2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95/1 II (Nem jogalkotási aktusok) AJÁNLÁSOK A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2011. március 29.) a strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésének a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő engedélyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (2011/217/EU) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, tekintettel a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ( 1 ) és különösen annak 30. cikkének (1) bekezdésére, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanács irányelv (vasútbiztonsági irányelv) ( 2 ) és a 2008/57/EK irányelv határoz meg. (3) Adott esetben az ebben az ajánlásban meghatározott alapelveket és értelmezéseket is figyelembe veszik a 2008/57/EK irányelv tagállami végrehajtásának az ellenőrzése során. mivel: (1) Az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) 2005 óta számos intézkedésével támogatja az integrált, biztonságos és kölcsönösen átjárható uniós vasúti rendszer kialakítását. Az Ügynökség a 2008/57/EK irányelv elfogadása óta rendszeresen ülésezik az érdekelt felekkel és a nemzeti biztonsági hatóságokkal, különösen a vasúti járművek kölcsönös elfogadásával kapcsolatban. Ezek az ülések arra világítottak rá, hogy a felek eltérően értelmezik a strukturális alrendszereknek és a járműveknek az említett irányelv IV. és V. fejezetei szerinti üzembe helyezésének engedélyezését. (4) A 2008/57/EK irányelv 29. cikkében említett bizottsággal konzultálciót folytattak az intézkedés kapcsán. AJÁNLJA: 1. A strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésének engedélyezése során a tagállamoknak biztosítaniuk kell a mellékletben szereplő alapelvek és előírások figyelembevételét. Különösen: (2) Egységes értelmezés hiányában jelentős a kockázata annak, hogy a nemzeti végrehajtási szabályok a tagállamokban a követelmények eltérő alkalmazásához vezetnek, ami fokozná a gyártók és a vasúttársaságok nehézségeit is. Ezen eljárások egységes értelmezésére azért is szükség van, hogy biztosítani lehessen az Ügynökség által kibocsátandó ajánlások közötti következetességet azokkal a feladatokkal kapcsolatosan, amelyeket a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, a) A 2008/57/EK irányelvben és a mellékletben meghatározott feltételek teljesítése esetén elegendő egyetlen, a teljes uniós vasúthálózatra érvényes, járművek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyt kiállítani. Ilyen eset lehet például, ha ÁME-nek megfelelő jármű kizárólag ÁME-nek megfelelő hálózaton közlekedik. b) A járművek engedélyezésének eljárásai harmonizáltak, és egyértelmű, megszabott határidejű lépéseket határoznak meg az illetékes hatóságok számára. ( 1 ) HL L 191., 2008.7.18., 1. o. ( 2 ) HL L 164., 2004.4.30., 44. o.
L 95/2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.4.8. c) A strukturális alrendszerek vagy járművek üzembe helyezésének engedélyezésére vonatkozó műszaki szabályoknak állandónak, átláthatónak, hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek és a lehető legjobban harmonizáltnak kell lenniük, formailag pedig lehetnek ÁME-k, illetve ha a 2008/57/EK irányelv megengedi nemzeti szabályok, amelyekről a Bizottságot tájékoztatni kell, és amelyeket a Bizottság által létrehozott adatbázison keresztül elérhetővé kell tenni. A tagállamok az ÁME elfogadásától kezdve nem alkalmazhatnak nemzeti szabályt azon termékek vagy alrendszerrészek esetében, amelyekre az adott ÁME már kiterjed (azon nyitott kérdések és egyedi esetek kivételével, amelyekkel kapcsolatosan az ÁME adott esetben megengedi az eltérést). d) Az ÁME-nek meg nem felelő járművek esetén a lehetőségekhez mérten alkalmazni kell a kölcsönös elismerés elvét a szükségtelen követelmények és felesleges ellenőrzések elkerülése érdekében, kivéve, ha azok feltétlenül szükségesek a kérdéses jármű adott hálózattal való műszaki összeegyeztethetőségének ellenőrzéséhez. e) A strukturális alrendszerek vagy járművek üzembe helyezésének engedélyezési folyamata és ugyanezen strukturális alrendszerek vagy járművek üzemeltetése és karbantartása két teljes mértékben különálló folyamat, amelyet külön rendelkezések szabályoznak, és külön testületek végeznek. f) A hálózat és a járművek közötti kapcsolódási pont műszaki összeegyeztethetősége biztonsági szempontból kulcsfontossággal bír. Bár e kapcsolódási pont biztonságosságát a 352/2009/EK bizottsági határozattal ( 1 ) összhangban referencia-rendszerek vagy külön az erre a célra szolgáló kockázatbecslések révén igazolni lehet, de a kölcsönös átjárhatóság miatt fontos, hogy a műszaki összeegyeztethetőség igazolása szabályokon (a 352/2009/EK rendelet szerinti eljárási szabályzat használatával történő) beleértve olyan harmonizált uniós szabályokat, mint az ÁME-k vagy a harmonizált szabványok alapuló megközelítés segítségével, vagy ilyen szabályok hiányában a bejelentett nemzeti szabályok alapján történjen. g) Járművek üzembe helyezése esetén a biztonságos integrálás két szempontot foglal magában: a jármű vonatkozó alrendszereinek biztonságos integrálása (kizárólag az első engedélyezés esetén), valamint a jármű és a hálózat biztonságos integrálása. Amennyiben a jármű és a hálózat közötti kapcsolódási pontra ÁME-ben szereplő követelmény vagy nemzeti szabály vonatkozik, akkor azt a kérelmező eljárási szabályzatnak tekinti. Ebben az esetben az(oka)t a veszély(eke)t, amelyekre vonatkozó követelményt azonosítottak az ÁME-ben vagy a nemzeti szabályban, az ÁME vagy a nemzeti szabály követelményeinek teljesítése esetén ellenőrizettnek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ÁME vagy a nemzeti szabály követelményei a biztonságra vonatkozó alapvető követelményre (tehát valamennyi vonatkozó veszélyre) kiterjednek, akkor a biztonságos integrálás az ÁME vagy a nemzeti szabály végrehajtásában nyilvánul meg. Amennyiben olyan veszélyek állnak fenn, amelyekre vonatkozó követelményekkel sem ÁME, sem nemzeti szabály nem foglalkozik, az azt jelzi, hogy az ÁME vagy a nemzeti szabályok nem teljesítik teljes mértékben az alapvető követelményeket. Ebben az esetben a hiányosságot a 2008/57/EK irányelv 7. cikkével összhangban orvosolni kell. Ezeket a hiányzó követelményeket az ÁME-k jövőbeli átdolgozásai során figyelembe kell venni, hogy fokozatosan megvalósuljon a kölcsönösen átjárható kapcsolódási pontok teljes körű szabályozása az ÁME-kben. Mindeközben a kockázatokat a kérelmező a referenciarendszerrel való összehasonlítással vagy a 352/2009/EK rendeletnek megfelelő kockázatelemzéssel kezeli. A jármű és a hálózat közötti műszaki összeegyeztethetőségnek és biztonságos integrálásnak a kölcsönös átjárhatóság érdekében a szabályokon alapuló megközelítés segítségével kell megnyilvánulnia. Az ÁME-nek e célból kimerítően kell foglalkoznia mindkét szemponttal. h) Ha az ÁME tartalmaz a járművek összeegyeztethetőségére vonatkozó előírást, akkor azt az előírást az EK-hitelesítési eljárás keretében meg kell erősíteni. Arra vonatkozóan azonban nincs bizonyíték, hogy a kölcsönös átjárhatóság megvalósításához minden vasúti járműnek azonos csatlakozóval kell rendelkeznie. i) További engedélyezések esetén a tagállamok nem kérdőjelezhetik meg a jármű és a hálózat műszaki összeegyeztethetőségével kapcsolatos nyitott kérdésekre is kiterjedő nemzeti szabályokat. j) A 2004/49/EK irányelv szerint a pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok külön-külön felelősek a rendszer hozzájuk tartozó részeiért. A vasúttársaság kizárólag a vonatok biztonságos üzemeltetéséért felel. A pályahálózat-működtetők felelőssége a pályahálózat kezelésére korlátozódik, így a menetengedély kibocsátásán túl nem felel a vonatok üzemeltetéséért. A pályahálózat-működtetőnek nincs szerepe a hozzájárulások megadásában. k) Amennyiben a tagállamok baleset vagy rendkívüli esemény következtében sürgős intézkedések bevezetését veszik fontolóra, a tagállamoknak fel kell ismerniük, hogy a vasúttársaság biztonságirányítási rendszere az elsődleges mechanizmus a járművekkel kapcsolatban felmerülő olyan új kockázatok kezelésére, amelyekre baleset/rendkívüli esemény kivizsgálása során vagy a felügyelettel összefüggésben derül fény. Még abban az esetben is követni kell a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott eljárásokat beleértve a Bizottság értesítését az új szabálytervezetről a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) vagy 2004/49/EK irányelv szerint, ha egy tagállam úgy véli, hogy az üzembe helyezés engedélyezésére vonatkozóan sürgősen új szabályra van szükség. ( 1 ) HL L 108., 2009.4.29., 4. o. ( 2 ) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.
2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95/3 2. Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, 2011. március 29-én. a Bizottság részéről Siim KALLAS alelnök
L 95/4 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.4.8. MELLÉKLET TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés.................................................................... 6 2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek, alrendszerek és a járművek........... 6 2.1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerek.................... 6 2.2. Járművek.................................................................... 7 3. Az alrendszer előállításakor teljesítendő követelmények.................................. 7 3.1. A követelmények típusai........................................................ 7 3.1.1. Alapvető követelmények......................................................... 7 3.1.2. A 2008/57/EK irányelv alapvető követelményei........................................ 7 3.1.3. Átjárhatósági műszaki előírások (ÁME).............................................. 7 3.1.4. Nemzeti szabályok............................................................. 8 3.1.5. Harmonizált szabványok (EN-ek).................................................. 8 3.2. A kölcsönös átjárhatóság fejlődése................................................. 9 4. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek és az alrendszereknek az alkalmazandó követelmények szerinti létrehozásának ellenőrzése...................................... 9 4.1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának értékelése.................................................................... 9 4.2. Alrendszerek hitelesítési eljárása................................................... 9 4.2.1. Az alrendszerek EK-hitelesítési eljárása.............................................. 9 4.2.2. Az alrendszerek hitelesítési eljárása nemzeti szabályok esetén............................. 10 4.2.3. A kérelmező által kibocsátott nyilatkozat............................................ 10 5. Üzembehelyezési engedély....................................................... 10 5.1. Mi az üzembehelyezési engedély?.................................................. 10 5.1.1. Koncepció................................................................... 10 5.1.2. Alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezése...................................... 11 5.1.3. Járművek üzembe helyezésének engedélyezése......................................... 11 5.2. Az üzembehelyezési engedély, valamint az alrendszerek és járművek üzemeltetése és karbantartása közötti határ................................................................. 11 5.2.1. Általános elvek............................................................... 11 5.2.2. Az üzembe helyezés engedélyezése előtt teljesítendő karbantartási és üzemeltetési követelmények... 12 5.2.3. Biztonságirányítási rendszerek..................................................... 13 5.3. Műszaki összeegyeztethetőség, biztonságos integrálás és a járművek összeegyeztethetősége........ 13 5.3.1. Műszaki összeegyeztethetőség..................................................... 13 5.3.2. Biztonságos integrálás.......................................................... 14 5.3.3. Járművek összeegyeztethetősége................................................... 15 Oldal
2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95/5 5.4. Az ÁME-nek megfelelő és az ÁME-nek meg nem felelő járművek engedélyezése................ 15 5.4.1. Az ÁME-nek megfelelő járművek engedélyezése........................................ 15 5.4.2. Az ÁME-nek meg nem felelő járművek engedélyezése.................................... 16 5.5. A jármű típusengedélye.......................................................... 17 5.6. A transzeurópai hálózaton, illetve azon kívül közlekedő járművek engedélyezése................ 17 5.7. Harmadik országokból érkező járművek engedélyezése................................... 18 6. Az engedélyezés után követendő eljárás.............................................. 18 6.1. A vonat összeállítása............................................................ 18 6.2. Az útvonallal való összeegyeztethetőség megállapítása.................................... 18 6.3. Menetvonal megszerzése (a kapacitás elosztása)......................................... 19 7. A már engedélyezett alrendszer vagy jármű módosítása................................... 19 7.1. A követendő eljárás............................................................. 19 7.2. Az egyedi esetek, az eltérések és a felújítás/korszerűsítés esetén részlegesen alkalmazott ÁME-k közötti kapcsolat..................................................................... 20 8. Szerepkörök és felelősségkörök..................................................... 21 8.1. Az üzembehelyezési engedély kérelmezője............................................ 21 8.2. Vasúttársaság (VT).............................................................. 22 8.3. Pályahálózat-működtető (PM)...................................................... 22 8.4. A karbantartásért felelős szerv..................................................... 22 8.5. Bejelentett szervezet (BSZ)........................................................ 22 8.6. Kijelölt szervezet (KSZ).......................................................... 23 8.7. Nemzeti biztonsági hatóság....................................................... 23 8.8. Tagállam..................................................................... 23 8.9. A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek szerint értékelő szervezet (KBM értékelő szervezete)......................................................... 23 9. Nyilvántartások................................................................ 24 9.1. A vasúthálózat használati feltételei.................................................. 24 9.2. Infrastruktúra-nyilvántartás (RINF)................................................... 24 9.3. Az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartása (ERATV)............................. 24 9.4. Nemzeti járműnyilvántartás (NVR).................................................. 25 9.5. Referenciadokumentum.......................................................... 25 9.6. Az üzembentartói jelzések listája (VKM).............................................. 25 10. A 2008/57/EK irányelv engedélyezési eljárásaihoz kapcsolódó ábrák......................... 25 A RÖVIDÍTÉSEK FELSOROLÁSA........................................................ 29 Oldal
L 95/6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.4.8. 1. Bevezetés A 2008/57/EK irányelv a közösségi vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megvalósításához szükséges feltételek létrehozására irányul. Ezek a feltételek a rendszerben üzembe helyezett részek tervezésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére, korszerűsítésére, felújítására, üzemeltetésére és karbantartására, valamint az üzemeltetésben és karbantartásban részt vevő személyzet szakképesítésére, illetve egészségügyi és biztonsági körülményeire vonatkoznak (1. cikk) ( 1 ). A 2008/57/EK irányelv fő célkitűzése a vasúti közlekedés fejődését akadályozó műszaki korlátok felszámolása, valamint a vasúti átjárhatóság terén a megfelelő mértékű műszaki harmonizáció megvalósítása, hogy ezek segítségével megkönnyítse a vasúti piac megnyitását és a nemzetközi vonatok üzemeltetését. A 2008/57/EK irányelv a vasúti járművek mozgásának megkönnyítése érdekében egyrészt átjárhatósági műszaki előírásokat (ÁME-ket) határoz meg, amelyek alapvető fontossággal bírnak a vonatoknak a teljes uniós vasúti rendszerben történő biztonságos és zökkenőmentes közlekedésének biztosításában, másrészt egyszerűsíti a járművek üzembe helyezésének engedélyezésével kapcsolatos eljárást. A 2008/57/EK irányelv ebből a célból egységes szerkezetbe foglal egyes alapvető elveket. 1. Bizonyos feltételek teljesítése esetén elegendő egyetlen, a teljes uniós vasúthálózatra érvényes, járművek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyt kiállítani. Ilyen eset lehet például, ha ÁME-nek megfelelő jármű kizárólag ÁME-nek megfelelő hálózaton közlekedik. 2. A járművek engedélyezésének eljárásai harmonizáltak, és egyértelmű, megszabott határidejű lépéseket határoznak meg az illetékes hatóságok számára. 3. Az alkalmazandó műszaki szabályoknak állandónak, átláthatónak, hátrányos megkülönböztetéstől mentesnek és a lehető legjobban harmonizáltnak kell lenniük, formailag pedig lehetnek ÁME-k, illetve ha a 2008/57/EK irányelv megengedi nemzeti szabályok, amelyekről a Bizottságot tájékoztatni kell, és amelyeket a Bizottság által létrehozott adatbázison keresztül elérhetővé kell tenni. 4. Az ÁME-nek meg nem felelő járművek esetén a lehetőségekhez mérten alkalmazni kell a kölcsönös elismerés elvét a szükségtelen követelmények és felesleges ellenőrzések elkerülése érdekében, kivéve, ha azok feltétlenül szükségesek a kérdéses jármű adott hálózattal való műszaki összeegyeztethetőségének ellenőrzéséhez. Ezen ajánlás célja, hogy egyértelművé tegye, milyen eljárást kell alkalmazni a strukturális alrendszerek és járművek üzembe helyezésének a 2008/57/EK irányelv értelmében történő engedélyezése során. Ezzel összefüggésben számos, járművekkel kapcsolatos forgatókönyvet figyelembe kell venni: új és korszerűsített/felújított járművek, járműtípusok, ÁME-nek megfelelő járművek, ÁME-nek meg nem felelő járművek, a transzeurópai közlekedési hálózaton való közlekedéshez engedéllyel rendelkező járművek, a transzeurópai közlekedési hálózaton (TEN-T) kívüli közlekedéshez engedéllyel rendelkező járművek, egynél több tagállam hálózatán való közlekedéshez engedéllyel rendelkező járművek, valamint további engedélyek. Ennek értelmében és kifejezett eltérő rendelkezés hiányában a szövegben előforduló engedély kifejezés az üzembehelyezési engedélyre vonatkozik. A vasúttársaságoknak címzett összes iránymutatás a pályahálózat-működtetőkre is vonatkozik, amennyiben pályahálózat-ellenőrző és -karbantartó vonatokat üzemeltetnek. 2. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek, alrendszerek és a járművek 2.1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és alrendszerek A vasúti rendszer kiterjedtsége és összetettsége miatt szükségesnek bizonyult annak strukturális, illetve funkcionális alrendszerekre való felosztása (2. cikk e) pont). A strukturális alrendszerek a II. mellékletben ( 2 ) meghatározottak szerint a következők: infrastruktúra, energia, pálya menti ellenőrzés-irányítás és jelzés, fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés, valamint járművek. A strukturális alrendszerek a II. mellékletben meghatározottak szerint a következők: forgalomüzemeltetés és -irányítás, karbantartás, személyszállítási és áruszállítási szolgáltatások telematikai alkalmazásai. Emellett meg kell határozni a berendezések azon elemi rendszerelemeit, rendszerelemcsoportjait, szerkezeti részegységeit vagy egészét, amelyeket a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságát közvetlenül vagy közvetve meghatározó valamely alrendszerbe beszereltek vagy beszerelni terveznek. Ezek a részegységek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek (2. cikk f) pont). A megfelelőséget és használatra való alkalmasságot vizsgáló eljárások vonatkoznak rájuk (11. cikk). Azokat a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket lehet forgalomba hozni és azt követően alrendszerbe beszerelni, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek, és rendelkeznek az EK megfelelőségi vagy alkalmazhatósági nyilatkozattal. ( 1 ) A 2008/57/EK irányelv cikkeire való hivatkozások zárójelben vannak feltüntetve. ( 2 ) A 2008/57/EK irányelv módosított II. mellékletének megfelelően (jelenleg módosítás alatt).
2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95/7 Példa: az áramszedő a járművek alrendszernek, a sín pedig az infrastruktúra alrendszernek a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszereleme. A strukturális alrendszerek esetében üzembehelyezési engedélyre van szükség, amelyet a illetékes hatóság, az irányelv esetében tehát a tagállamok által felállítandó nemzeti biztonsági hatóság állít ki (a 2004/49/EK irányelv 16. cikke). 2.2. Járművek A vasúti rendszert rögzített és mobil elemekre is le lehet bontani: egyrészt a vasútvonalakból, állomásokból, terminálokból, valamint a vasúti rendszer biztonságos és folyamatos működéséhez szükséges rögzített eszközökből álló hálózatra, másrészt pedig a hálózaton közlekedő járművek összességére. Ezért maga a jármű a járművek alrendszerből és adott esetben más alrendszerek (köztük a fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés alrendszer) részeiből áll (a 2. cikk c) és d) pontja). Mivel a járművek alrendszerekből épülnek fel, a 2008/57/EK irányelv IV. fejezetében szereplő, alrendszerekre vonatkozó rendelkezések vonatkoznak a járművek megfelelő alrendszereire, az V. fejezet egyéb rendelkezéseinek a sérelme nélkül. 3. Az alrendszer előállításakor teljesítendő követelmények 3.1. A követelmények típusai 3.1.1. A l a p v e t ő k ö v e t e l m é n y e k Az uniós piacon forgalomba hozott termékek megfelelnek az alkalmazandó, új megközelítést követő irányelvekben ( 1 ) (például alacsonyfeszültségi irányelv stb.) meghatározott alapvető követelményeknek és az egyéb irányelvekben vagy jogszabályokban (például a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) lefektetett műszaki követelményeknek. Az alapvető követelmények meghatározzák a közérdek védelméhez szükséges elemeket. Kötelező érvényűek, és csak az ezeknek megfelelő termékeket lehet forgalomba hozni. Példa: az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. december 15-i 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) védelmi követelményt tartalmaz annak elkerülése érdekében, hogy az elektromágneses zavar túllépjen egy bizonyos szintet, biztosítva a rádió-, telekommunikációs és egyéb berendezések rendeltetésszerűen működését. 3.1.2. A 2 0 0 8 / 5 7 / E K i r á n y e l v a l a p v e t ő k ö v e t e l m é n y e i A 2008/57/EK irányelv III. mellékletében szerepelnek azok az alapvető követelmények, amelyek hozzájárulnak majd a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságához (3. cikk, (1) bekezdés). Ezek a követelmények kizárólag a vasúti szektorra vonatkoznak. A vasúti rendszer, az alrendszerek, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek és a kapcsolódási pontok megfelelnek az alapvető követelményeknek. Az alapvető követelmények teljesítése a strukturális alrendszer üzembe helyezésének egyik előfeltétele (4. cikk, (1) bekezdés). Az irányelv alapvető követelményeinek a teljesítése nem zárja ki egyéb uniós rendelkezések alkalmazását (3. cikk, (2) bekezdés). 3.1.3. Á t j á r h a t ó s á g i m ű s z a k i e l ő í r á s o k ( Á M E ) Az ÁME-k meghatározzák azokat az előírásokat, amelyeket az alrendszerek vonatkozásában a 2008/57/EK irányelv alapvető követelményeinek és célkitűzéseinek a teljesítése, többek között a műszaki harmonizáció megfelelő szintjének elérése érdekében alkalmazni kell (1. cikk, (2) bekezdés). Az ÁME-k nemcsak az alrendszerek esetén betartandó funkcionális és műszaki előírásokat azonosítják, hanem az alrendszerek közötti kapcsolódási pontokat is megadják. Az ÁME-k azonosítják a kölcsönös átjárhatósághoz és kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekhez elengedhetetlen alapvető paramétereket. Az ÁME-k továbbá megállapítják, hogy mely eljárásokat ( 4 ) kell használni egyrészről a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának az értékelésekor, vagy másrészről az alrendszer EK-hitelesítésekor. Valamennyi ÁME feltünteti azt a célzott alrendszert, amely ésszerű határidőn belül fokozatosan megvalósítható (5. cikk, (4) bekezdés). E célból mindegyik ÁME 4. fejezete meghatározza a célzott alrendszer alapvető paramétereit és kapcsolódási pontjait, 7. fejezete pedig megállapítja a célzott alrendszer megvalósításához szükséges folyamatot, ideértve adott esetben az átmeneti időszakot is. Az ÁME-k meghatározott esetekben kifejezetten hivatkozhatnak az európai szabványokra, azok bizonyos részeire vagy egyéb előírásokra, ha ez szigorú értelemben véve szükséges a kölcsönös átjárhatóság eléréséhez. Ezek a szabványok az ÁME alkalmazásának időpontjától kötelezővé válnak. ( 1 ) Az új megközelítés koncepcióját 2008-ban átdolgozta a megfelelőségértékelésre, az akkreditálásra és a piacfelügyeletre vonatkozó új jogszabályi keret. ( 2 ) HL L 260., 2008.9.30., 13. o. ( 3 ) HL L 390., 2004.12.31., 24. o. ( 4 ) Az ÁME-k meghatározzák a vonatkozó bizottsági határozatban alkalmazandó modulokat.
L 95/8 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.4.8. A 2008/57/EK irányelv végrehajtása költség-haszon szempontból indokolatlanul nem akadályozhatja az egyes tagállamok meglévő vasúthálózatának fenntartását és fejlesztését, azonban törekedni kell a kölcsönös átjárhatósági célkitűzés fenntartására. Az ÁME-knek e célból figyelembe kell venniük a vasúti rendszernek a különleges rendelkezéseket igénylő részeit, tehát meg kell határozni az úgynevezett egyedi eseteket. Az egyedi eset rendszerint egy adott paraméterhez tartozó eltérő érték formájában jelenne meg az ÁME-ben (például ibériai nyomtáv az infrastruktúrával foglalkozó ÁME-ben). Amennyiben az ÁME nem tartalmaz az egyedi esetre alkalmazható szövegrészt, akkor kifejezetten hivatkozhat a vonatkozó nemzeti szabályra. Ezeket a szabályokat be kell jelenteni, a tagállamoknak pedig ki kell jelölniük a hitelesítési eljárást végrehajtó szervezetet (kijelölt szervezet) (17. cikk). Ha az alapvető követelményeknek megfelelő szempontokat nem lehet kifejezetten szabályozni egy ÁME-ben (például harmonizált megoldásnak vagy az érintett felek közötti kölcsönös elismerésnek a hiányában), akkor azokat ez az ÁME egyértelműen nyitott kérdésként azonosítja (5. cikk, (6) bekezdés). 3.1.4. N e m z e t i s z a b á l y o k A tagállamok a célrendszer megvalósításáig (5. cikk, (4) bekezdés) és ebből kifolyólag a kölcsönös átjárhatóság eléréséig az alapvető követelmények teljesítésével kapcsolatos nemzeti szabályokra támaszkodnak (17. cikk, (3) bekezdés). Ennek a magyarázata a következő: az ÁME-k bizonyos okból kifolyólag még nem készültek el (például nyitott kérdések, az ÁME-k első csoportjának hatálya a transzeurópai közlekedési hálózatra korlátozódik, az ÁME-k jelenleg kidolgozás alatt állnak), a meglévő berendezésekkel való visszamenőleges kompatibilitás biztosítása érdekében egyes alrendszerek eltéréseket tehetnek szükségessé bizonyos tagállamokban, a meglévő alrendszerek többségét a kölcsönös átjárhatóságról szóló irányelvek vagy egyes ÁME-k hatálybalépése előtt helyezték üzembe, ezért nem felelnek meg minden ÁME-nek, az egyedi esetek a nemzeti szabályokra támaszkodnak, amennyiben az ÁME nem tartalmaz az egyedi esetre érvényes szövegrészt. Ezekről a nemzeti szabályokról értesíteni kell a Bizottságot, amely ellenőrzi azokat, hogy kiküszöbölje a szükségtelen követelményeket és felesleges hitelesítéseket bevezető, megkülönböztető jellegű nemzeti szabályokat (17. cikk, (3) bekezdés). Csak ezeket a nemzeti szabályokat lehet alkalmazni a járművek üzembe helyezésekor, és ezekre kell hivatkozni a referenciadokumentumban (27. cikk, (3) bekezdés). Következtetés: az irányelv és annak az átláthatósággal és a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos elvei szerint arra a következtetésre kell jutni, hogy csak a bejelentett nemzeti szabályok alkalmazhatók a strukturális alrendszerek és járművek engedélyezése során. Innentől kezdve az ezen ajánlásban szereplő, nemzeti szabályokra való összes hivatkozás alatt a bejelentett nemzeti szabályokat kell érteni. A tagállamok az ÁME elfogadásától kezdve nem alkalmazhatnak nemzeti szabályt azon termékek vagy alrendszerrészek esetében, amelyekre az adott ÁME már kiterjed (azon nyitott kérdések és egyedi esetek kivételével, amelyekkel kapcsolatosan az ÁME adott esetben megengedi az eltérést). Az ÁME által már szabályozott paramétert túlságosan behatároló nemzeti szabály az ÁME-nek megfelelő két alrendszer közötti összeegyeztethetetlenséghez vezethet. Abban az esetben például, ha a járművel kapcsolatos nemzeti szabály a mozgáskorlátozott személyekkel kapcsolatos ÁME-ben előírtnál szigorúbb követelményeket állapít meg, akkor a másik tagállamban már engedélyezett, ÁME-nek megfelelő járművet ennek az eredményeképpen nem lehet újból engedélyezni. A Bizottság ezért a 17. cikk (3) bekezdésének megfelelően ellenőrzi a nemzeti szabályokat az önkényes megkülönböztetés vagy a burkolt korlátozás elkerülése érdekében (17. cikk, (3) bekezdés). A 2008/57/EK irányelv emellett az alrendszerek szabad mozgása tekintetében az új megközelítést tükrözi: amennyiben a nem harmonizált műszaki előírásoknak (például a vonatkozó nemzeti szabályoknak) megfelelő termék teljesíti az alapvető követelményeket, akkor azt további ellenőrzések nélkül forgalomba lehet hozni (16. cikk) ( 1 ). 3.1.5. H a r m o n i z á l t s z a b v á n y o k ( E N - e k ) A közös piac megvalósítása érdekében az alapvető követelményeknek megfelelő termékekre vonatkozó műszaki előírások meghatározhatók harmonizált szabványokban. Bizonyos esetben az ÁME-k alapvető paramétereit magukban foglaló harmonizált szabványok alapján valószínűsíteni lehet az ÁME-nek való megfelelést. A műszaki harmonizáció és szabványosítás új megközelítése szellemében ezek a harmonizált szabványok továbbra is önként végrehajthatók lesznek, de hivatkozásaikat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni, valamint meg kell őket határozni az ÁME alkalmazási útmutatójában az iparági felhasználásuk megkönnyítése érdekében. ( 1 ) Az irányelvnek az e dokumentum 5. szakaszában részletesen tárgyalt 15. cikk (1) bekezdése és V. fejezete sérelme nélkül.
2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95/9 3.2. A kölcsönös átjárhatóság fejlődése A kölcsönös átjárhatóságot fokozatosan kell megvalósítani. Kezdetben, az egész vasúti rendszerre kiterjedő, befejezett ÁME-k hiányában és az alrendszerek ÁME-knek való megfelelésétől függően a 2008/57/EK irányelv alapvető követelményeit a vasúti rendszernek az ÁME-k által nem szabályozott részei vagy egyéb szempontjai esetén a nemzeti szabályoknak (ideértve a nemzetközi megállapodásokra hivatkozó szabályokat) való megfeleléssel kell teljesíteni (17. cikk, (3) bekezdés). Hosszú távon, a célrendszer meghatározása és megvalósítása esetén nem lesz szükség ezekre a nemzeti szabályokra. Az ÁME-k és a nemzeti szabályok a kölcsönös átjárhatóság teljes megvalósításáig egyidejűleg érvényben maradnak. Ebben az átmeneti időszakban szükség van a járművek kölcsönös elfogadását megkönnyítő eljárásra. E célból a tagállamok által a járművek üzembe helyezése esetén alkalmazott nemzeti szabályokat osztályozni kell, és hivatkozni kell rájuk a referenciadokumentumban (27. cikk). Az irányelv 16., 23., 25. és 27. cikke e nemzeti szabályok kölcsönös elismeréséről ( kölcsönös elfogadás ) és az ezek alapján végzett ellenőrzésekről rendelkezik. 4. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek és az alrendszereknek az alkalmazandó követelmények szerinti létrehozásának ellenőrzése 4.1. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének és alkalmazhatóságának értékelése Az ÁME-k hatályába tartozik a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek meghatározása is, így állapítják meg azokat az eljárásokat, amelyeket a gyártó a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének és/vagy alkalmazhatóságának az értékelése során alkalmaz. Az ÁME előírhatja, hogy az értékelést bejelentett szervezet végezze, amely megfelelőségi és alkalmazhatósági tanúsítványt bocsát ki. A gyártó ezt követően kiállítja az EK-megfelelőségi vagy az EK-alkalmazhatósági nyilatkozatot (13. cikk és IV. melléklet). A forgalomba hozatalhoz a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő minden rendszerelemnek rendelkeznie kell EKmegfelelőségi nyilatkozattal, amelyhez mellékelni kell a megfelelő tanúsítványt is, amennyiben a megfelelőségértékelési eljárás megkívánja. Továbbá ha az ÁME előírja az üzemi tapasztalatok alapján történő típusérvényesítést, akkor a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemhez mellékelni kell az EK-alkalmazhatósági nyilatkozatot vagy EK-alkalmazhatósági tanúsítványt. A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem akkor felel meg a 2008/57/EK irányelv alapvető követelményeinek, ha rendelkezik az EK-megfelelőségi vagy EK-alkalmazhatósági nyilatkozattal. Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek más szempontokra kiterjedő egyéb uniós jogszabály hatálya alá tartoznak, akkor az EK-nyilatkozatban fel kell tüntetni, hogy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek e jogszabály alapvető követelményeinek is eleget tesznek. 4.2. Alrendszerek hitelesítési eljárása ( 1 ) 4.2.1. A z a l r e n d s z e r e k E K - h i t e l e s í t é s i e l j á r á s a A BSZ ellenőrzi az alrendszer alkalmazandó ÁME-(k)nek való megfelelését a vonatkozó ÁME-ben rendelkezésre álló információk és a nyilvántartások alapján (5. cikk, (3) bekezdés, e) pont és 18. cikke (2) bekezdés). Az alrendszer EK-hitelesítését végző BSZ feladata a tervezési szakasznál kezdődik és lefedi a teljes gyártási időszakot, egészen az alrendszer üzembe helyezése előtti, kérelmező általi átvételig. Magában foglalja azon rendszer kapcsolódási pontjainak a hitelesítését is, amelybe az alrendszert beépítik. A bejelentett szervezetnek a 2008/57/EK irányelv értelmében végrehajtott hitelesítési feladatai azonban csak az alkalmazandó ÁME-kben szereplő követelményekre korlátozódnak. A BSZ-nek feladatai teljesítése érdekében esetleg a nyilvántartásokból kell információkat gyűjtenie. A BSZ-nek útszakasz felújítása vagy korszerűsítése esetén például meg kell győződnie arról, hogy a megfelelő lehetőségeket választott ák-e ki az ÁME-ből. Az ÁME tartalma ekkor nem elégséges a szomszédos útszakaszok kapcsolódási pontjainak ellenőrzéséhez, a BSZ-nek ezért például meg kell tudnia azt, hogy a nyomtáv és az elektromos feszültség megegyezik-e a szomszédos útvonaléval ( 2 ). A BSZ-ek az ÁME-kben és bizonyos esetekben a bizottsági határozatban meghatározott modulok szerint hajtják végre az EK-hitelesítési eljárást. Következtetéseiket az EK-hitelesítési tanúsítványban és az általuk összeállított műszaki dokumentációban rögzítik. Amennyiben az alrendszerre vagy annak bizonyos részére más uniós jogszabály is vonatkozik, akkor a BSZ a másik jogszabályból származó, annak hatálya alá tartozó BSZ által kiadott másik EK-tanúsítványt összeveti a sajátjával. ( 1 ) Az irányelv módosított VI. melléklete. ( 2 ) Lásd még e dokumentum 5.3. (Műszaki összeegyeztethetőség és biztonságos integrálás) és 9. (Nyilvántartások) szakaszát.
L 95/10 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.4.8. 4.2.2. A z a l r e n d s z e r e k h i t e l e s í t é s i e l j á r á s a n e m z e t i s z a b á l y o k e s e t é n A tagállamok által kijelölt szervezet (kijelölt szervezet, KSZ) nemzeti szabályok esetén az EK-hitelesítési eljáráshoz hasonló eljárást alkalmazva hitelesítési tanúsítványt állít ki és összeállítja a műszaki dokumentációt (17. cikk, (3) bekezdés). A kérelmező pedig a nemzeti szabályoknak való megfelelőségről szóló nyilatkozatot bocsát ki. 4.2.3. A k é r e l m e z ő á l t a l k i b o c s á t o t t n y i l a t k o z a t ( 1 ) A kérelmezőnek ki kell állítania az alrendszerre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy az alrendszer megfelel a vonatkozó ÁME-(k)nek, valamint adott esetben az egyéb uniós jogszabályból fakadó alapvető követelményeknek is. A kérelmező szintén a nemzeti szabályoknak való megfelelőségről szóló nyilatkozatot bocsát ki azon részek tekintetében, amelyekre nemzeti szabályok vonatkoznak. A kérelmező kizárólag abban az esetben igényelheti az alrendszer üzembehelyezési engedélyét az illetékes nemzeti biztonsági hatóságtól, amennyiben az összes előbb említett bizonyítékkal és nyilatkozattal rendelkezik. Az EK-tanúsítványok és az EK-nyilatkozatok az Európai Unió teljes területén érvényesek. A nemzeti szabályokkal kapcsolatos tanúsítványok és nyilatkozatok az Európai Unió teljes területén érvényesek, kivéve a műszaki összeegyeztethetőségre, illetve a járművek és a hálózat biztonságos integrálására vonatkozó rendelkezéseket, mivel ezek a szempontok a járművek üzembe helyezésével kapcsolatos rendelkezések hatálya alá tartoznak. A kérelmező a BSZ által készített (4.2.1. szakaszban említett) műszaki dokumentációt csatolja az EK-hitelesítési nyilatkozathoz. 5. Üzembehelyezési engedély 5.1. Mi az üzembehelyezési engedély? 5.1.1. K o n c e p c i ó Az üzembehelyezési engedély eljárását a 96/48/EK irányelv vezette be, és azt a cél szolgálta, hogy kiegészítse a 3.1.1. szakaszban említett forgalombahozatali koncepciót. Míg egy terméket vagy kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemet előzetes engedélyezés nélkül forgalomba lehet hozni, addig az alrendszert az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell az üzembe helyezés előtt (15. cikk). A tagállamok engedélyezik a vasúti rendszer területükön elhelyezkedő vagy ott üzemeltetett strukturális alrendszereinek üzembe helyezését (15. cikk). Az irányelv V. fejezete ehhez hasonlóan a járművek engedélyezésével foglakozik. Az alrendszer üzembehelyezési engedélyére a vasúti rendszer összes részének a tekintetében szükség van: A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részét képező és az azon kívüli vasútvonalak, a nagysebességű vagy a hagyományos vonalak, valamint az ezeken a vonalakon közlekedő járműveket alkotó alrendszerek esetében egyaránt, függetlenül attól, hogy van-e vonatkozó ÁME. A tagállamok az alapvető követelmények hitelesítésének részeként ellenőrzik az alrendszereknek azzal a rendszerrel való műszaki összeegyeztethetőségét, amelybe integrálják azokat, valamint ezen alrendszereknek a vasúti rendszerbe történő biztonságos integrálását (15. cikk). A műszaki összeegyeztethetőség és a biztonságos integrálás minden strukturális alrendszerre vonatkozik, a járművekbe épített, valamint a jármű és a hálózat közötti kapcsolódási pontnak a végein található alrendszerekre egyaránt. Az engedélyezési eljárást kötelező az üzembe helyezés előtt elvégezni. A 15. cikknek megfelelően az alapvető követelmények állandó teljesítését a vasúttársaságok vagy a pályahálózat-üzemeltetők biztonságirányítási rendszereinek a felügyelete keretében kell ellenőrizni a 2004/49/EK irányelv értelmében. Amennyiben a nemzeti biztonsági hatóság vissza kívánja vonni az üzembehelyezési engedélyt, akkor a 2004/49/EK irányelvben meghatározott eljárást alkalmazza (a 2008/57/EK irányelv 21. cikkének (9) bekezdése). Ha a nemzeti biztonsági hatóságok megítélése szerint az engedéllyel rendelkező jármű vagy alrendszer már nem felel meg az alapvető követelményeknek (például az engedélyezés óta karbantartási hiányosságokra, tervezési vagy belső hibára derült fény), akkor a 2004/49/EK irányelv értelmében meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a kockázatokat megfelelően kezelik. ( 1 ) Az irányelv módosított V. melléklete.
2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95/11 5.1.2. A l r e n d s z e r e k ü z e m b e h e l y e z é s é n e k e n g e d é l y e z é s e Az üzembehelyezési engedély a 2008/57/EK irányelv (energia, infrastruktúra, járművek, pálya menti ellenőrzésirányítás és jelzés, fedélzeti ellenőrzés-irányítás és jelzés) II. mellékletének ( 1 ) és a vonatkozó ÁME-knek megfelelően vonatkozik a strukturális alrendszerekre (15. cikk). 5.1.3. J á r m ű v e k ü z e m b e h e l y e z é s é n e k e n g e d é l y e z é s e A 2008/57/EK irányelv tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek alapján engedélyezni lehet a járművek üzembe helyezését (V. fejezet). Mivel a járművek egy vagy több strukturális alrendszerből állnak, ezért ebben az esetben is a 2008/57/EK irányelvnek az alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezésére vonatkozó előírásait kell alkalmazni (15. cikk), a járművek üzembe helyezésével kapcsolatos egyéb rendelkezések sérelme nélkül (V. fejezet). Az egyik tagállamban kibocsátott, járműre vonatkozó engedély az összes tagállamban érvényes, a másik tagállam által hozott, a további engedély megkövetelésére irányuló döntés sérelme nélkül (23. cikk). Az ÁME-nek meg nem felelő járművek esetén az engedély kizárólag az azt kibocsátó tagállam hálózatára érvényes (24. és 25. cikk). A további engedélyek hitelesítésére azonban korlátozott mértékben lehetőség van. A tagállam a jármű engedélyezése keretében elismeri, hogy a jármű tervezett üzemállapota megfelel az irányelv és más uniós jogszabályok alapvető követelményeinek, amennyiben a járművet az adott tagállam hálózatán kívánják üzemeltetni. A járműre kiadott engedély előírhat használati és egyéb feltételeket (21. cikk, (6) bekezdés). Elektromos vontatás esetén az engedélynek például meg kell határoznia azt, hogy a jármű mekkora elektromos feszültséggel rendelkező vasútvonalon közlekedhet. Azonban az útvonallal ( 2 ) kapcsolatos, a jármű konstrukciós jellemzői és az adott útvonalak meghatározott jellemzői (például súlykorlátozások, villamosítási rendszerek, vonatbiztosítási rendszerek) közötti összeegyeztethetőség kérdéseivel a vasúttársaság biztonságirányítási rendszere keretében kell foglalkozni, alkalmazva az engedélyben, a műszaki dokumentációban és a pályahálózat-működtető által az infrastruktúranyilvántartáson keresztül a pályahálózat jellegével kapcsolatosan megadott információkban meghatározott használati feltételeket és korlátozásokat (lásd e dokumentum 6. szakaszát). A földrajzi korlátozottságnak és az útvonal jellemzőiben bekövetkező módosulás (például új villamosítás vagy az elektromos feszültség megváltoztatása) esetén történő újbóli jármű-engedélyezésnek az elkerülése érdekében a jármű üzembehelyezési engedélyével kapcsolatos használati feltételeket (a vonat tervezett felhasználásának a korlátain túl) a pályahálózat konstrukciós jellemzőinek paraméterei alapján kell meghatározni (például csak meghatározott Hz frekvencián működő pályaáramkörökön történő üzemeltetés), nem pedig földrajzi szempontok szerint. Megjegyzés: az üzembehelyezési engedély koncepciója teljesen eltér a típusjóváhagyástól, amelyet korábban a nemzeti vasúttársaságok végeztek el. A típusjóváhagyás lényegében a nemzeti vasúttársaság által a vásárlás során elvégzett termékelfogadás, míg az engedélyezés az alrendszer vagy a jármű üzembe helyezéséhez való hozzájárulás jogi követelménye, és meghatározott hitelesítéseken alapszik, amelyeket a kormány vagy a nemzeti biztonsági hatóság által kijelölt szervezetek végeznek el. 5.2. Az üzembehelyezési engedély, valamint az alrendszerek és járművek üzemeltetése és karbantartása közötti határ 5.2.1. Á l t a l á n o s e l v e k A vasúti rendszer kiépítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges berendezések és szolgáltatások belső piacának a Közösségen belüli fokozatos megteremtésének (1. cikk) megkönnyítése érdekében el kell különíteni a strukturális alrendszerek/járművek üzembe helyezésének engedélyezését a működésük szabályozásától. Az elkülönítés lehetővé teszi, hogy az adott típusú járműveket különböző gyártók vagy szerződő felek helyezzék üzembe, különböző vasúttársaságok üzemeltessék, és különböző, karbantartásért felelős szervek végezzék a karbantartást eltérő, üzemi körülményektől függő karbantartási rendszer szerint. A gyártó például igényelhet adott tagállami hálózaton közlekedő mozdonyra vagy mozdonytípusra szóló engedélyt azért, hogy a járművet számos vasúttársaságnak vagy lízingtársaságnak stb. értékesítse olyan vasúttársaságok által végzett üzemeltetés céljából, amelyek eltérő szabályokat alkalmaznak a biztonságirányítási rendszereikben a mozdonyok kezelésére és karbantartására. A vasúttársaság emellett új engedély igénylése nélkül üzemeltetheti azt az engedéllyel rendelkező mozdonyt, amelyet korábban egy másik vasúttársaság üzemeltetett ugyanazon a hálózaton. ( 1 ) A Bizottság jelenleg dolgozza át a 2008/57/EK irányelv II. mellékletét. ( 2 ) Az útiterv, amelyet az adott vonatnak teljesítenie kell.
L 95/12 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.4.8. A 2008/57/EK irányelv a határ tisztázása céljából meghatározta a jármű tervezett üzemállapotának elérését szolgáló szabályokat és engedélyezési eljárást. Az alrendszer üzembe helyezése után gondoskodni kell arról, hogy az alrendszert a rá vonatkozó előírásoknak megfelelően üzemeltessék és tartsák karban. E követelmények teljesítése a 2004/49/EK irányelv értelmében a pályahálózat-működtető vagy a vasúttársaság felelőssége az alrendszereiket illetően, egyéb szereplők felelősségének sérelme nélkül (2004/49/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdése). A nemzeti biztonsági hatóságok a biztonsági tanúsítványok és a biztonsági engedélyek odaítélésekor ellenőrizhetik az említett előírások betartását (2004/49/EK irányelv 10., 11. és 16. cikke). E választóvonal alól az üzemeltetési és karbantartási szabályokat illetően van kivétel, lásd az 5.2.2. szakaszt. Általánosságban véve a 2008/57/EK irányelv az alrendszerek és a járművek műszaki jellemzőit (elsősorban tervezés, gyártás és átvételi próba), valamint üzembe helyezésük engedélyezési eljárását, míg a 2004/49/EK irányelv az alrendszerek és a járművek használóit, üzemeltetőit és karbantartóit szabályozza, ahogy az a következő ábrán is látható. A fenti ábrában: Az NNTR a 17. cikk szerint bejelentett nemzeti műszaki szabályokat jelenti, de ezen túlmenően magában foglalja a nyitott kérdésekre, eltérésekre és szükség szerint a speciális esetekre vonatkozó szabályokat is. A CSM szerinti RA a közös biztonsági módszerek szerinti kockázatértékelést jelenti, és a műszaki összeegyeztethetőség és biztonságos integrálás olyan vonatkozásaihoz kapcsolódik, amelyek az alapvető követelményekre vonatkoznak, de nem tartoznak ÁME vagy NNTR hatálya alá. A tervekhez kapcsolódó műszaki jellemzők és üzemeltetési/karbantartási szabályok az engedélyeztetési folyamat részeit képezik, és azok a műszaki dokumentációban találhatók. A tapasztalatokról történő visszajelzés alapján végzik el az alrendszerek vagy járművek műszaki jellemzőinek a valós körülmények közötti üzemeltetéséből adódóan szükségessé váló módosításait. A változáskezelés a következő két fejezetben leírtak szerint a pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok biztonságirányítási rendszerének részét képezi. 5.2.2. A z ü z e m b e h e l y e z é s e n g e d é l y e z é s e e l ő t t t e l j e s í t e n d ő k a r b a n t a r t á s i é s ü z e m e l t e t é s i k ö v e t e l m é n y e k A tagállamok a 2008/57/EK irányelv 15. cikke (2) bekezdésének megfelelően ellenőrzik az üzembe helyezés előtt, hogy az alrendszerek megfelelnek-e az üzemeltetésre és karbantartásra vonatkozó, a tervezett üzemállapottal kapcsolatos rendelkezéseknek. Ez azt jelenti, hogy az üzembehelyezési engedély kibocsátása előtt ellenőrizni kell, hogy az alrendszereket a vonatkozó ÁME-ben meghatározott működési és karbantartási szabályoknak megfelelően lehet-e üzemeltetni és karbantartani. Az üzemeltetési és -irányítási ÁME-k szintén a 2008/57/EK irányelv szerint lettek kidolgozva és elfogadva, mivel azonban a nem strukturális alrendszerrel foglalkoznak, ezért nem szükséges azt az alrendszert engedélyezni. A tervezett üzemállapotban meghatározandó üzemeltetési követelményekkel (például fékezési jellemzők, a vezérlőkocsi kürtjei) kapcsolatos előírásokra kiterjednek a strukturális ÁME-k.
2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95/13 A forgalomüzemeltetéssel és -irányítással foglalkozó ÁME a különböző strukturális alrendszerek összehangolt üzemeltetését biztosító eljárások és a kapcsolódó berendezések követelményeit (II. melléklet) írja le. Az ÁME nem a kérelmező (például gyártó) által megszerzett, a tervezett üzemállapotra vonatkozó engedéllyel kapcsolatos követelményeket érinti, hanem azokat a harmonizált eljárásokat, amelyekre a vasúti rendszer megfelelő részeinek a pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok által a biztonságirányítási rendszereik keretében biztosított, összehangolt működéséhez van szükség. A forgalomüzemeltetéssel és -irányítással foglalkozó ÁME egyik fő célja, hogy harmonizálja azoknak az üzemeltetési felelősségeknek a pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok közötti megoszlását, amelyeket máskülönben a többoldalú együttműködési megállapodások rendkívül összetett rendszerének kellene szabályoznia. A kölcsönös átjárhatóság elérésében fontos szerepet játszó alapvető követelmények teljesítéséhez szükséges és a karbantartás szempontjából jelentőséggel bíró követelmények a strukturális ÁME-kben szerepelnek, amelyek az alrendszer műszaki jellemzőin alapulnak. A kérelmező erre támaszkodva nyújtja be az előzetes karbantartási és működtetési dokumentációt, amelyet a vonatkozó alrendszer műszaki dokumentációjának is tartalmaznia kell. A műszaki dokumentáció alapvető, elsődleges hivatkozási alapot nyújt a folyamatos karbantartáshoz, és tartalmazza a kezdeti üzemeltetési és karbantartási kézikönyveket is. Az üzembe helyezés után a vasúttársaság vagy a pályahálózat-üzemeltető, valamint a karbantartásért felelős szerv együttes felelőssége a karbantartási beavatkozások folyamatos felülvizsgálata, valamint ezen információk módosítása úgy, hogy tükrözzék a működési ciklust és az összegyűjtött tapasztalatokat (2004/49/EK irányelv 4. és 9. cikke). Meg kell jegyezni azt is, hogy a változáskezelés a pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok biztonságirányítási rendszereinek a részét képezi. 5.2.3. B i z t o n s á g i r á n y í t á s i r e n d s z e r e k A pályahálózat-működtetők és a vasúttársaságok feladataik elvégzése keretében, a 2004/49/EK irányelvnek megfelelően biztonságirányítási rendszert hoznak létre, amely megfelel az uniós és a tagállami követelményeknek, valamint közös elemeket tartalmaz. A járművek/alrendszerek biztonságos üzemeltetésének (ideértve a használatot és a karbantartást is) garantálásával kapcsolatos eljárásokat (járművek esetén) a vasúttársaságnak, illetve (hálózatok esetén) a pályahálózat-működtetőnek a biztonságirányítási rendszere szabályozza. A biztonsági tanúsítvány, illetve a biztonsági engedély egyik célja annak bizonyítása, hogy a vasúttársaság és a pályahálózat-működtető létrehozza a biztonságirányítási rendszert, és teljesíteni tudja az ÁME-ben meghatározott alapvető követelményeket a vonatkozó alrendszerek üzemeltetése során. A biztonsági tanúsítványokat és a biztonsági engedélyeket az üzembehelyezési engedélytől eltérően, meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. Az üzembehelyezési engedély azonban sosem veszíti érvényét, kivéve a tervezett üzemállapotra (műszaki jellemzőkre) kiható jelentős módosítás esetén, amely például felújítás vagy korszerűsítés során fordulhat elő, a munkálatok terjedelmétől függően. Ezért a vasúttársaság által végzett üzemeltetésben fellépő változásokat a 2004/49/EK irányelv szabályozza, míg a jármű és az alrendszer tervezett üzemállapotának módosításaira a 2008/57/EK irányelvnek megfelelő engedélyezési eljárás vonatkozik. 5.3. Műszaki összeegyeztethetőség, biztonságos integrálás és a járművek összeegyeztethetősége 5.3.1. M ű s z a k i ö s s z e e g y e z t e t h e t ő s é g A műszaki összeegyeztethetőség azon alapvető követelmények egyike, amelyeknek a vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, beleértve a kapcsolódási pontokat is meg kell felelniük (4. cikk). A műszaki összeegyeztethetőség meghatározása a 2008/57/EK irányelv III. mellékletében található: Az infrastruktúra és a helyhez kötött berendezések műszaki jellemzőinek összhangban kell lenniük egymással és a vasúti rendszerben alkalmazott vonatok jellemzőivel. A különböző strukturális alrendszerek műszaki összeegyeztethetősége is meghatározásra került (III. melléklet 2.2.3., 2.3.2. és 2.4.3. pont). Az I. melléklet 3. szakasza szerint emellett a vasúti rendszer szolgáltatásainak minősége, teljesítménye, biztonsága és költségei alapvetően a műszaki összeegyeztethetőségtől függenek. A vonatot üzemeltető vasúttársaságnak tudnia kell, hogy az adott útvonal támogatja-e a vonat üzemeltetését, tehát műszakilag összeegyeztethető-e azzal. Az ÁME-k ebből kifolyólag tartalmazzák azokat az előírásokat, amelyek szükségesek az alrendszernek és annak kapcsolódási pontjainak kölcsönös átjárhatóságához, és az alapvető követelmények (ideértve a műszaki összeegyeztethetőséget is) teljesítéséhez. Amennyiben tehát vannak alkalmazandó ÁME-k, akkor a műszaki összeegyeztethetőség megerősítését az ÁME-kre való hivatkozással el kell végezni (17. cikk, (2) bekezdés). Amennyiben nincs a műszaki összeegyeztethetőség (például kapcsolódási pont korábbi jelzési/vonatbiztosítási rendszerekkel, az ÁME-nek meg nem felelő infrastruktúra, energetikai és ellenőrző-irányító alrendszerek) alapvető követelményét tartalmazó ÁME, akkor a nemzeti szabályokat kell alkalmazni.
L 95/14 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.4.8. Ennek értelmében ameddig az ÁME-k nem szabályozzák a hálózat összes részének kapcsolódási pontjait, addig a tagállamoknak olyan, az ÁME-ket kiegészítő követelményeket tartalmazó szabályokat kell meghatározniuk, amelyek szükségesek a járművek és a tagállami felelősségkörbe tartozó, ÁME-nek meg nem felelő hálózatrészek közötti műszaki összeegyeztethetőség megvalósításához. Ide tartoznak például a fedélzeti vonatbiztosítási rendszerek iránti örökölt követelmények, amelyek következtében a járművek fedélzeti ellenőrző-irányító rendszerét úgy kell megtervezni, telepíteni és hitelesíteni, hogy azok képesek legyenek értelmezni az örökölt rendszer pálya menti jeladóiból érkező jeleket, és válaszolni is tudjanak azokra. Az átmeneti időszakban előfordulhat, hogy egyes tagállamok még nem teljesítették a kapcsolódó ÁME hiányában megvalósítandó, a jármű és a hálózat kapcsolódási pontjára vonatkozó, teljesen átlátható nemzeti szabályok (17. cikk) iránti követelményt az ÁME-knek megfelelő részletességgel. Ennek az oka lehet az, hogy az ezekre a meglévő nemzeti átjárhatósági szint megőrzéséhez szükséges kapcsolódási pontokra vonatkozó előírásokat korábban a nemzeti vasúttársaságok belső szabályai tartalmazták. Ebben az esetben nem ajánlatos a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek második és harmadik alapelve szerinti kockázatértékelési módszereket alkalmazni a műszaki összeegyeztethetőség szemléltetésére, mivel ez a projektek pályahálózati előírásainak az összeegyeztethetetlenségéhez és a kölcsönös átjárhatóság megszűnéséhez vezethet. Következtetés: a hálózat és a járművek közötti kapcsolódási pont műszaki összeegyeztethetősége biztonsági szempontból kulcsfontossággal bír. E kapcsolódási pont biztonságosságát a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek 2. és 3. alapelve segítségével igazolni lehet, de a kölcsönös átjárhatóság miatt fontos, hogy a műszaki összeegyeztethetőség igazolása szabályokon beleértve olyan harmonizált uniós szabályokat, mint az ÁME-k vagy a harmonizált szabványok alapuló megközelítés (kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek 1. alapelve) segítségével, vagy ilyen szabályok hiányában a bejelentett nemzeti szabályok alapján történjen. 5.3.2. B i z t o n s á g o s i n t e g r á l á s A strukturális alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezése esetén a tagállamok ellenőrzik, hogy ezeknek az alrendszereknek a tervezése, kivitelezése és beszerelése során teljesítették az alapvető követelményeket és különösen azt ellenőrzik, hogy az alrendszerek biztonságosan vannak-e beépítve a rendszerbe (15. cikk, (1) bekezdés). A vasúti rendszer biztonságos üzemelése és az azzal járó kockázatoknak a kezelése érdekében. E célból és főszabályként a következőket kell szemléltetni: önálló alrendszer üzembe helyezése esetén ezen alrendszernek a többi alrendszerbe történő biztonságos integrálása, jármű üzembe helyezése esetén a jármű vonatkozó alrendszereinek biztonságos integrálása (kizárólag az első engedélyezés esetén), valamint a jármű és a hálózat biztonságos integrálása. A biztonságos integrálást azonban nem szükséges minden körülmények között ellenőrizni: a 2008/57/EK irányelv például a járművek esetén és bizonyos feltételek mellett megszüntetett az egyik tagállamban engedélyezett és másik tagállamban üzemeltetett járművekre vonatkozó kötelezettségeket. A biztonságos integrálás az alapvető követelmények közé tartozik (15. cikk, (1) bekezdés). Főszabályként ezért erre az ÁME-k vagy a nemzeti szabályok vonatkoznak (17. cikk). A biztonságos integrálásnak a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek alkalmazásával történő szemléltetése esetén a kérelmezőnek: az ÁME-k követelményeire vagy a nemzeti szabályokra kell hivatkoznia az első kockázatelfogadási alapelv (magatartási kódex használata) alkalmazása esetén, vagy ha a tárgyra sem az ÁME, sem a nemzeti szabályok nem terjednek ki, kockázatbecslést vagy egyezési vizsgálatot kell végeznie a nem teljesített követelmények azonosítása érdekében (a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek második és harmadik kockázatelfogadási alapelve), amelyeket közzé kell tenni, hogy a nemzeti biztonsági hatóság által elfogadottak átláthatóak legyenek. A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek szerint azok biztonságos integrálásra történő felhasználása nem eredményezhet az ÁME-kben meghatározottaknak ellentmondó követelményeket. Ez vonatkozik a nemzeti szabályokra is. Ez azt jelenti, hogy azok kötelező érvényűek maradnak, amennyiben vannak ÁME-k vagy nemzeti szabályok. Ellenkező esetben a kölcsönös átjárhatóságot nem lehet megvalósítani. Következtetések: Amennyiben a jármű és a hálózat közötti kapcsolódási pontra ÁME-ben szereplő követelmény vagy nemzeti szabály vonatkozik, akkor azt a kérelmező eljárási szabályzatnak tekinti, az(oka)t a veszély(eke)t pedig, amelyekre vonatkozó követelményt azonosítottak az ÁME-ben vagy a nemzeti szabályban, az ÁME vagy a nemzeti szabály követelményeinek teljesítése esetén ellenőrizettnek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ÁME vagy a nemzeti szabály követelményei a biztonságra vonatkozó alapvető követelményre (tehát valamennyi vonatkozó veszélyre) kiterjednek, akkor a biztonságos integrálás az ÁME vagy a nemzeti szabály végrehajtásában nyilvánul meg.
2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95/15 Amennyiben olyan veszélyek állnak fenn, amelyekre vonatkozó követelményekkel sem ÁME, sem nemzeti szabály nem foglalkozik, az azt jelzi, hogy az ÁME vagy a nemzeti szabályok nem teljesítik teljes mértékben az alapvető követelményeket, és ezt a hiányosságot a 7. cikkel összhangban orvosolni kell. Ezeket a hiányzó követelmények az ÁME-k jövőbeli átdolgozásai során figyelembe kell venni, hogy megvalósuljon a kölcsönösen átjárható kapcsolódási pontok teljes körű szabályozása az ÁME-kben. Mindeközben a kockázatokat a kérelmező a referencia-rendszerrel való összehasonlítással vagy a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerekről szóló rendeletnek megfelelő kockázatelemzéssel kezeli. A jármű és a hálózat közötti műszaki összeegyeztethetőségnek és biztonságos integrálásnak a kölcsönös átjárhatóság érdekében a szabályokon alapuló megközelítés segítségével kell megnyilvánulnia. Az ÁME-nek e célból kimerítően kell foglalkoznia mindkét szemponttal. Meg kell jegyezni, hogy az üzembe helyezés engedélyezésével kapcsolatos minden követelmény szerepel a 2008/57/EK irányelvben, továbbá mind a 2008/57/EK, mind a 2004/49/EK irányelv előírásait teljesíteni kell. Ez a következőket jelenti: Ha az ÁME-kben meghatározottakon túl további követelményekre van szükség a meglévő biztonsági szintnek a 2004/49/EK irányelv szerinti fenntartásához, akkor az ÁME-nek nem megfelelő vonatok közlekedésének korlátozása nélkül a következőket kell tenni: infrastruktúrával vagy üzemeltetéssel kapcsolatos követelményeket (amelyek kellőképpen megindokolt egyedi esetként bekerülnek a megfelelő ÁME-kbe) kell meghatározni, vagy amennyiben a járművel kapcsolatos intézkedés elkerülhetetlen, akkor kellőképpen megindokolt egyedi esetként fel kell tüntetni a megfelelő ÁME-ben. A tagállamok nem használhatják fel a 2004/49/EK irányelvet arra, hogy további követelményeket határozzanak meg az üzembehelyezési engedéllyel kapcsolatban. 5.3.3. J á r m ű v e k ö s s z e e g y e z t e t h e t ő s é g e A vasúttársaságoknak a vonatok előkészítése során olyan járműveket kell alkalmazniuk, amelyek műszakilag összeegyeztethetők a hálózattal, emellett pedig egymással is összecsatlakoztathatók. Mivel a csatlakozórendszert vagy a saját járműparkját kezelő vasúttársaság választja ki, vagy a közös járműparkot kezelő vasúttársaságok közötti megállapodás határozza meg, ezért nincs arra bizonyíték, hogy a kölcsönös átjárhatóság vagy a megfelelő szintű harmonizáció eléréséhez minden vasúti járműnek ugyanazzal a csatlakozóval kell rendelkeznie. Mivel azonban a járműveknek az összekapcsolás után is biztonságosnak kell lenniük, ezért az ÁME-nek legalább azokat a csatlakozással kapcsolatos funkcionális követelményeket tartalmaznia kell, amelyek teljesítését az EKhitelesítési eljárás során meg kell erősíteni. A normál nyomtávú hálózaton végzett egyedi rakományú fuvarozás során alkalmazott kocsik egyedi esetet képeznek. Az adott járműpark méretének figyelembevétele mellett elképzelhető lenne, hogy a szabványos csatlakozókra vonatkozó előírás bekerüljön az ÁME-be, de mivel ez nem szükséges az interoperabilitáshoz, a csatlakozóra vonatkozó előírás nem vonatkozhat az összes kocsira, hanem csak a szabványos csatlakozóval ellátott járművekre. Az Európai Vasúti Ügynökség jelenleg vizsgálja ezen előírások megfelelő elhelyezésének optimalizálási lehetőségeit: amennyiben a vasúttársaságok kereskedelmi megállapodás (például általános használati szerződés) keretében megosztják egymással a járműveket, akkor hol lehet a legjobban kezelni ezeket az előírásokat: magában a megállapodásban, önkéntesen alkalmazott szabványokban, harmonizált szabványokban vagy átjárhatósági műszaki előírásokban? Következtetés: ha az ÁME tartalmaz a járművek összeegyeztethetőségére vonatkozó előírást, akkor azt az előírást az EKhitelesítési eljárás keretében meg kell erősíteni. Arra vonatkozóan azonban nincs bizonyíték, hogy a kölcsönös átjárhatóság megvalósításához minden vasúti járműnek azonos csatlakozóval kell rendelkeznie. 5.4. Az ÁME-nek megfelelő és az ÁME-nek meg nem felelő járművek engedélyezése 5.4.1. A z Á M E - n e k m e g f e l e l ő j á r m ű v e k e n g e d é l y e z é s e Az első engedélyezéssel kapcsolatos rendelkezések a 2008/57/EK irányelv 22. cikkében találhatók. Ha a járműbe integrált összes alrendszert engedélyezték a 2008/57/EK irányelv IV. fejezetének megfelelően, akkor a tagállamok közvetlenül, további ellenőrzések nélkül engedélyezhetik a járművet, mivel az alrendszereket az üzembe helyezésükre vonatkozó eljárás során többek között a műszaki összeegyeztethetőség és a biztonságos integrálás tekintetében is ellenőrizték (15. cikk és 22. cikke (2) bekezdés, a) pont). Amennyiben a járműbe integrált alrendszereket nem engedélyezték a 2008/57/EK irányelv IV. fejezetének megfelelően, akkor a következőket kell figyelembe venni. Azon járművekre, amelyek alrendszerei rendelkeznek a szükséges EK-hitelesítési nyilatkozattal, a műszaki összeegyeztethetőség két típusa vonatkozik: az egyik a járművön belüli alrendszerek közötti, a másik pedig a jármű és a hálózat közötti összeegyeztethetőséget foglalja magában (22. cikk, (2) bekezdés, b) pont). Egy másik rendelkezés ehhez hasonlóan a járműbe integrált alrendszerek közötti, valamint a jármű és a hálózat közötti biztonságos integrálás különálló ellenőrzését foglalja magában. A KSZ ellenőrzi a nyitott kérdésekre és az egyedi esetekre vonatkozó nemzeti szabályok teljesítését.
L 95/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.4.8. A további engedélyezések esetén a 2008/57/EK irányelv 23. cikkét kell alkalmazni. A 2008/57/EK irányelv biztosítja az alapvető követelmények különböző teljesítési módjainak kölcsönös elismerését a további engedélyezés keretében végzett újabb ellenőrzések elkerülése érdekében. A nemzeti biztonsági hatóság ebben az esetben csak olyan további követelményeket vagy (a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszereken alapuló) kockázatelemzéseket határozhat meg, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak: a jármű és az érintett hálózat műszaki összeegyeztethetősége, ideértve az ilyen kompatibilitás biztosításához szükséges nyitott kérdésekre alkalmazandó nemzeti szabályokat, és az ÁME-kben megfelelően meghatározott egyedi esetekben alkalmazandó nemzeti szabályok. Következtetés: a tagállamok nem kérdőjelezhetik meg a jármű és a hálózat műszaki összeegyeztethetőségével kapcsolatos nyitott kérdésekre is kiterjedő nemzeti szabályokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jármű és a hálózat műszaki összeegyeztethetőségével nem foglalkozó nemzeti szabályokat automatikusan egyenértékűnek kell tekinteni, és ebből kifolyólag az A kategóriába sorolni a referenciadokumentumban. Ebből az következik, hogy az ÁME-nek megfelelő járművek esetében a referenciadokumentumot csak a jármű és a hálózat műszaki összeegyeztethetőségére vonatkozó nyitott kérdésekkel kapcsolatban, vagy egyedi esetekben lehet használni. A nemzeti biztonsági hatóság csak az utóbbi két esetben (a jármű és a hálózat műszaki összeegyeztethetősége, illetve egyedi esetek), az irányelv 27. cikkében említett referenciadokumentum elfogadása után nem kérdőjelezheti meg a kölcsönösen elismert, és ebből kifolyólag a 2008/57/EK irányelv VII. mellékletében az A kategóriába sorolt követelményeket. Példa: Az ellenőrző-irányító, és jelzőrendszerre vonatkozó ÁME-nek megfelelő vonalakon közlekedő, az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerre vonatkozó ÁME-nek megfelelő járművek további engedélyezése esetén nem szükséges újabb ellenőrzéseket végezni (amennyiben a vonal és a jármű is teljesen megfelel a 2010/79/EK bizottsági határozatban ( 1 ) említett előírásoknak). És: Amennyiben az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerre vonatkozó ÁME-nek megfelelő jármű számára az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerre vonatkozó ÁME-nek meg nem felelő hálózatra szóló további engedélyt terveznek kibocsátani, akkor az ellenőrzőirányító és jelzőrendszerrel kapcsolatos ellenőrzéseknek csak a jármű fedélzetén, illetve a hálózaton található ellenőrző-irányító és jelzőrendszer műszaki összeegyeztethetőségére kell kiterjednie. 5.4.2. A z Á M E - n e k m e g n e m f e l e l ő j á r m ű v e k e n g e d é l y e z é s e Az ÁME-nek meg nem felelő vasúti járművek azok a többek között eltérések tárgyát képező járművek, amelyek nem felelnek meg a hatályban lévő összes ÁME-nek, vagy esetükben az alapvető követelmények jelentős részét ezek az előírások nem tartalmazzák. A jármű az utóbbi esetben megfelelhet minden vonatkozó ÁME-nek, az ÁME-nek meg nem felelő jelző csak az egyszerűség kedvéért használatos. Az első engedélyezés esetén a 2008/57/EK irányelv 24. cikkét kell alkalmazni. Ez az eljárás nagyban hasonlít az ÁME-nek megfelelő járművek esetén lefolytatott eljárásra. A fő különbség abban rejlik, hogy míg a nemzeti szabályok alapján elvégzendő ellenőrzések körét a referenciadokumentumban felsorolt paraméterek határozzák meg, addig az ÁME-nek megfelelő járművek esetében a nemzeti szabályok alapján végzendő ellenőrzések körét a hálózattal való műszaki összeegyeztethetőség biztosításához szükséges szabályok, az ÁME nyitott kérdései és egyedi esetei határozzák meg. Az ÁME-k hatálya alá tartozó részekre azonban az EK-hitelesítési eljárás vonatkozik, ebbe pedig az előző fejezeteknek megfelelően beletartozik a műszaki összeegyeztethetőség és a biztonságos integrálás. A további engedélyezések esetén a 2008/57/EK irányelv 25. cikkét kell alkalmazni. Az ellenőrzések köre ebben az esetben szélesebb, tehát annyira szűkített, mint az ÁME-nek megfelelő járművek esetén. A tagállamok az alapvető követelmények teljesítéséhez szükséges bármely szabályra hivatkozhatnak, amennyiben az összefüggésben van a referenciadokumentumban szereplő paraméterekkel. Azonban: az első engedélyezés nem hálózatokkal kapcsolatos részeit nem kérdőjelezhetik meg, hacsak nem tudják igazolni a kérelmező előtt, hogy jelentős biztonsági kockázat áll fenn. A nemzeti biztonsági hatóságok számára ez a lehetőség nem áll rendelkezésre sem az ÁME-nek megfelelő, sem az ÁME-nek meg nem felelő járművek vonatkozásában, amennyiben a vonatkozó paraméterre kiterjedő szabályok az A kategóriába tartoznak. Mivel az említetteket megkérdőjelezni csak az alrendszerek szabad mozgásának sérelme nélkül lehet (16. cikk), ezért az alrendszerekre vonatkozó alapvető követelményeknek a tagállamok által végzett első hitelesítése elsőbbséget élvez, a második NBH csak akkor kérhetnek ellenőrzéseket, ha az első ellenőrzésekre nem terjed ki EK-hitelesítési nyilatkozat, ( 1 ) HL L 37., 2010.2.10., 74. o.
2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95/17 a nemzeti szabályoknak való megfelelés megerősítése érdekében kockázatértékelést vagy vizsgálatokat kérhetnek a működéssel kapcsolatos feljegyzések és a hálózati összeegyeztethetőség szemléltetését illetően. A referenciadokumentum hatálybalépését követően azonban csak a B és a C kategóriába tartozó szabályok esetén. Számos tagállam különbséget tesz a már engedéllyel rendelkező járművekre vonatkozó, illetve az új vagy felújított/ korszerűsített járművek engedélyezése esetén alkalmazott követelmények között. Amennyiben másik tagállamban egy meglévő, az ÁME-nek meg nem felelő jármű engedélyezését kérik, akkor a 25. cikk megengedi, hogy a másik tagállam csak a saját hálózatával való összeegyeztethetőséget ellenőrizze. A másik tagállam tiszteletben tartja az első engedélyt, még akkor is, ha azt egy korábbi rendszerben állították ki, kivéve, ha jelentős biztonsági kockázatok merülnek fel. Mindez megfelel az egyik, illetve a másik tagállamban először engedélyezett járművek közötti megkülönböztetés elkerülése iránti igénynek. A tagállamoknak ezért az áttekinthetőség érdekében nemzeti szabályaiban tisztázniuk kell, mely előírások vonatkoznak az összes üzemelő alrendszerre, illetve mely szabályoknak kell csak az üzembehelyezési engedélyre váró új és felújított/korszerűsített alrendszereknek megfelelnie. 5.5. A jármű típusengedélye A 2008/57/EK irányelv két eljárást határoz meg a típus engedélyezése esetén: A járműtípus első engedélyezése (26. cikk, (1) bekezdés) történhet típusvizsgálat alapján anélkül, hogy az adott típusú járművek bármelyikének üzembe helyezését engedélyeznék (a típusvizsgálat mint fogalom nem korlátozódik a tervrajzok megvizsgálására, hanem magában foglalja a prototípusok összes szükséges tesztjét is). Amennyiben a típust engedélyezik, akkor minden járműengedélynek a típusmegfelelőségi nyilatkozaton kell alapulnia további ellenőrzések elvégzése nélkül (26. cikk, (3) bekezdés). vagy Egyetlen járműre is kiadható az első engedély, ekkor ezzel párhuzamosan engedélyezni kell a típust is (26. cikk, (2) bekezdés). Ezenkívül, ha a jármű további üzembehelyezési engedélyt kap egy másik tagállamban, akkor ott a járműtípust is engedélyezni kell, és az azt követő járműengedélyeknek is ennek a típusnak a megfelelőségi nyilatkozatán kell alapulnia abban a tagállamban, további ellenőrzések elvégzése nélkül. 5.6. A transzeurópai hálózaton, illetve azon kívül közlekedő járművek engedélyezése Az eddig elfogadott ÁME-k területi hatálya a transzeurópai közlekedési hálózat vasúti részére terjed ki (I. melléklet). A Bizottság 2010. április 29-én felhatalmazta az Ügynökséget az ÁME-k hatályának kibővítésére. A 2008/57/EK irányelv 8. cikkének (3) bekezdése szerint mindaddig, ameddig az ÁME-k hatályának a vasúti hálózat egészére történő kiterjesztése meg nem történik: a) üzembehelyezési engedélyt kell kiállítani: azon járművek és a járművekre felszerelt vezérlő és jelző alrendszerek tekintetében, amelyeket legalább részben a hálózatnak az ÁME-k hatályának kiterjesztése alá még nem tartozó részén használnak, a hálózat említett része tekintetében, az infrastruktúra, energia és a pálya menti vezérlő és jelző alrendszerek tekintetében a hálózatnak az ezen irányelv hatályának kiterjesztése alá még nem tartozó részén, a 2008/57/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdésében említett nemzeti szabályokkal összhangban ( 1 ); b) üzembehelyezési engedélyt kell adni azon járművek számára, amelyeket alkalmanként használnak a hálózatnak az ÁME-k hatályának kiterjesztése alá még nem tartozó részén, a hálózat e részének tekintetében ezen irányelv 21 27. cikkével, illetve a 2008/57/EK irányelv 17. cikke (3) bekezdésében említett nemzeti szabályokkal összhangban. Ennek értelmében tehát ahhoz, hogy a tagállam teljes hálózatára érvényes engedélyt kaphasson, a járművet két szabálykészlet (az egyik a transzeurópai közlekedési hálózatra, a másik az azon kívüli hálózatra vonatkozik) alapján kell ellenőrizni az első esetben, hacsak a tagállam a 2008/57/EK irányelvet átvevő nemzeti jogszabályban másként nem rendelkezik, azonban csak egy szabálykészletet kell alkalmazni, amennyiben a jármű alkalmanként közlekedik a transzeurópai közlekedési hálózaton kívül. ( 1 ) A 2008/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 345., 2008.12.23., 62. o.) úgy módosította a III. melléklet tartalmát módosító 2004/49/EK irányelvet, hogy a 8. cikkre való hivatkozás feleslegessé vált.
L 95/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.4.8. 5.7. Harmadik országokból érkező járművek engedélyezése Főszabály szerint a hálózaton történő használat előtt a harmadik országból először érkező járművek üzembe helyezését az illetékes nemzeti biztonsági hatósággal engedélyeztetni kell (21. cikk, (1) bekezdés). A Közösség fő vasúthálózatának nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó harmadik ország és valamely tagállam között közlekedő, egyedi elbírálás alá eső vagy eltérés tárgyát képező kocsikra nemzetközi megállapodások vonatkozhatnak (21. cikk, (11) bekezdés). Ez jellemzően a balti államok és az orosz nyomtávot használó harmadik országok között közlekedő járművek esetén fordul elő. A főszabály alóli kivételt a 2008. július 19. előtt, többek között nemzetközi megállapodások, például a RIC és a RIV értelmében kibocsátott üzembehelyezési engedélyek képezik, amelyek érvényben maradnak a kibocsátásuk feltételeinek megfelelően (21. cikk, (12) bekezdés). Végül pedig a nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy amennyiben az Európai Unió részt vesz ilyen megállapodásban, akkor e megállapodás szabályai mind az Európai Unióra, mind a tagállamaira nézve kötelezőek. Amikor például az Unió a COTIF 99 teljes jogú tagjává válik, és alkalmazza az átdolgozott ATMF-függeléket, akkor a COTIF-ot alkalmazó harmadik országban engedélyezett járművek beléphetnek az uniós hálózatba, amennyiben azokat az illetékes hatóság a hatályban lévő uniós követelményekkel azonos vagy egyenértékű követelmények alapján, hasonló megfelelőségértékelési eljárást követve engedélyezte. Az átdolgozott ATMFfüggelék meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése az Európai Unión belül, illetve kívül kibocsátott engedélyek kölcsönös elismerését eredményezi, és lehetővé teszi az Unió hálózatába való belépést további engedélyek nélkül, ahogy annak a teherkocsik esetén a régi RIV rendszerhez hasonlóan lennie kell. 6. Az engedélyezés után követendő eljárás 6.1. A vonat összeállítása A járművek engedélyezése után a vasúttársaság vonattá állíthatja össze azokat. A forgalomüzemeltetéssel és -irányítással foglalkozó ÁME (4.2.2.5. szakasz: Vonat-összeállítás) kimondja, hogy a vasúttársaság határozza meg a vonat-összeállításnak a szabályait és eljárásait, valamint az e folyamattal kapcsolatos megkötéseket (például a nyílt teherkocsik rakszelvénye, veszélyes áruk bizonyos helyzetben történő elhelyezése, a megfelelő vontatás és fékerő biztosítása). Az e szabályoknak megfelelő eljárásokat a vasúttársaság biztonságirányítási rendszere foglalja magában. 6.2. Az útvonallal való összeegyeztethetőség megállapítása A vasúttársaság biztonságirányítási rendszere magában foglalja a vonat útvonallal való összeegyeztethetőségének a biztosítását szolgáló eljárásokat (például maximális hossz, a villamosítás típusa, az ívek minimális sugara). A vasúttársaság biztonságirányítási rendszerének figyelembe kell vennie a forgalomüzemeltetéssel és -irányítással foglalkozó ÁME-ben ( 1 ) található, vonatüzemeltetéssel kapcsolatos rendelkezéseket/feltételeket és a nemzeti szabályokat. ( 1 ) A transzeurópai hagyományos vasúti rendszer forgalmi szolgálati és forgalomirányítási alrendszerével kapcsolatos kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2006. augusztus 11-i 2006/920/EK bizottsági határozat (HL L 359., 2006.12.18., 1. o.); valamint a 96/48/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében említett nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer üzemeltetési alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2002. május 30-i 2002/734/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 1-jei 2008/231/EK bizottsági határozat (HL L 84., 2008.3.26., 1. o.).
2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95/19 Mielőtt a vasúttársaság a pályahálózat-működtetőtől hálózati hozzáférést igényelne a vonat számára, meg kell tudnia, milyen jellegű hozzáférést értékesít a pályahálózat-működtető. A vasúttársaságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy az útvonal, amelyhez hozzáférést szándékozik vásárolni, támogatja az általa üzemeltetni kívánt járműveket és vonatokat. A vasúttársaságok kikeresik az infrastruktúra-nyilvántartásból az infrastruktúra jellegével kapcsolatos információkat, amelyek felhasználásával megállapítják, hogy az üzemeltetni kívánt vonat összeegyeztethető-e az adott útvonallal. A pályahálózat-működtető a kapcsolódási pontra vonatkozó paraméterek esetén feltünteti a nyilvántartásban azokat a határértékeket, amelyeknek megfelelően az útszakaszt kezeli. A nyilvántartásnak továbbá ki kell terjednie arra az esetre, amikor az ÁME a megfeleléssel kapcsolatban számos választási lehetőséget kínál, vagy a pályahálózat-működtetőnek megengedi a nemzeti szabályok alkalmazását. A vasúttársaság ezen információk sértetlenségére hagyatkozik vonatai biztonságos működésének garantálása során. A pályahálózat-működtető már jelenleg is köteles közzétenni az infrastruktúrával kapcsolatos információkat (a hálózati hozzáféréssel kapcsolatban a 2001/14/EK európai parlamenti ( 1 ) és tanácsi irányelv, az üzemeltetéssel kapcsolatban a 2004/49/EK és a 2008/57/EK irányelv, valamint a forgalomüzemeltetéssel és -irányítással foglalkozó ÁME). Amíg az infrastruktúra-nyilvántartás nincs hatályban, nem teljes körű és nem működőképes, addig a pályahálózat-működtetőnek más formában kell közzétennie az információkat. Ez a pályahálózat-működtetőt nem jogosítja fel arra, hogy egyfajta második engedélyt követeljen meg a vasúttársaságtól a járművek/vonatok esetében. Miután a vasúttársaság az infrastruktúra-nyilvántartásnak és a járművek műszaki dokumentációjának felhasználásával, valamint a jármű üzembe helyezésének engedélyezésével kapcsolatos korlátozások figyelembevételével megállapította, hogy az útvonal összeegyeztethető a vonatban használni kívánt járművekkel, a forgalomüzemeltetéssel és -irányítással foglalkozó ÁME (különösen annak 4.2.2.5. [A vonatok összeállítása], 4.2.2.6. [A vonat fékezése] és 4.2.2.7. [A vonat menetkész állapotának biztosítása] szakasza) rendelkezései alapján megállapítania, hogy vannak-e a vonattal kapcsolatos olyan korlátozások, amelyek meggátolják az adott útvonalon történő üzemeltetést (például a sebesség, a hossz vagy az áramellátás korlátai). Miután a vasúttársaság megállapította az útvonal és a vonat összeegyeztethetőségét, üzemeltetheti a vonatot. Fontos megjegyezni, hogy a 2004/49/EK irányelv szerint mind a pályahálózat-működtető, mind a vasúttársaság felelős a rendszer rá eső részéért. A vasúttársaság kizárólag a vonatok biztonságos üzemeltetéséért felel. A pályahálózat-működtető felelőssége a pályahálózat kezelésére korlátozódik, így a menetengedély kibocsátásán túl nem felel a vonatok üzemeltetéséért. 6.3. Menetvonal megszerzése (a kapacitás elosztása) A 2001/14/EC irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerint a vasúttársaságok hátrányos megkülönböztetéstől mentes alapon jogosultak minimális szolgáltatások összességére és a II. mellékletben megjelölt szolgáltatási infrastruktúrához való hálózaton keresztüli hozzáférésre. A II. melléklet 2. pontjában említett szolgáltatások nyújtása hátrányos megkülönböztetéstől mentes módon történik, és a vasúttársaságok kérelmeit csak akkor lehet elutasítani, ha megoldásukra léteznek piaci körülmények között megvalósítható alternatívák. A vasúttársaságok ezért hozzáférési joggal rendelkeznek, továbbá nem szükséges hozzáférési hozzájárulást/engedélyt/jóváhagyást kérniük a pályahálózat-működtetőktől, akik pedig nem határozhatnak meg jármű- vagy vonatengedélyezési vagy jóváhagyási eljárást (például egyfajta útvonal-jóváhagyást ) a hozzáférési rendszer részeként. A biztonsággal és a műszaki összeegyeztethetőséggel kapcsolatos összes kérdésre kiterjednek a kölcsönös átjárhatósági és biztonsági irányelvek, és csak a nemzeti biztonsági hatóságnak áll jogában engedélyt kibocsátani, a vasúttársaság felelőssége pedig megbizonyosodni arról, hogy csak a pályahálózattal összeegyeztethető járműveket és vonatokat használ-e. Amennyiben a pályahálózat-működtetőben vagy a vasúttársaságban az engedélyezési eljárás során kétség merül fel a másik fél járművének vagy rögzített eszközeinek üzembehelyezési engedélyével kapcsolatban, akkor ezt tudatnia kell a másik féllel, és amennyiben ezután sem elégedett, ez ügyben a nemzeti biztonsági hatósághoz kell fordulnia, amely e megjegyzéseket figyelembe veszi az engedélyezési határozatban. Ha a pályahálózat-működtetőben vagy a vasúttársaságban kétség merül fel a meghatározott vonalon alkalmazott konkrét jármű vagy rögzített eszköz használatával kapcsolatban, akkor erre fel kell hívnia a másik fél figyelmét a mindkét fél számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében. Amennyiben nem találnak megoldást, akkor a nemzeti biztonsági hatósághoz kell fordulniuk, amely hatáskörének megfelelően határozatot hoz. A pályahálózat-működtető ugyan nem játszik szerepet a jármű engedélyezésében, a 2001/14/EK irányelv értelmében azonban felelős a kapacitáselosztásért. A menetvonal kiosztása valójában a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása a vonatok között. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy nem áll rendelkezésre elegendő kapacitás az összes vasúttársaság kérelmének teljesítésére. Ebben az esetben a 2001/14/EK irányelvet kell alkalmazni. 7. A már engedélyezett alrendszer vagy jármű módosítása 7.1. A követendő eljárás Az alrendszereknek meg kell felelniük az üzembe helyezésük, korszerűsítésük vagy felújításuk idején hatályban lévő ÁME-knek (5. cikk, (2) bekezdés). Az alrendszer korszerűsítése vagy felújítása azonban nem jelent automatikusan új üzembehelyezési engedélyt. ( 1 ) HL L 75., 2001.3.15., 29. o.
L 95/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.4.8. A tagállamok a 2008/57/EK irányelv 20. cikkének megfelelően, a szerződő fél vagy a gyártó által benyújtott dokumentációnak, valamint az ÁME-k megvalósítási stratégiáinak a figyelembevételével eldönti, hogy a munkálatok nagysága szükségessé teszi-e új üzembehelyezési engedély kibocsátását. Ha új engedélyre van szükség, a tagállam határozza meg, hogy az ÁME-ket milyen mértékben szükséges a projektre alkalmazni. Új üzembehelyezési engedély szükséges minden olyan esetben, amikor a tervezett munkálatok hatással lehetnek az érintett alrendszer általános biztonsági szintjére (amennyiben a munkálatok lényegesen megváltoztatják az alrendszer tervezett üzemállapotát, azaz az ÁME vagy nemzeti műszaki szabályok hatálya alá tartozó műszaki jellemzőket). Ha a tervezett üzemállapot változatlan marad, akkor nincs szükség új engedélyre. Ami az alrendszerek EK-hitelesítési eljárását illeti, mivel a korszerűsítés vagy a felújítás nem feltétlenül érinti az egész alrendszert, a kérelmező az általa kiadott nyilatkozatra, a korszerűsített/felújított részre és az azzal kapcsolatos, BSZ által kibocsátott tanúsítványra vonatkozó közbenső hitelesítési nyilatkozatot kérhet (VI. melléklet ( 1 ). Amennyiben azonban új üzembehelyezési engedélyre van szükség, EK-hitelesítési tanúsítvány és nyilatkozat is szükséges az engedélyezéshez. Ebben az esetben a vonatkozó tanúsítványok és nyilatkozat pontosan feltünteti, hogy az EK-hitelesítési eljárás során mely ÁME-kkel vagy azok részeivel való megfelelést nem vizsgálták meg. 7.2. Az egyedi esetek, az eltérések és a felújítás/korszerűsítés esetén részlegesen alkalmazott ÁME-k közötti kapcsolat A 2008/57/EK irányelv nem állapít meg rangsort az eltérések (9. cikk), az egyedi esetek (5. cikk, (5) bekezdés), és a felújítás/korszerűsítés esetén részlegesen alkalmazott ÁME-k (20. cikk) között. A jövőben kérendő eltérések és az ÁME-be bekerülő egyedi esetek közötti választással kapcsolatosan az érintett feleknek a következő alapelveket ajánlatos megfontolni a papírmunka csökkentése érdekében: az ÁME-k 4. fejezetében meghatározott célrendszertől való tartós, azonosított eltéréssel egyedi esetek keretében kell foglalkozni, mivel ezzel elkerülhető számos eltérési kérelem (a tagállamnak az ÁME kidolgozása során kifejezésre kell juttatnia az egyedi eset iránti igényét azért, hogy az bekerülhessen az ÁME-be), az ÁME-től való átmeneti vagy helyi/egyszeri, azonosított eltéréssel a jövőbeli eltérési kérelmek keretében kell foglalkozni, mivel ezzel elkerülhető, hogy szükségtelen egyedi esetek kerüljenek az ÁME-be. A projekt megvalósítása során a következő kérdéseket kell feltenni az alábbi sorrendben: a) Megvalósítható-e a célrendszer? b) Ha nem, vonatkozik-e rá egyedi eset az ÁME-ben? c) Ha nem, eltérési kérelem esete áll fenn? d) Ha nem, és ha korszerűsítés/felújítási projektről van szó, a célrendszer mely részeit lehet alkalmazni? (Az ÁME végrehajtási stratégiája bizonyos esetekben ezzel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazhat.) A tagállam az a) és a b) esetben határozatot hozhat a Bizottság vagy másik tagállam beavatkozása nélkül. A c) és a d) esetben a Bizottság és másik tagállam hozzáférhet az információkhoz, és egyes esetekben be is avatkozhat: vagy komitológiai eljárásokon (a Bizottság és minden tagállam), vagy kétoldalú megbeszéléseken keresztül (Bizottság és az érintett tagállam). A c) és a d) esetben az ÁME részleges alkalmazása nem ajánlott, ha a pályahálózatot és a pálya menti eszközöket érinti, mivel hosszú időre gátolhatja a vonatok szabad mozgását. Az ÁME részleges alkalmazása járművek esetén kevésbé problematikus, mivel csak a jármű üzemben tartóját és a felhasználó vasúttársaságot érinti. Végül pedig a 20. cikk (2) bekezdése értelmében igényelt információk értékesnek bizonyulnak az ÁME jövőbeli fejlesztései/átdolgozásai és a kölcsönös átjárhatóság folyamata szempontjából is. Emellett lehetővé teszi, hogy a Bizottság ellenőrizze a 2008/57/EK irányelv helyes alkalmazását. Emlékeztetőül: egyedi esetek és eltérések előfordulhatnak új projektek esetén is. ( 1 ) A VI. mellékletet a Bizottság jelenleg átdolgozza.
2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95/21 8. Szerepkörök és felelősségkörök A 2008/57/EK irányelv jogalanyok egy csoportjának a szerepköreit és felelősségköreit határozza meg. Bizonyos esetekben egy jogalany több felelősségkört is betölthet. E jogalanyok esetenként alvállalkozásba adhatnak bizonyos feladatokat, de nem határozhatnak meg új követelményeket, szerepköröket és felelősségköröket. Az alvállalkozóra ugyanazok a korlátozások vonatkoznak, mint a felelős jogalanyra, és ugyanúgy is járnak el. Az alvállalkozó jogalanyok teljes mértékben felelősek lesznek. 8.1. Az üzembehelyezési engedély kérelmezője A kérelmező nem egyetlen jogalany, hanem az adott kérelmet benyújtó fél. A 2008/57/EK irányelv szerint a következőkkel kapcsolatban lehet kérelmet benyújtani: közbenső hitelesítési nyilatkozat, EK-hitelesítés, nemzeti szabályok szerint végzett hitelesítés, közös biztonsági módszerek szerinti értékelés (352/2009/EK rendelet), alrendszer üzembehelyezési engedélye, jármű első üzembehelyezési engedélye, jármű további üzembehelyezési engedélye, jármű típusengedélye. Az alrendszer üzembehelyezési engedélyének kérelmezője: kérelmezi az alrendszer üzembe helyezésének engedélyezését, biztosítja, hogy az alrendszer vonatkozásában hitelesítési eljárást végeztek, és a nemzeti biztonsági hatóság számára átadja a szükséges bizonyítékokat, a 20. cikk értelmében felelős lehet a következőkért: Felújítás vagy korszerűsítés esetén az ajánlatkérő vagy kivitelező megküldi a beruházást ismertető dokumentációt az érintett tagállamnak. adott esetben felkéri a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek szerint értékelő szervezetet, hogy készítsen biztonságértékelési jelentést. A járműengedélyt kérelmező ehhez hasonlóan: benyújtja a kérelmet, dokumentációt (23. cikk ÁME-nek megfelelő járművek) vagy műszaki dokumentációt (25. cikk ÁMEnek meg nem felelő járművek) nyújt be további engedélyek esetén. 1. megjegyzés: amennyiben az üzembehelyezési engedély kérelmezője vasúttársaság vagy pályahálózat-működtető, akkor az üzembehelyezési engedély kérelmezőjének minden felelősségét viselik, független a vasúttársaságként vagy pályahálózat-működtetőként folytatott tevékenységüktől. Az, hogy a kérelmező vasúttársaság vagy pályahálózat-működtető, nem befolyásolja az üzembehelyezési engedély kérelmezőjeként viselt szerepköreit és felelősségköreit. 2. megjegyzés: az üzembehelyezési engedély kérelmezője nem feltétlenül egyezik az EK-hitelesítési eljárás és a nemzeti hitelesítési eljárás intézőjével. A jármű esetén például a gyártó intézheti a teljes hitelesítési eljárást (BSZ-(eke)t választhat ki és kérhet fel, létrehozhatja az EK-nyilatkozatot, gondoskodhat a nemzeti szabályoknak való megfelelés KSZ(-ek) által végzett hitelesítéséről és a kockázatértékelésről), a tulajdonos vagy üzemben tartó pedig kérelmezheti az üzembehelyezési engedélyt.
L 95/22 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.4.8. 8.2. Vasúttársaság (VT) A vasúttársaságok azon jogalanyok egyike (a gyártók, az üzemben tartók stb. mellett), amelyek felléphetnek kérelmezőként. A 2008/57/EK irányelv 15. cikkének (3) bekezdése utal arra a vasúttársaságok biztonságirányítási rendszereire vonatkozó kötelezettségre, amelyet a 2004/49/EK irányelv állapít meg annak érdekében, hogy az alrendszer és a járművek teljesítik az alapvető követelményeket. Ebből kifolyólag tartalmazza a műszaki összeegyeztethetőség fenntartására vonatkozó kötelezettséget is. A vasúttársaság biztonságirányítási rendszere a műszaki összeegyeztethetőség fenntartása érdekében biztosítja, hogy az általa üzemeltetett járművek karbantartása a járművek és a pályahálózat műszaki összeegyeztethetőségének követelményeit meghatározó ÁME-k és nemzeti szabályok szerint történik. 8.3. Pályahálózat-működtető (PM) Ez a szakasz a PM-re kizárólag pályahálózat-működtetői minőségében vonatkozik, nem mint a vonatok vizsgálatának/karbantartásának/munkálatainak elvégzőjére. A pályahálózat-működtető közvetlen felelőssége az engedélyezési eljárás előmozdítása. Amennyiben a nemzeti biztonsági hatóság további vizsgálatokat követel meg, akkor a 23. cikk (6) bekezdése előírja, hogy az infrastruktúra kezelője a kérelmezővel konzultálva minden lehetséges módon arra törekszik, hogy ezekre a vizsgálatokra a kérést követő három hónapon belül sor kerüljön. A 15. cikk (3) bekezdése utal arra a pályahálózat-működtető biztonságirányítási rendszerére vonatkozó kötelezettségre, amelyet a 2004/49/EK irányelv állapít meg annak érdekében, hogy az alrendszereik teljesítik az alapvető követelményeket. Ebből következik a műszaki összeegyeztethetőség fenntartásának a kötelezettsége. Ahhoz, hogy a pályahálózat-működtető teljesítse a műszaki összeegyeztethetőség fenntartásának kötelezettségét (a többi alapvető követelménnyel együtt) a járművek hálózaton történő használata során, biztonságirányítási rendszerének részeként fenn kell tartania az alrendszereinek a járművek és a pályahálózat műszaki összeegyeztethetőségével kapcsolatos követelményeket tartalmazó ÁME-knek és nemzeti szabályoknak való megfelelését. Amennyiben a hálózat nem felel meg az ÁME-knek vagy a nemzeti szabályoknak, a pályahálózat-működtetőnek az infrastruktúra-nyilvántartásban meghatározott határértékek szerint kell fenntartania a megfelelést. A pályahálózat-működtető a műszaki összeegyeztethetőség fenntartása érdekében, biztonságirányítási rendszerének részeként, az infrastruktúra-nyilvántartás előírásainak megfelelő paraméterek megadásával tájékoztatja a vasúttársaságokat a különböző útszakaszain található pályahálózat jellegéről. Az útszakasz és a vonatok összeegyeztethetőségének huzamosabb ideig történő fenntartása érdekében a pályahálózat-működtető a meghatározott határértékeknek megfelelően kezeli és tartja fenn a pályahálózatot, és a jellegében bekövetkező változásokról értesíti a vasúttársaságot. A pályahálózat-működtetők szintén azon jogalanyok egyike (a gyártók, az üzemben tartók stb. mellett), amelyek felléphetnek kérelmezőként. 8.4. A karbantartásért felelős szerv A 2008/110/EK irányelv által módosított 2004/49/EK irányelv 14. cikkének (a) bekezdése szerint minden járműnek rendelkeznie kell kijelölt, karbantartásért felelős szervvel az üzembe helyezés előtt. Szem előtt tartva, hogy az üzembe helyezés engedélyezése független a járműnek a vasúttársaság általi üzemeltetésétől vagy a karbantartásért felelős szerv általi karbantartásától, és hogy a 2004/49/EK irányelv a járművek (üzemeltetésével [használatával] és karbantartásával foglalkozik, a karbantartásért felelős szervet ki lehet jelölni a jármű üzembe helyezésének engedélyezése előtt és után is, de mindenképpen annak a nemzeti járműnyilvántartásba vételét (a karbantartásért felelős szerv kötelezően kitöltendő mező a nemzeti járműnyilvántartásban) és hálózaton történő üzembe helyezését és használatát megelőzően kell megtenni. Ebből az is következik, hogy a karbantartásért felelős szervnek nincs szerepe vagy jelentősége az engedélyezési eljárásban. 8.5. Bejelentett szervezet (BSZ) A bejelentett szervezetek hitelesítik az ÁME-knek való megfelelést, és elkészítik a kérelmező számára az EK-hitelesítési tanúsítványt. A 2008/57/EK irányelv 18. cikkének (2) bekezdése szerint a bejelentett szervezet által végzett hitelesítés magában foglalja a szóban forgó alrendszernek az ahhoz a rendszerhez való kapcsolódási pontjai hitelesítését, amelybe integrálják, a vonatkozó ÁME-ben rendelkezésre álló információk és a 34. és 35. cikkben meghatározott nyilvántartások alapján. Ebből adódóan a BSZ szerepet játszik a más alrendszerekkel való műszaki összeegyeztethetőség ellenőrzésében, amely összhangban van azzal, hogy az ÁME-k magukban foglalják a műszaki összeegyeztethetőséget is. Ezen ellenőrzések köre csak a vonatkozó ÁME-kre terjed ki. Mindegyik BSZ műszaki dokumentációt állít össze az elvégzett hitelesítésekről.
2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95/23 8.6. Kijelölt szervezet (KSZ) A 2008/57/EK irányelv 17. cikke szerint a tagállamok ugyanekkor (amikor a nemzeti szabályokat kell alkalmazni) kijelölik az e műszaki szabályok tekintetében a 18. cikkben említett hitelesítési eljárás végrehajtásáért felelős szervezeteket az EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítására alkalmazott eljárás). Ebből következik, hogy a nemzeti szabályok alkalmazása esetén a KSZ ugyanazt az eljárást hajtja végre, amit a BSZ, majd összeállítja az elvégzett hitelesítésekről szóló műszaki dokumentációt. 8.7. Nemzeti biztonsági hatóság A nemzeti biztonsági hatóságok a tagállamok nevében bocsátják ki az üzembehelyezési engedélyt. A nemzeti biztonsági hatóság feladatai a 2004/49/EK irányelv 16. cikkében találhatók. A határozathozatali eljárás keretében a nemzeti biztonsági hatóság az összes kért információ birtokában négy hónapon belül határozatot hoz a 2008/57/EK irányelv 21. cikkében megjelölt időkorlátok sérelme nélkül. Ez azt jelenti, hogy négy hónapos időkeret áll rendelkezésre például a jármű első üzembehelyezési engedélyének kérelmezése esetén. Mivel az eljárások több hónapot is igénybe vehetnek, ezért a nemzeti biztonsági hatóságnak az engedélyezési eljárás során ajánlatos azokat a szabályokat alkalmaznia, amelyek a kérelmezés időpontjában hatályban voltak, és nem ajánlott új szabályokat alkalmazni a további engedélyezési eljárás során. Amennyiben a tagállamok baleset vagy rendkívüli esemény következtében sürgős intézkedések bevezetését veszik fontolóra, a tagállamoknak fel kell ismerniük, hogy a vasúttársaság biztonságirányítási rendszere az elsődleges mechanizmus a járművekkel kapcsolatban felmerülő olyan új kockázatok kezelésére, amelyekre baleset/rendkívüli esemény kivizsgálása során vagy a felügyelettel összefüggésben derül fény. Még abban az esetben is követni kell a vonatkozó európai jogszabályokban meghatározott eljárásokat beleértve a Bizottság értesítését a tervezetről a 98/34/EK vagy 2004/49/EK irányelv szerint, ha egy tagállam úgy véli, hogy az üzembe helyezés engedélyezési folyamatára vonatkozóan sürgősen új szabályra van szükség. Ezeket a szabályokat nyílt és hátrányos megkülönböztetéstől mentes módon határozzák meg, alkalmazzák és juttatják érvényre, valamint azok nem támaszthatnak további szükségtelen akadályokat az európai vasúti közlekedési rendszerben. Ezen túlmenően a Viareggio városában történt 2009. júniusi tragikus baleset rámutatott arra, hogy az illetékes hatóságoknak a sürgős nemzeti intézkedések meghozatala előtt az ERA által létrehozott hálózaton/munkacsoporton keresztül szükséges információt cserélniük; ez a koordinációs mechanizmus ugyanis javítja az elemzés minőségét és semlegességét, valamint tájékozottabb döntést tesz lehetővé az önkéntes vagy kötelező jellegű, európai vagy nemzeti szinten meghozandó megfelelő intézkedésekről. 8.8. Tagállam A tagállam felelős az irányelveknek a nemzeti jogba való átültetéséért és a megfelelés érvényre juttatásáért. A tagállam az üzembehelyezési engedélyek tekintetében, a 2008/57/EK irányelv 17. cikkének megfelelően felelős kidolgozni és közzétenni azokat a nemzeti szabályokat, amelyek eltérés, egyedi eset (ha az egyedi eset megkívánja) és nyitott kérdések esetén, vagy a vonatkozó ÁME hiányában magukban foglalják az alapvető követelményeket. A tagállam továbbá kijelöli a nemzeti szabályoknak való megfelelést hitelesítéséért felelős szervezeteket. A tagállam emellett elérhetővé teszi őket a pályahálózat-működtetők, a vasúttársaságok és az üzembehelyezési engedélyt kérelmezők számára. Vonatkozó ÁME hiányában a tagállam közzéteszi és betartatja az alapvető követelményeket, többek között a járművek és a hálózat műszaki összeegyeztethetőségét magukban foglaló szabályokat. A nemzeti kölcsönös átjárhatóság megőrzése és a kérelmezők megkülönböztetésének kiküszöbölése érdekében e szabályoknak az ÁME-kkel megegyező részletességgel kell rendelkezniük, és egyértelmű követelményeket kell megfogalmazniuk (tehát meg kell határozniuk a vonatkozó paraméterekhez tartozó értékeket és a megfelelőség értékelésének a módját). A tagállamok felelősek továbbá a BSZ-ek és a KSZ-ek bejelentéséért. 8.9. A kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek szerint értékelő szervezet (KBM értékelő szervezete) Ahogy azt a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek is leírják, a KBM értékelő szervezete részt vesz a biztonságos integrálás hitelesítésében, amennyiben azt a 2008/57/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdése előírja.
L 95/24 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.4.8. A nemzeti biztonsági hatóság lehet a KBM értékelő szervezete a üzembehelyezési engedély kibocsátása esetén: az alrendszer EK-hitelesítési eljárásának keretében, amennyiben az ÁME a KBM értékelő szervezetének beavatkozását írja elő (a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek elfogadásáról szóló rendelet 7. cikkének (3) bekezdése), a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszereknek megfelelően (a kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek elfogadásáról szóló rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja, 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 7. cikkének (2) bekezdése). Amikor azonban a nemzeti biztonsági hatóság működik a KBM értékelő szervezeteként, ezt a feladatot funkcionálisan indokolt elkülöníteni, és olyan személlyel kel elvégeztetni, aki nem az üzembehelyezési engedélyre vonatkozó kérelmekért és az engedélyezésért felel. 9. Nyilvántartások 9.1. A vasúthálózat használati feltételei A 2001/14/EK irányelv 3. cikkében megfogalmazott követelmény szerint a vasút használati feltételei a hozzáférés biztosításának eszköze, segítségével a pályahálózat-működtető közzéteheti többek között a rendelkezésre álló pályahálózat jellegével kapcsolatosan szükséges információkat, amelyek birtokában a vasúttársaság kapacitást kérhet az adott útvonalon. A vasúttársaságnak azért kell ismernie a pályahálózat jellegét az útvonalon, hogy meg tudja állapítani annak összeegyeztethetőségét a vonattal. A pályahálózat-működtetők jelenlegi vasúthálózati használati feltételei alapján megállapítható, hogy a bennük található információk nem harmonizáltak, emellett a vonat és a hálózat műszaki összeegyeztethetőségének ellenőrzéséhez sem bizonyulnak elegendőnek. A 2001/14/EK irányelv átdolgozásával összefüggésben, valamint a megterhelő feladatok és az átfedések elkerülése érdekében a vasúthálózat használati feltételeinek és az infrastruktúra-nyilvántartásnak egymással összhangban kell lenniük a pályahálózat jellegével kapcsolatos információk tekintetében. 9.2. Infrastruktúra-nyilvántartás (RINF) Az infrastruktúra-nyilvántartás bevezetésére azért került sor, hogy segítségével biztosítani lehessen a vonatok és az útvonalak összeegyeztethetőségét, és a 2001/16/EK irányelv értelmében ismertetni lehessen az üzembe helyezett új, felújított vagy korszerűsített pályahálózat megfelelőségét. Hatálya kizárólag a transzeurópai közlekedési hálózatra terjed ki. Az infrastruktúra-nyilvántartás tartalmi követelményeit a vonatkozó ÁME-k ismertetik. A 2008/57/EK irányelv 35. cikke megerősítette ezt a megközelítést, és az infrastruktúra-nyilvántartás hatályát az egész hálózatra kiterjesztette. A kiterjesztett infrastruktúra-nyilvántartás ebből kifolyólag biztosíthatja az összeegyeztethetőségnek a harmonizált módon történő bevezetéséhez szükséges információkat, és a 2008/57/EK irányelv alkalmazását a pályahálózat jellegének tekintetében, a 2001/14/EK irányelvvel összhangban. Amikor tehát a pályahálózat jellegében bekövetkező változás kihat a vonatok összeegyeztethetőségére, a hálózat leírását frissíteni kell az alkalmazandó előírásoknak megfelelően (35. cikk). Az infrastruktúra-nyilvántartásnak és az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartásának a paramétereit egyeztetni kell egymáshoz az összeegyeztethetőség ellenőrzésének hatékonnyá tétele érdekében. 9.3. Az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartása (ERATV) Az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartásának a Közösség vasúti hálózatán való üzembe helyezésére engedéllyel rendelkező összes típust egyenként azonosítania kell azért, hogy: a nemzeti biztonsági hatóságok egyszerűsíthessék az engedélyezett típusoknak megfelelő járművek üzembe helyezésének engedélyezését, az engedélyezett járműtípusokkal kapcsolatos többletinformációk nyújtásával megkönnyítse a kölcsönös elfogadási folyamatot, a vasúti vállalkozást működtető bármely szervezet (vasúttársaság, jármű tulajdonosa vagy üzemben tartója, lízingtársaság stb.) tudomást szerezhessen arról, mely járműtípusok rendelkeznek üzembehelyezési engedéllyel az összes tagállamban, és a kérelmezők megfelelő bizonyosságot nyerjenek a jármű üzembe helyezésének engedélyezésére irányuló kérelmük eredményét illetően, a nemzeti biztonsági hatóságok, a vizsgálótestületek stb. az üzembehelyezési engedéllyel rendelkező bármely jármű fő műszaki jellemzőihez hozzájuthassanak,
2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 95/25 az Ügynökség hozzájuthasson az egyes tagállamokban engedélyezett típusokhoz az ÁME-nek megfelelő, illetve meg nem felelő járművek megkülönböztetésével, valamint a vasúti vállalkozást működtető bármely szervezetnek általános elképzelése alakulhasson ki az adott hálózattal összeegyeztethető járműtípusokról. Ez a nyilvántartás nem szolgálhat a vonat és a hálózat, illetve annak egy útszakasza közötti műszaki összeegyeztethetőség utolsó ellenőrzésére. Ennek oka, hogy a vonat esetleg akkor sem összeegyeztethető az útvonallal, ha az összes járműve kompatibilis azzal. A vonat és az útvonal összeegyeztethetőségét a forgalomüzemeltetéssel és -irányítással foglalkozó ÁME rendelkezései szabályozzák (lásd e dokumentum 5. szakaszát), a járműtípussal kapcsolatos korlátozásokról tudomást lehessen szerezni. 9.4. Nemzeti járműnyilvántartás (NVR) A nemzeti járműnyilvántartás az engedélyezett járművek azonosítására és az alábbi célokra szolgál: az engedélynek és a járművek azonosító számának nyilvántartásba vétele, egy adott járművel kapcsolatos tömör információ keresése Európa-szerte, a tulajdonossal és az üzembentartóval való kapcsolatfelvétel lehetővé tétele, és bármely üzemben lévő jármű karbantartásért felelős szervének azonosítása. 9.5. Referenciadokumentum A 2008/57/EK irányelv 27. cikk előírja az üzembe helyezés során a tagállam által alkalmazott nemzeti szabályokkal kapcsolatos referenciadokumentum elfogadását. Alkalmazási céljai: a jármű engedélyezése során ellenőrizendő paraméterek meghatározása, amelyeknek meg kell egyezniük az ÁME-ben megállapítandó paraméterekkel, és a nemzeti jármű-engedélyezési szabályok egyenértékűségének és osztályozásának rögzítése a kölcsönös elismerés megkönnyítése érdekében. A referenciadokumentumot minden olyan jármű üzembe helyezésének engedélyezése esetén alkalmazni kell, amely a 2008/57/EK irányelv hatálya alá tartozik, valamint amennyiben a nemzeti szabályoknak kell megfelelni. Ez a transzeurópai hálózatra és az azon kívüli vonalakra egyaránt vonatkozik. Az ÁME-nek megfelelő járművek esetén lehetővé teszi a hálózattal való műszaki összeegyeztethetőség és az egyedi esetekre vonatkozó nemzeti szabályoknak való megfelelés hitelesítését, valamint a jármű és a hálózat műszaki összeegyeztethetőségével kapcsolatos nyitott kérdések lezárását. Az ÁME-nek meg nem felelő járművek esetén a referenciadokumentum lehetőséget biztosít az azon nemzeti szabályok összehasonlítására, amelyek a nemzeti biztonsági hatóság által az engedélyezés során ellenőrzött paraméterekhez kapcsolódnak, kivéve azokat a szempontokat (ha vannak), amelyekre vonatkozik ÁME. 9.6. Az üzembentartói jelzések listája (VKM) A frissített nyilvántartást rendszeresen közzé kell tenni az Ügynökség honlapján (jelenleg minden hónap első szerdáján jelenik meg). Az üzembentartói jelzés 2 5 betűből álló, a járműre írt kód. Az üzembentartói jelzés a jármű üzembentartójának teljes neve nagy nevének rövidítése, lehetőleg felismerhető módon. Az üzembentartói jelzés egyedi a forgalomüzemeltetéssel és -irányítással foglalkozó ÁME minden országában, és azokban az országokban, amelyek megállapodásban vállalják a járműszámozás és az üzembentartói jelzés rendszerének a forgalomüzemeltetéssel és -irányítással foglalkozó ÁME szerinti alkalmazását. Az üzembentartói jelzést csak a központi szerv (ERA vagy OTIF) általi közzétételtől használható a hálózaton. 10. A 2008/57/EK irányelv engedélyezési eljárásaihoz kapcsolódó ábrák Az alrendszerek és járművek üzembe helyezésének engedélyezése során követendő eljárásokat a mellékelt ábrák szemléltetik. Megjegyzés: Az eljárások látszólagos összetettsége ellenére meg kell jegyezni, hogy ugyanazon szereplő egyszerre több intézkedést is végrehajthat. Több, ugyanarra a járműre vonatkozó további engedélyezési eljárást is végre lehet hajtani az első engedélyezéssel egy időben.
L 95/26 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.4.8. 1. ábra 15. cikk: 1. APS: rögzített alrendszerek 2. ábra 22. cikk (2) bek. a) pont: 1. APS: ÁME-nek megfelelő járművek
2011.4.8. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 3. ábra 22. cikk (2) bek. b) pont: 1. APS: ÁME-nek megfelelő járművek 4. ábra 23. cikk (1) bek.: További APS: ÁME-nek megfelelő, mindenhol közlekedő járművek L 95/27
L 95/28 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 5. ábra 23. cikk: További APS ÁME-nek megfelelő járművek 6. ábra 24. cikk: 1. APS ÁME-nek meg nem felelő járművek 2011.4.8.
HU 2011.4.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 7. ábra 25. cikk: További APS ÁME-nek meg nem felelő járművek A RÖVIDÍTÉSEK FELSOROLÁSA Rövidítés Fogalommeghatározás CCS ellenőrzés-irányítás és jelzés CSM on RA kockázatelemzésre és -értékelésre vonatkozó közös biztonsági módszerek KSZ kijelölt szervezet ECM a karbantartásért felelős szervek ERATV az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartása IC a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek PM pályahálózat-működtető NNTR bejelentett nemzeti műszaki szabályok BSZ bejelentett szervezet NBH nemzeti biztonsági hatóság NVR nemzeti járműnyilvántartás HLEU az Európai Unió Hivatalos Lapja OPE ÁME forgalmi szolgálatra és forgalomirányításra vonatkozó ÁME RINF infrastruktúra-nyilvántartás VT vasúttársaság SMS biztonságirányítási rendszer TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat ÁME átjárhatósági műszaki előírások VKM az üzembentartói jelzések listája L 95/29