Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar A Kari Tanács 2011. február 3-ai ülésének határozatai és jegyzőkönyve A KARI TANÁCS ÜLÉSÉNEK HELYE ELTE BTK Kari Tanácsterem (Múzeum krt. 4/A, fszt. 39. sz. terem) ( jel mutatja, hogy ki rendelkezik szavazati joggal; összesen: 57 fő szavazati jogú tag) DÉKÁNI VEZETÉS JELEN VANNAK Dr. Dezső Tamás dékán, egyetemi docens, a Kari Tanács elnöke Dr. Pál Ferenc, egyetemi tanár, nemzetközi ügyek dékánhelyettese Dr. Orlovszky Géza, egyetemi docens, tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettese Dr. Károly Krisztina, egyetemi docens, oktatási és tanulmányi ügyek dékánhelyettese (választott tag a III. körzetben) Dr. Brenner Koloman egyetemi docens, dékáni megbízott A KARI TANÁCS HIVATALOS OKTATÓI JELEN VANNAK Dr. Bárdosi Vilmos intézetigazgató, egyetemi tanár (Romanisztikai Intézet) Dr. Bodnár István intézetigazgató, egyetemi docens (Filozófia Intézet) Dr. Dávid Géza intézetigazgató, egyetemi tanár (Orientalisztikai Intézet) Dr. Frank Tibor intézetigazgató, egyetemi tanár (Angol-Amerikai Intézet) Dr. György Péter intézetigazgató, egyetemi tanár (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet) Dr. Hamar Imre intézetigazgató, egyetemi tanár (Távol-keleti Intézet) Dr. Jászay László intézetigazgató, egyetemi tanár (Szláv és Balti Filológiai Intézet) Dr. Juhász Dezső intézetigazgató, egyetemi tanár (Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) Dr. Knipf Erzsébet intézetigazgató, egyetemi tanár (Germanisztikai Intézet), Dr. Kulcsár Szabó Ernő intézetigazgató, egyetemi tanár (Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet) Dr. Mohay Tamás intézetigazgató, egyetemi docens (Néprajzi Intézet) Dr. Raczky Pál intézetigazgató, egyetemi tanár (Régészettudományi Intézet) Dr. Rényi András intézetigazgató, egyetemi docens (Művészettörténeti Intézet) KIMENTETTÉK MAGUKAT Dr. Borsodi Csaba intézetigazgató, egyetemi docens (Történeti Intézet) Dr. Sebestyén György intézetigazgató, egyetemi tanár (Informatikai és Könyvtártudományi Intézet) Dr. Zólyomi Gábor intézetigazgató, egyetemi docens (Ókortudományi Intézet) VÁLASZTOTT TAGOK JELEN VANNAK Dr. Balázs Géza egyetemi tanár (Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) Dr. Bodnár Gábor egyetemi docens (Zenei Tanszék)
Dr. Balogh F. András egyetemi docens (Germanisztikai Intézet) Dr. Csapó Csaba adjunktus (Történeti Intézet) Farkas Noémi tanársegéd (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet) Dr. Gintli Tibor egyetemi docens (Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet) Dr. Gósy Mária egyetemi tanár (Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) Dr. Komáromy Zsolt adjunktus (Angol-Amerikai Intézet) Dr. Kontra Edit egyetemi docens (Angol-Amerikai Intézet) Dr. Majoros István egyetemi tanár (Történeti Intézet) Dr. Nagy Balázs egyetemi docens (Történeti Intézet) (fentebb a dékáni vezetésben: Dr. Orlovszky Géza, egyetemi docens, tudományos és kutatásszervezési ügyek dékánhelyettese) Dr. Péteri Attila egyetemi docens (Germanisztikai Intézet) Dr. Ráduly Zsuzsanna egyetemi docens (Szláv és Balti Filológiai Intézet) Dr. Sajó Sándor adjunktus (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet) Dr. Takács József egyetemi docens (Romanisztikai Intézet) KIMENTETTÉK MAGUKAT Dr. Bartosiewicz László egyetemi tanár (Régészettudományi Intézet) Dr. Faix Dóra adjunktus (Romanisztikai Intézet) Dr. Zvolenszky Zsófia adjunktus (Filozófia Intézet) Dr. Zsilák Mária egyetemi docens (Szláv és Balti Filológiai Intézet) A NEM OKTATÓK-KUTATÓK VÁLASZTOTT KÉPVISELŐJE Bukta Zsolt az Üzemeltetési Osztály osztályvezetője A BTK HÖK KARI TANÁCSI TAGJAI JELEN VANNAK Nemes László, a HÖK elnöke Czákler Anikó (Orientalisztikai Intézet) helyettesíti: Jenkei Dániel alelnök Derzsenyi Dávid (Művészettörténeti Intézet) Diriczi Zsombor (Régészettudományi Intézet) Faragó Gábor, a Doktorandusz Bizottság elnöke Fejes Zoltán (Filozófia Intézet) Hegedűs Zsuzsa alelnök Horváth Barbara (Távol-keleti Intézet) Kalina Veronika (Néprajzi Intézet) Kovács Zoltán (Informatikai és Könyvtártudományi Intézet) Polgár Mária (Angol-Amerikai Intézet) Prischetzky Réka (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet) Smid Róbert (Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet) Sőtér Dávid (Szláv és Balti Filológiai Intézet) Szunyogh Piroska (Ókortudományi Intézet) Varga Gyöngyi (Germanisztikai Intézet) Zergi Dániel, a HÖK Tanulmányi Bizottságának elnöke Zsinka Julianna (Romanisztikai Intézet) 2
A KARI TANÁCS ÁLLANDÓ MEGHÍVOTTJAI JELEN VANNAK Dr. Gaálné Csoba Alice, a Doktori és Tudományszervezési Hivatal hivatalvezetője Dr. Kratochwill Ferencné, a Gazdasági és Üzemeltetési Hivatal hivatalvezetője Taskó Mihályné, a Tanulmányi Hivatal hivatalvezetője Dr. Antalné Szabó Ágnes egyetemi docens, a Szakmódszertani Központ vezetője Sokoly Gábor egyetemi docens, az Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Tanszék tanszékvezetője Kóczán András Imre, a Dékáni Titkárság titkárságvezetője A KARI TANÁCS JEGYZŐKÖNYVÉNEK KÉSZÍTŐJE Kóczán András Imre, a Dékáni Titkárság titkárságvezetője HATÁROZATOK TÁRA I/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat a Kari Tanács 2010/2011-es tanév második félévi ülés- és munkatervéről; II/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat Dr. Draskóczy István habilitált egyetemi docens egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; III/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat Dr. Dukkon Ágnes habilitált egyetemi docens egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; IV/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat Dr. Fábián Zsuzsanna habilitált egyetemi docens egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; V/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat Dr. Kövér György habilitált egyetemi docens egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; VI/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat Dr. Milosevits Péter habilitált egyetemi docens egyetemi tanári pályázatának véleményezéséről; VII/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat Dr. Müllner András egyetemi docens tanszékvezetői pályázatának véleményezéséről (Média és Kommunikáció Tanszék, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet); VIII/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat Dr. Péter Ágnes egyetemi tanár professor emeritusi címre történő felterjesztéséről; IX/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat Dr. Glatz Ferenc egyetemi tanár professor emeritusi címre történő felterjesztéséről; X/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat Dr. Küllős Imola nyugalmazott habilitált egyetemi docens címzetes egyetemi tanári címre történő felterjesztéséről; XI/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat a kari tanácstagi választásokat koordináló választási bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról; 3
XII/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat a dékáni pályázat kiírását és elbírálását előkészítő bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról; XIII/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglalkoztatási Követelményrendszer módosításáról (az egészségre ártalmas, illetve egészségkárosító kockázatok között végzett munkaköri feladatokra vonatkozó szabályok módosítása); XIV/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer módosításáról (a juttatási alapkar fogalmának bevezetése); XV/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat a Bölcsészettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete I. számú mellékletének módosításáról (az ELTE BTK Doktori Kiválósági Központjának létrehozása); XVI/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat a Bölcsészettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete I. számú mellékletének módosításáról (a Központi Magyar Nyelvi Lektorátus átnevezése Magyar mint Idegen Nyelv Tanszékre); XVII/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer módosításáról (tudományos és kulturális keretek módosítása); XVIII/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat a tanári mesterszakos hallgatók szakdolgozati témabejelentési eljárásáról a Bölcsészettudományi Karon; XIX/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat a külföldi hallgatóknak tartott nyelvi előkészítők tandíjának módosításáról; XX/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat Az európai területek (civilizáció, nemzet, régió, város): identitás és fejlesztés elnevezésű mesterszakról (TEMA, Erasmus Mundus); XXI/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozat a filmtudomány mesterszak (MA) filmkészítő szakirányáról; NAPIREND ELŐTT A Bölcsészettudományi Kar Kari Tanács egyperces néma felállással emlékezik meg a közelmúltban elhunyt Dr. Benkő Loránd egyetemi tanárról. Nemes László bejelenti: január 1-jétől a HÖOK Budapesti Regionális Szövetségnek alelnöke, valamint a 2011. január 21-én megalakult HÖOK Bölcsész és Társadalomtudományi Szakmai Szövetség ügyvivője. A félév legjobb oktatója díj alapításáról: a díj alapításával az a célja a Hallgatói Önkormányzatnak, hogy minél több oktató publikálja az OMHV eredményeit. Ebben a félévben a díjat Farkas Noémi (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet) és Hajnal Ernő (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet) oktatók kapták meg az OHMV eredményeik alapján. 4
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Dr. Dezső Tamás dékán üdvözli a Kari Tanács tagjait, megnyitja az ülést. Megállapítja, hogy az 57 szavazati joggal rendelkező tag közül 48-an vannak jelen, a Kari Tanács határozatképes. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére, két napirendi módosítással a Kari Tanács egyhangúlag, 48 igen szavazattal elfogadta a 2011. február 3-ai Kari Tanács napirendjét. A Tanács napirendjére került: Javaslat a külföldi hallgatóknak tartott nyelvi előkészítők tandíjának módosítására. A Tanács napirendjéről lekerült: Magyar alapszak (BA), kreatív írás specializáció. A KARI TANÁCS FÉLÉVI ÜLÉS- ÉS MUNKATERVE Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács nyílt szavazással, egyhangúlag, 48 igen szavazattal meghozva az I/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, elfogadja a Kari Tanács 2010/2011-es tanév második félévi ülés- és munkatervét. SZEMÉLYI ÜGYEK 1. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács titkos szavazással, 48 igen szavazattal meghozva a II/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, támogatja Dr. Draskóczy István habilitált egyetemi docens egyetemi tanári pályázatát. 2. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács titkos szavazással, 46 igen, 1 nem, 1 érvénytelen szavazattal meghozva a III/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, támogatja Dr. Dukkon Ágnes habilitált egyetemi docens egyetemi tanári pályázatát. 3. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács titkos szavazással, 46 igen, 1 nem, 1 érvénytelen szavazattal meghozva a IV/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, támogatja Dr. Fábián Zsuzsanna habilitált egyetemi docens egyetemi tanári pályázatát. 4. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács titkos szavazással, 47 igen, 1 nem szavazattal meghozva az V/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, támogatja Dr. Kövér György habilitált egyetemi docens egyetemi tanári pályázatát. 5. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács titkos szavazással, 43 igen, 2 nem, 3 érvénytelen szavazattal meghozva a VI/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, támogatja Dr. Milosevits Péter habilitált egyetemi docens egyetemi tanári pályázatát. 6. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács titkos szavazással, 43 igen, 4 nem, 1 érvénytelen szavazattal meghozva a VII/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, támogatja Dr. Müllner András egyetemi docens tanszékvezetői pályázatát (Média és Kommunikáció Tanszék, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet). 7. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács titkos szavazással, 46 igen, 2 nem szavazattal meghozva a VIII/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, támogatja Dr. Péter Ágnes egyetemi tanár professor emeritusi címre történő felterjesztését. 8. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács titkos szavazással, 37 igen, 8 nem, 3 érvénytelen szavazattal meghozva a IX/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, 5
támogatja Dr. Glatz Ferenc egyetemi tanár professor emeritusi címre történő felterjesztését. 9. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács titkos szavazással, 46 igen, 2 érvénytelen szavazattal meghozva a X/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, támogatja Dr. Küllős Imola nyugalmazott habilitált egyetemi docens címzetes egyetemi tanári címre történő felterjesztését. 10. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács az alábbi eredményű titkos szavazással meghozva XI/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, megválasztotta a kari tanácstagi választásokat koordináló választási bizottság elnökét és tagjait: Dr. Borsodi Csaba egyetemi docens Történeti Intézet a bizottság elnöke (II. sz. választási körzet) Dr. Frank Tibor egyetemi tanár Angol-Amerikai Intézet a bizottság tagja (III. sz. választási körzet) Dr. Knipf Erzsébet egyetemi tanár Germanisztikai Intézet a bizottság tagja (IV. sz. választási körzet) 45 igen, 3 érvénytelen szavazattal támogatva 46 igen, 1 nem, 1 érvénytelen szavazattal támogatva 47 igen, 1 érvénytelen szavazattal támogatva Dr. Kulcsár Szabó Ernő 41 igen, 4 nem, 3 érvénytelen szavazattal támogatva egyetemi tanár Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet a bizottság tagja (I. sz. választási körzet) Dr. Sebestyén György 44 igen, 1 nem, 3 érvénytelen szavazattal támogatva egyetemi tanár Informatikai és Könyvtártudományi Intézet a bizottság tagja (V. sz. választási körzet) 11. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács az alábbi eredményű titkos szavazással meghozva a XII/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, megválasztotta a dékáni pályázat kiírását és elbírálását előkészítő bizottság elnökét és tagjait: Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Régészettudományi Intézet a bizottság elnöke 44 igen, 2 nem, 3 érvénytelen szavazattal támogatva 6
7
Dr. Bárdosi Vilmos egyetemi tanár Romanisztikai Intézet a bizottság tagja Dr. Borsodi Csaba egyetemi docens Történeti Intézet a bizottság tagja Dr. Frank Tibor egyetemi tanár Angol-Amerikai Intézet a bizottság tagja 45 igen, 1 nem, 2 érvénytelen szavazattal támogatva 45 igen, 3 érvénytelen szavazattal támogatva 44 igen, 2 nem, 2 érvénytelen szavazattal támogatva Dr. Kulcsár Szabó Ernő 43 igen, 3 nem, 2 érvénytelen szavazattal támogatva egyetemi tanár Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet a bizottság tagja Nemes László a HÖK elnöke a bizottság tagja 45 igen, 3 érvénytelen szavazattal támogatva SZABÁLYZATOK 12. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács nyílt szavazással, egyhangúlag, vita nélkül, 48 igen szavazattal meghozva a XIII/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, elfogadja az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglalkoztatási Követelményrendszer módosítását (az egészségre ártalmas, illetve egészségkárosító kockázatok között végzett munkaköri feladatokra vonatkozó szabályok módosítása, 1. számú melléklet). 13. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács nyílt szavazással, egyhangúlag, 48 igen szavazattal meghozva a XIV/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, elfogadja az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer módosítását (a juttatási alapkar fogalmának bevezetése, 2. számú melléklet) az alábbi vita után. Nemes László: a Hallgatói Önkormányzat támogatja az előterjesztést. Ez eddigi gyakorlat került most be a szabályzatba, az OHÜB támogatja az előterjesztést. Mohay Tamás: mi történik akkor, ha valaki befejezte a tanulmányait, és másutt folytatja, és mi történik akkor, ha valaki kihagy egy félévet vagy szül. Taskó Mihályné: az állam csak az első diplomát finanszírozza. A második kérdésre válaszolva: minden hallgató addig folytathat tanulmányokat, amíg a finanszírozott félévei megengedik; ha kihagy egy félévet, értelemszerűen nem csökken a finanszírozott éveinek száma. 14. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács nyílt szavazással, 45 igen, 3 tartózkodó szavazattal meghozva a XV/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, elfogadja a Bölcsészettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete I. számú mellékletének módosítását (az ELTE BTK Doktori Kiválósági Központjának létrehozása, 3. számú melléklet) az alábbi vita után. Dezső Tamás: a Doktori Kiválósági Központ az I épület legfelső emeletén fog működni. A Központ lehetőséget biztosít 8
doktori órák megtartására, konferenciák tartására. Külön szabályzatot és ügyrendet kell a Központ számára készíteni. Mohay Tamás: üdvözli a központ létesítését, viszont kell-e szabályzatba foglalni a működését. Dezső Tamás: szabályozni kell a működését, tehát szabályzatot kell alkotni, a Központnak lesz természetesen vezetője is. Mohay Tamás: szükséges-e ez a névhasználat? Dezső Tamás: minden doktori iskola számára rendelkezésre áll a Központ. Az órabeosztást, konferenciaszervezést a Központ munkatársa fogja végezni. A BTK-en szükség van egy önálló egységre, amely a nagyszámú doktorandusszal, azok elhelyezésével külön foglalkozik. A Doktori Kiválósági Központ felavatása sajtónyilvános rendezvényen történik meg. Frank Tibor: javasolja, hogy a más nevet kapjon a központ, a nevéből törölni kellene a kiválósági jelzőt, mivel egy idejétmúlt gyakorlatot idéz fel. Nemes László: ha a Központ a csak a kiváló doktoranduszokkal foglalkozik, akkor az a feltevés, hogy a doktoranduszok a legkiválóbb hallgatóink, nem állja meg a helyét. Ebből a megfontolásból nézve a névválasztás talán nem a legszerencsésebb. Orlovszky Géza: a névadáskor tehetséggondozási kifejezést használtunk. A kapcsolódó TÁMOP pályázatban ez a megjelölés szerepel. Dezső Tamás: fontos, hogy létesüljön az ELTE BTK-n kiválósági központ, mivel a BTK adja a Magyarországon kiadott PhD fokozatok 15 százalékát. Mohay Tamás: javasolja a Kari Tanácsnak, hogy Doktori Tehetség Központ nevet adja a szervezeti egységnek. Kontra Edit: a háromciklusú rendszerben nálunk mindig is a legjobbak kerültek a doktori képzésbe. 15. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács nyílt szavazással, egyhangúlag, vita nélkül 48 igen szavazattal meghozva a XVI/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, a Bölcsészettudományi Kar Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötete I. számú mellékletének módosítását (a Központi Magyar Nyelvi Lektorátus átnevezése Magyar mint Idegen Nyelv Tanszékre, 3. számú melléklet) az alábbi hozzászólásokkal. Juhász Dezső: a szervezeti egységben megalakulása óta mindig is magyar nyelvet oktattak. A hungarológia mesterképzési szak remélhetőleg még többen fognak itt tanulni. Most a szervezeti egység neve meg fog egyezni azzal, amit tanítanak, tanulnak benne. Dezső Tamás: a hungarológiai képzést a tengerentúli magyarságnak is kínálni fogjuk. 16. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács nyílt szavazással, egyhangúlag, vita nélkül 48 igen szavazattal meghozva a XVII/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, elfogadja az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete, a Hallgatói Követelményrendszer módosítását (tudományos és kulturális keretek módosítása, 4. számú melléklet). 17. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács nyílt szavazással, egyhangúlag, vita nélkül 48 igen szavazattal meghozva a XVIII/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, elfogadja a tanári mesterszakos hallgatók szakdolgozati témabejelentési eljárását a Bölcsészettudományi Karon (5. számú melléklet) az alábbi hozzászólással. Antalné Szabó Ágnes: a javaslat hallgatóbarátabbá teszi a témabejelentési eljárást, lehetővé teszi a témavezetőkkel történő hatékonyabb konzultációt. Kéri a Kari Tanácstól a javaslat elfogadását. 18. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács nyílt szavazással, egyhangúlag, vita nélkül 48 igen szavazattal meghozva a XIX/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, elfogadja a külföldi hallgatóknak tartott nyelvi előkészítők tandíjának módosítását (6. számú melléklet). 9
OKTATÁS 19. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács nyílt szavazással, egyhangúlag, vita nélkül 48 igen szavazattal meghozva a XX/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, elfogadja Az európai területek (civilizáció, nemzet, régió, város): identitás és fejlesztés elnevezésű mesterszakot (TEMA, Erasmus Mundus; 7. számú melléklet) az alábbi hozzászólással. Sonkoly Gábor: az Erasmus Mundusra 185 pályázat érkezett, 15 pályázat nyert, a mi pályázatunk az egyetlen a régiónkból. A javaslatban szereplő mesterszak az Erasmus Mundus keretében megvalósuló, konzorciális európai mesterszak. Kéri a Kari Tanácstól annak elfogadását. 20. Dr. Dezső Tamás dékán előterjesztésére a Kari Tanács nyílt szavazással, egyhangúlag, vita nélkül 48 igen szavazattal meghozva a XXI/2011 (II. 3.) sz. kari tanácsi határozatot, elfogadja a filmtudomány mesterszak (MA) filmkészítő szakirányt (8. számú melléklet) az alábbi hozzászólással. Dezső Tamás: külső partner keresett meg bennünket a szakirány létrehozásának igényével. A költéstérítéses filmkészítő szakirányhoz a BTK adja az elméleti képzést, a külső partner pedig a gyakorlati képzést. Egyebek Dr. Dezső Tamás: szükséges egy olyan hely kijelölése a kampuszon, ahol emléktáblákat lehet elhelyezni. Erre a célra a legmegfelelőbb helynek mutatkozik a Gólyavár mögött hosszú téglafal. Dr. Károly Krisztina: bejelenti, hogy a Tanulmányi Bizottság új tagja lesz, ifj. Dr. Bertényi Iván adjunktus (Történeti Intézet). A leköszönő tagnak, Dr. Radek Tünde adjunktusnak (Germanisztikai Intézet) megköszöni a bizottságban végzett munkáját. Nemes László: az alapszakos választások március elején fognak zajlani. Cél az 50 százalékos részvételi arány elérése. A Hallgatói Önkormányzat az új felsőoktatási törvény előkészítése során kiáll az egyetemi autonómia mellett. A tudományos pályázatok kapcsán a Hallgatói Önkormányzat kéri az elbírálási határidő betartását annak érdekében, hogy minden beadott pályázatot el tudjanak bírálni. Idén a Bölcsész Napokat május 2. és 6. között rendezik meg. Dr. Dezső Tamás megköszöni a Kari Tanács tagjainak a munkáját, bezárja az ülést. Budapest, 2011. február 4. Jóváhagyta Dr. Dezső Tamás dékán 10
1. számú melléklet ELŐTERJESZTÉS Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete a Foglalkoztatási Követelményrendszer módosítására Az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CXXVI. törvény 54. (1) bekezdése 2010. január elsejével akként módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 72. (2) bekezdését, hogy törölte a kollektív szerződés, ennek hiányában szövegrészt. Ennek következtében a Kjt. 72. (1) bekezdésében meghatározott esetekben járó illetménypótlékra jogosító munkaköröket kizárólag a munkáltató jogosult meghatározni. Egyetemünk élve a jogszabály által korábban nyújtott lehetőséggel a Kollektív Szerződésben rendezte ezt a kérdést. Az év elejétől hatályos jogszabályváltozás következtében azonban erre nincsen többé lehetőség, így a munkáltatónak jelen esetben az Egyetemnek mint szervezetnek, illetve legfőbb döntéshozó testületének, a Szenátusnak kell meghatározni a pótlékra jogosító munkaköröket. Az egészségkárosító kockázatok között, valamint az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazottak pótszabadságának feltételeit a Kjt. 57. (5)-(6) bekezdései tartalmazzák. Nincsen azonban meghatározva az az eljárásrend, amely szerint a feltételek fennállása megállapításra kerül. A javaslat ezt a helyzetet rendezni kívánja. Mindezekre tekintettel az alábbiakban teszek javaslatot az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat III. kötete, a Foglalkoztatási Követelményrendszer (a továbbiakban: FKR) módosítására: HATÁROZATI JAVASLAT 1. Az FKR kiegészül egy új107/a. és 107/B. -al és az azokat megelőző címmel: XVIII/A. fejezet AZ EGÉSZSÉGRE ÁRTALMAS, ILLETVE EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ KOCKÁZATOK KÖZÖTT VÉGZETT MUNKAKÖRI FELADATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az egészségre ártalmas munkaköri pótlék 107/A. (1) Egészségre ártalmas munkaköri pótlék címen illetménypótlékra jogosult a közalkalmazott, ha a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban 1 meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül foglalkoztatásra, vagy b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent 2. (2) Az egészségre ártalmas munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket (munkaköri feladatokat) az SzMR 1-2. sz. mellékletében meghatározott szervezeti egység vezetőjének előterjesztésére évente állapítja meg az érintett szervezeti egység munkavédelmi felelőséből, a Rektori 1 A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet; a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet; a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet; az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI.8.) EüM rendelet 2 Kjt. 72. (1) bek. 11
Hivatal Biztonságszervezési és Rendészeti Iroda munkavédelmi munkatársából és a foglalkozás-egészségügyi szakorvosból álló háromfős bizottság. A főtitkár felhatalmazást kap arra, hogy az ekképpen megállapított munkakörök jegyzékét a jelen szabályzat mellékleteként közzétegye. (3) Az egészségre ártalmas munkaköri pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a. Az egészségkárosító kockázatok között, valamint az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó közalkalmazottak pótszabadsága 107/B. (1) Az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult 3. (2) A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (1) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze 4. (3) A pótszabadságra való jogosultságot az SzMR 1-2. sz. mellékletében meghatározott szervezeti egység vezetőjének előterjesztésére évente állapítja meg az érintett szervezeti egység munkavédelmi felelőséből, a Rektori Hivatal Biztonságszervezési és Rendészeti Iroda munkavédelmi munkatársából és a foglalkozás-egészségügyi szakorvosból álló háromfős bizottság. 2. A jelen határozat elfogadása napján lép hatályba. 3. A Szenátus felkéri a rektort és az ELTE FDSz elnökét, hogy a jelen határozat hatályba lépését követő 30 napon belül állapodjanak meg a Kollektív Szerződés értelemszerű módosításáról a KSz Kjt.-vel ellentétes 12.1-12.3. pontjai hatályon kívül helyezése érdekében. Budapest, 2010. december 7. Dr. Mezey Barna s. k., rektor 3 Kjt. 57. (5) bek. 4 Kjt. 57. (6) bek. 12
2. számú melléklet ELŐTERJESZTÉS Az ELTE Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötete a Hallgatói Követelményrendszer módosítására Azon ösztöndíj jogcímek esetében, amelyekben a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint csak az államilag támogatott formában tanulmányokat folytató hallgatók részesülhetnek, a hatályos Hallgatói Követelményrendszer (HKR) nem rendelkezik arról, hogy ha a hallgató egyszerre legalább két karon folytat tanulmányokat, melyik kartól részesül ösztöndíjban. Különösen problémás lehet ez a helyzet abban az esetben, ha a hallgató legalább két karon folytat államilag támogatott képzést. Jelen javaslat ezt kívánja rendezni a juttatási alapkar fogalmának bevezetésével. A javaslat és a hatályos HKR közötti koherencia megteremtését szolgálja a HKR néhány hatályos rendelkezésének módosítása, illetve hatályon kívül helyezése. HATÁROZATI JAVASLAT 1. A HKR 4. (2) bekezdés kiegészül egy új 32/A. ponttal: 32/A. Juttatási alapkar: a 97/A. -ban meghatározott eljárásrend alapján kiválasztott, a tanulmányi ösztöndíj, a rendszeres szociális ösztöndíj és a rendkívüli szociális ösztöndíj megállapításáról és kifizetéséről gondoskodó kar. 2. A HKR 92. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 92. (2) A juttatási keretek megtervezése a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság feladata. A kari keretösszeget a juttatási alapkar alapján az Oktatási Igazgatóság határozza meg. A munkaszámokon lévő fedezet nyomon követése és nyilvántartása a Karok, illetve az Oktatási Igazgatóság feladata. A juttatásonkénti keretösszegek jogszabályoknak megfelelő felhasználásáért az Oktatási Igazgatóság a felelős. 3. A HKR 96. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 96. (3) Rendszeres szociális ösztöndíjra és rendkívüli szociális ösztöndíjra jogosult az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki a) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy b) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg, és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre. 4. A HKR kiegészül az alábbi 97/A.-97/B. -sal: 97/A. (1) A tanulmányi ösztöndíj, a rendszeres szociális ösztöndíj és a rendkívüli szociális ösztöndíj megállapításáról és kifizetéséről a hallgató juttatási alapkara a karra vonatkozó különös részben rögzített szabályok alapján gondoskodik. (2) Juttatási alapkarnak csak az a kar állapítható meg, amely azt a szakot gondozza, amelyen a hallgató regisztrált. 13
(3) A juttatási alapkar megállapítása a következő szempontok alapján, az alábbi sorrendben történik: a) a hallgató juttatási alapkarának az a kar minősül, amelyiken államilag támogatott teljes idejű képzést folytat; b) amennyiben a hallgató legalább két karon folytat államilag támogatott teljes idejű képzést, az a kar minősül juttatási alapkarnak, amelyiken korábban kezdte meg az államilag támogatott teljes idejű képzést; c) amennyiben a hallgató az államilag támogatott teljes idejű képzéseit eltérő karokon egyszerre kezdte meg, az a kar minősül juttatási alapkarnak, amelyen felvételi eljárással kezdte meg az államilag támogatott teljes idejű képzését; d) amennyiben a hallgató eltérő karokon, felvételi eljárás alapján egyszerre kezdi meg az államilag támogatott teljes idejű képzéseit, juttatási alapkarának az a kar minősül, amelyik azt a szakot gondozza, amelyikre korábban nyert felvételt államilag támogatott teljes idejű képzésre; e) amennyiben a hallgató egyszerre folytat államilag támogatott doktori képzést és egy eltérő kar által gondozott államilag támogatott teljes idejű képzést, juttatási alapkarának utóbbi kar minősül; f) amennyiben a hallgató nem folytat államilag támogatott képzést, de a 96. (3) bekezdésének b) pontja alapján jogosult rendszeres szociális ösztöndíjra és rendkívüli szociális ösztöndíjra, juttatási alapkarának azt a kart kell tekinteni, amelyen a 96. (3) bekezdésének b) pontja szerinti képzését folytatja; g) amennyiben a hallgató legalább két karon folytat olyan képzést, amelyeken a 96. (3) bekezdés b) pontja alapján jogosult rendszeres szociális ösztöndíjra és rendkívüli szociális ösztöndíjra, a juttatási alapkar megállapításánál jelen bekezdés a)-e) pontjait kell megfelelően alkalmazni. (4) A tanári mesterszakon tanulmányokat folytató hallgatók esetében a juttatási alapkar (2) bekezdésben foglaltak szerint történő megállapítása során a tanári mesterszak vonatkozásában a 37. (4) bekezdés szerint meghatározott alapkart kell figyelembe venni. (5) A juttatási alapkar megállapítását félévente, a regisztrációs időszakot követő hét harmadik munkanapján 16.00 óráig az Oktatási Igazgatóság végzi, melyről a hallgató a tanulmányi rendszeren keresztül értesítést kap. 97/B. (1) Amennyiben a 97/A. alapján megállapított juttatási alapkaron a regisztráció a 36. (3) bekezdés alapján visszavonásra kerül, az új juttatási alapkart az Oktatási Igazgatóság a 97/A. rendelkezései szerint állapítja meg az őszi félévben október 15- ig, a tavaszi félévben március 15-ig. Ebben az esetben a hallgató a regisztráció visszavonásával egyidejűleg vállalja, hogy a juttatási alapkar megváltozása az eredetileg kijelölt juttatási alapkar által megállapított ösztöndíj összegét nem érinti, azonban azt az új juttatási alapkar fizeti ki. Erről a hallgatót a tanulmányi rendszeren keresztül értesíteni kell. (2) Az eredetileg kijelölt juttatási alapkar az új juttatási alapkar által folyósítandó ösztöndíjösszeget keretátadással biztosítja. 5. Jelen módosítás 2011. február 15-én lép hatályba. 6. Jelen módosítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a HKR 37. (5) bekezdésének d) pontja és a 94. (1) bekezdésének második mondata. 14
Segédlet az eredeti szöveg és a módosítási javaslatok összehasonlításához Ss Eredeti szöveg Módosítási javaslat z. 1. 4. (2) 32/A. pont 2. 37. (5) A tanári mesterszak tekintetében az alapkar a) kezeli a hallgató személyi anyagát, b) gondoskodik a személyes adatok rögzítéséről, módosításáról, c) ellenőrzi a leckekönyv és az ETR adatainak egyezőségét, d) állapítja meg és fizeti a hallgató ösztöndíját, e) gondoskodik a költségtérítések és díjfizetési kötelezettségek kivetéséről. 3. 92. (2) A juttatási keretek megtervezése a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság feladata. A munkaszámokon lévő fedezet nyomon követése és nyilvántartása a Karok, illetve az Oktatási Igazgatóság feladata. A juttatásonkénti keretösszegek jogszabályoknak megfelelő felhasználásáért az Oktatási Igazgatóság felelős. Juttatási alapkar: a 97/A. -ban meghatározott eljárásrend alapján kiválasztott, a tanulmányi ösztöndíj, a rendszeres szociális ösztöndíj és a rendkívüli szociális ösztöndíj megállapításáról és kifizetéséről gondoskodó kar. 37. (5) A tanári mesterszak tekintetében az alapkar a) kezeli a hallgató személyi anyagát, b) gondoskodik a személyes adatok rögzítéséről, módosításáról, c) ellenőrzi a leckekönyv és az ETR adatainak egyezőségét, d) állapítja meg és fizeti a hallgató ösztöndíját, e) gondoskodik a költségtérítések és díjfizetési kötelezettségek kivetéséről. 92. (2) A juttatási keretek megtervezése a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság feladata. A kari keretösszeget a juttatási alapkar alapján az Oktatási Igazgatóság határozza meg. A munkaszámokon lévő fedezet nyomon követése és nyilvántartása a Karok, illetve az Oktatási Igazgatóság feladata. A juttatásonkénti keretösszegek jogszabályoknak megfelelő felhasználásáért az Oktatási Igazgatóság a felelős. 4. 94. (1) A tanulmányi ösztöndíjra fordítható keretösszeget a karok között a jogosult hallgatók létszáma arányában kell felosztani. Több karon tanulmányokat folytató hallgató esetében a jogosultságot itt és a továbbiakban az ösztöndíjat fizető karhoz kell számítani. 5. 96. (3) Kizárólag államilag támogatott teljes idejű alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, korábbi rendszerű egyetemi, illetve főiskolai alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók jogosultak rendszeres szociális ösztöndíjra és rendkívüli szociális ösztöndíjra. 94. (1) A tanulmányi ösztöndíjra fordítható keretösszeget a karok között a jogosult hallgatók létszáma arányában kell felosztani. Több karon tanulmányokat folytató hallgató esetében a jogosultságot itt és a továbbiakban az ösztöndíjat fizető karhoz kell számítani. 96. (3) Rendszeres szociális ösztöndíjra és rendkívüli szociális ösztöndíjra jogosult az a teljes idejű felsőfokú szakképzésben, alap- és mesterképzésben, illetve egységes, osztatlan képzésben, valamint doktori képzésben részt vevő hallgató, aki c) államilag támogatott képzési formában vesz részt, vagy d) tanulmányait államilag támogatott képzési formában kezdte meg, és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre. 6. 97/A. (1) A tanulmányi ösztöndíj, a rendszeres szociális ösztöndíj és a rendkívüli szociális ösztöndíj megállapításáról és kifizetéséről a hallgató juttatási alapkara a karra vonatkozó különös részben rögzített szabályok alapján gondoskodik. (2) Juttatási alapkarnak csak az a kar állapítható 15
meg, amely azt a szakot gondozza, amelyen a hallgató regisztrált. (3) A juttatási alapkar megállapítása a következő szempontok alapján, az alábbi sorrendben történik: a) a hallgató juttatási alapkarának az a kar minősül, amelyiken államilag támogatott teljes idejű képzést folytat; b) amennyiben a hallgató legalább két karon folytat államilag támogatott teljes idejű képzést, az a kar minősül juttatási alapkarnak, amelyiken korábban kezdte meg az államilag támogatott teljes idejű képzést; c) amennyiben a hallgató az államilag támogatott teljes idejű képzéseit eltérő karokon egyszerre kezdte meg, az a kar minősül juttatási alapkarnak, amelyen felvételi eljárással kezdte meg az államilag támogatott teljes idejű képzését; d) amennyiben a hallgató eltérő karokon, felvételi eljárás alapján egyszerre kezdi meg az államilag támogatott teljes idejű képzéseit, juttatási alapkarának az a kar minősül, amelyik azt a szakot gondozza, amelyikre korábban nyert felvételt államilag támogatott teljes idejű képzésre; e) amennyiben a hallgató egyszerre folytat államilag támogatott doktori képzést és egy eltérő kar által gondozott államilag támogatott teljes idejű képzést, juttatási alapkarának utóbbi kar minősül; f) amennyiben a hallgató nem folytat államilag támogatott képzést, de a 96. (3) bekezdésének b) pontja alapján jogosult rendszeres szociális ösztöndíjra és rendkívüli szociális ösztöndíjra, juttatási alapkarának azt a kart kell tekinteni, amelyen a 96. (3) bekezdésének b) pontja szerinti képzését folytatja; g) amennyiben a hallgató legalább két karon folytat olyan képzést, amelyeken a 96. (3) bekezdés b) pontja alapján jogosult rendszeres szociális ösztöndíjra és rendkívüli szociális ösztöndíjra, a juttatási alapkar megállapításánál jelen bekezdés a)-e) pontjait kell megfelelően alkalmazni. (4) A tanári mesterszakon tanulmányokat folytató hallgatók esetében a juttatási alapkar (2) bekezdésben foglaltak szerint történő megállapítása során a tanári mesterszak vonatkozásában a 37. (4) bekezdés szerint meghatározott alapkart kell figyelembe venni. (5) A juttatási alapkar megállapítását félévente, a regisztrációs időszakot követő hét harmadik munkanapján 16.00 óráig az Oktatási Igazgatóság végzi, melyről a hallgató a tanulmányi rendszeren keresztül értesítést kap. 16
97/B. (1) Amennyiben a 97/A. alapján megállapított juttatási alapkaron a regisztráció a 36. (3) bekezdés alapján visszavonásra kerül, az új juttatási alapkart az Oktatási Igazgatóság a 97/A. rendelkezései szerint állapítja meg az őszi félévben október 15-ig, a tavaszi félévben március 15-ig. Ebben az esetben a hallgató a regisztráció visszavonásával egyidejűleg vállalja, hogy a juttatási alapkar megváltozása az eredetileg kijelölt juttatási alapkar által megállapított ösztöndíj összegét nem érinti, azonban azt az új juttatási alapkar fizeti ki. Erről a hallgatót a tanulmányi rendszeren keresztül értesíteni kell. (2) Az eredetileg kijelölt juttatási alapkar az új juttatási alapkar által folyósítandó ösztöndíjösszeget keretátadással biztosítja. Budapest, 2010. december Dr. Mezey Barna s. k., rektor 17
3. számú melléklet Az ELTE BTK SzMSz I. kötetének (Szervezeti és Működési Rend) módosítása Az ELTE BTK Doktori Kiválósági Központjának létrehozása valamint a Központi Magyar Nyelvi Lektorátus névének megváltoztatása Magyar mint Idegen Nyelv Tanszékre 1. számú melléklet A Bölcsészettudományi Kar intézetei, az alájuk tartozó intézeti tanszékei, központjai és könyvtárai, önálló tanszékei és hivatalai, valamint a dékán közvetlen irányítása alatt álló központjai 1. Intézetek Angol-Amerikai Intézet Amerikanisztika Tanszék Anglisztika Tanszék Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Angol Nyelvészeti Tanszék Angol Nyelvpedagógia Tanszék Angol-Amerikai Intézet Könyvtára Posztkoloniális Központ Filozófia Intézet Általános Filozófia Tanszék Elméleti Nyelvészeti ELTE-MTA Kihelyezett Tanszék Logika Tanszék Ókori és Középkori Filozófia Tanszék Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék Filozófia Intézet Könyvtára Germanisztikai Intézet Néderlandisztikai Tanszék Német Nyelvészeti Tanszék Német Nyelvoktató és Szakdidaktikai Tanszék Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központja Germanisztikai Intézet Könyvtára Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Informatikai Tanszék Könyvtártudományi Tanszék Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Könyvtára Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék 18
Régi Magyar Irodalom Tanszék XVIII-XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtára Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Finnugor Tanszék Fonetikai Tanszék Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék Központi Magyar Nyelvi Lektorátus Mai Magyar Nyelvi Tanszék Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Könyvtára Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Esztétika Tanszék Filmtudomány Tanszék Média és Kommunikáció Tanszék Művészettörténeti Intézet Művészettörténeti Intézet Könyvtára Néprajzi Intézet Folklore Tanszék Tárgyi Néprajzi Tanszék Néprajzi Intézet Könyvtára Ókortudományi Intézet Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék Egyiptológiai Tanszék Görög Tanszék Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék Latin Tanszék Ókortudományi Intézet Könyvtára Orientalisztikai Intézet Iranisztikai Tanszék Sémi Filológiai és Arab Tanszék Török Filológiai Tanszék Orientalisztikai Intézet Könyvtára Régészettudományi intézet Archeometriai és Régészeti Módszertani Tanszék Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszék Ókori Régészeti Tanszék Ős- és Koratörténeti Régészeti Tanszék Régészettudományi Intézet Könyvtára Romanisztikai Intézet Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszék Román Filológiai Tanszék Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszék Szláv és Balti Filológiai Intézet Lengyel Filológiai Tanszék 19
Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék Szláv Filológiai Tanszék Ukrán Filológiai Tanszék Szláv és Balti Filológiai Intézet Könyvtára Távol-keleti Intézet Belső-ázsiai Tanszék Kínai Tanszék Koreai Tanszék Japán Tanszék Távol-keleti Intézet Könyvtára Történeti Intézet Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Tanszék Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék Kelet-Európa Története Tanszék Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék Művelődéstörténeti Tanszék Ókortörténeti Tanszék Történelem Segédtudományai Tanszék Történeti Ruszisztikai Tanszék Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtára 2. Központi Olvasóterem 3. Önálló tanszékek Fordító- és Tolmácsképző Tanszék Zenei Tanszék 4. Hivatalok Dékáni Titkárság Gazdasági és Üzemeltetési Hivatal Gazdasági Osztály Üzemeltetési Osztály Informatikai és Oktatástechnikai Központ Doktori és Tudományszervezési Hivatal Tanulmányi Hivatal Pályázati Iroda 5. Központok Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ Szakmódszertani Központ 6. Idegennyelvi Lektorátus 7. Doktori Kiválósági Központ Budapest, 2011. január 27. Dr. Dezső Tamás s. k., dékán 20
4. számú melléklet Tisztelt Kari Tanács! Az alább olvasható módosító javaslat célja, hogy a megnövekedett igényeknek megfelelően lehetővé tegye minél több hallgatói tudományos munka elkészültét, illetve kutatás elindítását, ezzel járulva hozzá a tehetséges hallgatók szakmai fejlődéséhez. Kérjük, támogassák javaslatunkat. Nemes László s. k., elnök ELTE BTK HÖK Hegedűs Zsuzsa s. k., alelnök ELTE BTK HÖK 318. ad 26. (4) A tútorálásra jelentkező hallgató, ha a következő félévtől tútorálásban részt kíván venni, pályázatát november 15-ig/április 15-ig a Tanulmányi Hivatalban adja le. helyett (4) A tútorálásra jelentkező hallgató a pályázatát a tútorálás félévét megelőző félév szorgalmi időszakának utolsó péntekjéig a Tanulmányi Hivatalban adja le. 349. ad 95. (4) (1) A BTK számára rendelkezésre álló, a hallgatói normatíva 7,37 %-t kitevő intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj megoszlása a következő: a) szakmai ösztöndíj: 0,25 % b) tudományos ösztöndíj: 1,62% c) kari közéleti ösztöndíj, 1 % d) kari sport és kulturális ösztöndíj: 4,51% helyett (1) A BTK számára rendelkezésre álló, a hallgatói normatíva 7,37 %-t kitevő intézményi szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíj megoszlása a következő: a) szakmai ösztöndíj: 0,25 % b) tudományos ösztöndíj: 2% c) kari közéleti ösztöndíj, 1 % d) kari sport és kulturális ösztöndíj: 4,13% 352. ad 99 (3) A tudományos ösztöndíjra a hallgatói normatíva 1,62 %-t kell fordítani. helyett (3) A tudományos ösztöndíjra a hallgatói normatíva 2%-t kell fordítani. 21
352. ad 99 (6) A pályázatok kiírásáról és a bíráló bizottságok felkéréséről a HÖK Tudományos Ösztöndíj Titkára gondoskodik, azzal a kitétellel, hogy a Tudományos Ösztöndíj Pályázat félévente, a Tudományszervezési és kutatási pályázat negyedévente, az OTDK döntőjében résztvevőket támogató pályázat pedig az OTDK döntőjének félévében kerül kiírásra. helyett (6) A pályázatok kiírásáról és a bíráló bizottságok felkéréséről a HÖK Tudományos Ösztöndíj Titkára gondoskodik, azzal a kitétellel, hogy a Tudományos Ösztöndíj Pályázat félévente, a Tudományszervezési és kutatási pályázat havonta, az OTDK döntőjében résztvevőket támogató pályázat pedig az OTDK döntőjének félévében kerül kiírásra. 352. ad 99 (7) A tudományos jogcím összege következő módon oszlik meg: a) a Tudományos Ösztöndíj Pályázat a hallgatói normatíva 1,62 %-nak 70 %-a, b) a Tudományszervezési és kutatási pályázat a hallgatói normatíva 1,62 %-nak 17 %-a, c) az OTDK döntőjében résztvevőket támogató pályázat a hallgatói normatíva1,162 %- nak 13 %-a. helyett (7) A tudományos jogcím összege következő módon oszlik meg: a) a Tudományos Ösztöndíj Pályázat a hallgatói normatíva 2%-nak 50 %-a, b) a Tudományszervezési és kutatási pályázat a hallgatói normatíva 2%-nak 40%-a, c) az OTDK döntőjében résztvevőket támogató pályázat a hallgatói normatíva 2%-nak 10%-a. 22
5. számú melléklet A tanári szakdolgozattal kapcsolatos eljárásrend 5 v 1.3 1. A tanári szakdolgozat (tanulmány) témaválasztása és bejelentése A tanári szakdolgozat két részből áll, a tanárképzés szempontjából releváns tanulmányból és az értékelési portfólióból. Tanulmányt azon hallgatóknak kell készíteniük, akiknek a pedagógiai-pszichológiai moduljuk mérete nagyobb mint 10 kredit, portfóliót viszont minden hallgatónak kell készítenie. Ezek tartalmi és formai követelményeit, valamint értékelésük szempontjait a melléklet tartalmazza. A szakdolgozat értékelési portfólió részéhez témát választani és azt külön bejelenteni nem kell. A szakdolgozat tanulmány részének témáját be kell jelenteni. A témabejelentés tartalmazza a hallgató nevét, azonosító adatait, elérhetőségét, nyilatkozatát; a témavezető nevét, foglalkozását, munkahelyének megnevezését, valamint nyilatkozatát a kifejtett téma megfelelőségéről, továbbá a témavezetés vállalásáról; a szakdolgozat témavázlatát (szinopszisát). A témavázlatban a hallgató a témavezetővel előzetesen egyeztetve felvázolja a szakdolgozat témaválasztásának indoklását, a szakdolgozat tárgyában szerzett előzetes tapasztalatokat, konkrét célját, a körbejárni kívánt problematikát, a megválaszolandó fő kérdéseket, a kiindulási hipotézist (ha van), a dolgozat tervezett felépítését, vizsgálat esetén annak tervezett lépéseit és a felhasználni kívánt, a témaválasztásig felderített alapvető szakirodalom jegyzékét. A témaválasztáshoz témavezető választása kötelező. A témavezető mellett a szakdolgozat irányításában szükség szerint konzulensek is részt vehetnek. A témavezető segít a témaválasztásban, a probléma világos megfogalmazásában, az alapvető szakirodalom kijelölésében, a megfelelő ütemezés kialakításában, a szakdolgozat és a szemináriumi dolgozat eltérő műfaji vonásainak és követelményeinek a bemutatásában, és a tanárjelölt igénye alapján, a vele egyeztetett módon, időtartamban és mértékben konzultációval segíti a szakdolgozat elkészítését. A tanári szakdolgozat témavezetője lehet a) az ELTE tanárképzésben érintett, teljes vagy részfoglalkozású oktatója lehet, beleértve a gyakorlóiskolai vezetőtanárokat is, avagy b) pedagógus-, vagy pedagógia, vagy pszichológia szakos végzettséggel rendelkező, közoktatással összefüggő szakterületen dolgozó, más szakember. Ez esetben az elektronikus rendszerben a témavezető helyett az adott modulért felelős vezető vagy (módszertanos) megbízottja nyilatkozik a témaválasztás és a külső témavezető elfogadásáról. A portfólió témavezetője a pedagógiai-pszichológiai tanításkísérő szeminárium vezetője. A tanári szakdolgozat tanulmány része témabejelentésének eljárásrendje 5 Elfogadta az ELTE Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanácsa a 2010. május 7-i ülésén az ELTE-TTT 15/2010. (V. 7.) sz. határozatával, alkalmazandó a 2010/2011. tanévtől. 23
ssz. tevékenység határidő 1. 2. tématervek jóváhagyása a szakdolgozat tanulmány részének témameghirdetése 3. témabejelentés 4. a témabejelentés jóváhagyása folyamatos folyamatos az őszi félévi tanári záróvizsga esetében: május 8., a tavaszi félévi tanári záróvizsga esetében: november 8. az őszi félévi tanári záróvizsga esetében: május 31., a tavaszi félévi tanári záróvizsga esetében: november 30. közreműködő / döntéshozó a meghirdető szervezeti egység megküldi a témához tartozó szakterületi modulfelelősök számára szakterületi modulfelelősök, PPK Neveléstudományi Intézet, PPK Pszichológiai Intézet hallgató meghirdetett téma választása esetén a témavezető, valamint a modulfelelős dokumentum témák listája elektronikus felületen, honlapon, Moodlerendszerben elektronikus rendszerben elektronikus rendszerben 2. A szakdolgozat benyújtása Előzetesen jóváhagyott témabejelentés nélkül a tanári szakdolgozat nem nyújtható be, ennek hiányában tanári záróvizsga csak a következő záróvizsga-időszakban tehető. A tanulmány benyújtásának hiányában a portfólió nem adható be. A hallgatónak a szakdolgozat tanulmány részét két kinyomtatott és bekötött [de vö. 4. old. A tanulmány követelményeiben: egy kötött és egy fűzött példány ] formában és egy elektronikus formában kell benyújtania. Az egyik kinyomtatott példányt a modulfelelős karon, a másikat a Pedagogikum Központ OTF Tanulmányi Osztályon (Kazy 110). Elektronikus formában (pdf-fájlként) pedig az e célra kialakított elektronikus rendszerbe kell feltölteni. A bírálatról a modulfelelős kar gondoskodik, a PPK-n maradó példány kerül archiválásra. A szakdolgozat mindkét részének kinyomtatva benyújtott példányát a záróvizsgán a tanárjelölt visszakapja, vagy a jelölttel egyeztetve a bíráló magánál megtartja. 24