Az agostyáni arborétum telepítése és fejlesztési terve KISS MIKLÓS erdőmérnök Az Országos Erdészeti Főigazgatóság valamennyi erdőgazdaságának engedélyezte. sőt szinte feladatává is tette hogy saját viszonyaik között próbálkozzanak meg külföldi fafajok telepítésével. Kísérletezzék ki, hogy viszonyaik között az őshonos fajokon kívül mely exótákkal tudják fejlesztési tervük több-, jobb- és olcsóbb fa termelésének célkitűzésej]t mielőbb elérni. Indokoltnak látszik tehát, hogy beszámoljak az agostyáni arborétum keletkezéséről, a végzett telepítésekről, azok fejlődéséről és az arborétum fejlesztési tervéről. A surdi, kámoni és csákánydoroszlói parkok érdeklődésemet az exoták főleg fenyők megismerése iránt keltették fel. 1953-ban kidolgoztam a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Osztályának,.Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata" című pályamun-
kamat. Pályázatomat az Akadémia elfogadta és ezzel a munka megindult. Az ERTI laboratóriumában elkészültek a talajvizsgálatok, majd az ERTI vezetősége lehetővé tette, hogy Majer Antal osztályvezető a kiszemelt terület növénytársulási felvételét elvégezze. A telepítéssel kapcsolatban első feladat volt az ültetési anyag megneveléséhez megfelelő csemetekert, majd pedig lehetőleg ennek közelében alkalmas és változatos terület biztosítása a tervezett telepítésekhez. Agostyán község határában, a Bocsájtó völgyében volt egy 0,3 ha-os fenyőcsemetekertünk (lásd az ábrát), környékén sarj eredetű, cca. 40 éves, 80%-ban gyertyán, 20%-ban elszórtan büklí-tölgy-cser-hárs-szil-vadcsereszinye stb. állomány állt. Kisebb területen hasonló korú, mag eredetű kocsányostölgy állomány áll dús cserjeszinttel. A vízfolyás mellett kitűnően fejlett égeres, kis területen pedig cca 45 éves vörösíenyő állomány díszlik. A területet állandó vízfolyás szeli ketté, mély, erdőesztétikailag szép, kanyargós völggyel, körülötte lankás, változó kitettségű, enyhén szeldelt terep. Tengerszintfeletti magassága 275 320 m között, évi csapadéka 650 700 mm. Mivel a jó termőhelyen álló rontott erdő mielőbbi átalakítása egyébként is aktuális volt, a választás erre a területre esett és kijelöltük a régi csemetekertet is magában foglaló arborétum helyét. Az arborétum területe 16 ha, pontos kitűzése, rétegvonalas térképének elkészítése és bekerítése 1954. évben megtörtént. Természetes, hogy a telepítések során az értékes vörösfenyő és égeres törzsállományként fentmaradt, a tölgyest pedig szakszerű, koronaszinti gyérítés után árnyas lomb- és fenyőfajtákkal telepítettük alá, hogy ezek második szintbeli viselkedését megfigyelhessük. Az arborétumban végzett talajvizsgálatok eredményeiből három jellemzőbbet sorolok fel: Talaj ph CaCO, % Humusz % hy 5 órás kapilláris vízemelés Kötöttség a) 0 20 cm 7,6 17,2 7,2 0,9 230 mm 20 40 cm 8,2 21,5 0,7 350 mm 43 40 80 cm 8,4 0,8 0,5 300 mm 38 80 cm 8,3 0,6 1,0 250 mm 46 b) 0 25 cm 6,3 0 10,0 1,5 290 mm 25 55 cm 6,3 0 1.0 210 mm 45 55 loocm 7,8 nyomok 1,0 200 mm 45 100 cm 8,2 8,6 1,4 250 mm 63 el 0 30 cm 6,8 0 8,2 1,0 220 mm 30 60 cm 7,2 nyomok 1,0 320 mm 45 60 cm 8,5 34,4 0,4 290 mm 35 A talajvizsgálatok eredményéből látható, hogy a választott terület céljainak megfelel, talaja humuszban gazdag, mély, helyenként mészben dús, másutt mész csak nyomokban, megmunkálhatósága normális; e tulajdonságok a kedvező terep és változó kitettségi viszonyokkal, átlagos 300 m-es tengerszint feletti magassággal párosulva változatos körülményeket teremtenek, s ezeket a területeket átszelő vízfolyás további előnyös lehetőségekkel egészíti ki. Az arborétum növénytársulási felvétele alkalmával öt típus volt megállapítható; ezek az alábbiak: 1. Szagos müge foltos gyertyános-tölgyes. (Asperula típus) A terület zömén ez található. Talaj mély löszön rozsdabarna erdőtalaj. E középnedves viszonyok között a talajt gyér alom, tipikus szelíd humusz takarja.
A gyertyános-tölgyes faállamányban a kocsánytalan tölgy helyett inkább csert találunk, de a gyertyán helyett is sok a kislevelű hárs. Mezei juharon és szilen kívül a melegebb termőhelyi viszonyok következtében sok a madárcseresznye. A cserjeszint úgyszólván teljesen hiányzik. A szomszéd erdőrész kisebb területére telepített amerikai kőris újulata gyakori csak és itt-ott egynéhány tölgy csemete. Aljnövényzetben az Asperula odorata laza foltjai a jellemzőek, szokásos kísérőivel. Érdekes és nyilván a fagyzug és nedvesebb viszonyok kerülése miatt bükk is fordul elő ÉK-i kitettségben, kisebb foltokat képezve a domborulatokon. 2. Bükksásos gyertyános-tölgyes. (Carex pilosa típus) A terület DNY-i szegélyének fennsíkja erősebben kilúgozott, gyengén podzolos rozsdabarna erdőtalaj. E gyertyános-tölgyes talaját Carex pilosa szövedéke borítja. Az előzőnél valamivel szárazabb és savanyúbb viszonyokat jeleznek kísérői is. Egy foltján gyenge amerikai kőris fiatalos van. Gyér lombkoronája hatására még erősebb a Carex pilosa szövedéke és a talaj kihasználatlanságát egyéb magaskórósok is jelzik. Délnyugati csücskében a vörösfenyő telepítés szépen díszlik. 3. Podagrafüves gyertyános-tölgyes. (Aegopodium podagraria tip.) A vízmosás ÉK-i oldalának laposa nedves, vastag, laza, szelíd humuszos, iszapos. Itt fekszik a csemetekert is. Lombkoronaszintben a magaskőris, mezeiszil, rezgőnyár, éger, fehérfűz jelzi e változó viszonyokat. A cserjeszintje szórványos, dús aljnövényzettel. 4. Egeres sáv. A vízmosás keskeny, meredek, nedves viszonyai közt égeres, alatta feketebodza és amierikai kőris újulat, valamint dús magaskórós lágyszárúak alkotnak vegetációt. 5. Cserjeszintes kocsányos-tölgy telepítés. A terület DK-i részének kocsányostölgy telepítése alatt dús cserjeszint jelzi a talaj kihasználatlanságát. Gyertyános-tölgyes állott itt is. A gyertyánt igyekszik pótolni a cserjeszint: gyertyánból-hársból-szilből-vörösgyűrűből-mogyoróból és kányabangitá.ból. Alattuk Asperula odorata foltok, sok a gyér árnyalás következtében fellépő nedvesebb vágásnövényzet. A Bocsájtó völgy bejárásánál érdekes az erősen DNy-i hatást mutató (alpinbalkáni) Knautia dryneia fellépése, ami valószínűleg legkeletibb előfordulása. Ugyanitt a magashegységi Equisetum maximum (atl-med.) és Heracleum sphondilium is előfordul. A talajvizsgálatok elemzése és a növénytársulások felvétele, ezek eredményeinek térképen és terepen történt rögzítése után vehette kezdetét a részletes tervezés. Az arborétum elsődleges célja a szóbajöhető és beszerezhető exóta fafajok, elsősorban fenyőfélék állomány szerű, elegyes és részben elegyetlen telepítése és ezek alapján megfigyelések, értékelések végzése. Másodlagos célja tanulmányi, az állomány telepítésére szóba nem jöhető fafajokból és változatokból gyűjteményes csoportok telepítése. Célja végül erdőesztétikai, aminek érdekében tágas térségeken szolitereket telepítünk, szegélyeket képezünk ki és színhatásokat teremtünk..
Az arborétum utakkal kellően feltárt, az egyes áliamányfoltok között pedig bejáró utakat képezünk ki. Szó van a bejárati főútvonal kövezéséről, a főútvonal javított földúttá való kiképzéséről, a bejáró útak sóderezéséről, valamint egy stílszerű őrház építéséről. Ezek a Vértesi Áll. Erdőgazdaság távlati terveiben szerepelnek. A közeljövőben módját kell ejteni az egyes egyedek és állományfoltok táblával történő megjelölésének is. Az arborétumi kísérleti telepítés helyszínrajzát a térkép szemlélteti. Az arab számokkal jelzett parcellák nagyságát, az ott telepített növények neveit, ültetési hálózatát a telepítés ideje szerint csoportosítva az ismertetés végén található kimutatás tartalmazza. A sokféle mag és csemete beszerzése, a csemeték nevelése, iskolázása és kiültetése igen nagy gondot, fáradtságot és szívós kitartást kíván. Waczula János kerületvezető erdész fáradtságot nem kímélve, a kényesebb munkákat személyesen elvégezve igaz lelkesedéssel, kitartó ügybuzgalommal építi és ápolja az arborétumot. Állandó szakmunkásgárdát nevelt ki az agostyáni lányokból, aszszonyokból, akik az arborétumban évek óta lelkiismeretes odaadással dolgoznak és így méltán tekintik saját érdemüknek a kiváló megmaradásokat, szép eredményeket. Ma, amikor már több éves megfigyelés és tapasztalat van mögöttünk, megállapíthatjuk, hogy a telepített fajok és változatok nagy része az adott körülmények között sokatigérően fejlődik. Biztos vagyok benne, hogy a sok között. minden ellenkező véleménnyel szemben több magára vonja majd a szakemberek figyelmét és fatömegével, valamint egyéb értékével jelentős szerepet foglal majd el a magyar erdőgazdálkodásban. Annak ellenére, hogy már jelentős fajta és fajtaváltozat van arborétumunkban, még távolról sincsen készen. A telepítést sem tekintjük távolról sem befejezettnek. Eddig a 16 ha területből 8,60 ha-t telepítettünk be. Régebbi telepítésekből fenntartunk cca 1,50 ha-t, a tervezeitt füves tisztás szoliterekkel tarkítva 1,4 ha, az útak stb. elfoglalnak ugyancsak cca 1,5 ha-t, így még 3 ha terület áll további telepítés céljára rendelkezésre. Ennek egy része a patak medre felett fekszik, hová még több nedvességigényes lomb- és fenyőfajtát kívánunk telepíteni, egy része további Abies-varietasoknak van fenntartva, egy rész pedig Picea gyűjteménynek. Hátra van még az arborétum esztétikai kiképzésének a java is. Ezt sokféle és sokszínű cserjeféleségekkel tervezzük, melyek gyűjtését ugyancsak megkezdtük már. Végezetül kötelességem köszönetet mondani az Országos Erdészeti Főigazgatóságnak, hogy lehetővé tette az üzemi munkák mellett az azoknál jelentősen költségesebb exótatelepítés végrehajtását, létrehozatalát, és hogy a munkámat folyamatosan támogatta. Köszönöm a Vértesi Állami Erdőgazdaság Vezetőségének, hogy időközben történt áthelyezésem ellenére hozzájárult, hogy a megkezdett munkámat az Erdőgazdaság erdőművelési előadójával szorosan együttműködve tovább végezhessem és irányíthassam. Mindazon szakembereknek pedig, akiknek kedvük és ambíciójuk van e munkához, azt ajánlom, használják ki az Országos Erdészeti Főigazgatóság ezirányú engedélyét, létesítsenek saját körülményeik között exota gyűjteményeket. Biztos vagyok benne, hogy a sok egyéni örömön túlmenően nagy lépéseket teszünk egyesült erővel a magyar erdőgazdálkodás fejlesztése érdekében.
Telepítési fajtajegyzék I. 1955. évben : 1. 0,15 ha : 4,0 X 4,0 m-es kötésbe Taxodium distichum 2,0 X 2,0 m-es kötésbe Cryptomeria japonica Egy csoportba Thuja plicata Cunninghamia chinensis 2. 0,01 ha: 3,0 X 3,0 m-es kötésbe Cryptomeria japonica Thuja plicata váltakozva Thuja warreanaval 3. 0,10 ha: 5,0 X 5,0 m-es kötésbe Larix europea 1,2 X 1,2 m-es kötésbe Castanea sativa váltakozva Abies albaval Juniperus virginiana 4. 0,20 ha : 5,0 X 5,0 m-es kötésbe Larix europea 1,2 X 1,2 m-es kötésbe Quercus borealis váltakozva Abies albaval Thuja plicata váltakozva Thuja warreanaval 5. 0,10 ha : 4,0 X 4,0 m-es kötésbe Pinus ponderosa 2,0 X 2,0 m-es kötésbe Juniperus virginiana Thuja orientális 6. 0,60 ha : 1,5 X 1,2 m-es kötésbe Pinus nigra v. corsicana Csoportok Pinus nigra v. calabrica Pinus nigra v. leucodermis, választóknak Juniperus virginiana 7. 0,10 ha: 1,2 X 1,2 m-es kötésbe Pinus strobus Thuja warreana 8. 0,07 ha : 1,2 X 1,2 m-es kötésbe Pinus excelsa 9. 0,16 ha : 1,5 x 1,5 m-es kötésbe Elszórt csoportokba Chamaecyparis pisifera Libocedrus decurrens Thuja occidentalis 10. 0,15 ha : 4,0 x 4,0 m-es kötésbe. Pseudotsuga glauca 2,0 X 2,0 m-es kötésbe II. 0,10 ha : 1,5 X 1,5 m-es kötésbe Abies alba Taxus baccata 12. 0,70 ha : 1,2 x 1,2 m-es kötésbe Picea excelsa 5,0 X 5,0 m-es kötésbe Pseudotsuga glauca Pseudotsuga taxifolia Thuja orientális 13. 0,10 ha : 2,5 X 2,5 m-es kötésbe Tsuga canadensis Egymástól távol 3 db Sequoia gigantea //. 1956. évben : 14. 0,05 ha : 1,2 X 1,2 m-es kötésbe Pinus peuce Thuja orientális 15. 0,05 ha : 1,2 X 1,2 m-es kötésbe Pinus rigida Juniperus virginiana
16. 0,10 ha: 5,0 X 5,0 m-es kötésbe Cédrus libani 2,5 X 2,5 m-es kötésbe Ilex aquifolium Berberis julianae Lonicera örökzöld varietas 17. 0,20 ha : 3,0 X 3,0 m-es kötésbe Thuja plicata Elegyesen Libocedrus decurrens Távol egymástól 3 db Sequoia gigantea 18. 0,35 ha: 5,0x5,0 rp-es kötésbe Larix europea 1,0 X 1,0 m-es sűrítés Abies alba Picea excelsa Fagus silvatica 19. 0,35 ha : 5,0 X 5,0 m-es kötésbe Larix sibirica 1,0 X 1,0 m-es sűrítés Abies alba Picea excelsa Fagus silvatica 20. 0,80 ha : 4,0 X 4,0 m-es kötésbe Pseudotsuga taxifolia 1,0 X 1,0 m-es sűrítés 21. 0,60 ha : 45 éves kst-es alátelepítése csoportosan, 1,2 X 1,2 m-es kötésbe Abies alba Thuja plicata Fagus silvatica Tilia cordata Prunus serotina Acer ginnala 22. 0,50 ha : 45 éves VF-es alátelepítése csoportosan, 1,2 X 1,2 m-es kötésbe Abies alba Tilia cordata III. 1957. évben : 23. 0,35 ha: 4,0 X 3,0 m-es kötésbe Larix leptoletis Csoportosan Larix coreana 24. 0,05 ha: 1,5 X 1,5 m-es kötésbe Pinus maritima Thuja orientális 25. 0,05 ha : 3,0 X 3,0 m-es kötésbe Abies concolor 1,5x1,5 m-es kötésbe Chamaecyparis lawsoniana glauca 26. 0,05 ha : 3,5 X 3,5 m-es kötésbe Liriodendron tulipifera 27. 0,10 ha : 1,2 m-re levő pasztákba Quercus borealis makkvetés / V. 1958. évben : 28. 0,10 ha : 1,2 m-re levő pasztákba Juglans nigra magvetés 29. 0,10 ha : 1,5 X 1,5 m-es kötésbe Quercus pallustris 30. 0,05 ha: 1,5 X 1,5 m-es kötésbe Gymnocladus dioicus 31. 0,15 ha: 1,2 x 1,2 m-es kötésbe Phellodendron amurense 1,2 x 1,2 m-es kötésbe Juglans cordiformis ailantifolia Cercis canadensis 32. 0,05 ha : 2,5 x 2,5 m-es kötésbe Ginkgo biloba 1,2 x 1,2 m-es sűrítés Prunus serotina
33. 0,01 ha : 1,5 X 1,5 m-es kötésbe Quercus alba elongata 34. 0,05 ha : 2,5 X 2,5 m-es kötésbe Quercus heterophilla változatonként 2 3 db Quercus pannonica Quercus libanii Quercus imbicaria Quercus pseudosuber Quercus cochleata Quercus coccinea Quercus nigra 1,2 X 1,2 m-es sűrítés Aucuba japonica Hypericum (örökzöld) 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42 0,10 ha : 2,5x2,5 m-es kötésbe Platanus occidentalis Elegyesen Platanus orientális 0,15 ha: 1,2x1,2 m-es kötésbe Pinus silvestris 0,40 ha : 1,2 x 1,2 m-es kötésbe Abies Nordmanniana 0,35 ha: 1,2 x 1,2 m-es kötésbe Abies cephalonica 0,02 ha : 3,0 x 3,0 m-es kötésbe Abies nobilis 0,10 ha: 2,5 X 2,5 m-es kötésbe Taxodium distichum 0,15 ha: 5,0 X 5,0 m-es kötésbe Thuja plicata 1,2 X 1,2 m-es kötésbe Abies nobilis 5,0 X 5,0 m-es kötésbe Libocedrus decurrens 1,2 x 1,2 m-es kötésbe Abies cephalonica '. Thujopsis dolobrata 0,20 ha : Gyűjtemény csoportosan, 3-20 db változatonként Chamaecyparis Laws. glauca Chamaecyparis pisifera Chamaecyparis pisifera plumosa aurea! Chamaecyparis pisifera squarrosa Chamaecyparis obtusa Chamaecyparis tyoides ericoides 43. 0,10 ha : Gyűjtemény csoportosan, 1 2 db változatonként Thuja occidentalis Thuja occidentalis aurea Thuja occidentalis compacta Thuja occidentalis fastigiata Thuja occidentalis globosa Thuja plicata 44. 0,35 ha : Gyűjtemény tág hálózatban, 1-2 db változatonként Populus alba x boleana Populus alba varietas Populus trichocarpa germanica Populus trichocarpa angliai Populus trichocarpa kanadai Populus trichocarpa coreana Populus angulata italiea Populus generosa Populus deltoides Populus gelrica Populus marilandica x- berolensis Populus nigra X nigra Populus deltoides Missouriensis Populus oxford Populus thevestina Populus regenerata hollandi Populus regenerata v. erecta
Populus canescens Populus canescens boleana Populus tremula Populus andosklogyin (angliai). Az eddig felsorolt fajokon és változatokon kívül még az alábbi fajok és változatok vannak szoliterként, kisebb dekoratív csoportként, főútvonalak szegélyeként az arborétumba kiültetve, illetve a csemetekertben kiültetésre előkészítve : Abies cilicica Abies pinsapo Acer campestre Acer platanoides Acer pseudoplatanus Acer sacharinum Acer tataricum Betula pendula Buxus varietasok Catalpa bignonioides Cédrus atlantica Cryptomeria elegáns Davidia involucrata Fagus silvatica atropurpurea Fraxinus americana Fraxinus excelsior Hyppophae rhamnoides Juniperus communis Juniperus hibernica Juniperus chinensis Fitzeriana Juniperus sabina Juniperus sabina tamariscifolia Juniperus pseudocupressus Koelreuteria paniculata Laburnum anagyroides Maciura pomifera Magnólia soulangeata Magnólia cobus Picea omorica Picea alba Picea pungens costeriana Pinus banksiana Pinus yeffrei Pinus resinosa Prunus mahaleb Prunus pad us Prunus lausoceranus Quercus robur Quercus cerris Quercus petraea Robinia pseudacacia Sophora japonica Taxus baceata aurea Taxus baccata erectis Az erdőgazdaságok gazdasági tevékenységének elemzése az 1957-58. gazdasági évi mérlegbeszámoló alapján* SÜTŐ DEZSŐ főelőadó P. M. Az erdőgazdálkodás jellegénél fogva igen hosszú termelési ciklusú munka. Az erdőgazdasági szakemberek éppen ezért hosszabb távlatokban gondolkoznak, terveznek, mint más népgazdasági ágak szakemberei. Az erdőgazdaságok gazdálkodásának eredményei és hibái jobban értékelhetők és könnyeben szemléltethetők hosszabb időszak, több év vonatkozásában. E kétségtelen tények ellenére o gazdasági éves mérleg adatainak elemzéséből leszűrhető tapasztalatok hasznosítása igen komoly lehetőséget adhat a gazdaságok vezetőinek a gazdálkodás színvonalának további javításához. A következő tanulmányban az éves mérlegek adataiból levonható néhány úgy gondoljuk figyelmet érdemlő megállapítást szeretnénk az érdeklődés reflektorfényébe állítani. A konkrét adatok elemzésénél, az eredmények értékelésénél mindenekelőtt figyelembe kell vennünk azokat a körülményeket, a politikai és gazdasági helyzetet, mely adott körülmények között és helyzetben az eredmények létrejöttek. Milyen közgazdasági talajon" érték el tehát termelési sikereiket az erdőgazdaságok? * Megvitatás céljából közli a Szerkesztőbizottság. I. II.