Közbiztonsági terv célja Közbiztonsági terv hatálya Vállalkozás adatai neve, elérhetősége, felépítése, Közbiztonságért felelős neve, elérhetősége A vállalkozás által szállítható veszélyes áru típusok listája Biztonsági előírások a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal közvetlenül vagy közvetve rendszeresen kapcsolatba kerülők részére. Biztonsági struktúrák: - vállalkozás irányítás, üzletkötés- fuvarszervezés szintje, - járműszemélyzet biztonsági felkészültsége, - egyéb alkalmazottak, - telephely biztonsága, - ADR szállítójárművek és szállítóeszközök biztonsága, Biztonsági struktúrák telephelyen kívül: - veszélyes áru felvétele és leadásakor (be- és kirakodás), - veszélyes árut szállító jármű vezetése közben gyanús körülmények észlelésekor, - a jogszabályban rögzített vezetési megszakítások (pihenőidő) tartásakor, - átmeneti tárolóhelyeken hagyott veszélyes áru szállítmány esetén, - közbiztonsági szempontból nem biztonságos útvonalon való szállításkor, - rendkívüli helyzet kezelésekor /szállítójármű vagy szállítmánya meghibásodása, közlekedési baleset részese vagy okozójaként, stb./ - vészhelyzetek kezelése /veszélyes áruszivárgás, kiömlés, stb./, Biztonsági struktúrák illetéktelen személyek erőszakos beavatkozásakor; - a járművezető megtévesztésével jármű és rakománya eltérítése,
- a járművezető ártalmatlanításával a jármű és rakománya eltulajdonításakor, - pihenőhelyen, átmeneti tárolóhelyen a rakomány egy részének vagy egészének eltulajdonításakor. Jelzések, riasztások rendszere a járművezető elleni erőszakos cselekmények esetén; - előzetes jelzések, információk a veszélyes árut szállító járművet követő gyanús személyekről, járművekről, - ha veszélyes áru szállítmánnyal kapcsolatos bűncselekményről szerez tudomást, - ha a járművezetőt kényszerítik, zsarolják, - ha a járművezetőt ártalmatlanították, a járművet és rakományát eltérítették, - a biztonsági szervek értesítési és riasztási rendszere. 2
INFORMÁCIÓK A KÖZBIZTONSÁGI TERV KÉSZÍTÉSÉHEZ A közbiztonsági tervet nem az egyes szállításokra, hanem a vállalat /vállalkozás/ általános helyzetére alapozva kell kidolgozni. A jól elkészített közbiztonsági terv az érintett vállalat /vállalkozás/ tevékenységét tükrözheti. Közbiztonsági tervet kell készíteni a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk ADR/RID/ADNR szállításában résztvevőkre, az 1.4.2 és 1.4.3 szakaszban érinttettek feladó, szállító (fuvarozó), címzett, berakó, csomagoló, töltő, tankkonténer vagy mobiltartány üzembentartó - vonatkozásában. A közbiztonsági tervben kell meghatározni a biztonsági előírásokat a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukkal közvetlenül vagy közvetve rendszeresen kapcsolatba kerülő járművezető, járműkísérő, továbbá feladatával és tevékenységével összefüggően a biztonsági-, és egyéb, pl. diszpécserszolgálat tagja stb. részére. Veszélyes áruk szállításával foglalkozó minden alkalmazott munkaköri leírásában is szerepelnie kell a biztonságnak. A közbiztonsági tervből egyértelműen ki kell tűnnie - a telephely /raktár, rakodóhelyek, szállítójármű parkoló helyek, a ki- és beléptetés stb./, az ideiglenes tároló helyek, illetve a veszélyes áruk szállítása során végrehajtandó - biztonsági intézkedéseknek. A veszélyes áru tisztviselők /biztonsági tanácsadók/ az ADR 1.8.3.3 pontban felsorolt főbb feladataik mellett, a kötelesek a közbiztonsági terv meglétét és aktuálisságát ellenőrizni. Biztonság növelése a telephelyen A telephely biztonságának kialakításakor, vagy biztonsága felülvizsgálatakor komplex kockázat-értékelést kell tartani, melyben ki kell térni ki olyan eshetőségekre is, mint az információs technológiai rendszerek szabotázsa, szándékos károkozás,betörés,zsarolás,közveszély okozása,stb. A telephely közbiztonsági terve készítésekor a következőket is célszerű figyelembe venni: a telephely kerületének védelme (kerítés); a területre történő belépés, beléptetés és ellenőrzés (fizikai akadályok, korlátok); 3
a terület felügyelete (optikai érzékelőkkel, zárt láncú TV (video) rendszer); az illetéktelen behatolások megelőzése, észlelése, megakadályozása, a biztonsági szolgálat, a rendőrség stb. riasztása; a vendégek és látogatók kisérése, ellenőrzése; a stratégiai helyekre bejutáshoz a kulccsal rendelkezők számának korlátozása; a személyzeti parkoló és a telephely fő területe fizikai elválasztása; a rakodóhelyekre ellenőrzött bejutás, nyilvántartás; a gépjármű indítókulcs tárolási nyilvántartás és ellenőrzés; ha szükséges a gépjármű és személyzet észlelése, regisztrálása, nyomon követése a telephely különböző részein; minden olyan eszköz, tárgy vagy berendezés, amely akadályozza az illetéktelen személyek behatolását a telephelyre, továbbá megakadályozza a járművek és a veszélyes áru rakományok eltulajdonítását, egyéb bűncselekmények elkövetését. Telephely biztonsága tovább növelhető a korszerűen kialakított be- és kiléptető rendszerek /kapuk, ajtók/ működtetésével. Vizuális megfigyelő és riasztó rendszerek kialakításával vagy ezek mozgásérzékelőkkel kiegészített kombinációjával. Zártláncú vizuális /Video, TV/ megfigyelő rendszer alkalmazásával. Biztonsági őrök - őrző-védő szolgálat működtetésével. A telephelyre érkező vagy a telephelyről távozó veszélyes áru szállítmányok, járművek, és személyek be- vagy kiléptetése csak felhatalmazással történhet, ezáltal megelőzhető, hogy a nem engedélyezett veszélyes áru ki- vagy bekerülhessen a telephelyre. A járművek biztonsága Nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áru csak akkor szállítható közúton, ha a szállítójármű megfelelő biztonsági berendezésekkel / lopásgátló készülék, riasztó-rendszer, esetleg nyomkövető-rendszer, stb.) fel van szerelve és azok üzemképesek. A különösen nagy közbiztonsági kockázati veszélyhelyzet fennállása esetén javasolt és indokolt a járművet nyomkövetőrendszerrel felszerelni vagy járműkísérettel /biztonsági jármű kísérettel/ megerősíteni. 4
Minden járműnek kell rendelkeznie mozgás-gátlóval, ha még ilyennel nem rendelkezik, fel kell szereltetni. Illetéktelen személyek által történő eltulajdonítás esetén a biztonságért felelősnek kellő információval kell rendelkeznie járművekről, pótkocsikról és rakományokról. Az eredményes rendőrségi nyomozás érdekében az alábbi részletes adatokra lehet szükség: a jármű és pótkocsi rendszáma, alváz és motorszáma, pótkocsi sorozatszáma; gyártmánya, típusa; a sebességváltási lehetőségek száma; pótkocsi karosszéria típusa, pl. lehajtható oldalú, lapos ponyvás, zártszekrényű, tartány felépítményű, stb.; tengelyek száma; felszerelt speciális berendezések (sorozatszámmal); felszerelt biztonsági berendezések; futásteljesítmény; milyen biztonsági berendezések vannak a járművön, azok üzem alatt voltak-e; egyéb azonosító számok, jelek és egyéb részletek. Ha lehetőség van a járműről, a rakományról fényképeket is kell a rendőrség rendelkezésére bocsátani. A járműveken lévő biztonsági berendezések főbb típusai. Lopás-gátló berendezések Mozgás-gátlók Kormányzár Üzemanyag-szelep mozgás-gátlása Indító motor leblokkolása Fékrendszer leblokkolása Kerékbilincsek Nyerges pótkocsi mozgás-gátlás Kamerák a járművön Riasztók Tetőjelzések Vontatóegység és pótkocsi, tartány vagy konténer-riasztási rendszerek Nyomkövető rendszerek 5
Biztonsági követelmények a veszélyes áru szállításában közreműködőkkel szemben A felelős, megbízható személyek /alkalmazottak/ kiválasztásakor a biztonsági követelményeket szem előtt kell tartani. A felvételre jelentkezőknek dokumentumokkal kell igazolniuk szakmai végzettségüket és gyakorlatukat, valamint az erkölcsi megbízhatóságukat. Fokozott figyelmet kell fordítani a hamis információk, hamis vagy hamisított dokumentumok kiszűrésére. Gépjárművezetői engedély hamisítás gyanúja esetén ha szükségesnek tartjuk - információ kérhető a BM Közlekedésigazgatási és Nyilvántartó Főosztály, Nyilvántartó Osztályától, ahol megerősíthetik a vezetői engedély valódiságát vagy annak valótlanságát. Rendszeresen ellenőrizni kell az alkalmazottak munkavégzéshez szükséges engedélyei, bizonyítványai és dokumentumai érvényességét. Nem magyar állampolgár /ha nem EU ország polgára/ alkalmazása esetén, ha szükséges ellenőrizni kell az EU területén való tartózkodás és munkavállalás jogát is. Figyelemmel kell kísérni az alkalmazottak megbízhatóságát, ügyelni kell arra, hogy gondjai, problémái miatt az alkalmazottakat ne kényszeríthessék, vagy zsarolhassák. Szigorúan meg kell követelni a munkafolyamatok során a technológiai előírások betartását. A vállalkozás vezetője vagy az általa megbízottak felelnek a vállalkozási tevékenység üzleti és fuvarszervezési feladatai lebonyolításáért. Bizalmasan kell kezelniük a veszélyes áru szállításával kapcsolatos információkat, így különösen a szállítás idejét, a be- és kirakodás időpontját, a kijelölt szállítási útvonalat, a tervezett pihenő és átmeneti tárolóhelyeket. Átmeneti tárolóhelyként, csak biztonságos és leinformálható, a szállított veszélyes áru rakományt biztonságosan befogadó helyek vehetők igénybe. A fuvarszervezés során meg kell határozni, amennyiben szükséges előre le kell foglalni az átmeneti tárolóhelyeket. Az átmeneti tárolóhelyek biztonságáról előzetesen információt kell beszerezni, ha még nincs ilyen. 6
Az átmeneti tárolóhelyek kiválasztásakor - a közúti járművek és rakománya biztonsága érdekében - az ADR 8.4 és a 8.5 fejezet valamint a KRESZ 52.. veszélyes árut szállító járművek felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Veszélyes áru szállítására megbízás csak a megfelelően azonosított, felelős feladótól vehető fel, ez magába foglalja kellően be nem azonosított felelős feladótól származó veszélyes áru befogadásának tilalmát. Így pl., csak a feladó vállalkozás megnevezése a közbiztonsági kockázat miatt nem elegendő. Nincs szükség a speciális tevékenységre, ha a szokásos korábbi kapcsolat áll fenn a fuvarozóval, mivel az üzleti partner azonossága régóta ismert. Egy új üzleti kapcsolat kialakításakor, mindig meg kell bizonyosodni a partner megbízhatóságáról. Biztonsági követelmény a közúton A gépjárművezetőnek a közbiztonsági kockázati fenyegetettség felismerése, a súlyosabb események bekövetkezésének megelőzése miatt a közbiztonságra különösen veszélyes áru szállításakor a szokatlan vagy gyanús dolgot, körülményt jelentenie kell. A kommunikáció lehetőleg mindig a legmegfelelőbb szintnek megfelelően történjen. A kommunikáció leggyakrabban a diszpécser szolgálattal, a közbiztonságért felelős személlyel vagy a vállalkozás érintett vezetőjével való verbális kapcsolatot jelenti. Esemény bejelentés vagy segítségkérés a rendőrség vagy a katasztrófavédelmi szervek felé történhet a vállalkozáson keresztül vagy közvetlenül is. A veszélyes árut szállító jármű vezetőjének ismernie kell a segélykérés és vészhelyzeti hívóneveket és telefonszámokat. A biztonság, valamint a veszélyes áru szállítmány nyomon követhetősége érdekében a gépjárművezetőtől meg lehet követelni, hogy rendszeres időközönként jelentkezzen be a diszpécser szolgálathoz, jelezze, hogy hol van, milyen útvonalon halad, ez alapján megbecsülhető, hogy a következő rendeltetési helyre várhatóan mikor érkezik. A jármű vezetőjének jelentenie kell, ha a szállítás során a korábban kapott utasításoktól eltérő előre nem jelzett változtatásokra került sor. 7
Továbbá, ha a veszélyes áru szállítmányt gyanús járművek vagy személyek követik, megfigyelik, vagy meg akarják állítani. Célszerű a bázis diszpécserének jelenteni, ha a járművet az illetékes hatóság ellenőrzi, ha forgalmi dugó miatt a tervezett érkezés időpontja késik, ha vezetés megszakítására a vezetésivagy pihenőidő letöltése vagy egyéb - előre nem tervezett - technikai ok miatt került sor. /A veszélyes áru szállítása során közbeiktatott rövid technikai szünetek tartására alkalmi parkolókban, pihenőhelyeken a járművek és rakománya közlekedésbiztonsági és közbiztonsági szempontjai betartása mellett, a jármű elhagyása esetén a biztonsági berendezések aktiválásával történhet. Amennyiben lehetséges biztosítani kell a vizuális rálátást a járműre. Kerülni kell a nem biztonságos eseti parkolóhelyeket. El kell kerülni a rutinszerű megállásokat, pl. újság, élelmiszer, stb. vásárlása miatt. A járművezetők pihenőidejének vagy a kötelező vezetés megszakításoknak a helyszínét, amennyiben lehet, előre meg kell tervezni./ Azonnal értesíteni kell a rendőrséget és a vállalkozás diszpécserét, ha a szállítójárművet, veszélyes áru rakományát vagy egy részét, a jármű és a szállítmány biztonsági berendezését vagy egyéb felszerelését eltulajdonították, vagy más közbiztonsági esemény következett be. Amennyiben a szállítójárművel vagy rakományával esemény /műszaki hiba, közlekedési baleset, stb./ következik be, a rendőrség felé jeleznie kell, hogy a szállítmány nagy közbiztonsági kockázatú veszélyes áru. A szállítójármű és rakománya egészének eltulajdonítása esetén jelezni kell a rendőrség felé, hogy a rakomány alkalmas terrorista cselekmény elkövetésére. Szükség esetén antiterrorista kommandó értesítése is kérhető. A rendőrség számára minden használható információt meg kell adni a járművel és rakományával kapcsolatban a körözés, a felderítés és a nyomozás érdekében. Megfontolandó, hogy a nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árut szállító jármű vezetője kapjon-e egy személyéhez kötött speciális jelszót arra az esetre, ha járművével együtt eltérítenék, bűncselekmény elkövetésére kényszerítenék, veszély esetén a jelszó közlésével riasztást kezdeményezhet. 8
Biztonsági képzés Nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk azok, amelyekkel terrorista cselekmények során vissza lehet élni, alkalmasak tömeges baleset, zsarolás, fenyegetés, közveszély okozás vagy tömegpusztítás, stb. előidézésére. A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk illetéktelen, terrorista gyanús személyek birtokába kerülve terrorcselekmények veszélyével fenyeget. Nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áru csak akkor szállítható, ha a szállítójármű megfelelő biztonsági berendezésekkel / lopásgátló készülék, riasztó-rendszer, esetleg nyomkövető-rendszer, stb.) fel van szerelve és azok üzemképesek. A járműszemélyzet megfelel követelményeknek ha, rendelkezik az adott veszélyes áru szállítására vonatkozó ADR-ben és más vonatkozó jogszabályokban előírt feltételekkel és okmányokkal, továbbá ismeri és szükség esetén alkalmazni, tudja a vonatkozó közbiztonsági követelményeket. A közbiztonsági kockázat tudatosítása /oktatása/ során foglalkozni kell a közbiztonsági kockázat jellegével, a közbiztonsági kockázat felismerésével, a kockázatkezelés és csökkentés módszereivel, a közbiztonság megsértése esetére vonatkozó teendőkkel. A közbiztonsági képzésnek a következőket is magába kell foglalnia: a lehetséges kockázatok típusai; a kockázat felismerése, észlelése; a kockázatok minimálissá tételének eljárásai (a közbiztonsági veszély-helyzetek felismerése); a megteendő intézkedések, ha a vállalat (vállalkozás) specifikus biztonsági szabályait megsértik; a közbiztonsági veszélyhelyzetek lehetséges elhárítási intézkedései; a biztonsági terv vonatkozó részének ismerete a hozzá tartozó felelősséggel összhangban; egyéni kötelességek a közbiztonsági tervek alkalmazásával kapcsolatban. A közbiztonsági tervekben foglaltak tudatosítása a résztvevők felelősségének és feladatainak, illetve a közbiztonsági tervek végrehajtásában való részvételük mértékében. Az embereknek meg kell ismerniük, hogy a veszélyes áruk nem csak anyaguk jellegéből kifolyólag jelentenek veszélyt, hanem az 9
ezekkel való visszaélési lehetőségek miatt fokozódhat a veszély jellege. Meg kell ismerniük a terrorcselekményekkel összefüggő, vagy rokon hazai jogszabályok előírásait figyelemmel az ADR közbiztonsági elvárásaira, így az 1978. évi IV. törvény ide vonatkozó rendelkezései, többek között: Terrorcselekmény /BTK 261../ A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény /BTK 184../ Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése /BTK 185../ Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak /BTK 230../ Nemzetközileg védett személy elleni erőszak /BTK 232../ Közveszélyokozás /BTK 259../ Közérdekű üzem működésének megzavarása /BTK 260../ Nemzetközi jogi kötelezettség megszegése /BTK 261/a../ Légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése /BTK 262../ Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel /BTK 263../ Visszaélés radioaktív anyaggal /BTK 264../ Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény /BTK 300/C../ A személyzetnek fel kell ismernie a veszélyhelyzeteket, szükséges, hogy a szükség esetén a legmegfelelőbb döntést tudják meghozni. A személyzet ismeretei bővítése érdekében rendszeresen információ-értékelő, kockázatelemző, biztonsági megelőző, tréningeket kell tartani. Súlyos fenyegetettség gyanúja esetén szükséges a beszállítók tájékoztatása, a rendőrség értesítése. Súlyos közbiztonsági fenyegetettség esetén el kell kerülni a veszélyeztetett útvonalakat, veszélyeztetett pihenő- és parkolóhelyeket, haladéktalanul értesíteni kell az érintett személyzetet, meg kell tenni a szükséges biztonsági intézkedéseket. A jármű személyzetnek tudnia kell kezelni a bekövetkezett vészhelyzeteket, ilyenek lehetnek többek között a műszaki meghibásodás, közlekedési baleset vagy egyéb ok, amely miatt a rakomány megsérülhet, kifolyhat, kiömölhet, meggyulladhat, stb. Tudnia kell alkalmazni az írásbeli utasításban meghatározott általános és különleges intézkedések előírásait. 10
A lakosság és a környezet biztonsága érdekében ismernie kell a vészhelyzeti események bekövetkeztekor, az értesítés, a kárelhárítás, a feladatait. Tájékoztatnia kell életmentésben és a kárelhárításban résztvevőket a veszély jellegéről, ismernie kell a veszélyeztetett terület lezárása esetén a biztonsági zóna határait, hol kell kijelölni kis vagy nagy mennyiségű veszélyes áru kiszabadulása, kiömlése esetén. Közbiztonságért felelős Szükség van egy vállalti biztonságpolitikára és olyan emberekre, akik azt megvalósítják. Ha a vállalkozásnak több telepe van, akkor egy vagy több személyt is meg lehet bízni aki, vagy akik teljes felelősséget visel(nek) a biztonságért. A közbiztonsági tervben meghatározottak megvalósulásáért azonban egy személynek kell teljes felelősséggel bírnia. A közbiztonságért felelős személynek a biztonsági folyamatok irányításához megfelelő felhatalmazással kell rendelkeznie. A közbiztonságért felelősnek tisztában kell lennie a rendkívüli helyzetek kezelésével. Közbiztonsági fenyegetettség, illetve a közbiztonságot érintő rendkívüli események kezelésére hatékony, naprakész eljárásokat /intézkedéseket/ kell kezdeményeznie. Meg kell határoznia az ilyen esetekre, eseményekre vonatkozó értesítés módját. Külön is fel kell készülni a nagy közbiztonsági kockázattal járó járművek közlekedési eseményeinek kezelésére. Meg kell akadályozni, hogy a veszélyes áru a lakosságot veszélyeztesse. A járműszemélyzetet fel kell készítenie, hogy mi a teendő, ha a veszélyes áru fuvarozása során gyanús körülményt észlel /gyanús személyek követik, szándékosan megállásra akarják kényszeríteni, a szállítási útvonalról le akarják kényszeríteni, stb./ Az intézkedés lehet, rendszeres kapcsolattartás a vállalkozás diszpécser-szolgálatával, bűncselekmény gyanúja vagy szándékos közúti veszélyeztetés estén a rendőrhatóság értesítése, a jármű és szállítmánya biztonságba helyezése, stb. Betekintés a közbiztonsági tervbe Törekedni kell arra, hogy a közbiztonsági tervbe a teljes körű betekintési jogosultság szűk körben történjen. 11
Biztosítani kell, hogy a közbiztonsági tervben szereplő információkhoz csak az érdekeltek juthassanak hozzá, ez azonban nem akadályozhatja az ADR -ben máshol előírt információk megadását. Az érdekeltek részére /az őket érintően/ oktatás vagy speciális feladatok meghatározásakor kivonat készíthető. A partner vállalkozás megbízott képviselőjének vagy biztonsági tanácsadójának eseti jelleggel betekintési lehetőséget lehet biztosítani vagy kérésére kivonat készíthető a közbiztonsági terv vele kapcsolatos biztonsági előírásairól. /Pl. átmeneti tárolóhely biztonsága, stb./ A megküldött (átadott) biztonsági terv kivonat egy példányát a biztonsági terv érvényességi idejéig meg kell őrizni. Az ellenőrzésre jogosult hatóságok a rendőrség, a katasztrófavédelem és a közlekedési felügyelet, stb. - ilyen feladattal megbízott tagjai ellenőrzésük során jogosultak a teljes körű betekintésre. A közbiztonsági tervbe történő betekintésről BETEKINTÉSI JEGYZÉK et kell vezetni, amely tartalmazza a betekintés kérő nevét, a jogosultságát vagy beosztását, a dátumot és az időpontot. Terrorcselekményekkel kapcsolatos információk Leggyakoribb terrorcselekmények elkövetési módjai: bombamerényletek, a nemzetközi légi közlekedés elleni támadások, vegyi- és biológiai anyagok felhasználása a terrorcselekményekhez,stb. Az ADR/RID vegyi, biológiai anyagai illetéktelenek birtokába kerülve alkalmasak terror vagy terrorcselekménnyel rokon bűncselekmények elkövetésére. Rendőrségi feladatok A 3/1995 (III.1.) BM rendelet a Rendőrség szolgálati szabályzatáról Terrorcselekmények elhárításának feladatai 12
71. (1) A rendőrség a terrorcselekmények megelőzése, felderítése és felszámolása érdekében intézkedik: a) a terrorcselekmények felderítésére a hatáskörébe tartozó esetekben; b) terrorcselekmény bekövetkezésének megakadályozására; c) bekövetkezett terrorcselekmény megszakítására és káros következményei felszámolására; d) a terrorelhárításhoz szükséges adatok gyűjtése, nyilvántartása és elemzése iránt. (2) A rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak teljesítése során együttműködik a fegyveres erőkkel, a rendvédelmi szervekkel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, más állami szervekkel, a helyi önkormányzatokkal, igénybe veszi az állampolgárok és közösségeik, valamint a gazdálkodó szervezetek segítségét. (3) A rendőrség a terrorelhárítási feladatok végrehajtása érdekében állandó és ideiglenes terrorelhárítási szervezetet hozhat létre, gondoskodik ezek felkészítéséről és felszereléséről. 37/2004. (VI. 29.) BM rendelet a Rendészeti Biztonsági Szolgálat működéséről, feladatairól és hatásköréről /kivonat/ 1. (1) A Rendészeti Biztonsági Szolgálat az Országos Rendőrfőkapitányság közbiztonsági főigazgatóságának közvetlen alárendeltségében működő, területi besorolású, jogi személyiséggel rendelkező, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. (2) A Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka megyei rendőrfőkapitánnyal azonos jogállású vezető. 2. (1) A Rendészeti Biztonsági Szolgálat feladat- és hatáskörét az országos rendőrfőkapitány által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat e rendelet keretei között határozza meg. (2) A Rendészeti Biztonsági Szolgálat szolgálati alárendeltségében működik: a) a Bevetési Parancsnokság; b) a Különleges Szolgálatok Parancsnoksága; c) a Gazdasági Igazgatóság; d) a Szakszolgálati és Koordinációs Főosztály; e) a Légirendészeti Parancsnokság; f) az Ellenőrzési Szolgálat; 13
g) az Állami Futárszolgálat; h) a Repülőtéri Biztonsági Szolgálat; i) az Autópálya Rendőrség. 3. A Rendészeti Biztonsági Szolgálat feladatai: b) részt vesz az előre nem tervezhető, halaszthatatlan beavatkozást és csapaterőt igénylő feladatok végrehajtásában; d) külön rendelkezésben meghatározott esetekben részt vesz a veszélyes vagy a különösen nagy, illetve a különösen jelentős értékű, pénz- és értékszállítmányok kísérésében; e) őrzi a hatáskörébe utalt kiemelt objektumokat, diplomáciai, gazdasági és közlekedési létesítményeket, különleges szállítmányokat; h) részt vesz az országos szintű közbiztonsági, közlekedésbiztonsági és idegenrendészeti fokozott ellenőrzésekben; i) biztosítja a rendőri csapattevékenységre és a különleges rendőri feladatokra történő kiképzést és továbbképzést, gyűjti és elemzi ezen feladatok eredményes elvégzéséhez szükséges konkrét információkat; j) végrehajtja a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és más kiemelt bűncselekmények esetén a feladatkörébe tartozó rendőri intézkedéseket; o) ellátja a hatósági eljárás során lefoglalt, a közbiztonságra különösen veszélyes anyagok, valamint különösen nagy vagy különösen jelentős értékű kábítószer szállítmányok biztosítását; 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről /kivonat/ Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés 69. (1) A Rendőrség bírói engedéllyel a 63. (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében (3) A Rendőrség az (1) bekezdésben felsorolt titkos információgyűjtésre szolgáló eszközöket és módszereket (a továbbiakban: különleges eszközök) az ott meghatározottak szerint alkalmazhatja a bűncselekmény gyanúja miatt körözött személy felkutatására, továbbá, ha az (1) bekezdésben nem említett bűncselekmény g) terror vagy terror jellegű, h) a közbiztonságot súlyosan megzavarja, 14