Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Bevezetés Az elmúlt években a nagyobb városokban, valamint azok külső részein igen sok olyan bevásárlóközpont épült, melyek egy nagy hipermarketből, és számtalan egyéb szolgáltatást nyújtó bérüzletből állnak. Az épületek alapterülete 8 és 20 ezer m 2 közötti, melyekből kb. 5-10 ezer m 2 a hipermarket eladótere. Egy-egy ilyen méretű bevásárlóközpont éves villamosenergia fogyasztása mérettől függően 3-6 GWh körüli, míg gázfogyasztása pedig 150 és 250 ezer normál m 3 körül alakul. Mivel ezek az épületek nagyrészt típustervek alapján készülnek, ezért többnyire hasonló építészeti és gépészeti megoldások találhatók bennük. Ennek megfelelően energiafogyasztási szokásaik, és jellegzetességeik is hasonlók. Országos szinten több száz ilyen bevásárló központ működik, melyek összesített fogyasztása igen jelentős mennyiséget képvisel, így fontos megismerni ezek fogyasztási szokásait. Jelen publikációban csak a villamosenergia fogyasztással foglalkozunk. Az éves villamosenergia fogyasztás vizsgálata A következő ábra a bevásárlóközpontok éves villamosenergia fogyasztásának átlagos megoszlását mutatja be a különböző technológiák között: A villamosenergia felhasználás átlagos megoszlása 5 29 34 23 5 Világítás Pékség Kereskedelmi hűtés 6 Klíma Gépészet Üzletsor 1. ábra A villamosenergia fogyasztás megoszlása a különböző technológiák között 39
Bessenyei Tamás: Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai Az ábrán feltüntetett egyes technológiai csoportok a következő alrendszerek fogyasztását tartalmazzák: Világítás Klíma Pékség Eladótér fénycső Folyadékhűtők Pék kemencék Hátsó területek Tetőtéri egységek fénycső (roof-top) Hátsó területek egyéb Kiemelő világítás Health&Beauty Kültéri világítás Gépészeti berendezések Kereskedelmi hűtés Üzletsor Légkezelők Szivattyúk Ventilátorok Hűtő kamrák Hűtő bútorok Bér üzletek Éttermek Mivel a fenti adatok alapján a világítás, kereskedelmi hűtés és gépészet igényli a legtöbb villamosenergiát, ezért a hatékonyság növelő intézkedéseket, beruházásokat ezeken a területeken célszerű elkezdeni. A következő ábra azt mutatja be, hogy a világítási célú villamosenergia felhasználás (melynek legnagyobb a részesedése) milyen további összetevőkből áll: A világítás villamosenergia igényének megoszlása 3,53 2,06 1,42 6,89 3,94 82,16 Eladótér világítás fénycső Hátsó területek egyéb Health & Beauty Hátsó területek fénycső Kiemelő világítás Kültéri világítás 2. ábra A világítás villamosenergia igényének megoszlása 40
Az ábra alapján az eladótér világításnak a legnagyobb a villamosenergia igénye, vagyis ezen a területen lehet célszerű hatékonyság növelő intézkedéseket, beruházásokat végezni. Napi terhelési görbék vizsgálata Az éves energiafogyasztáson kívül érdemes megvizsgálni azt is, hogyan alakul a napi terhelési görbe, illetve milyen hatása van az időjárásnak a villamosenergia fogyasztásra. A következő ábra a napi terhelési görbéket mutatja az egyik áruház estén, az egyes hónapokra átlagolva (15 perces energiamérések alapján): Havi negyedórás átlagértékek 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 0:15 1:45 3:15 4:45 6:15 7:45 9:15 10:45 12:15 Idő 13:45 15:15 16:45 18:15 19:45 21:15 22:45 3. ábra A napi negyedórás átlagteljesítmények havi átlagai Január Február Március Április Május Június A legmelegebb hónapokban (június, július, augusztus, szeptember) a napi terhelési görbék átlaga reggel 7-től 9-ig meredeken emelkedik, majd ettől az időponttól kezdve a terhelés emelkedése folyamatosan mérséklődik, és délután 2-3 óra között éri el a maximumát. A lassú csökkenés este 8-ig tart, majd ezt követően este 10-ig a reggeli emelkedéshez hasonló meredekségű csökkenés figyelhető meg. A nyári időszakban jóval magasabb az energiaigény mint télen, és emellett a maximális és minimális teljesítmény aránya is jóval magasabb, ami kiegyenlítetlenebb fogyasztásra utal. Július Augusztus Szeptember Október November December 41
Bessenyei Tamás: Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai A villamosenergia fogyasztás függése a hét napjaitól A villamosenergia fogyasztás a részletesebb vizsgálatok alapján nem csak az időjárástól függ, hanem attól is, hogy éppen a hét melyik napja van: A hét napjainak átlag negyedórás értékei 1 900,00 1 800,00 1 700,00 Hétfő Kedd 1 600,00 Szerda 1 500,00 Csütörtök Péntek 1 400,00 1 300,00 1 200,00 0:15 1:45 3:15 4:45 6:15 7:45 9:15 10:45 12:15 Idő 13:45 15:15 16:45 18:15 19:45 4. ábra A terhelési görbék és a hét napjainak kapcsolata 21:15 22:45 Szombat Vasárnap Az ábra alapján a vizsgált áruházban a hétvégi terhelési értékek alacsonyabbak, mint a hétköznap mértek, melynek oka, hogy itt több irodai munkahely is van, ahol hétvégén nem dolgoznak. A villamosenergia fogyasztás hőmérséklet függése A hőmérséklet villamosenergia fogyasztásra gyakorolt hatása jól követhető a következő ábrán, ami egy melegebb és egy hidegebb nap hőmérsékletét és napi terhelési görbéjét mutatja ugyan abban a hónapban: 42
Negyedórás teljesítmény és hőmérséklet adatok (április) kw 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00-5,00 C Átlagteljesítmény, 04-15 Átlagteljesítmény, 04-21 Hőmérséklet, 04-15 Hőmérséklet, 04-21 600-10,00 0:00 2:24 4:48 7:12 9:36 12:00 14:24 16:48 19:12 21:36 0:00 Idő 5. ábra A terhelési görbe és a hőmérséklet kapcsolata A fenti görbéken is jól látszik a hőmérséklet fogyasztásra gyakorolt hatása: a kb. 15 Ckal nagyobb csúcshőmérséklet, és a 13 C-kal magasabb nappali átlaghőmérséklet jelentős fogyasztás növekedéssel járt. Fontos megjegyezni, hogy a terhelés reggeli felfutásának meredeksége (7:00 és 9:30 között) szinte független, vagy csak kis mértékben függ a hőmérséklettől. A jelentősebb eltérés ez után következik be, mely egy púpként jelentkezik a 9:30-tól 22:00-ig tartó időszakban. A napi villamosenergia fogyasztás és az átlaghőmérséklet közötti egyértelmű kapcsolatot mutatja a következő ábra, melyen a napi villamosenergia fogyasztást és a napi középhőmérsékletet, mint összetartozó értékpárokat ábrázoltuk, majd a ponthalmazra negyedfokú görbét illesztettünk: Villamosenergia felhasználás és nappali átlaghőmérséklet kapcsolata (munkanapokon) 50000 45000 Napi energia fogyasztás kwh 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 y = -0,0349x 4 + 1,8713x 3-18,142x 2 + 26,257x + 36240 R 2 = 0,7295 Energia - hőmérséklet Polinom. (Energia - hőmérséklet) 0-10,00 0,00 10,00 20,00 30,00 40,00 Nappali átlaghőmérséklet 6. ábra A negyedórás átlagteljesítmény és a hőmérséklet kapcsolata 43
Bessenyei Tamás: Bevásárlóközpontok energiafogyasztási szokásai A napi villamosenergia fogyasztás becslése Piaci körülmények között az üzemeltető és az áruházat ellátó villamosenergia kereskedő részére is igen fontos a várható napi villamosenergia fogyasztás előrejelzése. Az előzőekben ismertetett terhelést befolyásoló hatások (hőmérséklet, a hét napjai) alapján elkészítettünk egy becslő rutint, melynek segítségével megvizsgáltuk, hogy milyen pontossággal lehet megbecsülni a napi villamosenergia fogyasztást. Az egyik esetben csak a hőmérséklet-függés alapján készült becslés, míg a másik módszernél már azt is figyelembe vettük, hogy a hét melyik napjára készül az előrejelzés. Mindkét esetben azt kaptuk, hogy az adott bevásárlóközpont napi villamosenergia fogyasztása az esetek közel 100 -ában 10 -os pontossággal megbecsülhető. Azt tapasztaltuk, hogy a napi korrekció alkalmazásával (vagyis amikor azt is figyelembe vesszük, hogy a hét mely napjára készítjük a becslést) pontosabb előrejelzés készíthető, illetve adott pontosságot az esetek nagyobb részében tudunk elérni, mint e nélkül. A következő ábra a két módszer becslési pontosságára vonatkozó vizsgálat eredményét mutatja: Becslési pontosság a vizsgált napok -ában 100,00 90,00 80,00 A vizsgált napok -a 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 Napi korrekcióval Napi korrekció nélkül 0,00 0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 8,00 9,00 Becslési pontosság 7. ábra A becslés pontossága a vizsgált időszakban 44
Az ábráról látható, hogy a napi korrekciót is alkalmazó eljárás az esetek 33 -ában adott 1 -nál jobb pontosságot, míg a napi korrekció nélküli eljárás csak az esetek 20 -ában. Még szembeötlőbb az eltérés a két módszer között, ha a 2 -nál jobb pontossághoz tartozó eseteket vizsgáljuk, ami napi korrekció esetén az esetek 63 -ában, míg e nélkül csak 40 -ában teljesült. 45