TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ
Antropológia Néprajz Kultúrföldrajz P o lit o ló g ia P o lit ik a i f ö ld ra jz TÁRSADALOM- FÖLDRAJZ Demográfia Település- Népességföldrajz Település- Urbanisztika tudomány Történettudomány Történeti földrajz földrajz Gazdaságföldrajz Szo c iá l- g e o g rá fia Szo c io ló g ia Közgazdaságtan
A településföldrajz a társadalomföldrajz (emberföldrajz) egyik ága, amely a települések kialakulásával, belsõ felépítésével (morfológiájával), társadalmi és gazdasági jelenségeikkel, a településhálózat térbeli rendjével, a településhierarchiával foglalkozik. Két nagy ága a faluföldrajz és a városföldrajz. A település az emberek által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- és gazdasági célú épületekbõl, valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekbõl (pl. utak, hidak, közterek) áll.
A településföldrajz kialakulása Alexander von Humboldt (1769-1859) Karl Ritter (1779-1859) Korai elõfutárok: Johnn Georg Kohl (1808-1878) Friedrich Ratzel (1844-1904) Alfred Hettner (1859-1941) Ferdinand von Richthofen (1833-1905)
A XX. század a településföldrajz százada August Meitzen (1822-1910) Wilhelm Arnolds (1826-1883) A nagy iskola: Otto Schlüter (1872-1959), Kurt Hassert (1868- Gradmann (1865-1950) és Hugo Hassinger (1877-1952). Hans Bobek (1903-1990) Walter Christaller (1893-1969)
A települések osztályozási szempontjai: A hasznosítás módja szerint ismerünk állandó és ideiglenes településeket (pl. nomád népek tábora). Sajátos átmenetet alkotnak az állandó jelleggel épült, de az évnek csak egy részében használt szezonális települések (pl. hegyi pásztorszállások, nyaralótelepek). A lakóépületek száma alapján megkülönböztetünk egy-két épületbõl álló magános vagy un. szórványtelepüléseket (pl. tanya, farm) és több házból álló csoportos településeket (pl. falu, város).
A településhálózatban betöltött szerepkör alapján vannak központi funkcióval rendelkezõ (városok), és központi funkció nélküli települések (falvak). Gazdasági jellegüket tekintve ismerünk mezõgazdasági, ipari és valamilyen szolgáltató funkcióra szakosodott (pl. üdülõhelyek, vasúti csomópontok) településeket. Sajátos csoportot alkotnak a tisztán lakófunkcióra épült alvótelepülések.
A TELEPÜLÉSEK KIALAKULÁSÁRA, FEJLÕDÉSÉRE HATÓ TÉNYEZÕK
4 különbözõ tényezõcsoport: A. TERMÉSZETI TÉNYEZÕK B. GAZDASÁGI TÉNYEZÕK C. TÁRSADALMI TÉNYEZÕK D. POLITIKAI TÉNYEZÕK Szerepük idõrõl idõre változott, A fokozatosan halványul, gyengül; B, C, majd D lép be fokozatosan. Eleinte A határozta meg, hogy hol jöjjön létre város, település (például folyami átkelõ, hágó két oldala stb.), jelenleg fõként egy vonatkozásban van szerepe A-nak, ez az idegenforgalom (táj szépsége).
A. TERMÉSZETI TÉNYEZÕK A1. HELYI ENERGIÁK A2. HELYZETI ENERGIÁK Cholnoky Jenõ használja elõször a helyi (A1), illetve helyzeti (A2) energiák fogalmá, rajta kívül Teleki Pál, Fodor Ferenc és Mendöl Tibor is foglalkozik vele.
A1. helyi energia Tér egy adott pontján található elõny (kihasználható valami), plussz fejlesztõ elõny, ha már odatelepült a város A1a, domborzat folyóterasz (árvízmentes térszínt jelent), végmorénasáncok, kárfülkék széltõl védett alsó részei, törmelékkúpok, réteglépcsõk lábai A1b. víz kezdetben létszükséglet (I. ivóvíz), ez vezetékek révén csökken, majd (II.) nyersanyag, gazdaságserkentõ tényezõként jelenik meg, ezután (III.) energia, majd (IV.) termálvíz szerepe miatt jelentõs (pl: Zalakaros, Hévíz, Harkány) A1c. ásványkincs ércek > középkori bányavárosok só > Parajd építõanyagok energia-lelõhelyek (szén, szénhidrogének)
A1a.; A1b.; A1c. klasszikus helyi energiák A1d. táj szépsége újkeletû, idegenforgalommal összeköthetõ A1e. történelmi események nagy csaták > idegenforgalom (pl: Mohács, Waterloo, Kápolna) A1d.; A1e.; A1c. modern helyi energiák
A2. helyzeti energia Valamilyen relatív földrajzi helyzetbõl adódó elõnyt jelent (fekvés). Abszolút és relatív helyzet fogalma (Mendöl T.) A2a. eltérõ jellegû tájak érintkezése vásárvonal pl. Alföld - Kisalföld, Felvidék, Erdély, Dunántúl, jelentõs piacterek; gazdálkodásbeli eltérés 2 vagy több táj termékeinek cseréje
VÁSÁRVONALAK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
A2. helyzeti energia Valamilyen relatív földrajzi helyzetbõl adódó elõnyt jelent (fekvés). Abszolút és relatív helyzet fogalma (Mendöl T.) A2a. eltérõ jellegû tájak érintkezése vásárvonal pl. Alföld - Kisalföld, Felvidék, Erdély, Dunántúl, jelentõs piacterek; gazdálkodásbeli eltérés 2 vagy több táj termékeinek cseréje DE tájhatár nem csak hegyvidék-alföld között lehet!! talajtájhatár (eltérõ talajok mentén kialakuló határok) pl: Hajdúság (kukorics, búza) Nyírség (dohány, zöldség, gyümölcs) csere: Debrecen sivatag peremén (pl. Timbuktu, Kartúm, Jarkend) tengerpartok
A2b. homogén tájak központja medencék földrajzi középpontja, pl: Kárpát-medence Budapest; Ile de France Párizs; Londoni-medence London; Klagenfurt; Tapolca; Balassagyarmat szárazulat (árvízmentes térszín), pl: kiskunvárosok, Tiszafüred, Kunszentmárton tengeri sziget középpontja, pl: Ciprus, Korfu, Madagaszkár
A2c. kedvezõ forgalmi helyzet Földrajzi tér leküzdése a középkortól fontos tényezõ, de szerepe a hajózás és a vasút megjelenésével erõsödött. folyami átkelõhely > Buda, Pest, Gyõr, Szolnok (ezekbõl lesznek késõbb a hídivárosok) szárazföldi folyótorkolat pl. Lyon, Szeged
A2c. kedvezõ forgalmi helyzet Földrajzi tér leküzdése a középkortól fontos tényezõ, de szerepe a hajózás és a vasút megjelenésével erõsödött. folyami átkelõhely > Buda, Pest, Gyõr, Szolnok (ezekbõl lesznek késõbb a hídivárosok) szárazföldi folyótorkolat pl. Lyon, Szeged tengeri folyótorkolatok (tölcsértorkolat volt elõnyösebb helyzetben, ma már mindegy) pl. Bréma, Hamburg
A2c. kedvezõ forgalmi helyzet Földrajzi tér leküzdése a középkortól fontos tényezõ, de szerepe a hajózás és a vasút megjelenésével erõsödött. folyami átkelõhely > Buda, Pest, Gyõr, Szolnok (ezekbõl lesznek késõbb a hídivárosok) szárazföldi folyótorkolat pl. Lyon, Szeged tengeri folyótorkolatok (tölcsértorkolat volt elõnyösebb helyzetben, ma már mindegy) pl. Bréma, Hamburg tengeröböl pl. Rijeka tengerszoros, pl. Isztambul, Dover, Gibraltár földszoros, pl. Szuez, Korinthosz árok, völgyek kijárata pl. Tatai-, Móri-, Pilisvörösvári-árok vasúti csomópont pl. Szolnok, Nyíregyháza határátkelõ pl. Záhony
A1. (HELYI ENERGIA) ÉS A2. (HELYZETI ENERGIA) NEM JELENNEK MEG ILYEN ELKÜLÖNÜLTEN, A TÉRBEN ÖSSZEADÓDNAK, EGYMÁST ERÕSÍTIK pl: Buda + Pest számos helyzeti és helyi energiával rendelkezik vásárváros, folyami átkelõhely, árok elvégzõdési pontja, medence középpontja, folyóterasz, víz megléte (ivóvíz, iparivíz), környezõ hegységek építõanyaga, táj szépsége
B. GAZDASÁGI TÉNYEZÕK Az ipari forradalomtól kezdve erõsödik meg igazán a szerepe, eleinte az ásványkincs lelõhelyek (szén, érc) lendületet adnak a városfejlõdésnek ipari üzemek közé út-, és vasúthálózat épül nagyvárosok létrejötte. 1970-es, 80-as évektõl az ipar szerepe lecsökken, DE(!) nem szûnik meg, azonban megnõ a tercier funkció(k) szerepe
C. TÁRSADALMI TÉNYEZÕK Utóbbi néhány évtizedben nõtt meg a szerepe. Ahol a társadalom összetétele kedvezõbb pl. fiatalos korszerkezet, magasabb átlagos iskolai végzettség ( magas kvalifikációs szint), kedvezõ etnikai összetétel ( etnikai összecsapástól mentes környezet) a jellemzõ, ott a városfejlõdés is dinamikusabb.
D. POLITIKAI TÉNYEZÕK Az abszolutizmusig az uralkodók döntik el a város-nem város kérdést. A XX. sz.-ban a politika tudatosan belenyúl a térbe (egyik város fejlõdését támogatja, másikét nem) pl. szocialista városok létrehozása (pl: Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Leninváros=Tiszaújváros), fejlesztése (pl: Ózd, Tatabánya); a többi várost nem támogatják (pl: Esztergom, Balassagyarmat). OTK 1971: Magyarország összes települését kategorizálják: központi funkcióval rendelkezõ települések (ezeket hierarchiába sorolják be > 1. felsõfokú kp. 2. középfokú kp. 3. alsófokú kp.) központi funkcióval nem rendelkezõ települések de pl. angliai újvárosok is!