ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT Érvényes: 2018. május 22-től Dr. fci rári Szabolcs főigazgató 1/29
Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS... 4 1. Az intézmény megnevezése... 4 2. Az intézmény alapvető feladatai... 4 3. Az intézmény kapcsolatrendszere... 4 4. Törvényi hivatkozások...5 II. SZABÁL YOK, BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 5 5. Az intézményi adatvédelem célja... 5 6. A szabályzat hatálya kiterjed... 7 7. Fogalmak...7 8. Az egészségügyi ellátó hálózat szerveinek adatkezelése...8 A GYÓGYKEZELÉS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉS... 9 1. Titoktartási kötelezettség...9 2. Tájékozódási, tájékoztatási jog és kötelezettség... 9 3. A gyógykezelés során jelenlévő személyek... 10 4. Adatszolgáltatás az érintett részéről... 10 IV. ADATOK TOVÁBBÍTÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ HÁLÓZATON BELÜL10 1. Adattovábbítás az egészségügyi intézmény részéről...10 2. Közegészségügyi' járványügyi célból történő adatkezelés...11 3. Népegészségügyi célból történő adatkezelés... 11 4. Statisztikai célú adatkezelés... 12 5. Tudományos kutatás céliából történő adatkezelés... 12 6. A társadalombiztosítási igazgatási szervek adatkezelése...12 7. Adattovábbítás az egészségügyi ellátó hálózaton kívüli szerv megkeresésére.. 13 V. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZEMÉLYAZONOSÍTÓ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA.14 1, Ellátó munkahelyek...14 2. Egészségügyi dokumentáció részei... 14 3» A betegellátó nyilvántartási feladatai...15 4. Egészségügyi dokumentáció megőrzése... 15 5. Dokumentáció és adattárolás... 15 6. Egészségügyi és személyes adatok megsemmisítése...17 7. Adatfelvétel és módosítása... 17 VI. AD A TVÉDELEM AZ ELEKTRONIKUS AD A TKEZELÉS SORÁN...19 1. Adathozzáférés...19 2. A hozzáférési jogok általános rendje... 20 3. 1KIR rendszer hozzáférhetőségének szabályai... 21 4. Hozzáférés a beteg tárolt egészségügyi adataihoz... 22 5. Adatmódosítás... 22 6. Adatbiztonság...23 7. Adatkezelés a kórházi informatikai rendszeren kívül... 25 8. A kórházi informatikai rendszer fejlesztése és karbantartása...26 VII. STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSOK... 26 VIII. AZ INTÉZMÉNY ADATVÉDELMI FELELŐSE... 27 1. Az Intézményi Adatvédelmi Felelős (IAVF) személye' feladatai...27 2. Az Intézményi Adatvédelmi Felelős kötelezettségei' jogai...28 2/29 6400 Kiskunhalas, Dr. Monszpart L. u. 1. Tel.; 77/522-000
3. Egység Adatvédelmi Felelős (KAVT) vagy az általa megbízott személy feladatai 29 4. Hatályosság... 29 5. Adatvédelmi képzés... 29 3/29
1. Az intézmény megnevezése I. ÁLTALÁNOS BEVEZETES Székhelye: 6400 Kiskunhalas, Dr. Monszpart L. u. 1. Az intézmény telephelyei: - 6400 Kiskunhalas, Dr. Monszpart L. u.l - Kiskőrösi Rendelőintézet 6200 Kiskőrös, Kossuth L. u. 6. - Keceli Rendelőintézet 6237 Kecel, Fő tér 3. Fenntartó szerve: Állami Egészségügyi Ellátó Központ Cím: 1125 Budapest, Diós árok 3. Levelezési cím: 1525 Budapest 114. P.O.B. 32. Tel.: (+361) 356-1522 Fax: (+361) 375-7253 www.aeek.hu e-mail:aeek@aeek.hu Tulajdonos: Magyar Állam Jogállása: önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. 2. Az intézmény alapvető feladatai Az ÁNTSZ által engedélyezett területen a lakosság kórházi fekvőbeteg és járóbeteg szakellátása a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kötött szerződés alapján. Alapfeladatát a fekvőbeteg osztályok, gondozók, szakrendelések, a diagnosztikai osztályok, és a gazdasági-műszaki ellátó szolgálatok tevékenységén keresztül látja el. Az egyes egységeket a betegellátás érdekében hozták létre. Az intézmény közvetlen szakmai irányító szervezete az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Dél-alföldi Területi Hivatala, székhelye: Kecskemét 3. Az intézmény kapcsolatrendszere Az intézmény kapcsolatot tart fenn: - Gyógyszerészeti -és Egészségügyi Minőség- És Szervezeti Fejlesztési Intézet Kiskunhalas Város Önkormányzatával, Kiskunhalas Város Önkormányzat - Tulajdonosi és Pénzügyi Bizottságával, - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, NEAK Dél-alföldi Területi Hivatalával, Országos Intézetekkel, - Mentőszolgálattal, Bács-Kiskun Megye egészségügyi intézményeivel, - Háziorvosokkal, - Egyéb egészségügyi intézményekkel, - Nemzeti Erőforrás Minisztériumával, - Dél-alföldi Regionális Egészségügyi Tanáccsal (RÉT), 4/29
- Kórházszövetséggel, - Egészségügyi Gazdasági Vezetők Társaságával (EGVE). 4. Törvényi hivatkozások 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 1997. évi CLIV, tv. az egészségügyről, 1999. évi LXXI. tv. - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Törvény módosításról, 1997. évi XLVII. tv. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről, 62/1997. (XII. 21.) NM rendelet az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésének egyes kérdéseiről, 9/1999. EüM. Rendelet Az egészségügyi intézmények iratkezelési szabályzatáról, NEAK szerződésben meghatározott adatközlések, II. SZABÁL YOK, BE VEZETŐ RENDELKEZÉSEK 5. Az intézményi adatvédelem célja 1) A szabályzat célja. hogy meghatározza az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatok és az azokhoz kapcsolódó személyes adatok kezelésének feltételeit és céljait, támogassa az adatvédelmet. 2) Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja: (a. Az egészség megőrzésének, javításának, fenntartásának előmozdítása. (b. A betegellátó eredményes gyógykezelési tevékenységének elősegítése, ideértve a szakfelügyeleti tevékenységet is. (c. Az érintett egészségi állapotának nyomon követése. (d. A népegészségügyi, közegészségügyi és járványügyi érdekből szükségessé váló intézkedések megtétele. 3) Az 1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet adatot kezelni: a. Egészségügyi szakember-képzés. b. Orvos-szakmai és epidemiológiai vizsgálat, elemzés, az egészségügyi ellátás tervezése, szervezése, költségek tervezése. c. Statisztikai vizsgálat. d. Tudományos kutatás. e. Az egészségügyi adatot kezelő szerv vagy személy hatósági vagy törvényességi ellenőrzését, szakmai vagy törvényességi felügyeletét végző szervezetek munkájának elősegítése, ha az ellenőrzés célja más módon nem érhető el, valamint az egészségügyi ellátásokat finanszírozó szervezetek feladatainak ellátása. f. A társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az egészségi állapot alapján történik. g. Az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a 5/29
gazdaságos gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás, rendelési szabályai betartásának a vizsgálata, továbbá külön jogszabály szerinti szerződés alapján a jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az ártámogatás elszámolása. h. Bűnüldözés, továbbá a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározott feladatok ellátására kapott felhatalmazás körében bűnmegelőzés. i. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása, az abban kapott felhatalmazás körében. j. Közigazgatási eljárás k. Szabálysértési eljárás. l. Ügyészségi eljárás. m. Bírósági eljárás. n. Az érintettnek nem egészségügyi intézményben történő elhelyezése, gondozása. o. A munkavégzésre való alkalmasság megállapítása függetlenül attól, hogy ezen tevékenység munkaviszony, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszony, hivatásos szolgálati viszony vagy egyéb jogviszony keretében történik. p. Közoktatás, felsőoktatás és szakképzés céljából az oktatásra, illetve képzésre való alkalmasság megállapítása. q. A katonai szolgálat teljesítésére való alkalmasság megállapítása. r. Munkanélküli ellátás, foglalkoztatás elősegítése, valamint az ezzel összefüggő ellenőrzés. s. Az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére vényen rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás folyamatos és biztonságos kiszolgáltatása, illetve nyújtása érdekében t. A munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések - ideértve a fokozott expozíciós eseteket is - kivizsgálása, nyilvántartása és a szükséges munkavédelmi intézkedések megtétele u. A fentiekben meghatározott céloktól eltérő célra is lehet adatot kezelni az érintett, illetve törvényes vagy meghatározott képviselője megfelelő tájékoztatáson alapuló - írásbeli hozzájárulásával egészségügyi és személyazonosító adatot kezelni. Csak olyan és annyi egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelés cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. v. Eredményesség alapú támogatásokban részesülő gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eredményességének, támogatásának megállapítása és ezen gyógyszerekkel kezelt kórképek finanszírozási eljárásrendszerének alkotása. w. Betegút tervezés. x. Közmunka program. A 2. és 3. pontokban meghatározott céloktól eltérő célra is lehet az érintett, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselője (a továbbiakban együtt törvényes képviselő) - megfelelő tájékoztatáson alapuló - írásbeli hozzájárulásával egészségügyi és személyazonosító adatot kezelni. Csak annyi és olyan egészségügyi, illetve személyazonosító adat kezelhető, amely az adatkezelési cél megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. 6/29
6. A szabályzat hatálya kiterjed - Minden egészségügyi ellátást nyújtó, valamint annak szakmai felügyeletét, ellenőrzését végző szervezetre és természetes személyre, továbbá az irányított betegellátás szervezését végző szervezetre (továbbiakban egészségügyi ellátó hálózat), valamint minden olyan jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és természetes személyre, amely vagy aki egészségügyi és személyazonosító adatot kezel (a továbbiakban egyéb adatkezelő szerv). - Minden, az egészségügyi ellátóval, valamint az egyéb adatkezelővel kapcsolatba került vagy kerülő, illetve annak szolgáltatásait igénybe vevő természetes személyre, függetlenül attól, hogy beteg-e vagy egészséges (érintett). - A szabályzat előírásai szerint kezelt, az érintettre vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatra. 7. Fogalmak Adatvédelem: személyhez kötődő bizalmas jellegű adatok illetéktelen használatának megakadályozása - a személyes jogok védelme. Adatbiztonság: bármilyen tárgyú, bármilyen formában tárolt adatok fizikai védelme megsemmisülés, illetéktelen hozzáférés, adathiba, vagy jogosulatlan megváltoztatás ellen. Esészsésügyi adat: az érintett személy testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat, továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás). Személyazonosító adat: a családi és utónév, leánykori név, a nem, a születési hely és idő, az anya leánykori családi és utóneve, a lakóhely, a tartózkodási hely, a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TÁJ szám) együttesen vagy ezek közül bármelyik, amennyiben alkalmas vagy alkalmas lehet az érintett azonosítására. Gyógykezelés: minden olyan tevékenység, amely az egészség megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógyítása, a megbetegedés következtében kialakult állapotromlás szinten tartása vagy javítása céljából az érintett közvetlen vizsgálatára, kezelésére, ápolására, orvosi rehabilitációjára, illetve mindezek érdekében az érintett vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások kiszolgálását, a mentést és betegszállítást, valamint a szülészeti ellátást is. Orvosi titok: az egészségügyi ellátás során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyes adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat. Egészségügyi dokumentáció: az egészségügyi ellátás során a betegellátó tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától. 7/29
H Kezelést végző orvos: a beteg adott egészségével, illetve egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati és terápiás tervet meghatározó, továbbá ezek keretében beavatkozásokat végző orvos, illetve orvosok, akik a beteg gyógykezeléséért felelősséggel tartoznak. H Egészségügyi dolgozó: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi szolgáltatás nyújtásában közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy. 8 Egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi intézmény által elvégzett, a beteg gyógykezelésére irányuló tevékenység. Betegellátó: a kezelést végző orvos, az egészségügyi szakdolgozó, az érintett gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet végző egyéb személy, a gyógyszerész. Az intézményvezető', az intézmény szakmai vezetője, Főigazgató Ügyvezető. a Intézményi adatkezelő: a betegellátó, az intézményvezető, az adatvédelmi felelős, illetve az adatkezeléssel általuk megbízott egyéb személy, a tolmács és a jeltolmács, valamint a külön törvény alapján adatkezelésre felhatalmazott személy vagy szerv vezetője. Rendszer Adminisztrátor, az Informatikai rendszerek üzemeltetését végző természetes személy IKIR Rendszer. Intézményközi Információs Rendszer, A Dél-Dunántúli, az Dél- Alföldi és az Dél-Magyarországi régiókba tartozó egészségügyi intézmények között működő informatikai rendszer. H Közeli hozzátartozó: A közeli hozzátartozó fogalma alá a magyar Polgári Törvénykönyv 685., b pontja szerint az alábbiak tartoznak: a házas társ, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házas társ, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa; H Sürgős szükség: az egészségi állapotban hirtelen bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában az érintett közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. 8 Közérdekű adat: egyéb közfeladatot ellátó szerv (állami vagy helyi önkormányzat) vagy személy kezelésében lévő, nem személyes adat fogalma alá nem eső adat. H Különleges adat a) faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, pártállásra, vallásra; b) egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre, büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok. 8. Az egészségügyi ellátó hálózat szerveinek adatkezelése Az egészségügyi ellátó hálózaton belül az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésére - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - jogosult: - a betegellátó, 8/29
- az intézményvezető, - az adatvédelmi felelős, - az ellátásszervező. Egészségügyi és személyazonosító adatot továbbíthat: - az intézmény vezetője, - a kezelést végző orvos, - a keresőképesség elbírálása során az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ellenőrző főorvosa, - az ellátásszervező adatelemzéssel megbízott alkalmazottja, - tisztiorvos, - a betegellátó a jelen szabályzat IV. fejezet 2. pontjában foglaltak szerint, - a területi védőnői ellátást nyújtó egészségügyi szolgálat feladatkörébe tartozó esetben a védőnő, a külön jogszabályban meghatározott esetben az iskolai védőnő. Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, vagy megsemmisüléssel, megváltozással, károsodással, nyüvánosságra kerüléssel, továbbá illetéktelen személy hozzáférésével szemben. III. A GYÓGYKEZELÉS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATKEZELÉS 1. Titoktartási kötelezettség Az egészségügyi dolgozót, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személyt minden, a beteg állapotával kapcsolatos, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során tudomására jutott adat és egyéb tény vonatkozásában, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy az adatokat közvetlenül a betegtől, vizsgálata, vagy gyógykezelése során, illetve közvetetten az egészségügyi dokumentációból vagy bármely más módon ismer meg. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy a jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő. 2. Tájékozódási, tájékoztatási jog és kötelezettség - Az érintett, vagy annak törvényes képviselője jogosult a gyógykezeléssel Összefüggésben történő adatkezelésről, a rá vonatkozó egészségügyi és személyazonosító adatokat megismerni, az orvosi dokumentációba betekinteni, valamint arról saját költségére másolatot kapni. - A fenti jog megilleti az érintett közeli hozzátartozóját, kivéve, ha a beteg korábban másként rendelkezett. - Az érintett halála esetén az érintett közeli hozzátartozója, törvényes képviselője, örököse jogosult a halálozással összefüggő, vagy összefüggésbe hozható, a megelőző kezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, arról saját költségére hiteles másolatot kérni, ha az érintett korábban másként nem rendelkezett. - Az egészségügyi adat felvétele a gyógykezelés része. A kezelőorvos dönti el, a szakma szabályainak megfelelően, hogy mely egészségügyi adat felvétele szükséges. 6400 Kiskunhalas, Dr. Monszpart L. u. 1, Tel.: 77/522-000 9/29
3. A gyógykezelés során jelenlévő személyek - a kezelést végző orvos, - egészségügyi személyzet, - a rendőrség tagja, ha az érintett fogvatartott, vagy személyi védelemre szorul, - büntetés-végrehajtó személyzet tagja, ha az érintett szabadságvesztését tölti, - szakember-képzésre kijelölt intézményben orvostanhallgató, egészségügyi szakképzésben résztvevő szakdolgozó - erről a beteget ellátása előtt tájékoztatni kell, - az a személy, aki az érintett előző gyógykezelésében részt vett, - akinek az intézményvezető, vagy az intézeti adatvédelmi felelős erre engedélyt adott tudományos kutatás céljából, - kivéve, ha a beteget meg nem tiltja, - a fentieken kívül csak a beteg hozzájárulásával lehet jelen más személy. 4. Adatszolgáltatás az érintett részéről - Abban az esetben, ha az érintett önként fordul az egészségügyi ellátó hálózathoz, a gyógykezeléssel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló hozzájárulását - ellenkező nyilatkozat hiányában - megadottnak kell tekinteni, és erről az érintettet (törvényes képviselőjét) tájékoztatni kell. - Sürgős szükség, valamint az érintett belátási képességének hiánya esetén az önkéntességet vélelmezni kell. - Az alábbi esetekben az érintett köteles az adatszolgáltatásra; H ha beigazolódott, hogy a törvényben kiemelt fertőző, vagy fertőzéses eredetű mérgezéses betegségben szenved, H ha a törvényben felsorolt szűrő- és alkalmassági vizsgálatok elvégzéséhez van szükség, 3 ha az adatszolgáltatásra magzat, vagy kiskorú gyermek kezeléséhez van szükség, H ha bűnüldözés, bűnmegelőzés céljából az illetékes szerv elrendelte (bíróság, ügyészség), nemzetbiztonsági cél érdekében. IV. ADATOK TOVÁBBÍTÁSA A Z EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓ HÁLÓZA TÓN BELÜL 1. Adattovábbítás az egészségügyi intézmény részéről A jelen szabályzat II/l. bekezdés 2.) és 3.) pontjában megfogalmazott adatkezelés esetén az egészségügyi és személyazonosító adatok az egészségügyi ellátó hálózaton belül továbbíthatók, illetve összekapcsolhatók. Ennek keretében az adatokat csak addig az időpontig, és olyan mértékig lehet összekapcsolni, ameddig az a megelőzés, gyógykezelés, közegészségügyi, járványügyi intézkedések megtételéig feltétlenül szükséges. Az érintett betegségével kapcsolatosan minden adat továbbítható, ha azt a beteg kifejezetten meg nem tiltotta. Ennek lehetőségéről az érintettet a továbbítás előtt tájékoztatni kell, és ehhez a betegnek a beleegyezését kell adnia. 10/29
Sürgős szükség esetén a kezelőorvos által ismert, a gyógykezeléssel összefüggő minden egészségügyi és személyazonosító adat továbbítható az érintett hozzájárulása nélkül is (ilyen a közvetlen életveszély elhárítása). 2. Közegészségügyi, járványügyi célból történő adatkezelés A betegellátó haladéktalanul továbbítja az ÁNTSZ - az érintett lakóhelye, tartózkodási helye, illetve munkahelye szerint illetékes - kistérségi intézetének az adatfelvétel során tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adatot, ha fertőző betegséget észlel, vagy annak gyanúja merül föl. Továbbá, ha foglalkozási eredetű megbetegedést észlel, vagy annak gyanúja merül föl, vagy az érintett foglalkozása gyakorlása közben egészségre káros anyag hatásának van kitéve, és szervezetében az anyag koncentrációja a megengedett mértéket meghaladja. * A mellékletben nem szereplő fertőző (illetve a melléklet b) pontjában felsorolt) betegségek előfordulása esetén a betegellátó személyazonosító adatok nélkül csak az egészségügyi adatokat jelentheti az ÁNTSZ intézetnek. Az ÁNTSZ kistérségi intézete közegészségügyi vagy járványügyi közérdekre hivatkozva - az anonim szűrővizsgálat HÍV fertőzött és AIDS beteg kivételével - kérheti az érintett személyazonosító adatait. A tüdőgondozó intézetek a tuberkulózis, illetve a bőr- és nemi beteg ellátás intézményei nemi betegségek előfordulása esetén - további személyek veszélyeztetésére tekintettel egymás között továbbíthatják az érintett kontaktusaira vonatkozó személyazonosító adatok közül a családi és utónevet, a leánykori nevet, valamint a lakó- és tartózkodási helyet. Valamely anyag által okozott mérgezés előfordulása esetén a betegellátó továbbítja az egészségügyi adatokat az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat részére. Amennyiben az érintett annak megállapítása érdekében, hogy HÍV vírusával fertőződött-e - személyazonosságának előzetes felfedése nélkül - szűrővizsgálaton kíván részt venni, személyazonosító adatait a betegellátó részére nem köteles átadni. Amennyiben a szűrővizsgálat eredménye pozitív, a betegellátó felhívására az érintett személyazonosító adatait köteles átadni. Erről az érintettet a szűrővizsgálat megkezdése előtt tájékoztatni kell. A közegészségügyi, járványügyi célból történő adatkezelésre vonatkozóan a részletes listát az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről, és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 1-3. számú mellékletei tartalmazzák. 3. Népegészségügyi célból történő adatkezelés * Amennyiben az érintett újszülött vagy csecsemő a BNO szerinti valamely veleszületett rendellenességben szenved, a kezelést végző orvos az érintett személyazonosító adatait, és egészségügyi adatait, valamint törvényes képviselője nevét, illetve lakcímét továbbítja a külön jogszabály szerint vezetett Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) részére. Amennyiben a magzatnál veleszületett rendellenességre utaló elváltozást észlelnek, az előző pont szerint kell eljárni, és az érintett személyazonosító adatain a várandós anya adatait kell érteni. 11/29
A VRONY által küldött, megelőzés érdekében készített kérdőívet - a gondozást végző területi védőnő által - kitöltés után vissza kell küldeni. H Spontán vagy indukált magzati halálozás, illetve halvaszületés esetén a kérdőívet a kezelőorvos tölti ki. * Daganatos eredetű betegség észlelése esetén a betegellátó továbbítja az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait a külön jogszabály szerint vezetett Nemzeti Rákregiszternek. 4. Statisztikai célú adatkezelés 1 Az érintett egészségügyi adatai statisztikai célra az alábbi bekezdésekben foglaltak kivételével - személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetők. H Az érintett egészségügyi és személyazonosító adata statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmas módon az érintett írásbeli hozzájárulásával adható át. Élve születés és halálozás esetén a születés, illetve halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatal részére az egészségügyi és személyazonosító adatokat át kell adni. A születéssel, illetve halálozással kapcsolatos események anyakönyvezése céljából teljesítendő bejelentési kötelezettsége során a betegellátó megismerheti és továbbíthatja élve születés esetén a gyermek szülei, halálozás esetén az életben lévő házastárs személyi azonosítóját. 5. Tudományos kutatás céliából történő adatkezelés Tudományos kutatás céljából az intézményvezető vagy az adatvédelmi felelős engedélyével a tárolt adatokba be lehet tekinteni, azonban tudományos közleményben nem szerepelhetnek egészségügyi és személyazonosító adatok oly módon, hogy az érintett személyazonossága megállapítható legyen. Tudományos kutatás során a tárolt adatokról nem készíthető személyazonosító adatokat is tartalmazó másolat. a A fenti bekezdés alapján a tárolt adatokba betekintett személyekről, a betekintés céljáról és időpontjáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás kötelező megőrzési ideje 10 év. A kutatási kérelem megtagadását az intézményvezető vagy az adatvédelmi felelős köteles írásban megindokolni. A kérelem megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat. A per megindítására és az eljárás lefolytatására a 2011.évi CXII. törvény 21-23. szabályai az irányadóak. 6. A társadalombiztosítási igazgatási szervek adatkezelése H Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, valamint ezek igazgatási szervei (a továbbiakban együtt társadalombiztosítási igazgatási szervek) részére abban az esetben továbbítható egészségügyi és személyazonosító adat, amennyiben arra az érintettnek járó társadalombiztosítási ellátások megállapítása, folyósítása céljából van szükség, és az egészségi állapot alapján történik, valamint az a társadalombiztosítási alapok kezelői gazdálkodásának, továbbá a társadalombiztosítási ellátások folyósításának ellenőrzése céljából indokolt. 12/29
Az egészségügyi és személyazonosító adatokat a társadalombiztosítási igazgatási szervek kizárólag az ellátás megállapításával, folyósításával, az ellenőrzés lefolytatásával, egészségbiztosítási orvos szakértői, illetve jogorvoslati tevékenységgel megbízott dolgozója kezelheti. * A társadalombiztosítási igazgatási szervek által lefolytatott ellenőrzés során a társadalombiztosítás szerveinek csak orvos, illetve gyógyszerész végzettségű alkalmazottja ismerheti meg az érintett összekapcsolt egészségügyi és személyazonosító adatait. 7. Adattovábbítás az egészségügyi ellátó hálózaton kívüli szerv megkeresésére * Bármilyen megkeresés, hivatalos adatok átadására, kizárólag az intézmény titkárságán keresztül történhet, iktatást követően. A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos az érintett egészségügyi és személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkeresésben fel kell tüntetni a megismerni kívánt egészségügyi és személyazonosító adatokat. Megkereső szervek: Büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvos szakértő, polgári és közigazgatási ügyben az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi orvos szakértő. Szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek. A nemzetbiztonsági szolgálatok, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében, az abban kapott felhatalmazás körében. A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni. Az érintettnek első ízben történő orvosi ellátásakor a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye. Az adattovábbításhoz az érintett beleegyezése nem szükséges. m Egészségügyi és személyazonosító adatot közigazgatási eljárás, illetve az érintettnek intézményi elhelyezése, gondozása céljából akkor lehet továbbítani, ha arra az érintett jogai érvényesítéséhez vagy kötelezettségei teljesítéséhez van szükség. * Amennyiben az érintett egészségügyi adatai más személyt is érintenek, az egészségügyi és személyazonosító adatok továbbításához e harmadik személy (törvényes képviselője) írásbeli hozzájárulását be kell szerezni. A személyazonosításra alkalmatlan egészségügyi adat időbeli és területi korlát nélkül továbbítható. 13/29
V. A Z EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZEMÉL YAZONOSÍTÓ AD A TOK NYÍL VÁNTAR TÁS A 1. Ellátó munkahelyek Gyógyító osztályok: olyan egészségügyi munkahelyek, amelyek biztosítják a betegek beutalás, vagy sürgős ellátása esetén: a betegség megállapításához szükséges vizsgálatok elvégzését, orvosi előírás szerinti gyógykezelést, műtéti beavatkozást, gyógykezeléshez szükséges ápolást, étkezést (diéta), távozás esetén az életvezetéshez szükséges tanácsadást. Szakrendelések: szakorvos által fekvőbeteg szakellátáson kívül végzett gyógyító - megelőző tevékenységet végző egységek. Diagnosztikai és terápiás egységek: fekvő - és járóbeteg ellátásnál a betegség megállapításához szükséges vizsgálatok elvégzése, kiértékelése és azok közlése (lelet) az orvossal, valamint a gyógykezeléshez szükséges therápia biztosítására szolgáló eü. munkahelyek. Pl.: képalkotó és diagnosztikai eljárások (RTG, UH, EKG, EEG), laboreljárások, izotóp vizsgálatok, cytológia, szövettan, fiziko - és mozgásterápia. A beteg vizsgálatával, és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tartalmazza az ellátás folyamatát. 2. Egészségügyi dokumentáció részei a beteg személyazonosító adatai, cselekvőképes beteg esetén az értesítendő személy, kiskorú illetve gondnokság alatt álló beteg esetén a törvényes képviselő neve, lakcíme, elérhetősége, a kórelőzmény, kortörténet, első vizsgálat eredménye, diagnózis és a gyógykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredmények, a vizsgálatok elvégzésének időpontja, az ellátást indokoló betegség megnevezése, kísérőbetegségek, szövődmények, elvégzett beavatkozások ideje, és azok eredményei, gyógyszeres és egyéb terápiák, annak eredményei, a beteg gyógyszer - túlérzékenységére vonatkozó adatai, a betegnek, vagy tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítése, - beleegyezés, illetve visszautasítás ténye, valamint időpontja, minden olyan adat vagy tény, amely a beteg gyógyulására befolyással lehet (dekurzus és ápolási dokumentáció, lázlap). 14/29
A papír alapú egészségügyi dokumentáció részletes kezeléséről az Intézményi Iratkezelési Szabályzat rendelkezik. 3. A betegellátó nyilvántartási feladatai Az érintettről felvett, az egészségügyi ellátás érdekében szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot, valamint azok továbbítását nyilván kell tartani. Az adattovábbításról szóló feljegyzésnek tartalmaznia kell az adattovábbítás címzettjét, módját, időpontját, valamint a továbbított adatok körét. A nyilvántartás eszköze lehet minden olyan adattároló eszköz vagy módszer, amely biztosítja az adatok védelmét. A kezelést végző orvos az általa vagy az egyéb betegellátó által felvett - a gyógykezelés vagy a közegészségügy járványügy szempontjából jelentős - egészségügyi adatokról, valamint a saját tevékenységéről és intézkedéseiről feljegyzést készít. A feljegyzés a nyilvántartás részét képezi. A betegellátó nyilvántartja azokat az érintetteket, akikről bebizonyosodott vagy valószínűsíthető, hogy fertőző betegségben szenvednek. Ezzel összefüggésben nyilván kell tartani a megelőző gyógyszeres kezelésre, a szűrővizsgálatra, a járványügyi megfigyelésre, a járványügyi ellenőrzésre, a járványügyi zárlatra kötelezett személyeket. A védőoltásra kötelezett személyeket. Azokat, akik kábítószer-élvezők, gyógyszert kóros mértékben fogyasztók, illetve egyéb, hasonló jellegű függőséget okozó anyagot használnak. * Külföldre történő adattovábbítás esetén is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségügyi és személyazonosító adatok csak akkor továbbíthatók, ha a külföldi adatkezelőnél az 1997. évi XLVII. tv. 6. előírásai minden egyes adatra nézve teljesülnek. E törvény előírásait alkalmazni kell a meghalt személyre vonatkozó egészségügyi adatok esetén is. 4. Egészségügyi dokumentáció megőrzése A papír alapú dokumentumok megőrzéséről az Intézményi Iratkezelési Szabályzat rendelkezik. Az egészségügyi dokumentáció részét képező iratok megőrzéséért annak az osztálynak a vezetője felelős, ahol az adott vizsgálati eredmény keletkezett. A felelősség időtartama maximum 5 évig, a Központi irattárba történő átadásig terjed. Az egészségügyi dokumentációt valamennyi részével együtt 30 évig, a zárójelentést 50 évig kell megőrizni. A képalkotó diagnosztikai eljárással készült felvételeket 10 évig, a leleteit 30 évig kell megőrizni. A fentiektől eltérő, betegellátó munkahelyen keletkezett egyéb egészségügyi dokumentációval kapcsolatosan a mindenkor hatályban lévő Intézményi Iratkezelési Szabályzat szerint kell eljárni. 5. Dokumentáció és adattárolás Mindazon munkahelyeken, ahol a beteg megbetegedésével, testi, lelki, értelmi állapotával, az ellátás körülményeire utaló, személyi illetve betegadatokat tárolnak, gondoskodni kell a szakszerű tárolásról. 15/29
a. Eü. munkahelyeken való tárolás: Az eü. munkahelyeken közvetlenül nem történik adattárolás, az adatokat a munkahelyek a Kórházi Informatikai rendszeren keresztül érhetik el, az Intézmény szerver szobájában elhelyezett szerverekről. Elemi károktól mentes, zárható helységekben, e célra létrehozott - irattárként működő - tároló helységekben (kartonok, leletek, rtg. filmek), valamint fioppyk, CD-k esetén zárható kazetta, vagy szekrény. b. Intézményi Irattár: a. A szerver szobában a Kórházi Informatikai rendszereket kiszolgáló szervereken a betegellátás során rögzítésre kerülő összes adat tárolása történik. b. A Központi irattárhoz kapcsolódó, az alábbiakban felsorolt dokumentumok megőrzése szükséges: Fekvőbeteg ápolásával kapcsolatban keletkező dokumentációk - nyilvántartások, osztálynaplók, műtéti naplók, kortörténetek - megőrzése. (Kórlapok 30 év, zárójelentés 50 év). - A betegdokumentációk irattározása, az intézményen belüli, és a kívülről érkező megkeresések - kórlapok visszaadása, zárójelentések másolása. - Tudományos munkák készítéséhez kért több éves átfogó nagy mennyiségű kórlapok előkészítése, irattárba visszahelyezése. A tárolt adatok jelenlegi tárolási formái: 1. Az kórházi beteg adatok digitálisan a kiszolgálón egy adatbázisban vannak tárolva, emellett az előző napi teljes adatbázis mentése a kiszolgálón kívül egy másik fizikailag elkülönített számítógépen is tárolásra kerül. 2. Papíralapon: kortörténet (teljes kórlap) eredeti papír formában, és elektronikusan. Irattározási elv: egy adott éven belül távozottak születési dátum szerint növekvő sorrendben (külön férfiak és külön a nők) kerülnek rendezésre, hajtogatós dossziéban. (Egy beteg több bennfekvése esetén így az adott éven belül az összes anyag egy dossziéba kerül.) c. Dokumentációk reprodukálhatósága: Fekvőbeteg dokumentáció 1) Kórházi informatikai rendszerből, 1999-től a rendszer bevezetésétől kezdve 2) Papír alapú kórlap-dokumentáció: (léteznek kizárólag papír alapú dokumentumok) Rendőrség, bíróság, egyéni megkeresés esetén: zárójelentés, vagy (kéréstől függően) a teljes kórlap-dokumentációról fénymásolat készül. Járóbeteg dokumentáció 1) Kórházi informatikai rendszerből, 1999-től a rendszer bevezetésétől kezdve 3) Papír alapú dokumentáció: : (léteznek kizárólag papír alapú dokumentumok) Rendőrség, bíróság, egyéni megkeresés esetén:zárójelentés, vagy (kéréstől függően) a teljes kórlap-dokumentációról fénymásolat készül. 6400 Kiskunhalas, Dr. Monszpart L. u, 1. Tel.: 77/522-000 16/29
6. Egészségügyi és személyes adatok megsemmisítése Jelen szabályzat VI./5.3-as pontjának értelében: A kórházi informatikai rendszerből semmilyen adat nem törölhető. A 30 illetve 50 éves őrzés után az egészségügyi dokumentációt meg kell semmisíteni. A megsemmisítés alól kivételt képeznek azok a dokumentumok, amelyek: - a gyógykezelt személy 30 évnél korábbi kezelésével kapcsolatba hozhatók, vagy tudományos jellegűek (elbírálás: Intézeti Tudományos Bizottság). A megsemmisítés alóli kivételre a betegellátó osztály vagy részleg vezetője tesz javaslatot az orvos igazgatónak. A megsemmisítendő dokumentációt a Selejtezési Bizottság - Orvos-igazgató, LAVF, informatikai csoport vezetője - jegyzőkönyvbe veszi, majd az elszállításra szolgáló zárható konténerbe helyezi. Olyan eljárással történhet a megsemmisítés, ami lehetetlenné teszi a dokumentumok rekonstruálását. Diagnosztikai vizsgálatok megőrzése a diagnosztikai egységekben történik. Selejtezésükre a mindenkori, érvényben lévő szabályok a mérvadók. Az egyéb, egészségügyi illetve személyes adatot tartalmazó dokumentációk megőrzési idejét, selejtezésére vonatkozó intézkedéseket a mindenkor érvényben lévő intézményi selejtezési szabályzat tartalmazza. 7. Adatfelvétel és módosítása Az egészségügyi és személyazonosító adatok kezelése során biztosítani kell az adatok biztonságát véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá, hogy azokhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá. Az adatfelvétel során az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell az adatfelvétel időpontját és az adatfelvevő személyét. Az osztályokon dolgozók aláírás mintáját nyilvántartásban kell rögzíteni. A nyilvántartás vezetéséért az osztályos adatvédelmi felelős (EAVF) felel. Az adatok rögzítése során a Kórházi Informatikai Rendszer minden az adatok rögzítésével kapcsolatos eseményt eltárol az rögzítést végző felhasználónévhez rendelve. Ennek köszönhetően a rendszerből visszamenőleg kinyerhető az adatrögzítését, módosítását végző felhasználó azonosítója, mely a felhasználóhoz tartozik. Az egészségügyi dokumentációban szereplő hibás egészségügyi adatot - az adatfelvételt követően - úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen. A módosítást kézjeggyel el kell látni. A nyilvántartott adatokról, az egészségügyi dokumentációról az adatkezelő hiteles másolatot készít, ha ezt az adatbiztonság vagy a tárolt adatok fizikai védelme, illetve azt törvényben előírt adatközlési kötelezettség szükségessé teszi. 6400 Kiskunhalas, Dr, Monszpart L, u. 1. Tel.: 77/522-000 17/29
Az egészségügyi és személyes adatokat ért sérülés vagy megsemmisülés esetén a rendelkezésre álló mentésekből meg kell kísérelni - a lehetséges mértékig - a károsodott adatok pótlását. Sérült adat pótlására annak a szervezeti egységnek a vezetője felelős, ahol a sérülés bekövetkezett. A pótolt adatokon a pótlás tényét fel kell tüntetni. A pótlásról jegyzőkönyvet kell felvenni. 18/29
VI. AD A TVÉDELEM A Z ELEKTRONIKUS AD A TKEZELÉS SORÁN Kórházunkban a személyazonosító és egészségügyi különleges betegadatok kezelésére központi informatikai rendszer épült ki. Az adatvédelmi szabályzat elvei megkülönböztetés nélkül érvényesek valamennyi adatkezelésre, függetlenül attól, hogy az adatkezelés milyen médiumon (papír, film, elektronikus) történt. Az alábbi szabályozás az adatvédelmi szabályzat betartását segíti a kórházi informatikai rendszer használata során. A szabályozás érvényes azon elektronikus adatrögzítésre is, amely nem része az integrált kórházi informatikai rendszernek (továbbiakban: kórházi informatikai rendszer), hanem attól független digitális adatkezelést valósít meg. (Ide tartoznak a rendszeres adatszolgáltatások, jelentések ellenőrzésére használt programok) Az adatvédelmi hatáskörök a következők szinteket tartalmazzák: 1. Rendszergazda, 2. Rendszer-adminisztráció, kontrolling, 3. Ügyvezető Főigazgató, Cégvezető, Intézményi Adatvédelmi Felelős(IAVF), 4. IKIR felhasználó, 5. Ápolási igazgató, 6. Orvos, szakterület vezető, 7. Főnővér, szakterületi előadó, 8. Adminisztrátor, 9. Ápoló. 1. Adathozzáférés A kórházi informatikai rendszer adatbiztonság szempontjából öt területre osztható fel: 1. Enterprise Multi Medikai Alkalmazás (betegadatok), 2. Enterprise Multi Medikai Alkalmazás (IKIR, betegadatok), 3. CT-Ecostat (Gazdasági rendszer), 4. Orgware (Munkaügy), 5. Főnix Pro (betegadatok - Tüdőgondozó). 6. IMPAX (betegadatok, Radiológiai felvételek) Az adatbiztonság- és adatfeldolgozás vonatkozásában a rendszerek egyformán kezelhetők. Az adatkezelők a kórházi informatikai rendszer szolgáltatásait a munkahelyi és egyéni jelszavas belépési kód megadása után érhetik el. Csoportos belépési kód nem képezhető. Az adatok a munkaállomásokon kizárólag a kórházi informatikai rendszer menürendszerén keresztül érhetők el. 19/29
Köteles minden felhasználó a részére meghatározott nevet használni a kórházi rendszerben. A munkavégzés során fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik, saját jogosultságának használatáért. A kórházi informatikai rendszer egyes moduljaiban az adathozzáférés egy menürendszer segítségével állítható be. A hozzáférési listákat, az aktuális foglalkoztatás alapján az informatikai csoport állítja be adott szakterületen a munkahelyi vezető írásos kérése alapján. Új felhasználót csak akkor lehet regisztrálni, ha előtte megkapta a megfelelő oktatást a kórházi rendszer használatára vonatkozóan. A regisztrációkor kapott jelszó megváltoztatásának lehetősége ekkor kerül átadásra a felhasználó részére. Törölni kell azt a személyt, akinek a munkaviszonya megszűnik. A hozzáférés törléséről az Informatikai üzemeltetést végző rendszer-adminisztrátor, írásban a kilépő személy leszámoló papírján, bejegyzést tesz. Ugyancsak azonnali értesítéssel kell élni, ha a dolgozó munkahelye megváltozik, vagy más munkakörben foglalkoztatják tovább. Az egyes modulokba a hozzáférési listára felverteken kívül csak a rendszer-adminisztrátor léphet be. A hozzáférési listára más osztályon dolgozó csak meghatározott ideig és az ápolási igazgató vagy a munkahelyi vezető írásos engedélyével vehető fel. Az adatfeldolgozás szüneteltetése, vagy befejezése után a felhasználó köteles a programból kilépni, ennek elmulasztása, felelősségre vonást vonhat maga után. A kórházi informatikai rendszerbe bejelentkezett, de meghatározott időn át inaktív felhasználót a program kilépteti. Ezáltal elkerülhető, hogy az adatkezelő távozását más személy jogosulatlan hozzáférésre kihasználja. Az adatkezelő a munkahelyhez visszatérve, ismételt bejelentkezés után léphet be a rendszerbe. 2. A hozzáférési jogok általános rendje A kórházi informatikai rendszerben a felhasználók a beléptetés után jogosultsági szint és hozzáférési jogosultság alapján végezhetnek adatkezelést. Felhasználó megnevezése szint Ápoló 50 Adminisztrátor 60 Főnő véri, szakterületi előadó 60 Orvos, szakterület vezető 60 Központi betegirányítás 60 Ápolási igazgató 60 IKIR felhasználó 80 20/29
Kontrolling, informatika 80 Menedzsment 80 Rendszer-adminisztrátor 99 Megjegyzés: Amennyiben ezt az aktuális adatkezelési és feldolgozás ezt megköveteli, úgy a beosztástól, feladatkörtől, pillanatnyilag adott körülményektől függően a felhasználók hozzáférési szintje eltérő lehet a fenti táblázat értékétől. 3. IKIR rendszer hozzáférhetőségének szabályai 18 db intézményi szerepkör és ehhez tartozó jogosultság van: A szerepkörök és a hozzájuk tartozó jogosultságok az IKIR rendszerben lévő Intézményekben egységes, nem Intézményi szabályozás alatt áll. 1. Orvos Igazgató 2. Osztályvezető 3. Szakorvos 4. Nem szakorvos (rezidens) 5. Diplomás Eü. Szakápoló 6. Egyéb Eü. Szakdolgozó 7. Mentőorvos 8. Mentőtiszt 9. Háziorvos 10. Alapellátási ügyeletes orvos 11. Orvosi Igazságügyi Szakértő 12. Gyógyszerész 13. CTI 14. Adatvédelmi felelős 15. Intézeti Pénzügyi Szakértő 16. Szakmai felhasználó Statisztikus 17. Szakmai felhasználó 18. Intézeti IT vezető Az 1. 2. 3. szerepkör mindegyikével hozzáférhetővé válnak az IKIR rendszerben regisztrált betegek dokumentumai. Ezeket a jogosultságokat csak orvosok kaphatják és használhatják. A 4. 5. 6. szerepkörök csak az IKIR rendszerben történő regisztrációra jogosítanak ezeket az erre kijelölt adminisztrátorok, nővérek, ápolók kaphatják és használhatják. Az IKIR rendszer kulcsfelhasználók (14, 15, 16, 17, 18-as szerepkörök) esetében minden felhasználónévvel és jelszóval kapcsolatos szabályzó, ami a Kórházi Informatikai rendszer használatára vonatkozik jelen esetben is betartandó. 21/29
A szerepkörök-jogosultságok kiosztása, kezelése a vezetői döntés után a rendszergazda feladata, új kulcsfelhasználó csak akkor vehető fel, ha a megfelelő szintű oktatásban részesült és a megszerzett tudásról számot is ad. 4. Hozzáférés a beteg tárolt egészségügyi adataihoz Az ellátás során a gyógykezelt személy betegségével kapcsolatba hozható, minden egészségügyi adat kezelhető, mely gyógykezelés érdekében fontos. A beteg ezt egyéb jogszabályi rendelkezés alapján írásban megtilthatja. A beteg felvételekor írásban hozzájárulhat ahhoz, hogy a korábbi ellátásainak adataihoz arra jogosultak hozzáférjenek (lásd: 6. számú melléklet). A beteg regisztrációja az IKIR-ben csak akkor történhet meg, ha a beteg aláírta a Belépési nyilatkozatot és előtte tájékoztatást kapott az IKIR beteg-adatkezeléséről. A nyilatkozat aláíratása mindenkor a beteg kórházi rendszerben való felvételét végző személy felelőssége, (nyilatkozatot lásd: 5. számú melléklet) 5. Adatmódosítás Általános szabályként a kórházi informatikai rendszerbe bevitt adatok módosítása kerülendő. Adatmódosítás esetén az egyes adattípusok szerint a következő szabályok érvényesek. 5.1. Leletek, zárójelentések módosítása Leletek, zárójelentések (továbbiakban: lelet) korlátozás nélkül módosíthatók a beteg adott munkahelyről történt távoztatásáig. Távoztatott beteg leletének módosítására kizárólag orvos jogosult. A hozzáférést a rendszer regisztrálja. Az ilyen hozzáféréseket adatvédelmi szempontból ellenőrizni lehet. Amennyiben későbbi értékelés miatt a lelet véglegesítése a beteg távoztatásáig nem oldható meg, az adott ellátási esethez kiegészítés fűzhető. A kiegészítésben az eredeti lelet nem módosítható. 5.2. Személyes adat módosítása A módosítás előtti adatot és a módosítást végző adatkezelő azonosítóját a rendszer elmenti. 5.3. Személyes vagy egészségügyi adat törlése A kórházi informatikai rendszerből semmilyen adat nem törölhető! 22/29
6. Adatbiztonság 6.1. Hitelesség A kórházi informatikai rendszerben adatot csak a hozzáférési listára felvett, nyilvántartott adatkezelő végezhet. Az adatkezelőnek egyéni, titkos jelszóval kell bejelentkeznie a rendszerbe. Az adatkezelés befejeztével a rendszerből ki kell lépnie. A rendszerbe történt belépést illetve az adatkezelő által működtetett informatikai modul használatát a kórházi informatikai rendszer regisztrálja. A kórházi informatikai rendszerben rögzített alap-adatokról megállapítható, hogy az adatrögzítés ki által és milyen időpontban történt. A kórházi informatikai rendszerbe történt, jelszóval védett adatkezelésért az adatkezelő felel. Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében az adatkezelő érdeke, hogy egyéni jelszava titkosságát biztosítsa. A jogosulatlan belépés a rendszer adminisztrációs állományainak segítségével ellenőrizhető. A kórházi informatikai rendszerben tárolt, a beteg egészségi állapotával, gyógykezelésével kapcsolatos adatot a rendszer úgy rögzíti, hogy az adathoz kapcsolja az adatkezelő kódját, az adat létrehozásának idejét és bevitelre használt munkahely és munkaállomás kódját. A kórházban használt szoftverekről mentés készítése szükséges. Mentés készítése: 1. A folyamatos adatfeldolgozással kapcsolatos szoftverek esetén, meghatározott időközönként mentés készítése szükséges, az adatbázis sérülések kivédése érdekében. A beteg-adatokról, gazdasági rendszerről napi, a szerverek tartalmáról havi mentést kell készíteni. Az adatfeldolgozással Összefüggő dokumentumok kezeléséről negyedéves archiválást kell biztosítani egy külön erre a célra használt kiszolgálóra. 2. Minden, a kórházban használt szoftver frissítése esetén biztonsági mentés készítése szükséges. 6.2. Biztonsági másolatok kezelése, tárolása A biztonsági másolatok készítése minden adattárolóról szükséges. A biztonsági másolatokat, fizikailag elkülönítve másik épületben kell elhelyezni. 6.3. Eljárás az adatok sérülése esetén Az adatok sérülése esetén a legutolsó biztonsági mentés segítségével a mentés pillanatát magába foglaló állapot állítható vissza. 6.4. Vírusvédelem A kórházi informatikai rendszert, (szervereket, munkaállomásokat stb.), illetve ha azt a műszaki környezete megkívánja, a vírusvédelmét a megfelelő, időszakosan frissített vírusvédelmi eszközökkel (hardver, vagy szoftver) kell megoldani. 23/29
A vírusvédelmi rendszer megválasztása és karbantartása az informatikai vezetőnek a feladata. Az egyes osztályokon a vírusvédelem érdekében kerülni kell a külső adattároló eszközök használatát. Amennyiben az osztály munkájában szükséges ilyen eszköz használata, azt a Informatikáért felelős főorvos, vagy Főigazgató Ügyvezető engedélyével informatikai munkatárs helyezheti használatba, azonban ekkor is, fokozottan kell ügyelni a vírusvédelemre. 6.5. A kórház informatikai rendszerének virtuális védelme, tűzfal A tűzfal két típusa használható AJ hardveres, B./ szoftveres. A külső kapcsolódási pontok esetében, IKIR az A típusú, míg az Internet és levelezés vonatkozásában a B típusú használatát kell biztosítani. A kórház belső hálózatáról, valamint az Internet felől érkező támadásokat, behatolási kísérleteket a rendszer naplózza A tűzfalat a rendszergazda az intézmény vezetőinek írásos utasítása alapján, meghatározott szabályok szerint állítja be. 6.6. A kórházi informatikai rendszer fizikai védelme A kórház informatikai rendszer szervereit, önálló gépteremben kell elhelyezni. A tűzvédelem miatt a gépteremben a dohányzás tilos. A teremben a burkolatnak nehezen éghetőnek kell lennie. A hardverek védelme érdekében a nyílászárókat ráccsal a bejárati ajtót biztonsági zárral és lakattal kell ellátni. A gépteremben tűzvédelmi riasztóberendezés van telepítve, mely a portaszolgálaton riaszt. A megfelelő hőmérsékletet (max. 23 C fok) klímaberendezéssel kell biztosítani. A gépterem áramellátása szünetmentes áramforrással legyen biztosított. Bármilyen nem informatikai karbantartás vagy szerelés a gépteremben, csak az informatika vezetőjének engedélyével és felügyelete mellett végezhető. 6.7. Jogosulatlan tartózkodás elleni védelem A gépteremben csak az Intézményi adatvédelmi felelős, a főigazgató-ügyvezető, vagy az informatikai vezető által felhatalmazott személy tartózkodhat. 6.8. Hardver eszközök védelme A számítógépes hálózaton kezelőszervvel ellátott részegység csak megfelelő fizikai védelemmel (zártan) helyezhető el. A közüzemi hálózaton történő karbantartás vagy szerelés esetén különös gondot kell fordítani a számítógépes hálózat vezetékének épségére. Szükség esetén a számítógépes hálózat vázlatát az építő- karbantartó részlegeknek át kell adni. Az elvégzett munkafolyamatokról jegyzőkönyvet kell készíteni. 6.9. Hálózati hardver eszközök védelme A hálózati hardver eszközöket, épületenként elzárva külön rendező-szekrényben kell elhelyezni, mely szekrények kulcsa az informatikai vezetőnél található. 24/29