Kihívások és lehetőségek: a magyar KFI szféra felkészülése 2014-2020- ra



Hasonló dokumentumok
Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020

Hazai KFI stratégiai célok és törekvések a időszak tükrében

Innovációs fordulat előtt

A hazai kutatás-fejlesztési támogatási rendszer

Stratégiai kihívások az innováció területén

A K+F+I forrásai között

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A vállalati innováció támogatása és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal stratégiája Dr. Csopaki Gyula elnök

Európai Uniós és hazai innovációs források

Hazai és regionális pályázati lehetőségek

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

A Nemzeti Innovációs Hivatal KKV-k számára elérhető innovációs szolgáltatásai

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Vállalkozói üzleti ötletek fejlesztése innováció a gyakorlatban. VII. Országos Tanácsadói Konferencia október 30.

Kormányzati Innovációs és K+F stratégia a járműipar vonatkozásában

INDUL AZ ÚJ K+F+I PÁLYÁZATI RENDSZER

Az innováció, mint motor

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Európa 2020 stratégia Intelligens, fenntartható, inkluzív növekedés. Turóczy László helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Áprilisban és májusban már lehet pályázni az új innovációs pályázatokra. Háttéranyag

Hazai innovációs feladatok A NIH szerepe

Az EUREKA és a EUROSTARS program

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap megújult pályázati rendszere

Felsőoktatási fejlesztések és azok keretfeltételei, Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform

NKFIH: Innováció a versenyképességért

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

A HORIZONT 2020 dióhéjban

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, október 15.

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

HVCA-MISZ-M Horgos Lénárd M27 ABSOLVO.

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

Pályázatok irányai

Horizont 2020 minőségmenedzsment szemléletben Az innováció a minőségi áttörés hajtóereje

várható fejlesztési területek

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

MTVSZ, Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

PÁLYÁZATOK BEMUTATÁSA SZEPTEMBER 27. 1

K+F+I Pályázati Áttekintő

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

ció Magyarországon gon 2009

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

Tudás, alkotás, érték

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

GOP előrehaladás vissza nem térítendő támogatások státusza

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM ÉVES FEJLESZTÉSI KERET MÓDOSÍTÁSA (VEKOP)

AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

A HIPA támogatási egyablak szolgáltatása

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

Közép-Magyarország intelligens innovációs szakosodási stratégiája

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap évi költségvetési javaslata

a szakképzés és felnőttképzés területén

Jó gyakorlatok azonosítására szolgáló módszertan és. a hasznosításukhoz igénybe vehető támogatási rendszer ismertetése

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

FELSŐOKTATÁSI K+F+I PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A GINOP KERETÉBEN ELTE INNOVÁCIÓS NAP 2015.

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

Az innováció menedzsment, és eredménynövelő hatása

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Új Széchenyi Terv a vállalkozásokért

keretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban

EUREKA és EUROSTARS pályázati lehetőségek. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes 20 éves a magyar EUREKA

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

FP7 Research for SMEs pályázat. Vántora Virág Székesfehérvár, október 3.

A EUROSTARS2 program. Csuzdi Szonja főosztályvezető-helyettes. H2020 ICT Információs nap

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, március 21.

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

MEGJELENT A ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Kutatás-fejlesztés és Innováció Magyarországon

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Új eszközök és szolgáltatások a vállalati innováció ösztönzésére

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Felsőoktatás új Pályázati lehetőségek (Kutatás-fejlesztés-innováció)

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Átírás:

Kihívások és lehetőségek: a magyar KFI szféra felkészülése 2014-2020- ra 2012. november 29. Előadó: Kiss Tamás AIla Vezető főtanácsos Országos Fórumsorozat Nyíregyháza 2012. 11. 29.

Tartalom 1. Nemzetközi kontextus 2. Hol állunk Európában? 3. Kormányza? célok és eszközök 4. Támogatási programok 5. A NIH tevékenysége

1. Nemzetközi kontextus

EU trendek A világgazdasági válság ellenére az EU növeli a kutatás- fejlesztés és innováció támogatását, és változatos szakpoli?kai eszközökkel igyekszik érvényesíteni globális érdekeit A fiskális konszolidáció időszakában a kutatás- fejlesztés és innováció (relasv) prioritást élvez ( növekedésbarát fiskális konszolidáció ) Folyamatban van az EU 2014-2020 közöx költségvetési keretének (MFF) meghatározása Az Európa 2020 stratégia egyik sarkalatos célkitűzése a kutatás- fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%- ára növelése 2020- ig Horizon 2020: Az EU 2014-2020 közöx K+F támogatási programja, az FP, a CIP és az EIT forrásainak összevonásával. Hangsúlyos céljai: Kiválóság Társadalmi kihívások Iparvezérelt versenyképesség kkv- k Szinergia megteremtése a támogatási rendszerben (Horizon 2020 kohéziós poli?ka; hazai szinten FP, SA OP- k és hazai programok integráltabb kezelése; okos specializáció)

Európa 2020 stratégia Prioritások: innováció és tudásalapú ( intelligens) növekedés, fenntartható növekedés, befogadó növekedés EU szintű célkitűzés: a kutatás- fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%- ára növelése 2020- ig (jelenleg kb. 1,8%) Hazai célkitűzés (2011. évi NemzeS Reform Program): a kutatás- fejlesztési K+F ráfordítások GDP- hez viszonyítoi arányának 1,8%- ra növelése 2020- ig (jelenleg kb. 1,2%) a vállala? ráfordítások arányának a kétharmadra növelése az összes K +F ráfordításon belül Kihívás: a hazai kutatás- fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a 2014-2020- as uniós tervezési szakaszban

A kohéziós alapokra és azokon belül kutatás- fejlesztés és innovációra szánt források (Mrd EUR)

Az EU fejlesztési források ún. előzetes feltétel rendszere (ex- ante kondicionalitás) a 2014-2020 időszakra Tematikus célok Beruházási prioritások Előzetes feltétel rendszer Teljesítési kritériumok 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (K&F cél) ERFA: Az 1. tematikus célkitűzés alá tartozó minden beruházási prioritás 1.1. Kutatás és innováció: Adott esetben a nemzeti reformprogrammal összhangban álló, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret megléte a magánfinanszírozású kutatások és az innovációra fordított kiadások intenzívebb hasznosítására. Olyan, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret van érvényben, amely: SWOT vagy ahhoz hasonló elemezésen alapul annak érdekében, hogy a forrásokat korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra lehessen koncentrálni; a magánszektor KTF beruházásait ösztönző intézkedéseket körvonalaz; ellenőrzési mechanizmust foglal magában. Sor került a kutatás és innováció céljára rendelkezésre álló költségvetési forrásokat körvonalazó keret elfogadására. ERFA: A K+F infrastruktúra és kapacitás fejlesztése a kutatási és innovációs kiválóság kialakítása érdekében, valamint kompetenciaközpontok előmozdítása, különös tekintettel azokra, amelyek európai érdeket képviselnek. 1.2. A beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó többéves terv megléte. Sor került az uniós prioritásokhoz és adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumához (ESFRI) kapcsolódó beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó indikatív többéves terv elfogadására

Horizon 2020 költségvetése www.nih.gov.hu 8 Többéves pénzügyi keret (MFF), 2014-2020 Összesen ~87 milliárd (az összegek millió euróban)

H2020 Industrial Leadership (összesen 20 280 m ) www.nih.gov.hu 9 TERÜLETEI Ø Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (technológiák kölcsönhatásának kiaknázása) Ø Kulcsfontosságú alaptechnológiák: ICT, nanotechnológia, fejle3 anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás és feldolgozás, űrkutatás Ø Kockázat- finanszírozás elősegíteni a meglévő piaci hiányosságok pótlását a kutatás és innováció területén Ø Innováció KKV- knál az innováció minden Apusának előmozdítása a kkv- k számára

H2020 Társadalmi kihívások (összesen 35 888 m ) www.nih.gov.hu 10

A Horizon 2020 új elemei Ø Egységes részvételi szabályok Ø Egyablakos IT rendszer Ø Kevesebb adminisztráció Ø Rövidebb a támogatások odaítélésének ánutási ideje Ø Tevékenységenként egységes visszatérítési arány a kedvezményezei Spusára való tekintet nélkül Ø Koherens finanszírozás az ötlegől a piacig Ø Piac közeli innováció számára több támogatás Ø A kkv eszköz ( SME instrument ) esetében a kkv egyedül is pályázhat

2. Hol állunk Európában?

Összesíteg innovációs index Magyarország egy helyet javítog az előző évhez képest Forrás: InnovaSon Union Scoreboard, 2011

Az Innovációs Unió Eredménytábla 2011. évi adatai Magyarország

A vállalas jövedelmek forrása 100% 80% 60% 40% 20% 0% Az innováció a bevétel elsődleges forrása Az innováció jelentős bevételi forrás Az innováció nem jelentős bevételi forrás Nincs bevétel innovációból 3 8 5 4 6 3 6 3 16 8 18 6 10 7 3 2 10 2 6 11 6 15 7 8 8 45 42 46 47 48 54 52 56 45 56 62 49 58 62 67 68 60 70 67 62 70 64 72 71 75 38 30 65 39 42 35 32 32 23 26 27 25 21 25 25 23 17 23 19 17 16 14 20 23 16 12 13 11 7 11 11 10 18 11 12 9 8 11 7 6 7 13 7 9 10 11 2 6 9 8 6 23 Portugália Csehország Ciprus Forrás: Innobarometer 2009 Spanyolország Szlovákia Szlovénia Németország Finnország Belgium EU-27 Bulgária Ausztria Írország Franciaország Görögország Svédország Lengyelország Svájc Litvánia Dánia Litvánia Hollandia Norvégia Észtország Anglia Magyarország 30

November 30, 2012 A K+F ráfordítás forrásainak alakulása a GDP %- ában www.nih.gov.hu 16 Forrás: KSH (2012)

Kockázati Tőke Program M Ft 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 Kockázati Tőke Program 2010-2011 Megvalósult befektetések (kumulált) Szerződött érték Céltársaság db 2010 Q2 2010 Q3 2010 Q4 2011 Q1 2011 Q2 2011 Q3 2011 Q4 db 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2011 végéig 45 vállalkozásba történt befektetés 12 milliárd Ft értékben 2011 végéig

Fő problémák A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei A gazdaság tudás- intenzív, magasabb hozzáadoi értékű folyamatai csak lassan bontakoznak ki, mivel a kutatói utánpótlás akadozik, a tudományos- technológiai oktatás nehézségekkel küzd, hiányoznak a vonzó kutatóközpontok. A tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer, valamint az együgműködési mechanizmusok hiányosságai A tudástranszfert elősegíteni hivatoi szervezetek nem képesek a gazdaságot korszerű és alkalmazható tudással ellátni. A tudásfelhasználást és a tudáshasznosítást végző (vállalas) szektor innovamv működését akadályozó tényezők A duális gazdasági szerkezet miai a korszerű technológiai és menedzsmeniudást meghonosító külföldi nagyvállalatok mellei a KKV szektor nem képes csökkenteni innovációs lemaradását.

3. Célok és eszközök

Hazai stratégiai pornolió Új policy megközelítés Hazai stratégiák: Új Széchenyi Terv (2011. január 15.) V. prioritás: Tudomány Innováció NemzeS Reform Program (2011) Széll Kálmán Tervek Wekerle Terv Darányi Terv Magyar Növekedési Terv Energiastratégia 2030 NemzeS Környezetvédelmi Innovációs Stratégia NemzeS Digitális Cselekvési és Megújulási Terv NemzeS Vidékfejlesztési Stratégia Készülő stratégiák: NemzeS KFI stratégia 2020 (jelenleg társadalmi egyeztetésen) KFI fókuszú ágazas stratégiai Fehér Könyvek (ÁSFK) NGM által készülő Iparstratégiák

Jövőkép Magyarországon - a KFI szakpoli?ka aksv támogatásával - 2020- ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemze? innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek ezt követően - a tovagyűrűző hatások révén - képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemze? innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához.

NemzeS KFI Stratégia 2020 Új irányok: a) 2020- ig terjedő időtartamra tervezeg, összhang az ÚSZT- vel, b) a nemzetközi trendekre (InnovaSon Union, OECD InnovaSon Strategy), és az EU- tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít, c) innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezeg, d) fókuszában a hasznosítás- orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs- teljesítménye áll, e) megújítog támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázas struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.), f) ösztönző KFI jogszabályi és adópoliskai környezet kialakítása, g) egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT obszervatórium létrehozása (tényekre épülő poliskaformálás).

Fő célcsoportok kutatóműhelyek a globális nagyvállalatok nemze? innovációs rendszerbe integrált K+F központjai a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok Kutatás- fejlesztésre és innovációra építkező, gyors növekedésre képes kisvállalkozások ( gazellák ) az innovasv beszállító kkv- k az innovasv kezdő (start- up) vállalkozások a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockáza?tőke- befektetők

NemzeS KFI Stratégia Kiemelt célok + 30 nagyobb kutatási és technológiai műhely található a világelitben; + 30 globális nagyvállalas K+F központ telepedei meg; + 30 K+F intenzív makroregionális muls középvállalat termel és szolgáltat; + 300 K+F intenzív technológiai kisvállalat cég ( gazella ) találja meg globális piaci számításait; + 1000 innovamv start- up vállalkozás kapoi az induláshoz szükséges jelentős támogatást az elmúlt 7 évben.

Prioritási tengelyek Annak érdekében, hogy Magyarországon a KFI szektorra fordítoi (állami és vállala?) források ténylegesen a jövőbe való beruházássá váljanak, a KFI stratégiát három prioritási tengely köré célszerű felépíteni: Tudásbázisok nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést Tudásáramlás Hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer együiműködések előmozdítása Tudásfelhasználás A korszerű tudományos és technológiai eredményeket intenzíven hasznosító vállalatok

Célrendszer A gazdaság KFI alapú dinamizálása Ánogó célok Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Intenzív tudásáramlás Hatékony tudásfelhasználás Sarkalatos célok Kutatók és Kreamv szakemberek képzése Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Integrált innovációs Szolgál- tatások Együg- működések, hálózatok dinamizálása Innovamv kkv- k helyzetbe hozása Közép- vállalatok dinami- zálása MNC K+F központok integrálása a NIR- be

Az innovamv hazai KKV- kat erősítő eszközök

4. Támogatási programok

K+F+I vállalati pályázati források, 2012 Támogatási területek 1. Nemzetközi K+F programok (közvetlen felkészülés a Horizon 2020 keretprogramra) Pályázati keret (milliárd Ft) 5,5 2. K+F projektek és vállalatok támogatása 36,92 3. Vállalati technológiai fejlesztés 16,5 4. K+F+I együttműködés (vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek) 16,8 ÖSSZESEN 75,72 Strukturális Alapok 34,2 Kutatási, Tudományos és Innovációs Alap 41,52

K+F+I vállalati pályázati források, 2012 PályázaS program rövid címe I.1. Nemzetközi K+F programok (BONUS, EUREKA, EU_KP_12, EIT KIC, GOP- 1.5.1/B, TÉT, NEMZ_12) II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP- 1.3.1/E, ERNYO_12) II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések II.3. Piacorientált K+F (GOP- 1.1.1, KMR_12) II.4. Vállala? innováció (GOP- 1.3.1/A+B, KMOP- 1.1.4/A) II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP- 1.3.1/C) II.6. Innováció menedzsment (GOP- 1.3.1/I, KMOP- 1.1.4/I) II. 7. Technológiai start- up ökoszisztéma építés II.8. Beszállítói programok (GOP- 1.3.1/D) II.8. IPARJOG III.1. Nemzetközi együiműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek támogatása a közép- magyarországi régióban (KTIA_AIK_12) ÖSSZESEN Forráskeret (mrd. Ft) 5,5 8,55 9,4 26,27 11,5 3 0,2 2,1 5,0 0,2 4 75,72

K+F+I vállalati pályázatok források, időbeli ütemezés, 2012 2012. évben meghirdetett/futó pályázatok 63,32 II.3. Piacorientált K+F (GOP-1.1.1) 9,0 II.3. Piacorientált K+F (KMR_12_1, KMR_12_2) 17,27 II.4. Vállalati innováció (GOP-1.3.1/A+B, KMOP-1.1.4/A) 11,5 II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP-1.3.1/C) 3,0 I.1.a. EUREKA 1,0 I.1.c. FP7 felkészítő (EU_KP_12) és BONUS 0,4 II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP-1.3.1/E) 5,0 II.1. K+F+I ernyőprojektek (ERNYO_12) 3,55 I.1.b. EIT KIC 1,3 II.9. Beszállítói programok (GOP-1.3.1/D) 5,0 I.1.d. Kormányközi megállapodáson alapuló programok (TÉT) 1,0 III.1. Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek 4,0 támogatása a közép-magyarországi régióban (KTIA_AIK_12) I.1.c. Az EU 7. keretprogramba és egyéb közös EU-s kezdeményezésekbe való bekapcsolódás 1,3 támogatása(nemz_12) Közeljövőben meghirdetésre tervezett pályázatok 12,4 II.8. IPARJOG 0,2 I.1.e. ESFRI Roadmap (GOP-1.5.1/B) 0,5 II.7. Innováció menedzsment (GOP-1.3.1/I, KMOP-1.1.4/I) 0,2 II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések 9,4 II. 8. Technológiai start- up ökoszisztéma építés 2,1

A támogatások főbb jogcímei K+F projekt támogatás Beruházási támogatás Csekély összegű (de minimis)

Alapok (KTIA, EU SA) felhasználásának közös jogi hágere A támogatási jogcímek minden esetben megfeleltetésre kerülnek az EU K+F Keretszabálynak valamint a 800/2008/EK csoportmentességi rendeletnek. notifikációs eljárás

Horizontális módosítás A kötelező vállalások módosításra kerültek valamennyi K+F+I pályázat esetében: A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzles évben a kutató- fejlesztő és kutatás- fejlesztési segédszemélyzes munkahelyeknek a teljes K+F összlétszáma nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzles év teljes K+F összlétszáma alá, VALAMINT A pályázat keretében támogatog K+F+I projekt eredményéből származó árbevétel a projekt befejezési évét követő bármely 2 egymást követő üzles évben (de legkésőbb a fenntartási időszak utolsó elői évéig) eléri a támogatási összeg legalább 30%- át, VAGY A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzles évben a K+F ráfordítások összege nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzles év éves beszámolójában szereplő K+F ráfordítások összege alá.

K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések Cél: olyan együiműködésben végzei, felülről felépítei (top- down), kezdeményezei és koordinált K+F projektek, amelyek jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű és szakmailag jól körülhatárolt K+F feladatok megoldására irányulnak Keretösszeg: 9,4 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: konzorciumok (felsőoktatási és akadémiai kutatóhelyek, KKV- k, nagyvállalatok részvételével), nagyvállalatok Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazoi (ipari) kutatás, kísérle? fejlesztés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, piacra jutás támogatása, iparjogvédelem. Támogatás összege: egyedi megállapodás alapján. Elszámolható költségek: alapbér és járulékai, K+F szolgáltatás, dologi kiadások, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás.

Programstruktúra Versenyképességi / kiválósági szerződések I. Integrált K+F projektek alprogram III. Társadalmi kihívások alprogram II. K+F kapacitásfejlesztés alprogram Konkrét feladat / téma R1 R2 R3 R4 R5

Technológiai start-up ökoszisztéma építés Cél: technológiai innovációra (K+F tevékenységre) alapuló induló vállalkozások elindítása és fejlesztése, a létrejövő gazellák fejlődésének, piaci alapú finanszírozásra való felkészítésének támogatása. Négy alprogram: 1. alprogram : Az inkubátorok (inkubátor házak) felállítása, támogatása. 2. alprogram : Pályáza? kiírás ötletekre, az ötletek támogatása. 3. alprogram : Az inkubáció folyamata, az inkubáltak támogatása. 4. alprogram : A piacra lépés támogatása és a tőkebevonás lehetőségei. Keretösszeg: 2,1 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: technológiai inkubátor (1. szakaszban), természetes személyek (2. szakaszban), gazdasági társaság (3. és 4. szakaszban).

5. A NIH tevékenysége

NemzeS Innovációs Hivatal (NIH) Ø A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelegel 2011. január 1- jével létrehozta a NemzeS Innovációs Hivatalt (NIH) és meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait. A NemzeS Innovációs Hivatal a kutatás- fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alag működő közpons hivatal. A Kormány kutatás- fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki. Ø A NIH- re vonatkozó új SZMSZ 2011. júniusban hatályba lépeg (www.nih.gov.hu)

A KFI terület kormányzas irányítási struktúrája és a NIH helye a rendszerben

A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére Közvetítő, kooperációs funkciók Államigazgatási funkciók KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés NIH Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis Szolgáltatási, ügynökségi funkciók Innovációs szolgáltató és menedzsment rendszerek, hálózatok fejlesztése Hatékony szervezet November 30, 2012 EU-s és nemzetközi KFI együttműködések

KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok készítése Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD) összehangolásában közreműködés Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégia- készítésének koordinálása Ágaza? fehérkönyvek A KFI szakterület képviselete más szakterüle? fejlesztési stratégiákban KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és szakmai értékelése Nemze? Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Ú?terv (NEKIFUT) - Egységes nemze? K+F infrastruktúra fejlesztési stratégia és program kialakítása

Tudományos és Technológiai Obszervatórium elemző- értékelő adatbázisrendszer és tudásbázis, egységes szerkezetben tartalmazza a KFI területén keletkező összes releváns információt kiemelten a KFI pályázatok vonatkozásában - elősegítendő a hálózatosodást és a tényekre épülő polikkaformálást Szolgáltatásai: ánogó és ágaza? KFI elemzések és sta?sz?kák; az elemzések alapját képező adatstruktúrák; információk az államilag támogatoi KFI projektekről; a kutatási infrastruktúrák; kutatási szervezetek és vállalkozások térkép alapú regiszterei; konzorciumi partnerkereső és projektgenerálási funkciók;

Innovációs szolgáltatások Kaleidoszkóp A Nemze? Innovációs Hivatal információs rendszere Go!nno - Díjmentes, komplex, web- alapú innovációs szolgáltató portál fiatal vállalkozóknak Pont Inno - Innovációs pályázatok szakmai támogatása Nemzetközi projektek, együgműködések segítése

45

Go!nno szolgáltató rendszer felépítése Díjtalan mentorálás Fórum KFI szolgáltató kereső Információs alapcsomag Regisztráció www.kaleidoszkop.nih.gov.hu Best practice Go!nno hírek Fiatal vállalkozók Cégbemutató lapok

www.nih.gov.hu 47 Köszönöm megssztelő figyelmüket! Kiss Tamás Attila Vezető főtanácsos Nemzeti Innovációs Hivatal 1061 Budapest, Andrássy út 12. Web: http://www.nih.gov.hu