Későközépkori bányászjelvény a svedléri római katolikus templomból

Hasonló dokumentumok
A bányászjelvény heraldikai és szigillográfiai alkalmazása Magyarországon

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2007. (V.30.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I.

Déry Attila: Szepességi kéthajós templomok. Szepességi kéthajós templomok

Bakonyoszlop Község Önkormányzati Képviselő-testületének 11/2005. (IX. 12.) rendelete

Vanyola Község Önkormányzati Képviselő-testületének 9/2005. (IX. 12.) rendelete az önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Nyitra felől Turóc-völgyébe

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

GÖLNICBÁNYA Szlovákiai bányavárosok és bányásztelepülések 9-ik találkozója. Gölnicbánya 2016 augustus 12-14

Az Önkormányzat jelképei. Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló. 2.

I. Alsóörs jelképei

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bucsa Község Önkormányzatának 5/2001.(V.18.).sz.rendelete

Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ

Vácduka község Önkormányzatának 6/1998. /V.1./ sz. rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről. (egységes szerkezetben)

Preambulum. A címer leírása

Álmodik a múlt - Szent Ilona és Zsófia is...

Gyulakeszi község Önkormányzatának. 8/1996. /VIII. 16,/ Kr. sz. rendelete

Szent Mihály- Székesegyház. Veszprém

Gyöngyfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2006. (VI.1.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I.

Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete. 7/1994. (VIII. 20.) számú R E N D E L E T E

Balatonkenese Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004.(IV.05.) rendelete

Az önkormányzat jelképei

egységes szerkezetben Módosítva: *23/2008(XI.28.)önkormányzati rendelettel módosított szöveg, hatályba lépés napja: XII.1.

Balatonfőkajár Község Önkormányzati Képviselő Testületének. 6/1999. (IV.15.) ÖR. sz. RENDELETE. a helyi címer és zászló alapításáról

Nyárád. Református templom

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról

Gyál Város Önkormányzatának 13/1994./X.27./Ök. Rendelete A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről.

Zalaszentgyörgy Község Önkormányzatának 7/1996. /VI.5/ számú rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

HATÁRTALANUL - FELVIDÉKI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS

III. Függelék: LEHETNE MÁSMILYEN A SZABADKAI VÁROSHÁZA?

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete

Sérsekszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének a 13/2009. (VIII. 24.) rendelettel módosított 6/2001. (VII. 25) R E N D E L E T E

Balatonederics Települési Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/1992. (XII. 30.) rendelete. a település jelképeiről 1

A rendelet célja. (2)Az Önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a jelmondat (a továbbiakban együtt: jelképek).

1 Módosította a 15/2012. Gárdonyi önkormányzat rendelet

Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016. (VI.3.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatuk rendjéről

Állandó kiállításokkal gazdagodott az edelényi L'Huillier-Coburg kastély

Keszü község Önkormányzata Képviselőtestülete. 4/2005(IV.25.).sz. rendelete. az önkormányzati jelképek alkotásáról és használatának szabályairól

1. Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. 2. A címer

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE VASAS VASAS. A szöveget írta: Biró József BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/1991. (X. 31.) rendelete az önkormányzati címer és zászló használatáról*

Az önkormányzat jelképei. A címer leírása. A címer használatának köre és szabályai

Lőcse és Kassa rudabányai származású jegyzője, Jacob Gulden

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1994. (V. 11.) ÖR. számú. rendelete

Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 10/1993.(X.22.) számú önkormányzati rendelete

Balatonrendes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/ 2004.(II.15.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

1 11/1993. (III. 22.) ÖR sz. rendelet Kerekegyháza Város címeréről, zászlajáról és pecsétjéről

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról

UZSA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 4/2001. (VIII. 15.) r e n d e l e t e. A helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről 1

történeti háttér Múzeum nagy értékű gyűjteményét is. maradhatott az egyetlen tiszti utánpótlást biztosító intézmény a honvédség keretein belül.

SZÁSZBEREK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 7/2000.(VIII.14.) sz. rendelete. a település jelképeiről és a jelképek használatáról I. FEJEZET.

TORVAJ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETNEK A 13/2009. (VIII. 28.), 10/2012. (V. 31.) rendelettel módosított. 5/2001. /VI.20./ sz.

A rendelet célja. (3) A címer és a jelmondat együtt alkotják az Önkormányzat emblémáját.

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BAKONYA. BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

A Mezőladányi Önkormányzat 9/2001./VI.25./ Ökt. sz r e n d e l e t e Az önkormányzati jelképekről és használatuk szabályairól

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2005.(VIII. 24.) rendelete

EGERARACSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2016./III.09./ önkormányzati rendelete

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2005. (VI. 20.) rendelete a helyi jelképek megállapításáról, és használatuk rendjéről

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról

Ászár Község Képviselő- testület 17/ 2005 (IX. 25.) sz. rendelete Ászár Község önkormányzati jelképeiről. I. fejezet Általános rendelkezések 1.

Zalaapáti község Önkormányzata Képviselő-testületének. 5/1997. (IV. 28./ számú rendelete. a község címeréről, zászlajáról és pecsétjéről

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Zalaszentgrót Városi Önkormányzat. 1 /1992. /I. 31. / számú. r e n d e l e t e

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1999.(I.29.) sz. rendelete

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

12/2009.(VII.08.) rendelete Balatonberény község jelképeiről és a jelképek használatáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 7/2004. (IV. 30.) rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és a jelképek használatáról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

ÉPÍTMÉNYFELÚJÍTÁSOK AZ ERDÉLYI UNITÁRIUS EGYHÁZBAN 1

Tartalomjegyzék 1. Az élet virága 2. Szakrális geometria 3. Az élet tojása

Az önkormányzat jelképei. Az önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és a zászló.

A kisnánai vár boltozatai

Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2007. (X.5.) rendelete. A község jelképeiről és a jelképek használatáról. I.

Dunavecse Város1 Önkormányzatának 17/2001. (XI. 28. ) számú rendelete. az önkormányzat jelképeiről és azok használatának rendjéről

Pusztavám Község Önkormányzata Képviselo-testületének 18/2008.( XI. 26. ) sz. rendelete

Meglévő helyi értékvédelmi adatok felhasználhatósága

Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2014. (XII. 22.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat jelképeiről

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról

Sárospataki kistérség

275 éve született Benyovszky Móric kiállítás

A rendelet hatálya. Bakonybél település címere

gyógyszertárak bútorwtából, gyógyszerészeti Az Erdélyi Történeti Múzeum gyógyszerészettörténeti

Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselőtestületének 7/2001 ( IV.04.). KT. R E N D E L E T E

Gyenesdiás nagyközség jelképei

BALASSAGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 38/1996./XI.28/ számú r e n d e l e t e a város jelképeiről és azok használatáról

/Egységes szerkezetben a 22/1993. (XII. 16.), valamint a 13/2000. (V. 10.) számú önkormányzati rendeletekkel./

Szörény község Önkormányzat Képviselo-testületének. 13/2009.(X.22.) rendelete a község jelképeirol és a jelképek használatáról

Rákócziújfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

4/1997. (VII.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET. a címer és zászló alapításról és használatának rendjéről

JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. 4/2002. (III. 15.) rendelete. Jászladány nagyközség jelképeiről és a jelképek használatáról

Dabrony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VI.29.) rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

I. fejezet A község címerének leírása és használata 1..

Kastélydombi Általános Iskola április

Gyékényes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2003. (XI. 26.) Ökr. számú rendelete

Átírás:

K ö z l e m é n y e k Későközépkori bányászjelvény a svedléri római katolikus templomból HADOBÁS SÁNDOR A két jellegzetes szerszám, a nyeles ék és a kalapács a bányászat Európa-szerte elterjedt szimbóluma. Első ábrázolása a csehországi Kuttenberg (ma Kutná Hora) pecsétjéről ismertes (1327), de itt még szimmetrikusan van elhelyezve. A város 1347 körül készült újabb pecsétjén azonban már a szerszámnyél közepénél keresztezve jelennek meg, s azóta ez a formája vált általánossá. Nálunk Rudabánya 1350 tájára datálható városi pecsétjén tűnik fel az első bányászjelvény-ábrázolás, még szimmetrikus formában. De a nagybörzsönyi római katolikus templom falán levő kőfaragás, mely valószínűleg 1427-ből származik, már a keresztezett változatot mutatja be. A későbbiekben, egészen napjainkig, sok helyen fordul elő: pecséteken, címereken, kőfaragványokon, ötvösmunkákon, festményeken, használati és dísztárgyakon, a viseleten, feltűnik a bányásztelepülések középületein, a templomokon kívül és belül stb. Ha valamilyen okból napjainkban a bányászjelvényt, vagyis az egymást keresztező bányászéket és kalapácsot kell ábrázolni, többnyire ugyanazokkal a példákkal találkozhatunk, amelyek a legnevesebb régi magyar bányavárosokból, Selmec-, Körmöc- és Besztercebányáról, esetleg címeres emlékekből származnak. Pedig sok százra tehető azoknak az ábrázolásoknak a száma, amelyek az említetteken kívül bemutathatók lehetnének. Különösen az egykori felvidéki bányásztelepüléseken bukkanhatunk még ma is olyan bányászszimbólumokra, amelyek a szakemberek előtt valamilyen okból ismeretlenek maradtak, annak ellenére, hogy egyáltalán nem eldugott helyeken találhatók. 86

Példaként az egykori dél-szepesi bányavároska, Svedlér említhető. Német telepesek alapították a Gölnic patak mellett, valamikor a 13-14. század fordulóján. A források 1312-ben említik először. Évszázadokon át a Szepesség legjelentősebb bányásztelepülései közé tartozott. Eredetileg bizonyára arany-ezüst bányászatra települt, később főleg réz- és vasércet termeltek hegyeiben. Trianon óta Szlovákiában található, Kassától 64 km-re északnyugatra, Szepesremete (Mníšek nad Hnilcom, Einsiedel) és Merény (Nálepkovo, Wagendrüssel, Vondríšel) között. Német neve Schwedler volt, ma szlovákul Švedlár. A bányászat már itt is megszűnt, de az utolsó, modern üzemi épületek még láthatók a település fölé emelkedő hegyoldalban. A lakosság száma napjainkban nem éri el az 1800 főt. A németek kevesen maradtak (többségüket a második világháború után kitelepítették), a jelenlegi polgármester, Oskár Münnich azonban régi szepességi német családból származik. Feltűnő a romák arányának ugrásszerű növekedése: már a népességnek legalább a 60 %-át teszik ki! Most nem célunk a település történetének alaposabb bemutatása, az érdeklődők figyelmét azonban felhívjuk két közelmúltban megjelent könyvre, amelyek részletes eligazítást adnak e témában is. 1 Bár a bányászat már a múlté, de még sok minden emlékeztet az évszázadokon át vezető szerepet játszó iparágra. A környező hegyekben több mint 50 régi bánya található, melyeket különböző korokban újra és újra műveltek. A látogatók számára azonban érdekesebbek a két svedléri templom bányászati vonatkozású emlékei. A római katolikus templom a 14. században épült gótikus stílusban. (Képét a hátsó borítón közöljük.) Patrónusa Antiochiai Szent Margit. A 16. században a protestánsoké lett, majd az ellen- 1 PIIRAINEN, Ilpo Tapani MEIER, Jörg: Das Stadtbuch von Schwedler/Švedlár. Texte und Untersuchungen zum entstehenden Neuhochdeutsch in der Slowakei. Leutschau/Levoča [Lőcse], 1993. Ennek egyik fejezete: Geschichte des Bergbauortes Schwedler/ Švedlár in der Unterzips, 32-42. p. Geschichte der Evangelischen Kirchengemeinde a. b. Schwedler. História evanjelického cirkevného zboru a. v. vo Švedlári. Schwedler Švedlár, 2003. 87

reformáció idején, 1671-ben újra a katolikusok vették birtokukba. A 16. század végén felújították, a 17. század utolsó harmadában pedig hajóját barokk stílusban átépítették. Szerencsére a szentélyben megmaradtak az eredeti gótikus részletek. Az evangélikusok a 17. század végétől templom nélkül voltak mindaddig, amíg 1787-ben fel nem építhették saját egyházukat. Természetes, hogy mindkét svedléri templomban fellelhetők a bányászattal kapcsolatos ábrázolások, utalva a hívek megélhetését biztosító fő foglalatosságra. Közülük most elsősorban a római katolikus templomi szentély gótikus keresztboltozatának zárókövén látható bányászjelvényre kívánjuk felhívni a figyelmet. A szép színes, festett kőfaragás, amelyet ugyancsak e számunk hátsó borítóján mutatunk be, a bányászjelképekkel foglalkozó szakemberek előtt gyakorlatilag ismeretlen. Tudomásunk szerint egyetlen nyomtatott forrás sem szól róla, és a fényképét sem közölték még, legalábbis magyar nyelvű publikációban nem találtuk. Szemán Attila, a soproni Központi Bányászati Múzeum munkatársa, e tárgykör legkiválóbb hazai kutatója kérésünkre megtekintette a bányászjelvény fotóját, és a következőket mondta róla: A címerpajzsba foglalt bányászékből és kalapácsból álló szimbólum tipikus 16-17. századi formát mutat. A kalapács feje a válóságnak megfelelően nagyobb és hosszabb, mint az éké. A bányászék feje egyenes, hegye gúlás, s a nyele hajlított. Ez a ténylegesen és még elsődlegesen használt ércbányász szerszámok sajátossága volt. Ha ugyanis egy kisebb mélyedésben kellett tovább haladni a kőzet bontásával, úgy a hajlított nyelű szerszám hegyét könnyebben és tovább oda lehetett illeszteni a kőzetfalhoz. A görbe nyél tehát a szerszámok reális ábrázolásának részét képezte. Ezért görbe az 1538-ból való selmecbányai dísz-bányászszerszámok ékének nyele is. A csücsköstalpú pajzs oldalt és fent íves kivágásokkal díszített változata, az ún. reneszánsz pajzs, szintén kedvelt és általános forma ebben az időben. A bányászjelvényt körirat övezi, melynek szövege: IVDEX : EMERICVS FLASCHER. A natúr címerpajzs és a körirat szegélye közötti mezőt pirosra színezték. Az ék és a kalapács fekete, a betűk barnás árnyalatúak. 88

A felirat alapján könnyen meg tudjuk határozni az ábrázolás készítésének időpontját, amely összefügg a templom 16. század végi, reneszánszba hajló későgótikus felújításával. Emrich (latinosan Emericus) Flascher (nevének Fleischer változatával is találkozunk a korabeli forrásokban) 1596-ban volt a város bírája (iudex), s a templomfelújítás egyik kezdeményezője. Ezért került a neve a mennyezet zárókövének frissen készült bányászjelvénye köré. A svedléri római katolikus templom további érdekessége, hogy a gótikus rész oszlopfőit faragott bányászfejekkel díszítették, valószínűleg a 16. sz. végi felújítás során. Ugyaninnen származik a fából faragott svedléri bányászoltár is. Az eredeti mű jelenlegi lelőhelye bizonytalan (talán a poprádi múzeumban van), de másolata (Ulman István várhosszúréti fafaragó nagyszerű munkája) a Rozsnyói Bányászati Múzeum állandó kiállításában Bányászjelvény a svedléri evangélikus templom tornyán. megtekinthető. Az evangélikus templom legszembetűnőbb bányászati vonatkozású motívumai az orgonán elhelyezett bányászszerszámok: az egyik oldalon egy ék, a másik oldalon egy kalapács nyúlik ki középtájon, körülbelül 45 fokos szögben. Itt tulajdonképpen a bányászszimbólum szimmetrikus ábrázolásával van dolgunk. Közelebbi megvizsgálásukra eddig nem nyílt lehetőségünk, de valószínűleg rézből készültek. Maga az orgona nem túl régi, 1936-ból való, ami megadja a bányászjelvény korát is (hacsak nem az előző, 1800 körüli orgonáról helyezték át az újonnan épített hangszerre). A templomban a bányászok számára külön padsor szolgált, amelynek elejét szép bányászjelvény díszíti. S ha az épületből kilépünk, a toronyra feltekintve a kereszt alatt is bányászszimbólumot láthatunk. 89

Mindezeket, s az egykori Felvidék más bányahelyeinek elfeledett emlékeit is igyekszünk következő számainkban bemutatni, abban a reményben, hogy gazdagíthatjuk velük bányászatunk művelődéstörténeti emlékeinek tárházát. A svedléri evangélikus templom orgonája a bányászszimbólumokkal. A svedléri bányászoltár másolata a Rozsnyói Bányászati Múzeumban. 90