemelten finanszírozott rendszer; több békéscsabai sportszervezet is (elsısorban lovas sportágakban) specializálódott a fogyatékkal élık sportoltatási lehetıségeinek biztosítására; nagymértékő szülıi szerepvállalás. (GY) a statisztikák szerint: egyre több a fogyatékkal élı; a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelı infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; kevés támogató, szponzor a térségben; a fogyatékkal élık sportolási lehetıségei korlátozottak; infrastruktúra, elegendı szakember hiánya; túl nagy szülıi szerepvállalás; ma még nem kellıképpen empatikus társadalmi közeg. (L) létesítmény-fejlesztéssel változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezése; a fogyatékkal élık sporttevékenységének bıvítése színvonalas sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetısége; kistérségi, regionális együttmőködés; országos, nemzetközi sportesemények rendezése; a média adta lehetıségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerősítése érdekében; pályázati források kihasználása; kapcsolatépítés; európai gondolkodás a fogyatékkal élıket illetıen. (V) központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; megfelelı pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok a fogyatékkal élık magukra maradnak, késik a társadalomba való integrálódás. SWOT-mátrix 7. VI. 5. Sportegészségügy A sportorvosi szakellátás alapvetıen a versenysport egészségügyi hátterét adja, de célszerő lenne a szolgáltatást a rendszeresen szabadidısport-tevékenységet folytatóknak is igénybe venniük. A sportról szóló törvény 1. (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy az országos sportegészségügyi hálózat mőködtetése állami feladat, ugyanakkor a törvény 61. (1) bekezdés f.) pontjában a megyék és megyei jogú városok számára is meghatározza a sportorvosi tevékenység támogatását. A versenyek, sportrendezvények egészségügyi biztosítása megfelelı díjazással a szervezı kötelessége. Ez alapvetıen az elsısegélynyújtó felszerelésbıl áll, illetve a sportesemény jellegétıl függıen mentıszolgálati ügyeletet, orvos vagy egészségügyi szakdolgozó jelenlétét jelenti. Mindezek kötelezıek, ha a versenyzık létszáma meghaladja a 200 fıt, a nézık várható száma az 1000 fıt. VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Békéscsabán az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) fenntartói és szakmai irányításával, úgynevezett térségi feladatellátással történik a sportorvosi ellátás. A Békés megyei sportorvosi rendelı a Békéscsabai Városi Sportcsarnokban található. A város a sportorvosi tevékenység támogatása címén bérleti díj megfizetése nélkül bocsátja az OSI rendelkezésére a helyiséget. Az önkormányzat lehetıségei szerint esetenként segíti a feladatellátáshoz szükséges eszközvásárlást. A sportolóknak évente, félévente (korosztálytól függıen) részt kell vennie kötelezı sportorvosi vizsgálaton. E vizsgálatok igen költségesek, a nagy létszámú egyesületek számára a forrás elıteremtése olykor komoly gondot okoz. Probléma továbbá, hogy hosszú a várólista, a megyei sportorvosnál gyakorta hetekkel korábban be kell jelentkezni ahhoz, hogy a sportolók sorra kerüljenek, a szükséges vizsgálatokon átessenek, a versenyzési jogot megkapják.

34 VI Fı feladatok: 34 Az önkormányzat a jövıben is a sportorvosi rendelı bérleti díj megfizetése nélküli biztosításával, illetve a szakfeladatok ellátáshoz szükséges eszközvásárlás lehetıségei szerinti támogatásával segíti a sportorvoslást. További feladat, hogy ellenırizze a jogszabályokban elıírtak betartását, és szükség esetén koordináljon a sportszakma és a sportegészségügy között. VI. 6. Nemzetközi sportkapcsolatok A sportszakmai elınyökön túl számtalanszor bebizonyosodott, hogy egy város külföldi kapcsolatépítésének egyik leghatékonyabb formája a sport. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen a sport az a nemzetközi nyelv, amelyet a világ minden táján mővelnek és szeretnek. A különbözı nemzetközi sportrendezvények mindig pozitív fogadtatásra találtak és találnak. VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): A rendszerváltást megelızıen aktív kapcsolata volt a békéscsabai sportegyesületeknek, szakosztályoknak a testvérvárosok, partnervárosok hasonló szervezıdéseivel. Jó évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezt újra elmondhassuk. Az utóbbi években többek között az atléták, a kézilabdázók, a kosárlabdázók, a labdarúgók, a röplabdázók, a lövészek, a tornászok, az úszók, a vívók kerestek és találtak sportkapcsolatot külföldön elsısorban Aradon, Zrenjaninban (Nagybecskerekben), Tarnowskie Gory-ban, Székelyudvarhelyen, Ungváron, Zentán, Besztercebányán, Wittenbergben, stb. Rendszeresekké váltak az odavisszahívások nemzetközi tornákra, versenyekre, edzıtáborokba. Mindemellett további, igen komoly tartalékok vannak a testvérvárosokkal való kapcsolatokban: további közös sportprogramok, viadalok, szakmai fórumok, együttmőködések képzelhetık el. VI Fı feladatok: Tekintettel a sport már említett egyetemes, országhatárokon túlmutató összetartó erejére, valamint kitőnı kapcsolatteremtı mivoltára, Békéscsaba városa támogatja a jövıben is a sportszervezetek, egyesületek, iskolák ilyen jellegő kapcsolatainak ápolását, újak kialakítását. Emellett kezdeményeznie kell újabb, sportszakmai és várospolitikai okokból is indokolt nemzetközi kapcsolatok kiépítését, mindenekelıtt Békéscsaba testvérvárosainak irányába. VI. 7. Sportturizmus VI Bár manapság egyre gyakrabban használják a sportturizmus kifejezést, valójában most még nincs hivatalos definíciója, egyelıre nemigen van szakirodalma. Mégis mit érthetünk rajta? Az alábbi hívószavakat : nemzetközi sportrendezvények, világversenyek; sportkonferenciák; aktív turizmus (gyalogos, vízi, kerékpáros, lovas, horgász, vadász turizmus); sportmúzeumok, sportlétesítmények; kirakatcsapat kialakítása, versenyeztetése; edzıtáborok; sportfesztivál; kiállítás és vásár. Békéscsaba városa nemigen rendelkezik turisztikai attrakciókkal. Ezért bátran elmondható, hogy az idegenforgalom megélénkítésének egyik formája lehet a városban a sportturizmus még ha nem is minden felsorolt eleme bír realitással. A sportturizmus a különbözı turisztikai ágakkal szoros, sıt elválaszthatatlan kapcsolatban áll. Így például egyes elemei a rendezvényturizmus, a konferenciaturizmus, a

35 35 fesztiválturizmus, a kulturális turizmus szerves része. Az aktív turizmus pedig a sportturizmusba épül be. 1.) Nemzetközi sportrendezvények, világversenyek A rendezvényturizmuson belül a sportágazat is helyet vívott ki magának. Magyarország nagy tapasztalatokkal bír a különbözı világversenyek megrendezésében. A szervezık munkájával a nemzetközi szövetségek, illetve a sportolók általában igen elégedettek, így évrıl évre otthont adhatunk valamilyen világversenynek. E programoknak leginkább a Budapest és újabban Debrecen ad otthont. Mindemellett a Dél-alföldi régió is rendezett már komoly világversenyeket, gondoljunk csak a kajak-kenu világbajnokságra (Szeged), fogathajtó világbajnokságra (Kecskemét), évi Nıi Kézilabda Európa-bajnokságra (Békéscsaba). Ezek mindegyike igen komoly szakmai, erkölcsi és anyagi sikerrel járt, a turizmust felélénkítette. A világversenyek megrendezése mellett igen komoly hozadéka lehet az egyéb sportrendezvényeknek: kupadöntık, nemzetek közötti összecsapások, stb. Leginkább a csapatsportágak iránt nagy az érdeklıdés (vízilabda, kézilabda, stb.). Ezen programok leginkább csak egy-egy mérkızésre koncentrálódnak. A nemzetközi megmérettetésekhez, világversenyekhez a legfontosabb a megfelelı infrastruktúra (stadion, sportcsarnok, egyéb sportlétesítmények). Az infrastruktúrát illetıen bár történtek komoly fejlesztések a városunk sajnos nem áll a legjobban A nagy országos és nemzetközi viadalok, illetve a világversenyeket illetıen óriási a konkurencia a városok között. Ennek ellenére a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a válogatott csapatok szívesen jönnek Békéscsabára, mert nagy odafigyeléssel szervezzük a programokat, s valamennyi alkalommal igen nagy volt a mérkızések iránt a szurkolói érdeklıdés. Az ilyen programok szervezése azért jó és fontos, mert: remek szórakozást nyújt a csabai polgároknak; lehetıséget biztosíthatunk arra, hogy sikeres sportolókkal, világsztárokkal (példaképekkel) találkozhassanak a fiatalok; marketing szempontból jót tesz a városnak; bevételre tehetünk szert, mely összeg újra sportcélokra fordíthatók; sportdiplomácia javítása; megfelelı reklám a helyszínnek (pl.: Árpád fürdınek); szurkolók érkezhetnek más városokból, sıt országokból; indukálja a sportlétesítmény- és sporteszköz-fejlesztést; több helyszín esetén összefogást, együttgondolkodást eredményez a megye városai és a megyei önkormányzat között; tovább erısíthetjük testvérvárosi kapcsolatainkat, hiszen e rendezvényekre meghívhatjuk a testvérvárosaink képviselıit, csapatatait, stb.; az elımérkızések során helyi utánpótlás csapatokat ismerhet meg a szurkolótábor; megteremtetjük (megtartjuk) annak esélyét, hogy a késıbbiek során további rangos sportrendezvények házigazdái lehessünk; közvetett módon bevétel a város számára (szállodák); stb. 2.) Sportkonferencia A konferenciaturizmuson belül mindenképpen helye van a sportkonferencia-turizmusnak. Bár Békéscsabán évrıl évre rendezünk valamilyen országos vagy régiós sportkonferenciát, sportfórumot, ezek leginkább csak egynaposak.

36 36 3.) Aktív turizmus: gyalogos, vízi, kerékpáros, lovas, horgász, vadász Az aktív turizmus városunk egyik húzóágazata lehet, hiszen a feltételek adottak: az Élıvízcsatorna jelenléte, a Körösök közelsége, parkok, erdık, horgásztavak a városban, s a város közvetlen közelében, az egyre javuló kerékpárút-helyzet 4.) Sportmúzeum A sportmúzeumok látogatása a kulturális turizmus része. Ma már mind több városban érzik úgy a sportban tevékenykedık, hogy lenne mit megmutatniuk az utókornak: egyre több helyen alakítanak ki sportmúzeumot. Békéscsabán ma még nincs sportmúzeum, de a sporttradícióink, a hagyományaik, a számtalan nagy sikert elérı sportolóink mind kiáltanak azért, hogy mielıbb valósuljon meg. (A békéscsabai illetıségő Gedó György, München olimpiai bajnoka 2007 nyarán felajánlott egy egyedi, általa nyert serleget egy majdan, Békéscsabán megvalósuló sportmúzeum javára.) 5.) Kirakatcsapat kialakítása, versenyeztetése Egy-egy kedvenc csapat mérkızéséért akár több száz, akár több ezer kilométert is hajlandó utazni a szurkoló ( sportturista ). Ez a szegmens bár igen szorosan kapcsolódik a sportrendezvény-turizmushoz, érdemes megkülönböztetni. Egy valóban eredményes, a média által is kiemelten szerepeltetett, népszerő csapat fenntartása és versenyeztetése komoly, s állandó turisztikai érdeklıdéssel járhat. Külföldi csapatokat figyelembe véve: egy Manchester United, vagy egy Barcelona mérkızés hihetetlen érdeklıdést válthat ki. Ilyen lehetıségeink Magyarországon nincsenek, de azért akadnak olyan sportágak és egyesületek, amelyek rendszeresen az élmezınyben szerepelnek a honi pontvadászatokban, s nemzetközi kupákban indulnak. Nos, ezek, a városhatárokon túlról is nagy számban vonzzák az embereket (pl.: labdarúgásban a Ferencváros, kézilabdában az MKB-Veszprém és a Pick Szeged, vízilabdában a Dominó- Honvéd, kosárlabdában a Pécsi VSK, stb.). Békéscsabán jelenleg nincs ilyen csapat, régiónkban is csupán a Pick Szegedrıl mondható el ez. Arra, hogy nemzetközi kupában is induló együttesünk legyen, talán a nıi kézilabdacsapatnak van a legnagyobb esélye. Ám ahhoz, hogy ez valóra váljon, az eddigieknél jóval nagyobb önkormányzati, valamint támogatói, szponzori szerepvállalásra is lenne szükség. 6.) Edzıtáborok A sportolók felkészülésének bizonyos szakaszában kifejezetten fontos, hogy a megszokott közegükbıl kiszakadva, csak a sporttevékenységre koncentráljanak. Az edzıtáborok valójában erre szolgálnak. A különbözı sportágak más és más infrastruktúra-igénnyel bírnak, de elmondható, hogy Békéscsabán több sportág edzıtáboroztatásra is van lehetıség. (Rendszeresen itt készül a kick-box válogatott, egy-egy korosztályos kézilabda válogatott keret, gyakori vendég egy-egy arab futball csapat is, stb.) Alapvetıen jellemzı, hogy a sportolók ilyenkor az alacsonyabb fokozatú szállásokkal is beérik. Éppen ezért kifejezetten ideális például az iskolacentrum, mint helyszín, hiszen kis sugarú körön belül megtalálható a kollégiumi szállás, az étkezı, a sportcsarnok, de még a Kórház utcai sportlétesítmény is. 7.) Sportfesztivál, -kiállítás, -vásár A különbözı ágazatok rendszeresen szerveznek fesztiválokat, vásárokat, kiállításokat. Ebbıl a sportágazat sem maradhat ki. Annak ellenére sem, hogy egyelıre szinte csak Budapesten, a Hungexpo területén dívik rendszeres sportkiállítás. De ha idevesszük az ország különbözı pontjain, rendszeresen megrendezett autó- és motorkiállításokat, s megnézzük a látogatói létszámokat, akkor elmondható: ez egy igen jól mőködı terület. Ez békéscsabai vonatkozásban is igaz. Ezek szervezıi általában vállalkozók.

37 Fı feladatok: 37 A sportturizmusban rejlı lehetıségek kihasználása. Ennek érdekében a sportlétesítmények infrastruktúrájának fejlesztése, rangos nemzetközi sportrendezvények, konferenciák, egyéb sporttal kapcsolatos, sportturisták számára is vonzó programok szervezése, támogatása; a városmarketing-tevékenységen keresztül a sportágazattal kapcsolatos lehetıségeinek (edzıtáborozás, aktív turizmus) kiajánlása, a sportdiplomácia további javítása. SPORTTURIZMUS (E) fejleszthetı sportturizmus (edzıtáboroztatások, aktív turizmus, stb.); tradíciók: a város rangos sportmúltja, régóta mőködı, sikeres sportszervezetek, olimpiai sportágak; hagyományos sportrendezvények; az utóbbi idıkben javuló létesítményhelyzet; nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezı humán tıke, elkötelezett edzık, sportvezetık; felkészült, lelkes segítık, önkéntesek, aktívák; országosan is egyedi rendezvények; az elmúlt években nemzetközi mérkızések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba (tapasztalatok győjtése); adottságok az aktív turizmus gyakorlására, bıvítésére (erdık, vizek, kerékpárutak, lovasfarmok, stb.); egyre több pályázat (aktív turizmus fejlesztésére); egyes sportágakban adottak az edzıtáboroztatás lehetısége (kollégiumok, létesítmények); sportmúzeum megvalósításának lehetısége (van mit megmutatnunk!); sportot értı és szeretı, aktivitásra bírható lakosok. (GY) a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelı infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; nincs nemzetközi szintő csapatunk; a létesítményhelyzet miatt behatárolt lehetıségek a nagy országos és nemzetközi sportesemények megrendezésére; nincsenek kész marketing anyagok, amelyeket kiajánlhatnánk az ide látogató sportszervezeteknek, sportrajongóknak; olcsó, illetve az éppenhogy igazán színvonalas szálláshelyek hiánya; nagy országos konkurencia a nemzetközi események megrendezését illetıen egyre több város felismerte a sportturizmusban rejlı lehetıségeket: óriási a konkurencia a térség rossz megközelíthetısége. (L) fejlıdıképes infrastruktúra; létesítmény-fejlesztéssel (pl.: multifunkciós csarnok építése) változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények; országosan is egyedi diák- és szabadidısportos programok, rendezvények; sportolási lehetıségek kínálatának bıvítése; kistérségi, megyei, regionális együttmőködés; országos, nemzetközi sportesemények rendezése; a média adta lehetıségek még jobb; városmarketing javítása; sportmúzeum megvalósítása; nemzetközi szintő csapat; pályázati források kihasználása; sporttal kapcsolatos kiállítások, konferenciák rendezése; sportdiplomácia további javítása. (V) a megyében, régióban lévı települések bıvülı sportkínálata; központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; a jövıben megvalósuló létesítmények kihasználtsága, fenntartással járó költségterhek; megfelelı pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; rendezvények iránti érdektelenség; a sport alulfinanszírozott, a sportturizmus profitorientált. SWOT-mátrix 8. VI. 8. Sportrendezvények VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): A sportrendezvények támogatása az alábbi forrásokból történt: a sportra fordítható pénzeszközök sportrendezvény alapjából (a szakbizottság a rendezvénynaptár alapján választotta ki és támogatta a különbözı nemzetközi viadalokat, országos, megyei, városi sporteseményeket, nagyobb szabadidısport-rendezvényeket); Békéscsaba Megyei Jogú Város Kiemelt Sportrendezvényei a sportra fordítható sporteszközök kiemelt sportrendezvények soráról (Békéscsaba Arad Békéscsaba szupermaratoni futóverseny, EU-Goal Fesztivál, Streetball Fesztivál, nemzetek közötti mérkızések felosztása szakbizottsági hatáskörben történt); egyéb nagy nemzetközi sportrendezvények (pl.: évi Nıi Kézilabda Európabajnokság, Tour de Hongrie nemzetközi kerékpárverseny, stb.) a költségvetés külön során, a Közgyőlés egyedi döntése alapján; nem várt események alapja (szakbizottsági hatáskörben, a beérkezett kérelmek alapján);

38 38 sportrendezvények természetbeni önkormányzati támogatása: ingyenes (kiemelt sportrendezvények), illetve kedvezményes (egyéb sportrendezvények kérelem alapján) közterület-használat biztosításával. A városmarketing, valamint a mozgás iránti érdeklıdés felkeltése szempontjából az egyik leghatékonyabb lehetıség a minél több rangos, nagy tömegeket vonzó sportrendezvény békéscsabai megrendezése. Egyes nemzetközi viadalok megrendezésének már komoly hagyományai vannak. Az országos és a nemzetközi sportélet egy-egy programot már beazonosít Békéscsabával, s a helyi érdeklıdés is egyre nagyobb. Ugyanakkor a legtöbb versenysportrendezvényhez köthetı egy-egy szabadidısport-esemény (utcai futóverseny, kerékpárverseny, fogyatékos sportolók bemutatója, stb.), a rendezık az utóbbi idıszakban nem is hagyják ki ezt a lehetıséget. Az elmúlt években több sporttörténelmi jelentıségő, igen nagy szurkolói és médiaérdeklıdést kiváltó program házigazdája lehetett Békéscsaba: 2004-ben: 6. Nıi Kézilabda Európa-bajnokság, Magyarország Ukrajna nemzetek közötti nıi kézilabda válogatott-mérkızés; 2005-ben: Magyarország Macedónia nemzetek közötti férfi kézilabda Eb-selejtezı, Pannon GSM Karácsony Kupa négy nemzet kézilabda tornája (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia); 2006-ban: Magyarország Románia nemzetek közötti férfi vízilabda-mérkızések; 2007-ben: Magyarország Olaszország nemzetek közötti nıi vízilabda-mérkızés. VI Fı feladatok: A város kulturális életének, a lakosok szórakozási és sportolási lehetıségeinek, valamint a sportturizmus bıvítése érdekében törekednie kell arra, hogy Békéscsaba minél több egyedi, reprezentatív, jelentıs média- és szurkolói érdeklıdésre számot tartó, kiemelt sporteseménynek ( Békéscsaba Megyei Jogú Város Kiemelt Sportrendezvényei ), nagy résztvevıi létszámot vonzó szabadidısport-rendezvénynek legyen a házigazdája. SPORTRENDEZVÉNYEK (E) tradíciók: a város rangos sportmúltja, régóta mőködı, sikeres sportszervezetek, hagyományos sportrendezvények; az utóbbi idıkben javuló létesítményhelyzet; a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; nagymértékő önkormányzati szerepvállalás; nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezı humán tıke, elkötelezett edzık, sportvezetık; felkészült, lelkes segítık, önkéntesek, aktívák; jól szervezett, egyre bıvülı, változatos programkínálat; országosan is egyedi diák- és szabadidısport rendezvények; aktív szabadidısport élet (elsısorban a kispályás labdarúgó bajnokságok, kupák, tornák révén); az elmúlt években nemzetközi mérkızések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba; jó szervezıi gárda; fejleszthetı sportturizmus; sportot értı és szeretı, aktivitásra bírható lakosok; jól mőködı sportdiplomácia. (GY) a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelı infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; kevés támogató, szponzor a térségben; nincs nemzetközi szintő csapatunk; a létesítményhelyzet miatt behatárolt lehetıségek a nagy országos és nemzetközi sportesemények megrendezésére; nagy országos konkurencia a nemzetközi események megrendezését illetıen. (L) létesítmény-fejlesztéssel (pl.: multifunkciós csarnok építése) változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények; országosan is egyedi diák- és szabadidısportos programok, rendezvények; az eddigiek mellett a szabadidıs sportrendezvények további bıvítése, színvonalas sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetısége; sportolási lehetıségek kínálatának bıvítése; kistérségi, megyei, regionális együttmőködés; sportturizmus; országos, nemzetközi sportesemények rendezése; cégek, vállalatok, vállalkozások bevonása a rendezvények támogatásába; a média adta lehetıségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerősítése érdekében; pályázati források kihasználása; sportdiplomácia további javítása. (V) a megyében, régióban lévı települések bıvülı sportkínálata; központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; a jövıben megvalósuló létesítmények kihasználtsága, fenntartással járó költségterhek; megfelelı pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; rendezvények iránti érdektelenség. SWOT-mátrix 9.

39 VI. 9. Elismerések, kitüntetések 39 VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): A sportban tevékenykedık számára évrıl évre egyre kevesebb az elismerések adományozásának lehetısége. Ez a szakminisztérium (ISM, késıbb GYISM), majd az önálló intézmény (NSH) megszőntetése óta tovább csökkent (pl.: ma már nem adják ki a 2004-ben még létezı Eszterházy Miksa-díjat, a Kemény Ferenc-díjat, s a sportminiszteri elismerı oklevelet sem). Az állami kitüntetések közül pedig a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkereszt fokozata a legmagasabb elismerés, melynek eléréséhez legalább olimpiai bajnoki cím szükséges. A sportági szakszövetségek elismeréseinek adományozása az esetek nagy részében ad hoc jelleggel történik, s az adott szakterületen tevékenykedık a felterjesztık. Sajnos 1991-tıl a Békés Megye Sportjáért kitüntetés is megszőnt, míg a Békéscsaba Sportjáért kitüntetés adományozásának lehetısége a korábbi évi háromról elıbb egyre csökkent, majd kettıre emelkedett. A Békéscsaba Sportjáért kitüntetésre évrıl évre javaslat érkezik, ami jelzi: a helyi sporttársadalomban még igen sok az olyan szakember, sportoló, akit méltónak tartanának az elismerésre. A Békéscsaba Sportjáért kitüntetés mellett az alábbi elismerésekben részesítheti Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az arra méltó sportembereket: Békéscsaba Díszpolgára, Békéscsabáért kitüntetés, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének elismerése. Mindenképpen az elismerések kategóriájába tartozik, hogy az Önkormányzat az év végéhez közeledve esztendırıl esztendıre megrendezi az Élsportolók Fogadása elnevezéső rendezvényét, melyen a város vezetıi kis ajándékokkal köszöntik az év legeredményesebb sportolóit, edzıit, sportvezetıit. Egy másik eseményen a diáksport legjobbjait köszöntik: a diákolimpiai bajnokok és a testnevelı tanárok részesülnek elismerésben. VI Fı feladatok: Törekedni kell arra, hogy a város arra érdemes sportembereinek (egykori és jelenlegi sportolók, edzık, sportvezetık, egyéb sportban tevékenykedı szakemberek) munkája, teljesítménye, eredménye országos és helyi szinten is elismerésre kerüljön. VI. 10. Sportlétesítmények VI A sporttörvény a települési önkormányzatok kötelezı feladatai között határozza meg a tulajdonában álló sportlétesítmények mőködtetését, fenntartását, továbbá önként vállalható sportfeladatoknál megfogalmazott ajánlások között szerepel a sportlétesítmények fejlesztése, új sportlétesítmények építése. A jogszabályi elıírás mellett a sportlétesítmény-fejlesztés prioritásként való kezelését a következı elvek indokolják: - Valamennyi sporttevékenység gyermek- és ifjúsági sport, szabadidısport, versenysport végzésének alapvetı feltétele a megfelelı létesítmény. A jó állapotban lévı tornatermek, csarnokok, pályák pozitívan hatnak a sportolók számára az óvodásoktól az élsportolóig, a hivatásosoktól a lakossági sportot őzıkig, az egyesületeknek óriási segítséget nyújtanak az eredményes munka elvégzése érdekében, de a nézık, szurkolók számára is fontos, hogy igényes, kultúrált környezetben tölthessék el szabadidejüket. - Létesítmények építése, fejlesztése maradandó értéket hoz létre, hosszú távra szóló, biztonságos befektetést jelent. Ugyanakkor egy jó állapotú sportlétesítményt

40 40 még a sport területén is sokoldalúan lehet használni, arról nem beszélve, hogy más (pl. kulturális, gasztronómiai, iskolai) rendezvényeknek is otthont adhat. VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): VI Az önkormányzati tulajdonban lévı létesítmények fenntartója, üzemeltetıje a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. Békéscsaba Megyei Jogú Város a sportlétesítményeket tekintve a 2003-ban elkezdıdött sportlétesítmény-felújító program fejlesztései ellenére sem áll igazán jól. A program a korábbi Ifjúsági és Sportminisztérium által kezdeményezett stadionrekonstrukciós program továbbgondolt változata: mely során nem kizárólag a Kórház utcai labdarúgó stadionra fordítható az összesen ,- Ft-os támogatás (2/3- os állami vállalás: ,- Ft, 1/3-os önkormányzati forrás: ,- Ft), hanem további sportlétesítményekre is. A Békéscsabán lévı létesítmények legnagyobb részt önkormányzati tulajdonban állnak. Az elsıdleges probléma, hogy a sportlétesítményekbıl kevés van, illetve a meglévık egy része mára már leamortizálódott, rossz állapotú (egyes épületek, építmények, pályák állapota kritikus, illetve állapotuk mőszaki, szociális színvonala nem felel meg a kor követelményeinek). További probléma, hogy egyes létesítmények (elsısorban a Kórház utcai Vandháti úti új, felújított sportlétesítmények) állagmegóvása, a pályák elıkészítése, s ami ugyancsak lényeges: az ırzése megnyugtató módon nem megoldott. Az önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítmények jelenlegi állapota, illetve az elmúlt években, ezekben történt fejlesztések: Kórház utcai székház (Kórház u. 6.) A több, mint négy évtizede épült létesítmény melyben labdarúgó öltözık, illetve különbözı sportszervezetek irodái találhatók az elmúlt években több alkalommal is kisebb szépítészeti beavatkozáson, átalakításon átesett, de a valóban hatékony felújításra sohasem volt elegendı pénz. Holott az épület mára alaposan leromlott, méltatlan a város sportéletének és egyesületeinek múltjához. Kórház utcai labdarúgó stadion (Kórház u. 6.) A létesítményben található a centerpálya, a mőfüves futballpálya, valamint az ún. Fő 3-pálya. A sportlétesítmény-felújító program keretein belül a centerpályán megépült a villanyvilágítás (2004-ben történt az átadás), 2006-ban megtörtént a környezet rendezése (kerítés cseréje, pálya rendbehozatala, járdák kialakítása, ülıhelyi lelátó festése). Mőfüves pálya: 2005 decemberében történt meg az átadás. A sportlétesítmény-felújító program keretein belül, valamint pályázati pénzek bevonásával történt villanyvilágítással ellátott, nemzetközi mérkızések lejátszására is alkalmas létesítmény átadása. Az infrastruktúrát tovább javítja, hogy a Békéscsabai UFC egy sikeres pályázata során konténeröltözık és zuhanyozók kihelyezésére került sor. (Egy évi INTERREGpályázat keretein belül összesen 26 millió forintot nyert az UFC, ebbıl rendezik meg az ún. INTERLIGA nemzetközi utánpótlás bajnokságot, illetve valósították meg az öltözıket, zuhanyzókat.) Fő 3 pálya : a sportlétesítmény-felújító program keretein belül, valamint az akkor még Szokolay Focisuli, késıbb Békéscsabai Utánpótlás-nevelı Futball Club 2 millió forintos pályázati nyereményébıl 2006-ban felújításra került (a kerítés cseréje, füvesítés, villanyvilágítás megoldása, stb.) Elfogadott közgyőlési határozat értelmében a sportlétesítmény-felújító program keretein belül sor kerül a teniszpályák felöli kapu mögött egy keresztlelátó megépítésére. A megvalósítás 2007 novemberében elkezdıdött.

41 41 Vívóterem (Kórház u. 4.) Jelen pillanatban a Kórház u. 4. szám alatti egykori sörház alagsorában tartja foglalkozásait a Karácsonyi Lajos Vívó SE. Egészségtelen, rossz körülmények között. A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. a létesítmény üzemeltetését, mőködtetését szerzıdés alapján az elsıdleges használó (Karácsonyi Lajos Vívó Sportegyesület) számára átadta. Elfogadott közgyőlési határozat értelmében a sportlétesítmény-felújító program keretein belül új vívócsarnok építésére kerül majd sor. Az új helyszín: a Békéscsabai Városi Sportcsarnok melletti terület. A vívócsarnok építése 2007 novemberében megkezdıdött. Teniszpálya (Kórház u. 4.) Jó állapotban lévı salakos teniszpálya. További fejlesztése a sportlétesítmény-felújító program keretein belül tervezve van. A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. a létesítmény üzemeltetését, mőködtetését szerzıdés alapján az elsıdleges használó (Békéscsabai Elıre Tenisz Klub) számára átadta. Tornacsarnok (Kórház u. 6.) Több, mint 30 éve épült, kizárólag a tornászok által használt létesítmény, mely belül erısen amortizálódott. Ugyanakkor 2002-ben megépült az ún. Tornászközpont, mely egy újabb teremmel, kiszolgáló helyiségekkel, valamint egy 6 szobás panzióval bıvült ez nagyban javított a tornászok helyzetén nyarán megtörtént a tornacsarnok akadálymentesítése, az elıtér bıvítése, a csarnok nyílászáróinak cseréje. A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. a létesítmény üzemeltetését, mőködtetését szerzıdés alapján az elsıdleges használó (Hungarotel Torna Club Békéscsaba) számára átadta. Súlyemelıterem (Vandháti út) A Tünde utcai futófolyosó Vandháti úti végén elhelyezett létesítmény. Jól felszerelt, kisebb versenyek rendezésére is alkalmas. Ez elsısorban a termet üzemeltetı Békéscsabai Elıre Súlyemelı Club vezetıinek köszönhetı. A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. a létesítmény üzemeltetését, mőködtetését szerzıdés alapján az elsıdleges használó (Békéscsabai Elıre Súlyemelı Club) számára átadta. Atlétikai bázis: mőanyag borítású atlétikai pálya, dobópályák (Vandháti út) 2005 nyarán átadott létesítmény (a Tisza ezen oldalán csupán Debrecenben és Nyíregyházán van hasonló pálya), mely további kisebb fejlesztésekkel nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmassá válhat. Tünde utcai futófolyosó (Tünde utca) A téli idıszakban elsısorban az atléták által használt létesítmény. Eléggé amortizálódott, a mőanyag borítású talaja mindenképpen felújításra szorulna. A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. a két atlétikai létesítmény üzemeltetését, mőködtetését szerzıdés alapján az elsıdleges használó (Békéscsabai Atlétikai Club) számára átadta. Békéscsabai Városi Sportcsarnok (Gyulai út) 2008-ban lesz 20 éves a Békéscsabai Városi Sportcsarnok. A létesítmény elöregedett, annak ellenére is, hogy 2004-ben (a VI. Nıi Kézilabda Európa-bajnokság kapcsán) komoly átalakítási, felújítási munkálatok történtek benne. Sajátos atmoszférájú, a nézık és a csapatok által kedvelt helyszín. Az elmúlt idıszakban több nemzetközi megmérettetésnek is otthont adott. Ezek kapcsán újabb kisebb-nagyobb felújítások (pl.: eredményjelzı cseréje, sportburkolat megvásárlása) történtek a létesítményben. A sportesemények mellett a város nagyobb rendezvényeinek színtere (Csabai Kolbászfesztivál, Csaba EXPO, Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé, stb.)

42 2007. december 31-éig a Vagyonkezelı Zrt.-vel kötött szerzıdés alapján vállalkozó üzemeltette. 42 Gerlai labdarúgó pálya Kizárólag szabadidısport céljaira alkalmas nagymérető labdarúgó pálya. A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. a létesítmény üzemeltetését, mőködtetését szerzıdés alapján az elsıdleges használó (Gerlai SE) számára átadta. Modellezı Klub (Kinizsi utca 11.) Két iroda áll rendelkezésére a városi modellezı klub tagjai számára a Kinizsi utca 11. sz. alatti (volt MHSZ-épület) irodaházban. A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. a létesítmény üzemeltetését, mőködtetését szerzıdés alapján az elsıdleges használó (Városi Modellezı Klub) számára átadta. Sportlıtér (4-es Honvéd utca 1.) Az elmúlt években összesen mintegy 10 millió forintos fejlesztés történt elsısorban a lıpályát üzemeltetı cég részérıl. A cég, illetve a lıteret használó sportszervezetek további fejlesztéseket is terveznek, mellyel tovább bıvítheti a repertoárt. A lıtér akkreditált, nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas. Jogszabály szerint csak megfelelı akkreditációval rendelkezı cég üzemeltethet lıteret. A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. a létesítmény üzemeltetését, mőködtetését szerzıdés alapján az ilyen akkreditációval bíró Szituációs Szolgáltató és Sportszervezı Bt. számára átadta. Bessenyei utcai sporttelep (Bessenyei u. 13.) Füves és salakos labdarúgópálya, aszfalt kézilabdapálya, salakos kézilabdapálya, székház, öltözık, büfé. (Az aszfalt kézilabdapálya rendkívül balesetveszélyes, a sportolás nem lehetséges rajta.) Amortizálódott létesítmény, ám az elmúlt idıszakban folyamatos fejlesztések történtek (új füves pályák építése, a 20 x 40 méteres salakos futballpálya teljes felújítása mindezt a Jamina SE önerıbıl végezte). Szándék fogalmazódott meg egy 20 x 40 méteres mőfüves pálya építésére. A Közgyőlés ezt a törekvést határozattal is támogatja. A Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. a létesítmény üzemeltetését, mőködtetését szerzıdés alapján az elsıdleges használó (Jamina SE) számára átadta. Kisstadion (Baross utca) Volt SZTK-pálya: atlétikai pálya, két aszfalt kézilabdapálya, öltözık. Iskolai testnevelés és szabadidısport céljaira használjuk. Sajnos folyamatosan romlik az állapota. VI A városban a manapság divatos szabadidısportágak (görkorcsolya, BMX, gördeszka, utcai kosárlabda, strandröplabda, stb.) gyakorlásának csak részben vannak meg a feltételei ben megvalósult a fiatalok által nagyon várt extrém sportpálya (a Békéscsabai Városi Sportcsarnok melletti területen), de itt a még jobb és hatékonyabb szolgáltatás érdekében további fejlesztések szükségesek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 471/2007. (IX. 20.) közgy. határozatában elfogadta a közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények felújításáról, fejlesztésérıl, ifjúsági parkok létrehozásáról, a fejlesztések ütemezésérıl szóló határozatot. A döntés meghozatalára, a fejlesztések ütemezésére azért volt szükség, mert egyrészt az igényekhez mérten kevés a pálya, másrészt a meglévı létesítmények igen rossz állapotúak, nem feltétlenül az igényeknek megfelelıek, korszerőtlenek. Az elfogadott terv (a Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer melléklete tartalmazza!) értelmében 2012-ig a város különbözı részén 15 sportpálya felújítására, fejlesztésére kerül majd sor.

43 43 A sportlétesítmény-helyzetet javíthatja az az önkormányzati szándék is, mely szerint a közeljövıben 3 db 40 x 20 méteres mőfüves labdarúgó pálya épül az alábbi helyszíneken: Fıiskola tornacsarnoka melletti területen, a Bessenyei utcai sportlétesítményben, a Kórház utcai sportlétesítményben 355/2007. (VI. 28.) közgy. határozat. Szintén bıvülhet a szabadidısportos repertoár a városfejlesztési tervek között szereplı turisztikai témapark megépítésével. VI A sportolási helyszínek taglalásakor mindenképpen meg kell említenünk az Árpád fürdıt. (Az Önkormányzatnak tulajdonrésze van a fürdıt mőködtetı Békés Megyei Vízmővek Zrt.-ben.) Az Árpád fürdıt 2002-ben, a Széchenyi-terv keretein belül felújították. Az 50 méteres uszoda alkalmas nemzetközi sportesemények megrendezésére. (2006-ban: Magyarország Románia férfi vízilabda-mérkızések, 2007-ben: Magyarország Olaszország nıi vízilabda-mérkızés, de ne feledkezzünk meg az évrıl évre lebonyolított országos és nemzetközi úszóversenyekrıl sem.) Az Árpád fürdı jelenleg csupán a helyi lakossági igények kielégítését tőzheti ki célul. A tapasztalat az, hogy a megnövekedett sportolói igényeknek a nem elegendı vízfelület miatt nem tud megfelelni. A vizes sportágakban (úszás, vízilabda) való elırelépéshez, de talán még a szinten tartáshoz is elengedhetetlen lenne egy új uszoda megépítése. Az Önkormányzat fontolgatja az Árpád Fürdı városi tulajdonba történı visszavételét. Békéscsabán az elmúlt esztendıkben több alkalommal is felmerült jégcsarnok vagy jégpálya építése. A megvalósítás, illetve a majdani üzemeltetés azonban igen költséges, így ebben érdemi elırelépés nem történhetett. Ugyancsak többször szóba került a Békéscsabai Városi Sportcsarnok tıszomszédságában egy multifunkciós, könnyőszerkezető rendezvénycsarnok megépítése, melyet a sport céljainak szolgálata mellett tehermentesítve, illetve kiegészítve a sportcsarnokot más városi nagy rendezvény (Csabai Kolbászfesztivál, Csaba EXPO, egyéb kiállítások, vásárok, stb.) során is használni lehetne. VI A város létesítménygondjait valamelyest enyhíti, hogy az utóbbi esztendıkben egyre több cég, vállalkozó mőködtet valamilyen szabadidı-sportolásra alkalmas létesítményt. A már említett Árpád fürdı mellett, teljesség igénye nélkül: Szabvány kézilabdapályát is magában foglaló fedett sportbázis fallabda pályákkal, asztaliteniszezési, fitness lehetıségekkel (Mester Klub); Salakos futball- és teniszpályák (Tréning Center); Repülési, sárkányrepülési, ejtıernyızési lehetıség (repülıtér); Aszfalt borítású teniszpálya, fallabda pályák (Csaba Tenisz és Fallabda Center); Golf tanulópálya (Póstelek) Fitness és kondicionáló termek (Buffalo Gym, Colosseum Fitness, Elite-Fitt Nıi Konditerem és Szolárium, Bajza utcai Fitness Központ, Forma Bontó Rekreációs Központ, Spinning Center, stb.); Bowling pálya (Csaba Center); Lovaspályák (Bábolnai Arab Lovasfarm, Cavallo Lovasklub, Csiernyik Lovasfarm, Dér Tanya, Gyeraj Lovastanya, Pegazus Lovasiskola, Remonda Szabadidıs, Lovas- és Sportegyesület, Rosemarie Farm, Szaszák Ádám vállalkozó, Tréten Lovasklub, Váradi Lovasfarm); Stb. VI A létesítményhelyzet taglalásakor mindenképpen ki kell térnünk a tornatermekre és az oktatási intézmények sportudvaraira is, hiszen az iskolai testnevelés feltételeinek biztosításán túl, a rendelkezésre álló idıkeretben a városi sport számára is színhelyül szolgálnak.

44 44 Egy 2007 ıszén elkészített felmérésbıl az alábbiak derültek ki: Tornatermek: a.) Szabvány mérető pályával (20 x 40 méteres) csupán a békéscsabai 2. Számú Általános Iskola, és a nem önkormányzati tulajdonú Tessedik Sámuel Fıiskola (az Önkormányzat és a Fıiskola közötti szerzıdés értelmében a Szent-Györgyi Albert Gimnázium tanulói használják) rendelkezik. A többi tornaterem jóformán csupán egyéni sportágak edzéslehetıségeire, illetve szabadidısport gyakorlására alkalmas. b.) Méretek szerint: 18 x 40 m: 1 db (Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium), 18 x 36 m: 2 db (Szabó Pál Téri Általános Iskola, Erzsébethelyi Általános Iskola), 24 x 30 m: 1 db (Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola), 24 x 18 m: 5 db (BÉKSZI - Trefort Ágoston Szakképzı, Kemény Gábor Szakközépiskola, József Attila Általános Iskola, Szent László Utcai Általános Iskola, Arany János Kollégium). A többi iskola ezeknél is kisebb alapterülető, zömében 12 x 24-es mérető. Vannak olyan intézmények is, melyek csak tornaszobával bírnak. c.) Állapot szerint: átlagosan valamivel jobb, mint közepes. Az intézményvezetık által jónak tartott tornatermek: BÉKSZI - Trefort Ágoston Szakképzı, Kemény Gábor Szakközépiskola. Vannak egészen rossz állapotban lévık, ezek az alábbiak: Szent László Utcai Általános Iskola, 2. Sz. Általános Iskola, József Attila Általános Iskola. d.) A tornaterem felszereltsége alapján: a tantervi követelmények végrehajtása szempontjából valamennyi oktatási intézmény megfelelıen felszerelt. Kirívóan rosszul ellátott iskola nincs. A legjobban felszerelt intézményünk a 2. Sz. Általános Iskola. Kilenc olyan önkormányzati fenntartású iskola van Békéscsabán, amely rendelkezik tornaszobával. Ezek többsége ma már inkább kondicionáló teremként üzemel. Ezek felszereltsége igen jó, állapota viszont kevés kivételtıl eltekintve inkább rossznak, amortizáltnak nevezhetı. Van olyan intézményünk (BÉKSZI Kós Károly Tagiskola), ahol csak egy 15 x 6 m-es tornaszoba van, tornaterem és sportudvar nincs. Sportudvarok: Igen változatos a kép. Az iskolák döntı részében van sportudvar, illetve sporttevékenység folytatására alkalmas szabadtéri terület. Másként fogalmazva: 5 olyan intézményünk van, ahol nincs sportudvar. Ezek: a 2. Sz. Általános Iskola, Szent László Utcai Általános Iskola, BÉKSZI Kós Károly Tagiskola, Gerlai ÁMK, Erzsébethelyi Általános Iskola Madách utcai telephelye). Azokon a helyszíneken, ahol van sportudvar, általában elhelyezhetı egy 20 x 40-es szabvány kézilabda pálya. Ezen létesítmények nagyon kevés kivételtıl eltekintve aszfalt borításúak, s rossz, sokszor balesetveszélyes állapotúak. Akadnak jó példák is: az iskolák igyekeznek önerejükbıl fejleszteni (Petıfi Utcai Általános Iskola: strandröplabda pálya, Szabó Pál Téri Általános Iskola: füves futballpálya, Rózsa Ferenc Gimnázium: atlétikai dobópálya). Összefoglalva: az oktatási intézményekben lévı tornatermek, tornaszobák száma kevés, állapotuk nem kielégítı. A sportudvarok fejlesztésre szorulnak. VI Sportlétesítmények használata: a.) Önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítményeket a december 31-éig hatályos Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszer az alábbiak szerint szabályozta: Meghatározta a használati kört (konkrétan megnevezte a sportszervezeteket, oktatási intézményeket), amelyek térítési díj megfizetése nélkül használhatta az adott

45 45 sportlétesítményeket. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ezt a természetbeni támogatást külön szabályozás alapján a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. üzleti tervében finanszírozta. A Vagyonkezelı Zrt. az érintettekkel egyeztetve folyamatosan elkészítette a létesítmény-használati beosztást. Egy 2007 ıszén készült kimutatás alapján a város ilyen típusú támogatása pénzre átfordítva több, mint ,- Ft-ot tesz ki. A fentebb vázolt rendszer komoly hátránya, hogy a sportszervezetek és (fıleg a Békéscsabai Városi Sportcsarnok esetében) a különbözı ingyenes használók a legkisebb mértékben sem költségérzékenyek. A bérleti díj fizetése nélküli rendszerben gyakorta okozott gondot, hogy korlátlan szolgáltatást jelentett térben, idıben és pénzben. Jellemzıen még a belépı díjas, vagy nevezési díjas használat esetén sem vállaltak részt a költségekbıl. b.) Az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények tornatermeinek használata: a város szinte valamennyi valamire való tornaterme telt házzal mőködik, délelıttönként az iskolai testnevelés, délután az iskolai sportfoglalkozások, illetve a sportszervezetek edzései miatt. A sportszervezetek a december 31-éig hatályos Sportkoncepció értelmében bérleti díj megfizetése nélkül használhatták az oktatási intézmények tornatermeit. Az Önkormányzat a mindenkori költségvetési rendelet elfogadásakor az érintett intézmények bevételi kötelezettségét a bérleti díj összegével csökkentette ıszén tizenhét oktatási intézmény volt érintett, s tizenhárom sportszervezet számára tudott ily módon az Önkormányzat támogatást nyújtani. (Amennyiben az egyesületeknek a bérleti díjat ki kellett volna fizetniük, az mindösszesen mintegy ,- Ft-ot tett volna ki. Ugyanakkor az is egyértelmő, hogy a nehéz helyzetben lévı sportegyesületeink ezen összeget semmiképpen sem tudták volna elıteremteni.) c.) A nem önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítmények használata: a létesítményhasználati támogatás Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése költségvetési rendeletben meghatározott sportra fordítható pénzeszközeinek felhasználásával történt. A felosztás a szakbizottság hatásköre volt. Mértéke: a szakbizottság hatáskörben felosztható pénzeszközök 14,5%-a. Kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek számára pályázat nélkül, a valós költségek figyelembevételével; Nem kiemelt egyesületek számára pályáztatás útján, a reális igények figyelembe vételével történt. A pályáztatás feltételeit a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság minden évben pályázati kiírásban határozta meg. VI Fı feladatok: A Nemzeti Sportstratégia célul tőzte ki az országos létesítmény-helyzet javítását. Ennek keretein belül multifunkciós létesítmények építését, sportpályák állapotának javítását, vízibázisok építését, a szabadidısport fejlesztését célzó fejlesztések (szabadidıparkok, szabadtéri létesítmények, kerékpáros útvonalak, városi futópályák, erdei tornapályák, jégpályák, jégcsarnokok megvalósítását), egyéb sportágspecifikus létesítmények építését fogalmazták meg, s tornaterem-építési program beindítása is szerepel a koncepcióban. Helyi feladatok a létesítményeket tekintve: A kiemelt cél az, hogy a város a jelenleg meglévı sportlétesítményeket a lehetıségeihez mérten karbantartsa, rendbe hozza, folyamatosan fejlessze, biztosítsa az állagmegóvást, illetve a kor szellemének, elvárásainak megfelelıen új létesítményeket építsen a sport valamennyi területén tevékenykedık (szabadidısportot, versenysportot őzık, stb.) számára.

46 46 Cél emellett, hogy az önkormányzati tulajdonú sportlétesítményeket a sport természetbeni támogatásaként a sportolni vágyók, a sportszervezetek minél olcsóbban, lehetıség szerint bérleti díj megfizetése nélkül használhassák. A célok megvalósítása érdekében az alábbi feladatok ellátását vállalja az önkormányzat: VI Biztosítja a tulajdonát képezı sportlétesítmények üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának pénzügyi forrásait. VI Folyamatosan karbantartja, elfogadott terv szerint felújítja, fejleszti a közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítményeket, ifjúsági parkokat. VI Törekszik a divatos szabadidısportágak gyakorlási feltételeinek javítására, bıvítésére. VI Törekszik arra, hogy a saját tulajdonát képezı fedett és szabadtéri sportlétesítmények, valamint az oktatási intézmények tornatermei a fogyatékos és egészségkárosodott sportolók részére is megközelíthetıvé váljanak. VI Az Önkormányzat a felújítások, üzemeltetések, új sportlétesítmények építése, oktatási intézmények tornatermeinek, sportudvarainak fejlesztése, állagának javítása érdekében minél több központi pályázati lehetıséggel kíván élni. VI Az Önkormányzat a Sporttámogatási rendszerében meghatározza, hogy a tulajdonát képezı sportlétesítményeket a tanintézmények, illetve sportszervezetek milyen formában használhatják. VI Felül kell vizsgálni a december 31-éig folytatott rendszert, s (még évben!) koncepciót kell kidolgozni az önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítmények használatát illetıen. A cél: az átláthatóság biztosítása; a létesítmény-használati támogatások (természetbeni önkormányzati támogatások) meghatározása, kategorizálása; az önkormányzati bevételek növelése; az önkormányzati kiadások csökkentése (a létesítményeket használó sportszervezetek és egyéb használók érdekeltté tétele a költségtakarékosságban); létesítmények jövıbeni mőködtetésének hatékonyabbá tétele. VI Az Árpád Fürdı városi tulajdonba történı visszavétele esetén szabályozni szükséges a vizes sportszervezetek (Békéscsabai Elıre Úszó Klub, Thermal Vízilabda Sportkör, Békéscsabai Senior Úszó Egyesület) uszodahasználati lehetıségeit, körülményeit. VI A város valamennyi tulajdonát képezı fedett és szabadtéri sportlétesítményét térítési díj megfizetése nélkül vehetik igénybe az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály által szervezett felmenı rendszerő diákolimpiai bajnokságokon és alapfokú diákbajnokságokon résztvevı csapatok az elkészített versenynaptár alapján. (A versenynaptárt a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hagyja jóvá.) VI Az Önkormányzat a Sporttámogatási rendszerében meghatározza, hogy az egyesületeket a nem a saját tulajdonában lévı városi sportlétesítmények, illetve az iskolai tornatermek használatát illetıen milyen módon támogatja.

47 SPORTLÉTESÍTMÉNYEK (E) tradíciók: a város rangos sportmúltja, régóta mőködı, sikeres sportszervezetek, olimpiai sportágak; az utóbbi idıkben némileg javuló létesítményhelyzet; önkormányzati szándék a sportlétesítmények fejlesztésére, bıvítésére (épülıben: vívócsarnok; Kórház utcai lelátó; az Árpád Fürdı önkormányzati tulajdonba történı visszavétele, stb.); változatos sportolási lehetıségek; a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; elfogadott program a közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények fejlesztésére; az elmúlt években nemzetközi mérkızések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba; országosan is egyedi diák- és szabadidısport rendezvények; fejleszthetı sportturizmus (edzıtáboroztatások, aktív turizmus, stb.); vállalkozói kezdeményezések (sportlétesítmények építése, mőködtetése). (GY) a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelı infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság (különösen hiányzik: uszoda), elöregedett, rossz állapotú sportlétesítmények (tornatermek) mind az iskolai testnevelés, mind a szabadidı- és a versenysport szereplıi számára; tornatermek, tornaszobák állapota, ellátottsága; egyre amortizálódó létesítmények; nem megoldott megnyugtatóan a pályák ırzése, illetve elıkészítése; a fogyatékkal élık sportolási lehetıségei korlátozottak; infrastruktúra hiányzik; a létesítményhelyzet miatt behatárolt lehetıségek a nagy országos és nemzetközi sportesemények megrendezésére; drága a létesítmények fenntartása; a sportlétesítmények használói nem kellıen költségérzékenyek. 47 (L) létesítmény-fejlesztéssel (pl.: multifunkciós csarnok építése) változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezése; színvonalas, rangos sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetısége; az önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítmények mőködtetésének, üzemeltetésének átgondolása, koncepció készítése; bevételek nıvelése; sportturizmus; a média adta lehetıségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerősítése, a sportolók, sportszervezetek, sportrendezvények népszerősítésére; pályázati források kihasználása; sportdiplomácia további javítása. (V) központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; a jövıben megvalósuló létesítmények kihasználtsága, fenntartással járó költségterhek; megfelelı pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok. SWOT-mátrix 10. VII. Önkormányzati sporttámogatási rendszer VII. 1. Alapvetı értékek, meghatározások Az önkormányzati sportfinanszírozást elsısorban a jogszabályi elıírások, kötelezettségek, valamint az önkormányzat által megfogalmazott elvek, prioritások, és azok következetes betartása határozzák meg. A testkultúra támogatása területén az Önkormányzat nem fenntartóként, hanem támogatóként járul hozzá a sportszervezetek mőködéséhez. VII. 2. Az önkormányzati sporttámogatás általános formái a) közvetlen sportcélú anyagi támogatás helyi sportszervezet, intézmény, sportoló részére; b) önkormányzati tulajdonú, fenntartású sportlétesítmény használatának biztosítása edzésekre, sportrendezvényekre, sportcélú feladatokra; c) nem önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény használatának támogatása; d) az e célra kijelölt önkormányzati lakások bérlıkijelölési jogának biztosítása; e) közterületeken lévı szabadtéri sportpályák karbantartása, fejlesztése, az Önkormányzat illetékességébe tartozó közterületek kedvezményes vagy ingyenes használatának biztosítása sportrendezvényekhez; f) szervezési, irányítási feladatok elvégzése, azokban közvetlen együttmőködés a sportszervezetekkel.

48 48 VII. 3. Az önkormányzati sporttámogatás összetevıi, fı keretei (I-XIII. keret) VII A közvetlen anyagi sporttámogatás Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendeletében jelenik meg. A sportfinanszírozási rendszer magában foglalja az alábbiakat: A diáksport támogatása (I. keret). A szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret) Sportlétesítmény-használati támogatás (II. keret, %-a); Sportrendezvények támogatása (II. keret, 3,5 4,5 %-a); Élsportolók, olimpikonok támogatása (II. keret, 7 9 %-a); Kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek (egyéni sportágak) támogatása (II. keret, %-a); Nem kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek (egyéni és csapat sportágak) támogatása (II. keret, %-a); Tartalékalap (II. keret, 1,5 2,5 %-a). (A szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendıben, a városi költségvetés elfogadását követıen a megjelölt keretek, százalékok között határozza meg.) Kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek (csapatsportágak) munkájának támogatása (III. keret). Kiemelt csapatsport egyesületek nézıszám alapján történı támogatása (IV. keret). Csapatsport egyesületek eredményességi támogatása (V. keret). Kiemelt sportrendezvények támogatása (VI. keret). Egyes speciális felkészítést igénylı sportágak edzıinek személyi foglalkoztatásának költségei (XI. keret). VII A költségvetési rendeletben meghatározott, belsı kezeléső szakfeladatra elkülönített források Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály hatáskörében (VII. keret). VII A költségvetési rendeletben a városi közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények középtávú terve alapján meghatározott, szabadtéri sportlétesítmények felújítására, fejlesztésére elkülönített pénzeszköz (VIII. keret). VII Az e célra kijelölt önkormányzati lakásokkal kapcsolatos és az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény használatához kapcsolódó költségek biztosítása a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. üzleti tervében (IX keret). (A sportszervezetek számára biztosított önkormányzati lakáshoz kérelem alapján lehet hozzájutni. A szakbizottság évente egy alkalommal, az önkormányzati tulajdonban lévı sportlakások napirend tárgyalásakor dönt.) VII Egyedi döntések alapján az önkormányzati költségvetés részét képezı sporttevékenységet érintı (pl. névszponzori, stb.) támogatás, kiadás (X. keret). VII Egyes speciális oktatási rendszer mőködtetését igénylı sportág, sportegyesület oktatási képzésében való önkormányzati szerepvállalás (XI. keret). VII Óvodások és általános iskolások úszásoktatása (XII. keret). VII Sportszervezetek önkormányzati fenntartású oktatási intézményeinek tornateremhasználati támogatása (kompenzáció) (XIII. keret).

49 49 VII A közterületeken rendezett sportesemények természetbeni támogatása. Békéscsaba Megyei Jogú Város Kiemelt Sportrendezvényei: ingyenes közterület-használat (e sporttámogatási rendszer alapján); további sportrendezvények: kedvezményes közterülethasználat (kérelem alapján, polgármester általi egyedi döntéssel). (XIV. keret). VII. 4. A finanszírozás alapelvei prioritások az önkormányzati támogatásban VII Önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények, valamint közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények lehetıség szerinti fejlesztése melyek alapfeltételeit jelentik a gyermek- és ifjúsági sportnak csakúgy, mint a verseny- és szabadidısportnak. VII A gyermek- és ifjúsági sport (óvodai és iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlásnevelés) feltételeinek megteremtése, fejlesztése, kiemelt támogatása. VII A mindennapos testedzés, a diáksport feltételeinek megteremtése, az iskolai diáksport mőhelyek eredményességi, részvételi, létszámarányos és létesítmény-használati támogatása. (I. keret) VII Az utánpótlás-nevelés kiemelt szerepének megtartása VII Kiemelt utánpótlás-nevelı sportegyesületek (egyéni sportágak) támogatása. A sportág, sportszervezet tradíciói, népszerősége, Békéscsaba hírnevének öregbítése; Utánpótláskorú sportolók magas létszáma, kvalifikált szakembergárda megléte; Országos szakszövetséggel (sportszövetséggel) rendelkezı sportág; A sportág költségigénye, alapsportág jellege, a szükséges edzésidı mértéke; Az egyesület (szakosztály) országos és nemzetközi szintő elismertsége, az országos rangsorban elfoglalt helye; Évfolyamos utánpótlás-nevelı rendszerrel bír, mely a hosszú távú eredményesség biztosítéka; Országos és nemzetközi versenyek rendezése Békéscsabán; Az a sportszervezet részesül kiemelt státuszban, melyet a szakbizottság javaslatára a Közgyőlés annak tekint. Egy sportágban csak egy sportszervezet részesül kiemelt státuszban, közvetlen támogatás a szakbizottsági hatáskörben sportra fordítható pénzeszközökbıl történik (II.,IX., XIII. keret). VII A nem kiemelt utánpótlás-nevelı sportegyesületek (egyéni és csapatsport egyesületek) támogatása. Utánpótlás-nevelés területén végzett tevékenység; Rendszeresen sportolók, versenyzık, egyesületi tagok száma; Városi tradíció, helyi specialitás. Közvetlen támogatás a szakbizottsági hatáskörben sportra fordítható pénzeszközökbıl (II.,IX., XIII. keret) pályázat kiírásával, pontérték táblázat alapján. VII Kiemelt utánpótlás-nevelı csapatsport-egyesületek munkájának támogatása. A sportág utánpótlásbázisa széleskörő, kiépült és biztonságosan mőködı; Kiemelt fontosságú sportági és városi tradíciók;

50 50 Utánpótláskorú sportolók magas létszáma, kvalifikált szakembergárda megléte; Az egyesület (szakosztály) országos szintő elismertsége, az országos rangsorban elfoglalt helye; Évfolyamos utánpótlás-nevelı rendszerrel bír, mely a hosszú távú eredményesség biztosítéka; Országos és nemzetközi versenyek rendezése Békéscsabán; Magas költségigény, országos bajnokság. Az a sportszervezet részesül kiemelt státuszban, melyet a szakbizottság javaslatára a Közgyőlés annak tekint. Támogatás a mindenkori éves költségvetésben, a sportfinanszírozás keretein belül (II.,III., IX., XIII. keret). VII A szabadidısport létesítmény-feltételeinek megteremtése, tömegeket megmozgató rendezvények támogatása (pályázat kiírásával) (II.,VI., VIII. keret). VII Országos, nemzetközi szintő, jelentıs média- és szurkolói-, nézıi érdeklıdésre számot tartó sportesemények rendezése. Békéscsaba kiemelt sportrendezvényéinek támogatása a mindenkori éves költségvetésben, a sportfinanszírozás keretein belül (pályázat kiírásával) (VI. keret). VII Az élsportolók, olimpikonok támogatása. Városmarketing szempontjából a sportág, a sportoló eredményes szereplése, népszerősége, Békéscsaba Megyei Jogú Város hírnevének öregbítése, terjesztése; A korosztályos és felnıtt világversenyeken (olimpia, világ- és Európa-bajnokság, Universiade) rendszeresen elinduló, országos bajnokságokon huzamosabb ideje kimagaslóan szereplı sportoló felkészülésére, versenyeztetésére fordítható. Támogatás a szakbizottsági hatáskörben sportra fordítható pénzeszközökbıl (II. keret, pályázat alapján. VII. 5. Csapatsport egyesületek támogatása VII A kiemelt csapatsport egyesületek ( látványsport ) támogatása. Városmarketing szempontjából a sportág, sportszervezet eredményes szereplése, népszerősége, nézettsége, Békéscsaba Megyei Jogú Város hírnevének öregbítése, terjesztése; Rendszeres szórakozási, kikapcsolódási lehetıség a lakosok számára, ezáltal program a szabadidı hasznos eltöltésére; A bajnoki rendszerben elért eredmények, és a lakossági érdeklıdés figyelembevételével. Az a sportszervezet részesül kiemelt státuszban, melyet a szakbizottság javaslatára a Közgyőlés annak tekint. Támogatás a mindenkori éves költségvetésben, a sportfinanszírozás keretein belül (II., IV., V., IX., XIII. keret), valamint egyedi döntés alapján (X. keret). VII Csapatsport egyesületek eredményességi támogatása. Az egyesületek a felnıtt bajnoki rendszerükben való szereplés során, a megszerzett pontok alapján kaphatnak támogatást.

51 51 Az egyesület tradíciói, a sportág népszerősége, magyarországi és helyi eredményessége, a sportág költségigénye, a bajnoki rendszerben elfoglalt helye (mely osztályban szerepel) alapján. Támogatás a mindenkori éves költségvetésben, a sportfinanszírozás keretein belül (II., V., IX., XIII. keret). VII. 6. Eredményesen szereplı sportolók, sportszervezetek év végi jutalmazása, köszöntése (II., VII. keret) VII. 7. A fogyatékkal élık sportjának segítése létesítmények biztosításával, programok szervezésével és közvetlen anyagi támogatásával (II., VII., IX., XIII. keret). VII. 8. A városi szakszövetségek mőködésének, illetve városi versenyrendszerek kialakításának, mőködésének segítése, nemzeti és nemzetközi sportkapcsolatok kialakítása, ápolása (II., VII. keret). VII. 9. Sportorvosi tevékenység támogatása (VII., IX. keret). VII. 10. A közvetlen önkormányzati sporttámogatás általános érvényő szabályozói VII Önkormányzati támogatást csak a törvény szerint elıírt formában mőködı sportszervezet kaphat. VII Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a támogatás folyósítását felfüggesztheti, amennyiben a támogatott szervezettel szemben adóhatósági, büntetı, felszámolási, csıd-, végelszámolási vagy egyéb, a támogatott szervezet mőködésével kapcsolatos eljárás indul. VII Békéscsaba Megyei jogú Város Önkormányzata az általa támogatott sportszervezetek számára számadási kötelezettséget ír elı a részükre céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerő felhasználásáról. Amennyiben a finanszírozott szervezet az elıírt számadási kötelezettségének határidıben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további támogatást fel kell függeszteni. A felfüggesztés idıtartamáról mely az elszámolási határidı lejártának napjától két évnél nem lehet kevesebb a Közmővelıdési, Ifjúsági és Sportbizottság dönt. A támogatások jogszabálysértı vagy nem rendeltetésszerő felhasználása esetén a szakbizottság dönt arról, hogy terheli-e visszafizetési kötelezettség a felhasználót. Ezek a szabályok az irányadók abban az esetben is, ha a támogatott magánszemély. VII Az a sportszervezet, amely nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, önkormányzati támogatásban nem részesülhet. A kizárás idıtartamáról a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság dönt. VII Az a sportszervezet, amely hamis adatokat szolgáltatott be, kizárható a támogatási rendszerbıl. A kizárás idıtartamáról a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság dönt. VII Az a sportszervezet, amelynek köztartozása van, nem részesülhet önkormányzati támogatásban. A köztartozásokról szóló igazolásokat a tárgyév március 1-jéig kell eljuttatni Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságához.

52 52 VII Egy adott sportszervezet esetében az éves Önkormányzati támogatás összege nem haladhatja meg a sportszervezet éves költségvetésének 50 %-át, indokolt esetben a 60 %-át. Amennyiben a támogatási összeg a megjelöltnél százalékosan magasabb, a szankciókról, illetve a további eljárásokról a szakbizottság dönt. VII Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a támogatott sportszervezet támogatói szerzıdést köt. VII A sportszervezetek a támogatás összegének felhasználásáról évente (határidı: a tárgyévet következı esztendı január 31. napja) kötelesek tételes, számlákkal igazolt elszámolást adni a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság felé. Az elszámolásoknak tartalmazniuk kell az alábbiakat:» tartalomjegyzék, összesítı;» tételes, hitelesített számlamásolatok;» az eredeti számlákon az elszámolási évre vonatkozóan az alábbi felirattal: A évi önkormányzati sporttámogatás elszámolásához ;» a fénymásolt számla hitelesítése: A számla az eredetivel megegyezik aláírás, bélyegzı;» rövid szakmai beszámoló. VII Az újonnan alakult sportkörök a törvényes bejegyzést követıen legkorábban egy, az anyaegyesületbıl kivált sportkörök pedig a törvényes bejegyzést követıen legkorábban két évvel részesülhetnek csak önkormányzati támogatásban. VII A sportszervezetek az alábbi célokra kaphatnak önkormányzati támogatást: VII Mőködés kapcsán: 1. személyi juttatások és munkaadókat terhelı járulékok (az utóbbi legfeljebb az erre a célra felhasznált támogatás 30 %-áig): sportolók ösztöndíja, sportolók foglalkoztatásának költségei, sportolók premizálása, díjazása, jutalmazása; a felkészítést segítı szakemberek, edzık, pszichológus, masszır, a sportszervezet alkalmazásában lévı személy foglalkoztatásának költségei; ezen sportszakemberek premizálása, díjazása, jutalmazása; 2. hazai és külföldi versenyen és edzıtáborokban való részvétel költségei (az esemény és az eseményen résztvevık megnevezésének feltőntetésével): nevezési, részvételi, regisztrációs díj; játékvezetıi- és versenybírói díj; sportolók és edzıik (felkészítıik) szállás- és étkezési költségei; sportolók és edzıik (felkészítıik) utazási költségei (repülı, vonat, autóbusz, személygépkocsi, helyi közlekedés), utazással kapcsolatos biztosítási díjak (utas- és poggyászbiztosítás); edzıtáborozás; sportorvosi költségek; sportegészségügyi költségek (kiegészítı egészségügyi és étkezési szerek: vitaminok, kenıcsök, az OSEI által bevizsgált táplálékkiegészítık); sportlétesítmény-használat, sportrendezvénnyel kapcsolatos költségekre sportszerek, sportfelszerelések javítása, vásárlása, bérlése, szállítása; 3. postai költségekre.

53 VII Rendezvények kapcsán: 53 személyi kiadásokra (pl. játékvezetıi-, versenybírói, kiküldetési díjakra); sportorvosi, egészségügyi költségekre; bérleti díjra (terem, sportszer, speciális felszerelés); versenyrendezési jogdíj, versenyzıi és versenybírói licencdíj; marketing költségekre; sportszerek, sportfelszerelések, a rendezvény lebonyolításához szükséges eszközök szállítási, bérleti, illetve vásárlási költségeire; sportolók étkeztetésére, frissítık biztosítására; reprezentációs költségekre; biztosítási költségekre; biztonsági kiadásokra; postai költségekre; díjazásra, jutalmazásra. VII A sportszervezeteknek valamennyi nyilvános megjelenési lehetısége kapcsán Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát, mint támogatót fel kell tüntetnie (amennyiben ehhez városi jelképet kívánnak használni városi zászlót, címert, logót, azt kizárólag a városi jelképekrıl szóló 36/1992 (XII. 18.) önkormányzati rendelet alapján tehetik). VII A sportszervezetek, támogatott sportolók vállalják, hogy az Önkormányzat felkérésére a sport, az egészséges életmód népszerősítése céljából hivatalos felkérésre, elıre egyeztetett idıpontban részt vesznek a városi kiemelt sportrendezvényein. VII. 11. Gyermek és ifjúsági sport: VII Diáksport Az Önkormányzat a diáksportot a mindenkori költségvetésben szereplı pénzösszeggel támogatja oly módon, hogy a rendelkezése álló összeg 90 százalékát az általános és középfokú intézmények között százalékban osztja szét, a fennmaradó 10 százalékát pedig létesítmény-használati támogatásként, jutalmazásként oszt fel, illetve pályázati alapként használ fel (I. keret). Rendelkezésre bocsátás: A támogatáshoz az oktatási intézmények két részletben, a feltüntetett kritériumok teljesítését követıen juthatnak hozzá. Elsı részlet: a költségvetési rendelet elfogadását követıen (márciusban). Második részlet: az elızı tanév eredményeinek ismeretében (mindenkori októberi szakbizottsági döntést követıen). Az oktatási intézmények a megszavazott összegeket az önkormányzati kiskincstári rendszeren belül támogatásként kapják meg. A diáksport támogatására biztosított elıirányzat felhasználási lehetıségei: A rendelkezésre bocsátott pénzösszeg kizárólag a sport céljait szolgálhatja! Részletezve: Utazási költség helyi és más településen rendezett sportrendezvényre. Igazolás a számlán: a verseny pontos megjelölésével (megnevezés, idıpont, idıtartam, a verseny minısítése diákolimpia, elıkészületi, stb.). Terembérleti díj más sportlétesítmény bérlése, ha nem rendelkezik tornateremmel, illetve saját rendezéső verseny szervezése esetén. Igazolás a számlán: a terem megjelölésével, óradíjjal, és milyen céllal vették igénybe (verseny, délutáni foglalkozás, stb.). Uszoda-, kondi-, illetve fitnessbelépı, bérlet vásárlása a testnevelési órán, illetve azon kívüli iskola által szervezett szabadidıs tevékenység esetén. Igazolás a számlán az általános szabályok szerint.

54 54 Nevezési díj sportrendezvényeken való indulás részvételi díja. Igazolás a számlán az általános szabályok szerint. Étkezési költség helyi és más településen rendezett sportrendezvényre. Igazolás a számlán: a verseny pontos megjelölésével (megnevezés, idıpont, idıtartam, a verseny minısítése diákolimpia, elıkészületi, stb., létszám). Szállásköltség helyi és más településen rendezett sportrendezvényre. Igazolás a számlán: a verseny pontos megjelölésével (megnevezés, idıpont, idıtartam, a verseny minısítése diákolimpia, elıkészületi, stb., létszám). Sportszerek, sporteszközök vásárlása, beszerzése, bérlése Igazolás a számlán: a sportszerek darabszámának, árának, illetve bérleti díjának pontos feltüntetésével. Személyi juttatások (versenybírói díj, játékvezetıi díj, sportfoglalkozás vezetési díj). Igazolás a számlán: a verseny, vagy sportfoglalkozás pontos megjelölésével (megnevezés, idıpont, idıtartam, a verseny minısítése diákolimpia, elıkészületi, stb.), díjösszeg; sportfoglalkozás megjelölése, óradíj, alkalmak. Jutalmazás (testnevelı tanárok, foglalkozásvezetık, eredményes diákok). Igazolás: számlával és átvételi elismervénnyel. Díjazás (serlegek, érmek, oklevelek, díjak). Igazolás a számlán: a verseny pontos megjelölésével (megnevezés, idıpont, idıtartam, a verseny minısítése diákolimpia, elıkészületi, stb., létszám), a díjak darabszámának, és árának pontos feltüntetésével. Sikeres pályázathoz önrész felhasználása. Igazolás: a pályázatot, az önrész felhasználását igazoló számlát mellékelni szükséges. Elszámolás: az elszámolásokat nem szükséges beküldeni az Önkormányzathoz, viszont az ellenırzések során külön kigyőjtés alapján igazolni kell, hogy valóban sportcélokat szolgált a felhasználás. Ezeket az ellenırzéseket nem csupán a háromévenként jogszabály szerint egyébként is esedékes alkalmakkor, hanem szúrópróbaszerően is megteszi az önkormányzat illetékes osztálya. VII A diáksport célokra rendelkezésre álló pénzösszeg felosztása: 90%- az általános iskolák és középfokú intézmények között 50-50%-ban történik. A különválasztott keretek további felosztása: 50% létszámarányosan felosztható pénzösszeg azon iskolák között, amelyek az alapkritériumokat teljesítik. (A továbbiakban részletezve!) 30% részvétel alapján felosztható pénzösszeg, csak a kötelezı feletti indulásokért: 1. A kötelezın feletti létszámmal vagy csapattal indul el. 2. A kötelezı sportágakon kívül a felsorolt sportágakban, versenyeken való részvétel. 20% eredményesség alapján felosztható összeg. Azon iskolák, amelyek nem teljesítik az alapkritériumokat, nem kapnak támogatást. (Az ily módon bennmaradó pénzösszeggel az országos döntıket támogató pályázati pénz növekszik, avagy a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság kiír egy más jellegő pl.. sportszervásárlásról szóló pályázatot, a legalább az alapkritériumot teljesítı intézmények számára. Ez az adott helyzet, illetve a rendelkezésre álló pénzösszeg figyelembe vételével aktuálisan döntendı el.) VII Az intézményi diáksport támogatásának alapkritériumai: Általános iskolák kötelezı versenyszámai:

55 55 1. Atlétika: a.) mezei futóverseny: Alsó tagozatosoknál: a lehetséges 4 számból (I. korcsoport leány, II. kcs. leány, I. kcs. fiú, II. kcs. fiú) kettıben kötelezı elindulni. (Egy csapat 5 fıbıl áll, 4 eredménye számít.) (A 200 fınél kisebb létszámú iskolák kedvezménye: 1 csapattal kötelezı elindulni.) Felsı tagozatosoknál: A lehetséges 4 számban (III. korcsoport leány, IV. kcs. leány, III. kcs. fiú, IV. kcs. fiú) kötelezı elindulni. (A 200 fınél kisebb létszámú iskolák kedvezménye: 2 csapattal kötelezı elindulni.) b.) többpróba: nemenként legalább két-két korcsoportban (a lehetséges 8-ból) való elindulás kötelezı. Összesen: 4 csapat, amely 24 fıt jelent (6 fı/csapat). (A 200 fınél kisebb létszámú iskolák kedvezménye: összesen 2 csapattal kötelezı elindulni.) c.) ügyességi csapatbajnokság: a lehetséges 8 számból (súlylökés, magasugrás, távolugrás, kislabda hajítás) legalább 4-ben, valamint a 10x200 méteres váltóban való elindulás. (A váltó kiváltható egy másik számmal.) Csapatlétszám: 5 fı (4 fı eredménye számít). (A 200 fınél kisebb létszámú iskolák kedvezménye: 2 csapattal kötelezı elindulni.) 2. Labdajátékok: a.) labdarúgás: a felsoroltak közül minimum háromban kell elindulni! - I. korcsoportos fiú - II. korcsoportos fiú - III. korcsoportos fiú - IV. korcsoportos fiú - III IV. korcsoportos leány - IV. korcsoportos teremlabdarúgás (A 200 fınél kisebb létszámú iskolák kedvezménye: 2 csapattal kötelezı elindulni.) b.) egyéb labdajátékok: a felsoroltak közül minimum kettıben kell elindulni! - III. korcsoportos leány kézilabda - III. korcsoportos fiú kézilabda - IV. korcsoportos leány kézilabda - IV. korcsoportos fiú kézilabda - III. korcsoportos leány röplabda - IV. korcsoportos leány röplabda - III. korcsoportos fiú kosárlabda - IV. korcsoportos fiú kosárlabda (A 200 fınél kisebb létszámú iskolák kedvezménye: 1 csapattal kötelezı elindulni.) A labdajátékoknál egyéb szabályok: a.) A kötelezı indulási létszám a labdajátékoknál: 5 (3+2). Ebbıl az 5-bıl nem lehet mind az 5 fiú vagy leány csapat! Minimum egy leány vagy egy fiú csapatnak kell szerepelnie! b.) Ha valamely csapat ki nem állás miatt kizárásra kerül, nem számítható bele a kötelezık közé! c.) Egy kötelezıen indítandó csapatot kiválthat az érintett iskola a következıkkel: - 12 fı asztalitenisz diákolimpiai versenyen való indítással fı úszás diákolimpiai versenyen való indítással. - 1 csapat a játékos sportvetélkedın való indulással. - 1 csapat a torna diákolimpiai versenyen való indulással. Az iskolák csak a kötelezın feletti indulásokért győjthetnek részvételi pontokat: 1. A kötelezın feletti létszámmal vagy csapattal indul el a versenyeken.

56 2. A kötelezı sportágakon kívül a felsorolt sportágakban, versenyeken való részvétel. Ezek a sportágak: asztalitenisz, úszás, torna, játékos sportvetélkedı. 56 VII Középiskolák kötelezı versenyszámai: 1. Atlétika: a.) mezei futóverseny a nemenként két-két korcsoportra (V., VI. korcsoport) bontott középiskolás versenyrendszer esetén, korcsoportonként 1-1 csapattal való elindulás (két fiú és két leány) összesen: 4 csapat, amely 20 fıt jelent (5 fı/csapat). (Azokban az iskolákban, amelyekben a lányok létszáma nagyon alacsony, ott engedélyezett két fiú csapat indítása.) b.) megyei atlétikai csapatverseny (súly, diszkosz, gerely, magasugrás, távolugrás, váltófutás, svédváltó) kötelezı 3-3 számban elindulni összesen: 6 csapattal, amely 30 fıt jelent (5 fı/csapat). (Azokban az iskolákban, amelyekben nagyon nagy a különbség a fiúk és a lányok létszáma között, akár mind a 6 kötelezıen indítandó csapat lehet egy nemhez tartozó.) c.) megyei atlétikai csapatbajnokság (nemenként versenyszám és 2-2 váltó) kötelezı 10 számban és 2 váltóban elindulni. A váltót kiválthatja másik 5 versenyszám. 2. Labdajátékok: A felsoroltak közül minimum négyben kötelezı elindulni! De ha valahol a felsoroltak közül az adott iskola két csapatot elindít, az egy esetben kiválthat egyet a kötelezık közül (pl. valamely intézmény elindul két kézilabda csapattal, az kettınek tudható be a kötelezıen indítandó csapatok létszámánál). Ha valamely csapat ki nem állás miatt kizárásra kerül, nem számítható bele a kötelezıknél! - városi amatır fiú labdarúgó bajnokság - városi leány labdarúgó bajnokság - városi amatır leány röplabda bajnokság - városi amatır fiú röplabda bajnokság - városi amatır fiú kézilabda bajnokság - városi amatır leány kézilabda bajnokság - városi leány kosárlabda bajnokság - városi fiú kosárlabda bajnokság 3. Úszás ( B kategória) Iskolánként minimum 4 fıvel elindulni (8 szám van)! Az iskolák csak a kötelezın feletti indulásokért győjthetnek részvételi pontokat: 1. A kötelezın feletti létszámmal vagy csapattal indul el a versenyeken. 2. A kötelezı sportágakon kívül a felsorolt sportágakban, versenyeken való részvétel. 3. Középiskolai Sportparádé eredményesség szerint: * fiú, illetve leány összetett: megegyezik a városi bajnokság csapatsportágak eredményességi pontszámával * összetett: ugyanezen elv szerinti pontszámítás, duplázva részvétel szerint: * csapatsportág: 2 pont/csapat (maximum 2 csapat/sportág) * egyéni sportág: 1 pont/fı (maximum 3 fı/sportág) 4. Katex-Rucanor atlétikai verseny részvétel szerint: egyéniben 0,5 pont/fı (maximum 4 fı/versenyszám) váltóban 2 pont/csapat (maximum 2 váltó/versenyszám). 5. Békés megyei, illetve városi középiskolás labdarúgó torna (résztvevı csapatonként 5 pont).

57 57 VII Eredményességi ponttáblázatok: Egyéni versenyek a testnevelési tantervben szereplı sportágak VERSENY/HELYEZÉS Városi döntı Megyei döntı Országos döntı Egyéni versenyek egyéb sportágak VERSENY/HELYEZÉS Városi döntı Megyei döntı Országos döntı Csapatversenyek - a testnevelési tantervben szereplı sportágak VERSENY/HELYEZÉS Városi döntı Megyei döntı Országos döntı Csapatversenyek - egyéb sportágak VERSENY/HELYEZÉS Városi döntı Megyei döntı Országos döntı A testnevelési tantervben szereplı sportágak: atlétika, labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, röplabda, úszás, torna. VII Részvételi ponttáblázatok: Általános Iskola a.) Egyéni sportágak: Atlétika, asztalitenisz, úszás egyéni verseny esetén minden induló 2 fı után 1 pontot kap az iskola, de maximum 15 pont kapható egy-egy sportágnál! b.) Csapatversenyek: SPORTÁG VERSENYSZÁM KORCSOPORT PONT/ CSAPAT Többpróba I IV. 5 Atlétika ügyességi csb. III IV. 5 mezei futóbajnokság I IV. 5 egyéni IV. 5 Játékos sportversenyek körzeti bajnokság I II. 10 Kézilabda körzeti bajnokság III IV 10

58 58 Kosárlabda körzeti bajnokság III IV 10 körzeti kispályás bajnokság I III. 10 Labdarúgás körzeti nagypályás bajnokság IV. 10 teremlabdarúgó bajnokság IV. 10 leány bajnokság, körzeti III IV. 10 Röplabda városi bajnokság III IV. 10 Torna B kategória körzeti bajnokság I IV. 10 VII Középiskola a.) Középiskolák városi csapatversenyeinek részvételi ponttáblázata: SPORTÁG VERSENYSZÁM KORCSOPORT PONT Atlétika: mezei futóverseny városi bajnokság V VI. 5 Kézilabda városi bajnokság V VI. 10 Kosárlabda városi bajnokság V VI. 10 Labdarúgás városi bajnokság V VI. 10 Röplabda városi bajnokság V VI. 10 b.) Középiskolák megyei csapatversenyeinek részvételi ponttáblázata: Atlétika SPORTÁG VERSENYSZÁM KORCSOPORT PONT távolugró CSB V VI. 5 súlylökı CSB V VI. 5 diszkoszvetı CSB V VI. 5 gerelyhajító CSB V VI. 5 magasugró CSB V VI. 5 váltófutás V VI. 5 svédváltó váltó V VI. 5 egyéni V VI. 5 mezei futóverseny V VI. 5 VII A diáksport célokra rendelkezésre álló pénzösszeg felosztása: a fennmaradó 10%-ot a szakbizottság visszatartja. Ezen összegnek a felosztása két nagyobb keretet képez, melyeket fele-fele arányban oszt fel a szakbizottság: A keret (5%): 75 %-a létesítményhasználati-támogatás (3,75 %) 15 %-a diákolimpiai bajnokok díjazása (0,75 %) 10 %-a testnevelık köszöntése (0,5 %) a legeredményesebb 3-3 testnevelı díjazása. B keret (5 %): Az országos döntıkbe jutott iskolák csapatainak, sportolóinak támogatása (utazási és szállás költség). A felosztás pályáztatással történne, bizottsági hatáskörben.

59 59 VII Kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek (egyéni sportágak) A kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek Békéscsaba Megyei Jogú Város legnagyobb múltra visszatekintı és az elmúlt évtizedek legeredményesebb sportszervezetei, melyek elsısorban utánpótlás-neveléssel, a gyermek- és ifjúsági korosztályba tartozó sportolókkal foglalkoznak: Torna Club Békéscsaba, Békéscsabai Atlétikai Club, Békéscsabai Elıre Úszó Klub, Karácsonyi Lajos Vívó SE Békéscsaba, József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület kick-box karate szakosztálya. Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret). Mértéke: a keret %-a (a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendıben, a városi költségvetés elfogadását követıen a megjelölt keretek, százalékok között határozza meg.) Támogatás: a felosztás a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, s meghatározott elvek alapján történik. A támogatás átutalása negyedévenként, a tárgyi negyedév elsı havának 10. napjáig történik. Az e jogcímen kapott támogatás kizárólag az utánpótlás-nevelés érdekében használható fel. A kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek a városi költségvetés és a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságnak a sportra fordítható pénzeszközök felosztásáról szóló határozatának elfogadásáig elıfinanszírozásban részesülnek. (Amennyiben az átmeneti finanszírozásról szóló önkormányzati rendelet errıl másként nem rendelkezik, akkor az elıfinanszírozás összege az elızı évi támogatás 1/12 része, s átutalása havonta történik.) Ezt követıen kerül sor a finanszírozás kompenzációjára. A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII pontja szerint. Elszámolás: a támogatott sportszervezetek a sporttámogatási rendszer VII pontja szerint a tárgyévet követı év január 31-éig kötelesek hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy rövid szakmai beszámolót. VII Alaptámogatás (a kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek számára rendelkezésre álló keret 70 %-a) A kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek meghatározott szempontok (lásd: VII pontot) alapján szorzót kapnak, a rendelkezésre álló keretet osztjuk a szorzópontok arányában. SPORTEGYESÜLET SZORZÓ Torna Club Békéscsaba 5 Békéscsabai Atlétikai Club 5 Békéscsabai Elıre Úszó Klub 3,5 Karácsonyi Lajos Vívó SE 3,5 József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület kick-box karate szakosztálya 2 VII Eredményességi támogatás (a kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek számára rendelkezésre álló keret 25 %-a) A kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek az alaptámogatás összegének megállapítása után fennmaradó, egyéni sportágakra fordítható pénzösszegeket kapják az alábbi pontérték táblázat szerint. A nem olimpiai sportágat képviselı szakosztály (József Attila Lakótelepi Tömegsport Egyesület kick-box karate szakosztálya) esetében 50 %-os eredményességi mutatókat számítunk.

60 60 a.) Minısítések alapján juttatott támogatás (az eredményességi támogatási keret 32 %-a) A tárgyévet megelızı esztendıben szerzett minısítési pontok, vagy a hazai ranglistán szerzett helyezés. A minısítések, illetve a ranglistahelyezések után járó pontszámok közül csak az egyiket számolhatják el a sportszervezetek azt, amelyik a kedvezıbb számukra. A rendelkezésre álló keretet elosztjuk az elızı évben szerzett minısítési/ranglista pontokkal, majd az egy adott pontra esı összeget megszorozzuk az egyesület összes minısítési pontjával. MINİSÍTÉSEK PONTSZÁM RANGLISTA HELYEZÉSEK PONTSZÁM Nemzetközi junior Junior I. osztály Nemzetközi ifjúsági sportoló Ifjúsági aranyjelvényes b.) A nemzetközi eredmények alapján (az eredményességi támogatási keret 40 %-a) A hivatalos világversenyeken elért helyezések szerint történik a felosztás. Az egyesületek által szerzett pontok összegét megszorozzuk az adott pontra jutó összeggel. A világversenyeknél (olimpia, világbajnokság, Európa-bajnokság, Universiade) csak az utánpótlás korosztályba tartozó sportolókat vesszük figyelembe. ESEMÉNY/HELYEZÉS RÉSZVÉTEL Olimpia Felnıtt világbajnokság Felnıtt Európa-bajnokság Universiade Korosztályos világbajnokság Korosztályos Európa-bajnokság Nemzeti válogatott sportolók után +2 pont, minden dokumentált nemzeti válogatott viadalon (mérkızésen) való szereplésért +0,5 pont. c.) Hazai eredmények alapján (az eredményességi támogatási keret 28 %-a) Az országos egyéni- és a csapatbajnokságokon elért helyezések szerint történik a felosztás. KOROSZTÁLY/HELYEZÉS A korosztály* B korosztály** C korosztály*** Csapatbajnokság * Torna: gyermek, serd.; Atlétika: gyermek, serd.; Vívás: gyermek, újonc, serd.; Úszás: béka, delfin, cápa; Kick-box: gyermek, serd. ** Torna: kadett, ifjúsági; Atlétika: ifjúsági, junior; Vívás: kadett; Úszás: gyermek, serdülı; Kick-box: ifjúsági. *** Torna: junior; Atlétika: utánpótlás; Vívás: junior; Úszás: ifjúsági; Kick-box: junior. Az országos csapatbajnokságon elért helyezések az egyéni eredményekkel azonos módon kerülnek elszámolásra. VII Létszám szerinti támogatás (a kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek számára rendelkezésre álló keret 5 %-a) A rendelkezésre álló pénzkeretet osztjuk az összlétszámmal.

61 61 VII Nem kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek (egyéni és csapatsportágak) Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret). Mértéke: a keret %-a (a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendıben, a városi költségvetés elfogadását követıen a megjelölt keretek, százalékok között határozza meg.) Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, és pályáztatással történik. A minél objektívebb felosztás érdekében a támogatási összegek meghatározása pontérték táblázat alapján történik. A felosztható pénzösszeg alap- és eredményességi támogatás címén kerül a sportszervezetekhez. Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedı, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett, a város önkormányzata által kiemelt támogatásban nem részesített sportegyesületek. A szakbizottság ezen támogatási alapról egy esztendıben maximum 15 sportszervezetet (a pontérték táblázat szerinti helyezett) támogat. Megemelt támogatás: Tradicionális és feltörekvı békéscsabai sportágak sportszervezetei (Békéscsabai Kosárlabda Klub, Békéscsabai Röplabda SE, Thermál Vízilabda Sportkör) megemelt támogatásban részesülnek: a pontérték táblázat alapján megkapott összeg 1,5- szörösét kapják. A megemelt támogatásban részesülık közé kérelem alapján lehet bekerülni, a kérdésben a szakbizottság egy esztendıben egy alkalommal, a sportköltségvetés felosztásakor dönt. Az emelt támogatottsági körbıl kikerülni ugyancsak bizottsági határozattal, szakmai javaslat alapján lehet. Átutalás: a szakbizottsági döntést követıen szerzıdéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a szerzıdés aláírását követıen, egy összegben történik. A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII pontja szerint. Elszámolás: a támogatott sportszervezetek a sporttámogatási rendszer VII pontja szerint a tárgyévet követı év január 31-éig kötelesek hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy rövid szakmai beszámolót. VII Alaptámogatás (a nem kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek számára rendelkezésre álló keret 60 %-a) Csapatsportágak: az alaptámogatást a különbözı bajnoki rendszerekben indított csapatok és az e felett foglalkoztatott utánpótlás csapatok függvényében az alábbi pontérték táblázat alapján kell meghatározni. CSAPAT KOROSZTÁLY PONTSZÁM Gyermek, serdülı 14 éves korig 35 pont/csapat Ifjúsági év között 40 pont/csapat Junior év között 50 pont/csapat Egyéni sportágak: az alaptámogatást a legalább hat havi egyesületi tagsági díjat fizetı sportolók létszáma alapján az alábbiak szerint kell meghatározni: KOROSZTÁLY PONTSZÁM 6-14 év között 4 pont/fı év között 5 pont/fı

62 62 VII Eredményességi támogatás (a nem kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek számára rendelkezésre álló keret 40 %-a) Békéscsaba Megyei Jogú Város támogatja a kimagasló sporteredményeket elért sportszervezeteket. Az eredményességi támogatásban csak az adott sportág versenyrendszerében elért eredményeket lehet elismerni. Az országos Nemzeti Bajnokság kategóriájában csak az olyan versenyszámok eredményeit lehet figyelembe venni, melyekben rendeznek olimpiát, világ- és/vagy Európa-bajnokságot. Az eredményességi támogatás felosztása az elızı esztendıben elért eredmények alapján történik. CSAPATSPORTÁG / HELYEZÉS Korosztályos élvonal Nemzeti Korosztályos másodosztály Bajnokság Korosztályos harmadosztály, megyei bajnokság Magyar Kupa* OIK OIS * A helyezésig 30 pont. Válogatott sportolók után +2 pont, minden dokumentált válogatott mérkızésen való szereplés alapján +0,5 pont. EGYÉNI SPORTÁG / HELYEZÉS Nemzeti Junior-ifjúsági Bajnokság Gyermek-serdülı Magyar csapatbajnokság A ki nem hirdetett, vagy el nem döntött helyezéseknél az érintett helyezések pontjainak átlagát kell adni. Egyéni sportágakban a magyar csapatbajnokságon elért helyezésekkel azonos módon kerülnek elszámolásra a külön bajnoki rend szerint lebonyolításra kerülı csapatversenyek is. MINİSÍTÉSEK PONTSZÁM RANGLISTA HELYEZ. (UTÁNPÓT.) PONTSZÁM Kiváló Ifjúsági sportoló Ifjúsági aranyjelvényes* Ifjúsági ezüstjelvényes* Ifjúsági bronzjelvényes* * Egyesületenként legfeljebb 5 fı. ESEMÉNY/HELYEZÉS RÉSZVÉTEL Olimpia Felnıtt világbajnokság Felnıtt Európa-bajnokság Universiade Korosztályos világbajnokság Korosztályos Európa-bajnokság A nem olimpiai sportágat képviselı sportszervezetek esetében 50 %-os eredményességi mutatókat számítunk.

63 VII Kiemelt utánpótlás- nevelı egyesületek (csapatsportágak) 63 Támogatási keret: Sporttámogatási költségvetés Kiemelt utánpótlás-nevelı csapatsportszervezetek sora (III. keret). Mértéke: A támogatások összege ,- Ft/csapat/hó. Támogatás: A támogatandó csapatok száma: labdarúgás esetében a különbözı korosztályokban mőködı legfeljebb 11, a kézilabda esetében összesen 3 csapatot jelent. Támogatandók köre: Békéscsabai Elıre Nıi Kézilabda SE, Békéscsabai Utánpótlásnevelı Futball Club Átutalás: A szakbizottsági döntést követıen támogatási megállapodást köt az Önkormányzat és a sportszervezet. A támogatás átutalása negyedévenként, a tárgyi negyedév elsı havának 10. napjáig történik. Az e jogcímen kapott támogatás kizárólag az utánpótlásnevelés érdekében használható fel! A kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek a városi költségvetés és a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságnak a sportra fordítható pénzeszközök felosztásáról szóló határozatának elfogadásáig elıfinanszírozásban részesülnek. (Amennyiben az átmeneti finanszírozásról szóló önkormányzati rendelet errıl másként nem rendelkezik, akkor az elıfinanszírozás összege az elızı évi támogatás 1/12 része, s átutalása havonta történik.). Ezt követıen kerül sor a finanszírozás kompenzációjára. A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII pontja szerint. Elszámolás: a támogatott sportszervezetek a sporttámogatási rendszer VII pontja szerint a tárgyévet követı év január 31-éig kötelesek hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy rövid szakmai beszámolót. Kiemelt támogatásban részesülık: A kiemelt támogatásban részesülık közé kérelem alapján lehet bekerülni, a kérdésben a szakbizottság egy esztendıben egy alkalommal, a sportköltségvetés felosztásakor dönt. Az emelt támogatottsági körbıl kikerülni ugyancsak bizottsági határozattal, szakmai javaslat alapján lehet. VII. 12. Versenysport, élsport VII Élsportolók, olimpikonok támogatása A támogatás azon egyéni sportágakban versenyzı békéscsabai sportolók felkészülési, világversenyeken való részvételi támogatására szolgál, akik évrıl évre részt vesznek a különbözı korosztályos és felnıtt világversenyeken, kimagaslóan szerepelnek a nemzetközi és honi országos bajnokságokon. Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret). Mértéke: a keret 7 9 %-a (a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendıben, a városi költségvetés elfogadását követıen a megjelölt keretek, százalékok között határozza meg.) Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, és pályáztatással történik. A szakbizottság e támogatási formáról évente egy alkalommal határoz. A minél objektívebb felosztás érdekében az élsportolók támogatási összegeinek meghatározása pontérték táblázat alapján történik. Az eredményt az egy pontra jutó összeg, illetve a szerzett pontok szorzata adja meg. Az olimpia évében, illetve az olimpiát megelızı, a kvalifikáció szempontjából fontos évben a szakbizottság pluszforrás bevonásával, esetleg más, a hatáskörében felosztható pénzeszközök átcsoportosításával külön támogatásban részesítheti az olimpiai kerettag sportolókat. Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedı, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett sportszervezetek élsportolói. A szakbizottság ezen támogatási

64 64 alapról egy esztendıben maximum 10 élsportolót támogat. (Amennyiben nem érkezett be tíz érvényes pályázat, a beérkezettek között kell felosztani a rendelkezésre álló összeget.) Pályázati feltétel: Az élsportolói támogatásban kizárólag az az aktív élsportoló részesülhet, aki az elızı két évben legalább egy világversenyen (olimpia, korosztályos világ- és Európabajnokság, Universiade) elindult, illetve a nemzetközi versenyeken, az országos bajnokságokon kimagasló eredményt ért el. A pályázatot a versenyzı és az egyesület közösen nyújtja be. A pályáztatás feltételeit a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság minden évben pályázati kiírásban határozza meg. A pályázatokat őrlapon kell benyújtani. Átutalás: A pályázaton nyert összeget az Önkormányzat az egyesület számlájára utalja át. A szakbizottsági döntést követıen támogatási megállapodást köt az Önkormányzat, a versenyzı, és a versenyzı egyesülete. A támogatás átutalása a szerzıdés aláírását követıen, egy összegben történik. A támogatás felhasználható: a sportoló és edzıi (felkészítıi) szállás- és étkezési költségei; a sportoló és edzıi (felkészítıi) utazási költségei (repülı, vonat, autóbusz, személygépkocsi, helyi közlekedés), utazással kapcsolatos biztosítási díjak (utas- és poggyászbiztosítás); sportorvosi költségek; sportegészségügyi költségek (kiegészítı egészségügyi és étkezési szerek: vitaminok, kenıcsök, az OSEI által bevizsgált táplálékkiegészítık); nevezési, részvételi, regisztrációs díj; sportlétesítmény-használat; sportszerek, sportfelszerelések javítása, vásárlása, bérlése, szállítása; Az Önkormányzat fenntartja a jogát, hogy kötelezze a sportolót és/vagy a sportegyesületet az anyagi támogatás visszatérítésére, ha a sportoló a pályafutását a tárgyévben befejezi (kivéve, ha a sportoló a sportpályafutását lehetetlenné tevı sérülést szenved), vagy ha a sportoló sportpályafutását fegyelmi okok, illetve doppingvétség miatt fel kell függeszteni. Amennyiben a sportoló a támogatás évében más, nem békéscsabai egyesületbe igazol, úgy a támogatás idıarányosan számítandó be. Elszámolás: a támogatott sportoló sportegyesülete a sporttámogatási rendszer VII pontja szerint a tárgyévet követı év január 31-éig köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy, az élsportoló tárgyévérıl szóló rövid szakmai beszámolót. A pontok számításánál a szakbizottság a tárgyévet megelızı két esztendı eredményeit veszi figyelembe oly módon, hogy a tárgyévet két esztendıvel megelızı év eredményeit 50, a tárgyévet megelızı évet pedig 100 %-ban számítja be. A csapatban elért helyezések az értékelésnél fele annyi pontot érnek, mint az egyéniben elértek. A több szakágas sportágaknál (torna, úszás, atlétika, stb.) a bizottság az egyes sportolónál minden eredményt számításba vesz, de oly módon, hogy csupán egyet (a legeredményesebbet) számítja be 100 %-ban. A többit pedig arányosan csökkentve (1.: 100 %, 2.: 65 %, 3.: 45 %, 4.: 25 %, 5.: 15 %.). A szakbizottság döntése értelmében, táblázatban nem szerepeltethetı nagy nemzetközi viadalokon (pl.: Bécs Pozsony Budapest szupermaratoni futóverseny) sikerrel szerepelt, s az élsportolói támogatásra pályázó sportoló is részesülhet e támogatási formában. A támogatás mértéke a verseny hagyományaitól, sportszakmai értékétıl, városmarketingben betöltött szerepétıl függ, de nem lehet magasabb szintő, mint az Universiade kategóriája.

65 65 ESEMÉNY / HELYEZÉS RÉSZVÉTEL Olimpiai sportágak Olimpia Felnıtt világbajnokság Felnıtt Európa-bajnokság Korosztályos világbajnokság Universiade Korosztályos Európa-bajnokság Felnıtt országos bajnokság Korosztályos országos bajnokság A nem olimpiai sportágat képviselı sportszervezetek esetében 50 %-os eredményességi mutatókat számítunk. VII Csapatsport egyesületek A nagy lakossági érdeklıdésre számot tartó sportágakat Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése a mindenkori éves költségvetés sportfinanszírozási rendszerén belül támogatja. A Közgyőlési döntés elısegítése érdekében a Sportkoncepció az alábbi elveket fogalmazza meg: a támogatás vegye figyelembe, a sportág népszerőségét, magyarországi és békéscsabai eredményességét, valamint azt, hogy a Nemzeti Bajnokság mely osztályában szerepelnek az érintett csapatok; a támogatás legyen összhangban az eredményességgel; a látványsport jellegre való tekintettel vegye figyelembe a lakossági érdeklıdést (eladott jegyek, bérletesek száma). VII Kiemelt csapatsport egyesületek nézıszám alapján történı támogatása Az ún. látványsportot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a lakossági érdeklıdés figyelembe vételével támogatja, egyúttal érdekeltté teszi az érintett sportszervezeteket (Békéscsaba 1912 Elıre SE, Békéscsabai Elıre NKSE, valamint az élvonalban szereplı Békéscsabai Röplabda SE) az érdeklıdés növelésében, a szórakoztatás elısegítésében (IV. keret). Támogatási keret: A sporttámogatási költségvetés Kiemelt sportszervezetek nézıszám alapján adható támogatások sora. Mértéke: A támogatások összege 400,- Ft/nézı/mérkızés; a 2008/2009-es bajnokságtól: 350,- Ft/nézı/mérkızés. Támogatás: A bajnoki mérkızéseket bizonyítottan (igazoltan) megtekintık száma alapján. Támogatandók köre: Békéscsabai Elıre Nıi Kézilabda SE, Békéscsaba 1912 Elıre SE, az NB I-ben szereplı Békéscsabai Röplabda SE. Átutalás: A támogatást a sportszervezetek által benyújtott, hitelesített jegyzıkönyvek alapján utalja át az Önkormányzat negyedévenként. A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII pontja szerint. Elszámolás: Az önkormányzati tulajdonban lévı gazdasági társaság, a Békéscsabai 1912 Elıre Kft. két sportegyesületet mőködtet. E két egyesület (Békéscsabai Elıre NKSE és Békéscsaba 1912 Elıre SE) esetében: a Közgyőlés elıtt esedékes kötelezı beszámoló idıpontja, a tárgyévet követı május 31-éig. A két egyesület ezen idıpontig a sporttámogatási rendszer VII pontja szerint köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. A Békéscsabai Röplabda SE esetében: a sporttámogatási rendszer VII pontja szerint a tárgyévet követı év január 31-éig köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy rövid szakmai beszámolót.

66 66 VII Kiemelt csapatsport egyesületek egyedi döntés alapján történı támogatása Az ún. látványsportot képviselı sportszervezeteket (Békéscsaba 1912 Elıre SE, Békéscsabai Elıre NKSE, valamint az élvonalban szereplı Békéscsabai Röplabda SE) a város egyedi döntés alapján támogatásban részesíti (X. keret). A bajnoki mérkızéseken történı szereplés és a nézıszámok alakulása a sportszervezetek számára bizonytalan, kiszámíthatatlan, az így kapható támogatás elıre nem tervezhetı. A sportszervezetek biztos mőködése érdekében ezért kívánatos egyfajta alaptámogatás biztosítása. Támogatási keret: A sporttámogatási költségvetés Kiemelt sportszervezetek egyedi döntés alapján nyújtott támogatások sora. A sportszervezetek ily módon történı támogatását a Közgyőlés minden bajnoki évad elıtt felülvizsgálja. Mértéke: Békéscsaba 1912 Elıre SE: ,- Ft/bajnoki évad (NB III-as szereplés esetén); Békéscsabai Elıre NKSE: ,- Ft/bajnoki évad (NB I-es szereplés esetén); Békéscsabai Röplabda SE: ,- Ft/bajnoki évad (NB I-es szereplés esetén). Támogatás: A Közgyőlés egyedi döntése alapján. Támogatandók köre: Békéscsabai Elıre Nıi Kézilabda SE, Békéscsaba 1912 Elıre SE, az NB I-ben szereplı Békéscsabai Röplabda SE. Átutalás: A támogatás átutalása negyedévenként történik. A kiemelt sportszervezetek a városi költségvetés és a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottságnak a sportra fordítható pénzeszközök felosztásáról szóló határozatának elfogadásáig elıfinanszírozásban részesülnek. (Amennyiben az átmeneti finanszírozásról szóló önkormányzati rendelet errıl másként nem rendelkezik, akkor az elıfinanszírozás összege az elızı évi támogatás 1/12 része, s átutalása havonta történik.) Ezt követıen kerül sor a finanszírozás kompenzációjára. A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII pontja szerint. Elszámolás: Az önkormányzati tulajdonban lévı gazdasági társaság, a Békéscsabai 1912 Elıre Kft. két sportegyesületet mőködtet. E két egyesület (Békéscsabai Elıre NKSE és Békéscsaba 1912 Elıre SE) esetében: a Közgyőlés elıtt esedékes kötelezı beszámoló idıpontja, a tárgyévet követı május 31-éig. A két egyesület ezen idıpontig a sporttámogatási rendszer VII pontja szerint köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. A Békéscsabai Röplabda SE esetében: a sporttámogatási rendszer VII pontja szerint a tárgyévet követı év január 31-éig köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy rövid szakmai beszámolót. VII Csapatsport egyesületek eredményességi támogatása A csapatsport-szervezetek felnıtt korosztályú csapatait Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata eredményességi támogatásban részesíti. A kiemelt csapat-sportszervezetek mellett a város további egyesületei számára ez az egyetlen lehetıség az önkormányzati támogatáshoz való jutásnak. Támogatási keret: A sporttámogatási költségvetés Csapatsport-szervezetek eredményességi támogatások sora. Mértéke: A lentebb olvasható táblázat szerint. Támogatás: Az egyesületek a bajnoki rendszerükben való szereplés alapján kaphatnak támogatást. A támogatás mértéke függ a sportág jellegétıl, költségigényétıl, népszerőségétıl, az egyesület taglétszámától és attól, hogy mely osztályban szerepel a csapat. A sportegyesületek támogatásának mértékét a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság minden évben, az új bajnokság kezdete elıtt felülvizsgálja (az esetleges feljutások, kiesések, megszőnések ismeretében). Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedı, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett csapat-sportszervezetek felnıtt bajnokságban szereplı csapatai.

67 67 Átutalás: A támogatást a sportszervezetek által benyújtott, hitelesített versenyjegyzıkönyvek (mérkızésenként 3 db) alapján utalja át az Önkormányzat a jegyzıkönyv-másolatok beérkezését követıen. A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII pontja szerint. Elszámolás: Az önkormányzati tulajdonban lévı gazdasági társaság, a Békéscsabai 1912 Elıre Kft. két sportegyesületet mőködtet. E két egyesület (Békéscsabai Elıre NKSE és Békéscsaba 1912 Elıre SE) esetében: a Közgyőlés elıtt esedékes kötelezı beszámoló idıpontja, a tárgyévet követı május 31-éig. A két egyesület a sporttámogatási rendszer VII pontja szerint ezen idıpontig köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az összes többi sportszervezet esetében: a sporttámogatási rendszer VII pontja szerint a tárgyévet követı év január 31-éig köteles hitelesített számlamásolatokkal, tételesen elszámolni. Az elszámoláshoz mellékelni kell egy rövid szakmai beszámolót. SPORTSZERVEZET OSZTÁLY TÁMOGATÁS Békéscsaba 1912 Elıre SE (Kft.) NB III., harmadosztály ,- Ft/pont - döntetlen ,- Ft/gyızelem Békéscsabai Elıre NKSE NB I., elsı osztály ,- Ft/pont - döntetlen ,- Ft/gyızelem Belvárosi DSK férfi kézilabda szakosztálya NB II., harmadosztály ,- Ft/pont - döntetlen ,- Ft/gyızelem Thermál Vízilabda Sportkör OB I/B, másodosztály ,- Ft/pont - döntetlen ,- Ft/gyızelem Békéscsabai Kosárlabda Klub NB II., harmadosztály 0,- Ft/pont (nincs döntetlen, de pontot a vesztes is kap) ,- Ft/gyızelem Békéscsabai Röplabda SE NB I., élvonal 0,- Ft/pont (nincs döntetlen, de pontot a vesztes is kap) ,- Ft/gyızelem Jamina SE Megyei I., negyed osztály Ft/pont - döntetlen ,- Ft/gyızelem Békéscsabai MÁV SE Megyei II., ötöd osztály 7.500,- Ft/pont - döntetlen ,- Ft/gyızelem Gerlai SE labdarúgó szakosztálya Megyei III., hatod osztály 6.000,- Ft/pont - döntetlen ,- Ft/gyızelem JALTE nıi kézilabda szakosztálya Megyei I., negyed osztály 4.000,- Ft/pont - döntetlen 8.000,- Ft/gyızelem Békéscsabai Benny Bulls Rögbi Klub NB II., másodosztály ,- Ft/pont - döntetlen ,- Ft/gyızelem VII. 13. Szabadidısport (lakossági sport) rekreáció Békéscsaba Megyei Jogú Város a szabadidısportot (lakossági sportot) programok szervezésével, rendezvények támogatásával, a létesítmények biztosításával, valamint a szabadidısport események propagálásával tudja hatékonyan támogatni. Az Önkormányzat által szervezett programok szervezése, lebonyolítása az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály szakmai irányításával történik, az anyagi forrást az Önkormányzat költségvetésében szereplı szakfeladat ellátására biztosított forrás adja (VII. keret). A nagyobb szabadidısport-rendezvények támogatása Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése költségvetési rendeletében meghatározott, szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret) sportrendezvények támogatására elkülönített alapjából történik. (Lásd: VII. 14. pontot!)

68 68 A létesítmények biztosítása a szabadidısport gyakorlására Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése költségvetési rendeletében a közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények fejlesztése során (VIII. keret), illetve a Békéscsabai Vagyonkezelı Zrt. üzleti tervében jelenik meg. Az önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítmények (IX. keret) közül a lakosság számára térítésmentesen az alábbiak vehetık igénybe: Kórház utca 6. (mőfüves labdarúgó pálya, Fő-3 labdarúgó pálya), Vandháti úti atlétikai pálya, a Tünde utcai salakos labdarúgó pálya, Bessenyei utcai sportlétesítmény kijelölt pályái, a Gerlai futballpálya, a Kisstadion (Baross utcai sportlétesítmény). Ezen létesítmények kizárólag a pályahasználati szabályok betartásával vehetık igénybe. A pályákat használni kívánók az edzéseket, az egyesületi sportfoglalkozásokat nem akadályozhatják. Mérkızések, versenyek idején a létesítmények a lakosság számára nem vehetık igénybe. VII. 14. Sportrendezvények VII Sportrendezvények támogatása E forrás felhasználható nemzetek közötti versenyek, nemzetközi versenyek, országos bajnokságok, 100 fı sportolónál nagyobb létszámot megmozgató szabadidısport események támogatására. Természetbeni támogatási forma: ha a sportrendezvény helyszíne közterület kérelemre, egyedi, polgármesteri döntéssel kedvezményes közterület-használat biztosítása (XIV. keret). Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret). Mértéke: a keret 3,5 4,5 %-a (a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendıben, a városi költségvetés elfogadását követıen a megjelölt keretek, százalékok között határozza meg.) Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, és pályáztatással történik. A szakbizottság e támogatási formáról évente egy alkalommal határoz. Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedı, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett sportszervezetek. A szakbizottság ezen támogatási alapról egy esztendıben maximum 20 sportrendezvényt támogat. Pályázati feltétel: 1. A sportszervezetek éves versenynaptárukat határidıre (mindenkori körlevél alapján) benyújtsák az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztályra. 2. A pályázatnak tartalmaznia kell a rendezvény költségvetés-tervezetét. Átutalás: a szakbizottsági döntést követıen szerzıdéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a szerzıdés aláírását követıen, egy összegben történik. A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII pontja szerint. Elszámolás: A sportrendezvénnyel kapcsolatos elszámolásra a rendezvény megtartását követı 2 hónapon belül kell sort keríteni. Az elszámolást a szakbizottság számára kell benyújtani. A benyújtott elszámolásnak a sporttámogatási rendszer VII pontja szerint tartalmaznia kell az alábbiakat: a támogatás mértékérıl szóló elszámolást a hitelesített számlamásolatokkal, a tényleges költségekrıl szóló tájékoztatót, valamint a rendezvényrıl szóló rövid szakmai beszámolót. VII Békéscsaba Megyei Jogú Város kiemelt sportrendezvényei Országos, nemzetközi szintő, jelentıs média-, szurkolói-, nézıi érdeklıdésre számot tartó, egyedi, reprezentatív sportesemények megrendezése, melyek Békéscsaba Megyei Jogú Város kiemelt sportrendezvényei elnevezést viselik.

69 69 Természetbeni támogatási forma: ha a sportrendezvény helyszíne közterület kérelemre, egyedi, polgármesteri döntéssel ingyenes közterület-használat biztosítása (XIV. keret). Támogatási keret: Sporttámogatási költségvetés Békéscsaba Megyei Jogú Város Kiemelt Sportrendezvényei sora (VI. keret). Mértéke: ,- Ft. Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, és pályáztatással történik. A szakbizottság e támogatási formáról évente egy alkalommal határoz. Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedı, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett sportszervezetek. A szakbizottság ezen támogatási alapról egy esztendıben maximum 5 sportrendezvényt támogat. Pályázati feltétel: 1. A sportszervezetek éves versenynaptárukat határidıre (mindenkori körlevél alapján) benyújtsák az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztályra. 2. A pályázatnak tartalmaznia kell a rendezvény költségvetés-tervezetét. Átutalás: a szakbizottsági döntést követıen szerzıdéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a rendezvényt megelızı 30 napon belül, egy összegben történik. A támogatás felhasználható: A sporttámogatási rendszer VII pontja szerint. Elszámolás: A sportrendezvénnyel kapcsolatos elszámolásra a rendezvény megtartását követı 2 hónapon belül kell sort keríteni. Az elszámolást a szakbizottság számára kell benyújtani. A benyújtott elszámolásnak a sporttámogatási rendszer VII pontja szerint tartalmaznia kell az alábbiakat: a támogatás mértékérıl szóló elszámolást a hitelesített számlamásolatokkal, a tényleges költségekrıl szóló tájékoztatót, valamint a rendezvényrıl szóló rövid szakmai beszámolót. VII. 15. Tartalékalap Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret). Mértéke: a keret 1,5 2,5 %-a (a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendıben, a városi költségvetés elfogadását követıen a megjelölt keretek, százalékok között határozza meg.) Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre. Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedı, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett, a város önkormányzata által kiemelt támogatásban nem részesített sportolók, sportszervezetek. A támogatási kérelmet az ún. Támogatási kérelemőrlapon kell benyújtani (hozzájutni az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztályon lehet). Átutalás: a szakbizottsági döntést követıen szerzıdéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a szerzıdés aláírását követıen, egy összegben, illetve ha a szakbizottsági döntés így szól eredeti számla felmutatásával, készpénzkifizetéssel történik. A támogatás felhasználható: A támogatás az elıre nem látható kiadások (rendezvények, átmeneti mőködési nehézségek, az esztendı közben eldılı világversenyen való részvétel támogatása) használható fel. Elszámolás: a támogatott sportolóknak, sportszervezeteknek az átutalást követı 2 hónapon belül a sporttámogatási rendszer VII pontja szerint hitelesített számlamásolatokkal kell elszámolniuk. További felhasználás: A forrás egy része az élsportolók, edzık, sportvezetık év végi jutalmazására, a sportolók sikereinek figyelembe vételével sportszervezetek plusztámogatására Élsportolói fogadás használható fel. A összeg a sportszakfeladati költségvetés elıirányzatát növeli.

70 70 VII. 16. Sportlétesítmények VII Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények tornatermeinek használata Az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály minden év november 15-éig begyőjti a sportszervezetektıl és az oktatási intézményektıl az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények tornatermeinek használatáról szóló információkat. A beérkezett adatok összegzését követıen, a szükséges egyeztetéseket a Pénzügyi és Gazdasági Osztály végzi el. A Közgyőlés a mindenkori költségvetési rendelet elfogadásakor az érintett intézmények bevételi kötelezettségét a bérleti díj összegével csökkenti (kompenzáció). A sportszervezetek így természetbeni önkormányzati támogatásként bérleti díj megfizetése nélkül használhatják az oktatási intézmények tornatermeit (XIII. keret). Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedı, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett sportszervezetek, amelyek mőködéséhez elengedhetetlen a tornaterem-használat. VII Békéscsabai Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonban lévı sportlétesítmények használata Az önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítmények sportegyesületek által történı használatáról a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. a létesítmények üzemeltetıje koncepciót készít elı, melyet a Közgyőlés várhatóan még évben elfogad. A koncepció elfogadásáig, illetve az új szabályozás életbe lépéséig érvényes az itt szereplı létesítményhasználati rendszer! Önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítményeket kizárólag az alábbi sportszervezetek és iskolák használhatják térítési díj megfizetése nélkül (a használói kört az egyesületek megszőnése, újak alakulása, a létesítmények állapotának változásai miatt a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság rendszeresen felülvizsgálja). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ezt a természetbeni támogatást külön szabályozás alapján a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. üzleti tervében (IX. keret) finanszírozza. A Vagyonkezelı Zrt. az érintett sportszervezetekkel egyeztetve minden év októberében (szükség esetén aktuálisan) elkészíti a létesítmény-használati beosztást, melyet a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hagy jóvá. A létesítményekben található sportszerekkel kapcsolatosan: minden sportszervezet csak a saját tulajdonában lévı sportszereket használhatja. Amennyiben más sportkör sportszereit kívánja használni, meg kell állapodnia a sportszer tulajdonosával. VII Kórház utca 4. LÉTESÍTMÉNY Teniszpályák (6 db), teniszöltözık Vívógödör VII Kórház utca 6. LÉTESÍTMÉNY Labdarúgó pályák (3 db ebbıl 1 db mőfüves), világítással Tornacsarnok, tornászközpont, öltözık, panzió HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Békéscsabai Elıre Tenisz Klub Karácsonyi Lajos Vívó SE HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Békéscsaba 1912 Elıre SE (Kft.) Békéscsabai Utánpótlás-nevelı FC Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidısport rendezvényekre) Lakosság (lásd VII. 13. pontot!) Testnevelés órára Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (elızetes egyeztetéssel!) Torna Club Békéscsaba

71 Székház irodái Székház öltözıi 71 Békéscsaba 1912 Elıre SE (Kft.) Békéscsabai Utánpótlás-nevelı FC Torna Club Békéscsaba Békéscsabai Atlétika Club Békéscsaba 1912 Elıre SE (Kft.) Békéscsabai Utánpótlás-nevelı FC VII Tünde utcai Vandháti úti sportlétesítmény LÉTESÍTMÉNY Futófolyosó Mőanyag borítású atlétikai pálya, dobópálya, öltözık Súlyemelı terem Salakos labdarúgó pálya VII Békéscsabai Városi Sportcsarnok LÉTESÍTMÉNY Küzdıtér, öltözık 3-as büfé VII Békéscsaba, Kinizsi u. 11. (volt MHSZ-székház) HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Békéscsabai Atlétikai Club Csabai Atléták SE (elızetes egyeztetéssel!) Egyéb békéscsabai sportszervezetek alapozás idıszakában (elızetes egyeztetéssel!) Testnevelés órára Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (elızetes egyeztetéssel!) Békéscsabai Atlétikai Club Csabai Atléták SE Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidısport rendezvényekre) Egyéb békéscsabai sportszervezetek (elızetes egyeztetéssel!) Testnevelés órára Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (elızetes egyeztetéssel!) Lakosság (lásd VII. 13. pontot!) Békéscsabai Elıre Súlyemelı Club Egyéb békéscsabai sportszervezetek alapozás idıszakában (elızetes egyeztetéssel!) Testnevelés órára Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (elızetes egyeztetéssel!) Békéscsaba 1912 Elıre SE (Kft.) Békéscsabai Utánpótlás-nevelı FC Lakosság (lásd VII. 13. pontot!) HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Békéscsabai Elıre NKSE (felnıtt, utánpótlás) Belvárosi DSK férfi kézilabda szakosztálya Békéscsabai Kosárlabda Klub Önkormányzat (az OKSO által szervezett rendezvényekre) Testnevelés órára Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (elızetes egyeztetéssel!) Békés Megyei Kano Judo SE LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) 2 db iroda Városi Modellezı Klub VII es Honvéd utcai sportlıtér LÉTESÍTMÉNY Sportlıtér VII Bessenyei utcai sporttelep LÉTESÍTMÉNY Centerpálya HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Silver Falcon Lövész Klub Békéscsabai Városi Lövészklub Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidısport rendezvényekre) Megkötött megállapodás alapján a Békés Megyei Rendır-fıkapitányság és a Békéscsaba Városi Rendırkapitányság HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) Jamina SE Békéscsabai Benny Bulls Rugby Club

72 További salakos és füves pályák 72 Békéscsaba 1912 Elıre SE (Kft.) (elızetes egyeztetéssel!) Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidısport rendezvényekre) Testnevelés órára Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (elızetes egyeztetéssel!) Jamina SE Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidısport rendezvényekre) Testnevelés órára Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (elızetes egyeztetéssel!) Lakosság (lásd VII. 13. pontot!) VII Gerlai sportpálya LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) 1 db füves pálya Gerlai SE Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidısport rendezvényekre) Testnevelés órára Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (elızetes egyeztetéssel!) Lakosság (lásd VII. 13. pontot!) VII Kisstadion (Baross utcai sportlétesítmény) LÉTESÍTMÉNY HASZNÁLÓK (SPORTSZERVEZET) 2 db aszfalt pálya, testnevelési eszközök, öltözık Önkormányzat (az OKSO által szervezett diák- és szabadidısport rendezvényekre) Testnevelés órára Önkormányzati fenntartású oktatási intézmények (elızetes egyeztetéssel!) Lakosság (lásd VII. 13. pontot!) VII A nem önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítmények használatának támogatása. Támogatási keret: szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök (II. keret). Mértéke: a keret %-a (a szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök esetében a felosztás arányait a szakbizottság minden esztendıben, a városi költségvetés elfogadását követıen a megjelölt keretek, százalékok között határozza meg.) Támogatás: A támogatási keret felosztása a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság hatásköre, és pályáztatással történik. A szakbizottság e támogatási formáról évente egy alkalommal határoz. Támogatandók köre: Békéscsaba Megyei Jogú Város területén tevékenykedı, a Békés Megyei Bíróságnál bejegyzett sportszervezetek. A szakbizottság ezen támogatási alapról egy esztendıben maximum 15 sportszervezetet támogat. Pályázati feltétel: 1. A sportszervezeteknek a pályázati őrlaphoz mellékelniük kell a létesítmény tulajdonosával/mőködtetıjével megkötött szerzıdés egy hitelesített másolatát. 2. Létesítmény felújítására, fejlesztésére vonatkozó pályázat esetén mellékelni szükséges a költségvetés-tervezetet. Átutalás: a szakbizottsági döntést követıen szerzıdéskötésre kerül sor. A támogatás átutalása a szerzıdés aláírását követıen, egy összegben, illetve ha a szakbizottsági döntés így szól eredeti számla felmutatásával, készpénzkifizetéssel történik. A támogatás felhasználható: 1. Nem önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítmények bérleti, használati díjára. 2. Sportlétesítmények kisebb felújítására, fejlesztésére. Elszámolás: A létesítmény-használattal kapcsolatos elszámolásra a tárgyévet követı január 31-éig kell sort keríteni. Az elszámolást a szakbizottság számára kell benyújtani. Az elszámolásnak tartalmaznia kell az adott létesítmény használatáról, fejlesztésérıl

73 73 (felújításáról) szóló rövid szakmai beszámolót. A benyújtott elszámolásnak tartalmaznia kell az alábbiakat: a támogatás mértékérıl szóló elszámolást a hitelesített számlamásolatokkal; létesítmény-felújítás, -fejlesztés esetén a tényleges költségekrıl szóló tájékoztatót is. ÖNKORMÁNYZATI SPORTTÁMOGATÁS (E) tradicionálisan nagy önkormányzati szerepvállalás a város sportéletében; széles konszenzuson alapuló Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer; a sportszervezetek számára tervezhetı, biztos, emellett objektivitásra törekvı a városi sporttámogatási rendszer; jó kapcsolat az országos és helyi sportszervezetekkel. (GY) kevés támogató, szponzor a térségben, így a sportszervezetek mőködtetését illetıen az Önkormányzatra túlságosan súlyos terhek hárulnak; egyes sportszervezetek erıs lobbizása az elmúlt idıszakban több alkalommal is felboríthatta a támogatási rendszert; sok sportszervezet az önkormányzati támogatást járandóságnak tekinti. (L) cégek, vállalatok, vállalkozások bevonása az egyesületi támogatásba önkormányzati segítséggel, közremőködéssel; pályázati források kihasználása; sportdiplomácia javítása. (V) az önkormányzati szerepvállalás nagymértékő csökkentése a csabai sportélet összeomlásához is vezethet; a nehéz gazdasági helyzet miatt a jövıben az Önkormányzat jóval kisebb terhetek vállalhat az önként vállalt feladataiból, így a sportszervezetek támogatásából; a biztos önkormányzati támogatás elkényelmesítheti a sportszervezeteket (nem keresnek más forrásokat); egyes sportszervezetek erıs lobbi ereje felboríthatja a széles konszenzuson alapuló támogatási rendszert. SWOT-mátrix 11.

74 VIII. Mellékletek I. sz. melléklet VIII. 1. Értelmezı rendelkezések Sport: minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erınlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különbözı szintő versenyeken elérendı eredmények céljából. Versenysport: sportszövetség által szervezett, versenyrendszer keretében végzett sporttevékenység. Diáksport: a diákoknak a kötelezı testnevelés órákon kívüli sporttevékenysége, amikor iskolájuk képviseletében más iskolák tanulóival, illetve háziversenyeken, sportköri foglalkozásokon fejtik ki fizikai aktivitásukat. Gyermek- és ifjúsági sport: az iskolai testnevelés, a diáksport és az utánpótlás-nevelés. Rekreáció: (latin: kikapcsolódás, felüdülés) a szabadidı eltöltésének kultúrája. Az életminıség tana. Az ember felfrissülését, a munkavégzı képességének újrateremtését, az igényesen megélt minıségi élet megteremtését szolgálja. Célja: a felüdülés, jó közérzet, az egészség megszilárdítása. Fejlıdési folyamata, állomásai: Tömegsport: a két világháború közötti idıszakban keletkezett. Évtizedekig jellemezte a szocialista országok politikáját. Célja a sokoldalú személyiségfejlesztés, a lakosság életmódjának alakítása (Kilián-mozgalom, MHK, MHSZ). Szabadidısport: az egészség megırzése, fejlesztése, a szabadidı hasznos eltöltése, a szórakozás, a felüdülés céljából végzett rendszeres, folyamatos testedzési, sportolási tevékenység. Fitness: az optimális szellemi és fizikai teljesítıképesség állandósítása, az egészségi állapot szintjének emelése. Wellness: az egészség szempontjából fontos tudományos felismerések összekapcsolása, egészség-megırzési programmá kovácsolása. Sportoló: sporttevékenységet folytató természetes személy. Hivatásos sportoló: az a versenyzı, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerően folytat sporttevékenységet. Minden más versenyzı amatır sportolónak minısül. Sportszervezetek: sportegyesületek, sportvállalkozások. Sportegyesület: az Egyesülési jogról szóló évi II. tv. Szabályai szerint mőködı olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, illetve annak feltételeinek megteremtése. A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidısport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés mőhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthetı állami (önkormányzati) támogatásban. Sportvállalkozás: az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló évi CXLV. tv. alapján a cégjegyzékbe bejegyzett fıtevékenysége sporttevékenység, továbbá

75 2 a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. A fogyatékkal élık sportja, illetve a szabadidısport területén folytatott sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhetı. Kiemelt sportszervezet: a szakbizottság által meghatározott sportszervezet az elért eredmények, a város sportéletében betöltött szerep alapján. Személyi kiadások: sportoló ösztöndíja; sportoló foglalkoztatásának költségei; felkészítı sportszakember (edzı), sportszervezet alkalmazásában lévı személy foglalkoztatásának költségei. Támogatásra jogosult: minden Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén mőködı, hivatalosan bejegyzett, sporttevékenységet végzı jogi személyiségő sportszervezet, iskolai sportkör, amely a rendeletben megfogalmazott feltételeknek megfelel. Sporteredmény: a rendezık által az adott sportág versenyszabályai szerint kiírt versenyen egyének, csapatok küzdelme, teljesítményük összehasonlítása. Versenyeztetési kiadások: nevezési díj, játékvezetıi- és versenybírói díj, sportorvosi költség, sportolói versenyengedély díja, sportolók és felkészítıik felkészüléssel, versenyzéssel összefüggı utazási, szállás- és étkezési költségei, sportlétesítmény-használat díja, felkészüléssel, versenyzéssel összefüggı sporteszközök, sportfelszerelések vásárlása, javítása, rendezési költségek. Sportlétesítmény: sporttevékenység céljára épült, adott sportágak szabályainak megfelelı objektum.

76 Erısségek VIII. 2. Békéscsaba sporthelyzetének SWOT analízise Nemzeti Sportváros (1997.), a város rangos sportmúltja; régóta (évtizedek óta) mőködı, sikeres sportszervezetek, olimpiai, világ- és Európabajnok sportolók; köztünk élı példaképek; az olimpiai bajnok Ónodi Henrietta Békéscsaba díszpolgára lehetett; évente két Békéscsaba Sportjáért kitüntetés adható; változatos sportolási lehetıségek; a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezı humán tıke, elkötelezett edzık, sportvezetık; az elmúlt években nemzetközi mérkızések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba; sportot értı és szeretı, aktivitásra bírható lakosok; az óvodai, iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetısége; óvodai sport: vízhez szoktató oktatás, Óvodai Sportnap, Bukfenc Akadémia; kötelezı úszásoktatás az általános iskolások számára; jól felkészült testnevelık; rendszeressé és tervezhetıvé váltak a délutáni sportfoglalkozások; felkészült, lelkes sportszervezık, segítık, önkéntesek, aktívák; országosan is egyedi diák- és szabadidısport rendezvények; mőködı országos, jól mőködı és együttmőködı megyei és helyi diáksport-rendszer; a Sportkoncepció és a sporttámogatási rendszer alapján kiszámítható, tervezhetı diáksport-támogatás az oktatási intézmények számára. az utóbbi idıkben javuló létesítményhelyzet; a korábban hatályos sportkoncepció elvei megvalósultak: emelkedett a gyermek- és ifjúsági korú sportolók száma (az igazolt sportolók 2/3-a ebbe a korosztályba tartozik); erıs lobbi-érvényesítı képesség; az egyesületek egy része törekszik a saját bevétele növelésére (vállalkozások, pályázatok, stb.); jól mőködı külföldi kapcsolatok; nagyfokú szülıi szerepvállalás; sok tehetséges sportoló; a sport a városmarketinget, a sportturizmust erısítı terület; aktív szabadidısport élet (elsısorban a kispályás labdarúgó bajnokságok, kupák, tornák révén); jól szervezett, egyre bıvülı szabadidısport-program; vállalkozási kezdeményezések (sportlétesítmények nyitása); egyre bıvül az a réteg, Lehetıségek II. sz. melléklet helyi, országos, nemzetközi rendezvények, sportesemények szervezésének bıvítése; sportolási lehetıségek kínálatának bıvítése; kistérségi, megyei, regionális együttmőködés; sportturizmus fejlesztése; az értékek összegyőjtése (Sportmúzeum, sportkönyvek, stb.); a sportdiplomácia további javítása; a sportértékek beépítés a városmarketingbe; lokálpatriotizmus; hagyományok, hagyományos rendezvények továbbvitele; az óvodába és az általános iskolába járó gyerekek a leginkább motiválható korosztály; az egészségnevelés, az egészséges életmód propagálása az oktatásban; programok szervezése, egyesületek bevonása az óvodai sportba, a testnevelési órák változatosabbá tételébe; a hatályos közoktatási törvény lehetıvé teszi a testnevelés órák növelését (mindennapi testnevelés bevezetése). diáksport-rendezvények további bıvítése; diáksport-rendszer fejlesztése, további finomítása, még több gyerek bevonása; az egészségnevelés propagálása az oktatásban; turisztikai programok szervezése; országos diáksportesemények rendezése; pályázati források kihasználása oktatási intézmények rábírása a diáksportélet megélénkítésére. létesítmény-fejlesztéssel (pl.: multifunkciós csarnok építése) változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények; cégek, vállalatok, vállalkozások bevonása sportrendezvények segítésébe, illetve az egyesületi támogatásba önkormányzati segítséggel, közremőködéssel; a média adta lehetıségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerősítése érdekében, a sportolók, sportszervezetek, sportrendezvények népszerősítésére; sportdiplomácia további javítása; együttmőködési lehetıség az egyesületek között; legkönnyebben a nıi kézilabda sportágban lenne elérhetı a nemzetközi porondra való kilépés. az eddigiek mellett a szabadidıs sportrendezvények további bıvítése,

77 amely meg tudja fizetni a szabadidısporttal járó költségeket; a középkorosztály egyre tudatosabb egészségszemlélete; elfogadott program a közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények fejlesztésére; fejleszthetı sportturizmus (edzıtáboroztatások, aktív turizmus, stb.); több békéscsabai sportszervezet is (elsısorban lovas sportágakban) specializálódott a fogyatékkal élık sportoltatási lehetıségeinek biztosítására; fejleszthetı sportturizmus (edzıtáboroztatások, aktív turizmus, stb.); hagyományos helyi, országos és nemzetközi sportrendezvények; adottságok az aktív turizmus gyakorlására, bıvítésére (erdık, vizek, kerékpárutak, lovasfarmok, stb.); egyre több pályázat (aktív turizmus fejlesztésére); sportmúzeum megvalósításának lehetısége (van mit megmutatnunk!); jól szervezett, egyre bıvülı, változatos programkínálat; jó szervezıi gárdák; jól mőködı sportdiplomácia; önkormányzati szándék a sportlétesítmények fejlesztésére, bıvítésére (épülıben: vívócsarnok; Kórház utcai lelátó; az Árpád Fürdı önkormányzati tulajdonba történı visszavétele, stb.); széles konszenzuson alapuló Sportkoncepció és sporttámogatási rendszer; a sportszervezetek számára tervezhetı, biztos, emellett objektivitásra törekvı a városi sporttámogatási rendszer, nagy önkormányzati szerepvállalás a helyi sportéletben; jó kapcsolat az országos és helyi sportszervezetekkel. Gyengeségek a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelı infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; behatárolt lehetıségek a nagy országos és nemzetközi sportesemények megrendezésére kevés támogató, szponzor a térségben, így a sportszervezetek mőködtetését illetıen az Önkormányzatra túlságosan súlyos terhek hárulnak; valójában az önkormányzati szerepvállalás nélkül a csabai sportélet gyakorlatilag összeomlana; a legutóbbi olimpián csupán egyetlen olimpiai résztvevınk volt; nem becsüljük meg igazán a legtehetségesebb, legsikeresebb szakembereinket, sportolóinkat; a legsikeresebb edzık, szakemberek nagy számban vándorolnak el Békéscsabáról. a testnevelés tantárgy csökkenı szerepe az oktatásban, tornatermek, tornaszobák rossz, elöregedett állapota, ellátottsága; az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelık passzivitása, pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; a tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemlélető, és ez a minıség javulását és a célok elérését akadályozza; a hatályos közoktatási törvény a sportszakemberek véleménye szerint túl alacsony számban határozta meg a kötelezı testnevelés órák számát, lehetıvé teszi, hogy az 1 4. évfolyamokon nem csak szakképzett pedagógusok tarthatnak testnevelés órát; színvonalas sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetısége (több generációnak szóló programok); további önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények megnyitása a lakosság elıtt; a természet adta lehetıségek kihasználása: gyalog- és kerékpáros túrák, Élıvíz-csatorna, stb. a fogyatékkal élık sporttevékenységének bıvítése színvonalas sportesemények, -versenyek megrendezésének lehetısége; kapcsolatépítés; európai gondolkodás a fogyatékkal élıket illetıen; fejlıdıképes infrastruktúra; országosan is egyedi diák- és szabadidısportos programok, rendezvények; sportmúzeum megvalósítása; sporttal kapcsolatos kiállítások, konferenciák rendezése; az önkormányzati tulajdonban lévı sportlétesítmények mőködtetésének, üzemeltetésének átgondolása, koncepció készítése; bevételek növelése. Veszélyek elfelejtıdhetnek a sikerek, ha nem örökítjük meg azokat valamilyen megfelelı módon (Sportmúzeum, Békéscsaba sporttörténelmével foglalkozó könyv, könyvek); a megyében, régióban lévı települések bıvülı sportkínálata; tovább nı a Békéscsabát elhagyó sikeres sportolók, sportszakemberek száma; ha nincsenek hagyományok, kézzel fogható értékek, még kevesebb gyermek lesz motivált a sporttevékenység őzéséhez; a gyermek- és ifjúsági kor pótolhatatlan idıszak a gyerekek életében: mozgásszegény életmód kapcsán adódó különbözı (sokszor végzetes) egészségügyi problémák igen korán jelentkezhetnek; központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; megfelelı pályázatok kiírásának elmaradása; sikertelen (nem támogatott) pályázatok; a gyereknél az életkor emelkedésével egyértelmően csökken a sportolási intenzitás; sportágak, rendezvények iránti érdektelenség; mozgásszegény életmód: betegségek, korai halálozás; a fogyatékkal élık magukra maradnak, késik a társadalomba való integrálódás;

78 a tanulóifjúság körében egyre terjed a dohányzás, az alkohol, a drog használat. a testnevelés tantárgy csökkenı szerepe az oktatásban, tornatermek, tornaszobák rossz, elöregedett állapota, ellátottsága; a normatív támogatás megszőntetése; reformra váró országos diákolimpiai versenyrendszer; egyes esetekben hiányzik a kellı együttmőködés a felnıtt és az utánpótlás csapat között; az egyesületi adatszolgáltatás akadozó; nincs nemzetközi szintő csapatunk, kevés a nemzetközi szintő egyéni sportolónk (ez a példaképek, az elırelépés, a motiváció miatt lenne rendkívül lényeges az utánpótláskorúaknál) nincs együtt gondolkodás, ritka az együttmőködés az egyesületek között; kevés egyesület törekszik a pluszbevételre, a vállalkozásokra. szükséges jogszabályi háttér hiánya az utánpótlásnál (igazolás-átigazolás); az elmúlt évtizedek csalódásai, rossz szellemő klubvezetés: szponzorok, támogatók, szurkolók elfordulása a sportágtól, sportszervezettıl; egy igazán nagy eredményekre képes csapat mőködtetéséhez nincs meg az anyagi háttér, a sztárokat nem tudjuk megfizetni; kevés szabadidı; a szabadidısport legnépszerőbb ágainak őzését csak kevesen engedhetik meg maguknak; a felnıtt lakosság nagy része még mindig nem ismerte fel a mozgásgazdag életmód elınyeit; a serdülı és ifjúsági korosztály egyre kevésbé mozdítható; a statisztikák szerint: egyre több a fogyatékkal élı; a fogyatékkal élık sportolási lehetıségei korlátozottak; infrastruktúra, elegendı szakember hiánya; túl nagy szülıi szerepvállalás; ma még nem kellıképpen empatikus társadalmi közeg; nincsenek kész marketing anyagok, amelyeket kiajánlhatnánk az ide látogató sportszervezeteknek, sportrajongóknak; olcsó, illetve az éppenhogy igazán színvonalas szálláshelyek hiánya; egyre több város felismerte a sportturizmusban rejlı lehetıségeket: óriási a konkurencia a nemzetközi események megrendezését illetıen; a térség rossz megközelíthetısége. elöregedett, rossz állapotú sportlétesítmények (tornatermek) mind az iskolai testnevelés, mind a szabadidı- és a versenysport szereplıi számára; tornatermek, tornaszobák állapota, ellátottsága; nem megoldott megnyugtatóan a pályák ırzése, illetve elıkészítése; drága a létesítmények fenntartása; a sportlétesítmények használói nem kellıen költségérzékenyek; egyes sportszervezetek erıs lobbizása az elmúlt idıszakban több alkalommal is felboríthatta a támogatási rendszert; sok sportszervezet az önkormányzati támogatást járandóságnak tekinti. a jövıben megvalósuló létesítmények kihasználtsága, fenntartással járó költségterhek; a sport alulfinanszírozott, a sportturizmus profitorientált. a nehéz gazdasági helyzet miatt a jövıben az Önkormányzat jóval kisebb terhetek vállalhat az önként vállalt feladataiból, így a sportszervezetek támogatásából; ugyanakkor az önkormányzati szerepvállalás nagymértékő csökkentése a csabai sportélet összeomlásához is vezethet; a biztos önkormányzati támogatás elkényelmesítheti a sportszervezeteket (nem keresnek más forrásokat); egyes sportszervezetek erıs lobbi ereje felboríthatja a széles konszenzuson alapuló önkormányzati támogatási rendszert.

79

80 III/1. sz. melléklet VIII Közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények szükségszerő felújításai, utcai kosárlabda (streetball) palánkok, győrők kihelyezése LÉTESÍTMÉNY 1. Pacsirta u. (Gerla) IFJÚSÁGI PARK 2. Dohány u. (Mezımegyer) IFJÚSÁGI PARK ELFOGADOTT FELÚJÍTÁSOK Futballpálya: újra füvesítés ( ,- Ft); hengerelés (50.000,- Ft); labdafogó hálók telepítése ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft Aszfalt pálya: labdafogó hálók cseréje ( ,- Ft); új, a szabályoknak s az elıírásoknak megfelelı kapuk kihelyezése (2 db), rögzítése ( ,- Ft); a pálya melletti terep rendezése (80.000,- Ft). UTCAI KOSÁRLABDA Kosárlabdapálya kialakítása, palánkok (2 db) kihelyezése, pálya felfestése ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft 3. Rózsa u. A kapuk mögötti labdafogó háló rendbehozatala (Erzsébethely) ( ,- Ft); IFJÚSÁGI PARK a salakpálya felújítása ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft 4. Tolnai u. A labdafogó hálók kijavítása ( ,- Ft); szemetes kukák (3 db) kihelyezése (90.000,- Ft). Összesen: ,- Ft 5. Trefort u. IFJÚSÁGI PARK 6. Munkácsy tér Labdafogó háló javítása ( ,- Ft); pingpongasztal javítása (20.000,- Ft). Összesen: ,- Ft 7. Vécsey u. Újra aszfaltozás ( ,- Ft); 2 db rögzített kapu kihelyezése ( ,- Ft); labdafogó kerítés rendbe hozatala ( ,- Ft); bejáró forgó elemének pótlása (20.000,- Ft). Összesen: ,- Ft 8. Petıfi u. a pálya melletti fák gyökérmetszése (a fák (Wlassits sétány) gyökerei győrik fel az aszfaltot) (50.000,- Ft); kapuk lefestése (30.000,- Ft). 9. Lehel u. (volt Bcs-i 3. Sz. Ált. Isk. sportudvara) Összesen: ,- Ft Az aszfaltpályák kijavítása ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft 10. Bánszky u. A kapuk mögött a labdafogó háló rendbehozatala ( ,- Ft). 11. Tölgyfa u. IFJÚSÁGI PARK Összesen: ,- Ft Kosárlabda palánkok rendbehozatala (75.000,- Ft). Kosárlabdagyőrők rendbehozatala (75.000,- Ft). Kosárlabda palánk és győrő felszerelése ( ,- Ft). Kosárlabdapalánkok és győrők rendbehozatala (75.000,- Ft). Kosárlabda palánkok (2 db) kihelyezése, rögzítése ( ,- Ft). Kosárlabda palánkok és győrők rendbehozatala (75.000,- Ft). Kosárlabda palánkok (2 db) kihelyezése, rögzítése ( ,- Ft).

81 LÉTESÍTMÉNY 12. Lencsési út (József Attila Általános Iskola melletti terület) IFJÚSÁGI PARK 13. Zöldfa utca Dessewffy u. keresztezıdése 14. Sportcsarnok melletti extrém sportpálya (a többivel ellentétben a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. a gazdája!) 15. Fényes Most kialakítandó terület a Fényes és Térsége Egyesület tervezett szabadidı központja mellett, a Fényesi utcán. Városközpont Valamennyi szabadtéri sportlétesítmény ELFOGADOTT FELÚJÍTÁSOK Kosárlabda pálya aszfaltjának rendbehozatala ( ,- Ft); Padok (4 db) ( ,- Ft); Szemeteskukák (4 db) ( ,- Ft); esıfogó kihelyezése ( ,- Ft); füves focipályák rendbehozatala (50.000,- Ft); pingpongasztalok rendbehozatala (20.000,- Ft). Összesen: ,- Ft Rögzített szemetes kukák kihelyezése (90.000,- Ft); a figyelmeztetı táblák rendbehozatala, kiegészítése ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft UTCAI KOSÁRLABDA Kosárlabdapalánkok és győrők rendbehozatala (75.000,- Ft) + további kosárlabda palánkok kihelyezése (legalább 3 db), két pingpongasztal megszőntetése (azok helyére kosárlabda pálya kialakítása + palánk kihelyezése) ( ,- Ft); ÖSSZESEN: ,- Ft ,- Ft

82 LÉTESÍTMÉNY ELFOGADOTT FEJLESZTÉS III/2. sz. melléklet VIII Közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények fejlesztésének, ifjúsági parkok létrehozásának ütemezése LÉTESÍTMÉNY 1. Pacsirta u. (Gerla) IFJÚSÁGI PARK ELFOGADOTT FEJLESZTÉS Világítás kiépítése az extrém pályánál ( ,- Ft); kosárlabdapálya építése, 2 db utcai kosárlabda palánk kihelyezése ( ,- Ft); pingpongasztal kihelyezése (85.000,- Ft); Világítás kiépítése az extrém pályánál ( ,- Ft); kosárlabdapálya építése, 2 db utcai kosárlabda palánk kihelyezése ( ,- Ft); pingpongasztal kihelyezése (85.000,- Ft); 2. Dohány u. (Mezımegyer) IFJÚSÁGI PARK Összesen: Futballpálya újra aszfaltozása ( ,- Ft); a pályák (kispályás foci, kézilabda, kosárlabda) felfestése ( ,- Ft); kismérető, mozgatható kapuk (2 db) kihelyezése (20.000,- Ft); sportolói padok (2 db, esıfogóval) és szurkolói padok (4 db, egyenként 2 m hosszú) kihelyezése, rögzítése ( ,- Ft); megfelelı világítás kiépítése ( ,- Ft); pingpongasztal Futballpálya újra aszfaltozása ( ,- Ft); a pályák (kispályás foci, kézilabda, kosárlabda) felfestése ( ,- Ft); kismérető, mozgatható kapuk (2 db) kihelyezése (20.000,- Ft); sportolói padok (2 db, esıfogóval) és szurkolói padok (4 db, egyenként 2 m hosszú) kihelyezése, rögzítése ( ,- Ft); Összesen:

83 LÉTESÍTMÉNY 3. Rózsa u. (Erzsébethely) IFJÚSÁGI PARK 4. Tolnai u. ELFOGADOTT FEJLESZTÉS kihelyezése (85.000,- Ft); hulladékgyőjtık kihelyezése (90.000,- Ft); szánkódomb mellett: természetes elemekbıl extrém pálya kialakítása kerékpárosoknak ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft A játszótér területének egy részén természetes elemekbıl extrém pálya kialakítása kerékpárosoknak ( ,- Ft); padok kihelyezése ( ,- Ft); nagy teherbírású (középiskolások számára is használható) játékok ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft megfelelı világítás kiépítése ( ,- Ft); pingpongasztal kihelyezése (85.000,- Ft); hulladékgyőjtık kihelyezése (90.000,- Ft); szánkódomb mellett: természetes elemekbıl extrém pálya kialakítása kerékpárosoknak ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft A játszótér területének egy részén természetes elemekbıl extrém pálya kialakítása kerékpárosoknak ( ,- Ft); padok kihelyezése ( ,- Ft); nagy teherbírású (középiskolások számára is használható) játékok ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft

84 LÉTESÍTMÉNY ELFOGADOTT FEJLESZTÉS Trefort u. IFJÚSÁGI PARK Természetes elemekbıl extrém pálya kialakítása kerékpárosoknak ( ,-); aszfaltozott kosárlabda pálya kialakítása, palánkok, győrők kihelyezése ( ); graffiti fal kihelyezése ( ,- Ft); padok (4 db), szemetes kuka kihelyezése ( ,- Ft); kerékpártároló, árnyékos pihenıhely ( ,- Ft); szalonnasütı hely kialakítása ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft Természetes elemekbıl extrém pálya kialakítása kerékpárosoknak ( ,-); aszfaltozott kosárlabda pálya kialakítása, palánkok, győrők kihelyezése ( ); graffiti fal kihelyezése ( ,- Ft); padok (4 db), szemetes kuka kihelyezése ( ,- Ft); kerékpártároló, árnyékos pihenıhely ( ,- Ft); szalonnasütı hely kialakítása ( ,- Ft). 6. Munkácsy tér Mőanyag borítás kialakítása, pályacsíkok felfestése ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft 7. Vécsey u. A pálya rendbehozatala után a pályák felfestése (40.000,- Ft). Mőanyag borítás kialakítása, pályacsíkok felfestése ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft A pálya rendbehozatala után a pályák felfestése (40.000,- Ft). Összesen: ,- Ft 8. Petıfi u. (Wlassits sétány) Összesen: ,- Ft Újra aszfaltozás ( ,- Ft) Összesen: ,- Ft Újra aszfaltozás ( ,- Ft) Összesen: ,- Ft Összesen: ,- Ft

85 LÉTESÍTMÉNY ELFOGADOTT FEJLESZTÉS Lehel u. (volt Békéscsabai 3. Sz. Általános Iskola sportudvara) A volt iskolaépülettıl kerítéssel történı elválasztás, a Lehel utca felıl a kerítésen kapu nyitása ( ,- Ft); a Lehel utcai szomszéd felöli kapu labdafogó hálójának magasítása, megerısítése ( ,- Ft). A volt iskolaépülettıl kerítéssel történı elválasztás, a Lehel utca felıl a kerítésen kapu nyitása ( ,- Ft); a Lehel utcai szomszéd felöli kapu labdafogó hálójának magasítása, megerısítése ( ,- Ft). 10. Bánszky u. 11. Tölgyfa u. IFJÚSÁGI PARK Összesen: ,- Ft A gát adta lehetıség kihasználásával a gátoldalban ülıhelyi lelátó kiépítése ( ,- Ft); világítás ( ,- Ft) aszfalt borítású, 40 x 20 méteres, a szabadidısport céljait szolgáló futballpálya kialakítása (labdafogó hálóval, kapukkal), pályacsíkok felfestése ( ,- Ft); kosárlabdapálya építése, 2 db utcai kosárlabda palánk kihelyezése ( ,- Ft); közösségi tér, szalonnasütı helyek kialakít. ( ,-Ft); A közgyőlés által meg nem szavazott, de az újabb bejárás során felmerült szükségszerő feladat: a nádas Tölgyfa utcai szakaszának lecsapolása, a torkolati rész lefedése ( ,- Ft) Összesen: Összesen: ,- Ft A közgyőlés által meg nem szavazott, de az újabb bejárás során felmerült szükségszerő feladat: a nádas Tölgyfa utcai szakaszának lecsapolása, a torkolati rész lefedése ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft világítás kiépítése ( ,- Ft); aszfalt borítású, 40 x 20 méteres, a szabadidısport céljait szolgáló futballpálya kialakítása (labdafogó hálóval, kapukkal), pályacsíkok felfestése ( ,- Ft); Összesen: ,- Ft kosárlabdapálya építése, 2 db utcai kosárlabda palánk kihelyezése ( ,- Ft); közösségi tér, szalonnasütı helyek kialakítása ( ,- Ft); Összesen: ,- Ft A gát adta lehetıség kihasználásával a gátoldalban ülıhelyi lelátó kiépítése ( ,- Ft);

86 LÉTESÍTMÉNY ELFOGADOTT FEJLESZTÉS Lencsési út (József Attila Általános Iskola melletti terület) IFJÚSÁGI PARK A szánkódomb mellett természetes elemekbıl extrém pálya kialakítása kerékpárosoknak ( ,- Ft). A szánkódomb mellett természetes elemekbıl extrém pálya kialakítása kerékpárosoknak ( ,- Ft). 13. Zöldfa utca Dessewffy u. keresztezıdése Összesen: ,- Ft A füves terület Dessewffy utca felöli részén egyedi mérető füves focipálya kialakítása ( ,- Ft); a focipálya bekerítése; rögzített kapuk kihelyezése ( ,- Ft); a labdafogó háló küldı felére utcai kosárlabda palánk kihelyezése, nem szabvány utcai kosárlabda pálya aszfaltból történı kialakítása (6 x 6 méteres) ( ,- Ft); padok kihelyezése ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft A füves terület Dessewffy utca felöli részén egyedi mérető füves focipálya kialakítása ( ,- Ft); a focipálya bekerítése; rögzített kapuk kihelyezése ( ,- Ft); a labdafogó háló küldı felére utcai kosárlabda palánk kihelyezése, nem szabvány utcai kosárlabda pálya aszfaltból történı kialakítása (6 x 6 méteres) ( ,- Ft); padok kihelyezése ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft Összesen: ,- Ft

87 LÉTESÍTMÉNY ELFOGADOTT FEJLESZTÉS Sportcsarnok melletti extrém sportpálya (a többivel ellentétben a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. a gazdája!) További elemekkel való bıvítés (4 elem) ( ,- Ft); mellette egy természetes elemekbıl (kerékpárosok számára) kialakítandó másik extrém pálya ( ,- Ft); villanyvilágítás kiépítése ( ,- Ft); árnyékos pihenıhely kiépítése ( ,- Ft); ugyancsak mellette 3 db strandröplabda-pálya kialakítása (mely átalakítható strandfoci, strandkézilabda pályává.) ( ,- Ft). További elemekkel való bıvítés (4 elem) árnyékos pihenıhely kiépítése ( ,- Ft); ugyancsak mellette 3 db strandröplabdapálya kialakítása (mely átalakítható strandfoci, strandkézilabda pályává.) ( ,- Ft). mellette egy természetes elemekbıl (kerékpárosok számára) kialakítandó másik extrém pálya ( ,- Ft); villanyvilágítás kiépítése ( ,- Ft); 15. Fényes Most kialakítandó terület a Fényes és Térsége Egyesület tervezett szabadidı központja mellett, a Fényesi utcán. Összesen: Egy füves labdarúgó pálya (40 x 20 méteres), 2 db kapuval, labdafogó hálóval a kapuk mögött ( ,- Ft); aszfaltozott utcai kosárlabda pálya kialakítása + kosárlabda palánk és győrő elhelyezése ( ,- Ft); pingpongasztal kihelyezése (85.000,- Ft); padok kihelyezése ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft Összesen: ,- Ft Egy füves labdarúgó pálya (40 x 20 méteres), 2 db kapuval, labdafogó hálóval a kapuk mögött ( ,- Ft); pingpongasztal kihelyezése (85.000,- Ft); padok kihelyezése ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft Összesen: ,- Ft Összesen: ,- Ft aszfaltozott utcai kosárlabda pálya kialakítása + kosárlabda palánk és győrő elhelyezése ( ,- Ft); Összesen: ,- Ft

88 LÉTESÍTMÉNY Városközpont Valamennyi szabadtéri sportlétesítmény ELFOGADOTT FEJLESZTÉS A városközpontban egy, a szabadtéri sportlétesítményeket, valamint az ifjúsági játszótereket feltőntetı térkép, információs tábla kihelyezése ( ,- Ft); egységes táblák kihelyezése az érintett tereken, azok nevének, valamint a létesítmények használati szabályának feltüntetésével ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft A városközpontban egy, a szabadtéri sportlétesítményeket, valamint az ifjúsági játszótereket feltőntetı térkép, információs tábla kihelyezése ( ,- Ft); egységes táblák kihelyezése az érintett tereken, azok nevének, valamint a létesítmények használati szabályának feltüntetésével ( ,- Ft). Összesen: ,- Ft ÖSSZESEN: ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft

89 VIII. 4. A sporttámogatás keretei IV. sz. melléklet KERET FELOSZTÁSRÓL DÖNT KAPJA (KAPHATJA) MEGJEGYZÉS I. keret: Kötött felhasználású intézményi céltartalék II. keret: Szakbizottsági hatáskörben felosztható pénzeszközök III. keret: Kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek (csapatsportágak) tevékenységének támogatása Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság Sportkoncepció szabályozza Önkormányzati fenntartású általános és középiskolai oktatási intézmények Sportszervezetek Békéscsabai Elıre NK SE (Békéscsaba 1912 Elıre Kft.) Békéscsabai Utánpótlás-nevelı FC Kizárólag diáksport céljára Kiemelt utánpótlás-nevelı sportszervezetek (egyéni + csapat sportágak); Nem kiemelt utánpótlás-nevelı sportszervezetek (egyéni + csapat sportágak); Szabadidı- és versenysportrendezvények támogatása; Kiemelt sportrendezvények támogatása; Élsportolók + olimpikonok támogatása; Élsportolói jutalmazás; Sportlétesítmény-használati támogatás; Fogyatékkal élık sporttevékenységének támogatása; Tartalékalap Kiemelt utánpótlás-nevelı sportszervezetek tevékenységére IV. keret: Kiemelt csapatsport-szervezetek nézıszám alapján adható támogatása Sportkoncepció szabályozza Békéscsaba 1912 Elıre SE (Békéscsaba 1912 Elıre Kft.) Békéscsabai Elıre NKSE (Békéscsaba 1912 Elıre Kft.) Békéscsabai Röplabda SE

90 KERET FELOSZTÁSRÓL DÖNT KAPJA (KAPHATJA) MEGJEGYZÉS V. keret: Csapatsport egyesületek eredményességi támogatása VI. keret: Kiemelt sportrendezvények VII. keret: Belsı kezeléső szakfeladatra elkülönített forrás VIII. keret: Közterületeken lévı szabadtéri sportlétesítmények fejlesztése IX. keret: Önkormányzati tulajdonú lakások és sportlétesítmények használatához költségek biztosítása X. keret: Egyedi döntés alapján adható támogatás Sportkoncepció szabályozza Csapatsport egyesületek A támogatás a bajnokságokban megszerzett pontok szerint adható A szakbizottság évente 3 4 verseny- és szabadidısportrendezvény, Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási Békéscsaba Kiemelt illetve fogyatékkal élık és Sportbizottság Sportrendezvényei sporteseményének támogatásáról dönt pályáztatás alapján Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály felhasználására Közgyőlési határozat alapján Vagyonkezelı Zrt. üzleti tervében Közgyőlés NEM FELOSZTHATÓ KERET NEM FELOSZTHATÓ KERET NEM FELOSZTHATÓ KERET Békéscsaba 1912 Elıre SE (Békéscsaba 1912 Elıre Kft.) Békéscsabai Elıre NKSE (Békéscsaba 1912 Elıre Kft.) Békéscsabai Röplabda SE A Sportcsoport által szervezett szabadidısport és diáksport rendezvények szervezésére, lebonyolítására; Fogyatékkal élık sporttevékenységének segítése; Városi szakszövetségek mőködésének biztosítása; Nemzetközi sportkapcsolatok kialakítása, ápolása; Élsportolók jutalmazása; Sportorvosi tevékenység támogatása. Az Önkormányzat középtávú fejlesztési terve; Szabadidısport létesítmény feltételeinek megteremtése Kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek (egyéni + csapat); Nem kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek (egyéni + csapat); Fogyatékkal élık sportolási lehetıségeinek segítése

91 KERET FELOSZTÁSRÓL DÖNT KAPJA (KAPHATJA) MEGJEGYZÉS XI. keret: Oktatási képzésben való önkormányzati szerepvállalás, speciális felkészítést igénylı sportágak személyi foglalkoztatásának költségei XII. keret Óvodások és általános iskolások úszásoktatása XIII. keret Sportszervezetek önkormányzati fenntartású oktatási intézmények tornaterem-használati támogatása (kompenzáció) XIV. keret A közterületeken rendezett sportesemények természetbeni támogatása: ingyenes vagy kedvezményes területhasználati engedély biztosítása. Közgyőlés (költségvetésben) NEM FELOSZTHATÓ KERET Tornásziskola, Hungarotel Torna Club Közgyőlés (költségvetésben) Közgyőlés (költségvetésben) Polgármester Önkormányzati fenntartású általános és középiskolai oktatási intézmények NEM FELOSZTHATÓ KERET NEM FELOSZTHATÓ KERET Óvodások és általános iskolások Kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek (egyéni + csapat); Nem kiemelt utánpótlás-nevelı egyesületek (egyéni + csapat); Fogyatékkal élık sportolási lehetıségeinek segítése Békéscsaba Megyei Jogú Város Kiemelt Sportrendezvényei: ingyenes közterület-használat (a sporttámogatási rendszer alapján); további sportrendezvények: kedvezményes közterülethasználat (kérelem alapján).