л Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1970/1 A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ÉREMLELET GERGELY FI IMRE (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) Hódmezővásárhely határában, 1969 június 1-én Csanki Mátyás és Zsunk Imre hódmezővásárhelyi lakosok, kukoricakapálás közben egy ezüst érmékből álló leletre bukkantak, amelyet a hódmezővásárhelyi Tornyai János múzeumnak szolgáltattak be. Előadásuk szerint a 350 db ezüstérméből álló lelet mindössze 10 15 cm talajszint alatti mélységből került elő két nagyobb csomóban. Napokkal később, a Csanda- Zalaváry féle régészeti kutatóműszerrel a lelőhely közvetlen környékét átkutatva, sikerült még 17 db ezüst érmét találni, amelyekkel együtt a lelet darabszáma 367-re emelkedett. Az érmékkel vegyesen előkerült edény töredékekből következtetve valószínűnek látszik, hogy azokat annakidején tulajdonosuk egy cserépedénybe rejtve ásta el, amelyet a tavaszi mélyszántás alkalmával az eke vasa a felszínre hozott és egyben darabokra is tört, a darabokat pedig a belőle kiömlött érmékkel együtt, egy 8 10 m hosszú és 1 2 m széles földsávon szórt szét. A hiányosan és egészen apró darabokban előkerült edénytörmelékekből az edény egykori alakjára és nagyságára következtetni még hozzávetőleg sem lehet, de bizonyos, hogy egy-két, a földben elkallódott darab kivételével a lelet teljes egészében került a múzeum tulajdonába. Az érmék 80%-a I. király és császár (1657 1705) osaiból és XV krajcárosaiból állnak, amelyeknek legnagyobb része magyarországi veretű és részben a nagybányai, részben a pozsonyi, zömükkel a körmöcbányai pénzverdében készültek. Természetes, hogy szép számmal akad az érmék között a különböző osztrák tartományokban (Alsóausztria, Tirol, Stájerország, Karinthia) és Csehországban vert darab is, hiszen abban az időben a Magyarországon és Ausztriában vert pénzek mindkét országban egyformán forgalomban voltak. Néhány szomszédos német államnak és Franciaországnak a leletben előforduló pénzei a nyugati államokkal fennállott kereskedelmi kapcsolatoknak a bizonyítékai. A lelet összetétele különben majdnem teljesen azonos a legtöbb XVII. századból származó magyarországi eremleletével, mint pl. a Szeged - Szt.György utcai-, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában feldolgozott és a Numizmatikai Közlöny számaiban publikált kecskeméti-, nagykőrösi-, ötvöskónyi, stb. leletek. Egyetlen kivételt csak II. Rákóczi Ferencnek a leletünkben sajnos csak egyetlen példányban előforduló és a kuruc felkelés emlékét őrző ezüst forintosa képezi. A lelet darabjainak részletes meghatározása a kibocsátás évének és a verde-, illetve mesterjegyeknek feltüntetésével: Magyarország 1. III. Ferdinánd 2. I. 3. I. 1643 1694 1695 59
Magyarország 4. I. 5. I. 6. I. 7. I. 8. I. 9. I. 10. I. 11. I. 12. I. 13. I. 14. I. 15. I. 16. I. 17. I. 18. I. 19. I. 20. I. 3 címer 3 címer 1696 1698 1699 1700 1701 1702 1703 1704 1661 1662 1663 1665 1667 1669 1674 1674 1675 6 db 4 db ldb 5 db 60
Magyarország 21. I. 1675 4 db 22. I. 1676 6 db 23. I. 1617 5 db 24. I. 1678 3 db 25. I. N-B 1678 26. I. 1679 6 db 27. I. 1680 4 db 28. 1. 1681 4 db 29. I. 1682 5 db 30. I. 1683 7 db 31. I. 1684 3 db 32. I. 1686 8 db 33. I. 1687 3 db 34. I. 1688 5 db 35. I. 1689 36. I. 1690 1 37. I. N-B 1690 38. I. 1691 5 db 39. I. 1692 40. I. YV krajcár 1693 6 db 41. 1. 1694 7 db 42. 1. 1695 4 db 43. I. 1696 3 db 44. 1. N-B 1696 45. I. C-H 1696 9 db 46. I. N-B 1698 47. II. Rákóczi Ferenc forint 1705 Alsó- és Felsőausztria 48. 1. C-A 1660 49. I. G-H 1660 50. I. C-A 1661 7 db 51. I. C-A 1662 1 52. I. G-H 1662 4 db 53. I. C-A 1663 10 db 54. I. G-H 1663 3 db 55. I. C-A 1664 18 db 56. I. 1664 4 db 57. I. G-H 1664 4 db 58. I. S-HS 1664 59. I. Rozetta 1674 60. I. Rozetta 1675 61. I. S-HS 1675 62. I. F-F 1676 63. I. M-M 1683 64. I. M-M 1684 4 db 65. I. (a) 1685 65. I. Mj. nélk. 1685 67. I. B-W 1685 68. I. C-B 1693 3 db 69. I. Mj. nélk. 1694 70. I. C-B 1694 71. I. M-M-W 1694 15 db 72. I. Mj. nélk. 1695 73. I. Mj. nélk. 1696 6 db 74. I. H. M.W.? 75. I. S-HS? 76. I. G-H?
77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. Tirol I. I. Karinthia I. Stájerország I. I. I. I. I. I. I. Csehország 92. I. 93. I. Mj. nélk. 1664 5db Mj. nélk. 1694 6db Mj. nélk. 1664 ldb Mj. nélk. 1675 ldb G-S 1675 2db Mj. nélk. 1694 2db C-S 1694 ldb Mj. nélk. 1695 ldb Mj, nélk. 1661 Mj. nélk. 1664 ldb A-N 1675 I. A. N. 1676 Mj. nélk. 1694 I-A 1695 4db I-A 1696 P. M 1664 ldb P. M. 1694 ldb Olmützi püspökség 94. Vilmos 95. Vilmos 96. Carolus 97. Carolus 98. Carolus 99. Carolus 100. Carolus 1661 1662 1676 2db 1682 1693 ldb SAS 1694 ldb 1694 Boroszlói püspökség 101. Neubor gróf 102. Neubor gróf Liegnitz-Brig 103. Georg 104. Georg 105. Georg 106. Ludwig 107. Ludwig 108. Ludwig 109. Christian 110. Christian 111. Christian 112. Christian 113. Christian Württenberg- Öls 114. S. Friedrich 115. S. Friedrich LP H 1693 LP H 1694 E-W 1660 Mj. nélk. 1662 ldb E-W 1664 4db E-W 1660 ldb 1662 2db 1663 Mj. nélk. 1662 E-W 1661 Mj. nélk. 1663 5db Mj. nélk. 1664 1 E-W? ldb S-P 1675 I. I. T. 1694 4db 62
Franciaország 116. XIV. Lajos tallér 117. XIV. Lajos tallér 118. XIV. Lajos tallér 119. XIV. Lajos 120. XIV. Lajos 121. XIV. Lajos 122. XIV. Lajos Vj. nélk. 1680 ldb A 1694 ldb 9 1701 Vj. nélk. 1653 ldb V 1693 ldb A 1694 ldb 1 1699 A lelet amelynek legrégibb darabja III. Ferdinándnak 1643-ban Körmöcbányán vert osa II. Rákóczi Ferencnek már említett és ugyancsak Körmöcbányán vert ezüst forintosával zárul. Valószínű, hogy a kincs 1705, vagy 1706-ban kerülhetett a föld alá. Ha ennél az időpontnál későbben rejtették volna el, akkor kétségkívül tartalmazna későbbi veretű Rákóczi pénzeket, vagy I. utódjának: I. Józsefnek pénzei közül legalább néhány darabot. Az éremleleteknek majdnem általános és természetes sajátsága, hogy a valószínű földberejtés időpontját megelőző 15 20 esztendő veretei fordulnak elő benne legsűrűbben. Leletünkben azonban nem az elrejtés időpontja felé fokozatosan sűrűsödő példányok gyakori jelensége a szembetűnő, hanem inkább a különböző évjáratú véreteknek egy olyan összetétele, amely önkéntelenül azt a benyomást kelti, hogy egykori tulajdonosa huzamosabb időn át gyűjtötte össze később valamilyen okból elrejtett pénzét. Ezt a feltevést látszik bizonyítani az a tény is, hogy a lelet majdnem valamennyi darabja, még a valószínű földberejtés ideje előtt 45 50 évvel forgalomba került példányok is igen jó tartásúak és csak kevésbé kopottak. A földberejtés oka valószínűleg valami egyéni ok lehetett, de kapcsolatba hozhatjuk azt a kor hadieseményeivel is, mert bár nagyobb összecsapások a szóbanforgó évek alatt Csongrád vármegye területén nem voltak, de éppen az 1705. évről jegyzi meg dr. Zsilinszky Mihály Csongrád vármegye története" с munkájában, hogy,,...a vármegye népe folytonos izgatottságban volt, mert a kuruc és rác csapatok gyakran vonultak át falvaikon." Könnyen lehetséges, hogy az ilyen csapatátvonulásokkal gyakran együttjáró fosztogatásoktól tartva, látta jónak egykori tulajdonosa a pénzt elrejteni. DAS MÜNZFUND VON HÓDMEZŐVÁSÁRHELY von Imre Gergelyfi In der Umgebung von Hódmezővásárhely ist im Juni 1969 ein Münzfund vorgefunden, der aus 369 Silbermünzen bestand. Der Fund wurde wahrscheinlich in einer Tongefäss versteckt, mit der Münzen waren nähmlich auch Scherben gefunden. Das Fund besteht grösstenteils aus ungarischen und böhmischen Prägungen von Leopold L, ein kleiner Teil enthält die Silbermünzen Louis XIV., und die Münzen einigen benachbarten deutschen Staate. Der Fund, dessen ältestes Stück ein Halbtaler von Ferdinandus III. aus dem Jahre 1643 ist, schliesst mit einer Silberforint von Ferenc Rákóczi II. ab, dessen Jahrgang 1705 gleich auch die wahrscheinliche Zeitpunkt der Verborgung zeigt. 63