IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter GAK K+F pályázati támogatással, (OMFB-01342-01344/2004) termelői-, kutatói- és felhasználói kör bevonásával konzorciumot hoztunk létre, a Kraszna-Szamos térségben, a jelenlegi élelmiszeripari termelési célok mellett nem gazdaságosan, illetve nagy termelési bizonytalansággal művelhető területeken, energianövények termesztésére. A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése következtében árvízvédelmi célok érdekében, időszakosan, vízzel elárasztott - gyenge, illetve közepes adottságú területeken, az energianövények termesztésével biztonságos gazdálkodásra nyílik mód, ezáltal nő e területek jövedelemtermelő képessége. A konzorciumba bevont távhősszolgáltató biztosítja a piacképes energianövények kutatási-felhasználói hátterét. A kutatás felépítése, módszere: A konzorcium tevékenysége a kutatási munka során három fő, egymásra, épülő területre bontható: A. Mátészalkán Szilágyi János családi gazdálkodó tulajdonában lévő különböző geológiai és talajadottságú területeken végeztünk kísérleteket a kiválasztott energianövényekkel. A munkák felépítése, alkalmazott módszerek a következők voltak: Árapasztó tároló érintett területének felmérése ökológiai, geodéziai, talajtani szempontból, a várható agrotechnikai hatások feltárása. A pontos termőterület kiválasztása. A területen termelhető energianövény fajták kiválasztása, szaporító anyag beszerzése, vagy megtermelése. A területhez és a növényekhez alkalmazható gépi technológiák kiválasztása, a meglévő géppark figyelembe vételével, a szükséges talajművelés, telepítés, növényápolás, betakarítási kísérletek, valamint az egyéves növényeknél a betakarítási munkák elvégzése. 2005 évben a fás-szárú energianövények közül nyár, fűz, pusztaszil és akáctelepítéseket kívántuk elvégezni. A nyár, fűz, akáctelepítések megtörténtek, a pusztaszil csemeték a kiválasztott terület vízborítottsága miatt leiskolázásra kerültek. A lágyszárúak közül az energiafű, energiakender vetésére került sor. Az összehasonlíthatóság érdekében kontrollnövényként kukoricát vetettünk, valamint parlagterületek (mély fekvésű, víznyomott területek) kiválasztására is sor került. B. A következő évben, az előző évi munkák kibővítésével, új növények, területek bevonásával, a termesztéstechnológiák, eddigi tapasztalatok alapján történő bővítése mellett, a következő területeken kívánjuk a kutatási tevékenységünket folytatni: A kezdeti nedvességtartalmat csökkentő biomassza tárolás-manipulálás technológiájának kialakítása, tárolási vizsgálatok. A termelt biomassza alapvető energetikai tulajdonságainak meghatározása, tüzelőanyag vizsgálatok. A meglévő biomassza-tüzelésű hőközpont technológiájának a keletkező anyagok fogadására, adagolására és eltüzelésre való átalakítása. C. A kutatás harmadik szakában a különböző energianövények termesztéstecnológiáinak véglegesítése mellett, a következő feladatokat kívánjuk elvégezni: felhasználás technológiájának energetikai és környezetvédelmi vizsgálata, elemzések a hatályos rendeletek figyelembe vételével.
A keletkező hamu-pernye vizsgálata és környezetkímélő hasznosítási technológiájának kialakítása. A termesztés és felhasználási technológiák műszaki ökonómiai vizsgálata értékelése. Az eredmények alapján a sikeres technológiák leírása, publikálása, a hasznosítás elterjesztési lehetőségeinek feltárása. 2005 évben elültetett (vetett) energianövények és kontrolnövények telepítési területeik kiválasztásakor a Kraszna-Szamos térség jellemző területi adottságait és az itteni viszonyoknak várhatóan megfelelő fás, és nem fás energianövények lettek kiválasztva. A szükséges talajmunkákat 2004 őszén elvégeztük. Minden terület közép-mélyen lazítva és szántva lett. A szántáselmunkálás többszöri tárcsázással, hengerezéssel történt. A munkákat a magas talajvízszint, illetve vízborítottság hátráltatta, így egyes megrendelt szaporítóanyagokat nem tudtuk a végleges helyükre kiültetni. Ezen növények idősszakosan leiskolázásra kerültek Energiafűz: A viszonylag vízigényes fafaj jól hasznosítható azokon a területeken, amelyek vízgazdálkodási-vízszabályozási programokhoz kapcsolódóan a hagyományos növénykultúrák helyén termeszthetők. 1.ábra: A kísérleti ültetvény nézete 2005 szeptemberében (6 hónapos növekedés) az ültetvénytulajdonossal (Szilágyi J.) Kender: termesztéstechnológia adott, vetése a megfelelő talajelőkészítés után 7 ha-on megtörtént. Az ültetvény energiacélú hasznosításához nagyüzemi betakarítógép fejlesztése szükséges.
2.ábra: Kenderültetvény Akác: a telepített csemeték eredése jó, fejlődése erőteljes, további betakarítási, tárolási, logisztikai vizsgálatok szükségesek. Szárazabb területek energiacélú hasznosítására alkalmas növény. 3.ábra: Akác ültetvény Energiafű: kelés a nedves, hideg időjárás következtében, a víznyomásos táblán hiányos, egyenetlen, fejlődés gyenge.
Tüzelőanyag vizsgálati eredmények: A FVM MGI Energetikai Vizsgáló Laboratóriumában elvégeztük a három ígéretesnek ítélhető energianövény vizsgálatát, melynek eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Elemi összetétel és fűtőérték vizsgálatok eredményei: Összetétel [%] Víz C - H S O N- Megnevezés Hamu Fűtőérték [kj/kg] Égéshő [kj/kg ] kender 15,7 40 4,9 0,4 2,6 35,6 0,8 15725 17190 kender 7,8 41,3 5,4 0,1 1,8 41,2 2,4 14285 15723 fűz 42,85 - - - - - - 10378 11400 fűz 5,2 43,8 6,7 0,1 1,3 44,6 0,7 18554 18681 Energiafű pellet Energiafű pellet 0 46,07 6,5 0.1 5,0 41,6 0,8 17239 18652 5,5 43,6 3,2 0,1 6,3 40,4 0,9 16700 - Értékelés az eddigi tapasztalatok alapján: A három értékelt energianövény közül a fűz a legígéretesebb, mivel nagy-hozamú, gyorsan növő, nedvességtűrő energianövény, termesztés technológiája megoldott, hasznosítása, a betakarításkor magas nedvességtartalmat csökkentő tárolástechnológia kidolgozásán múlik. A tárolás technológia kidolgozása további feladatként jelentkezik. A kender esetében a nagyüzemi gépi betakarítás, míg az energiafűnél a magas hamutartalom, valamint egyéb tüzeléstechnikai problémák megoldása jelent további feladatokat. Várható eredmények: A folyamatos kutatás és a hasznosítás műszaki-ökonómiai értékelése mellett kiválasztásra kerülnek azon energianövények melyek termelésbe állításával és hasznosításával a helyi energiaigények kielégíthetők, a mezőgazdasági területek műveletben tartása, helyi munkaerő bevonásával gazdaságosan fenntartható. A vízgazdálkodással és vízvédelemmel determinált területeken a hagyományos agrártevékenységgel szemben egy biztonságos és gazdaságos földhasznosítási eljárás kidolgozása. A biomassza hasznosítása témában termesztési, tárolási, tüzeléstechnikai és logisztikai tapasztalatok gyűjtése, amelyek a nagy fejlődés előtt álló, biomassza-termesztési és hasznosítási tevékenységben jól hasznosíthatók, hasonló körülmények között elterjeszthetők. A gyakorlati referenciahely létrehozásával bővíthető az oktatási, szaktanácsadási tevékenység, növelve az élelmiszeripari termelésből kiszoruló, illetve egyébként parlaggá váló mezőgazdasági területek racionális, energiacélú hasznosításának szerepét. A kutatás egyik fontos feladata a vidék munkaerő megtartó szerepének szintentartása, az ország belső energia-előállításának növelése. Együttműködők:
Dr. Marosvölgyi Béla egyetemi tanár, NYME Sopron, Szilágyi János családi vállalkozó, Mátészalka, Farkas Sándor ügyvezető Távhőszolgáltató Kft, Mátészalka. Információk: Pecznik Pál - koordinátor Tel: 06 28/511-615; E-mail: fmmi02@fvmmi.hu Körmendi Péter témafelelős Tel: 06 28/511-616; E-mail: kormendi@ fvmmi.hu