2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Pétery Tamás Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-365-770-6 Dr. Pétery Kristóf PhD, 2016 Mercator Stúdió, 2016 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó www.akonyv.hu, www.peterybooks.hu www.facebook.com/mercator.studio 2000 Szentendre, Harkály u. 17. Tel: 06-26-301-549 Mobil: 06-30-305-9489 e-mail: info@akonyv.hu
TARTALOM 3 TARTALOM TARTALOM... 3 ELŐSZÓ... 5 LEKÉRDEZÉS... 8 KIFEJEZÉSEK KIÉRTÉKELÉSE... 8 PONT KOORDINÁTÁI... 11 TÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSA... 12 TERÜLET MEGHATÁROZÁSA... 13 TÖMEGJELLEMZŐK MEGHATÁROZÁSA... 16 RAJZELEM-PARAMÉTEREK LISTÁZÁSA... 17 IDŐ BEÁLLÍTÁS ÉS LEKÉRDEZÉS... 19 STÁTUSZ LEKÉRDEZÉSE... 19 RENDSZERVÁLTOZÓK LEKÉRDEZÉSE ÉS BEÁLLÍTÁSA... 20 RENDSZERVÁLTOZÓK... 23 3D... 24 A... 24 B... 27 C... 27 D... 32 E... 45 F... 46 G... 47 H... 50 I... 51 L... 53 M... 61 N... 63
4 TARTALOM O... 63 P... 66 Q... 71 R... 71 S... 72 T... 77 U... 80 V... 81 W... 88 X... 90 Z... 91 IRODALOM... 92
ELŐSZÓ 5 ELŐSZÓ Az AutoCAD vezeti a személyi számítógépeken futó, számítógépes tervezést segítő rajzprogramok piacát. Független piaci elemzők szerint ez a vezető szerep 80 százaléknál is nagyobb piaci részesedést jelent. A mérnöki tervezés szakemberei építészeti, gépészeti és egyéb területeken világszerte rajzok millióit készítették el ezzel az eszközzel a program megjelenése óta. Ez köszönhető annak a szívós fejlesztő munkának is, amelynek révén a programot létrehozó Autodesk mintegy másfél évenként újabb verzióval rukkol elő. A piacvezető szerep azzal járt, hogy borzalmasan magas ára lett a 3D AutoCAD és 2.5D AutoCAD LT szoftvernek. Ezen az Autodesk tanást, diák kedvezményekkel és előfizetési konstrukciókkal igyekszik segíteni, illetve ezek segítségével megőrizni piaci pozícióját. A piac azonban igényli az igényes, de olcsóbb, esetleg drágább, de több szolgáltatást nyújtó megoldásokat is, melyek (Bentley (Microstation), CADian, CorelCAD, DoubleCAD, FreeCAD, Intelli- CAD, progecad, Solidworks, TurboCAD, ZWCAD stb.) rendre jelennek meg. Mi igyekszünk ezekről minden, a használathoz szükséges információt közzétenni. Jelen kötetünkben, melyet a korábbiakhoz hasonlóan, könyvsorozat részeként adunk ki, az IntelliCAD alapokon kifejlesztett, olasz gyártmányú progecad programcsalád professzionális műszaki tervező, rajzoló programját tárgyaljuk. A program kidolgozásakor az AutoCAD-del teljes kompatibilitásra törekedtek. Ez megjelenik abban is, hogy ugyanazt a natív dwg rajzformátumot használja, mint az AutoCAD. A felhasználói felület, a parancsok neve, és az ikonok formája is igyekszik a kvázi iparági szabvány AutoCAD-hez igazodni. A progecad 2014 programot részlegesen, a menük, dialógusok és párbeszédpanelek szintjén magyarították. Ugyanakkor hiányzik a magyar nyelvű súgó és az elérhető kézikönyv száz oldalas terjedelme csak bemelegítőnek elégséges.
6 ELŐSZÓ A könnyebb kezelhetőség és az árcsökkentés érdekében most a témába vágó más CAD programok bemutatásához hasonlóan a progecad 2014 változatát szintén több kötetben tárgyaljuk. Az alapokat, a telepítést, adatbevitelt, koordináta rendszereket, kellékeket a Kezdő lépések című kötetben ismertettük. A Rajzelemek című kötet foglalkozik a rajzi objektumok létrehozásával (külön kötetben tárgyaljuk a rajzméretezést és szövegkezelést), a Fóliák, tulajdonságok kötet tárgyalja a rajzi rétegek kialakítását, felhasználási területeit és szempontjait. A Blokkok, Xrefek című kötet a rajzelemek csoportosítását, újrahasznosítását, elemkönyvtárak használatát és a rajzok közötti kereszthivatkozásokat tárgyalja. A Rajzmódosítás című kötet írja le a programmal létrehozott alapvető rajzelemek módosításának legkülönbözőbb típusait (a vágást, a nyújtást, a tükrözést, a megtörést, a letörést stb.). A Megjelenítés című kötet foglalkozik a rajz különböző képernyős és nyomtatási megjelenítési módjaival, a rajzgépek használatával. A Változók, lekérdezések című kötetben a működést szabályozó és információs rendszerváltozók használatát mutatjuk be. A program testre szabásának bemutatása szintúgy külön kötetbe került. Mérnökök, tervezők, műszaki szerkesztők és rajzolók olyan eszközöket kapnak ezzel a szoftverrel kezükbe, amelyekkel más tervezőrendszerek nem, vagy csak elvétve rendelkeznek. A progecad minden síkbeli rajzszerkesztési funkció mellett még a térbeli modellezési feladatokhoz tartozó utasításokkal is rendelkezik. Ugyanakkor programozható és külső adatbázisokhoz is kapcsolható. E funkciók teszik a gyakorlott felhasználók számára igen hasznossá a programot (akár saját, akár a független fejlesztők alkalmazásait, építészeti, gépészeti, kultúrmérnöki stb. rendszereit is futtathatjuk progecad környezetben). Könyvünk tömören, a kezdő és haladó felhasználók számára egyaránt érthető módon összefoglalja a progecad 2014 változatának rendszerváltozókkal és rajzelemek lekérdezésével kapcsolatos tudnivalóit. Ezek nagy részben szintén megegyeznek az AutoCAD változóival, ahol eltérés van, ott külön szövegesen és színezéssel utalunk az implementáció hiányára. Könyveinkben a program összes lehetőségét igyekeztünk ismertetni, számos esetben azonban terjedelmi okokból a bemutatás
ELŐSZÓ 7 mélysége nem érhette el az eredeti (bár nyilván jóval drágább) kézikönyvekét. Minden olyan esetre, amikor az adott problémát nem tudjuk elég világosan megérteni ebből a könyvből, javasoljuk a program oktató rendszerének, illetve a gyári kézikönyveknek áttekintését. Ezek megtekinthetők a súgóból, illetve a gyártó webhelyéről, például a http://www.progesoft.com/ oldalról. A parancssori parancsok angol nyelvűek, de mint említettem, a menü magyarítható. Az angol nyelvű parancsok mögött megadjuk a megfelelő magyar AutoCAD parancsneveket is, hátha inkább hasznos (és segíti az átállást), mint zavaró. Sajnos terjedelmi okokból néhány fontosabb rész (például az adatbázis kapcsolatok, programozás leírása) is kimaradt, de előre jelezzük, hogy megfelelő érdeklődés esetén a programhoz kifejezetten tankönyv céljaira szolgáló, illetve a programozással, testre szabással kapcsolatos, az eddigieknél részletesebb kiadványok megjelentetését is tervezzük. Az itt leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows XP, vagy újabb Windows operációs rendszer alapfokú ismerete. A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában, de az ipari és házi szabványokhoz ragaszkodva szeretnék elkészíteni terveiket, rajzaikat, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat. Szentendre, 2016. október Köszönettel a szerző.
8 KIFEJEZÉSEK KIÉRTÉKELÉSE LEKÉRDEZÉS A program lehetőséget biztosít arra, hogy egyes, létező rajzelemekre vonatkozó adatokat lekérdezzünk, illetve ezen adatokat felhasználva a rajzelemeket felosszuk. Egyszerűen kiszámíthatók a rajzelemek hossza, kerülete, szöge, területe, szilárdtesteknek ezeken kívül térfogata, inercianyomatéka stb. Beállíthatók, lekérdezhetők a teljes rendszer használatára vonatkozó időadatok is, valamint a korábbi fejezetekben említett, a működést befolyásoló rendszerváltozók értéke. KIFEJEZÉSEK KIÉRTÉKELÉSE Az AutoCAD programban a CAL paranccsal matematikai műveleteket számolhatunk ki. A QUICKCALC paranccsal az AutoCAD beépített számológépét jeleníthetjük meg. Ezekkel szemben a progecad programban a CAL és a QUICKCALC parancs egyaránt a Windows operációs rendszer kellékét, a Számológép programot indítja el (lásd az 1. ábrát). E program Szerkesztés menüjének parancsai, illetve a közismert vágólap kezelő billentyűkombinációk segítségével mozgathatjuk a számítások alapadatait és eredményeit a Számológép és a progecad program között. Mivel a Windows 10 Kellékek 1 kötetünkben részletesen tárgyaljuk a Számológép programot, ezért itt csak a legfontosabb dolgokra hívjuk fel a figyelmet. A Windows kis segédprogramjai közé tartozik a Számológép, amelynek már általános, tudományos, programozó és statisztika üzemmódja is van. A program indítható az Alkalmazások képernyőn, a Windows Kellékek csoportban megtalálha- 1 illetve más Windows verziókat tárgyaló köteteinkben.
LEKÉRDEZÉS 9 tó Számológép paranccsal, vagy a keresősávon megkeresve (calculator vagy számológép). Hasznos kiegészítő, mert munka közben sokszor szükségünk lehet számolási feladatok elvégzésére, és általában a számológép sincs kéznél. Mint a bevezető részben említettük, a keresősávról indítható a Calculator program csempés, Modern felhasználói felületre optimalizált változata is, amely az egérhasználat nélküli alkalmazás feltételezése miatt nagyobb gombokat alkalmaz, és kevesebb funkciót biztosít. 1. ábra Érdemes használni a számológépet a táblázatkezelő programok (Excel) mellett is, mert a számológépen kiszámolt számok a vágólapon keresztül könnyen beilleszthetőek az alkalmazásokba. A vágólap funkciókat a Szerkesztés menüben találhatjuk meg. A számológép négy üzemmódja közötti váltást mindig a feladatnak megfelelően alkalmazzuk. Az egyszerű, mindennapi számolásokhoz ne használjuk a tudományos számológépet, a sok felesleges funkció csak akadályoz a munkában. A négy (szokásos, tudományos, programozó, statisztika) számológép-típus közül a Nézet menüben található menüpontok kiválasztásával, illetve az Alt+1, Alt+2, Alt+3, Alt+4 billentyűkombinációval tudunk váltogatni (a
10 KIFEJEZÉSEK KIÉRTÉKELÉSE Windows 7-ig lásd a 2. ábrát, a Windows 8 10 csempés kialakítású kalkulátora kevesebb szolgáltatást nyújt lásd az 1. ábrát). Az asztali programváltozatban a Nézet menü alján olyan lehetőségeket találunk, amelyek közül a táblagépes verzióban csak a mértékegység-átváltás érhető el (Mértékegyséváltó címen). A többi számítás adatbeviteli munkalapőokat jelenít meg, ahol a feladat megoldásához szükséges paraméterek rögzíthetők. 2. ábra Csak az asztali verzióban elérhető számítások A dátumszámítási munkaablakban például két dátum különbsége számolható ki. Az egyes dátumokat dátumválasztó vezérlővel adjuk meg. A vezérlőre kattintva lenyitjuk a naptárat és ott kattintva választjuk ki a megfelelő napot, hónapot, évet. Távolabbi időpont megadásához kényelmetlen lenne az előre vagy visszagörgetés, ezért ilyenkor a lenyitott dátumválasztó felső sávjára kattintva nagyobb intervallumot állíthatunk be a lapozáshoz. Ha a megfelelő évszázadot, évtizedet elérjük, akkor a naptár belsejébe kattintva az ismét felnagyítható, a megjelenített intervallum szűkíthető.
LEKÉRDEZÉS 11 3. ábra A dátumszámítási munkaablak 4. ábra. Dátum megadása a dátumválasztóval PONT KOORDINÁTÁI A parancssori ID (KOORD) parancs, illetve az Eszközök menü Lekérdezések Pont koordinátái parancsa, vagy az Inquiry (Lekérdezés) eszköztár ID Point ikonja segítségével egy kiválasztott pont XYZ koordinátáit kérdezhetjük le.
12 TÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSA A pont kijelöléséhez a tárgyrasztert alkalmazhatjuk. A prompt és az eredmény is a parancssorban jelenik meg (lásd az 5. ábrát). 5. ábra TÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSA A parancssori _DIST (TÁVS) parancs, illetve az Eszközök menü Lekérdezések Távolság parancsa, vagy a Lekérdezés eszköztár Távolság ikonja segítségével két pont közötti távolságot és egyéb adatokat kérdezhetjük le. A pontok kijelöléséhez a tárgyrasztert alkalmazhatjuk. A parancs végrehajtásának menete: _DIST Kezdőpont tá- Távolság-meghatározó parancskulcsszó, amelyet a parancssorba gépelünk be, utána megnyomjuk az Enter vagy a szóköz billentyűt, vagy a parancsot a menüből, illetve az ikonra kattintva indítjuk. Adjuk meg a meghatározandó távolság első
LEKÉRDEZÉS 13 volsághoz: Végpont: pontját. Adjuk meg a meghatározandó távolság második pontját. A program a következő adatokat adja vissza (lásd a 6. ábrát): Távolság: távolság a két pont között. Ha 3D pontoknál nem adunk meg Z koordinátát, akkor a parancs az aktuális kiemelési szintet feltételezi. A távolság a valós 3D pontok között ( légvonalban ) húzható szakasz hossza lesz. Szög az XY síkban: a két pont által meghatározott irány szöge az XY síkban (az X tengelytől). Szög az XY síkból: a két pont által meghatározott irány szöge az XY síktól. DeltaX: a két pont X koordinátái közötti eltérés. DeltaY: a két pont Y koordinátái közötti eltérés. DeltaZ: a két pont Z koordinátái közötti eltérés. 6. ábra TERÜLET MEGHATÁROZÁSA A parancssori AREA parancs, illetve az Eszközök menü Lekérdezések Terület parancsa, vagy a Lekérdezés eszköztár Terület ikonja segítségével kijelölt pontsorozat, zárt vonallánc, kör vagy ellipszis területét és kerületét határozzuk meg. A pontok kijelöléséhez a tárgyrasztert alkalmazhatjuk. A parancs végrehajtásának menete: AREA Terület-meghatározó parancskulcsszó, amelyet a parancssorba gépelünk be, utána megnyomjuk az Enter vagy a szóköz billentyűt, vagy a parancsot a menüből indítjuk.
14 TERÜLET MEGHATÁROZÁSA Rajzelem/ Öszszeadás/ Kivonás/ <Első pont>: <Next point>: Adjuk meg a meghatározandó területet határoló sokszög első pontját. A többi opciót külön ismertetjük (lásd a 7. ábrát). Adjuk meg a meghatározandó terület további pontjait. Ha a területet körülhatároltuk, akkor megnyomjuk az Enter vagy a szóköz billentyűt, illetve a jobb egérgombbal kattintunk. 7. ábra A program a következő számított eredményeket adja vissza: Terület: a körülhatárolt rész területe a használt alap hosszmértékegység négyzetében. Kerület: a körülhatárolt rész kerülete. A pontban a Rajzelem opciót választva kör vagy zárt vonallánc által határolt terület hasonló adatait határozzuk meg. Ehhez a rajzelemet ki kell választani ( Válasszon rajzelemet térszámításhoz:: lásd a 8. ábrát). Ha a vonallánc nyitott, akkor a program a fenti adatokat úgy határozza meg, hogy a kerület a vonallánc hosszával egyezik meg, a terület számításához az első és az utolsó pontot