(Le)hallgatni arany Az információvédelem fontossága és módszerei a gazdaság szereplőinél, valamint a digitális aláírás használatának kérdései az e-government tükrében Szakdolgozat terv Írta: Pongrácz Gergely BKE 5. évf. Információgazdálkodás szakirány
Kivonat KIVONAT Az információs társadalom kiépülése már megkezdődött. A folyamat komoly változást hoz mind a gazdasági életben, mind a társadalomban, hosszú távú vizsgálata így több tudományág együttműködésével (pl. szociológia, pszichológia, közgazdaságtan, informatika, biológia) lehetséges. Vannak azonban az információs társadalomnak, az információs technológia (IT) használatának olyan veszélyei, amelyek jóval egyszerűbbek a hosszú távú hatások elemzésénél. Ezek a veszélyek szinte teljes mértékben azon alapulnak, hogy az infomációs rendszerek hibázhatnak, vagy hibára kényszeríthetik őket. Az információs technológiák alkalmazásának legfőbb előnyei a környezetterhelés csökkentése, a tranzakciók (vállalati, állami, stb.) felgyorsítása, ezáltal a reakcióképesség növekedése, valamint a tudatosság növelése az állampolgárokban, ezáltal a civil ellenőrzés kiterjedése. Ezekről az előnyökről nehezen tudna lemondani az emberiség, így meg kell találni a módját, hogy a lehetséges veszélyeket felismerjük, és csökkentsük. A dolgozat 1. fejezete az információs társadalom kialakulásának feltételeivel, valamint az előbb felsorolás szinten említett előnyökről, és a veszélyekről szól. A 2. fejezet a gazdasági alapokat taglalja, meghatározva néhány alapvető fogalmat (2.1. fejezet), majd elemezve a gazdaságban zajló trendeket, az információgazdasággal összefüggő iparágak összefonódásának várható következményeit rövid, közép és hosszú távon (2.2. fejezet). A 3. fejezet a technikai lehetőségekkel foglalkozik. Először a 3.1. fejezet egy rövid áttekintést ad a hálózatot ma leginkább jellemző, és várhatóan a jövőben is alapját adó protokollról, az Internet Protokollról (IP). A 3.2. fejezet előkészítő szerepet kap a biztonságtechnikai fejezetek előtt, itt egy jellemző információs rendszer felépítését, annak alkotórészeit lehet megtekinteni. A 3.3. fejezet foglalkozik a rendszer támadásának lehetőségeivel, illetve minden olyan egyéb problémával, ami a rendszer rendelkezésre állását, vagy az ott tárolt adatokat veszélyezteti. A 3.4. fejezet hasonló módon felépítve a - I -
Kivonat rendszer védelmének lehetőségeit tárgyalja, egy külön alfejezetet (3.4.3) szentelve a kommunikáció védelmének, a nyilvános kulcsú titkosítás ismertetésének. A 4. fejezet az információrendszerek felhasználóit, azok igényeit, és a rendszer használatának gazdasági és egyéb hatásait vizsgálja a felhasználók szempontjából. A fejezetek felhasználónként vannak csoportosítva, az első az állami felhasználással, az e- government hatásaival és kérdéseivel foglalkozik, valamint kitekintést enged a közbeszerzések, és az ehhez kapcsolódó nyilvánosság ( üvegzseb ) kérdésének területére és a virtuális demokrácia kérdését is megvilágítja. A második rész (4.2) a vállalati szférával foglalkozik, kiemelve a vállalatirányítási rendszerek kérdését, az ehhez kapcsolódó biztonsági igényekkel. Ezek után egy kapcsolati háló felvázolása történik a gazdaság többi szereplőjével (állam, vállalat, magánszemély), definiálva minden kapcsolat biztonsági igényét, vázolva az elérhető előnyöket és az ennek elérésére megtenni szükséges lépéseket. A 4.3. fejezet a magánszemélyekkel foglalkozik, elemezve a civil szféra megváltozását, a szabad kommunikáció társaságformáló erejét, az otthoni környezet megváltozását, valamint talán gazdasági szempontból leglényegesebb kérdésként a munkapiac változásait. A vállalati felhasználókhoz hasonlóan itt is sor kerül a kapcsolatok felsorolás szintű elemzésére. Az 5. fejezet két gyakorlati kérdéssel foglalkozik. Az első a nyilvános kulcsú titkosítás kérdéseivel szembesíti az olvasót: a nyilvános kulcs széles körű felhasználásának adatvédelmi aggályaival, és a digitális aláírás felhasználásának lehetőségeivel, illetve azzal, hogy ezek a lehetőségek mennyire függenek össze a módszer elterjedésével. Az 5.2. fejezet egy központi szolgáltatás tranzakcióival és adatvédelmi kérdéseivel foglalkozik, leginkább az eltéréseket kiemelve a már elemzett VIR architektúrához képest. A 6. fejezet a dolgozat összegzését, és a szerző záró gondolatát tartalmazza. - II -
Tartalomjegyzék TARTALOM Kivonat I Tartalom III 1. Bevezetés: Az információs társadalom 1 1.1. Miért 3 1.2. Miért ne 5 2. Gazdasági alapok 8 2.1. Alapfogalmak: konvergencia, liberalizáció, globalizáció 8 2.1.1. Konvergencia 8 2.1.2. Liberalizáció 11 2.1.3. Globalizáció 12 2.2. Gazdasági háttér 13 2.2.1. Közeljövő: a technológiai konvergencia vezetői 14 2.2.2. a berendezésgyártók új piaca 17 2.2.3. Középtávon: az otthoni berendezések forradalma 18 2.2.4. Hosszú távon 20 3. Technikai lehetőségek 21 3.1. IP és TCP, az Internet alapjai 22 3.1.1. Az IP protokoll 25 3.1.2. A TCP és UDP protokoll 25 3.1.3. Az IP, és a hálózat jövője: a jövő hálózata (IPv6) 26 3.2. Információrendszerek jellemző felépítése 28 3.3. Meghibásodások, külső fenyegetések 30 1.1.1. A rendelkezésre állás problémái: 30 3.3.2. Az adatok védelmének kérdései: 32 3.4. Védelmi lehetőségek 36 3.4.1. A rendelkezésre állás védelme 36 3.4.2. Az adatok védelme 38 - III -
Tartalomjegyzék 3.4.3. A kommunikáció védelme: nyilvános kulcsú titkosítás 43 4. A felhasználók 49 4.1. Állam 49 4.1.1. központi on-line szolgáltatások megszervezése 52 4.1.2. Szigorúan titkos adatok 55 4.1.3. Virtuális üvegzseb 56 4.1.4. Virtuális demokrácia 58 4.2. Vállalatok 60 4.2.1. integrált rendszer és BPR kontra rendszerintegráció 61 4.2.2. Egy VIR felépítése 61 4.2.3. A vállalat kapcsolatai, biztonsági igények 65 4.3. Magánszemélyek 68 4.3.1. civil szféra, kapcsolatok 68 4.3.2. otthoni környezet 69 4.3.3. a munkapiac változásai 69 4.3.4. A magánszemély kapcsolatai 70 5. Gyakorlati kérdések 71 5.1. A nyilvános kulcsú titkosítás adatvédelmi kérdései 71 5.2. központi szolgáltatás adatvédelmi kérdései 75 5.2.1. felhasználók, elérési pontok 76 5.2.2. architektúra 79 5.2.3. támadási pontok 82 6. Összefoglalás 83 7. Felhasznált irodalom és köszönetnyilvánítás 84 - IV -
Bevezetés: Az információs társadalom 1. BEVEZETÉS: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM Az információs társadalom kialakulásának alapvető feltétele az adatok biztonságos tárolása, és mozgatása. A jelenlegi gazdasági és műszaki trendek a liberalizáció, a globalizáció és a konvergencia irányába mutatnak, azaz a távközlési és adatátviteli hálózatok közötti információáramlás egyre kevesebb gazdasági és technológiai akadályba fog ütközni, valamint az elektronikusan tárolt és szállított adatmennyiség tovább növekszik. Az információs társadalom egyetlen ismert jellemzője, hogy ma még sehol nem alakult ki. Definíciójával komoly szervezetek kísérleteznek, jelenleg a definíciók között leginkább abban van eltérés, hogy milyen vetületből közelítik meg a problémát. A szűkebb felfogás (pl. az EU álláspont) szerint az információs társadalom az a társadalom, ahol az információs hálózatok és technológia kiterjedt használata folyik, az információs és kommunikációs termékek és szolgáltatások "termelése" jelentős, valamint elkülönült tartalomipar létezik. A komplexebb megközelítés, (pl. Castells [Castells-1998]) szerint az információs társadalom alapja a társadalmi változás, amit a hálózatba szerveződés ( Network Society ) von maga után. Ez egy átfogóbb, pontosabb kép, ami azonban nehezebben mérhető. Szerintem az információs társadalom kialakulásához előfeltétel egy egységes, és mindenütt, mindenki által elérhető hálózat. Információs társadalomról viszont csak akkor beszélhetünk, ha az állampolgárok nagy része tudatosan használja ezt a hálózatot, rajta keresztül minden információt elérhet, amire szüksége van, valamint tudja is a módot, hogy ezeket az információkat hogyan érje el. Tehát az alapvető feltételek: egységes, az emberek nagy része által elérhető hálózat (infrastruktúra) hol gazdag információanyag (tartalom) mit az információanyag biztonsága és rendszerezettsége (rendszer) hogyan tudatos felhasználók (képzés) kik - 1 -
Bevezetés: Az információs társadalom Az egységes, és mindenki által elérhető hálózat leginkább gazdasági jellegű probléma. A technológia adott, ám ez kevés. Ugyanis ha a magas árak az emberek egy részének nem teszik lehetővé a hálózat használatát, akkor nem mondhatjuk, hogy mindenki által elérhető a hálózat. Itt az állam feladata, hogy vagy szabályozással, vagy támogatásokkal, állami intézményeken keresztül segítse a hálózat elérésében a hátrányosabb helyzetű rétegeket. Részben ehhez, részben a képzési feltételhez tartozik még a végberendezések átalakítása is, miáltal az emberek nagy része képessé válik kezelésükre, mint ahogy a mai televízió kezelését mindenki képes elvégezni. (tehát nem elég mindenhol jelenlévő, elérhető áron kínált hálózat, de a felhasználó egyszerű hozzákapcsolódását is meg kell oldani) A gazdag információanyag már jelenleg is létezik, és bővül. A tartalomszolgáltatók hálózathoz jutása épp olyan fontos, mint a fogyasztóké. Elkerülendő azt, hogy érett korában a tartalomszolgáltatást csak néhány nagy végezze, a hálózatra jutást könnyűvé, és olcsóvá kell tenni. Itt egyelőre nem szükséges beavatkozás, ám valószínű, hogy a konvergencia a nagy szolgáltatók irányába tolja majd el a piacot, amelyek talán összeolvadnak a jelentős hálózati szolgáltatókkal, így csökkentve a verseny lehetőségét. A rendszerezettség a kulcsa a jövő információs társadalmának. Az információ ugyanis olyan mennyiségben fog rendelkezésre állni még a magyar nyelvterületen is, hogy azt a felhasználó képtelen lesz befogadni. Amint a mindennapok része lesz az információs hálózat (pl. ügyintézés, munkavégzés), óriási szükség lesz arra, hogy a felhasználók csak az ő életükhöz, munkájukhoz szükséges információval találkozzanak. Ellenkező esetben a káosz miatt az ügyintézés, és az információhoz való hozzájutás költsége (pl. ráfordított idő) nemhogy csökkenne, de nőni fog. Ezt egyrészt a már meglévő adatkezelési technikák tökéletesítésével, másrészt jó szervezéssel el lehet kerülni. - 2 -
Bevezetés: Az információs társadalom Ide tartozik a hálózat biztonsága, amely garantálja az azt használó egyénnek, hogy illetéktelen harmadik fél ne legyen képes a használat közben keletkező, vagy az egyéni adatokhoz hozzáférni. Ez ugyanis óriási jelentőségű ahhoz, hogy az érzékeny adatok és műveletek is hálózatra kerülhessenek. (pl. bűnügyi nyilvántartás, bizalmas levelezés, pénzügyi műveletek) A legnehezebben alakuló feltétel a mindenki által elérhető hálózat mellett az emberi tényező, azaz a hálózatot tudatosan használó embertípus elterjedése. Ez a probléma a lehetőségek adottá válásával magától is csökken (ha több lehetőség van, akkor többen fognak élni vele), de a folyamatot képzéssel, az információs technikák alapjainak oktatásával erősíteni kell. Felmerülhet a kérdés, hogy miért olyan fontos az, hogy legyen egységes hálózat, legyen rajta információ, és minden állampolgár tudatosan használja azt. Az alábbi néhány pontban az információs technológia alkalmazásából eredő előnyökről, és veszélyekről lesz szó. 1.1. Miért Távmunka végzése: Néhány gazdasági ágban tökéletesen végezhető a munka távmunka keretében. Legjobb példa az informatika, ahol mind a fejlesztő munka, mind a karbantartás, és adminisztráció távolról is elvégezhető. Részleges távmunka alkalmazható tulajdonképpen az összes, nem közvetlenül anyagi termeléssel, vagy nem közvetlenül emberi szolgáltatással foglalkozó ágazatban. A távmunka rendkívül pozitív a vállalati költségek szempontjából, ezen kívül csökkenti a közlekedésre nehezedő terhelést, így a környezetszennyezés is mérséklődik. Hátránya az emberek elszigetelődésének lehetősége. Vállalatközi, és vállalaton belüli információáramlás elektronizálása: Szinte minden vállalatnál komoly eredményeket lehet elérni, ha a vállalatot átszervezik egy egységes információs rendszer köré. Erről szól a Business Process Reengineering (BPR), és ennek a felismerések köszönhetik sikerüket az SAP és társai. Ezáltal csökken a - 3 -
Bevezetés: Az információs társadalom papírhasználat, nő a reakciósebesség, felgyorsul az üzletmenet. A vállalatok közötti információáramlás felgyorsulásával a Just In Time (JIT) gyártástechnológia újra előtérbe kerülhet, a gazdaságosságot, és a flexibilitást növelve. Globális tudományos, és technológiai együttműködések, fórumok: A külföldön elért tudományos eredmények gyors hozzáférése, fejlesztői csoportok közötti együttműködés, technológiai, szabványügyi, jogi fórumok gyors elérése. A marketing kibővül az e-business alkalmazásokkal, egyre több és pontosabb információhoz juttatva a vállalatokat a vevői igényekről, így a korábbi tömegtermelés egyre inkább testre szabottá válik. Ezáltal a termelési folyamat kevesebb veszteséget, kevesebb eladhatatlan terméket produkál. Az információs technológia (IT) alkalmazása lehetővé teszi a precizitás növelését, a selejtarány csökkentését. Ez összességében hatékonyabb anyag- és energiafelhasználást, illetve egy termékre jutó alacsonyabb szennyezést jelent. On-line kormányzat: az e-government keretében már jelenleg is cél, hogy minden állami szolgáltatást a lehető legkevesebb időráfordítással, minél egyszerűbben, ha lehet, személyes ügyintézés nélkül, on-line lehessen elintézni. Ez egy információs társadalomban úgy néz ki, hogy az ügyfelek a megfelelő intézmény szolgáltatásait a hálózaton keresztül érik el. Az ügyintézés on-line történik (formanyomtatványok kitöltése, adatszolgáltatás, stb.), a pénzmozgások, és egyéb tranzakciók szintén. Ez több előnnyel is jár: felgyorsuló ügyintézés, csökkenő állami bürokrácia, aktív állampolgári hálózathasználat. Civil kontroll erősítése a vállalati, a politikai, és az intézményi szféra felett: A polgárok közvetlenül is ellenőrizhetik az egyes intézményeket. Az intézményeket és a cégeket célszerű úgy megreformálni, hogy alapvetően az információs rendszer alapú működést helyezzék előtérbe. Innét már csupán egy lépés a hálózaton mindenkinek elérhetővé tenni a költségvetést, a pénzek felhasználását, és egyáltalán a cég, vagy - 4 -
Bevezetés: Az információs társadalom szervezet működésének célját, és az addig elért eredményeket. Ezzel csökkenhet a korrupció, és az etikátlan, pl. környezetszennyező működés. Ha a hálózat nem koncentrálódik egyetlen kézben, akkor csökkenthető a félrevezetés, és a manipulálás veszélye, csökkenhet a médiát befolyásolásra felhasználók hatalma. Így szükségtelenné, és feleslegessé válik a médiabefolyásért folyó politikai harc, és könnyebben hatásra juthat a civil ellenőrzés. 1.2. Miért ne A túlzottan hálózat centrikus működés veszélybe sodorhat értéket, de emberi életet is. Nem célszerű ezért a nyilvános hálózatba kötni az olyan vezérlő rendszereket, amelyeknél emberi élet, vagy anyagi javak is veszélybe kerülhetnek, pl. egy erőmű vezérlése, vagy a repülőtéri forgalomirányítás. A számítógépes bűnözők komoly károkat okozhat, amennyiben a védelem nem megfelelő. Akár egy vállalat nem publikus adataiba való betekintés is ennek számít, de elképzelhető az előzőek alapján terrorcselekmény végrehajtása is a hálózat segítségével. Megoldás erre a védelem megfelelő megszervezése, a belső, és veszélyes feladatokat ellátó hálózatok, és a külső, nyilvános hálózat közti átjárás ellenőrzése, valamint kódolt üzenetek használata. A mindenki által használt hálózat komoly lehetőséget ad az emberek befolyásolására, és feltérképezésére. Komoly adatbázisok születhetnek a hálózatot használó emberek feltérképezése alapján, amiről általában az érintett nem is tud (pl. az annak idején nagy port felvert hiba a MS Internet Explorer-ében) Ez természetesen együtt járhat a fogyasztói érdekek sérülésével, ha ezt egy cég használja fel. Ha egy érdekcsoport válik erre képessé, akkor személyes adatokkal történő visszaélés, és nyomásgyakorlás lehetséges, ha pedig maga az állam alkalmazza ezt a technikát, akkor akár egy ellenőrzött társadalom is kiépíthető. A technológia alkalmas rá. Ezt ellensúlyozni megfelelő civil kontrollal, valamint biztonságos hálózati kommunikáció alkalmazásával lehet. - 5 -
Bevezetés: Az információs társadalom A távmunka, és a hálózat használata szórakozásra, és szabadidő eltöltésére az embereket eltávolíthatja egymástól, így az elidegenedés, elmagányosodás, és az emiatt kialakuló pszichológiai betegségek sokkal nagyobb számban jelentkezhetnek, mint napjainkban. A távoktatás elterjedése esetén a fiatalok szocializációja csökkenhet, az ember, mint társas lény akár meg is szűnhet. Nem javasolt az oktatási rendszer átalakítása még az esetleges gazdasági előnyök ellenére sem, valamint meg kell őrizni, sőt fejleszteni kell a szabadidő eltöltésére alkalmas többi infrastruktúrát, pl. a sportolási lehetőségeket, az utazást, vagy a kulturális intézményeket. A ma még nehezen látható sugárterhelési veszélyek fokozódására kell számítani. Ez a veszély jelenleg emberi életre közvetlenül nem káros, és környezeti hatása sem kimutatható, ám a terhelés fokozódásával, és a műholdas adatkommunikáció további terjedésével valószínűleg további kockázatoknak nézünk elébe. Természetesen ez eltörpül a légkörszennyezés, és az egyéb környezetpusztítás káros hatásai mellett, de nem árt számolni vele. Ha egy kézben koncentrálódik, a hálózat kiválóan alkalmas az emberek befolyásolására, a félrevezetésre, a manipulálásra. Emiatt egy koncentrált hatalom kiépítését segítheti. Védekezni ez ellen a monopóliumok kialakulásának megelőzésével, a hálózatot tartalommal ellátó független cégek támogatásával (olcsó hálózathoz kapcsolódási díj), és a civil kontroll erősítésével lehet. Látható, hogy előnyök, és is hátrányok vannak, ami természetes. Az, hogy az előnyökből melyeket tudjuk majd élvezni, és a hátrányokból melyeket fogjuk elszenvedni, és milyen mértékben, az kizárólag az alkalmazókon, és a döntéshozókon múlik. A hátrányok két csoportba sorolhatók: azonnal jelentkező, közvetlenül kimutatható károk (pl. hálózati terrorcselekmény, bűnözés, lehallgatás, megfigyelések), valamint a társadalom átalakulásával járó, hosszú távú káros hatások (pszichológiai, szociológiai problémák, politikai rendszer esetleges átalakulása). - 6 -
Bevezetés: Az információs társadalom A problémák első részére megoldás a gondos biztonságtechnikai szervezés a hálózat minden szintjén. A hosszú távon jelentkező problémákra nincs technológiai megoldás, itt a társadalomkutatók komoly felelőssége, hogy a döntéshozókat megfelelően felkészítsék a várható változásokra, és a negatív tendenciák minimalizálására. (pl. éles tiltakozással az oktatás hálózat alapúvá tétele ellen). Ez a dolgozat nem kívánja taglalni a hosszú távú problémákat, és az ellenük szükséges lépéseket. - 7 -
Gazdasági alapok 2. GAZDASÁGI ALAPOK Ez a fejezet bemutatja a gazdaságban zajló trendeket, amelyek várhatóan meghatározzák a jövő információs társadalmának politikai és gazdasági feltételeit. Alapvető kulcsszavak bemutatása után a várható iparági változások áttekintése következik, majd a közép és hosszú távú változások is áttekintésre kerülnek. 2.1. Alapfogalmak: konvergencia, liberalizáció, globalizáció Korunk divatos szakszavai olvashatóak a címsorban. Miért? vetheti fel bárki a kérdést. A jelenlegi élet gyökeres megváltozására számíthatunk nem is olyan nagy idő múlva. Először természetesen gazdasági téren történik meg ez a változás is, mint oly sokszor az elmúlt években. A témának szentelt komoly figyelem mutatja, hogy milyen hatalmas gazdasági jelentőséggel bír az a piac, ami a fent olvasható jelenségek miatt kialakulni látszik. Tekintsük tehát át mi is ezeket a jelenségeket! 2.1.1. Konvergencia A szolgáltatási értéklánc hasznos elmélet a konvergencia elemzésére. A hálózati platform és a fogyasztói/felhasználói környezet minősül annak a kínálati- vagy értéklánc két elemének, amely a tartalom kialakítással kezdődik és a tartalom csomagoláson, a szolgáltatás nyújtáson keresztül a fogyasztóhoz való leszállításig tart (lásd 1. ábra). Az értéklánc hasznos koncepció a cégek és a piacok elemzéséhez a konvergencia fényében. - 8 -
Gazdasági alapok 1. ábra A tartalom fogyasztóig juttatása Ennek megismerése után lássuk, milyen különböző konvergencia típusokat különböztethetünk meg: A technológiai konvergencia az a folyamat, ahol a távközlési szolgáltatás (hagyományos telefonálás), a műsorszórás (televízió, rádió), és az Internet alapú adatátvitel egy hálózaton történő átvitele technikailag lehetővé válik. Ez csupán technológiai kérdés, megfelelő szabványok kidolgozását, és alkalmazását követeli meg hálózati, és végberendezés szinten, hardver és szoftver oldalról egyaránt. Az iparági (gazdasági) konvergencia az egyes cégek összeolvadását jelenti. Megkülönböztetünk horizontális és vertikális konvergenciát, attól függően, hogy a cégek a szolgáltatási lánc azonos pozíciójában, vagy különbözőben tevékenykednek. A szolgáltatási konvergencia már egy, az előzőknél jóval szélesebb körre alkalmazható fogalom. Ezen az adathordozó szolgáltatók, és a tartalom-szolgáltatatók összefonódását értjük, még pontosabban a tartalom kialakításától egészen annak felhasználóig történő eljutásáig a láncban szereplő cégek és technikák közössé válását. A cégek napjainkban egyre inkább jelen vannak az értéklánc egy vagy több elemében. Sokan azt fontolgatják, hogy alaptevékenységükön kívüli tevékenységekkel bővülnek, ez - 9 -
Gazdasági alapok a trend már látható is a legújabb fúziók és vállalatvásárlások esetében (pl. az AOL Time Warner fúzió, vagy a Microsoft felvásárlásai). Ez már túlmutat a technológiai konvergencián, és elindul a szolgáltatási konvergencia irányába. Jelenleg ennek ellenére elmondható, hogy a szolgáltatások konvergenciája viszonylag lassú folyamat, ennek előretöréséről még korai lenne beszélni, ám a technológiai konvergencia már konkrét valóságként kezelhető, a technikai adottságok már teljes egészében adottak hozzá, csupán tőke, elhatározottság, és politikai döntések (szabályozás) kérdése, hogy adott országban mikor zajlik le. Az USA-ban már beindult a technológiai konvergencia, amit gazdasági hatások is erősítenek (vállalat-összeolvadások, fúziók). Az EU országokban a konvergencia akadályozói voltak ez idáig az állami monopóliumok, ám a liberalizáció előrehaladtával a konvergencia is gyors lépésekben zajlik. Országunkban és régiónkban kis elmaradásban vagyunk az EU-hoz képest, és óriási a lemaradásunk Amerika mögött. Hazánkban a vezetékes távközlés gyakorlatilag még mindig monopolizált helyzete, az ezzel járó lemaradások (digitális vonalak (ISDN), és szélessávú átvitel (xdsl) elterjedtségének csekély mértéke az előfizetői hálózaton) komoly késleltetést okoznak a konvergenciának. Mint ahogy komoly késleltetés az is, hogy a gyakorlatilag monopol távközlési szolgáltatóval szemben a kábeltelevíziózásban a koncentráció jóval csekélyebb mértékű, így ez az egyébként hatásos párhuzamos hálózat az elaprózódás miatt nem indukálhat elégséges versenyt, ami fejlesztésekre sarkallná mindkét felet. Összességében azt lehet mondani, hogy a konvergencia legnagyobb akadálya, illetve hátráltatója a verseny hiánya vagy gyengesége. Ahol komoly verseny van, ott a szolgáltatók törekednek a technikai vívmányok gyors alkalmazására, illetve a tartalmi újítások gyors megismertetésére, hogy ezzel is versenyelőnyt harcoljanak ki. Így van ez az Egyesült Államokban és Kanadában, ahol a modern technikákkal nagyon hamar találkozhat a felhasználó megfizethető áron. Nincs ez így sajnos jelenleg Magyarországon, de remélhetőleg a liberalizáció előrehaladásával ebben a témában komoly változások lesznek. - 10 -
Gazdasági alapok Középtávon az új szolgáltatások kialakulásától és a jelenlegi szolgáltatások fejlődésétől az átfogó információs piac bővülését várják. Mindez új lehetőségeket biztosít a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás számára. Ugyanakkor az új kommunikációs szolgáltatási környezet lehetőségeket biztosít a polgárok életminőségének javításához azáltal, hogy bővíti a fogyasztói választékot, hogy lehetővé teszi a hozzáférést az információs társadalom által kínált előnyökhöz, és hogy elősegíti a kulturális sokféleséget. Természetesen veszélyeket is magában rejt az információs társadalom, ezekre már kitértem, ám ezek miatt elvetni a haladás lehetőségét súlyos hiba lenne. Hiszen az információs technológia csupán adottság, és hogy mire használjuk, az csupán rajtunk múlik. 2.1.2. Liberalizáció Az Európai Unió tagállamai 1993-ban határozták el, hogy 1998. január 1-jével hatályba lép a távközlés teljes liberalizációja. Korábbi elvek alapján lehetővé teszik az Európai Unióban a liberalizáció további késleltetését a fejletlenebb, valamint a kis hálózattal rendelkező tagországoknak, melyek 2003-ig kaptak halasztást. Az európai jogharmonizáció tehát figyelembe veszi az országok távközlési piacának, infrastruktúrájának és gazdaságának nyilvánvaló különbségét. A liberalizációnak több lényeges eleme van. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a piacra lépés szabadsága egységes normatív feltételek teljesülése esetén. A termékek esetében az EU jóval liberálisabb mint Magyarország, a szolgáltatások és a hálózati infrastruktúra esetében viszont Magyarország egyelőre liberalizáltabb. A piacra lépéssel együtt kell járjon a piac elhagyásának szabadsága. Ez az ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltatók esetében valószínűleg nehezebben fog érvényesülni. Éppen ezért az ellátási kötelezettséget vállaló szolgáltatók számára olyan kiszámítható és stabil szabályozó és gazdasági környezetet kell teremteni, amely lehetővé teszi számukra kötelezettségeik teljesítését. A liberalizáció további alapelve a működés szabadsága a piacon, ezen belül is néhány elem kiemelten fontos. Az első az ármegállapítás szabadsága - ez ma nálunk lényegesen - 11 -
Gazdasági alapok kötöttebb, mint az EU-ban. A másik az erőforrások felhasználásának szabadsága. Ez a szabadság nálunk eltérő mértékben érvényesül különböző területeken, pl. finanszírozási terv-felvétel, tulajdonlás (elég szoros kötöttségek vannak a magyar tulajdonra), a technológia megválasztása stb. Nagyon lényeges összetevője a működés szabadságának az ellátási színvonallal kapcsolatos szabadság, azaz a termelési output mennyiségének megválasztása. A liberalizáció előtt ez erősen kötött volt. A MATÁV és a koncessziós társaságok nem annyi telefont létesítettek, amelyet gazdaságosan ők szerettek volna, hanem annyit, amennyit a koncessziós előírás szerint nekik vállalniuk kellett. A liberalizáció ezt az ellátási kényszert megszűnteti, gazdaságtalan területen egyik szolgáltató sem kényszeríthető szolgáltatásra. Nagyon fontos további szabadságelem a tetszőleges szervezeti forma, és a szerződéskötési szabadság más szolgáltatókkal. Mindezek mellett el kell mondani, hogy a nemzetközi, főleg a hozzánk közel eső nyugateurópai tapasztalatok azt mutatják, hogy a monopolhelyzetét elvesztő nemzeti távközlési szolgáltatókkal csak a nagyobb cégek tudnak eredményesen versenyezni. Magyarországra is érvényes ez a megállapítás. 2.1.3. Globalizáció A globalizáció hatásai a távközlési iparban is megfigyelhetők, sőt, talán egyetlen más iparágban nem halad olyan gyorsan a globalizálódás felé a világ, mint itt. Komoly fúziók, és egyre nagyobb cégek jellemzik az amerikai piacot, de a liberalizálás után az Európai Unióban is megindult egy koncentrálódási folyamat. A nagy cégek elsősorban azért vásárolnak fel másokat, hogy szélesítsék a kínálatot, azaz vertikális integrációról beszélhetünk, de természetesen megfigyelhető a minél nagyobb méretre való törekvés egy adott szolgáltatási ágban, azaz a horizontális koncentráció is létezik. Itt a cél elsősorban a méretgazdaságosság kihasználása. - 12 -
Gazdasági alapok A globalizációnak a koncentráció csupán egy megjelenési formája. A globalizáció a teljes körű munkavállalási, szolgáltatási, pénzügyi és információszabadságot jelenti. Magyarországi viszonylatban ez azt jelenti, hogy a jelentősebb magyar cégek egy-egy globális piacon is meghatározó multinacionális vállalat leányvállalataként működhetnek sikeresen. Ha nincs a hátuk mögött egy ilyen óriáscég, akkor hamar lemaradhatnak a technológia gyors fejlődése következtében nagy tőkét igénylő beruházásokkal. Márpedig a konvergencia és a liberalizáció utáni piac az új technikák gyors alkalmazását fogja megkövetelni. Ugyanakkor a magyar munkavállalóknak és fejlesztő cégeknek a globalizáció és az információs forradalom komoly lehetőségeket tartogat a világméretű piac elérhetővé válásával. 2.2. Gazdasági háttér Jelenleg 3 elkülönült iparág létezik, amelyek a technológiai konvergencia után az egységes info-kommunikációs piac alkotórészei lesznek, ezek: Távközlés telefontársaságok (pl. AT&T, DT, Matáv) mobil szolgáltatók (pl. Vodafone) távközlési eszköz gyártók (pl. Siemens, Nortel, Ericsson, Nokia) Adatátvitel, Internet adatátviteli szolgáltatók (pl. PanTel) Internet szolgáltatók (pl. AOL, Axelero) IP eszközök gyártói (pl. Cisco, 3Com, Marconi) Adatátviteli és megjelenítő szoftverek fejlesztői (pl. Netscape, Microsoft) Műsorszórás kábeltelevíziós társaságok (pl. UPC) hagyományos műsorszórással foglalkozó cégek (pl. Antenna Hungária) A felhasználó oldalán az egységes hálózat kezelését ellátó végberendezés kezdetben nyilván a személyi számítógép lesz, amely kezdetben összekapcsolódik majd a jelenleg - 13 -
Gazdasági alapok használt berendezésekkel: TV, telefon, Hi-Fi rendszer. Később azonban emiatt több más iparágban is komoly változások várhatók, és ez elvezet hosszú távon a szolgáltatási konvergencia előretöréséhez, amikor a következő területek is csatlakozhatnak az egységes piachoz: Szórakoztató elektronikai gyártók Hagyományos média: Televíziós csatornák, rádiók, újságok (papír, vagy on-line) Filmipar Zeneipar 2.2.1. Közeljövő: a technológiai konvergencia vezetői A középtávon belátható jövőbe (10-15 év) csak a technológiai konvergencia fér bele, itt már láthatók az iparágak mozdulásának jelei. A távközlési gyártók és szolgáltatók már tervezik a következő generációs távközlési gerinchálózat és elérési hálózat kialakítását. A gerinchálózatban fő szerep jutna az optikai szálaknak és az IP protokollnak 1, míg a felhasználó bekapcsolásában a DSL technikák, a következő generációs mobil átvitel, valamint a kábeltelevíziós hálózatok kapnák a fő szerepet. Az új szolgáltatási piac = távközlés + Internet + műsorszórás A tervek szerint egy egységes, IP alapú hálózat alakulna ki, amit telefonálásra, és adatátvitelre egységesen lehetne használni. Jelenleg a szolgáltató szektorban a legerősebbek a távközlési szolgáltatók, így valószínűsíthető, hogy a másik két terület szolgáltatói a távközlési szolgáltatók köré fognak csoportosulni, esetleg vállalatfelvásárlások, vagy leányvállalatok alapítása során. Így gazdaságilag a technológiai konvergencia várhatóan a távközlési szolgáltatók erőfölényével ér majd véget, illetve várhatóan ők maradnak meg egyedül a piacon. Elvileg lehetőség lenne arra, hogy egy országos, vagy multinacionális kábeltelevíziós társaság, összefogva egy adatátviteli szolgáltatóval kiüsse a mellette működő távközlési szolgáltatót (pl. UPC és PanTel kontra Matáv), de eddig ilyen nem történt, és a különböző iparágban működő 1 Az IP technológiáról még szó lesz a technológiai összefoglaló fejezetben - 14 -
Gazdasági alapok cégek tőkeerejét ismerve nem valószínű ennek megvalósulása. Az lehetséges viszont, hogy a kábeltelevíziós szolgáltató és a helyi távközlési szolgáltató egymással párhuzamosan kínálja a hálózat elérését. Ez kívánatos lépés lenne, hiszen legalább a sűrűbben lakott helyeken versenyre késztetné a távközlési céget. A mobil szolgáltatók mai gyors előretörése annak köszönhető, hogy beszédátvitelben szinte ugyanazt tudják nyújtani, mint vezetékes társaik a mobilitás nyilvánvaló előnye mellett. A beszédátvitel sávszélesség-igénye azonban meglehetősen kicsi, ezt vezeték nélküli átvitellel is meg lehet valósítani. A technológiai konvergencia által létrejövő hálózat azonban 2 nagyságrenddel nagyobb sávszélesség biztosítására képes, mint a jelenlegi mobil telefonok. Képátvitelhez és normális sebességű adatátvitelhez, ami a jövőbeni multimédia alkalmazások alapkövetelménye, a szükséges sávszélesség az 1 megabit/másodperc tartományba esik. A jelenleg létező mobil adatátviteli protokollok és eszközök ennek töredékére képesek. A mai sláger, a GPRS technika, elvileg 64 vagy 128kbps sebességre képes végberendezéstől függően, de gyakorlatilag ennél lényegesen kevesebbre az aktuális térerő függvényében. A 3. generációs mobil eszközök (UMTS) sem fogják ezt lényegesen meghaladni. A szabvány szerint elvileg nagy sávszélességű adatátvitelre is alkalmasak lesznek, ez azonban várhatóan magas áron lesz csak elérhető, bár a mobil szolgáltatók közötti verseny talán leszorítja az árakat egy elfogadható szintre. A mai vezetékes technikák közül a már létező ADSL is 384kbps sávszélességet ad, de a technika elvi maximuma 8Mbps-t is lehetővé tesz, itt a rézdrót minősége a döntő tényező. Várható tehát, hogy a konvergencia előretörésével a mobil eszközök továbbra is megmaradnak elsősorban hangátviteli célra, esetleg a mai Internet szolgáltatásainak igénybevételére, míg az új szolgáltatásokat vezetékes alapú hálózatokon lehet majd igénybe venni a mai távközlési szolgáltatókon, vagy a kábeltelevíziós hálózaton keresztül, amely szintén alkalmas szélessávú adatátvitelre. Amennyiben a sávszélesség igény tovább nő, a réz ára pedig emelkedni kezd a hiány miatt, optikai hálózatok kiépítése is elérhető lehetőséggé válik majd a sűrűbben lakott régiókban, ezeken a kommunikáció az eddigieknél 1-2 nagyságrenddel gyorsabban zajlik. Alapkiépítésben egy optikai kábelen jelenleg 155Mbps sávszélességű kommunikáció zajlik, de komoly - 15 -