Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014.
A korai fémművesség kialakulása DK-Európában 1. termésréz (Cu) a természetben elemként előforduló ásvány; könnyen megmunkálható 2. azurit réztartalmú, kristályos ásvány 3. malachit rézhidrokarbonát véletlenszerű felfedezés alkalomszerű és sokféle felhasználás önállóan jött létre a fémművesség különböző formák: malachitrögök, átfúrt malachitdarabok mint gyöngyök, csiszolt és porrá őrölt malachit mint festék, megmunkálatlan termésréz, hidegen kalapált ár, horog és gyöngy
A kezdetek a rézérc legkorábbi felhasználása: Közel-Kelet és Anatólia a legkorábbi neolitikumban, sőt, már a mezolitikumban is korábban, mint DK-Európában és az Égeikumban Kr.e. 9-7. évezred pl.: Ҫatal Hüyük, Cayonü lelőhelyeken több, egymástól távoli központ ekkor még nincs egységes, az egész Közel-Keletet átfogó és rendszeres fémművesség; a réz még nem játszott kiemelkedő szerepet az életben Ҫatal Hüyük, Anatólia különféle dísztárgyak, ékszerek rézből és ólomból; hideg megmunkálással
A tudatos metallurgia (fémművesség) kezdete 1a és 1b rézhorizont hosszadalmas kísérletezgetések tudatos, szisztematikus metallurgia Kr.e. 6-5 évezred fordulója k. egyszerű ékszerek, főleg presztízstárgyként csekély súlyú tárgyak a tárgyak formája nem köthető kultúrákhoz az előállítási helytől távolabbra is eljutottak a réz kitermelés- és olvasztás kezdetei de ekkor még a hideg megmunkálás (termésrézből) az általános késő neolitikum (Vinča-kultúra C-D fázis) = 1b rézhorizont lengyeli kultúra (pl.: Zengővárkony) a Tisza- Herpály-Csőszhalom kultúrkör (pl.: Herpály)
Súlyos rézeszközök 2. rézhorizont egységes DK-európai fémművesség valódi, iparszerű metallurgia, tömeges termelés a súlyos réztárgyak megjelenése olvasztás és öntés a rézmennyiség robbanásszerűen megnőtt könnyű volt a hozzáférés a nyersanyagokhoz Tiszapolgár-kultúra K-Magyarországon Dunántúl: Lengyel III (folyamatos fejlődés) lapos és átfúrt balták; egyélű fokosok; csákányok eszköz formájúak, de inkább értékmérő, ill. szakrális szerepük volt
Arany korongok Csáfordról Hencida aranykincs Rézkorong Zalavárról középső rézkor, Balaton-Lasinja kultúra 12 db arany csüngő lemezékszerek szimbolikus jelentés
3. rézhorizont középső rézkor 2. fázisa az Alföldön nagy fémgazdagság a Bodrogkeresztúr-kultúra súlyos réztárgyai és aranykincsei (Tiszaszőllős, Mojgrád) arany karikás csüngők, pálcikák, tűk, csövek, spirálok, egymásba hajtott végű gyűrűk önálló, módszeres fémművesség az Alpokban is, szerényebb mértékben a K-alpi körhöz tartozik a Ny-Dunántúl is önálló, helyi fémművesség: pl. öntőtégely Zalavárról (Tűzdelt barázdás díszű kerámia kultúrája = FSTK) kisméretű, hajlított rézékszerek csüngő és spirál Réz ékszerek Zalavárról a középső rézkor második felében (FSTK és Hunyadihalmi-csoport) már hanyatlik a fémművesség
A visszaesés 4. rézhorizont a késő rézkor idején Badeni kultúra egységes kultúra az egész K-m-ben jelentősen lecsökken a réz mennyisége kimerültek a könnyen kiaknázható források
Rézdiadém Vörsről késő rézkor, badeni kultúra hatalmi jelvény? jelképes szarvak a szarvasmarha gazdasági és rituális jelentősége ki viselhette? Sárgaréz, kalapált pántból hajlított, mindkét szélén pontsorral díszített fejdísz, melynek két elvékonyodó vége egymásba csavarva, szarvszerűen felfelé áll.
Sarló Zalaszentmihályról A szegvári Sarlós Isten sarlókard vagy ütőfegyver? vörösréz szórvány lelet, 1958-ban került a Balatoni Múzeumba kora ismeretlen lehetséges keltezések: 1. Késő neolitikum, tiszai k. (a szegvári Sarlós Isten alapján) 2. Késő rézkor, badeni k. (ekkor volt jellemző a különleges hatalmi jelvények használata, pl.: vörsi diadém) 3. törökkor (15.-17. sz.) a forma alapján
Bronz réz és ón (antimon vagy arzén) ötvözete keményebb, mint a réz bronzöntés már nem csak ékszerek és presztízstárgyak, hanem eszközök, fegyverek is készültek bronzból
Arany, ezüst az őskor folyamán mindig presztízsértékű, luxusanyagok voltak csak a leggazdagabbak jutottak hozzá arany (Au): sárga nemesfém a rézkor elejétől ezüst (Ag): fehéren csillogó, jól nyújtható és hengerelhető nemesfém. Velem-Szentvid, arany diadém és viselésének rekonstrukciója A viselet-együttes egykori tulajdonosa a hegyen élő és onnan a környéket irányító városi elit egyik tagja, nagy valószínűséggel hölgye lehetett.
Várna (Bulgária) Kr.e. 4600-4200 BC rézkori temető a világ legkorábbi ismert nagy aranykincse (3000 db arany tárgy) 6 kg (!) arany ekkor már nagy értéke volt az aranynak (szimbolikus tárgyakat készítettek belőle; utánzásra is felhasználták; a test fontos tájait díszítették vele) magas társadalmi rangot betöltők sírjaiban réz, só és Spondylus--kereskedelem