2016. július VIII. évfolyam 7. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom A hónap témája F elülvizsgálatok Beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés karbantartása és felülvizsgálata Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása Aktuális Utolsó részletszabályok az új kéményseprő-ipari tevékenységhez Szabványhírek 1
Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2016. július 1. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a gyakorlatban témakörben A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: ugyfelszolgalat@forum-media.hu A hónap témája Felülvizsgálatok Az eddigiekben már többször volt szó az OTSZ-ben található különböző tűzoltó-technikai eszközök, tűzvédelemmel kapcsolatos berendezések felülvizsgálatairól. A most következő anyagban egy átfogó képet nyújtok a felülvizsgálatok rendszeréről, a gyakoriságokról, és arról, hogy egyáltalán mire kell odafigyelni az üzemeltetőknek. Az ellenőrzéseket, a karbantartásokat és a felülvizsgálatokat az OTSZ XX. fejezetében találhatjuk meg. A felépítését tekintve megkülönböztethetünk három kategóriát: üzemeltetői ellenőrzés, időszakos felülvizsgálat, karbantartás. Az alábbiakban ennek a logikának megfelelően vizsgálom meg az ellenőrzési rendszert, majd részletesen kitérek az egyes eszközök, berendezések ellenőrzési, karbantartási ciklusaira. Üzemeltetői ellenőrzés Az üzemeltetői ellenőrzés megértéséhez mindenképpen meg kell vizsgálni a jogszabály fogalmi hátterét. Sok esetben a jogszabályt olvasók ott vétenek hibát, amikor nem vizsgálják meg kellő alapossággal a jogszabály fundamentumát, az értelmező rendelkezéseket, amelyek nagy segítséget nyújtanak az egyes előírások megértésében. Üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. -ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet. Ez eddig rendben van, de a tisztánlátás érdekében fel kell kutatni a tűzvédelmi törvény 18. -át, és át kell tekinteni annak tartalmát: 18. (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló jogszabályban, hatósági határozatban előírt tűzvédelmi berendezést, 2
készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; b) a tűzoltóság részére a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében előzetes egyeztetés alapján a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni; c) a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani; d) biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. (3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata. Az üzemeltető fogalmával tehát teljes egészében megismerkedtünk, az előző jogszabályokban is voltak olyan passzusok, amelyek az üzemeltetőre különféle feladatot szabtak, amelyeket neki kellett végrehajtania. Üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása. Tehát az üzemeltetői ellenőrzések, ahogy azt a fogalomban is láthatjuk, leginkább szemrevételezéses ellenőrzések, a másik fontos momentum, hogy ezeket az ellenőrzéseket írásban dokumentálni kell. Sokszor előfordul gyakorlatban, hogy bár az üzemeltetői ellenőrzést végző személy elmondása alapján mindig megnézi azokat a tűzoltó készülékeket, ám ennek dokumentálása rendszeresen elmarad. A dokumentálásra azért kell nagy hangsúlyt fektetni, mert az üzemeltető kezében az az egyetlen bizonyíték, hogy a jogszabályi kötelezettségének eleget tett. A hatóság képviselői ez alapján döntenek, hogy az üzemeltető végrehajtotta-e kötelezettségét avagy sem. Az üzemeltető megbízhat más személyt, aki a ráruházott feladatokat helyette elvégzi, ez lehet a saját beosztottja, dolgozója vagy akár más szerződéses jogviszonyon alapuló szolgáltatás is. Az OTSZ erre vonatkozó fogalma: Üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést. Nézzük, milyen kötelességei vannak az üzemeltetőnek az OTSZ szerint! Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról az OTSZ 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal és a javításról szükség szerint gondoskodni. Az OTSZ-ben több olyan ellenőrzési, karbantartási kötelezettség található a 18. sz. mellékletben, amit külön jogszabályi helyen nem találhatunk meg leírva, ezért különösen kell figyelni arra, hogy mit tartalmaz ez a táblázat. (A táblázatot lásd a következő oldalon.) Az üzemeltetőnek az egyes technikai berendezések, eszközök működését kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét írásos formában kell rögzíteni. Az üzemeltető köteles azonnal gondoskodni az érintett eszköz felülvizsgálatáról, kijavításáról, ha az érintett megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó-gyakorlat vagy egyéb esemény (pl.: tűzoltási gyakorlat) során, illetve ha az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a rendeltetésének megfelelő működésére. Minden más esetben az üzemeltetőnek 10 munkanapja van gondoskodni e kötelezettségéről. Az üzemeltetői ellenőrzés során nemcsak a jogszabályban rögzített tényeket kell figyelembe venni, hanem az üzemeltetői ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás és javítás során a gyártó által megadott előírásokat is be kell tartani. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során: vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét, szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat, az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén, annak időtartama alatt írásban dokumentálja, és a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. 3
érintett műszaki megoldás tűzoltó készülék fali tűzcsap, vízforrások a természetes vízforrás kivételével, nyomásfokozó szivattyú, száraz oltóvízvezeték beépített tűzjelző berendezés beépített tűzoltó berendezés tűz- és hibaátjelző berendezés tűzoltósági kulcsszéf tűzoltósági rádióerősítő tűzoltó felvonó evakuációs hangrendszer biztonsági világítás pánikzár, vészkijárati zár, vészkijárat biztosító rendszer tűzgátló lezárások hő és füst elleni védelem megoldásai tűzgátló nyílászárók tűzgátló záróelemek füstelvezető légpótló szerkezet füstelszívó, légpótló ventilátor füstmentesítő ventilátor füstcsappantyú zsalu füstgátló nyílászáró mobil füstkötény biztonsági tápforrásnak minősülő dízelaggregátor biztonsági tápforrásnak minősülő akkumulátor, szünetmentes tápegység üzemeltetői ellenőrzés időszakos felülvizsgálat karbantartás ciklusidő 1 nap 1 hónap 1 hét 1 hónap 1 nap 1 nap nincs követelmény 1 nap 1 hónap Minden rendezvény előtt, de legalább 1 hónap nincs követelmény 1 hónap (+ 3 nap) 1 hónap (+ 3 nap) dokumentálás szükségessége és módja ciklusidő nincs követelmény 12 hónap 12 hónap 12 hónap 12 hónap 12 hónap dokumentálás szükségessége és módja ciklusidő (+ 1 hónap) 12 hónap (+ 1 hónap) 5 év (+ 2 hónap) 10 év (+ 2 hónap) dokumentálás szükségessége és módja Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 18. sz. melléklete 4
Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás: kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, sértetlen állapotáról, észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést. Az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy feladatát az előírt gyakorisággal ellátja, és az ellenőrzés elvégzését és eredményét hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja. Időszakos felülvizsgálatra jogosult személy a felülvizsgálat során megvizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés meglétét, a karbantartás megtörténtét, ennek dokumentálását. Az időszakos felülvizsgálatot végző a vizsgálat során szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel győződik meg egy adott technikai eszköz működőképességéről. Karbantartás során az azt végző személy vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentáltságát. Ezen túlmenően elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat és ennek tényét, megállapításait írásban dokumentálja. Működőképességet befolyásoló körülményt az üzemeltetőnek a helyszínen az ellenőrzés során írásban jelzi, és javaslatot tehet a karbantartás gyakoriságára. Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy berendezés, eszköz nem tölti be megfelelően a rendeltetését. Erre a jogszabály úgy fogalmaz, hogy az üzemeltetőnek az üzemeltetői ellenőrzés, karbantartás vagy felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról annak súlyossága függvényében gondoskodni. Súlyos és haladéktalanul javítandó hibának minősül a tűz-, robbanásveszélyt okozó hiba vagy a rendeltetés betöltését gátló hiba, például működésképtelenség. A javítás idejére a csökkenő védelmi szintet ellensúlyoznia kell az üzemeltetőnek, ennek keretében ellensúlyozó intézkedésképp azonos védelmi szintet biztosító tartalék megoldásokat helyez készenlétbe, egyeztet a hatósággal és más megoldást alkalmaz vagy akár felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig. Az alábbiakban az egyes tűzoltó-technikai berendezések üzemeltetői ellenőrzésének feladatait mutatom be. Beépített tűzjelző, beépített tűzoltó berendezés karbantartása és felülvizsgálata Az üzemeltetőnek be kell tartania a gyártói, kivitelezői utasításokat, ezzel biztosítva a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését. Ezen berendezések kezelését csak arra kioktatott személy végezheti, az oktatás tényét pedig az oktatást végző szervezet (ez általában a kivitelező cég) bizonyítványt vagy valamilyen igazoló dokumentumot állít ki. A tűzjelző, tűzoltó berendezések hibáit haladéktalanul ki kell javítani. A beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról külön t kell vezetni, amelyben az alábbi adatoknak kell szerepelniük: a berendezés főbb adatait, a kezelők nevét, az üzemeltetői ellenőrzések időpontját és megállapításait, azt, hogy a karbantartás milyen specifikáció alapján történt, az észlelt és kijavított hibákat, a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésbe lépését és okát, valamint a meghibásodás időpontját (óra, perc), a ki- és bekapcsolás időpontjait (nap, óra, perc) és az ellenőrzést, karbantartást végző szervezet, személy nevét, aláírását, elérhetőségét. A t az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni, a vezetését csak a beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik. A beépített tűzjelző és beépített tűzoltó berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési t meg kell őrizni és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni.
A tűzjelző berendezés központjának kezelésével megbízott személynek vagy szolgáltatónak a működés vizsgálata során naponta ellenőriznie kell azt. Ez is egyfajta üzemeltetői ellenőrzésnek számít, és ennek tényét az üzemeltetési ban kell rögzíteni. A napi ellenőrzés során az alábbiakra kell kitérni: ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési ba bejegyezték-e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó, értesítették-e a karbantartót, az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzője működik-e. Manapság már egyre gyakoribbak a távfelügyelettel megvalósuló felügyeleti rendszerek, ebben az esetben elégséges meggyőződni, a központtal való kapcsolatról és a rendszerállapotról. Ennek az ellenőrzésnek a célja a belső hangjelző, a központ fényjelző, illetve információkijelzői megfelelően működnek-e. Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezés megfelelő működésével, a személyi, környezeti és műszaki feltételek ellenőrzésével megbízott személy havonta ellenőrzi, hogy a napi ellenőrzés során végrehajtandó ellenőrzési feladatokat a jogszabálynak megfelelően betartották-e, hogy az üzemeltetési t folyamatosan vezetik-e, hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson, hogy a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e. A tűzjelző rendszereket háromhavonta is ellenőrizni kell, ekkor az ellenőrzéssel megbízott személy ellen őrzi a havi, illetve a napi bejegyzéseket, valamint a berendezés ellenőrzését kiterjeszti a környezeti és műszaki feltételekre is. Ekkor azt is vizsgálni kell, hogy történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek valamilyen hatással vannak a tűzjelző berendezés működésére, esetleg károsan befolyásolják az érzékelési képességet, illetve a kézi jelzésadók hozzáférhetőek-e és a hangjelzők hallhatósága nincs-e akadályozva valamilyen tényező miatt. Vizsgálni kell továbbá, hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e és a grafikus megjelenítő eszköz üzemképes-e. A fentiek normál rendszerállapotú, rendszeres felülvizsgálatok, ezeknek célja a tűzjelző rendszer megfe lelő működőképességének normál körülmények között történő ellenőrzése. Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani tűzeset után, téves riasztás esetén, a rendszer meghibásodása esetén, a rendszer változtatása esetén, hosszú üzemszünet után vagy új karbantartóval kötött szerződés után. Beépített tűzoltó berendezések esetén az üzemeltető kioktatott személyzete hetente szemrevételezéssel ellenőrzi az oltóanyag mennyiségét, az üzemképességgel összefüggő jelzőeszközök értékeit, és a megengedettnél nagyobb oltóanyaghiány esetén a kezelési utasítás szerint jár el, havonta szemrevételezéssel megvizsgálja a fúvókák, a csővezeték és az oltóközpont állapotát, és ellen őrzi az oltóberendezéssel kapcsolatba kerülő munkavállalók képzettségét, az oltóberendezés csővezetékeit és szerelvényeit tisztán tartja, a rájuk rakódó szennyeződéseket eltávolítja és az oltóanyag-kiömlő nyílás és a védendő anyag között az oltóanyag bejuttatása érdekében megfelelő távolságot szabadon hagyja. Automatikus működésű vízalapú berendezések üzemeltetői heti ellenőrzése kiterjed a víz- és oltóanyag-ellátás szemrevételezésére, a nyomásérték és a vízszintek ellenőrzésére, a nyilvánvaló hiányosságok feltárására, a fagymentességet biztosító fűtés hatásosságának ellenőrzésére, a kondenzvíz-gyűjtők ürítésére, a próbariasztás ellenőrzésére szelep, szelepek nyitásával, a szivattyúk automata és kézi indítására és újraindíthatóságára, a szivattyú próbaüzemére, elektromos meghajtás esetén legalább 15 perc, belső égésű motor esetén legalább 20 perc beleértve a habanyag-bekeverő szivattyút és a vízellátást üzemi hálózatról tápláló vízáram és nyomás ellenőrzésére, havi ellenőrzésére, 6
a belső égésű motor tömlőcsatlakozásainak szivárgásmentességének ellenőrzésére és a tartalék áramforrás ellenőrzésére. Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása A kézi tűzoltó készülékek mindenhol megtalálhatók. Azoknak, akik már régóta a szakmában dolgoznak, rutinfeladatnak számít ezek ellenőrzése és karbantartása. Azonban a cégvezetők számára, akik nem foglalkoztatnak napi szinten tűzvédelmi szakembert, gondot okozhat ezeknek az üzemeltetői ellenőrzése. Nagyon fontos leszögezni, hogy hiába van megfe lelő üzemi nyomás a készülékben, ha nincs felülvizsgálva, valamilyen hiányossága van (hiányzó biztosítószeg, plomba stb.), nem tekinthető üzemképes készüléknek. A tűzoltó készülékek felülvizsgálatát csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezheti, illetve a karbantartásukat kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet végezheti. A karbantartási tevékenységhez tűzvédelmi szakvizsga megléte is feltétel. A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék az előírt készenléti helyen van-e, rögzítése biztonságos-e, látható-e, magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, használata nem ütközik-e akadályba, valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF-azonosító jele sértetlen-e, karbantartása esedékes-e, készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és állapota kifogástalan, üzemszerű-e. Az üzemeltetői vizsgálatot nyilván végezheti olyan személy vagy szervezet, aki a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett tűzoltókészülék-karbantartó szervezet, vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló. A negyedéves üzemeltetői ellenőrzést a tűzvédelmi hatóság döntése alapján 1 hónapra is le lehet rövidíteni, ha az a környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. Nagyon fontos, hogy a tűzoltó készülékeknél az alapkarbantartás ciklusidejét a legutolsó karbantartás napjától kell számítani (első alapkarbantartás esetén a gyártói vagy végellenőrzési időponttól), míg a közép- és teljes karbantartás a készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont. A készenlétben tartó a tűzoltó készülékekről, az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltókészülékkarbantartásokról t 1 vezet, mely tartalmazza a létesítmény nevét és címét, a tűzoltó készülékek típusjelét, a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát, a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását. A következő lapszámban a tűzoltó vízforrások, a kisfeszültségű villamos és a villámvédelmi berendezések felül vizsgálatának részletei következnek. 1 Optimum előfizetőink a mintadokumentumot megtalálják a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. 7
Aktuális Utolsó részletszabályok az új kéményseprő-ipari tevékenységhez 2015. december 12-én megjelent a kéményseprő ipari tevékenység új szabályozása, a 2015. évi CCXI. törvény (Kstv.). Az új törvény átmeneti rendelkezései 2015. december 28-án, míg a fennmaradó változásai 2016. július 1-től léptek hatályba, és egyúttal 2016. július 1-től hatályát veszti kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény. A törvényi szinten bekövetkezett változások részleteit korábbi lapszámunkban már bemutattuk. Az új törvény végrehajtására megjelent a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) kormányrendelet. Ennek részleteit korábbi lapszámunkban már bemutattuk. Az alábbiakban összefoglaljuk az új törvény és kormányrendelet részletszabályait tartalmazó, a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet és a korábbi, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet közötti alapvető különbségeket. Az új szabályozásban megtaláljuk a korábbi égéstermék tartós visszaáramlása fogalmat, amelynek értelmében a visszaáramláshoz tartozik az olyan égéstermék-beáramlás is a felállítási helyiségbe, amely kiváltja a tüzelőberendezés égéstermék-kiáramlás ellen védő berendezésének reteszelt beavatkozását, aminek következtében a tüzelőberendezés csak a kezelő közreműködésével indítható újra. A kéményseprő-ipari tevékenységhez szükséges személyi, szakmai és tárgyi feltételek tekintetében nincs változás abban, hogy ellátási területenként legalább egy fő kéményseprőmestert kell foglalkoztatni. Ugyanakkor a változások egyik eleme, hogy legalább egy fő kéményseprő szakképesítéssel rendelkező szakembert kell foglalkoztatni, azonban míg a korábbi előírás alapján a sormunkához szükséges minimális szakmai létszám meghatározása a település lakosságszáma alapján munkaráfordítás egységet kellett figyelembe venni, addig az új szabályozásban a kéményseprőipari szolgáltatónak a foglalkoztatottak létszámát úgy kell megállapítania, hogy a kéményseprőipari tevékenység ellátása folyamatosan biztosított legyen. 2016. július 1-től abban nincs változás, hogy a betanított munkás betanítását csak kéményseprőmester végezheti, ugyanakkor az új szabályozás szerint ennek már meghatározott ideje van, mégpedig legalább és újdonság az is, hogy a betanítást követően arról a kéményseprőmesternek nyilatkozatot kell kiadnia. 2016. július 1-től sormunka keretében az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását, a levegő utánpótlásának ellenőrzését, az égéstermék paramétereinek ellenőrzését, az összekötő elem ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását, a gáztüzelő-berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata jogszabály szerinti megtörténtének ellenőrzését, valamint a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének és az érzékelő működőképességének ellenőrzését legalább évente egy alkalommal kell elvégezni. Ezeket a feladatokat kétévente egy alkalommal kell elvégezni annál az égéstermék-elvezetőnél, amelyre gáznemű anyaggal üzemelő tüzelőberendezés vagy zárt égésterű tüzelőberendezés csatlakozik. 2016. július 1-től az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát négyévente egy alkalommal kell elvégezni. Az ellenőrzéseket, tisztításokat, illetve műszaki felülvizsgálatokat időlegesen használt ingatlan esetében kivéve a társasházi, lakásszövetkezeti ingatlanokat négyévente egy alkalommal kell elvégezni. Amenynyiben az ingatlan már nem minősül időlegesen használt ingatlannak, akkor annak megszűnését követő 30 napon belül az ingatlan tulajdonosának azt be kell jelentenie a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak. Mind a kéményseprő-ipari szerv, mind a szolgáltató a sormunkák ütemezésére a tárgyévet megelőző év december 31-ig éves ütemtervet kell, hogy készítsen havi bontásban, amelyet ügyfélszolgálati irodáiban, vala 8
mint honlapján közzé kell tennie, és az ütemtervet a helyi önkormányzat a helyben szokásos módon a kézhezvételét követően haladéktalanul közzéteszi. 2016. július 1-től enyhítést jelent a helyszíni műszaki vizsgálatra kötelezett esetekben, hogy nem szükséges műszaki vizsgálatot elvégezni tüzelőberendezéscsere esetén, amennyiben a csere a korábbival azonos működési elvű és teljesítményű új tüzelőberendezésre történik, és a tüzelési mód, a tüzelőanyag nem változik. 2016. július 1-től a korábbi 15 munkanap helyett már a vizsgálat napjától számított öt munkanapon belül kell a megrendelőnek átadni a kötelező helyszíni műszaki vizsgálat eredményéről szóló szakmai nyilatkozatot. Az új szabályozás már nem határozza meg, hogy a kéménytűz vagy szén-monoxid-szivárgás elhárítását követően mennyi időn belül kell elvégezni a helyszíni műszaki vizsgálatot. Új égéstermék-elvezető esetén a helyszíni műszaki vizsgálatot még annak eltakarása, leburkolása előtt kell elvégezni. 2016. július 1-től az égéstermék-elvezetők és a tüzelőberendezések műszaki adatainak nyilvántartásában a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak az ellátási területén található, használatban lévő és tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőkről vezetett nyilvántartásában címenként, az épület és az önálló rendeltetési egység szerinti bontásban tartalmaznia kell már égéstermék-elvezetőnként a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó tudomására jutott kéménytüzet, szén-monoxid-szivárgást, az égéstermék-elvezető üzemeltetésének a tűzvédelmi hatóság által elrendelt tilalmának okát és hatályát, továbbá a szénmonoxid-érzékelő berendezés működtetésének szükségességét és bejelentés esetén az ingatlan időlegesen használt megjelölését is. 2016. július 1-től a kéményseprő-ipari tevékenységhez szükséges formanyomtatványokkal kapcsolatban újdonság, hogy a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak a helyszíni műszaki vizsgálatok eredményéről szóló szakmai nyilatkozatot társasház és lakásszövetkezeti lakóépület esetén egyrészt a külön tulajdonban lévő önálló rendeltetési egységre, másrészt a társasházi, lakásszövetkezeti közös tulajdonban lévő ingatlanrészre is el kell készíteni. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló statisztikai adatlappal kapcsolatban változás, hogy a korábbi szabályozás szerinti március 31-i határidő helyett a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó és szolgáltató esetében az önkormányzat a tárgyévet megelőző év kéményseprő-ipari tevékenységéről a statisztikai adatlapot már tárgyév január 31-ig be kell benyújtania. Az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelezettségei között bekövetkezett változások alapján 2016. július 1-től az ingatlan használójának a kéményseprő-ipari tevékenység elvégzéséhez az égéstermékelvezető típusától és a tüzelőanyag fajtájától függően biztosítania kell az összekötőelem tisztíthatóságát, elsősorban annak bonthatóságával vagy tisztítónyílások kialakításával, az égéstermék-elvezető tisztítása során a kéményseprésből származó pernye, törmelék és egyéb hulladékhoz a hulladékról szóló törvény szerinti gyűjtő edényt kell biztosítania, illetve a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó felhívására be kell mutatni a megrendeléssel érintett égéstermék-elvezető utolsó ellenőrzésének, műszaki felülvizsgálatának vagy műszaki vizsgálatának eredményét tartalmazó dokumentumot. Az ingatlan használójának a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó felhívására nyilatkoznia kell, hogy szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelési és működtetési kötelezettsége fennáll-e, valamint az ingatlan gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve. Az ingatlan használója a sormunkát köteles úgy megrendelni, hogy azt a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó határidőben, a meghatározott gyakorisággal elvégezhesse. Társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében a közös tulajdonban lévő ingatlanrész esetén a társasház és a lakásszövetkezet felelős a használóra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséért. A kéményseprő-ipari szerv tevékenységéért fizetendő költségtérítés és kiszállási díj tekintetében újdonság, hogy a kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenységekhez kapcsolódóan a megrendelésre végzett sormunka-tevékenységek, valamint a sormunka keretén kívül megrendelésre végzett tevékenységek esetében 1 egységnyi munkaráfordítást nettó 2000 forinttal, 9
műszaki vizsgálatok esetében 1 egységnyi munkaráfordítást nettó 4000 forinttal, műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő vizsgálatok esetében 1 egységnyi munkaráfordítást nettó 14 000 forinttal vesz figyelembe. A befizetés során a banki átutalás, készpénz-átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a kémény szöveget, valamint a kéményseprő-ipari tevékenység végrehajtásáról szóló tanúsítvány sorszámát, ha a kötelezett a fizetési határidőn belül nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, a fizetési felszólítás költségét is köteles megtéríteni. 2016. július 1-től újdonság a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó panaszkezelési eljárásának szabályozása, amelynek értelmében a kéményseprőipari tevékenységet ellátó a panaszok intézésére, az ingatlan használójának tájékoztatására ügyfélszolgálatot kell működtetnie. Az ügyfélszolgálatot mind a kéményseprő-ipari szerv, mind a szolgáltató esetén az ingatlan tulajdonosa, használója részére ügyfélfogadási helyiséget, valamint telefonos elérhetőséget kell biztosítani. Az ügyfélszolgálat mellett az ingatlan használója részére az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét is folyamatosan biztosítani kell, amely munkanapokon 7 és 21 óra között legalább hat, hetente egy munkanapon pedig legalább tizenkét órán át kell, hogy elérhető legyen. Telefonos elérés esetében biztosítani kell az észszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. 2016. július 1-től az ingatlan tulajdonosa, használója a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásával közvetlenül összefüggő magatartásra, tevékenységre vagy mulasztásra vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátóval. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha az ingatlan tulajdonosa, használója a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul jegyzőkönyvet készít, és annak egy másolati példányát személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben az ingatlan tulajdonosa, használója részére átadja, telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén az ingatlan tulajdonosának, használójának legkésőbb az érdemi válasszal továbbítja. A panaszról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ingatlan tulajdonosának, használójának nevét, lakcímét, a panasz előterjesztésének helyét, idejét, módját, a panasz részletes leírását, a bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzékét, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nyilatkozatát a panasszal kapcsolatos álláspontjáról, ha a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges, a jegyzőkönyvet felvevő személy és telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével az ingatlan tulajdonosának, használójának aláírását, a jegyzőkönyv felvételének helyét, idejét, telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószámát. A kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig kell megőriznie. 2016. július 1-től az ügyfélszolgálathoz beérkező telefonon tett valamennyi szóbeli panaszt, valamint az ügyfélszolgálat és az ingatlan tulajdonosa, használója közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel kell rögzíteni. A hangfelvételt egyedi azonosítószámmal kell ellátni és öt évig meg kell őrizni, és az ingatlan tulajdonosa, használója kérésére, díjmentesen rendelkezésre kell bocsátani. 2016. július 1-től az ügyfélszolgálat a panasszal kapcsolatos álláspontját és intézkedéseit írásba kell, hogy foglalja és az ingatlan tulajdonosa, használója részére a panasz kézhezvételét követő harminc napon belül továbbítja, kivéve, ha a panaszt szóban közölték és a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó az abban foglaltaknak azonnal eleget tesz. A válaszadási határidő helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság megkeresésének szükségessége esetén egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. A válaszadási határidő meghosszabbításáról és annak indokáról az ingatlan tulajdonosát, használóját írásban, a válaszadási határidő letelte előtt tájékoztatni kell. 10
2016. július 1-től a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátónak önálló, kizárólag a kéményseprő-ipari tevékenységéről információt nyújtó internetes honlapot kell működtetnie, amelyről közvetlenül elérhető, tárolható, megjeleníthető és nyomtatható módon ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nevét, székhelyének és telephelyének elérhetőségét, az ellátási terület földrajzi elhelyezkedésének megnevezését, az alkalmazandó díjak összegét, alkalmazásának feltételeit, a kötelezően alkalmazandó jogszabályok felsorolását, az önkormányzati rendelet 2015. július 1-jén hatályos szövegét, a panaszok benyújtásával és intézésével kapcsolatos információkat, a felügyeleti szerv nevét, elérhetőségeit vagy a felügyeleti szerv honlapjának ezen információkat tartalmazó közvetlen hivatkozását, az ügyfélszolgálata elérhetőségére és működésére vonatkozó információkat, az üzletszabályzatát, egyéb általános szerződési feltételeit. Az égéstermék-elvezető ellenőrzési gyakoriságát a BM rendelet hatálybalépését megelőzően elvégzett utolsó sormunka időpontjától kell számítani. 2016. július 1-től az égéstermék-elvezetőnek és tartozékainak, a megközelítés szerkezeti elemeinek, járulékos elemeinek ellenőrzését a kéményseprőipari tevékenységet ellátó a rendeltetésszerű bonthatóságra figyelemmel szemrevételezéssel, hagyományos kéményseprő eszközökkel, szerszámokkal vagy műszerrel hajtja végre. Az ellenőrzést követően az égéstermék-elvezetőn vagy annak tisztítóajtaján az ellenőrzést végző szakmunkásnak el kell helyeznie az ellenőrzés évszámát és a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nevét jól láthatóan megjelenítő matricát. A szakmunkásnak ellenőriznie kell a korábbiakon felül tüzelőberendezésnél az égéstermék-elvezetőben, illetve környezetében esetleg bekövetkező változásokat, amelyek az égéstermék szabad áramlását akadályozhatják, illetve az összenyitott légtérben, különböző tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezésekre vonatkozó szabályok betartását. 2016. július 1-től szakmunkásnak ellenőriznie kell a korábbiakon felül szén-monoxid-érzékelő berendezés üzemeltetésére kötelezett ingatlanok esetében a szén-monoxid-érzékelő berendezés tisztításának, karbantartásának, kalibrálásának a gyártó, annak meghatározott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó által meghatározottak szerinti elvégzésének igazolását és a szén-monoxid-érzékelő berendezés vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelőségét igazoló dokumentum meglétét. 2016. július 1-től bevezetésre kerülő új szabályok a tisztítással kapcsolatban, azaz a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető használatából eredő lerakódások, továbbá egyéb, az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetét szűkítő vagy azt elzáró anyagok eltávolítása tekintetében nem hoznak változást. 2016. július 1-től bevezetésre kerülő új szabályok az égetéssel kapcsolatban nem hoznak változást. 2016. július 1-től a műszaki felülvizsgálat, azaz az égéstermék-elvezető és tartozékainak állapotfelmérése, ami kiterjed a vonatkozó műszaki előírások betartása, valamint a járat tömörségének vizsgálatára is, nem került újraszabályozásra. 2016. július 1-től nem következik be változás a nyitott égésterű tüzelőberendezések esetében, a tüzelőberendezések biztonságos üzemeléséhez szükséges (égési, hígítási) levegő utánpótlásának ellenőrzésének szabályaiban. 2016. július 1-től nem következik be változás az égéstermék paraméterének ellenőrzése szabályaiban. 2016. július 1-től újdonság a használattal és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálattal összefüggésben, hogy a helyszíni vizsgálatot követően az égéstermék-elvezetőre csatlakoztatott tüzelőberendezésen (tüzelőberendezéseken) a vizsgálatot igazoló, a műszaki vizsgálat évszámával, a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó nevével és a tüzelőberendezés egyedi azonosítására alkalmas jelzéssel ellátott matricát köteles elhelyezni. 2016. július 1-től a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő, megrendelt tervfelülvizsgálatot kéményseprőmester végzi. Az építészeti, gépészeti 11
tervek felülvizsgálatáról kiadott kéményseprő-ipari nyilatkozat esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet ellátó a tervdokumentáció égéstermék-elvezetőre vonatkozó tervrészeinek egy másolatát meg kell, hogy őrizze és az összes tervlapot és a műszaki leírás égéstermék-elvezetőt érintő minden oldalát bélyegzővel, dátummal és a nyilatkozatot készítő aláírásával kell ellátnia. Az aláírt nyilatkozat első példányát a megrendelőnek át kell adni. 2016. július 1-től a minimálisan szükséges eszközök, állandó felszerelések tekintetében változás, hogy tüzeléstechnikai mérőműszert (O 2, CO 2, CO, p, t) műszaki felülvizsgálatok, megrendelt műszaki vizsgálatok céljára kell készenlétben tartani, hanem a sormunka és megrendelt ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás céljára is. Továbbá pontosítást jelent, hogy a digitális fényképezőgép helyettesíthető képrögzítésre alkalmas egyéb elektronikus eszközzel, illetve a rádió adó-vevő egyéb elektronikus kommunikációs eszközzel. 2016. július 1-től az égéstermék-elvezetők ellenőrzéséről, szükség szerinti tisztításáról, 4 évenkénti műszaki felülvizsgálatáról kiadásra kerülő tanúsítványban a szén-monoxid-érzékelő berendezéssel öszszefüggésben rögzíteni kell annak felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettséget, a szén-monoxid-érzékelő berendezés elhelyezésére kötelezett tüzelőberendezéssel felszerelt helyiségek számát, a szén-monoxid-érzékelő berendezés meglétét, a szén-monoxid-érzékelő berendezés helyét, tesztelés alapján a szén-monoxid-érzékelő berendezés működőképességét, a tisztítás, karbantartás megtörténtét, kalibrálás megtörténtét, műszaki követelményeknek való megfelelőségét igazoló dokumentum meglétét, a szavatossági idő, a működőképesség határideje lejártának helyzetét. 2016. július 1-től a hibajegyzékben a hibakódok kibővültek, a nem megfelelően rögzített, tűzveszélyt jelentő, nem megfelelő anyagú vagy nem megfelelő tömörségű összekötő elemmel és az égéstermék 1000 ppm-t meghaladó szénmonoxid tartalmával. 2016. július 1-től az egyedi égéstermék-elvezetőnél az ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás, a műszaki felülvizsgálat és szükség szerint az égéstermék CO paraméter ellenőrzés költségtérítése során figyelembe kell venni: összekötő elem nélküli ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás munkaráfordítást, műszaki felülvizsgálat munkaráfordítást, égéstermék CO paraméter ellenőrzésének munkaráfordítását, az égéstermék-elvezetőre kötött 11 kwth feletti névleges bemenő hőteljesítményű gáztüzelő-berendezés (gáztüzelő-berendezések) számát, ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás évenkénti gyakoriságát, összekötő elem ellenőrzés, szükség szerinti tisztítás munkaráfordítását, bekötések számát. 2016. július 1-től a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzésére vonatkozó költségtérítésének meghatározásához a szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség teljesítésének, valamint az érzékelő működőképességének ellenőrzési munkaráfordítását, valamint a szén-monoxid-érzékelő berendezések számát kell figyelembe venni. 2016. július 1-től a társasházban vagy lakásszövetkezeti lakóépületben lévő gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető esetén a nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanokra vonatkozó költségtérítés meghatározásánál figyelembe kell venni a gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető azon bekötéseinek számát, amelyek a nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanokhoz tartoznak, illetve a gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető összes bekötéseinek számát. Szabványhírek 2016. júniusban az alábbi, tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg: MSZ EN ISO 9094:2016 Kishajók. Tűz elleni védelem (ISO 9094:2015) az MSZ EN ISO 9094-1:2023 és az MSZ EN ISO 9094-2:2003 helyett 12
MSZ EN 13084-6:2016 Szabadon álló égéstermék-elvezető berendezések. 6. rész: Acél béléscsövek. Tervezés és kivitelezés az MSZ EN 13084-6:2005 helyett MSZ EN 15947-1:2016 Pirotechnikai eszközök. Tűzijátéktestek. F1., F2. és F3. kategória. 1. rész: Terminológia az MSZ EN 15947-1:2011 helyett MSZ EN 15947-2:2016 Pirotechnikai eszközök. Tűzijátéktestek. F1., F2. és F3. kategória. 2. rész: A tűzijátéktest kategóriái és típusai az MSZ EN 15947-2:2011 helyett MSZ EN 15947-3:2016 Pirotechnikai eszközök. Tűzijátéktestek. F1., F2. és F3. kategória. 3. rész: Minimális címkézési követelmények az MSZ EN 15947-3:2011 helyett MSZ EN 15947-4:2016 Pirotechnikai eszközök. Tűzijátéktestek. F1., F2. és F3. kategória. 4. rész: Vizsgálati módszerek az MSZ EN 15947-4:2011 helyett MSZ EN 15947-5:2016 Pirotechnikai eszközök. Tűzijátéktestek. F1., F2. és F3. kategória. 5. rész: Konstrukciós és működési követelmények az MSZ EN 15947-5:2011 helyett MSZ EN 16265:2016 Pirotechnikai eszközök. Egyéb pirotechnikai eszközök. Gyújtószerkezetek 2016. júniusban az alábbi, korábban idegen nyelven bevezetett szabványok magyar nyelvű változata jelent meg a tűzvédelemmel kapcsolatban: MSZ EN 60079-14:2014 Robbanóképes közegek. 14. rész: Villamos berendezések tervezése, kiválasztása és szerelése (IEC 60079-14:2013) MSZ EN 60079-17:2014 Robbanóképes közegek. 17. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása (IEC 60079-17:2013) A tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv összeállítása Online továbbképzés indul tűzvédelmi szakemberek részére! Öt leckéből álló online továbbképzésünk segítségével elkészítheti a 30/1996. (XII. 6.) BM-rendeletben előírt tűzvédelmi szabályzatot és tűzriadó tervet. Lépésről lépésre végigvesszük a szabályzatok tartalmi részeit, és a szabályzatkészítéshez kitölthető mintadokumentumokat is biztosítunk. A képzésről bővebb információ itt található. Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, hetedik szám, 2016. július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Hinnerk de Boer, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.