A HTML Stuktúra. 1. oldal, összesen: 8 oldal. mhtml:file://d:\vizsga\1\html kódok.mht. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt>



Hasonló dokumentumok
Kövér betűk (bold) 1-es fejléc

A HTML Stuktúra. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt> Bevezetés. <b>kövér betűk (bold) </b> Dőlt betűk (italic) <i>dőlt betűk (italic)</i>

HTML kódok. A www jelentése World Wide Web.

HTML alapok. A HTML az Internetes oldalak nyelve.

HTML. Dr. Nyéki Lajos 2016

Weblap készítése. Fapados módszer

Internet, Az internet főbb szolgáltatásai web keresőszolgáltatásokkal Keresőrendszerek: Kulcsszavas 2) Egyéb keresők: Metakeresők gyűjtőkörű keresők

HTML ÉS PHP ŐSZI FÉLÉV

ÁLTALÁNOS WEBLAPSZERKESZTÉSI TUDNIVALÓK ÁLTALÁNOS HTML KÓDOLÁSI TUDNIVALÓK

Webkezdő. A modul célja

4. rész. HÁTTÉR BEÁLLÍTÁSA Egy pillanat alatt meg lehet változtatni egy oldal arculatát, ha megváltoztatjuk a háttérszínét.

HTML é s wéblapféjlészté s

Képek a HTML oldalon

w w w. h a n s a g i i s k. h u

HTML alapok. HTML = HyperText Markup Language

HTML alapok 1. Minimális HTML file: <HTML> <HEAD> <TITLE> cím </TITLE> </HEAD> <BODY>... </BODY> </HTML> Formátum parancsok:

HTML kódolás Web-lap felépítése. Az egész törzsre érvényes utasítás. <HTML> web-lap kezdő utasítás: a dokumentum kezdődik, a böngészőnek szól

Információs technológiák 1. Gy: HTML alapok

HTML szerkesztés. HTML bevezetés

WCSS (Wap CSS), Wireless CSS

Webszerkesztés stílusosan. Készítette: Csécsy László Virgina DeBolt hasonló c. könyve alapján

Webprogramozás szakkör

Multimédia 2017/2018 II.

Szövegszerkesztés. Munkánk során figyelembe vesszük azt, hogy az irodai programcsomag szövegszerkesztői az alábbi elemeket kezelik.

A CorinMail hírlevélküldő rendszer szerkesztőfelületének használata:

Felsô menü: Jogszabály- és dokumentumtár menüpont. Almenüpontok:

A Nobel díj története és a magyar fizikai Nobel díjasok

Webprogramozás HTML alapok előadás

HTML és CSS. Horváth Árpád május 6. Óbudai Egyetem Alba Regia M szaki Kar (AMK) Székesfehérvár

Informatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 5.

Informatika 1 CSS. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert, Wettl Ferenc november 4. Budapesti M szaki Egyetem

Egyszerűbb a Google keresőbe beírni a Sharepoint Designer 2007 letöltés kulcsszavakat és az első találat erre a címre mutat.

Honlapkészítés. 1. Előadás Bevezető, HTML. Paksy Patrik

Összetett feladatok. Föld és a Hold

Széchenyi István Egyetem. Műszaki Tudományi Kar. Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék. Villamosmérnöki szak HTML

Táblázatok. Utolsó módosítás: 11/22/ :07:23

CSS3 alapismeretek. Bevezetés a CSS-be. Mi is az a CSS? Alkalmazási formái, szintaxisa

NeoCMS tartalommenedzselő szoftver leírása

Gyakorló 9. feladat megoldási útmutató

Stíluslapok használata (CSS)

HTML sablon tervezése

HTML ÉS PHP AZ ALAPOKTÓL

Kelda WebGrafika Iroda Példa HTML, CSS formázásra

Informatika 1. Informatika el adás. Kovács Kristóf, Pálovics Róbert. Budapesti M szaki Egyetem november 13.

WEBSZERKESZTÉS ELMÉLETI VIZSGAKÉRDÉSEK

I/1. Pályázati adatlap

(statikus) HTML (XHTML) oldalak, stíluslapok

Információ és kommunikáció

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

Dokumentáció. IT Worx. Web eszközök Hír box. 1. Első lépések

7.1. Kommunikáció az Interneten 1

3. modul - Szövegszerkesztés

Szöveges műveletek. Mielőtt nekikezdenénk első szövegünk bevitelének, tanuljunk meg néhány alapvető műveletet a 2003-as verzió segítségével:

HTML. Szerkesszünk honlapot.. az alapoktól

ArcGIS 8.3 segédlet 5. Dr. Iványi Péter

Egzinet Partner Portál

A webprogramozás alapjai. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar 2018/19/1 szemeszter


Oktatási segédanyag. Weboldalszerkesztési gyakorlatok


11. Tétel. A színválasztásnak több módszere van:

Készítsünk weblapot könnyedén! A Google Sites használata. Weboldal készítés Google Sites szolgáltatás segítségével, web-fejlesztési ismeretek nélkül!

Akadálymentes weboldalkészítés dióhéjban

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... IX WEBSZERKESZTÉSI ALAPISMERETEK HTML. 1. II. Háttér beállítása I. Elsõ weblapunk III. Karakterformázás...

Adóhátralék kezelés egyszerűen. Használati útmutató

Informatika 1 5. előadás: Tartalom közlése a weben

Táblázatkezelés 2. - Adatbevitel, szerkesztés, formázás ADATBEVITEL. a., Begépelés

Információs technológiák 2. Gy: CSS, JS alapok

Megoldás (HTML) <!DOCTYPE HTML> <html>

Word IV. Élőfej és élőláb

Microsoft Office Word (2013) Jellemzői: Grafikus szövegszerkesztő program, sokféle formázási lehetőséggel. Ablak részei : címsor

Force-X Content Management System, keskenynyomda.hu felhasználói dokumentáció

Tartalom: 1. Embléma 2. Tipográfia 3. Példák

MÁV-START Tudáspróba Felhasználói kéziköny

Memória játék. Felhasználói dokumentáció

Tili-Toli játék. Felhasználói dokumentáció

BUJDOSO GYÖNGYI FAZEKAS ATTILA // / / KEZDOLEPESEK TERTIA KIADÓ

qwertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq wertzuiopőúasdfghjkléáűíyxcvbnmq

HTML ALAPOK. Abonyi-Tóth Andor, ELTE IK

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

BEVEZETÉS AZ INTERNET ÉS A WORLD WIDE WEB VILÁGÁBA. Kvaszingerné Prantner Csilla, EKF

Információ és kommunikáció

TABULÁTOROK TÁBLÁZATOK KÉSZÍTÉSE. A táblázatok készítésének lehetőségei:

4. modul - Táblázatkezelés

Word I. Bevezető. Alapfogalmak

9. MODUL WEBKEZDŐ. A vizsgafeladat megoldásához kizárólag a választott webkészítő program, illetve jegyzettömb (editor) használható.

Felhasználói kézikönyv

Adóhátralék kezelés egyszerűen. Telepítési útmutató. A program futtatásához Windows XP, Windows 7, 8 operációs rendszer szükséges.

Felhasználói leírás a DimNAV Server segédprogramhoz ( )

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Olyan eszközre van szükség, amelynél a webszerkesztés folyamatát a fejlesztő, nem pedig a program vezérli

WEB TECHNOLÓGIÁK 2.ELŐADÁS

Táblázatkezelés Syllabus 5.0 A syllabus célja 2014 ECDL Alapítvány Jogi nyilatkozat A modul célja

A Microsoft OFFICE. EXCEL táblázatkezelő. program alapjai as verzió használatával

Ablakok. Fájl- és mappaműveletek. Paint

A HTML ÉS A CSS ALAPJAI

Kedves Openhouse-os munkatársak!

Cikktípusok készítése a Xarayában

Ozeki Weboffice. 1. ábra

Az Kompozer, illetve az NVU honlapszerkesztő program

Átírás:

1. oldal, összesen: 8 oldal főoldal weboldalkészítés kereső optimalizálás HTML kód meta elemek képek beillesztése frame táblázatok XHTML XML CSS szabvány JavaScript vista tudás vista telepítése ingyen weblap A HTML Stuktúra Amint a bevezetőben olvashattuk, minden HTML formátumú szövegfájl a <HTML> utasítással kezdődik és a </HTML> záró utasítással végződik. A dokumentumot a fejlécelemek vezetik be, melyek kezdetét a <HEAD> utasítás jelzi. A fejlécelemek között szokás a dokumentumcímet megadni, mely címet a <TITLE> és a </TITLE> utasítások közé kell zárni. A fejlécet a </HEAD> utasítás zárja. A dokumentumtörzs a fájl <BODY> és </BODY> utasítások közötti része. Ezen elemek között kell elhelyezni mindent: a szöveget, hivatkozásokat, képeket, stb. (A keretek és a JavaScript kódok kivételével!) Tehát a következőkben a következő szerkezetet fogjuk használni: <HTML> <HEAD> <TITLE> Ide jön az oldal címe, ezt a szöveget fogod latni a böngésző címsorában</title> </HEAD> <BODY> Ide jön a dokumentumtörzs. </BODY> </HTML> A következőkben egyszerű formázó tag-ekre mutatok példát, amelyet a <body> és </body> tagek közé kell elhelyezni. A táblázatban láthatjátok a kódot, és mellette a kód eredményét. Amint látni fogjátok, minden tag-et (formázó utasítást) a < jel vezet be, és a > jel zár le. Az adott tag hatását a megfelelő lezáró tag szünteti meg, amely </tag> formátumú. ( ) Ha nem ezt szeretnéd használni, akkor természetesen bármilyen szöveges szerkesztőben (pl. notepad, joe, pico) megírhatod a kódot, amit el kell mentened, majd a böngésződbe be kell olvasnod. Betűtípusok, stílusok <b> <i> <u> <tt> játékok internetes pénzkeresés Ha ezt a kódot beírod a dokumentumtörzsbe <b>kövér betűk (bold) </b> ez lesz az eredménye Kövér betűk (bold) <i>dőlt betűk (italic)</i> Dőlt betűk (italic) <u>aláhúzott betűk (underlined) </u> Aláhúzott betűk (underlined) <tt>írógép betűk (teletype) </tt> Írógép betűk (teletype)

2. oldal, összesen: 8 oldal Fejléc <h1>... <h6> (A fejlécek - mint ahogy a szövegszerkesztésnél is megszokhattuk - a html oldalak logikai felosztását teszik lehetővé. pl. h1 az oldal címe, h2 egy alcím, h3 annak az alcíme és így tovább. A HTML oldalak esetén 6 fejlécet használhatunk) <h1>1-es fejléc </h1> 1-es fejléc <h2>2-es fejléc </h2> 2-es fejléc <h3>3-as fejléc </h3> 3-as fejléc <h4>4-es fejléc </h4> 4-es fejléc <h5>5-ös fejléc </h5> 5-ös fejléc <h6>6-os fejléc </h6> 6-os fejléc Ha nem az alapértelmezett (balra) igazítást szeretnénk használni, megadhatjuk az igazítás típusát az align paraméter segítségével. (left=balra, center=középre, right=jobbra) pl. <h1 align="center"> Ez egy középre igazított 1-es fejléc </h1> Ez egy középre igazított 1-es fejléc <h3 align="right"> Ez egy jobbra igazított 3-as fejléc </h3> Ez egy jobbra igazított 3-as fejléc Betűméret <font size=" "> A betűméretet kétféleképpen állíthatjuk be: abszolút és relatív módon. Az abszolút méretmegadásban 1 és 7 között állíthatjuk be a méretet, ahol a 7-es a legnagyobb az 1 -es a legkisebb... <font size ="4"> 4-es betűméret </font> 4-es betűméret <font size ="7"> 7-es betűméret </font> 7-es betűméret A relatív méretbeállításnál azt adhatjuk meg, hogy az alapként beállított betűmérethez képest mennyivel nagyobb, illetve kisebb betűméretet akarunk látni. Ha pl. 2-el nagyobbat, akkor a +2, ha 1-el kisebbet, akkor a -1 méretmegadást kell alkalmaznunk. Azt, hogy mihez képest legyen nagyobb vagy kisebb az adott betűméret a <basefont size="méret"> tag segítségével állíthatjuk be. <font size ="+2"> Kettővel nagyobb betűméret </font> Kettővel nagyobb betűméret <font size ="-1"> Eggyel kisebb betűméret </font> Eggyel kisebb betűméret

3. oldal, összesen: 8 oldal Az alábbi ablakban módosíthatod a kódot, és kipróbálhatod a méretmegadások közti különbségeket. pl. megváltoztathatod a basefont beállításokat is... <HTML> <HEAD> <TITLE>Meret megadasok</title> </HEAD> <BODY> <basefont size="3"> <font size="2"> 2-es méret </font> <font size="4"> 4-es méret </font> <font size="7"> 7-es méret </font> <font size="+2"> 2-el növel méret </font> <font size="-1"> 1-el csökkentett méret </font> <font size="-2"> 2-vel csökkentett méret </font> </BODY> </HTML> Eredeti visszaállítása Betűtípus <font face=" "> A Face paraméter segítségével állítható be a kívánt betűtípus. Figyelem! Ne használj különleges, egyedi betűtípusokat, mert nagy valószínűséggel a látogatók semmit sem vesznek észre belőle. (ugyanis azon betűtípusok esetében, amelyek nincsenek az adott gépre felinstallálva, a böngésző a hagyományos betűtípusokat jeleníti meg.) <font face ="Arial">Arial betűtípus. </font> Arial betűtipus. <font face ="Courier">Courier betűtípus. </font> Courier betűtipus. Betűszín <font color=" "> A betűk színét is többféleképpen lehet beállítani. Az első esetben a szín nevét használjuk, természetesen angolul. pl. red, yellow, black, white, stb... A második esetben egy kóddal adjuk meg a színt. A 6 jegyű kódot a # jel vezeti be. <font color=red> Piros </font> Piros <font color=#898134> Kevert </font> Kevert #898134 a szín úgynevezett RGB kódja. Az első két karakter a vörös (R=red) szín erősségét mutatja 16-os számrendszerben (hexadecimálisan). A leggyengébb a 00, a legerősebb az FF. A 3.és 4. karakter a zöld szín erőssége (G=green), az 5. és 6. a kéké (B=blue) A színek kódját a grafikai programok többsége megmutatja az adott színt kiválasztva. De az RGB picker segítségével online módon is megtudhatod a színek kódját. Vízszintes vonal <hr> Ha a dokumentumon belül valamilyen szakaszt el szeretnénk különíteni a többitől, használhatunk vízszintes elválasztó vonalat a <hr> tag használatával. Ez egy vízszintes vonal (horizontal rule) <hr>

4. oldal, összesen: 8 oldal Az elválasztó vonal szélességét (width) és vastagságát (size) is megadhatjuk. Az igazítás (align) balra (left), jobbra (right), középre (center) történhet. pl. <hr size="3" align="center" width="150"> A vonal szélességét megadhatjuk képpontokban (ahogy a fenti példa mutatja), vagy pedig a rendelkezésre álló hely százalékában. pl. <hr size="3" align="center" width="80%"> Bekezdések <p> A <p> elem segítségével a szöveget bekezdésekre tördelhetjük. Az adott bekezdést a <p> és </p> elemek közé kell tenni. A bekezdést az align paraméterrel balra, középre, jobbra igazíthatjuk. A böngészők az egyes bekezdések előtt és után - a tagolás érdekében - nagyobb helyet hagynak. Igazítás (align): left(balra), center(közép), right(jobbra) <P align="left"> Ez egy balra igazított bekezdés </P> Ez egy balra igazított bekezdés <P align="center"> Ez egy középre igazított bekezdés </P> Ez egy középre igazított bekezdés <P align="right"> Ez egy jobbra igazított bekezdés </P> Ez egy jobbra igazított bekezdés Sortörés <br> Ha a szövegben egy sort feltétlenül új sorban akarunk kezdeni a <br> taget kell használnunk. Ez az első sor<br>ez pedig a második Ez az első sor Ez pedig a második Hiperlinkek <a href="url"> szöveg </a> A hiperlinkekkel hozhatunk létre kapcsolatot szövegrészek, illetve dokumentumok között. A böngészők a linkeket aláhúzással illetve eltérő színnel jelölik, persze ezek a beállítások megváltoztathatóak. Az URL (Uniform Resource Locator, egységes dokumentum meghatározó rendszer) a következő lehet: Ha a saját gépünkön lévő dokumentumra szeretnénk hivatkozni, akkor az URL megadásánál a file:// "előtagot" kell használnunk. Ha pl. a c:\web\iskola\palyazat.html oldalra szeretnénk linket, akkor a file://c WEB/ISKOLA/PALYAZAT.HTML URL-t kell használni. A c:\ megadás helyett használjuk a c formát.

5. oldal, összesen: 8 oldal file:// dokumentum a kliens számítógépen file://c WEB/ISKOLA/PALYAZAT.HTML Jól gondoljuk meg, hogy valóban erre a megadási módra van-e szükségünk. (ha ugyanezt az oldalt másik gépről néznénk, akkor a link az azon a gépen lévő web alkönyvtárban keresné az iskola alkönyvtárat és abban a palyazat.htm oldalt...) Ha egy FTP szerveren elhelyezkedő állományt akarunk belinkelni, akkor az ftp:// protokolt kell használni. ftp:// file átviteli protocol ftp://ftp.c3.hu/utilities/winzip70.exe Ha egy másik weboldalra akarunk linket, használjuk a következőt: http:// hypertext transfer protocol http://www.elte.hu/ Ha a link segítségével be szeretnék jelentkezni (telnet segítségével) egy gépre, használjuk a következőt: telnet:// bejelentkezés egy távoli gépre telnet://ludens.elte.hu/ Ha a mailto:email cím formát használjuk, az adott linkre kattintva betöltődik az alapértelmezett levelezőprogram, amellyel emailt küldhetünk a megadott email címre. mailto: email cím megadása mailto:abonyita@freemail.hu (A levél tárgya is megadható a?subject=szöveg elemmel, sőt az is hogy ki kapjon másolatot (?cc=cimzett) Ha több opciót akarunk megadni, akkor az &jelet kell alkalmazni. pl. mailto:abonyita@freemail.hu? CC=gipszjakab@freemail.hu&Subject=Proba) Példák: <a href="http://www.elte.hu/">ez az ELTE honlapja</a> <a href="ftp://ftp.c3.hu/utilities/winzip70.exe ">A winzip letölthető erről a címről</a> Ez az ELTE honlapja A winzip letölthető erről a címről <a href="mailto:abonyita@freemail.hu?subject=üdvözlet">itt írhat nekem levelet</a> Itt írhat nekem levelet A következőkben (pl. a frameknél) még foglalkozunk a hiperlinkek megadási módjaival. Felsorolások A HTML nyelv lehetőséget ad arra, hogy különböző listákat (felsorolás, sorszámozott, meghatározás) hozzunk létre. Egyszerű felsorolás Egyszerű felsorolás esetén az <ul> és </ul> tagek közé kell elhelyeznünk a listaelemeket, amelyeket a <li> tagek vezetnek be. pl. <ul> <li>első elem <li>második elem <li>harmadik elem </ul> első elem második elem harmadik elem Sorszámozott lista Sorszámozott lista esetén az <ol> és </ol> tagek közé kell elhelyeznünk a listaelemeket, amelyeket a <li> tagek vezetnek be. pl

6. oldal, összesen: 8 oldal <ol> <li>első elem <li>második elem <li>harmadik elem </ol> 1. első elem 2. második elem 3. harmadik elem Meghatározás lista Meghatározás lista esetén az <dl> és </dl> tagek közé kell elhelyeznünk a listaelemeket, amelyek a fogalom megadásából (<dt> tag vezeti be) és a magyarázatából (<dd> tag vezeti be) állnak. <dl> <dt>1. fogalom <dd>az első fogalom magyarázata <dt>2. fogalom <dd>a második fogalom magyarázata</dd> </dl> 1. fogalom az első fogalom magyarázata 2. fogalom a második fogalom magyarázata Speciális karakterek, ékezetes betűk Előfordulhat, hogy az oldalon speciális jeleket szeretnénk megjeleníteni. (Speciális jelnek számít már a < és a > jel is, hiszen gondoljunk bele, ha a forráskódban használjuk ezeket a jeleket, akkor a böngésző úgy értelmezi, hogy valamilyen taget akarunk megadni, és nem fogja megjeleníteni. Ebben az esetben speciális karaktereket kell használnunk. Ugyanez a helyzet az ékezetes betűkkel is. Ha ékezetes betűket szeretnénk használni akkor a következő kódokat kell "megjegyeznünk": á= á Á= Á ö= ö Ö= Ö é= é É= É ü= ü Ü= Ü í= í Í= Í õ= ő Õ= Ő ó= ó Ó= Ó û= ű Û= Ű ú= ú Ú= Ú Tehát ha pl. az árvíztűrő tükörfúrógép szöveget akarjuk megjeleníteni, akkor a következőket kell a kódba elhelyeznünk: árvíztûrõ tükörfúrógép Mielőtt teljesen elkoptatnátok a billentyűzeteteket és elmenne a kedvetek a magyar ékezetes betűk használatától, megnyugtatok mindenkit, hogy van egyszerűbb módja az ékezetes betűk megadásának. Az alternatívát a META tagek lehetőségei jelentik, amelyről egy külön fejezetben is foglalkozunk. Most elég csak annyit tudnunk, hogy a következő sorok valamelyikét be kell illesztenünk az oldal forráskódjába (mégpedig a <head> </head> tagek közé) és innentől kezdve bátran használhatjuk hagyományos módon az ékezetes betüket. Tehát a megoldás: <META HTTP-EQUIV="Content-Type" CONTENT="text/html; charset=windows-1250"> vagy <meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> sor használata a <HEAD> részben. Speciális karakterek összefoglaló táblázata HTML kód Unicode HTML kód Unicode D Ð Ð! N Ñ Ñ

7. oldal, összesen: 8 oldal c O Ò Ò? Ó Ó Ó Ô Ô Ô Y O Õ Õ Ö Ö Ö O Ø Ø C U Ù Ù a ª ª Ú Ú Ú < ««U Û Û? Ü Ü Ü Ý Ý Ý R? Þ Þ? ß ß ß a à à? ± ± á á á 2 ² ² â â â 3 ³ ³ a ã ã ä ä ä? µ µ a å å? a æ æ. ç ç ç e è è 1 ¹ ¹ é é é o º º e ê ê >»» ë ë ë

8. oldal, összesen: 8 oldal? ¼ ¼ i ì ì? ½ ½ í í í? ¾ ¾ î î î? i ï ï A À À? ð ð Á Á Á n ñ ñ Â Â Â o ò ò A Ã Ã ó ó ó Ä Ä Ä ô ô ô A Å Å o õ õ A Æ Æ ö ö ö Ç Ç Ç E È È o ø ø É É É u ù ù E Ê Ê ú ú ú Ë Ë Ë u û û I Ì Ì ü ü ü Í Í Í ý ý ý Î Î Î? þ þ I Ï Ï y ÿ ÿ