A keresetlevél Tisztelt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság! Alulírott (székhelye: 1114 Budapest, Bartók Béla út 49.) felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetû Gyerekeknek Alapítvány képviselõje: Ujlaky András kuratóriumi elnök meghatalmazással igazolt képviselõi: dr. Farkas Lilla ügyvéd (Budapest, 1093, Lónyay utca 34. III/21.) és a Kárpáti, Margitics és Gacsályi Ügyvédi Iroda (ügyintézõ: dr. Kárpáti József ügyvéd ;1055 Budapest, Stollár Béla utca 22.) útján a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (3525 Miskolc, Városház tér 8.) alperes ellen az egyenlõ bánásmód követelménye megsértésének megállapítása iránt indítandó perében az az alábbiakat adjuk elõ. I. Tényállás A III-76/59.304/2004. sz. határozatának 3. pontjában a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyûlése 2004. április 8-án integrálta igazgatásilag és gazdaságilag 2004. július 1-jével a Bulgárföldi Általános és Magyar-angol két tanítási nyelvû Iskolához (Miskolc, Fazola Henrik u. 2.) az Erenyõi Általános Iskolát (Miskolc, Faller J. u. 9.) és a Kuti István tagiskolát (Miskolc, Szén u. 11.) Komlóstetõi Általános Iskolához (Miskolc, Olvasztár u. 1.) a Fazola Henrik Általános Iskolát (Miskolc, Téglagyár u. 3.), valamint a Selyemréti Általános és Magyar-angol Két Tanítási Nyelvû Iskola és Városi Pedagógiai Intézethez (Miskolc, Éder Gy. U. 1.) a József Attila Általános Iskolát (Miskolc, József A. u. 44.) A határozat 3/b. pontja értelmében a Közgyûlés [e]zzel egyidejûleg az alábbiakban felsorolt intézmények alapító okiratait (telephely, feladat ellátást szolgáló vagyon és körzet tekintetében) a 14-27. sz. mellékletek szerint módosítja. A mellékletek a nevezett iskolák alapító okiratainak módosítást követõ változatait tartalmazzák. Ezek szerint az iskolák a következõ feladatokat látják el: integrációs felkészítést, nevelést és oktatást, valamint a kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nappali rendszerû nevelés-oktatást is. Az integrált intézmények körzethatárait a telephelyen és a székhelyen határozta meg, tehát a beiskolázási körzet tekintetében nem valósult meg az integráció. Székhelyek: a Bulgárföldi, a Komlóstetõi és a Selyemréti Általános iskolák. A többi iskola telephelyi iskola. A Selyemréti és a József Attila egymástól 200 méterre, a Komlóstetõi és a Fazola egymástól gyalog 15 percre van. A Bulgárföldi iskolát a korábban már összevont Perecessel és Erenyõvel vonták össze. Utóbbi kettõ egymástól 2-3 buszmegállóra van.
Integrációs normatívát települési szinten 2003-2004-ben 243, 2004-2005-ben 271 gyerek után igényelt a város. Nincs adat arra, hogy a perbeli iskolák kapnak-e integrációs normatívát. Valamennyi székhely és telephelyi iskolában külön ballagtak a diákok. 1. A perbeli iskolák tanulói összetétele az alábbiak szerint alakul: Tanulói létszám: J. A.: 172 fõ; S.: nincs adat. K.: 361 fõ; F.: 303 fõ Kuti: 115 fõ; Erenyõi: 131 fõ (2004/2005); Bulgárföldi: 346 fõ (2004). Cigány és hátrányos helyzetû tanulók: József Attila: 97 %, Selyemréti: 9,4 % Komlóstetõ: 10 %, Fazola 73 % (hátrányos helyzetû K.: 30 %, F.: 56 %). Kuti: 68 %; Erenyõi: 8 % (hátrányos helyzetû: K: 78% - E: 18 %) 2. Az oktatásba történõ bekapcsolódás feltételei Volt József A.: A fenntartó nem kezdeményezte, az intézmények és pedagóguscsoportjaik sem tettek kísérletet arra, hogy a tanulók képességeit elõzetesen felmérjék, s ennek alapján hozzanak szakmailag megalapozott döntéseket az átszervezés, az osztályba sorolás mikéntjeirõl. Átjárás a József Attilából a Selyemrétibe gyakorlatilag nincs, a gyerekek szakkörökre sem járhatnak át a nagyobb választékot nyújtó Selyemrétibe. Volt Fazola: Az anyaiskolába járó gyerekek szülei szintén tiltakoztak, õk a cigány gyerekek nagyobb számban történõ beiskolázását sérelmezték. 3. Az oktatásra vonatkozó követelmények megállapítása Volt József A.: Tagozat nincs az iskolában, bontott csoport egy van technikából. Az anyaintézmény szakköreire a gyerekek nem járhatnak át, mert még nem kaptak engedélyt. A taneszközök elavultak, amortizálódtak, a gyerekek összességében nem megfelelõ körülmények között tanulnak. A gyerekek csak német nyelvet tanulhatnak alapóraszámban, míg az informatika terén nem áll rendelkezésre korszerû számítógépes park és internet. Bulgárföldi: A Bulgárföldi iskola magyar-angol két tanítási nyelvû intézmény a gyerekek felvétele képességvizsgálathoz kötött évfolyamonként 3 tantárgyat (természetismeret, ének, testnevelés) angolul tanulnak. Diákjainak 50 %-át körzeten kívülrõl iskolázza be. Bontásban tanulják a következõ tantárgyakat: magyar, matematika 4-8.; kiscsoportos foglalkozásban van tehetséggondozás és felzárkóztatás. 4. évfolyamtól választásuk alapján tanulhatnak magasabb óraszámban idegen nyelvet a választható órakeret terhére. 4. Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele
Volt József A.: A József Attila Miskolc egyik legszegényebb negyedében, található. Az iskolaépület és a mellette lévõ sportpálya állaga rendkívül elhanyagolt. Tornaterem az iskolában nincs. Tanulói WC-bõl emeletenként egy-egy található. A mellékhelyiségek nem zárhatók. Az épület oktatás céljára egyáltalán nem megfelelõ. Ebédlõ nincs, csak konyhaszoba, ahol a gyerekek étkeznek. A tanárokra esõ gyereklétszám 18-20 fõ. Fejlesztések, beruházások az elmúlt években nem voltak. Volt Fazola: Idegen nyelvek tekintetében a Komlóstetõi Iskolában már alsó tagozatban alapképzés része az angol, német nyelvek oktatása, felsõ tagozaton pedig emelt szintû a nyelvoktatás, mindemellett a tanulók az iskolán kívüli tevékenységek keretében francia és eszperantó nyelvet is választhatnak. Ezzel szemben a Fazolá[ban] angol és német nyelvet tanulhatnak a gyerekek alapóraszámban a negyedik osztálytól. Lényeges a különbség a tanórán kívüli tevékenységek választékában is. Az anyaiskolában három mûvészeti iskola mûködik, melyen a gyerekek mintegy 50 %-a tanul, az iskolában továbbá 14 szakkörbõl válogathatnak a gyerekek, ezzel szemben a Fazolában hét szakkör mûködik és egy mûvészeti iskola. Kirándulásokra a felsõsöket viszik el, de csak akkor, ha pályázati pénzt nyer az iskola. Az un. nem cigány iskolákban (Selyemrét, Bulgárföld, Komlóstetõ) szembetûnõen jobbak az intézmények személyi, tárgyi és költségvetési feltételei. A szolgáltatásból, pl. a két tannyelvûségbõl nem, vagy nagyságrendekkel csekélyebb mértékben részesülnek bizonyos jellemzõik alapján a tagiskolai gyerekek, függetlenül attól, hogy vannak-e közöttük a képességeik alapján helytállni képes gyerekek. Kuti-Erenyõi: Iskolák felszereltsége tekintetében az Erenyõi az felsoroltak tekintetében jobban áll: épület állaga, sportudvar, tornaterem, játszótér, könyvtár, szaktanterem, logopédus; a felsoroltak tekintetében a Kuti áll jobban: új számítógépek, fõzõkonyha; Bulgárföldi: szaktanterem: 4, tornaterem, játszótér, sportudvar, mosdók 2-2 szintenként. II. Keresetünk jogszabályi alapja A 2004. január 27. napján hatályba lépett, Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. e) pontja szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minõsül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levõ személyhez vagy csoporthoz képest kedvezõtlenebb bánásmódban. Az idézett rendelkezés p, pontja szerint a társadalmi helyzeten melynek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kötv.) 121. (1) bek. 14. pontjában meghatározott hátrányos helyzet felel meg - alapuló hátrányos megkülönböztetés is szankcionálandó. A rendelkezés a 7. (2) bekezdése szerint: magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat. Az Ebktv. 9. -a szerint közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minõsül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minõsülõ, látszólag az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõ rendelkezés, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkezõ egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévõ személyhez vagy
csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. A 10. (2) bekezdése szerint jogellenes elkülönítésnek minõsül az a magatartás, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerû indok nélkül - elkülönít. A 4. b, pontja értelmében az Ebktv. hatálya kiterjed a helyi önkormányzatokra és ezek szerveire, míg a g, pont értelmében a közoktatási intézményekre is. Az oktatásra vonatkozó fejezet az alábbi, a kereset szempontjából releváns rendelkezéseket tartalmazza. A 27. (1) bekezdés szerint az egyenlõ bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy elõírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlõ bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történõ bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggõ juttatásokhoz való hozzáférés, (3) Az egyenlõ bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, Az Ebktv. 12. szerint az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatti igények személyiségi jogi per során érvényesíthetõk. A Ptk. 76. szerint a személyhez fûzõdõ jogok sérelmét jelenti - többek között - az egyelõ bánásmód követelményének megsértése is. A 20. (1) bekezdés c) pontja szerint az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság elõtt személyiségi jogi pert indíthat a társadalmi és érdekképviseleti szervezet is, ha az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti. A miniszteri indokolás kiemeli, hogy a közérdekû perindítás feltétele, hogy az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése olyan tulajdonságon alapuljon, amely a személyiség lényegi vonásának tekinthetõ, vagyis a személyiség lényegéhez közvetlenül kapcsolódjon. Az Alkotmánybíróság eddig a vallási vagy más világnézeti meggyõzõdést, illetve a nemzetiségi vagy etnikai hovatartozást tekintette a személyiség ilyen lényegi vonásának. Jelen kereset elsõdlegesen a tanulók etnikai hovatartozásán, másodlagosan pedig hátrányos helyzetükön alapul. A személyhez fûzõdõ jogok - így az egyenlõ bánásmód követelményének - megsértése
jogkövetkezményeit a Ptk. tartalmazza. 84. (1) bekezdés értelmében akit személyhez fûzõdõ jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következõ polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértõ eltiltását a további jogsértéstõl; c) követelheti, hogy a jogsértõ nyilatkozattal vagy más megfelelõ módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértõ részérõl vagy költségén az elégtételnek megfelelõ nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl rendelkezik az integrációs felkészítésrõl. 39/E. (1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevõ tanulók (a továbbiakban: integrációs felkészítésben részt vevõ tanulók), akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt az integrációs felkészítésben részt vevõ tanulók összevonásával. E rendelkezések alkalmazásában a tanulók összevonását jelenti, ha a) a településen egy iskola mûködik, évfolyamonként egy osztállyal és az integrációs oktatásban részt vevõ tanulók osztályon, osztálybontás esetén csoporton belüli aránya meghaladja az ötven százalékot, b) a településen több iskola mûködik, és azok közül bármelyikben az integrációs felkészítésben részt vevõ valamennyi tanuló létszámának az iskolába járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya huszonöt százalékkal magasabb, mint az összes iskolában integrációs felkészítésben részt vevõ tanulók létszámának az összes iskolába járó tanulók létszámához viszonyított aránya, c) az iskolában évfolyamonként több osztály mûködik, és évfolyamonként az egyes osztályokban integrációs felkészítésben részt vevõ tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérõ az osztályok között, amennyiben ez az eltérés meghaladja a huszonöt százalékot. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában iskola alatt mindig az azonos típusú iskolát kell érteni, beleértve a többcélú intézménynek az iskola típusának megfelelõ intézményegységét is. (3) Az integrációs felkészítés az általános iskola elsõ és ötödik, illetve a szakiskola kilencedik évfolyamain indítható. (4) Az integrációs felkészítésre egyebekben a 39/D. -ban foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a miniszter által kiadott pedagógiai rendszerben meghatározottak szerint a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevõ tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot; a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élõ nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot is oktatni kell. III. A bizonyítás Az Ebktv. 19. (1) bekezdése értelmében az egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekû igényérvényesítésre
jogosultnak kell bizonyítania, hogy a) a jogsérelmet szenvedõ személyt vagy csoportot hátrány érte, és b) a jogsérelmet szenvedõ személy vagy csoport a jogsértéskor - ténylegesen vagy a jogsértõ feltételezése szerint - rendelkezett a 8. -ban meghatározott valamely tulajdonsággal. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak bizonyítása esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a) megtartotta, vagy b) az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani az egyenlõ bánásmód követelményét. Jelen perben tehát felperesnek azt kell bizonyítania, hogy alperesek úgy valósították meg a perbeli iskolák ún. igazgatási összevonását, hogy azzal egyben az ott tanuló cigány gyermekeket jogellenesen elkülönítették, a meglévõ elkülönítést fenntartották, ill. hogy látszólag az egyenlõ bánásmód követelményének megfelelõ intézkedésük a cigány tanulókat a nem cigány tanulókhoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányos helyzetbe hozta. A felperes által becsatolt alapító okiratok és a pedagógiai szakértõi vélemény egyértelmûvé teszik, hogy alperesek akkor, amikor igazgatásilag összevonták a perbeli iskolákat, ám a beiskolázási körzethatárokat az intézményeken belül elkülönülten fenntartották ill. nem bontották le, látszólag ugyan megfeleltek az egyenlõ bánásmód követelményének, ám mulasztásukkal a tagiskolák cigány tanulóit közvetetten hátrányos különböztették meg. A körzethatárok módosításának ill. az alapító okiratban vállalt integrációnak az elmulasztása oda vezetett, hogy a tagiskolákban tanuló cigány gyermekeket jogellenesen különítették el a bázis intézményekben tanuló nem cigány gyermekektõl. Az elkülönítés hátrány, mert az azonos emberi méltóságot kérdõjelezi meg. Az integrációt természetesen nehéz megvalósítani, fõképp akkor, amikor összeszokott tanuló közösségekrõl és eltérõ tagozatos osztályokról van szó. Lehetett volna azonban olyan lépéseket tenni, amelyek jelzik az integrációra való törekvést. Így például lehetett volna közös évnyitót,évzárót, ballagást, zenei és sportfoglalkozásokat, délutáni szakköröket és kirándulásokat tartani. Ez azonban nem történt meg. A hátrány a tényállásban leírtak szerint fennáll még az iskolák által nyújtott szolgáltatások biztosítása és igénybevétele és az oktatásra vonatkozó követelmények megállapítása tekintetben. A felperes alapító okiratával igazolja, hogy céljai közt szerepel az integráció és az esélyegyenlõség megteremtése a gyermekek számára, ill. a harc a diszkrimináció ellen (4. pont). A felperes által végzett közhasznú tevékenységek között szerepel az emberi és állampolgári jogok védelme és a hátrányos helyzetû csoportok társadalmi esélyegyenlõsének elõsegítése (5. pont). Az alperes mind személyében mind pedig a per tárgya szempontjából az Ebktv. hatálya alá esik. IV. A szankciók A személyhez fûzõdõ jogok megsértésének objektív szankciói közül a felperes a kártérítésre kötelezésen kívül mindegyik alkalmazását szükségesnek látja. Az alperes a társadalom legelesettebb, Miskolcon és BAZ Megyében is jóval az országos átlag fölött reprezentált csoportjának legkiszolgáltatottabb tagjait gyermekeit különíti el a többségi gyermekektõl. Az
egyenlõ bánásmód követelményének megsértése miatti objektív szankcióknak alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az okozott hátrányt megszüntessék, tehát a jogkövetkezményeknek ugyanilyen nyilvánosság elõtt is meg kell jelenniük. A jogsértés megállapításán túlmenõen, annak abbahagyása, attól való eltiltás, a nyilatkozattal történõ elégtétel adás, és a sérelmes helyzet megszüntetésének biztosítása megfelelõ objektív szankció lehet az alperessel szemben. A jogellenes elkülönítés és az integrációnak az alapító okiratban vállaltakkal szembeni elmulasztását az alperes egy integrációs terv megalkotásával és végrehajtásával tudja a leghatékonyabban orvosolni, s a jelenlegi illegális helyzetnek is ez az adekvát megoldása. Az integrációs terv a felperes álláspontja szerint olyan igazgatási problémák rendezését kívánja meg, amelyek az iskola fizikai állapotából, az iskolába való bejutás és az ott elérhetõ szolgáltatásokhoz való hozzájutás rendszerébõl, a munkatársakból, a faji hovatartozástól független felvétel biztosítása érdekeit szolgáló iskolai körzethatárok olyan kompakt egységekbe való átrendezésébõl ill. a helyi rendeleteknek a várható problémák megoldásához szükséges módosításából adódnak. V. A kereset Az elõadottak alapján keresettel fordulunk a bírósághoz, és a már hivatkozott törvényhelyek alapján kérjük, hogy: 1. állapítsa meg a bíróság, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy a III-76/59.304/2004. sz. határozatával integrálta igazgatásilag és gazdaságilag 2004. július 1-jével b) a Bulgárföldi Általános és Magyar-angol két tanítási nyelvû Iskolához (Miskolc, Fazola Henrik u. 2.) az Erenyõi Általános Iskolát (Miskolc, Faller J. u. 9.) és a Kuti István tagiskolát (Miskolc, Szén u. 11.) c) Komlóstetõi Általános Iskolához (Miskolc, Olvasztár u. 1.) a Fazola Henrik Általános Iskolát (Miskolc, Téglagyár u. 3.), valamint a d) Selyemréti Általános és Magyar-angol Két Tanítási Nyelvû Iskola és Városi Pedagógiai Intézethez (Miskolc, Éder Gy. U. 1.) a József Attila Általános Iskolát (Miskolc, József A. u. 44.) úgy, hogy közben a beiskolázási körzethatárokat az igazgatási összevonásnak megfelelõen nem módosította, s így a felperes által képviselt cigány ill. hátrányos helyzetû gyermekeket jogellenes elkülönítette ill. a jogellenes elkülönítést fenntartotta, megsértette a felperes által képviselt tanulók, mint társadalmi csoportnak az egyenlõ bánásmódhoz való jogát. 2. állapítsa meg továbbá, hogy az alapító okiratban és a közgyûlési határozatban megjelölttel ellentétben az alperes nem tesz lépéseket az integráció megvalósítása érdekében ezzel összehasonlítható helyzetben lévõ, ám etnikai származásuk ill. társadalmi helyzetük alapján különbözõ gyermekeket a többségi gyermekekkel való összehasonlításban lényegesen nagyobb arányban hátrányos helyzetbe hoz. 3. kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, és tiltsa el az ilyen és hasonló jogsértésektõl;
4. kötelezze az alperest, hogy a jogsértés elkövetése miatt a Magyar Távirati Irodához eljuttatott közleményben fejezze ki sajnálkozásukat; 5. kötelezze az alperest, hogy a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/E. alapján valósítsák meg a székhelyi és telephelyi iskolák bevonásával az integrációs felkészítést. A T. Bíróság hatásköre a Pp. 23. (1) bekezdés g) pontján, illetékessége a Pp. 30. (1) bekezdésén alapul. A felek közötti jogvitában közvetítõi eljárás nem volt folyamatban, ám a felperes nyitott az egyezségre. A per tárgyának értéke meg nem határozható. A felperest, mint közhasznú társadalmi szervezetet az Itv. 5. (1) bekezdés d) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, tekintettel arra, hogy az egyesület képviselõje, Ujlaki András akként nyilatkozik, hogy az egyesületnek az eljárást megelõzõ naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységbõl származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Budapest, 2005. június 15.