Óbudai Almáskert Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert utca 37. Óbudai Almáskert Óvoda, Csicsergő Tagóvoda és Gázgyár lakótelepi Óvoda esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód programja 2017. 1
Tartalom I. Általános szabályok... 3 II. Az óvodai háttérből adódó feladatok... 8 III. Családi háttérből adódó feladatok... 14 IV. Együttműködés az óvodával... 17 V. A gyermekek jogai és kötelezettségei... 21 VI. A szülő jogai és kötelezettségei... 21 VII. A pedagógus jogai és kötelezettségei... 23 VIII. A gyermek fejlődésének értékelése... 24 IX. Az Esélyegyenlőségi Program megvalósítása... 26 X. Záró rendelkezések... 32 2
I. Általános szabályok Az intézményi esélyegyenlőségi program célja, hogy biztosítsa a köznevelési intézmény minden partnere számára az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését. A program meghatározza az óvoda hátteréből, a családi háttérből adódó feladatokat, az óvodával való együttműködés módjait, valamint a pedagógusok és a gyermekek jogait, kötelezettségeit. Az egyenlő bánásmód követelményét a köznevelési intézmény mint szerv, valamint a köznevelés szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor kötelesek megtartani. A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre, valamint az intézmény által szervezett programok, események esetében az intézményen kívülre is. 1. Helyzetelemzés A költségvetési szerv neve, székhelye: Óbudai Almáskert Óvoda (1033 Budapest, Szérűskert u. 37.) Tagintézménye: Csicsergő Tagóvoda (1033 Budapest, Szérűskert u. 41.) Telephelye: Gázgyár lakótelepi Óvoda (1031 Budapest, Gázgyár lakótelep) Fenntartójának neve, székhelye: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (1033 Budapest, Fő tér 3.) Irányító szervének neve, székhelye: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete (1033 Budapest, Fő tér 3.) Az Óbudai Almáskert Óvoda, a Kaszásdűlő lakótelep közepén, a bölcsőde mellett található, 1982-ben épült. 135 gyermek töltheti itt mindennapjait. Az Csicsergő Tagóvoda, mely 180 gyermek befogadására alkalmas, 1985 óta működik a kaszásdűlői lakótelepen. A Gázgyár lakótelepi óvoda 1912-ben épült, gyönyörű zöldövezetben található, 105 gyermek befogadására alkalmas. Az Óbudai Almáskert Óvoda 5, a Gázgyár lakótelepi Óvoda 4, a Csicsergő Tagóvoda 7 vegyes csoportban neveli és fejleszti az óvodás gyermekeket. 3
Az Óbudai Almáskert Óvoda és a Csicsergő Tagóvoda nevelőtestületének pedagógiai kultúráját jól jellemzi az a tény, hogy évek óta vezetik az ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskola óvodapedagógusi szakának nappali és esti gyakorlati képzését. Az óvodapedagógusok felkészültsége, tudása lehetővé tette számunkra, hogy saját magunk alkotta helyi nevelési program alapján dolgozzunk, amely kiváló minősítéssel rendelkezik. 2013 szeptemberében módosított nevelési programmal dolgozunk. Engedélyezett pedagógus álláshelyek Székhelyen: 12 fő Tagintézményben: 16,5 fő Telephelyen: 8 fő Összesen: 36,5 fő Az óvoda dolgozói szakképzett óvodapedagógusok és dajkák, akik hittel, lelkesedéssel, magas színvonalú nevelő munkával dolgoznak a gyermekekért. Óvodánkban a dajkák az óvodapedagógusok mellett a csoportokban dolgoznak, ezzel biztosítani tudjuk a folyamatos napirendet gyermekeink számára. Engedélyezett technikai létszám Székhelyen: 8,5 fő Tagintézményben: 13 fő Telephelyen: 6,5 fő Összesen: 28 fő Ellátandó alaptevékenysége o 851000-1 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása o 851011-1 óvodai nevelés ellátás, ezen belül a FPSZ III. kerületi tagintézménye szakvéleményével rendelkező beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek számára is nyújt szolgáltatást o 851012-1 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető és oktatható enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, mozgássérült, a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, illetve súlyos rendellenességgel küzdő gyermekek számára a tagintézményben, Szérűskert u. 41. szám alatt. o Óvodapedagógus főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának vezetése o 562912-1 óvodai intézményi étkeztetés o 562917-1 munkahelyi étkeztetés o 856099-1 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység (tanfolyamszervezés) o 682002-2 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 4
A módosított programunk címe: Az Óbudai Almáskert, a Csicsergő Tagóvoda és a Gázgyár lakótelepi Óvoda Játékos Természetismereti, Mozgás és Anyanyelvi Programja. A Program magában foglalja a családi nevelést kiegészítve az óvodás korú gyermekek széles körű nevelését, személyiségük teljes kibontakoztatását, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását. Programunk kiemelt területei a környezeti nevelés, a mozgásfejlesztés és az anyanyelvi nevelés, melyek preferálásával, az életkori sajátosságok figyelembe vételével élményekben gazdag, boldog óvodai életet szeretnénk biztosítani gyermekeink számára. Óvodánk nevelési alapelvei: a gyermek mindenek felett álló érdekét érvényesítjük, a gyermek a fejlődéséhez minden segítséget megkap, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlődését segítjük, a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése érdekében az óvoda szorosan együttműködik a szülőkkel, a gyermekközösség kialakítása a szülők közösségével együtt történik, a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi, a gyermek egyéniségének kibontakoztatása, tehetségének gondozása, az eltérő képességű gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása a mindennapi nevelő-oktató munka része, természetes és életközeli helyzetek teremtése, melyben a gyermek játszva, tevékenykedve, sokoldalú tapasztalatokat szerezve jut új ismeretekhez. Intézményünk 2004 óta partnerközpontú minőségi óvoda. Minőségfejlesztési mottónk: Minőségi munka, hatékony együttműködés gyermekeink és partnereink megelégedettsége érdekében. 2. Kötelezettségek és feladatok Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az óvoda nevelőtestülete és alkalmazotti közössége, a gyermekek szülei és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen az esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód program, az óvoda nevelőtestülete és alkalmazotti közössége ismerje és kövesse a programban foglaltakat, az óvoda nevelőtestülete és alkalmazotti közössége megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához, az elfogadott programot jól látható helyre függessze ki, s annak tartalmát a nevelési év nyitó értekezletén ismertesse a nevelőtestülettel és alkalmazotti közösséggel. 5
Az intézmény vezetője felelős: az esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy: tisztában legyen az esélyegyenlőségre, egyenlő bánásmódra vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkrimináció mentes nevelést-fejlesztést, a befogadó és toleráns légkört, megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel, egyenlő bánásmóddal kapcsolatos ismereteit bővítse, vegyen részt az ezzel kapcsolatos képzéseken, egyéb programokon, ismerje az esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód sérülése esetén jelezze azt az óvodavezetőnek. Minden az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó felelőssége, hogy ismerje az esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. A helyi esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód program kialakításkor figyelembe vettük, hogy az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni; az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket a 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapelve, hogy a gyermekekkel kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hogy a követelmény kiterjed minden olyan nevelésre, o amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy o amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy közvetve így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul; 6
az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen o az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, o a nevelés követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, o az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, valamint o a nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az intézménynek az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak: az óvodai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, az óvoda azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, a szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, a gyermekek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, a gyermekek fejlődésének értékelése. A fenti feladatokat részletesen a Program további fejezetei tartalmazzák. 7
II. Az óvodai háttérből adódó feladatok Az óvodai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok a következő témakörökhöz csoportosíthatóak: az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás, a követelmények teljesítése, a mulasztások, a csoport vagy személy jogellenes elkülönítése, valamint az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások. 1. Az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódáshoz tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok a) Felvétel, előjegyzés Az óvodába a gyermekeket Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata által meghatározott időszakban kell beíratni. Az előjegyzésre meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. b) Gyermek felvétele, átvétele A gyermek jogviszonya felvétel vagy átvétel útján keletkezik, melyről az óvoda vezetője dönt. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki óvodaköteles, és akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény felvételi körzetében található. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A sajátos nevelési igényű gyerekek felvétele az alapító okirat szerint meghatározott SNI típusokhoz köthető, befogadó nyilatkozatot szakértői bizottság számára csak abban az esetben ad ki az intézmény, ha gyermek megfelelő szakmai ellátását biztosítani tudja. Az ellátandó konkrét feladatok az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében: Az előjegyzés időpontját ki kell függeszteni az óvoda bejáratánál jól látható helyen, tájékoztatót kell készíteni az előjegyzéssel, gyermekek felvételével, átvétellel kapcsolatos szülői kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól, a tájékoztatót ki kell függeszteni az intézmény bejáratánál, beiratkozáskor át kell adni az intézményi házirend egy példányát, a beiratkozások időtartama alatt, és a pótbeíratás során is ellenőrizni kell, hogy gyermekek felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e, gyermek átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenőrizni kell, hogy az átvétel elutasítása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása a nyomon követhetőség érdekében: a beiratkozási és az egyes tájékoztató hirdetmények egy-egy példányát meg kell őrizni, s rájuk kell vezetni a kifüggesztés és a levétel időpontját, 8
statisztikát kell készíteni: o a beiratkozási igényekről, a felvételt nyert és az elutasított gyermekek számáról, valamint az elutasítás okáról, o az átvételi igényekről, az átvett és az elutasított gyermekek számáról, valamint az elutasítás okáról; szükség szerint javaslatot kell készíteni a fenntartó, illetve az érintett intézmények felé az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás esélyegyenlősége biztosításáért. 2. Követelmények teljesítéséhez tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok Az óvodai háttérből adódó, a követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőségi kérdések megközelíthetőek: a gyermekek óvodai teljesítésének intézményi háttér oldaláról, valamint szakmai hozzáállás és az óvoda által rendelkezésre álló tárgyiasult eszközök vonatkozásában is. A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. a) A felmentéssel kapcsolatos feladatok: a szülői kérelemhez vezetői vélemény csatolása. b) Az óvoda szakmai hozzáállása: A pedagógus továbbképzés tudatos irányítása: Az óvodai gyermeki kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már az óvodáskor kezdeti szakaszán felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a gyermekek előmenetelét nehezítik. Ezért fontos feladat az olyan tudatos továbbképzési rendszer kialakítása, elfogadtatása a nevelőtestülettel, mely kiemelt figyelemmel kezeli az előbbi hátrányokat, akadályokat. Az adott pedagógus foglalkozási tervein, választott, differenciáló pedagógiai módszerein keresztül az óvoda jelentősen segíteni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőséget. c) Az óvoda által rendelkezésre álló taneszköz és felszerelések: a rendelkezésre álló eszközök és a jogszabályi követelmények összevetése, több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program összeállítása, eszközfejlesztés pályázatok útján. 9
A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása a) A felmentéssel kapcsolatos dokumentálási feladatok: a beérkezett kérelmek ügyiratait meg kell őrizni. b) Az óvoda szakmai hozzáállásával összefüggő mérési, dokumentálási feladatok: feljegyzést kell készíteni az egyes továbbképzések esélyegyenlőséget támogató tapasztalatairól, az óvodapedagógusok által alkalmazott foglalkozási tervek követelményei, valamint a fejlesztésre szoruló gyermekekről, a foglalkozáslátogatási jegyzőkönyvek óvodapedagógusok által alkalmazott módszereinek megfigyeléseiről, elemzéséről. c) Az óvoda által rendelkezésre álló eszközökkel, felszerelésekkel kapcsolatos ellenőrzési, mérési feladatok: a több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program betartásának ellenőrzése, feljegyzést kell készíteni, illetve meg kell őrizni a költségvetési egyezetések dokumentumait, melyekben az intézmény eszközfejlesztést kezdeményezett, értékelni kell az elért eredményeket, eszközfejlesztésre benyújtott pályázatok és azok eredményei összevetése. 3. Mulasztásokkal kapcsolatos esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok A mulasztásokkal kapcsolatos szabályok: az óvoda egyes esetekben engedélyezheti a gyermek távolmaradását, tájékoztatási kötelezettsége merül fel: o az intézménynek a szülő és gyermek felé, o az óvodapedagógusnak az intézmény vezetője felé, valamint o az intézménynek az illetékes jegyző felé; ellenőrzési kötelezettsége van az óvodapedagógusnak a hiányzások igazolása hitelessége megállapításában. Az óvodapedagógus feladata, hogy adott mulasztásról megítélje, a mulasztást igazolt, vagy igazolatlan mulasztásnak kell-e tekinteni. A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat, valamint a mulasztás igazolásának konkrét formáit, módját, határidejét a házirend szabályozza. 10
Az igazolatlan mulasztással kapcsolatos feladatok: Ha a gyermek egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tizenegy nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot. Ha a gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. Az igazolt mulasztással kapcsolatos feladatok: lehetőség szerint kapcsolattartás a gyermek szülőjével az óvodai foglalkozásokon a fejlesztő felkészítésben való előrehaladásról (tájékoztatás a foglalkozás anyagáról, a foglalkozásokon végzett munkáról). Az igazolt és igazolatlan mulasztással kapcsolatos közös pedagógiai feladat: a hiányzó gyermek fejlesztése szükség szerint. A feladatellátás célja: az igazolatlan mulasztások számának minél kisebbre történő szorítása, a hiányzások miatti hátrány leküzdésének segítése az óvodai nevelés során. A dokumentálás, mérés módja, eszközei: Az óvodapedagógusnak/óvodavezetőnek feljegyzést kell készíteniük: o a gyermekek igazolatlan hiányzásáról, o a szülő értesítéséről, o szülővel folytatott megbeszélés eredményéről. Az óvodában külön nyilvántartást kell vezetni az igazolatlanul hiányzó gyermekekről. A nyilvántartásba be kell írni: a megtett intézkedéseket (gyermekjóléti szolgálat értesítését, jegyző értesítését), az intézkedések eredményeit, hatását stb. 4. Csoport vagy személy jogellenes elkülönítéséhez kapcsolódó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt okok miatt részesül más, 11
összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban: Megkülönböztetésnek számít, ha valakit a következők miatt ér kedvezőtlen bánásmód: neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője. Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérüljön valamely személy vagy csoport: intézménybe való felvétele, átvétele során, a csoportba való beosztása során, intézmény által szervezett kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozásokon, rendezvényen való részvételének lehetőségében, a követelmények tejesítésének értékelésekor, a mulasztások kezelésénél, a gyermekek balesetet követő ellátásakor, illetve a gyermekbalesetek kivizsgálásakor. Azaz ne legyen olyan elkülönítés, melynek során a nevelés valamely vonatkozásában meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja az óvodai nevelés folytatásához szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. 12
A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása vizsgálni kell az előjegyzési, átvételi kérelmek elutasítását a jogellenes elkülönítés szempontjából, ellenőrizni kell a csoportkialakítások eredményének szempontjait, azok nem esneke a jogellenes elkülönítés fogalmi körébe, az intézményen belül az egyes személyek, illetve csoportok elkülönítésére tett javaslatot az elkülönítés szempontjaival és indoklásaival kell megadni, ahol a szempontok csak pedagógiailag alátámasztott szakmai érvek lehetnek, feljegyzést kell készíteni a csoport vagy személy jogellenes elkülönítésével kapcsolatos információkról. 5. A neveléshez kapcsolódó szolgáltatások témaköréhez tartozó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok Az ellátandó konkrét feladatok Minden gyermeknek egyenlő feltételek mellett, életkori sajátosságaihoz igazodva kell biztosítani az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételeiről minden szülőt tájékoztatni kell: o az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető foglalkozások, tanfolyamok vonatkozásában, o az óvoda helyiségeinek használata tekintetében pl. tornaszoba; a gyermekek szülőinek lehetőséget kell adni arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményüket elmondhassák. A feladatok ellátásnak nyomon követése Feljegyzést kell készíteni az intézményt az intézményi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatban ért kritikákról. Vizsgálni kell azok esélyegyenlőséget vagy egyenlő bánásmód követelményt sértő voltát. 13
III. Családi háttérből adódó feladatok A családi háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok a következő témakörök mellé csoportosíthatóak: a családi háttér iskolai végzettsége, az egyszülős család okozta problémák, feladatok, a család szociális, anyagi helyzete. A családi háttérből adódó, az egyes témaköröknél azonosításra kerülő problémák, valamint az intézmény által ellátandó feladatok és alkalmazható eszközök sokszor egymással szoros kapcsolatban vannak, valamely helyzet adott gyermeknél halmozódva jelenhet meg. Ez külön odafigyelést igényel az intézmény részéről. 1. A családi háttér iskolai végzettségéhez kapcsolható esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok Az óvodapedagógus feladata az, hogy felmérje, megítélje valamely gyermek képességét, erősségeit és gyengeségeit, felismerje a családi háttér iskolai végzettségből eredő támogatás hiányát (egyik oldalról ezt neked tudnod kell, a másik oldalról nem tudok foglalkozni veled ), a személyes találkozások során felmérje a gyermekekkel szemben megfogalmazott szülői elvárásokat, munkája során felismerje a gyermekre nehezedő indokolatlannak tűnő szülői elvárást, és azt a szülővel való kommunikáció, együttműködés keretében kezelje, tehetséges gyermekeknél kezdeményezze a tehetséggondozást, gyengébb képességű gyermekeknél javasolja a fejlesztő foglalkozásokon való részvételt, teremtse meg foglalkozáson a differenciáló nevelés kereteit, és alkalmazza azokat a többféle gyermeki igény kielégítésére. Az óvoda feladata továbbá az, hogy kompenzálja a család iskolai végzettségéből fakadó egyes hátrányokat, pl. alacsony iskolázottságú családoknál a fejlesztő eszközök, játékok, egyéb kulturális programokon való részvétel hiánya. A fenti hátrányok leküzdését segítik: az óvoda javaslata a szülő felé fejlesztő eszközök, játékok vásárlására, az óvoda által szervezett kulturális programok (mozi, színház, kiállítás stb. látogatás), az óvoda által szervezett családokkal közös programok (játszódélutánok, Játssz velem! program rendezvényei. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása az óvoda által szervezett programok száma, a résztvevők létszáma, 14
az óvodapedagógusok jelzése a szülők felé a gyermek nem megfelelő fejlettségi szintjéről, a kezdeményezett beszélgetések eredményéről, a kezdeményezett intézkedésekről. 2. Az egyszülős családdal kapcsolatos esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok Az óvoda feladta az, hogy az egyszülős családban élő gyermekek személyiségfejlődését a gyermekvédelmi felelős és az óvodapedagógus segítségével fokozottan figyelemmel kísérje, a gyermekvédelmi felelős beszélgetést kezdeményezzen a szülővel, segítse problémáinak megoldását, törekedni kell arra, hogy a pedagógus mély, bizalmi kapcsolatot építsen ki a gyermekkel és a szülővel, s segítsen problémái megoldásában, a gyermek viselkedésében, fejlődésében észlelt változások miatt az óvodapedagógusnak beszélgetést kell kezdeményezi a szülővel, szülőkkel, a tevékenységeken, foglalkozásokon biztosítani kell a differenciált nevelést, valamint gondoskodni kell a fejlesztésről, ha a gyermeknél a szülőkkel történő megbeszélés után nem kezdődik meg pozitív változás, az óvodapedagógus, óvodavezető kezdeményezi, hogy a szülők a gyermeket szakemberhez (pszichológushoz, nevelési tanácsadásra) vigyék. A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása Az egyszülős családokkal kapcsolatos feladatellátás közvetlenül nem mérhető. A feladatok dokumentálása az óvodapedagógusi, óvodavezetői feljegyzésekkel történhet, melyekben leírják az egyszülős családban nevelkedő gyermekek személyiségével, fejlődésével, illetve a szülőkkel, a gyermekvédelmi felelőssel folytatott megbeszélések tapasztalatait. 3. A család szociális, anyagi helyzetéből fakadó esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok A szociális és anyagi helyzet miatt ellátandó intézményi feladatok: a) A nem megfelelő anyagi és szociális helyzet feltárása: az óvodapedagógusnak, óvodavezetőnek törekednie kell arra, hogy megismerjék a gyermek életkörülményeit, betekintést nyerjenek a család anyagi és szociális viszonyaiba azért, hogy az esetleges hátrányok leküzdésében segítsék a családot és a gyermeket, az óvodapedagógusnak o a gyermekkel folytatott beszélgetés, megfigyelés o a fogadóórák, o a szülő, illetve a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések és o a családlátogatás tapasztalatai alapján segítenie kell feltárni, azonosítani a gyermeket hátrányosan befolyásoló körülményeket. 15
b) A gyermek szociális viszonyainak figyelemmel kísérése: az óvodapedagógus feladata, hogy figyelemmel kísérje adott gyermek szociális viselkedését, szociális viszonyait, az óvodapedagógus, a gyermekvédelmi felelős indokolt esetben kezdeményezheti a szakmai tanácsadói intézmények igénybevételét. c) A nem megfelelő anyagi és szociális helyzet javítása, kompenzálása: ha az óvodapedagógus, illetve a gyermekvédelmi felelős a gyermek nem megfelelő szociális és anyagi helyzetét tapasztalja, köteles tájékoztatni erről az óvodavezetőt, az óvodavezető tájékoztatja a szülőket, hogy milyen lehetőségek, kedvezmények vannak a gyermek étkeztetésének szociális támogatásában, az óvodavezető tájékoztatja a szülőt arról, hogy a helyi önkormányzathoz segítségéért fordulhat, a rászoruló gyermekek részére támogatási eszközöket, forrásokat keres (pl.: alapítvány, óvoda által szervezett program bevétele). A feladatellátás célja, hogy a gyermeknek a családok anyagi és szociális helyzetéből fakadó különbségeit a lehető legkisebbre csökkentse: saját eszközökkel, a család és más szakintézmények bevonásával, a fenntartó közreműködésével A feladatok ellátásának mérése, dokumentálása a gyermekek anyagi-szociális helyzete miatti családlátogatások száma, az óvodapedagógusok jelzéseinek száma a gyermekek nem megfelelő anyagi és szociális helyzet miatt, az óvodavezetőnek a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyző felé tett észrevétele, szociális ellátás kezdeményezéseinek száma, az intézménynek a gyermekek anyagi-szociális kiadásait csökkentő tevékenysége, és annak pénzügyi eredménye. 16
IV. Együttműködés az óvodával Az óvodával kapcsolatos együttműködés területén külön feladatcsoportot képeznek: a megfelelői óvodai légkörrel, az intézményi lehetőséggel kapcsolatos feladatok, a gyermek védelmével összefüggő együttműködési feladatok, valamint az óvoda a szülőkkel, a gyermekközösséggel való együttműködési tevékenysége. 1. A megfelelő óvodai légkörhöz, az intézményi lehetőséghez kapcsolódó esélyegyenlőségi és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok A megfelelő óvodai légkör, valamint az intézményi lehetőséggel kapcsolatos együttműködési feladatok: egyeztetés az óvoda és fenntartó között: o az intézmény költségvetési javaslata és annak módosítása vonatkozásában, o az intézményi lehetőségek szélesítésével kapcsolatban (felszerelések, anyagi eszközök), a szülők folyamatos tájékoztatása és a szülői igények, elképzelések figyelembe vétele, az óvodapedagógusok és az intézményvezető közötti folyamatos párbeszéd a megfelelő intézményi légkör kialakítására és fenntartására, valamint az intézményi lehetőségek növelésére és kihasználására, az intézménynek az intézményi légkör javítása érdekében szükség szerint közre kell működnie a gyermekjóléti szolgálattal, illetve más szakintézménnyel, a védőnővel, az orvossal stb. A feladatellátás nyomon követése során feljegyzést kell készíteni: az intézmény partnereinek intézményi légkörre vonatkozó jelzéseiről, az intézmény fenntartóval folytatott egyeztetéseiről, az intézmény által nyújtott lehetőségekről és az intézmény felé beérkező igényekről, az intézmény által igénybe vett olyan eszközökről, melyek az óvodai légkör javítását célozzák. 2. A gyermekek védelmével kapcsolatos esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával összefüggő feladatok A területre megfogalmazott feladatokat a család szociális és anyagi helyzetével kapcsolatos feladatoknál leírtak figyelembevételével kell ellátni, mivel a feladatok jellegük miatt összekapcsolódnak, illetve átfedik egymást. A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. 17
Az intézmény gyermekek anyagi helyzetével kapcsolatos együttműködési feladatai: a gyermekvédelmi felelős, illetve a problémát ismerő óvodapedagógus, a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy a szülő indítson eljárást a gyermek lakó- (tartózkodási) helye szerint illetékes jegyzőnél: o a gyermek a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatása érdekében (az óvodavezető szükség esetén jelzi azt, hogy a támogatás természetbeni ellátás formájában lenne célszerű nyújtani), o a család lakhatási támogatásával kapcsolatos segélyezése ügyében; az óvodapedagógus tájékoztatja az óvodavezetőt, ha tudomására jut az, hogy a gyermek valamely óvoda által szervezett programon azért nem tud részt venni, mert a család anyagilag nem tudja viselni a terheket az intézménynek keresnie kell azokat a lehetőségeket, melyek segítik a nem megfelelő anyagi körülmények közötti gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását. Az intézménynek a gyermek szociális helyzetével kapcsolatos együttműködési feladatai megegyeznek a családi háttérből fakadó anyagi és szociális helyzetből adódó feladatoknál leírtakkal, ezért itt külön nem kerül kifejtésre. Az intézménynek a gyermek egészségügyi helyzetével kapcsolatos együttműködési feladatai: a gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a testnevelési foglalkozások és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek (változatos udvari játékok, sokféle és sokirányú mozgásos szabályjátékok, népi dalos játékok, körjátékok) szolgálják, melyeket részben a gyerekek szabadon választanak, részben az óvodapedagógusok kezdeményeznek, szerveznek; minden gyermeknél fejlettségüknek, fizikai adottságaiknak megfelelően biztosítják az óvodapedagógusok a mozgási lehetőségeket, a sokoldalú tapasztalatszerzés megfelelő alkalmait, differenciált tervezéssel és feladatadással kompenzálják az esetleges hátrányokat. Az intézménynek a baleset-megelőzési és védő, óvó intézkedésekkel kapcsolatos együttműködési feladatai: a gyermekeket és szüleit tájékoztassák az intézményi balesetvédelmi előírásokról, a védő, óvó intézkedésekről, az intézmény tájékoztassa a fenntartót az intézményben található balesetveszélyről, tegyen javaslatot a balesetveszély elhárítására, minden esetben jegyzőkönyvet vegyen fel az intézményben előforduló balesetekről, minden esetben gondoskodjon a balesetek kivizsgálásáról. Az intézménynek a gyermekek általános egészségügyi helyzetével kapcsolatos együttműködési feladatai: az intézmény feladata, hogy az egészségnevelési programját minden gyermekre kiterjesztve hajtsa végre, gondoskodjon arról, hogy a fogászati ellenőrzésen minden gyermek részt vegyen. 18
Az intézmény a gyermekek védelme érdekében: a) Ellát tájékoztatási feladatokat is, így: az óvodában a szülők által jól látható helyen közzéteszi: o az intézményben gyermekvédelmi feladatokat ellátó személy (gyermekvédelmi felelős) nevét, elérhetőségét, o a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát (ilyen intézmények: gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, gyermekek átmeneti otthona stb.), az intézményvezető köteles havonta ellenőrizni a hirdetmények meglétét, szükség esetén gondoskodnia kell a pótlásról, a gyermekvédelmi felelős a csoportokat felkeresve tájékoztatja az óvodapedagógusokat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá. b) Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal: segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól akkor, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, gyermekbántalmazás vélelme esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, részt vesz a kerületi gyermekvédelmi munkaközösség munkájában, a gyermekjóléti szolgálat felkérésére a szolgálat által kezdeményezett esetmegbeszéléseken. A feladatellátás nyomon követése: a gyermekvédelmi feladatot ellátó személy, az óvodapedagógus, valamint az óvodavezető feljegyzéseivel, beszámolójával történik. 3. Az óvoda a szülőkkel, a gyermekközösséggel való együttműködési tevékenységével összefüggő esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatai: a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját. Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyámnak azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő nevelésben részesülhessenek gyermekeik. A szülő ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelően gyakorolja, oly módon, hogy tiszteletben tartja annak gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, továbbá véleményét korától és érettségétől függően figyelembe veszi. Az ellátandó konkrét feladatok Az intézményben legalább nevelési év kezdete előtt át kell tekinteni az intézmény és a gyermekek, gyermekközösségek, valamint a szülőkkel való együttműködés és kapcsolattartás belső szabályozását. 19
Gondoskodni kell arról, hogy a szülők megkapják év elején, illetve változást követően a házirend egy-egy példányát. Támogatni kell a szülői szervezet működtetését. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése a szülői szervezet működésének figyelemmel kísérésével történik. 20
V. A gyermekek jogai és kötelezettségei A gyermeki jogokat és kötelezettségeket részletesen az Nkt. 45 47. -a tartalmazza. Az intézmény feladata, hogy biztosítsa a gyermeki jogokat valamennyi gyermek számára, a jogok biztosítása terén érvényesüljön az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelménye, az óvodakötelezettség, a tankötelezettség teljesítését minden gyermektől megkövetelje, illetve feltárja a kötelezettség nem teljesítés okát, a feltárt okokat orvosolja az intézmény által alkalmazható eszközökkel, illetve más szerv, intézmény segítségét, közreműködését kérje. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése az intézménybe beérkezett, a gyermeki jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésbe hozható az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményét sértő bejelentések számával, tartalmával, valamint a kivizsgálás eredményével történik. VI. A szülő jogai és kötelezettségei A szülő jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos intézményi feladatok több korábban tárgyalt témakörhöz is kapcsolódik, így itt csak az egyes feladatok összefoglalva jelennek meg. Az általános szülői jogokat és kötelességeket az 1997. évi XXXI. törvény határozza meg. Az intézmény által ellátandó feladatok: tájékoztatási tevékenységgel segíteni kell a szülőket abban, hogy megismerjék kötelezettségeiket és jogaikat, az óvodapedagógusnak ellenőriznie kell, hogy tájékozódott-e a szülő az óvoda értesítéseiről: o a gyermeke fejlődésével tisztában van-e, o az óvodapedagógus által kezdeményezett megbeszéléséken részt vett-e, o látogatja-e a fogadóórákat, illetve a szülői értekezleteket stb., ha bebizonyosodik, hogy adott gyermeknél a kudarcok fő oka a szülői háttér és az odafigyelés teljes hiánya, akkor az óvodának minden nevelési partner segítségét igénybe kell venni, a gyermekvédelmi felelős tevékenysége által törekedni kell a gyermek veszélyeztetettségének felfedezésére és kezelésére (lásd a gyermek védelmére vonatkozó részt), 21
a szülői közösségek képviselő választása során az óvodapedagógusnak segítenie, támogatnia kell azt, hogy a képviselők valóban a teljes szülői kör érdekeit, lehetőségeit figyelembe véve hozzanak döntéseket, a szülők részére biztosítsa a kötelezettségük teljesítéséhez szükséges információs, tájékoztatási hátteret, a szülőkkel együttműködjön a gyermek érdekében, a szülők számára megadja azokat az ismereteket, melyek a jogaik érvényesítéséhez szükségesek. A feladatellátás dokumentálása, nyomon követése úgy történik, hogy az óvodapedagógusok beszámolnak, illetve írásbeli feljegyzést készítenek: o a szülők tájékoztatásáról a szülői kötelezettségek és jogok vonatkozásában, a tájékoztatás módjáról (pl. házirend részeként), o ha egyes szülők esetében a szülői kötelezettségek megszegését tapasztalják, s ezzel a gyermek számára érdeksérelmet okoznak, illetve a gyermek veszélyeztetettségét idézik elő, az óvodavezető tájékoztatja a nevelőtestületet a szülői kötelezettség megszegéséből származó intézkedéseiről, azok eredményeiről. 22
VII. A pedagógus jogai és kötelezettségei A pedagógus jogait és kötelezettségeit részletesen az Nkt. 62 63. -a tartalmazza. A pedagógus feladata, hogy a jogait úgy gyakorolja, hogy figyelembe veszi a gyermeki esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelményét, így pl. o a foglalkozás anyagát, a nevelés módszereit az adott csoport igényének megfelelően határozza meg, o alkalmazza a differenciált nevelést, o a hátrányos megkülönböztetés nélkül, objektíven értékeli a gyermekek teljesítményét, o támogatást és biztatást ad a nem megfelelő családi háttér miatt kudarcokkal küzdő gyermekek számára, a kötelezettségeit úgy teljesítse, hogy o a gyermek veszélyeztetettségére utaló jeleket észlelni tudja, o ellássa a gyermeki jogokkal kapcsolatos tájékoztatási feladatokat, o segítse a gyermek felkészítését az iskolába lépésre, o a gyermek személyisége megfelelő irányban fejlődjön, mindent elkövessen azért, hogy a nem megfelelő családi háttérrel rendelkező gyermek személyiségfejlődése kielégítő legyen, ehhez javasolhatja szakintézmények igénybevételét, a pedagógusnak szükség esetén javasolnia kell a gyermek megfelelő személyiségfejlődése elősegítése céljából a szakintézmények bevonását, a szabadidős tevékenységeket a személyiségfejlődés eszközeként tekintse, annak megfelelően irányítsa, szervezze meg, célirányosan használja fel. (Közös sportolás, kirándulás, mozi, játék mind mind a nevelés, szocializáció színterei.) A pedagógusoknak tudatosan fel kell használniuk azt a tényt, hogy a gyermekek adottságait, hajlamait a környezet kultúrája, szokásai, normái, és a gyermekekkel szemben támasztott elvárások befolyásolják, vagyis ezektől a körülményektől és hatásoktól függ, hogy a fiatal személyisége milyenné formálódik. Fejlődési szempontból fontos a jó családi légkör, támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása. A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy lehetőségekhez mérten erősítse a fentieket. A feladatellátás nyomon követése A feladatellátás nyomon követése az intézménybe beérkezett, a pedagógusok tevékenységével kapcsolatba hozható érdeksérelmekről készített bejelentések számával, tartalmával és a kivizsgálás eredményével történik. 23
VIII. A gyermek fejlődésének értékelése A gyermek fejlődésének értékelése kiterjed: a gyermekek fejlődése értékelésének módjára, a felzárkóztatásra, fejlesztésére. A gyermekek értékelésével, minősítésével kapcsolatos feladatok: az óvodapedagógus feladata, hogy o a gyermek fejlődéséről a szülőt rendszeresen tájékoztassa, indokolt esetben keresse meg a szülőt a gyermek nem megfelelő előre haladása miatt, o az értékelést kellő objektivitással adja, nyújtva lehetőséget arra, hogy a szülő érdeklődhessen a gyermek fejlődéséről, o amennyiben a gyermek a felzárkóztatásra, fejlesztésre szorul, kezdeményezze a szülővel való párbeszédet, illetve adjon javaslatot a gyermek haladásának előmozdítása érdekében. az óvodapedagógus legfontosabb feladata, hogy o adott gyermek esetében minél korábban felismerje a felzárkóztatásra szorulás tényét, azonosítsa a gyermek lemaradásának okait, valamint azt, hogy a lemaradásból fakadó hiányosságokat hogyan lehet pótolni és melyik az a terület, ami leginkább fejleszthető. A tapasztalatok szerint külön figyelmet kell szentelni a sajátos nevelési igényű, az állami gondozásban élt gyermekek, a nem megfelelő anyagi körülmények között élő családok gyermekei, illetve a jó módban, de elhanyagoló környezetben nevelkedő gyermekek, illetve a roma származású gyermekekre. o bármilyen komoly is a lemaradás, elérje azt, hogy a gyermek nyitott legyen az élményekre, kialakuljon a gyerek szellemi autonómiája függetlenedjen a kedvezőtlen külső adottságoktól, a stressztől, tragédiáktól, tiszteletlenségtől, megalázásoktól stb. tartalmassá tudja tenni a gyermek az életét akkor is, ha az egy akadályozott élet, az óvodapedagógus feladata, hogy a gyermekkel és a szülővel való kapcsolattartás során: o kezdeményezze a gyerek felzárkóztatásban való részvételét, o tájékoztassa a szülőt arról, hogy a felzárkóztatásnak milyen eredményét tapasztalja, az óvodapedagógusnak tájékoztatnia kell a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyekkel az óvoda segítséget tud nyújtani a gyermek eredményes fejlődéséhez, az óvoda feladata, hogy biztosítsa a fejlesztés tárgyi és személyi feltételeit. A gyermek továbbhaladásával kapcsolatos feladatok Az óvodavezető feladata, hogy o a gyermek számára az egyéni továbbhaladást az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelmények betartásával engedélyezze, 24
o a köznevelési törvényben meghatározott, gyermekek továbbhaladásának engedélyezésével kapcsolatos jogkörét a gyermek érdekének megfelelően, az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével végezze, az intézménynek gondoskodnia kell az előkészítő foglalkozáson részt vevő gyermekek esélyegyenlőségének biztosításáról. 25
IX. Az Esélyegyenlőségi Program megvalósítása 1. Akcióterv Azonnali beavatkozást igénylő folyamat Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő. Ilyen eljárások, folyamatok az intézményben nem tapasztalhatóak. Minden beazonosított szegregált nevelési vagy szervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét, és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlődésének sikerességét. Ilyen eljárások, folyamatok az intézményben nem tapasztalhatóak. Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely alapszolgáltatáshoz (pl. étkeztetés, logopédia, gyógytestnevelés, fejlesztőpedagógia, pszichológia), vagy az intézményben biztosított tárgyi feltételekhez (pl. tornaszoba, fejlesztőeszközök, mozgásfejlesztő eszközök) nem biztosított egyenlő hozzáférés a gyerekek részére. Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI): mozgásszervi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) gyerekek együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7%-nál). Az intézményben a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya nem éri el a 7%-ot, intézményi értéke 2,66%. Az óvoda engedélyezett létszáma 420 fő 2017. októberi adatok szerint: 338 fő Óbudai Almáskert Óvoda Csicsergő Tagóvoda Gázgyár Óvoda Összesen Tényleges gyermek létszám 110 126 102 338 Kettőnek számított gyermek 1 4 0 5 Háromnak számított gyermek 0 4 0 4 Számított létszám 111 138 102 351 Gyógypedagógiai fejlesztésben 1 8 0 9 részesülők Tanulási, magatartási, beilleszkedési 4 6 2 12 nehézséggel küszködő gyermekek száma Beszéd problémával, beszédhibával 30 29 19 78 rendelkező gyermekek száma Veszélyeztetett gyermekek száma 4 6 3 13 Hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 2 0 0 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 0 0 0 26
Akcióterv ütemezése Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás Az óvodaépület állagmegóvásának folytatása. Cél konkrét szöveges megfogalmazása Az intézmény folyamatosan alkalmas legyen a nevelő munkára, az integrált nevelésre. A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Pedagógiai program. Éves munkatervek. Intézkedés leírása felelős A megvalósítás határideje Rendszeres állagmegóvási munkálatok elvégzése, szabványoknak való megfelelés. Fenntartó folyamatos Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1 év) Az épület folyamatos állagmegóvása és akadálymentesítése megtörténik. Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások pénzügyi Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága fenntartható Az integráció teljes körű megvalósításához kevés a gyógypedagógiai szakember (gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens). Az intézmény által szervezett kiegészítő szolgáltatásokat (úszás, kosárovi, jóga) több család nem tudja igénybe venni anyagi helyzete miatt. Növekszik az asztmás, allergiás betegséggel küzdő kisgyermekek száma. A Csicsergő Tagóvodában a gyógypedagógiai asszisztensi álláshelyek bővítése. Az SNI gyerekek logopédiai ellátásának zavartalanságáért fél állású logopédiai álláshely biztosítása. Az intézményben kiegészítő szolgáltatást nyújtó oktatókkal az esélyegyenlőség biztosítása érdekében megismertetni e program tartalmát, és céljainak biztosítása érdekében szerződésben rögzíteni tanfolyamonként 2 hátrányos helyzetű gyermek részvételi lehetőségét a foglalkozásokon. A légzőszervi megbetegedéssel, asztmával, allergiával küzdő gyerekek állapotjavulásának elősegítése. Pedagógiai program. Éves munkatervek. Éves munkatervek. Házirend. Éves munkatervek. Házirend. Fenntartó felé az igények jelzése. Az intézménnyel jogviszonyban álló SNI gyermekek megfelelő ellátása, az integráció segítése. Hátrányos helyzetű gyerekek részére biztosítani egy tanfolyamokon való részvétel lehetőségét Előzetesen egyeztetve a családdal és nevelőtestülettel. Kiemelt szem-pont az adott kisgyermek testi-lelki szükséglete. Só-szoba működtetése, a tagóvodában. Kihasználtságának növelése (foglalkozások szervezése, a családok számára a lehetőség biztosítása a délutáni, üres időszakokban). Fenntartó Intézményvezető Tagóvoda-vezető 2018-tól folyamatosan Az SNI gyerekek gyógypedagógiai ellátása a megfelelő óraszámban megoldott. Folyamatosan Hátrányos helyzetű gyerekek is részt vesznek a tanfolyamokon. Folyamatos a tagóvodában Minden légzőszervi problémás gyerek élni tud a sószoba lehetőségével az intézményből. A hétköznapok során a sószoba napi kihasználtsága eléri az 50%-ot (napi 5 óra). humán, pénzügyi pénzügyi technikai fenntartható fenntartható fenntartható 27
A cukorbeteg óvodáskorú gyerekek óvodai ellátása nehézségeket okoz. Az integrált nevelés szükségessé teszi a differenciált fejlesztés, felzárkóztatás módszerének fejlesztését. A cukorbeteg óvodáskorú gyerekek óvodai ellátása váljék teljes körűvé. Minden csoportban a differenciált fejlesztés, a felzárkóztatás, tehetséggondozás módszertani színvonalának emelése. Továbbképzési program. Beiskolázási terv. Pedagógiai program. Pedagógiai program. Továbbképzési program. Beiskolázási terv. A cukorbeteg óvodáskorú gyerekek óvodai ellátásához a feltételek megteremtése. Pedagógus kollégák számára továbbképzési lehetőségek biztosítása. Fejlesztőpedagógiai, egyéni fejlesztő tovább-képzést végezzen el minden csoportból egy kolléga. Intézményvezető Intézményvezető Folyamatosan Az intézménybe jelentkező cukorbeteg kisgyermek óvodai ellátását biztosítani tudjuk a három épület valamelyikében. A pedagógusok rendszeresen részt vesznek cukorbetegséggel foglalkozó továbbképzéseken. Folyamatos Fejlesztőpedagógiai, egyéni fejlesztő továbbképzést végez el minden csoportból egy kolléga. humán humán, pénzügyi fenntartható fenntartható Gázgyár Óvodába járó gyermekek logopédiai ellátása nem megoldott. Megfelelő hely biztosítása a logopédiai ellátáshoz. Éves munkatervek. A Gázgyár óvoda lehetőségeire építve egy logopédiai szoba kialakítása. Fenntartó 2018-tól A logopédiai ellátásra szoruló gyermekek logopédiai ellátásához a helyet biztosítani tudjuk, így fejlesztésük helyben zajlik. pénzügyi fenntartható 28
A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek részére a családok nehezen tudják biztosítani az óvodai élethez szükséges feltételek egy részét (tornacipő, programok) A Csicsergő Tagóvodában magasabb a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, fejlesztésre szoruló gyerekek létszáma, mint az intézmény többi épületében. Az intézményt támogató alapítványok beszerzésekkel, jótékonysági akciók szervezésével (pl. karácsonyi vásár, cserebere akciók stb.) segítsék a rászoruló kisgyermekeket és családjukat. Pályázatokon való induláskor legyen megfogalmazott részcél ezen csoport támogatása anyagi eszközökkel. Elkerüljük a szegregációnak még a minimális gyanúját is. Pedagógiai program. Éves munkatervek. Pedagógiai program. Éves munkatervek. Szükség esetén tornacipő, egyéb ruházat beszerzése alapítványi keretből. Kirándulás, étkezés, színházlátogatás költségeinek átvállalása a családoktól. A gyermekek felvétele során a szülői igények figyelembe vétele mellett törekszünk a szociális különbség csökkentésére. Intézményvezető Intézményvezető Folyamatosan Minden kisgyermek rendelkezik a sikeres, élménygazdag óvodai élethez szükséges felszerelésekkel, részt tud venni az óvoda által szervezett programokon. Folyamatosan Az intézmény által megírt pályázatokban megjelenik a hátrányos helyzetű gyermekek (és családjaik) támogatása. Az intézménybe járó gyerekek szociokulturális háttérében nincs jelentős különbség a három épületben. pénzügyi humán, pénzügyi fenntartható fenntartható 29
Óbudai Almáskert Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert u. 37. 2. A program megvalósítása Óvodánk biztosítja az esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód program intézkedéseinek megvalósítását. Óvodánk folyamatosan figyelemmel kíséri: a gyermekek helyzetét, kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel. Az óvoda lehetőséget biztosít a szülők számára az óvodai esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos panasztételre. Szülői bejelentés, panasz esetén az óvoda minden panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. A panasztételi eljárás: A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az óvodavezetője felel, az óvodavezető a panasztételi eljárás lefolytatásában és vizsgálat eredményének megállapításában a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja, a panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni kell és a döntéshez csatolni kell, a panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő hatósági eljárást kezdeményezhet, amelyhez az óvoda a panasztételi eljárás dokumentációját biztosítja. Az óvodavezető tájékoztatja a fenntartót: az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos minden panasztételről. 3. Monitoring és nyilvánosság Monitoring: Az óvoda folyamatos belső monitoring rendszerben rögzíti (ha van) a hátrányos helyzetű gyermekek helyzetét érintő főbb változásokat. Az óvoda a fenntartó felé biztosítja az esélyegyenlőségi, egyéni bánásmód program megvalósításával kapcsolatos éves adat- és információszolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt információkat. Az óvoda az elkészült monitoringjelentéseket a fenntartó felé továbbítja. Jelen programot érintő éves felülvizsgálati monitoring fő tartalmi elemei: A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek intézményi nevelési-tanulási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása. Az intézményt, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő programok és tevékenységek, valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása. 30
Óbudai Almáskert Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert u. 37. Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről. Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről. A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása. Nyilvánosság: Az óvoda a gyermek törvényes képviselőjének kérésére a jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követően 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az óvoda vezetője felel. Az óvoda az éves monitoringjelentést az óvoda területén lévő nyilvános és jól látható helyre faliújságra kihelyezi. Az etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szüleinek írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván az óvoda által. Az éves monitoringjelentés nyilvánosan hozzáférhető változatából, bármely személyre, akár közvetett módon is, utaló adat és információ kitörlendő. Az óvodai adat- és információkezelés körében a személyiségi jogok védelméért az óvoda vezetője felelős. 4. Konzultáció és visszacsatolás Az óvoda az esélyegyenlőségi és egyéni bánásmód programot a fenntartóval, a gyermekek szüleivel és képviselőikkel, valamint a szakmai partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el. Az óvoda az éves monitoring jelentése kapcsán a szülők észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, s azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi, egyenlőbánásmód programjába beépíti. 5. Szankcionálás Az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód megsértését érintő eseteket és panasztételeket az óvoda vezetője köteles kivizsgálni, a fenntartó képviselője, a panaszt tevő, továbbá, ha szükséges, független szakértő bevonásával. Az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód megsértésének megállapítása esetén az óvoda köteles az esélyegyenlőséget, egyenlő bánásmódot sértő intézkedést, programot vagy állapotot megszüntetni. Ellenkező esetben a fenntartó köteles az óvodával szemben, illetve az óvoda vezetőjével szemben saját hatáskörében eljárni. 31
Óbudai Almáskert Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert u. 37. X. Záró rendelkezések 1. Éves terv kidolgozása és beszámoló az elvégzett feladatokról Az intézmény adott nevelési évre vonatkoztatva elkészíti a gyermeki esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód követelményei érvényesülését biztosító helyi tervét, programját. A nevelési év végén összegzi az elvégzett feladatokat, értékeli a tevékenységét. A beszámolóban az éves tervben meghatározott feladatokat, valamint a programban meghatározott nyomon követési, ellenőrzési eszközöket kell figyelembe venni és felhasználni az értékelés során. 2. Felelősségi szabályok A program, valamint az éves tervekben meghatározottak végrehajtásáért, ellenőrzéséért elsősorban az intézmény vezetője tartozik felelősséggel. Az éves tervekben egyes feladatok ellátására más személyeket is megbízhat. 3. Titokvédelmi szabályok A jelen programban ellátandó feladatokat a pedagógusok a titokvédelmi szabályzatban meghatározottak figyelembevételével kötelesek ellátni. Kelt: Budapest, 2017. november 25. intézményvezető 32
Óbudai Almáskert Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert u. 37. Az elkészült dokumentum az alábbi jogszabályokra épül: A Magyar Köztársaság Alaptörvénye 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) és végrehajtási rendeletei Az 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról és végrehajtási rendeletei A 2/2012. ((VI. 5.) EMMI-rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012. (XII. 17.) Korm.rend. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programja (2015) Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának gyermekvédelmi és szociális rendelete Az Óbudai Almáskert Óvoda stratégiai dokumentumai: Pedagógiai Program, Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint Házirend 33
Óbudai Almáskert Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert u. 37. Feladat megnevezése Óbudai Almáskert Óvoda gyermeki esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítására vonatkozó feladatellátási terve Tervezett intézkedések A feladatellátás, intézkedések ellátója I. A nevelési háttérből fakadó esélyegyenlőséget biztosító feladatok 1. Nevelésbe történő bekapcsolódás 2. Követelmények teljesítése Hirdetmények kifüggesztése az előjegyzésről, és az előjegyzéssel kapcsolatos tájékoztató Óvodavezető, tagóvoda-vezető óvodavezetőhelyettes óvodatitkár ellenőrzés gyakorisága folyamatos ellenőrzést végző személy(ek) óvodavezető Házirend átadása óvodavezető Első szülői óvodavezető értekezlet Elutasítások áttekintése nevelőtestület előjegyzéskor - Felmentéssel kapcsolatos nevelési év nevelőtestület intézkedések áttekintése elején Pályázatkészítés nevelőtestület alkalomszerű óvodavezető 3. Mulasztások Az igazolatlan mulasztások esetén gyors intézkedések 4. Jogellenes megkülönböztetés Jogellenes megkülönböztetés ellenőrzése a belső szabályozásban és gyakorlatban 5. A szolgáltatások A beérkező észrevételek kivizsgálása Feladat megnevezése Tervezett intézkedések óvodapedagógus óvodavezető óvodavezető tagóvoda-vezető alkalomszerű szabályzatok éves felülvizsgálatak or óvodavezető nevelőtestület esetenként óvodavezető A feladatellátás, intézkedések ellátója ellenőrzés gyakorisága - ellenőrzést végző személy(ek) II. A családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget biztosító feladatok 1. Családi háttér Fogadóórák, iskolai végzettsége szülői értekezlet óvodapedagógus alkalomszerű óvodavezető Családlátogatás óvodapedagógus alkalomszerű óvodavezető Differenciálás óvodapedagógus folyamatos óvodavezető Felzárkóztatás óvodapedagógus folyamatos óvodavezető Kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel óvodapedagógus folyamatos óvodavezető 2. Egyszülős család Kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel óvodapedagógus folyamatos óvodavezető Kapcsolattartás a szülővel óvodapedagógus folyamatos óvodavezető Differenciált nevelés óvodapedagógus folyamatos óvodavezető Szakemberekkel való óvodavezető, kapcsolattartás (pszichológus, tagóvoda-vezető nevelési tanácsadó stb.) folyamatos óvodavezető 3. A család szociális, anyagi helyzete Kapcsolattartás a szülőkkel Szülők tájékoztatása a lehetséges támogatásokról (étkeztetés stb.) óvodapedagógus óvodapedagógus folyamatos óvodavezető óvodavezető, tagóvoda-vezető óvodapedagógus folyamatos - 34
Óbudai Almáskert Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert u. 37. III. Együttműködés az óvodával 1. A megfelelő óvodai légkör, az intézményi lehetőségek Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel A rászoruló gyermekek részére támogatási eszközök, források keresése (alapítvány, stb.) Egyeztetés az óvoda és a fenntartó között Szülők tájékoztatása Kapcsolattartás az intézmény és a szülők között óvodavezető folyamatos - óvodavezető folyamatos - óvodavezető alkalomszerű - óvodavezető, tagóvoda-vezető pedagógus folyamatos - Óvodavezető tagóvoda-vezető folyamatos - 2. A gyermek védelmével összefüggő együttműködési feladatok 3. Az óvodának a szülőkkel, a gyermekközösségg el való együttműködése Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel Kapcsolattartás a helye szerint illetékes jegyzővel A rászoruló gyermekek részére támogatási eszközök, források keresése (alapítvány, stb.) Egészségügyi helyzettel kapcsolatos feladatok (testnevelés, orvoslátogatás stb.) Tájékoztatás a balesetmegelőzési és védő, óvó intézkedésekkel kapcsolatban A szülőkkel, gyermekközösséggel kapcsolatos együttműködési szabályozás áttekintése Házirend kiadása Kapcsolattartás a szülői szervezettel Óvodavezető tagóvoda-vezető folyamatos - óvodavezető folyamatos - Óvodavezető tagóvoda-vezető folyamatos - óvodapedagógus folyamatos óvodavezető óvodavezető, tagóvoda-vezető óvodapedagógus folyamatos nevelőtestület alkalomszerű - Első szülői értekezletkor óvodavezető Óvodavezető tagóvoda-vezető folyamatos - Feladat megnevezése Tervezett intézkedések IV. A szülő jogai és kötelezettségei 1. Szülői jogok és A szülők tájékoztatása a kötelezettségek kötelezettségeikről és jogaikról ellátója óvodavezető tagóvoda-vezető A feladatellátás, intézkedések ellenőrzés gyakorisága ellenőrzést végző személy(ek) alkalomszerű - 35
Óbudai Almáskert Óvoda 1033 Budapest, Szérűskert u. 37. A szülői tájékozottság ellenőrzése (szülői értekezleten részt vett stb.) Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel V. A pedagógus jogai és kötelezettségei 1. A pedagógusi jogok és kötelezettségek A foglalkozás anyaga és a módszer a gyermek életkori sajátosságaiknak megfelelő VI. A gyermek jogai és kötelezettségei 1. A gyermeki jogok és kötelezettségek óvodapedagógus folyamatos - óvodavezető tagóvoda-vezető gyermekvédelmi felelős folyamatos - óvodapedagógus folyamatos óvodavezető Alkalmazza a differenciált nevelést óvodapedagógus folyamatos óvodavezető Objektíven értékeli a gyermekek teljesítményét óvodapedagógus folyamatos óvodavezető Felzárkóztató foglalkozást tart óvodapedagógus folyamatos óvodavezető Kapcsolattartás a megfelelő szakemberekkel (pszichológus, nevelési tanácsadó stb.) óvodavezető, tagóvoda-vezető óvodapedagógus folyamatos - A gyermeki jogok biztosítása, érvényesül az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelménye A gyermeki kötelezettség teljesítésének megkövetelése Kapcsolattartás a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetésében részt vevő szervekkel VII. A gyermek fejlődésének értékelése 1. A gyermekek A fejlődés objektív értékelése fejlődése értékelésének, minősítésének módja óvodavezető tagóvoda-vezető óvodavezető tagóvoda-vezető óvodapedagógus óvodavezető tagóvoda-vezető gyermekvédelmi felelős óvodapedagógus folyamatos folyamatos - folyamatos - folyamatos nevelőtestüle t Értékelésről a szülők tájékoztatása óvodapedagógus folyamatos óvodavezető 2. Felzárkóztatás Minél korábbi felismerés a gyermek felzárkóztatásra szorulása esetén Szülő tájékoztatása a fejlesztés eredményességéről Szülő tájékoztatása az eredményes fejlesztés lehetőségeiről Tárgyi és személyi feltételek biztosítása óvodapedagógus óvodapedagógus folyamatos - óvodapedagógus folyamatos - intézmény folyamatos óvodavezető 36