POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2004. (X.01.) ÖNK. SZ. RENDELETE a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról (Egységes szerkezetben a 2/2005.(III.01.)Önk.sz. és a 9/2005.(X.03.)Önk.sz. rendeletekkel.) A 2/2005.(III.01.)Önk.sz. rendelet szövege dőlt betűvel jelölt. A 9/2005.(X.03.)Önk.sz. rendelet szövege vastagított betűvel jelölt.
2 POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 27/2004. (X.01.) ÖNK. SZ. RENDELETE a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról Polgárdi Város Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv-ben (továbbiakban Szt.) kapott felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16..(1) bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1.. Ezen rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet alkalmazási köre 2.. (1) A rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Polgárdi közigazgatási területén élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya a Sz.t. 7. (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Polgárdi város közigazgatási területén tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) a Szt. 32/B. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
3 Eljárási szabályok 3.. A szociális feladat és hatásköröket a) az önkormányzat képviselő-testülete, b) átruházott hatáskörben a képviselő-testület egészségügyi és szociális bizottsága c) átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. 4.. (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól igazolásokat benyújtani. (Kereset, jövedelem, nyugdíj, eü. állapotról szakvélemény, munkanélküli esetén a Munkaügyi Központ igazolása arról, hogy regisztrált munkanélküli, és elhelyezkedése érdekében együttműködik, egyéb vagyoni igazolások) (2) Az APEH-tól igazolást akkor kell bekérni, ha kétség merül fel a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait illetően, vagy semmiféle adat nem áll rendelkezésre a szociális ellátás folyósításának elbírálásához. (3) A kérelmet a szociális ellátásra szoruló személy, vagy bárki előterjesztheti, aki tudomást szerez a szociális ellátásra szoruló helyzetéről. Szociális ellátás hivatalból is kezdeményezhető. (4) Jövedelemszámításnál - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél a megelőző három hónapot, egyéb jövedelemnél pedig a megelőző egy évet kell figyelembe venni. II. Fejezet PÉNZBELI ELLÁTÁSOK 5.. (1) A rendelet alapján nem részesíthető ellátásban az a munkanélküli személy, aki a.) az 1991. évi IV. tv. 25.. (3) bekezdésében szabályozott együttműködést a megyei munkaügyi központtal nem vállalja, vagy b.) a társadalombiztosítási jogszabályok alapján neki járó ellátást nem igényelte. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak arra, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, vagy 67 %-ban rokkant, de társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult.
4 Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 6.. (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmét - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a polgármesteri hivatalnál kell benyújtani. (5) A folyamatosan folyósításra kerülő szociális ellátásokat utólag minden hónap 5-ig, az egyéb ellátásokat a határozat jogerőre emelkedését követően kell folyósítani. 7.. A pénzbeli ellátások kifizetését elsősorban postai úton kell biztosítani. Indokolt esetben a döntést hozó intézkedhet a határozat azonnali végrehajtásáról, a házipénztárból készpénzben történő kifizetésről. 8.. (1) Ezen rendelet alapján megállapított és folyamatosan folyósításra kerülő ellátásokat évente egyszer, legkésőbb minden év április 30-ig felül kell vizsgálni. Az időskorúak járadékát és az ápolási díjat kétévente kell felülvizsgálni. (2) A felülvizsgálatot a polgármesteri hivatal bevonásával a hatáskör gyakorlója végzi. (3) Az ellátás megszüntetéséről kell intézkedni, ha a folyósítás feltételei megszűntek. 9.. (1) A folyamatos ellátás jogosultja a szociális körülményeiben történt pozitív változást - 15 napon belül - köteles bejelenteni a polgármesteri hivatalnak. (2) Méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését a szociális és egészségügyi bizottság, ha az ellátásban részesült személy családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem az öregségi nyugdíjminimumnak a 75%-át nem éri el. (3) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén - az ellátásban részesülő - a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátást a polgármesteri hivatalnak 30 napon belül köteles visszafizetni. Időskorúak járadéka 10.. Az Szt. 32/B. -ában biztosított hatáskört a polgármester, 2006. január 1-jétől a jegyző gyakorolja. (Mód.: 9/2005.(X.03.)Önk.sz.r.)
5 Munkanélküliek jövedelempótló támogatása 11.. A képviselő-testület a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának megállapításával kapcsolatos hatáskörének gyakorlási jogát a polgármesterre átruházza. Rendszeres szociális segély 12.. Az Szt. 37/A.(1) bekezdésében biztosított hatáskört a polgármester, 2006. január 1-jétől a jegyző gyakorolja. (Mód.: 9/2005.(X.03.)Önk.sz.r.) 12/A.. (1) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit az Szt. 37/A. -a határozza meg. (2) A nem foglalkoztatott jogosult, a folyósítás időtartama alatt köteles együttműködni Polgárdi város Önkormányzatával, továbbá a Fejér Megyei Munkaügyi Központ Székesfehérvári Kirendeltségével és Polgárdi Város Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával. (3) Az együttműködési kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. (4) Az Szt. 37/H. (1) bekezdésében meghatározott foglalkoztatás megszervezését a polgármesteri hivatal szociális ügyintézője végzi. A foglalkoztatást az önkormányzat közhasznú, illetve közcélú munkavégzés keretében biztosítja. (5) A nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyre jogosult az önkormányzattal történő együttműködés keretében köteles a szociális ügyintéző idézésére megjelenni, és az általa felajánlott, az Szt. 37/H. (6) bekezdésének megfelelő foglalkoztatást elfogadni. A jogosult abban az esetben is köteles a munkát elfogadni, ha a szociális ügyintéző azt postai úton, levélben ajánlja fel részére. (6) A (3) bekezdésben foglalt együttműködés keretében a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyre jogosult köteles: a) a szociális ügyintéző által megjelölt időben és helyen megjelenni a munkakör betöltéséhez szükséges kiválasztás céljából. b) amennyiben a munkáltató alkalmazni kívánja úgy a részére átadott "Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra" című nyomtatvánnyal a legközelebbi orvosi vizsgálaton megjelenni, azon részt venni, valamint az orvos által kiállított
6 "Első fokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény" c. nyomtatvánnyal a kiállítást követő munkanapon a munkáltatónál megjelenni. c) továbbá munkáltató által meghatározott időpontban a munkát felvenni, a határozott idejű munkaszerződés lejártáig munkát végezni, d) a közcélú foglalkoztatás lejártát követően a megszüntetést tartalmazó iratok kézhezvételétől számított 5 napon belül a szociális irodán benyújtani a munkaügyi kirendeltség igazolását arról, hogy munkanélküli járadékra jogosulte. (7) Ha a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyre jogosult a (6) bekezdésben szabályozottaknak nem tesz eleget, vagy a foglalkoztatást nem fogadja el, a rendszeres szociális segély iránti kérelmét együttműködés hiánya miatt el kell utasítani, illetve a segélyre való jogosultságot meg kell szüntetni. Nem kell a kérelmet elutasítani, illetve a támogatásra való jogosultságot megszüntetni, ha az egészségügyi alkalmassági vizsgálat szerint a kérelmező a felajánlott munkavégzésre alkalmatlan. (Mód.: 9/2005.(X.03.)Önk.sz.r.) 12/B.. (1) A nem foglalkoztatott jogosult a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt köteles a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programban részt venni, amelynek megszervezése a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladata. A rendszeres szociális segélyére jogosult köteles a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal felvenni a kapcsolatot. (2) A rendszeres szociális segélyt megállapító határozat egy példányát a szociális ügyintéző megküldi a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat részére. (4) A nem foglalkoztatott jogosult az együttműködés során köteles részt venni: - a tanácsadáson, - munkavégzésre történő felkészülési programokon, - életmódot formáló csoportos foglalkozáson. (5) Az együttműködés tartalmáról a segélyben részesülő személy és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője megállapodást köt. A megállapodást a szociális ügyintéző részére 3 napon belül meg kell küldeni. (6) A megállapodás különösen tartalmazza a) az együttműködési program személyre meghatározott tartalmát; b) az együttműködési programon való részvétel gyakoriságát (7) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője az együttműködési programon történő részvételről személyenként nyilvántartást vezet.
7 (8) Ha az aktív korú nem foglalkoztatott az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem veszi fel a kapcsolatot a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, vagy a kapcsolatfelvételt követően a szolgálattal kötött megállapodásban foglaltakat nem tartja be, s ezért együtt nem működőnek minősül, úgy az intézmény vezetője köteles a fenti körülmények bekövetkezésétől számított 3 munkanapon belül értesíteni a szociális ügyintézőt. Ez esetben a támogatást meg kell szüntetni. (9) A segélyezett számára biztosítani kell: - a települést és kistérséget érintő munkaerő-piaci információkat, melyek elősegítik a településen jelentkező foglalkoztatási feszültségek csökkentését. - folyamatos tájékoztatást a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, a munkaerő-piaci szervezet által indítandó munkaerőpiaci programokról, valamint más szervezetek által meghirdetett foglalkoztatást elősegítő pályázati lehetőségekről - a kirendeltséggel együttműködésre kötelezett rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott részére az Sztv-ben foglaltaknak megfelelően megfelelő munkahely felajánlását. (Mód.: 9/2005.(X.03.)Önk.sz. r.) Lakásfenntartási támogatás 13.. (1) A képviselő-testület az Szt. 38.. (1) bekezdésében biztosított hatáskörének gyakorlási jogát a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza. (2) Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást annak a személynek nyújt, akinek a háztartásában együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek. (3) E rendelet alkalmazásában a településen elismert minimális lakásnagyság: aa. hasznos alapterületét számítva 80m2 ab. annál nagyobb lakás esetén személyenként számított 25 m2/fő b. a településen elismert minimális lakásminőség: összkomfort. (4) Lakásfenntartási támogatás állapítható meg önálló ellátásként a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével annak a családnak, személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, és a havi lakásfenntartás költsége meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30%-át 14.. (1) Lakásfenntartási kiadások körében figyelembe kell venni: a./ a lakbér vagy albérleti díjat b./ a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét c./ a nappali villanyáram havi fogyasztási díját 150 kwh összeghatárig, az éjszakai villanyáram fogyasztási díját 200 kwh összeghatárig. d./ a víz- és csatornadíjat összesen havi 10 m3-ig
8 e./ a szennyvíz szippantási havi díjat, f./ a szemétszállítási havi díjat, g./ a főzésre használt gáz esetében havi 1 db palackos gáz mindenkori fogyasztói árát vagy maximum havi 50 m3 földgáz díját, h./ a tüzelőanyag költségét maximum havi 10.000,- Ft összeghatárig, i. / Beruházó Víziközmű Társulatnak fizetett havi érdekeltségi hozzájárulást. (2) A lakásfenntartási kiadások körében nem lehet figyelembe venni a.) a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját, azok fűtési költségeit, vagy azok után járó közüzemi díjakat, b.) közösségi antenna használati díjat, c.) az (1) bekezdés b.) pontjába nem tartozó pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét. 15.. (1) Nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás - komfortfokozatra tekintet nélkül - annak a.) akinek lakása - hasznos alapterületet számítva - a 80 m2 -, vagy annál nagyobb lakás esetén a személyenként számított 25 m2-t meghaladja, b.) aki, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója üdülőingatlannal rendelkezik, vagy azt a rendelet hatálybalépése után elajándékozta, c.) aki, a saját lakóházát nem használja, vagy más használatába adja. (2) A 14-15. -ban foglalt feltételek meglétét a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozóan kell igazolni. 16.. Lakásfenntartási támogatásra jogosult a lakás használója, kivéve a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét. 17.. (1) A lakásfenntartási támogatás legkisebb havi összege jogosultanként 2.500,- Ft. (2) A lakásfenntartási támogatás megállapítható 2-12 hónap időtartamra. (3) A lakásfenntartási támogatás megállapítására irányuló kérelmet évente két alkalommal lehet benyújtani.
9 Ápolási díj 18.. (1) Ápolási díj állapítható meg a jegyes kivételével annak a hozzátartozónak is (Ptk. 685.. b/ pont), aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló, 18. életévét betöltött, tartós beteg személy gondozását és ápolását végzi, valamint akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át. (Mód.: 9/2005.(X.03.)Önk.sz.r.) (2) Az (1) bekezdés alapján megállapított ápolási díj összege nem lehet kevesebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-ánál. (3) A Szt. 41..(2) bekezdésében megállapított hatáskört a Szociális és Egészségügyi Bizottság, 2006. január 1-jétől a jegyző, a 43/B..(1) bekezdésében megállapított hatáskört a Szociális és Egészségügyi Bizottság gyakorolja. (Mód.: 9/2005.(X.03.)Önk.sz.r.) Átmeneti segély 19.. (1) A képviselő-testület az Szt. 45.. (1) bekezdésében biztosított hatáskörének gyakorlási jogát a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza. 20.. (1) Átmeneti segély állapítható meg a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. (2) Átmeneti segély állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át. 21.. (1) Az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő jogosultak részére meghatározott időtartamra, illetve meghatározott időre szólóan is megállapítható havi segély. (2) Amennyiben a kérelemből, vagy az eljárás során az állapítható meg, hogy az átmeneti segélyre közüzemi, vagy intézményi étkezési térítési díj fizetése céljából van szükség, a döntést hozó rendelkezhet a fizetési kötelezettség közvetlen átvállalásáról is.
10 22.. Az esetenkénti átmeneti segély alkalmanként megállapítható felső határa a mindenkori öregségi nyugdíj kétszeres összegét nem haladhatja meg. Temetési segély 23.. A képviselő-testület az Szt. 46.. (1) bekezdésében biztosított hatáskör gyakorlásának jogát a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza. 24.. (1) Temetési segély adható annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, egyedülálló esetén annak 400%-át. (2) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos temetési költség 10%-ánál, de nem haladhatja meg a számlákkal igazolt összeget. (3) Nem állapítható meg temetési segély annak a személynek, aki a.) nem rendelkezik Polgárdi közigazgatási területén állandó lakással b.) a helyben szokásos átlagosnál nagyobb költséggel temetteti el hozzátartozóját. III. Fejezet TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 25.. (1) A képviselő-testület az Szt 47.. (1) bekezdésében biztosított hatáskör gyakorlásának jogát a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza. (2) A kérelmek benyújtására és a döntések előkészítésére a 6. -ban foglaltakat kell alkalmazni. A természetbeni ellátás különösen lehet: - élelmiszerellátás, - tüzelő segély, - ruházati támogatás - közüzemi díjak. 26..
11 Közgyógyellátás 27.. A képviselő-testület az Szt. 50.. (2) bekezdésében biztosított hatáskör gyakorlásának jogát a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza. 28.. Méltányosságból történő közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. A támogatás megállapításának feltétele, hogy kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át. IV. Fejezet SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK 29.. Az önkormányzat az alapellátás keretében ellátja az a. étkeztetést b. házi segítségnyújtást c. családsegítést d. idősek nappali ellátását e. szociális információs szolgáltatást. (Mód: 2/2005.(III.01.)Önk.sz.r.) 30.. (1) A 29..-ban foglalt személyes gondoskodás a Családsegítő Központ és a Gondozási Központ vezetőjének feladata. (2) HK: 2/2005.(III.01.)Önk.sz.r. 31.. (1) Teljes térítésmentes étkeztetésben részesíthető az, akinek a havi jövedelme, illetve a vele közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladja. (2) Nem részesíthető térítésmentes étkeztetésben az a személy, akinek tartásra kötelezhető hozzátartozója van, vagy vele szemben valamely személyt - szerződés alapján - tartási kötelezettség terhel. 32..
12 (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. (2) A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátása. (3) A családsegítés átfogó feladatait a Családsegítő Központ látja el. (Mód: 2/2005.(III.01.)Önk.sz. r.) (4) Az Sztv-ben foglalt szociális információs szolgáltatással kapcsolatos feladatokat a Családsegítő Központ látja el. (Mód: 2/2005.(III.01.)Önk.sz. r.) 33.. Nappali ellátást nyújtó intézmény az Idősek Klubja. Az intézmény elsősorban saját otthonukban élő és önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Napi egyszeri étkezést biztosít. 34.. (1) A személyes gondoskodás igénybevételéért térítési díjat kell megállapítani, melyet a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett). (2) A térítési díjat a rendelet 1. sz. mellékletében foglalt díjtáblázat szerint kell megállapítani. 35.. Nem állapítható meg térítési díj annak az ellátottnak a terhére, akinek havi jövedelme a mindenkori nyugdíjminimumot nem éri el, együtt élő családtagok esetén az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum összegét.
13 36.. Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorulókat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított intézménybe kell utalni. 37.. (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő fizeti meg. Ha az étkezésben vagy a házi segítségnyújtásban részesülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes a térítési díj megfizetéséről a törvényes képviselő gondoskodik. A személyi térítési díjat az igénylő szociális helyzete és az intézményi térítési díj figyelembe vételével kell megállapítani. (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díját minden év január 31-ig a képviselő testület állapítja meg. Az új intézményi térítési díj alapján fizetendő személyi térítési díjat minden év március 1-től lehet először alkalmazni. A személyi térítési díj összegét minden év február 28-ig a Gondozási Központ vezetőjének felül kell vizsgálnia. (Mód: 2/2005.(III.01.)Önk.sz. r.) (3) A személyi térítési díjat utólag a Gondozási Központ vezetőjénél kell befizetnie az ellátást igénybe vevőnek. (4) Abban az esetben, ha az ellátást igénylő személy tartási, öröklési szerződést kötött, a személyi térítési díjat az eltartó köteles megfizetni. (5) A Gondozási Központ vezetője a kötelezettet hátralék esetén felhívja tartozásának rendezésére. 38.. (1) A képviselő-testület a szolgáltatástervezési koncepciójában meghatározott feladatok megvalósulásának végrehajtásának ellenőrzésére szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek tagjai a polgármester, jegyző, Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke, Családsegítő Központ vezetője, Gondozási Központ vezetője. (2) A szociálpolitikai kerekasztal évente legalább 1 ülést tart. Az ülést a polgármester hívja össze.
14 V. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 39.. A rendelet alkalmazásában lakás hasznos alapterülete: a lakás céljára szolgáló és a végleges (a vakolt, vagy burkolt) falsíkkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 2 m. 40.. (1) A rendelet 2004. október 15. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 6/2004.(IV.08.)Önk.sz. rendelet, valamint az azt módosító 19/2004.(VII.05.)Önk.sz. rendelet hatályát veszti. Polgárdi, 2005. október 24. Borbély István polgármester Dr. Pintér György jegyző A rendelet kihirdetése 2005. október 24. napján megtörtént. Polgárdi, 2005. október 24. Dr. Pintér György jegyző
15 1. számú melléklet Jövedelem Az étkezés személyi térítési díjának megállapítása A mindenkori öregségi nyugdíjminimum A mindenkori A minden- kori + 2000,- Ft + 5000,- Ft + 8000,- Ft 11000,- Ft öregségi nyugdíjnyugdíj- minimum minimum 2,5-szere- 2-szerese se A mindenkori nyugdíjminimum 2,5- szeresénél magasabb összeg Jövedelemből fizetendő % mértéke 20 % 40 % 60 % 80 % 100 % 150 % 180 % Az étkezési térítési díj alapja a mindenkori élelmezési nyersanyagköltség. Jövedelem A házi segítségnyújtás személyi térítési díjának megállapítása A mindenkori öregségi nyugdíjminimum A mindenkori A minden- kori + 2000,- Ft + 5000,- Ft + 8000,- Ft 11000,- Ft öregségi nyugdíjnyugdíj- minimum minimum 2,5-szere- 2-szerese se A mindenkori nyugdíjminimum 2,5- szeresénél magasabb összeg Jövedelemből fizetendő % mértéke 20 % 40 % 60 % 80 % 100 % 150 % 180 % A házi segítségnyújtás óradíj alapja 300,- Ft.(Mód: 2/2005.(III.01.)Önk.sz. r.)