Ph.D. Tézisfüzet ROVNI ISTVÁN

PASSZÍV MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE FÚZIÓS REAKTOROK TENYÉSZKÖPENYEIBEN KIALAKULÓ NEUTRONTÉR MONITOROZÁSÁRA Ph.D. Tézisfüzet ROVNI ISTVÁN Témavezető: DR. FEHÉR SÁNDOR (BME NTI) BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM NUKLEÁRIS TECHNIKAI INTÉZET 2014

Tartalomjegyzék A kutatások előzménye 1 Célkitűzések 2 Vizsgálati módszerek 3 Új tudományos eredmények 4 Hivatkozások 6 Tézispontokhoz kapcsolódó tudományos közlemények 9 További tudományos közlemények 10

A kutatások előzménye Az ITER [Ayma 02, ITER 14] kutatási program egy nagy előrelépés a jövő azon atomerőművei felé, amelyek deutérium és trícium fúziójából fogják nyerni az energiát. Az ITER mint nagyszabású tudományos kísérlet annak a demonstrálására irányul, hogy a közeljövőben a mesterséges fúziós energiatermelés elérhető lesz az emberiség számára. A trícium nem nyerhető ki gazdaságosan a természetes forrásokból, ezért azt helyben kell előállítani a fúziós reaktor erre kialakított tenyészköpenyében, ahol a trícium lítiumból keletkezik neutronsugárzás hatására. Az ITER-ben úgynevezett kísérleti tenyésztőegységekben (TBM) [Bocc 09] lehet a trícium termelésére és kezelésére kidolgozott technikák működőképességét vizsgálni, amelyek néhány kiválasztott vízszintes csatornában (a vákuumkamra speciális részében) kapnak helyet. A TBM-be tervezett diagnosztikáknak bírniuk kell az ott kialakuló extrém körülményeket, többek között a 800 C-os hőmérsékletet, az erős mágneses teret, valamint a nagy γ- és neutrondózist. Ennélfogva a passzív mérési módszereket részesítik előnyben. Doktori értekezésemben a passzív neutrondiagnosztikai módszerekkel foglalkozom, így a következő rövid ismertető a neutronaktivációs technikákra és a tríciumtermelési ráta (TPR) passzív mérési módszereire szorítkozik. Az aktivációs fólia egy általánosított elnevezés, amely a fluxus térbeli változásához képest parányi, többnyire egy komponenst tartalmazó anyagdarab. Egy ilyen mintában egy kitüntetett magreakció révén, amellyel gyakran magát az aktivációs fóliát is azonosítják, keletkező nuklidok aktivitását mérik meg a neutronfluxus értékének a meghatározására. Egy magreakció hatáskeresztmetszetének az értéke több nagyságrendet fedhet át a vizsgált energiatartományon. Azaz, az adott fólia besugárzásával a spektrumnak csak egy tartományáról nyerhetünk információt, aminek jellemzésére vezették be a reszponztartomány fogalmát (a definíciót lásd [Czif 95]-ban). Tehát minél több különböző hatáskeresztmetszettel rendelkező aktivációs fóliát sugárzunk be, annál részletesebb kép kapható a neutronspektrumról. A fóliaaktivációs technika [11] fontosságát emeli ki az a tény, hogy a neutronmonitorozó módszerek közül ez bír a legjobb tulajdonságokkal a TBM extrém üzemi paramétereinek a szempontjából. A neutronfluxus monitorozására használt magreakció termékének felezési ideje jelentősen befolyásolja a vizsgált mintában mérendő mennyiségek, mint a reakciósebesség, izotópösszetétel stb. bizonytalanságait. Sima [Sima 93] a reaktorzajnak a neutronaktivációs analitikából (NAA) [Gira 64, Gira 65] származó eredményekre gyakorolt hatását vizsgálta a neutronfluxus-sűrűség autokorrelációs függvényének a segítségével. Ez az elmélet olyan folyamatok vizsgálatára alkalmas, amelyek időfüggése azonos időskálán mozog a fluxus fluktuációjáéval, ami kis időléptéket jelent. Jacimović [Jaci 12] a fluxus nagyobb időléptékű ingadozásait vizsgálta, és korrekciós faktorokat vezetett be a NAA-ból kapott eredményekre, amelyek a fluxus értékének lineáris csökkenését veszik figyelembe. A monitorfóliák kiválasztásakor tehát ezt a hatást is számításba kell venni. A TBM-ek másik fontos jellemzőjének, a tríciumtermelési rátának a mérésére kifejlesztett passzív detektorok a Li-pasztillák, a termolumineszcens detektorok (TLD) és 1

az olyan aktivációs fóliák, amelyeknek hatáskeresztmetszete hasonló a tríciumtermelő reakciókéhoz. A besugárzott Li-pasztillákat [Verz 96] általában folyadékszcintillációs (LSC) technikával [Haye 53, Dier 73] értékelik ki. Az ideális körülmények között elvégzett LSC mérés referenciatechnikának tekinthető, hiszen ez közvetlenül a trícium mennyiségét méri, annak β -bomlása révén. A TLD-k anyagául többek között LiF-ot választanak (lásd a [Shar 82, Poho 11, Poho 10] hivatkozásokban). A LiF-ban a neutrondózist a lumineszkáló centrumokban befogott elektronok rögzítik, amelyeket a 6 Li(n,T)α és a 7 Li(n,n T)α magreakciókból származó nagyenergiás töltött részecskék gerjesztettek [Fure 03]. Egy másik TPR mérési módszernél a trícium mennyiségének közvetlen mérése helyett olyan aktivációs fólia aktivitását mérjük, amelynek a hatáskeresztmetszete (σ(e)) a tríciumtermelő magreakciókéhoz hasonló energiafüggéssel rendelkezik [Verz 07]. A termikus neutronok tartományában domináló 6 Li(n,T)α magreakciót a 31 P(n,γ) 32 P magreakcióval lehet monitorozni, míg a gyors spektrumban jelentőssé váló 7 Li(n,n T)α magreakciót pedig a 32 S(n,p) 32 P-vel. A tríciumtermelési ráta mérésére kidolgoztam egy új passzív eljárást, ami a másodlagos töltött részecske aktiváción (SCPA) alapul [Sher 56]. A továbbiakban a triton szót használom az ionizált, nagyenergiás 3 H részecskére megkülönböztetésül a trícium atomtól. Ebben a módszerben a besugárzott minta két fő komponenst tartalmaz: egyrészt tríciumtermelésre használt atomokat (amelyek esetünkben a 6 Li vagy a 7 Li), másrészt úgynevezett indikátor nuklidokat, amelyek az őket bombázó triton részecskékre viszonylag nagy hatáskeresztmetszettel bírnak. Egy ilyen mintában a neutron-sugárzás hatására a 6 Li-ból és a 7 Li-ből trícium keletkezik (elsődleges aktiváció). A kibocsátott triton energiája elegendően nagy ahhoz, hogy töltött részecske aktivációt hozzon létre az indikátor nuklidokon (másodlagos aktiváció), ami újabb radioaktív nuklidokat eredményezhet (monitor nuklidok). A besugárzást követően a keletkezett monitor nuklidok aktivitása arányos a termelt trícium mennyiségével, és az előbbi γ-spektroszkópiával meghatározható. Célkitűzések A doktori munkám célja új passzív mérési módszerek fejlesztése a fúziós reaktorok tenyészköpenyében kialakuló neutrontér és a neutronok által kiváltott kölcsönhatások monitorozására. Az aktivációs fólia kitüntetett magreakciójának hatáskeresztmetszete és a neutronspektrum közti viszony helyesebb jellemzésére kívántam kidolgozni egy új koncepciót, amelynek felhasználásával fóliákat lehet válogatni besugárzási kísérletekhez. További célkitűzésnek tekintettem annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy ha egy időben változó fluxust egy aktivációs fóliával monitorozunk, akkor a fólia reakciótermékének felezési ideje milyen befolyással van a meghatározandó mennyiségek bizonytalanságára egy vizsgált mintában, mint amilyenek a reakciósebesség, a komponensek tömege, stb. Olyan összefüggések felállítására törekedtem, amelyekkel egyrészt becsülni lehet egy ilyen eredetű bizonytalanságnak a mértékét, másrészt adott kísérleti 2

feltételek mellett kiválasztható a legnagyobb pontosságot szolgáltató aktivációs fólia vagy besugárzási idő. Mindezek mellett célul tűztem ki egy új passzív technika kifejlesztését a tríciumtermelési ráta mérésére, amely egy versenyképes alternatívája a jelenlegi módszereknek. Ehhez, egy, az SCPA-n alapuló indirekt módszert mind kísérleti, mind szimulációs elemzéseknek vetettem alá. Kutatásaimmal egy megbízható, verifikált technikát szándékoztam létrehozni, amely alkalmazható a TBM-ekben. Vizsgálati módszerek Az aktivitások számításához a neutronaktivációs technika tárgykörébe tartozó egyenleteket használtam fel. A fóliaválogató algoritmust a SULSA spektrumrekonstrukciós programmal vizsgáltam [Suda 89], ami az általánosított legkisebb négyzetek módszerére épül [Pere 77, Muir 86]. Az SCPA módszernek a TPR mérésére való alkalmazhatóságát a BME NTI Oktatóreaktorában kivitelezett besugárzási kísérletsorozattal vizsgáltam. Két mintatípust alkalmaztam: egyrészt porkeverékekből orsós préssel készített pasztillákat, másrészt kvarc ampullába zárt Li 2 CO 3 vizes oldatát. A besugárzásokat a csőpostarendszer termikus végállomásában, illetve a függőleges besugárzó csatorna G6/jobb/2-es pozíciójában végeztük el. A besugárzást követően a mintákat carbon-epoxy ablakkal ellátott HPGe detektoron elemeztem γ-spektroszkópiai módszerekkel. A folyadékmintákban keletkezett trícium mennyiségét az ATOMKI debreceni Környezetanalitikai Laboratóriumában határozták meg 3 H 3 He módszerrel, amelynél a tárolás során keletkezett 3 He atomokat VG-5400 típusú, statikus, nemesgáz-tömegspektrométeren számlálták meg. Az SCPA módszerhez kapcsolódó kísérletek mért mennyiségeit az MCNPX [Pelo 05] Monte Carlo részecsketranszport programmal végzett számítások útján is meghatároztam, amely képes mind a neutronok, mind a töltött részecskék - például tritonok -, transzportjának a szimulációjára. Szimulációs számításokat végeztem az Oktatóreaktorban végzett kísérletek során fellépő neutronspektrummal, valamint a TBM-ben üzem közben várható neutrontérrel. A modellezés során az ENDF/B-VI.1 [McLa 96], az ENDF/B-VII.0 [Chad 06], az FENDL-3.0/SLIB (Release 4) [Trko 09], a JEFF-3.1.2 [Stat 11], a TENDL-2010 [Koni 10] és a TENDL-2013 [Koni 12] adatkönyvtárakat használtam. 3

Új tudományos eredmények 1. Tézis Elsőként vezettem be az érzékenységi tartomány fogalmát, amely egy adott aktivációs fólia esetében, annak adott magreakciójának és mérési körülményének figyelembe vételével megmutatja azt az energiatartományt, amelyen a legkisebb hibával becsülhető a fluxus. A fóliák ezen jellemzőjének felhasználásával kidolgoztam egy algoritmust, amely több fólia közül képes javasolni egy előre meghatározott elemszámú fóliacsoportot a spektrum rekonstrukciójához. Az általánosított legkisebb négyzetek módszerét alkalmazó rekonstrukciós eljárással megmutattam ezen algoritmus jelentőségét a gyakorlatban. [1], [6] 2. Tézis Felállítottam egy elméleti modellt, amellyel a neutronaktivációs analitikában mért reakciósebességeknek, mint integrális mennyiségeknek az aktiváló fluxus ingadozásából eredő bizonytalansága felülről becsülhető, amennyiben a fluxus értékét a besugárzás során egy úgynevezett monitor fóliával határoztuk meg. A javasolt formulák segítségével az adott besugárzási kísérlethez kiválasztható a lehetséges felezési időknek egy olyan intervalluma, amelybe a monitor fólia felezési idejének bele kell esnie ahhoz, hogy a fluxus ingadozásából eredő hiba kisebb legyen egy előre meghatározott értéknél. A modellből kapható hibabecslés konzisztensen adja vissza a konstansnak feltételezett fluxusnak a mérés bizonytalanságából eredő hibáját, amennyiben a fluxus valóban ezen értékek között ingadozott. [4] 3. Tézis Kidolgoztam és kísérletileg igazoltam egy passzív mérési eljárást a neutronsugárzás hatására lítium izotópokból keletkező trícium mennyiségének mérésére, amely egy új módszer a fúziós reaktorok tenyészköpenyeit jellemző trícium tenyésztési tényező kísérleti meghatározására. A kifejlesztett eljárás a másodlagos töltött részecske aktiváción alapul, ahol az elsődleges 6 Li(n,T)α reakcióban keletkező triton által egy úgynevezett indikátor magon kiváltott másodlagos reakció termékének aktivitását mérjük. Li 2 CO 3, MgO, S és LiAlO 2 porok felhasználásával készítettem el a vizsgált mintákat, amihez megterveztem az anyagok kezelésének és pasztillázásának egységes menetét. Különböző arányú Li 2 CO 3 -MgO és Li 2 CO 3 -S porkeverékekből és LiAlO 2 porból készült mintákat sugároztam be a BME Oktatóreaktorának segítségével. Az így felaktivált pasztillákban γ-spektroszkópiával és neutron detektorokkal azonosítottam a 26 Mg(T,p) 28 Mg, 26 Mg(T,n) 28 Al, 32 S(T,n) 34m Cl, 16 O(T,n) 18 F, 27 Al(T,p) 29 Al és az 18 O(T,α) 17 N magreakciókat, majd az első négy esetében megvizsgáltam a tríciumtenyésztés meghatározásának érzékenységét az indikátor/ 6 Li atomarányra. [2], [7] 4

4. Tézis A kísérletileg vizsgált 26 Mg(T,p) 28 Mg, 26 Mg(T,n) 28 Al, 32 S(T,n) 34m Cl és 16 O(T,n) 18 F magreakciók esetében igazoltam a modellezés helyességét és alkalmazhatóságát a pasztillákban végbemenő transzport-folyamatok MCNPX Monte Carlo részecsketranszport programmal történő szimulációjával. Az egyes magreakciókhoz tartozó, az indikátor/ 6 Li atomarányok függvényében ábrázolt normalizált csúcsterületekre illesztett görbék tendenciája a kísérletek és a szimulációk esetén megegyezett, amivel megmutattam, hogy az eltérés csupán a triton magreakciók hatáskeresztmetszetének bizonytalanságából ered. A HCPB-TBM térfogatára számolt neutrontérrel végzett szimulációimmal sikerült becslést adnom az ITER üzemi körülményei között várható reakciósebességekre a kísérletekben is használt pasztillákban. [2], [7] 5. Tézis Az elkészített pasztillák szimulációs eredményeinek elemzésével megmutattam, hogy a 26 Mg és 32 S indikátorok esetében a minta tömegével normált csúcsterület maximumot mutat az indikátor/ 6 Li atomarány függvényében, a keletkezett trícium mennyiségével normált csúcsterület pedig szigorúan monoton növekvő. Ellenben, a Li 2 CO 3 MgO porkeverékben vizsgált 16 O(T,n) 18 F magreakció termékeként előálló 18 F keletkezett trícium mennyiségével normalizált aktivitásának az 16 O/ 6 Li atomarány függvényében csökkenő a tendenciája. Az effektust értelmezni tudtam a töltött részecske magreakciókra felállított egyszerű modellemmel, amely szerint a másodlagos töltött részecske aktivációban az egy másodlagos részecske által létrehozott aktivitás egyenesen arányos az indikátor nuklidok sűrűségének és a töltött részecske átlagos szabad úthosszának a szorzatával. [2], [7] 6. Tézis Ismert kísérleti módszerek felhasználásával megterveztem és meg is valósítottam egy egyedi mérési eljárást arra a célra, hogy a 6 Li(n,T)α magreakció reakciósebességének MCNPX-szel történő számítását nagy pontossággal verifikálni lehessen. A kísérlet során Li 2 CO 3 vizes oldatát hermetikusan lezárt kvarcampullában sugároztam be a BME Oktatóreaktorának termikus neutronterében, majd az ampullában keletkezett trícium mennyiségét az ATOMKI debreceni Környezetanalitikai Laboratóriumában mérték meg T- 3 He módszerrel. A szimulációs számításokat az ENDF/B-VI.1, az ENDF/B-VII.0, a FENDL-3.0/SLIB és a JEFF- 3.1.2 adatkönyvtárak esetében is elvégeztem. Az igen pontos mérési eredményeknek és a jó statisztikájú szimulációs számításoknak köszönhetően ezen integrális paraméterek C/E hányadosait a szakirodalomban fellelhető értékeknél lényegesen pontosabban 2%-nál kisebb bizonytalansággal határoztam meg az említett adatkönyvtárakra. A kapott C/E értékek rendre: 0, 9242 ± 0, 0181; 0,9462±0,0184; 0,9201±0,0188 és 0,9224±0,0179. [3], [8], [5] 5

Hivatkozások [Ayma 02] R. Aymar, P. Barabaschi, and Y. Shimomura. The ITER design. PlasmaPhys. Control Fusion, Vol. 44, No. 5, pp. 519 565, 2002. [Bocc 09] L. Boccaccini, J.-F. Salavy, O. Bede, H. Neuberger, I. Ricapito, P. Sardain, L. Sedano, and K. Splichal. The EU TBM systems: Design and development programme. Fusion Engineering and Design, Vol. 84, No. 2-6, pp. 333 337, 2009. Proceeding of the 25th Symposium on Fusion Technology (SOFT-25). [Chad 06] M. Chadwick et al. ENDF/B-VII.0: Next Generation Evaluated Nuclear Data Library for Nuclear Science and Technology. Nuclear Data Sheets, Vol. 107, No. 12, pp. 2931 3060, 2006. Evaluated Nuclear Data File ENDF/B-VII.0. [Czif 95] S. Czifrus. Processing of ENDF-6 format resonance region covariance data using a new algorithm. Kerntechnik, Vol. 60, No. 4, pp. 152 156, 1995. [Dier 73] R. Dierckx. Direct tritium production measurement in irradiated lithium. Nuclear Instruments and Methods, Vol. 107, No. 2, pp. 397 398, 1973. [Fure 03] C. Furetta. Handbook of Thermoluminescence. Word Scientific, 2003. [Gira 64] F. Girardi, G. Guzzi, and J. Pauly. Activation Analysis by Absolute Gamma Ray Counting and Direct Calculation of Weights from Nuclear Constants.. Analytical Chemistry, Vol. 36, No. 8, pp. 1588 1594, 1964. [Gira 65] F. Girardi, G. Guzzi, and J. Pauly. Reactor Neutron Activation Analysis by the Single Comparator Method.. Analytical Chemistry, Vol. 37, No. 9, pp. 1085 1092, 1965. [Haye 53] F. Hayes and R. Gould. Liquid scintillation counting of tritium-labeled water and organic compounds. Science, Vol. 117, No., pp. 480 482, 1953. [ITER 14] ITER Organization. 2014. www.iter.org. [Jaci 12] R. Jacimovic, A. Trkov, and P. Stengar. Error in k 0 -NAA measurement due to temporal variation in the neutron flux in TRIGA Mark II reactor. Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry, Vol. 294, No. 1, pp. 155 161, 2012. 6

[Koni 10] A. J. Koning and D. Rochman. TENDL-2010: Talysbased Evaluated Nuclear Data Library. Tech. Rep., Nuclear Research and Consultancy Group (NRG), dec 2010. ftp://ftp.nrg.eu/pub/www/talys/tendl2010/tendl2010.html. [Koni 12] A. Koning and D. Rochman. Modern Nuclear Data Evaluation with the TALYS Code System. Nuclear Data Sheets, Vol. 113, No. 12, pp. 2841 2934, 2012. Special Issue on Nuclear Reaction Data. [McLa 96] V. McLane. ENDF/B-VI Summary Documentation Supplement 1. Tech. Rep., National Nuclear Data Center, Brookhaven National Laboratory, dec 1996. BNL-NCS-17541. [Muir 86] [Pelo 05] [Pere 77] [Poho 10] D. Muir. A Non-restrictive Derivation of the Generalized Method of Least Squares. In: Proc. of IAEA Specialists Meeting on Covariance Methods and Particles in the field of the Nuclear Data, p. 117, Rome, Italy, 1986. D. B. Pelowitz et al. MCNPX User s Manual. Oak Ridge National Laboratory, 2.5.0 Ed., April 2005. F. Perey. Spectrum unfolding by the least squares method. In: IAEA Technical Committee Meeting on the Current Status of Neutron Spectrum Unfolding, Oak Ridge, Tennessee, 1977. W. Pohorecki, P. Bilski, T. Kuc, and B. Ostachowicz. Thermoluminescent method for the measurements of tritium production in neutronics experiments. Radiation Measurements, Vol. 45, No. 3-6, pp. 736 738, 2010. Proceedings of the 7th European Conference on Luminescent Detectors and Transformers of Ionizing Radiation (LUMDETR 2009 ). [Poho 11] W. Pohorecki, T. Kuc, B. Ostachowicz, and P. Bilski. Novel methods of tritium production rate measurements in HCLL TBM mock-up experiment with liquid scintillation technique. Fusion Engineering and Design, Vol. 86, No. 9-11, pp. 2429 2432, 2011. Proceedings of the 26th Symposium of Fusion Technology (SOFT-26). [Shar 82] H. Sharabati, R. Hecker, and O. Joneja. Tritium breeding measurements in a lithium aluminate blanket assembly using thermoluminescent dosimeters. Nuclear Instruments and Methods in Physics Research, Vol. 201, No. 2 3, pp. 445 449, 1982. [Sher 56] R. Sher and J. J. Floyd. Triton-Induced Reactions. Phys. Rev., Vol. 102, pp. 242 242, Apr 1956. [Sima 93] O. Sima. Uncertainties in neutron activation analysis resulting from reactor noise. Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry, Vol. 174, No. 1, pp. 65 72, 1993. 7

[Stat 11] [Suda 89] [Trko 09] [Verz 07] [Verz 96] Status of the JEFF Nuclear Data Library. Journal of the Korean Physical Society, Vol. 59, No. 2, pp. 1057 1062, August 2011. S. Sudar. A solution for the neutron spectrum unfolding problem without using input spectrum. Report INDC(HUN)-026/L, IAEA, Vienna, Austria, 1989. A. Trkov, R. Forrest, and A. Mengoni. Summary Report from First Research Coordination Meeting on Nuclear Data Libraries for Advance Systems - Fusion Devices (FENDL - 3), International Atomic Energy Agency (IAEA) Vienna, Austria 2-5 December 2008. Report INDC(NDS)-0547, International Atomic Energy Agency, Vienna, Austria, March 2009. Y. Verzilov, S. Sato, K. Ochiai, M. Wada, A. Klix, and T. Nishitani. The integral experiment on beryllium with D-T neutrons for verification of tritium breeding. Fusion Engineering and Design, Vol. 82, No. 1, pp. 1 9, 2007. Y. Verzilov, F. Maekawa, and Y. Oyama. A Novel Method for Solving Lithium Carbonate Pellet by Binary-Acid for Tritium Production Rate Measurement by Liquid Scintillation Counting Technique. Journal of Nuclear Science and Technology, Vol. 33, No. 5, pp. 390 395, 1996. 8

Tézispontokhoz kapcsolódó tudományos közlemények Folyóiratcikkek [1] I. Rovni, M. Szieberth, S. Fehér, and A. Klix, A proposed method for foil set qualification for multiple foil activation measurements in the TBMs, Fusion Engineering and Design, vol. 86, no. 9 11, pp. 2330 2333, 2011. Proceedings of the 26th Symposium on Fusion Technology (SOFT-26). [2] I. Rovni, M. Szieberth, and S. Fehér, Secondary charged particle activation method for measuring the tritium production rate in the breeding blankets of a fusion reactor, Nuclear Instruments and Methods in Physics Research Section A: Accelerators, Spectrometers, Detectors and Associated Equipment, vol. 690, pp. 85 95, 2012. [3] I. Rovni, M. Szieberth, L. Palcsu, Z. Major, and S. Fehér, High accuracy tritium measurement for the verification of the tritium production rate calculations with MCNPX, Nuclear Instruments and Methods in Physics Research Section A: Accelerators, Spectrometers, Detectors and Associated Equipment, vol. 714, pp. 141 146, 2013. [4] I. Rovni, Flux variation related uncertainty in neutron activation analysis, Nuclear Instruments and Methods in Physics Research Section A: Accelerators, Spectrometers, Detectors and Associated Equipment, vol. 729, pp. 360 364, 2013. Konferencia [5] I. Rovni, M. Szieberth, S. Fehér, A. Klix, D. Gehre, and L. Palcsu, Experimental Tests of the Secondary Charged Particle Activation Method for Tritium Production Rate Determination in ITER TBMs, in 27th Symposium on Fusion Technology, SOFT2012, (Liége, Belgium), 2012. Belső jelentések [6] I. Rovni, M. Szieberth, and S. Fehér, Measurement Techniques Development for Breeder Blankets I., Tech. Rep. BME-NTI-547/2010, BME, Institute of Nuclear Techniques, Budapest, December 2010. [7] I. Rovni, M. Szieberth, and S. Fehér, Measurement Techniques Development for Breeder Blankets II., Tech. Rep. BME-NTI-579/2011, BME, Institute of Nuclear Techniques, Budapest, December 2011. 9

[8] I. Rovni, G. Kleizer, M. Szieberth, and S. Fehér, Measurement Techniques Development for Breeder Blankets III., Tech. Rep. BME-NTI-605/2012, BME, Institute of Nuclear Techniques, Budapest, December 2012. További tudományos közlemények [9] I. Rovni, M. Szieberth, and S. Fehér, Investigation of direct transmutation of actinides by spallation neutrons, Proceedings of the International Conference on the Physics of Reactors 2010, PHYSOR 2010, vol. 3, pp. 2016 2027, 2010. [10] A. Klix, A. Domula, U. Fischer, D. Gehre, P. Pereslavtsev, and I. Rovni, Test facility for a neutron flux spectrometer system based on the foil activation technique for neutronics experiments with the ITER TBM, Fusion Engineering and Design, vol. 86, no. 9 11, pp. 2322 2325, 2011. Proceedings of the 26th Symposium of Fusion Technology (SOFT-26). [11] A. Klix, A. Domula, U. Fischer, D. Gehre, P. Pereslavtsev, and I. Rovni, Neutronics diagnostics for European ITER TBMs: Activation foil spectrometer for short measurement cycles, Fusion Engineering and Design, vol. 87, no. 7 8, pp. 1301 1306, 2012. Tenth International Symposium on Fusion Nuclear Technology (ISFNT-10). [12] I. Rovni and M. Szieberth, WP12-DTM04-T04: Nuclear analysis of the Tritium breeding ratio in DEMO1 (2CXCYY v1.2), Tech. Rep. EFDA_D_2CXCYY v1.2, Budapest University of Technology and Economics, Institute of Nuclear Techniques, 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 9., December 2012. [13] F. Ogando, J. Catalán, J. Sanz, P. Sauvan, I. Rovni, and M. Szieberth, WP12- DTM04-T08: DEMO1 blanket activation calculation (2LNNCQ v1.3), Tech. Rep. EFDA_D_2LNNCQ v1.3, UNED/CIEMAT(Spain) and BME-NTI(Hungary), December 2012. [14] U. Fischer, C. Bachmann, B. Bienkowska, J. Catalan, K. Drozdowicz, D. Dworak, D. Leichtle, I. Lengar, J.-C. Jaboulay, L. Lu, F. Moro, F. Mota, J. Sanz, M. Szieberth, I. Palermo, R. Pampin, M. Porton, P. Pereslavtsev, F. Ogando, I. Rovni, G. Tracz, R. Villari, and S. Zheng, Neutronic analyses and tools development efforts in the european DEMO programme, Fusion Engineering and Design, 2014. In Press, Corrected Proof. 10