Teller Ede (1908 2003) Élete és munkássága Készítette: Berek ee Gábor Mesterségem címere pályázat
FURKÓSBOT ÉS SZÜRKEMEDVE Teller Ede a Szabad Világ védelmében 1908 január 15 én született Budapesten. Tellerről többféle effektust is elneveztek, mint pl.: a xenonlengés folyamatát, vagy a kémiában fontos Jahn Teller effektust is. Brunauerrel és Emmettel közösen a gázok adszorpciójára állított fel egyenletet.
1928 július 14 én Münchenben balesetet szenvedett. Egy villamos ment át a lábán. 1929 és 1931 között ött a lipcsei i egyetemen dolgozott. 1930 ban, 22 évesen a hidrogénmolekula ion gerjesztett állapotainak számításaiból ibólít írt disszertációjával dss etácójá doktorált. t.
1931 ben a Göttingai egyetemen kapott kutató állást. 1933 ban a zsidóüldözés miatt elvesztette munkahelyét. 1934 ben Dániába, Koppenhágába távozik, ahol csatlakozik a Institute for Theoretical Physic hez, az atom titkának megfejtésén tevékenykedő Niels Bohr vezette kutatócsapathoz.
1934 és 1935 ben a londoni egyetemeken volt kutató és előadó. 1934 ben még ugyanebben az évben feleségül veszi Harkányi Augusztát. 1934 ben Londonba költözött, ahol Rockefeller ösztöndíjat nyert.
1935 ben G. Gamow meghívására á az Amerikai Egyesült Államokba utazik, ahol a George Washington Egyetemen tanít előadóként 1941 ig. 1936 ban Gamow val közösen dolgozzák ki az atommag béta bomlásának az impulzusmomentumra vontakozó szabályát (BET) 1938 ban a csillagok energiatermelését Gamow és Teller közösen a magfúzióval, vagyisaa termonukleáris reakcióval magyarázzák.
1939 augusztus 2 án részese lesz az Albert Einstein i és Szilárd Leó által F.D. Rooseveltnek írott levél létrejöttében, amelyben felhívták figyelmét a meghasadás ból kinyerhető enegria avatatlan kezekbe kerülő alkalmazásának szörnyűségeire. 1942 ben csatlakozik a Manhattan Project en dolgozó tudóstársaihoz, miután Oppenheimer leállíttatja Teller az atomok egyesítésére irányuló kutatásait, és bevonja az atommag hasadásával ténykedő társai közé. Céljuk az volt, hogy a Hitleri németország előtt fejlesszék ki az atombombát. 1946 1952 között a Chicagoi Egyetem fizikaprofesszora.
1945 ben Hirosima megrendítette a Los Alamos i tudósok többségét, akik félbeszakították a hidrogénbomba kifejlesztésére irányuló kutatásaikat. 1949 ben a Szovjetunió végrehajtotta első kísérleti atomrobbantását. Los Alamosban immáron Teller Ede vezetésével indul meg újra a kutatómunka.
1949 1952 ben 9 a Los Alamos i Tudományos Laboratórium igazgatóhelyettese és fizikaprofesszora. ik f 1951 májusában hajtották végre az első kísérleti atomrobbantást a Csendes óceán Enwitok szigetén a Los Alamosban létrehozott első robbanótöltettel l a Greenhouse fdő fedőnevű ű akcióban. 1952 november 1 én volt az első kísérleti hidrogénbomba robbantás.
1953 1975 ig a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora volt. 1954 1958 ig a Lawrence Sugárzási Laboratórium igazgatóhelyettese. 1957 ben Joseph Priestley emlékdíjat kap.
1958 ban Albert Einstein díjat kap. 1960 ban a Lawrence Sugárzási Laboratórium igazgatója. 1962 december 2 án vette át a Fermi díjat Kennedy elnöktől "a kémiai i fizika ik és magfizika ik területén elért eredmények, a termonukleáris kutatásban játszott vezetőszerep és a nemzetbiztonságot erősítő erőfeszítéseinek elismeréseként. "
1963 ban Robins díjat kap. 1963 1966 ban a Lawrence Sugárzási Laboratórium tanszékvezetője. 1970 es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett.
1975 ben Harvey díjat veheti át. 1975 ben a Hoover Intézet főmunkatársa lesz. 1982 83 ban Ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezést, vagyis egy védekező rendszer kialakítását a szovjet atomrakéták esetleges támadása ellen. 1986 ban Sylvanus Thayer díjat kap.
1990 ben december től a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. 1991 től a BME tiszteletbeli doktora. 1994 április 23 án a Magyar Köztársasági Érdemrendet vette át Göncz Árpád köztársasági elnöktől.
1997 ben elsőként kapta meg a Magyarság Hírnevéért kitüntetést. 2001 ben elsőként neki ítélték oda az újra bevezetett ttcorvin lánc kitüntetést. 2002 ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó dótestületének tül té tiszteletbeli ts teetbe elnöki ts tisztét. tét.
2003 július 23 án George W. Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság érdemrendet adományozta neki. 2003 szeptember 10 én életének 95. évében elhunyt Stanfordban, Kaliforniában.
Halála után nem nyugodhatott békében: a Népszabadság országos napilap politikai tartalmú levelet tulajdonított neki, amiről később kiderült, hogy hamisítvány volt.