SÁSD VÁROS NÉMET NEMZEISÉGI ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SÁSD VÁROS NÉMET NEMZEISÉGI ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Sásd Váro s Német Nemzetiségi Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve óvja a nemzetiség kultúráját, nyelvét, hagyományait, óvja és erősíti a nemzetiség összetartozás tudatát, gondoskodik ezek fejlesztéséről. A fenti célok teljesítéséhez - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben és egyéb jogszabályokban biztosított jogokra és kötelezettségekre figyelemmel - a 2011. évi CLXXIX. törvény 88. felhatalmazása alapján - Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselőtestülete a Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiak szerint határozza meg: ÁLTALÁNOS I. RENDELKEZÉSEK 1. A nemzetiségi önkormányzat megnevezése: SÁSD VÁROS NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA Az önkormányzat székhelye és levelezési címe: 7370 Sásd, Dózsa György utca 32. 2..Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata (továbbiakban: nemzetiségi, önkormányzat) jogi személy, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti települési nemzetiségi' önkormányzat.. 3. A nemzetiségi önkormányzat pecsétje, kör alakú, benne középen a Magyar Köztársaság címerével ellátva.. A címert a következő szöveg veszi körül: Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzata Baranya megye. A nemzetiségi önkormányzat pecsétjét az elnök jogosult használni. II. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE A testület működése 1. A nemzetiségi önkormányzati feladatok és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg. 2. A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: testület) tagjainak száma: 4 fő. A nemzetiségi önkormányzati képviselők (a továbbiakban: képviselő) névjegyzéke a szabályzat függeléke. 3. A nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata: aj a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésévei kapcsolatos feladatok ellátása, különösen tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira, bj a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén működő állami, helyi önkormányzati vagy más szerv által fenntartott intézmények működésével, feladatellátásával összefüggő, a nemzetiségi közösség kulturális autonómiája megerősítését szolgáló döntési, együttdöntési jogok gyakorlása,

2 ej a képviselt közösség kulturális autonómiájának megerősítése érdekében a közösség önszerveződésének szervezési és működtetési feladatok ellátásával történő támogatása, kapcsolattartás a képviselt közösség helyi nemzetiségi civil szervezeteivel, szerveződéseivel, helyi egyházi szervezetekkel, d) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén lévő, a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése, ej közreműködés a fejlesztési tervek előkészítésében, /) a nemzetiségi nyelven folyó nevelésre és oktatásra irányuló igények felmérése. 4. A nemzetiségi önkormányzat - a rendelkezésére álló' források keretei között - önként vállalt feladatot lát el a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben hagyományápolás és közművelődés területén, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében, szervezi a nemzetiség helyi ünnepeit, közösségi rendezvényeit. 5. A nemzetiségi önkormányzat ~ jogszabályi keretek között - át nem ruházható hatáskörében dönt: a) szervezete és működése részletes szabályairól az alakuló ülést követő 3 hónapon belül, valamint annak módosításáról, b) nevéről, jelképeiről, kitüntetéseiről, továbbá ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól, az általa képviselt nemzetiség helyi ünnepeiről, c) vagyonjeltáráról, törzsvagyona köréről, a tulajdonát képező vagyon használatának szabályairól, d) a használatába adott, egyéb módon rendelkezésére bocsátott állami vagy helyi önkormányzati vagyon használatára, műkődtetésére vonatkozó szabályokról, továbbá e körben a szükséges megállapodások megkötéséről, e) gazdálkodó és más szervezet alapításáról vagy az ezekben való részvételről, f) önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozásról, g) feladat-és hatáskör átvételéről más önkormányzattól, h) elnöke, elnökhelyettese megválasztásáról, i) bizottság létrehozásáról, j) bírósági ülnökök megvá1asztásáról, k) költségvetéséről és zárszámadásáról, J) hatáskörébe tartozó kinevezésről, vezető megbízásról, m) pályázat, állami támogatás iránti kérelem, igénylés benyújtásáról, támogatásról történő lemondásról, n) a nemzetiségi önkormányzatot mint tulajdonost megillető jogosultságokról, o) olyan ügyben, amely törvény szerint át nem ruházható hatáskörébe tartozik. 6. A testület az 5. pontban nem jelölt hatásköreit az elnökre, valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására, illetőleg más nemzetiségi önkormányzatra átruházhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át. A testület az átruházott hatáskörök gyakorlása tekintetében utasírási joggal élhet, és e hatáskört visszavonhatja. 7. Minősített többség szükséges: a) az 5. pont a)-h), n) alpontjaiban foglalt feladat- és hatáskörökben hozott döntéshez, b) a nemzetiségi önkormányzat megbízatása lejárta előtt történő feloszlásáról hozott döntéshez, c) amit törvény ilyenként határoz meg. 8.1. A nemzetiségi önkormányzat testülete a választást követő 15 napon belül alakuló ülést tart.

3 Az alakuló ülést a helyi választási bizottság elnöke hívja össze. Az ülést az elnök megválasztásáig a legidősebb nemzetiségi önkormányzati képviselő mint korelnök (a továbbiakban: korelnök) vezeti. 8.2. Az alakuló ülés kötelező napirendjei és azok sorrendje: a választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, a képviselők eskütétele, az elnök és elnökhelyettes megválasztása. 9. A testület évente legalább 4 ülést tart. Az ülés összehivása. vezetése 10.1. A testület ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az elnök tartós akadályoztatása esetén a testület ülését az öt jogszerűen helyettesítő elnökhelyettes is összehívhatja és vezeti. Az elnök és elnök-helyettes tisztségének tartós betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti. 10.2. Az ülést össze kell hívni a) a megválasztott képviselők több mint 1I4-e, azaz legalább két képviselő vagy b) a megyei kormányhivatal kezdeményezésére, amennyiben az indítvány tartalmazza a testületi ülés összehívásának indokát, napirendjét, pontos időpontját és helyszínét. 10.3. A testület ülésére szóló meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek az ülést megelőző 5 nappal előbb megkapják. A testület ülése rendkívüli esetben kivételesen rövid úton (szóban, telefonon, stb.) is összehívhat6. Az ily módon összehívott testületi ülésen - napirend előtt - a testület állást foglal arról, hogy a rövid úton történő összehívást indokoltnak tekinti-e, és kívánja-e az ülés folytatását. 1004. A meghívónak tartalmaznia kell: az ülés helyét és időpontját ajavasolt napirendi pontokat. az előterjesztők, valamint a napirendekhez meghívottak nevét. A meghívóhoz meliékelni kell: az előterjesztéseket, a határozat-tervezeteket. 10.5. A meghívót az elnök írja alá, határidőben történő kiküldéséről a Polgármesteri Hivatal jegyzője (továbbiakban: jegyző) gondoskodik. A testület ülésének helyéről, időpontjáról és a javasolt napirendjéről a jegyző a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssei tájékoztatja a lakosságot. 10.6. A testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a helyi önkormányzat polgármesterét, a jegyzőt vagy megbízott j át, helyi nemzetiségi társadalmi szervezet vezetőjét, egyes napirendek megtárgyalásához a napirendben érdekelt magánszemélyeket és szervezetek vezetőit. 11.1. A testület ülései nyilvánosak. Ettől eltérően zárt ülést kell tartani a következő ügyekben: a) összeférhetetlenségi, c) kitüntetési ügy tárgyalásakor, b) fegyelmi büntetés kiszabása során, továbbá c) ha törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja. 11.2. A testület zárt ülést tarthat az érintett kezdeményezése alapján a) választás, b) kinevezés,

4 c) felmentés, d) vezetői megbízás, megbízás visszavonása, e) fegyelmi eljárás megindítása, f) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor. A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. 11.3. A zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat tagjai, a jegyző vagy az aljegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását törvény kötelezővé teheti. A jegyző megbízásából eljáró jegyzőkönyvvezető felkért szakértönek tekintendő. 11.4. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelybe csak az ülés résztvevői vagy a jogszabályok által ilyen joggal felruházottak tekinthetnek be. 12.1. A testület ülését az elnök vezeti, ennek során megállapítja a határozatképességet, előterjeszti az ülés napirendjét, vezeti a napirendek feletti vitát és szavazást, fenntartja az ülés rendjét. 12.2. Az ülés napirendjének tervezetét az elnök terjeszti elő. Az előterjesztés során - indokolt esetben - eltérhet az írásos meghívótól. 13. A testület felhatalmazza az elnököt, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak, napirenden szereplő ügyben, hozzászólási lehetőséget adjon, amennyiben az állampolgár szándékát és annak rövid tartaimát az elnöknek az ülés megkezdéséig, vagy annak szünetében jelezte. Az elnök a felszólalás időtartamát 2 perc után korlátozhat ja. 14.1. Az elnök, az elnökhelyettes vagy a képviselők írásban kérhetik javasiatuk sürgős tárgyalását. A sürgősségi indítványt - az indítvány tárgyának és a sürgősség rövid indoklásával - legkésőbb az ülést megelőző napon 10 óráig kell írásban benyújtani az elnöknek. A sürgősségi javaslatot az előterjesztő legfeljebb 2 perc időtartamban szóban megindokolhatja. A sürgősség kérdésében a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a testület első napirendként tárgyalja meg. Ha a testület nem ismeri el a sürgősséget, egyszeru szótöbbséggel dönt arról, hogy az indítványt a következő testületi ülés napirendjére veszi-e. 14.2. A képviselő sürgősnek nem minősülő, de a testületi ülést megelőzően beterjesztett indítványának a napirendi javaslatban történő szerepeltetésében az elnök dönt. Amennyiben a képviselő kifogásolja az elnök döntését, az ülésen a napirendet követően javasolhatja, hogy indítványa a következő testületi ülésen szerepeljen. A javaslatról a testület egyszeru szótöbbséggel határoz. Előterjesztések 15.1. A testületi ülést megelőzően - legalább 10 nappal - a 15.2. pontban meghatározottak előterjesztést nyújthatnak be; ennek napirendre tűzésére a 14.2. pont az irányadó. 15.2. A testület elé javaslatot terjeszthet: az elnök, az elnökhelyettes, a jegyző vagy az aljegyző bármely nemzetiségi önkormányzati képviselő a nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő kérdésben az önkormányzat intézményének vezetője, 15.3. Kötelezően írásos előterjesztés készül a következő ügyekben: a testület minősített többséggel hozandó döntései hez (7. pont), - Ptk-ból eredő jogügyletekről. 16. A testület az elfogadott napirend sorrendjében tárgyalja az előterjesztést. Amennyiben a

5 képviselők w kivételesen vagy rendkívüli esetben - közvetlenül az ülés megkezdése előtt kapják kézhez az előterjesztést, akkor bármely képviselő javasolhatja az ülés elnapolását. A javaslatról a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. Kérésre az elnök az anyag áttanulmányozása céljából 10 perc szünetet rendelhet el. A testület tanácskozási rendje 17.1. Az elnök előterjeszti a napirendi tervezetet, melyet a testület egyszerű szótöbbséggel fogad el. 17.2. A testület az elnök előterjesztése alapján dönt: a jegyzőkönyv-hitelesítő kijelöléséről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés, az előző testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról szóló beszámoló, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztatók, az elnökre átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott döntésekről szóló beszámoló elfogadásáról. 17.3. Az elnök az egyes előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. Az előadóhoz a testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti, ha azt az anyag leadása és a testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. 17.4. Az elnök határozza meg a hozzászólások rendjét. 17.5. A vita közben ismételt felszólalásra az elnök adhat engedélyt. Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő a testül ettől kérheti a felszólalás engedélyezését. A testület e tárgyban vita nélkül, egyszeru többséggel dönt. 17.6. A vita közben, korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából bármelyik képviselő 2 perces hozzászólásta kérhet szót. E felszólalásra az elnök adja meg az engedélyt. 17.7. Az előterjesztő és ajavaslat előadói a határozathozatal előtt bánnikor felszólalhatnak. 17.8. A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. 17.9. Az elnök vagy bármelyik képviselő javaslatára a testület rnegszabhatja a hozzászólások időtartamát. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. 17.10. Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Erről a testület vita nélkül dönt. A vita lezárására vonatkozó javaslat a szavazásnál megelőzi az elnapolásra vonatkozó javaslatot. 17.11. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólithaíja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. 18.1. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol ahozzászólásokra. 18.2. A testület ülésein a tanácskozási joggal meghívottak felszólalhatnak. A felszólalás időtartamát az elnök korlátozhat ja. 18.3. A vita lezárására vagy a hozzászólások időtartamának meghatározására, korlátozására bármelyik testületi tag javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül dönt. 18.4. A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyaiásánál csak egy alkalommal élhet. 18.5. A hozzászólásokat követően az elnök összefoglalja a vita lényegét; kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre. Intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról.

6 19. Az elnök, ha a testület döntését a nemzetiségi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. Az elnök a kezdeményezést, az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a testület abenyújtástól számított tizenöt napon belül dönt. A tanácskozás rendjének fenntartása 20.1. A tanácskozás rendjének fenntartása az elnök feladata. 20.2. Az ülés hallgatósága a testületi ülésen véleményét semmilyen formában nem nyilváníthat ja ki. Kivételt jelent ez alól a közmeghallgatássa1 egybekötött testületi ülés. 20.3. Az elnök: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy ha a tanácskozásban nem illő, másokat sértő a fogalmazása, b) rendre utasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít. c) rendreutasít ja azt a felszólalót, aki a felszólalás során a testület tekintélyét, vagy valamely képviselőt sértő kifejezést használ, d) figyelmezteti azt az ülésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, e) ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezi a nem képviselő rendzavarót. 20.4. Ha a testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az elnök ismét összehívja. Határozathozatal 21.1. A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása során a jelenlévő érintettet, a döntéshozatalból kizárt képviselőt, továbbá a be nem töltött képviselői helyet a jelenlévők létszámába be kell számítani. 21.2. A határozatképtelenség okából elmaradt testületi ülés megváltoztatott napirenddel is összehívható. 22.1. A testület döntéseiről határozatot hoz. 22.2. A határozati javaslat elfogadásához a) egyszerű többséget igénylő döntés esetén a döntéshozatalnál jelenlévő, b) minősített többséget igénylő döntés esetén a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában az előterjesztett javaslat elutasítottnak tekintendő. 22.3. A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a testület dönt. E szabályok nem alkalmazhatóak az elnök, elnökhelyettes megválasztására, továbbá a bizottságok létrehozására, bizottsági tisztségviselők megválasztására. 23.1. A testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A nyílt szavazás módjára és rendjére a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése nyílt szavazására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak. 23.2. Zárt ülésen tárgyait ügyekben titkos szavazás is tartható, ajelen lévő képviselők több rnint a felének kezdeményezésére. A titkos szavazás lebonyolítására a testület saját tagjai sorából 3 tagú ideiglenes szavazatszámláló bizottságet választ.

7 24.1. A szavazás rendje: az elnök az előterjesztésben szereplö és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként megszavaztatja. előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni, szavazásnál szavazni először igent, majd nemet végül tartózkodást tartalmazó elnöki kérdésre adandóan kell, a szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a határozatot. 24.2. Ha a szavazás eredménye felől kétség merülne fel, bármely képviselő kérésére az elnök köteles megismételtetni a szavazást. A szavazás módjának megváltoztatását adott napirend során bármely képviselő javasolhatja. A testület ajavaslatról vita nélkül határoz. 24.3. Név szerinti szavazást kell tartani: a testület megbízatása lejárta előtti feloszlatása esetén, a jelenlévő képviselők több mint felének kezdeményezésére, ha az elnök indítványozza. 24.4. Név szerinti szavazás esetén a jegyzőkönyvvezető ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak. Jegyzőkönyv 25.1. A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készítem. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. 25.2. A jegyzőkönyvet magyar nyelven és az ülésen használt tárgyalási nyelven is el kell készíteni. 25.3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) az ülés helyét és időpontját, b) a megjelent képviselők nevét, az ülésről történő távozásuk időpontját, c) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét, d) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, e) napirendi pontonként az előadók nevét, a szóbeli előterjesztés rövid tartalmát. f) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, illetve az ülések elhangzottak, g) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, h) a döntéshozatalban résztvevők számát, i) a döntésből kizárt képviselő nevét és a kizárás indokát, j) a jegyző vagy aljegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, k) a szavazás számszerű eredményét; l) a hozott döntéseket és 25.4. A jegyzőkönyv mellékletei: a meghívó, az előterjesztések és határozat-tervezetek egy-egy példánya, jelenléti ívek a testületi tagokról és meghívottakról. 25.5. A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. 26.1. A testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és megkülönböztető jelzéssel kell ellátni. Határozatainak jelzése: Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának....Iév(hó,nap) NNÖ számú határozata. 26.2. A jegyzőkönyv elkészítéséről és a jegyzőnek történő átadásáról az elnök a jegyző által Sásd Város Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) köztisztviselői közül megbizott jegyzőkönyvvezető útján gondoskodik. Ajegyzőkönyvet az ülést követő 15

8 napon belül meg kell küldeni a megyei konnányhivatalnak. 26.3. A jegyzőkönyv vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásba vételéről a jegyző gondoskodik. 26.4. A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - a polgármesteri hivatalban betekinthetnek a testület előterjesztésébe és jegyzőkönyvébe. Lakossági fórumok 27. A választópolgárok tájékoztatására, fontosabb döntések előkészítése céljából az elnök szükség szerint nemzetiségi fórumot tart az általa meghatározott ütemezés szerint. Közmeghallgatás 28.1. A testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart. 28,2, A közmeghallgatás - függetlenül az adott esetben meghatározott témától - a helyi nemzetiség általános tájékoztatását is szolgálja, és lehetőséget teremt bárminemű közérdekü kérdés feltevésére. 28.3. A közrneghallgatáson az elnök tájékoztatást ad a testület előző évi müködéséről, jelentősebb döntéseiről és az éves költségvetés teljesítéséről. Az előző évi munka értékelését követően véleményeztetés céljából ismerteti a testület éves költségvetésének tervezetét, főbb célkitűzéseit. 28.4. A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, napirendjéről a testület egyszeru szótöbbséggel dönt. 28.5. A közmeghallgatás nyilvánosságra hozataláról a közmeghallgatás előtt legalább 15 nappal az elnök gondoskodik. A képviselő 29. A képviselő jogosult: a) az elnöktől, elnökhelyettestől, a jegyzőtől vagyaljegyzőtől nemzetiségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kémi, melyre az ülésen szóban, vagy 15 napon belül érdemben választ kell adni, ' b) kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, illetőleg kérésére véleményét szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben, c) megbízás alapján képviselheti a testületet. A képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a testület téríti meg. 30. A képviselő köteles: a) a testület munkájában részt venni, b) az elnök felkérése alapján segíti a testület ülésének előkészítését, a végrehajtás megszervezését, c) előzetesen bejelenteni szóban vagy írásban az ülésről való távolmaradását, vagy ha megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van, d) személyes érintettségét a vita megkezdése előtt bejelenteni. 31. Ha a képviselő annak az ülésnek az időpontjától számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a testület ülésén, képviselői megbízatásának megszűnését az egy év leteltét követő első ülésén a testület állapítja meg. 32. Az elnök egyes képviselőket - szakmai ismereteik alapján - bevonhat döntés-előkészítésbe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba. 33. Az elnök javaslatot tehet a testületnek, hogy egyes ügyekben a testület valamely tagját bízza meg képviseleti joggal.

9 Bizottságok 34. A testület állandó bizottságot nem hoz létre, de meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartarnra ideiglenes bizottság létrehozható. A testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéröl, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ideiglenes bizottság a testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve a mandátuma lejártát követően megszűnik. III. AZ ELNÖK, AZ ELNÖKHEL YEITES Az elnök 1.1. A testület - az alakuló ülésen - a megválasztott képviselők közül minősített többséggel társadalmi megbízatású elnököt választ. 1.2.. Az elnök képviseli a helyi nemzetiségi önkormányzatot. Főbb feladatai: A testületi ülések előkészítésén, levezetésén és a döntések végrehajtásán túlmenően, gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről, különösen a települési önkormányzattal való jó együttműködésről, a polgármesteri hivatal közreműködéséről, a helyi civil szerveződésekkel, egyesületekkel és pártok szervezeteivel való kapcsolattartásról, dönt a rá átruházott hatáskörbe tartozó ügyekben, gondoskodik a pályázatok időben történő előkészítéséről, és benyújtásáról, gondoskodik a nyilvánosság megteremtéséről, a helyi fórumok szervezéséről, általában a nemzetiséghez tartozó választópolgárok véleményének megismeréséről, gyakorolja az utalványozási, kötelezettségvállaló jogkört, a települési önkormányzattal való együttműködés körében szükség szerint, rendszeres jelleggel egyeztető megbeszélést tart a polgármesterrel, jegyzővel a véleményezési, egyetértési jog gyakorlása, kifogás benyújtása, vagyon használat eseteiben, tájékoztatja a települési képviselő-testületet a nemzetiségi önkormányzat testületének álláspont járól azokban az ügyekben, amelyekben ez utóbbit véleményezési, egyetértési jog illeti meg. Az elnökhelyettes 2. A testület saját tagjai közül, az elnök javaslatára, a testület megbízatásának időtartamára az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére minősitett többséggel elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes a feladatait társadalmi megbízatásban látja el. Összeférhetetlenség 3.1. Az elnök, az elnök-helyettes és a képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. 3.2. Ha az elnök, az elnök-helyettes vagy a képviselő a 3.1. pont alatti kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára a testület dönt az összeférhetetlenség kérdésében. 3.3. Az ősszeférhetetlenségi indítvány megtételét követő ülésen, de legkésőbb 30 napon belül dönt a testület az összeférhetetlenség fennállása kérdésében.

IV. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA 10 1.1. A testület költségvetési koncepciót fogad el. Meghatározza saját költségvetését és jóváhagyja annak teljesítését. 1.2. A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. 1.3. Kötelezettség-vállalást, utalványozást az elnök, távollétében pedig az általa írásban meghatalmazott képviselő végezhet. Ellenjegyzésre a polgármesteri hivatal Pénzügyi Irodáját vezető irodavezető (gazdasági vezető), illetve az általa a Pénzügyi Iroda köztisztviselői közül megbízott személy jogosult. Az érvényesítést és a szakmai teljesítés igazolását a jegyző által belső szabályzatban megbízott személy végzi. 2. A testület határozza meg a nemzetiségi önkormányzat részére átengedett vagyon használatának rendjét a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel és a helyi önkormányzati vagyonra vonatkozó rendeletekkel összhangban. 3. A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, a költségvetési információ szolgáltatással, beszámolási kötelezettséggel, törzskönyvi nyilvántartással, a költségvetés végrehajtásával, a pénzellátással, a vagyoni és számviteli nyilvántartással, adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat a polgármesteri hivatal látja el. V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen szabályzat kihirdetése napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának a 2010. november 24-én elfogadott és 2010. december 9-én kihirdetett szervezeti és működési szabályzata. 2. A jelen szabályzat kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés napját és módját a szabályzat eredeti példányára rá kell vezetni. Sásd, 2012. június 25. r:_nji~w lj J lqíi;mbosné elnök Wágner ÉJ::- A szabályzat a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történt kifüggesztéssel kihirdetésre került. Sásd, 20t2.július 16. /7!i!;{~;/ C.~rgj~~ jegyző B~~

' 11 Függelék Sásd Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának tagjai Galambosné Wágner Éva elnök Hermann Istvánné elnök-helyettes Kugl József tag Nemes Klára tag