Csobánka Község Önkormányzat SZAKMAI BESZÁMOLÓJA a 2016. évi gyermekvédelmi, család- és gyermekjóléti feladatainak ellátásról 1
2 Melléklet Beszámoló Csobánka Község Önkormányzat 2016. évi gyermekvédelmi, család- és gyermekjóléti feladatainak ellátásról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése értelmében az önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról átfogó értékelést készít. A Gyvt. 39-40. -a a gyermekjóléti szolgáltatási, míg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 64. -a a családsegítési feladatokat határozza meg. A Gyvt. 40. (1) bekezdése szerint a gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató keretében működtethető. Az önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 147/1997. (IX.10.) Korm. r. 10. sz. melléklete határozza meg. A Gyvt. értelmében az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. Az Szt. értelmében a családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: A településen a gyámhatósági ügyeket 1 fő ügyintéző látja el csatolt munkakörként. A Gyvt. 2013. január 1-ével történő módosításának értelmében a jegyző hatásköre a következőkre terjed ki: megkeresésre környezettanulmány készítése gyámhatósági ügyekben, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek és nagykorúvá vált gyermek esetében, egyéb, jogszabályban meghatározott gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátása. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a törvényben biztosított támogatásra, a rendelt pénzbeli és természetbeni ellátásra. A települési önkormányzat jegyzője az arra rászoruló jogosult gyermek számára természetbeli ellátást állapít meg, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény címén. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek és - ha megfelel a feltételeknek - a szünidei gyermekétkeztetésnek, b) a meghatározott természetbeni támogatásnak, c) a Gyvt.-ben és más jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére.
3 Melléklet A rászorultság megítélésénél elsődleges követelmény a családi jövedelem pontos és körültekintő meghatározása. A jegyző egy év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2016. évben 28.500.-Ft.) a) 130%-át, b) 140%-át: - egyedülálló szülő (gondozó) esetén, - tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén, - a nagykorúvá vált, de nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek esetén feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes önkormányzatnál nyújthatja be. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény támogatásként adható összegét az Országgyűlés a költségvetési törvényben határozza meg. A jegyző annak a gyermeknek és nagykorúvá vált gyermeknek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-én fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában, ha a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. A természetbeni támogatás esetenkénti összege 2016. évben gyermekenként 5.800.- Ft volt. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma: 2016. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma összesen 131 fő. Ebből kiskorú gyermek: 127 fő, fiatal felnőtt (18-23 éves): 4 fő. A Gyvt. 20/A. -a alapján az egyszeri pénzbeli támogatás 2016. év augusztus hónapban 132 gyermek részére 765.00.-Ft, november hónapban 131 gyermek részére 759.800.-Ft, összesen 1.524.800.-Ft volt. A jogosultak számára a támogatás gyermekenként és alkalmanként 5.800.-Ft összegű Erzsébet-utalvány formájában került kifizetésre. Az egyszeri kifizetések elszámolása a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság felé történik, melynek 100%-át az önkormányzat visszaigényelte. A kifizetett összeg elszámolása a központosított előirányzatok főkönyvi számlán történik. A természetbeni ellátások formái: gyermekintézményeknél fizetendő étkezési térítési díjkedvezmény, illetve tankönyvtámogatás. Gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőre vonatkozó adatok Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a gyermekek napi étkezése biztosítva legyen. Az önkormányzat természetben nyújtott szociális ellátásként a gyermekintézményben fizetendő térítési díjat részben, vagy teljes egészében átvállalja. A törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, ab) tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
ac) olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, ad) olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át vagy ae) nevelésbe vették; b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy bb) nevelésbe vették; c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el; d) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha da) nevelésbe vették, vagy db) utógondozói ellátásban részesül. Az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével kell biztosítani a) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül; b) az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján a tanuló nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben; c) az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek számára, feltéve, hogy az (1) bekezdés alapján a gyermek nem részesül ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben. A Borostyán Természetvédő Óvodában 2016. évben normatív alapon, valamint szociális rászorultságra való tekintettel kedvezményezett (átlagosan havonta) 100 gyermek részesült ingyenes étkezésben, 15 gyermek fizeti ki a teljes étkezést. A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést a) a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, és b) az a) pontban foglalt gyermekeken kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen biztosíthatja. Az Önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon, a nyári szünetben 43 munkanapon keresztül, illetve az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon biztosította. A 2016. év tavaszi szünetében 7 iskolás, a nyári szünetben 24 iskolás és óvodás, az őszi szünetben 13 iskolás, valamint a téli szünetben 14 iskolás korú gyermek részesült szünidei gyermekétkeztetésben. 4
Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása Melléklet 2013. szeptember 1-i hatállyal a Gyvt. 67/A. -a rögzíti a gyermek, illetve nagykorúvá vált gyermek hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetének megállapítására vonatkozó szabályokat. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetet a jegyző 1 év időtartamra állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennállásával egyezően. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, illetve nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi lehetőségek közül legalább egy, halmozottan hátrányos helyzetű az, aki esetében legalább két tényező fennáll: a gyermeket nevelő szülők legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú; a gyermeket nevelő szülők bármelyike aktív korúak ellátására jogosult, vagy 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként tartja nyilván a munkaügyi kirendeltség; elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmény. 2016. december 31-én fennálló hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és nagykorúvá vált gyermekek számának megoszlása: hátrányos helyzetű gyermek: 9 fő, nagykorú gyermek nem volt. halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: 36 fő, nagykorú gyermek nem volt. A 2015. évhez képest a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelmet benyújtók közt csökkenés figyelhető meg azon kérelmezők számában, akik a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzet megállapítását is kérelmezték. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel a szülő kérésére meg lehet állapítani a halmozottan hátrányos helyzetet, de a besoroláshoz nem járnak automatikusan további rendszeres juttatások és kedvezmények, ezért kevesebb azoknak a száma, akik élnek ezzel a lehetőséggel. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: Család- és Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja Csobánka Község Önkormányzata saját elképzeléseit megvalósítva 2014. évtől önálló Gyermekjóléti Szolgálat felállítását valósította meg, 1 fő gyermekjóléti szakember alkalmazásával. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. (6) bekezdése és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 40. -a értelmében a gyermekjóléti szolgáltatás a családsegítéssel egy szolgáltató keretében működtethető. 2016. január 1-jétől a családsegítés és gyermekjóléti szolgálat integráltan egy szervezeti és szakmai egységben működik településünkön, mint Csobánka Község Önkormányzat Család- és Gyermekjóléti Szolgálata. A feladatok szakmailag megalapozott elvégzését, 2 fő családsegítő szakember alkalmazásával látja el, 8 órás közalkalmazotti jogviszony létesítésével. A Csobánka Község Önkormányzat Család- és Gyermekjóléti Szolgálata a Csobánkai Polgármesteri Hivatal első épületében, a 2014 Csobánka, Fő út 1. szám alatt működik. fenntartójának neve: Csobánka Község Önkormányzata székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. 5
A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat feladatairól, működéséről és eredményeiről az elkészült Család- és Gyermekjóléti Szolgálat szakmai beszámolója ad teljes körű képet, amely a jelen beszámoló melléklete szerint olvasható. A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége során szoros, mindennapi szakmai kapcsolatot tart az Önkormányzattal, az iskolai, óvodai intézményekkel, védőnővel, házi gyermekorvossal, háziorvossal, rendőrséggel együttműködve, mindenkor a család és a gyermek érdekeit figyelembe véve látja el feladatát. Védőnői szolgálat A védőnői szolgálat a községben egy fő közalkalmazottal működik, aki hatékonyan látja el az ezzel kapcsolatos teendőit. A védőnő feladatai közé tartozik a várandós anyák, a gyermekágyas anyák gondozása, a 0-6 éves korú gyermekek, az iskoláskorú gyermekek gondozása, a családgondozás. A védőnő a gyermekágyas anyák gondozását mindenkori állapotuknak és szükségleteiknek megfelelően végzi. A gondozás során folyamatos, igény szerinti gondozást végez. Tanácsot ad a felmerült problémák rendezéséhez, fokozott figyelemmel kíséri az újszülöttek, valamint az egészségi és környezeti okok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek fejlődését. Felkészíti a családot a beteg csecsemő és kisgyermek ápolására. Elvégzi a kötelező szűrővizsgálatokat, közvetlen kapcsolatban van a gyermekorvossal, feladata az iskola-egészségügyi ellátás, intenzív egészségnevelést végez és szervez annak érdekében, hogy az életkorhoz kötött védőoltásokat időben megkapja a gyermek. Segíti a szülő-gyermek kapcsolat kialakulását, a gyermeknevelést, a gyermek állapotának és korának megfelelő táplálását az egészséges fejlődés érdekében. Tevékenységét az Egészségházban kialakított védőnői szolgálat tanácsadó helyiségében, valamint a családok otthonában végzi. Tevékenysége során szakmailag együttműködik az egészségügyi alap- és szakellátás, a köznevelési, a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények illetékes szakembereivel. A jelzőrendszer által felszínre került esetek azonnali megoldása is az állandó elfoglaltságai körébe tartozik. Javaslatot tehet a védelembe vételre, amelynek esetében a tárgyaláson meghívottként részt vesz. Munkája során állandó kapcsolatban van a települési önkormányzattal, és a gyámhatósággal. Együttműködés, kapcsolattartás: Településünkön a gyermekvédelmi ellátások a Gyvt. előírásainak megfelelően működnek. A problémák megoldásának érdekében szükséges a szakmai szervezetekkel való további együttműködés, folyamatos munkakapcsolat fenntartása, évente a gyermekjóléti szakemberek által szervezett gyermekvédelmi tanácskozáson, valamint a szabadidős programokon való részvétel. Csobánka, 2017.. Winkler Sándor Józsefné polgármester 6
MELLÉKLET Csobánka Község Önkormányzat Család- és Gyermekjóléti Szolgálat 2016. évi szakmai beszámolója A fenntartó neve: A szolgáltató neve: Csobánka Község Önkormányzata Csobánka Község Önkormányzata Család- és Gyermekjóléti Szolgálata Szolgáltatási helye: 2014 Csobánka Fő út 1. A szolgáltatás típusa: család- és gyermekjóléti szolgáltatás A szolgálat formája: Ellátási terület: Családsegítők: Elérhetőségek: család- és gyermekjóléti szolgálat Csobánka település közigazgatási területe Balgáné Erdei Katalin, Mészáros Ilona Telefon: 26/320-020/19-es mellék Mobil: 30/479-0608, 30/237-4401 Fax: 26/520-010, e-mail: gyejo@csobanka.hu A szolgáltató ellátási területe, ellátottak száma Csobánka település közigazgatási területén állandó bejelentett lakcímmel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező személy, 0-18 év közötti gyermekek és családjuk, illetve szociális válsághelyzetbe került várandós anya, továbbá azok a személyek, akik átmenetileg az ellátott településen tartózkodnak és a segítségnyújtás elmulasztása, veszélyeztetné őket. A szolgálat kliense - 0-18 év közötti gyermek esetében a gyermek, ennek értelmében a szolgálat az intézkedéseit a gyermek érdekében teszi, illetve - minden személy, aki legalább egyszer megkereste szolgálatunkat az egyszeri megállapodással rendelkező szolgáltatást igénybevevő, az aki megállapodással rendelkező, akinek esetében a szociális segítőmunka során éves átlagban legalább havi három személyes találkozás megszervezésére és dokumentálására sor kerül. - 1. számú táblázat 2016. évben Csobánka településen élők száma korcsoport szerint Korcsoport szerint (év) 0-2 3-5 6-13 14-17 18-24 25-34 35-49 50-61 7 62 év és idősebb Összesen Fő 109 87 271 160 299 425 835 542 618 3346 A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat működési rendje Tárgyi feltételek: hétfőn 13.00-16.00 szerdán 08.30 18.00 pénteken 08.30 12.00 A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat irodája a Polgármesteri Hivatalban található, külön bejáraton megközelíthető. 2 db mobiltelefon, 2 db vezetékes telefon, 2 db számítógép
internet elérhetőséggel, 2 db nyomtató segíti a családsegítő munkáját. Fénymásoló, fax áll rendelkezésre. A kliensek anyagait, személyes dokumentációkat kulccsal zárható szekrényben tárolja. Alapelveink: Nyitottság: a szolgálat bármilyen problémával felkereshető, szolgáltatásaink ingyenesen igénybe vehetőek. Önkéntesség: a szolgálat a kliensekkel és családjukkal az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést, hatósági feladatokat nem lát el. Működése gondozási, szolgáltató illetve szervezési jellegű. A szolgálat munkatársai mindenkor a kliens mindenek felett álló érdekeit képviselve kötelesek tevékenykedni, a vonatkozó törvényekben megjelölt állampolgári és gyermeki jogok maradéktalan megvalósulása érdekében. Együttműködés: mindkét félnek konkrét lépéseket kell tennie a probléma megoldása érdekében. Kölcsönösség hiánya esetén a szolgálat nem kötelezhető tartós segítségnyújtás biztosítására; a segítő kapcsolatot a kliens bármikor felbonthatja, illetve újra igénybe veheti, kivéve védelembevétel esetén. Igénybevét el módja Együttműködési megállapodás alapján Egyszeri alkalommal 2. számú táblázat 2016. évben a szolgálatnál megjelent személyek száma nem és korcsoport szerint Életkor 0-2 3-5 6-13 14-17 18-24 25-34 35-49 50-61 62 éves Összese n Családo k száma Nem éves és időseb b Férfi 1 2 5 17 1 1 2 0 1 30 Nő 3 3 5 9 2 5 5 2 3 37 4 5 10 26 3 6 7 2 4 67 46 Öszszesen Központtól Öszszesen 2 1 3 10 16 18 22 39 27 22 128 118 Összesen 195 164 A 2. számú táblázatban jól látszik, hogy 67 esetben (46 család) történt együttműködési megállapodás, akikkel a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem volt lezárható. Ahol a szociális segítőmunka során éves átlagban legalább havi három személyes találkozás megszervezésére és dokumentálására került sor. A jogszabályban meghatározott létszámelőírás szerint egy fő családsegítő 25 család felett havi átlagban legfeljebb 10 családot támogathat szociális segítő munkával. Az egyszeri alkalommal megjelent családok száma 118, így összesen a szolgálatunk két családsegítőjére 164 család jutott 2016. évben. A gyermekjóléti alapellátások célja Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához, és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével annak leküzdéséhez. 8
Gyermekjóléti szolgáltatás tartalma A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Gyermekjóléti feladatatok - A gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése. - Gyermekjóléti szolgáltatás minden gyermekes családra kiterjed. - A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében jelzőrendszer szervezése, működtetése, a gyermekekkel foglalkozó intézmények gyermekvédelmi feladatainak koordinálása, az együttműködés elősegítése.a hátrányos helyzetű problémákkal küzdő családokra terjed ki. - A gyermek veszélyeztetettségének elhárítása, a gyermekekkel foglalkozó szakemberek munkájának összehangolása, gondozási tevékenység, szolgáltatások közvetítése, illetve biztosítása. A veszélyeztetett gyermekekre terjed ki, a családban élőkre, illetve a szakellátásban gondozottakra és családjukra. - Szociális válsághelyzetben lévő várandós anya segítése. A családsegítés A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. 3. számú táblázat A család- és gyermekjóléti szolgáltatást igénybevevő személyek száma elsődleges probléma szerint és a problémák halmozott száma szerint 2016-ban A probléma típusa Személyek száma elsődleges probléma szerint (fő) 9 Problémák halmozott száma (db) (elsődlegessel együtt) 0-17 éves 18 év felett 0-17 éves 18 év felett Életviteli 4 5 8 23 Szenvedélybetegség 0 0 0 0 Családi kapcsolati konfliktus 4 1 5 1
10 Melléklet Családon belüli bántalmazás 2 2 13 14 Elhanyagolás 11 51 Oktatási, nevelési 11 36 elhanyagolás Gyermeknevelési 6 2 27 16 Gyermekintézménybe való 6 13 beilleszkedési nehézség Magatartászavar, 0 0 teljesítményzavar Fogyatékosság 2 3 2 31 Lelki - mentális 0 0 0 0 Egyéb egészségi probléma 4 1 6 3 Foglalkoztatással kapcsolatos 0 1 0 3 Anyagi (megélhetési, 2 4 2 14 lakhatással összefüggő) Ügyintézéssel kapcsolatos 2 2 2 7 Információkéréssel 0 0 0 0 kapcsolatos Egyéb 3 0 4 0 Összesen 46 21 133 112 Területi munka: a családsegítés nagy része a területen; családoknál, gyámhatóságoknál, gyámhivatalokban, család- és gyermekjóléti központban, iskolákban, óvodákban, egészségügyi intézményekben, rendőrségen, nevelő szülőknél, nevelőotthonokban, segítő szolgálatoknál zajlik. A családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végzők számára biztosítani kell a heti munkaidőkeretének legalább a felét kötetlen munkaidő-beosztás keretében, a szociális segítőmunka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez. A személyes gondoskodás igénybevétele ha a törvény másként nem rendelkezik önkéntes, az ellátást igénylő (kérelmező) kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő. Részlegesen korlátozott nagykorú személy a kérelmét törvényes képviselőjének hozzájárulásával terjesztheti elő. Családgondozás célja: képessé tenni a családot arra, hogy változtatni tudjon helyzetén, a problémák megoldása felé segíteni, terelni. A család nem csupán tárgya a segítő folyamatnak, hanem aktív részese, ezért fontos a változtatás iránti igény felkeltése. A családot partnerként kell kezelni, megkérdezni véleményét, bevonni a döntési folyamatba. A Szolgálat családsegítője, mint esetgazda kezeli, koordinálja, a szociális munka eszközeivel segíti a kliens családok problémáinak megoldását, és ha kell, családgondozást végez. A Szolgálat szervező, koordináló tevékenységével teszi lehetővé a team munka kialakulását és működését. Ennek célja, hogy a különböző szakemberek a segítő tevékenység során, a maguk területén ellátva feladatukat, egymással konzultálva, egymás feladatait megismerve, támogatva és azt kiegészítve dolgozzanak a kliensek érdekében. A védelembe vétel kapcsán változás volt az elmúlt évben, mégpedig az hogy a Családés Gyermekjóléti Szolgálat kezdeményezi a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét a Család- és Gyermekjóléti Központ felé, aki esetkonferenciát hív össze, és szükség esetén javaslatot tesz a gyámhatóság felé. Védelembevétel során a hatóság kötelezi a szülőt és a gyermeket az együttműködésre a szolgálattal. Köteles kapcsolatot tartani az esetmenedzserrel, családsegítővel, beszámolni a problémákról, megfogadni a tanácsait, javaslatait, és minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy megszűnjön a veszélyhelyzet. Gondozási terv alapján történik a gondozás. A védelembe vétel idején
11 Melléklet történő változásokat értékelésben rögzítjük. Ezen ügyekben van felülvizsgálat. Amennyiben nem történik érdemi változás, és a helyzet súlyosan veszélyezteti a gyermek értelmi, érzelmi, testi fejlődését, ideiglenes hatályú elhelyezésre tesz javaslatot az esetmenedzser. Hatósági intézkedést kezdeményez szolgálatunk, amennyiben a gyermek olyan súlyos veszélyeztetettségét észleli, ami azonnali kiemelést indokolja, haladéktalanul kezdeményezi az ideiglenes hatályú elhelyezést. 4. számú táblázat A család- és gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenysége a kezelt probléma típusa szerint 2016. évben Megnevezés Szakmai tevékenységek halmozott száma Szolgáltatásban részesülők száma Információnyújtás 254 180 Segítő beszélgetés 224 164 Tanácsadás 0 0 Ügyintézésben segítségnyújtás 482 186 Konfliktuskezelés 2 2 Kríziskezelés 2 2 Közvetítés ellátásokhoz való 96 96 hozzáféréshez (pénzbeli) Közvetítés ellátásokhoz való 0 0 hozzáféréshez (természetbeni) Közvetítés más 4 4 szolgáltatásokhoz Közvetítés átmeneti 1 2 gondozásba Közvetítés központhoz 0 0 Szociális segítő tevékenység: 0 0 saját ügykörben Szociális segítő tevékenység: 2 2 egyéni gondozási-nevelési terv megvalósításában központ által bevonva Szociális segítő tevékenység: 2 2 szociális válsághelyzetben lévő kiskorú anya gondozása Esetkonferencia 2 2 Esetmegbeszélés 92 25 Csoportmunka 0 0 Környezettanulmány 52 48 elkészítésében való közreműködés Családlátogatás 259 204 Pszichológiai tanácsadás 1 1 Jogi tanácsadás 2 2 Összesen 1540 1054 Jelzőrendszeri együttműködés szervezése Feladataink közül ezt nevezhetjük a legfontosabbnak, mert a gyerekekkel napi kapcsolatban álló szakemberek észlelik elsőnek, ha a gyermekkel, illetve a családjával probléma van, segítségre szorul. Döntő fontosságú, hogy a problémát időben jelezzék, amikor még segíteni
lehet, majd a segítő munka során szorosan együttműködjünk a gyermek érdekében. Az ellátási területen lévő óvodával, védőnővel, gyermek- és háziorvossal, pedagógusokkal, fejlesztő pedagógusokkal, pszichológusokkal; személyes kapcsolatot tartunk, telefonon, e- mailben, esetmegbeszélésen, esetkonferencián. A jelzőrendszer tagjai: - települési önkormányzat jegyzője, - járási hivatal, - szociális és egészségügyi szolgáltatást nyújtók (gyermekorvos, háziorvos, védőnő) - pártfogó felügyelő és jogi segítségnyújtó szolgálat, - köznevelési intézmények (általános iskolák, óvoda) - pedagógiai szakszolgálat, - rendőrség, ügyészség, bíróság, áldozatsegítés és kárenyhítési feladatait ellátó szervezetek, - ellátottjogi és gyermekjogi képviselő, - egyesületek, alapítványok, vallási közösségek, egyházi jogi személyek, - magánszemélyek (nem kötelezett jelzőrendszeri tagok). Ezek az intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek és felnőtt veszélyeztetettsége esetén a Család- és Gyermekjóléti Szolgálatnál, illetve ha szükséges, hatósági eljárást kezdeményezni. A gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében a jelzőrendszer tagjai kötelesek egymással együttműködni. 2016-ban 44 jelzés érkezett a jelzőrendszer tagjaitól. A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat munkája során együttműködik a jelzőrendszer tagjaival, Család- és Gyermekjóléti Központtal, helyi önkormányzat jegyzőjével, a gyermekek és a családjaik számára döntést hozókkal, gyámhivatallal, a gyermekek hivatásos pártfogójával, és bárkivel, aki a gyermek érdekében és ügyében segítővé válhat. Veszélyeztetett gyermekről jelzést minden munkanapon fogadunk, lehetőleg írásban e-mailen, faxon, postán felkeresve szolgálatunkat. Kivételes esetben telefonon, szóban is, de a szóbeli bejelentéseket is írásban rögzítjük. A 2016. január 1-én hatályba lépő szabályozás egyértelművé tette, hogy a jelzőrendszer egyetemleges, amely kiterjed mind a gyermekekre, mind a felnőttekre. Minden év március 31-ig kell elkészíteni jelzőrendszeri intézkedési tervet a fejlesztés érdekében, melyet meg is tettünk. Szolgálatunk kijelölt jelzőrendszeri felelőse Balgáné Erdei Katalin családsegítő. 2016. február 24-én megtartottuk az éves szakmai tanácskozást. A múlt évben 6 alkalommal tartottunk szakmaközi megbeszélést. Eredményeink, jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása Az ellátási területünkön élő felnőttek és gyermekek egyre inkább megismerik tevékenységünket és sokan önként kérik a segítséget. Ez bizonyítja az is, hogy szolgálatunkat 2016-ban 1540 esetben keresték meg, vagy mi kerestük fel a klienst és családját. Szem előtt tartjuk, hogy valamennyi társadalmi rétegből tudjunk bevonni gyermekeket programunkba, roma és nem roma gyermekeket egyaránt. 3 alkalommal szerveztünk és vezettünk kirándulást a Pilisbe kiscsoporttal. Nyárra szerveztünk 5 napos napközis tábort önköltségesen, de anyagi okok miatt csak egy jelentkező volt, ezért kénytelenek voltunk visszalépni a tábor megvalósításától. Álláskeresési lehetőségét biztosítunk azon igénybevevőinknek, akik aktívan keresnek munkahelyet, mindezt ügyfélfogadási időben. Segítettünk önéletrajzok, motivációs levelek 12
írásában, megfogalmazásában, szerkesztésében. Lehetőséget biztosítottunk interneten történő álláskeresésre, jelentkezésre és telefonálásra. Munkánk során az ügyintézések (482 esetben) és az információadások (254 esetben) vannak túlsúlyban. Nagyon sokan érdeklődnek családtámogatási, társadalombiztosítási és a nyugdíjbiztosítási ügyekkel kapcsolatban, valamint a helyi települési ellátások iránt. Egyre több esetben keresnek meg díjhátralék ügyintézésével, hivatalos levelek értelmezésével kapcsolatba is. Az ügyintézésekben igyekszünk elérni, hogy nem a kliens helyett, hanem az ő aktív közreműködésével, vagy képessé tételével történjenek megoldások, a kiutak keresése. Nem helyettük akarjunk megoldani az adott problémát, élethelyzetet, hanem segítségünkkel támaszt nyújtunk elakadásaikban. Az így megoldott probléma számára mintaként szolgál, hogy a jövőben, egy hasonló élethelyzetben képes legyen az önállóbb megoldásra. Egyre több családnál tapasztaljuk a kapcsolati- és kommunikációs zavarokat, a meghallgatás hiányát, a párkapcsolati válságot, különböző mentális problémákat, a hiteltörlesztéssel való elmaradás tényét, egészségi állapot rosszabbra fordulását, a munkanélküli állapotba kerülést rövidebb, hosszabb időre. Munkánk során tapasztaljuk a növekvő elszegényedést, a folyamatos küzdelmet az életben maradásért. Nem teszünk különbséget az emberek között, számunkra fontos az ember méltóságának tiszteltben tartása. Mi magunk leszünk/lehetünk gazdagabbak azáltal, hogy befogadó, elfogadó személyek vagyunk. A szünidei gyermekétkeztetéssel kapcsolatos napi meleg ebéd kiosztását az óvoda zárva tartása alatt szolgálatunk bonyolította. Élelmiszertámogatás megszervezését, lebonyolítását kapta szolgálatunk feladatul. 2016. évben 8 alkalommal osztottunk ki tartós élelmiszereket a helyi rendeletben meghatározott személyeknek. Az érdeklődés fokozatosan növekedett első alkalommal 157 ember jött el, majd a 8. alkalomra már 340 ember vette igénybe a támogatást. Mindez 4 lelkes önkéntes segítségével valósult meg. Adományok továbbítását felvállaltuk 2016-ban is. Rászoruló személyek számára önkéntes ruhanemű és játék felajánlásokat elfogadunk, melyeket a hozzánk betérők elvihetnek. Így sok adomány talált gazdásra. A helyi Karitász Csoporttal aktívan együttműködünk. A Dumtsa Jenő Nemzetiségek Házában működő pékáru osztás beindításában is közreműködtünk. Jogi tanácsadás: A Biczi és Turi Ügyvédi Iroda havonta egy alkalommal előre egyeztetett időpontban áll a kliensek és a település lakosai rendelkezésére. Igény lenne pszichológusra, aki heti 2 órában nyújtana segítséget a mentális problémákkal küzdőknek. A pszichológus kérdését a Dunakanyari Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ pszichológusához, a Mentálhigiéné Központ pszichológusához tovább küldéssel oldottuk meg az elmúlt évben. Gyermekeket a Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálathoz tudunk tovább irányítani, illetve több iskolában is van iskolapszichológus. Céljaink: a gyermekvédelmi és segítő munka hatékonyságának megőrzése, színvonalának megtartása, a jelzőrendszer jelenlegi színvonalon történő fenntartása, illetve a fiatalkorúak bűnmegelőzésének terén a rendőrséggel, oktatási intézményekkel szorosabb együttműködés kialakítása. Helyi programokkal olyan szabadidő-eltöltési lehetőségek megteremtése, melyek megelőzik, vagy éppen helyettesítik az alkohol-, droghasználatot. Egyéb szakmai tevékenységek, amelyen a gyermekjóléti szolgálat szervezett, részt vett 2016. február 24-én, településünkön megszerveztük az éves szakmai tanácskozást. 2016. évben hat alkalommal tartottunk szakmaközi megbeszélést. 13
Részt vettünk a Dunakanyari Családsegítő- és Gyermekjóléti Központ által havonta szervezett és megtartott nagy team megbeszéléseken. Az SZSZK Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Pomáz jelzőrendszeri értekezletein való részvétel. A Pest Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális Főosztálya jelzőrendszeri megbeszélésén való részvétel. Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatal gyermekvédelmi egyeztető megbeszélésen való részvétel. SARA Otthon bemutatása és bemutatkozó programja. A Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat pomázi telephelyének szakmai napja. A zuglói Kábítószer Egyeztető Fórum (KEF) konferencián vettünk részt a Civil Házban, ahol rengeteg érdekes előadással és programmal ismerkedhettünk meg. Betekintést nyerhettünk a szerhasználók mindennapjaiba, és több oldalról ismerhettük meg a szenvedélybetegek élethelyzeteit. 14