A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében

Hasonló dokumentumok
Városi meteorológiai folyamatok modellezése WRF időjárás előrejelző modell segítségével

Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

VÁROSI KÖRNYEZET MODELLEZÉSE A WRF IDŐJÁRÁS ELŐREJELZŐ MODELL FELHASZNÁLÁSÁVAL. Göndöcs Júlia, Breuer Hajnalka, Pongrácz Rita, Bartholy Judit

A talaj hatása a légkörre: hazai numerikus modellezési kísérletek áttekintése

VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ FELSZÍNI ADATBÁZISOK HASZNÁLATÁVAL A WRF IDŐJÁRÁS ELŐREJELZŐ MODELL SEGÍTSÉGÉVEL

A felszín szerepe a Pannonmedence. keveredési rétegvastagság napi menetének alakulásában

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN

Városi hősziget-hatás és zöldinfrastruktúra

ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei

Veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének repülésmeteorológiai vonatkozásai

A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A vízgazdálkodás meteorológiai paramétereinek operatív előrejelzése, igények és lehetőségek

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGKÖRE és MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

Kis skálájú fizikai folyamatok parametrizációja

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL

Elszórtan vagy többfelé? Milyen választ adnak a modellek és mi a valóság?

BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Széladatok homogenizálása és korrekciója

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

A földfelszín és a növényzet megfigyelése műholdakról

MŰHOLDAS INFORMÁCIÓK FELHASZNÁLÁSA A VÁROSKLIMATOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN

Az ELTE Meteorológiai Tanszék és a Meteorológus TDK tisztelettel meghívja a évi Kari TDK konferenciájára,

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1

A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén

Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata

A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*

A numerikus előrejelző modellek fejlesztése és alkalmazása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. VÁNDORGYŰLÉS ÉS VII. ERDŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA DEBRECEN, AUGUSZTUS

44. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK. Klímaváltozás és alkalmazkodás MEGHÍVÓ

VEGETÁCIÓ HATÁSA A VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉRE: MŰHOLDAS ADATOK ELEMZÉSE A BUDAPESTI XII. KERÜLETRE

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz

lat klímamodellez Szépszó Gabriella Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

AZ ELTE KLÍMAMODELLJEI: PRECIS ÉS S REGCM

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

tisztelettel meghívja Önt

IPCC AR5 Tények és jövőkép Globális és regionális változások

Az Ipoly árvízi előrejelző rendszer

REGIONÁLIS MODELLFUTTATÁSOK ÉS EREDMÉNYEK ELEMZÉSE AZ ELTE METEOROLÓGIAI TANSZÉKÉN

A talajtextúra és felszínhasználat területi eloszlásának hatása a konvektív csapadékra

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

43. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK. Mikro- és mezoskálájú légköri folyamatok modellezése MEGHÍVÓ

A HAZAI SZÉLKLÍMA REGIONÁLIS TENDENCIÁI A SZÉLENERGIA-HASZNOSÍTÁS TÜKRÉBEN

A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata

Bevezetés az időjárás és az éghajlat numerikus (számszerű) előrejelzésébe

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

A városklíma kutatások és a településtervezés, a városi tájépítészet összefüggései. Dr. Oláh András Béla BCE, Tájépítészeti Kar

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

A hosszúhullámú sugárzás stratocumulus felhőben történő terjedésének numerikus modellezése

A magyar tudomány Achilles-sarka: a klímakutatás

Miért van szükség szuperszámítógépre?

Az ELTE Meteorológiai Tanszék és a Meteorológus TDK tisztelettel meghívja a évi Kari TDK konferenciájára,

A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november Kullmann László

Nagyfelbontású dinamikai modellezés

LEVEGŐKÉMIAI MÉRÉSEK ÉS MODELLEZÉS LOKÁLISTÓL REGIONÁLIS SKLÁLÁIG

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

Az INTRO projekt. Troposzféra modellek integritásvizsgálata. Rédey szeminárium Ambrus Bence

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

Nowcasting rendszerek az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Attila, Simon André, Horváth Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat

HAWK-3. Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

DOMBORZATMODELLEK ALKALMAZÁSA A TÉRKÉPKÉSZÍTÉSBEN. Ungvári Zsuzsanna tanársegéd

A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk

Operatív numerikus modellek az ban: : a svéd modelltıl az AROME modellig

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel

Városi hősziget vizsgálatok Budapest

EGY BALATONI HIDRODINAMIKAI ELİREJELZİ RENDSZER FELÉ. TORMA PÉTER, doktorandusz BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tsz.

A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék

A klímamodellezés szépségei egy szélmalomharc tükrében

A dinamikus meteorológia oktatása az ELTE-n. Tasnádi Péter, Weidinger Tamás ELTE Meteorológiai Tanszék

A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről

Átírás:

A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében Breuer Hajnalka, Göndöcs Júlia, Pongrácz Rita, Bartholy Judit ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Budapest, 2017. november 23. 43. Meteorológiai Tudományos Napok

Motiváció Népesség folyamatos növekedése -> városiasodás Városi energetikai folyamatok modellezése Városi hősziget jelenségének jövőbeli változása Tartalom Használt modell bemutatása Felhasznált adatok és felszíni adatbázisok Eredmények

Alkalmazott modell WRF (Weather Research Forecast) 3.8 Vizsgált terület felbontása D01: 10 km; D02: 3.333 km, D03: 1.111 km Városi környezet modellezése Parametrizációk megválasztása Városi paraméterek beállítása => közel 20 paraméter megadása szükséges a városi felszíni kategóriákra

WRF modell Városi parametrizációk 1) Egy rétegű városi modell végtelen hosszú utcák -> város 3D kiterjedésének reprezentálása (kanyon) sugárzás árnyékolása, visszaverődése és elnyelése logaritmikus szélprofil az alsó modellrétegben + kanyonhatás az antropogén hőkibocsátás napi menete előre megadott és hozzáadódik a cellába eső teljes szenzibilis hőáramhoz H R : Hőáram tetőkről H W : Hőáram falakról H G : Hőáram talajról H a : Városi kanyon hőárama H: Cellába eső teljes hőáram

WRF modell Városi parametrizációk 2) Épület-hatás parametrizáció (BEP) többszintes városi parametrizáció, első légköri modellszintben található nagy vertikális felbontás a városi határrétegben közvetlen kapcsolat a planetáris határréteggel (pl. turbulens kinetikus energia) az épületek forrásai és nyelői a momentumnak, hőnek és nedvességnek árnyékolás, visszaverődés és sugárzás elnyelés antropogén hőkibocsátás napi intenzitása megadandó minden felszíni kategóriára épületek belső hőjét állandóan tartja -> Épület energia modell

WRF modell Városi parametrizációk 3) Épület energia modell (BEM) hődiffúzió tetőn, falakon és talajon rövidhullámú sugárzás kicserélődés ablakon keresztül (épületek hány százaléka borított ablakkal) hosszúhullámú sugárzás kicserélődés belső falakon keresztül lakók által generált antropogén hő épületek emeleteinek elkülönítése és külön számítása a hő és nedvesség áramoknak megadandó paraméterek pl.: légkondicionálók működési ideje, hatásfoka, célhőmérséklete lakók száma emeletenként

Adatok Meteorológiai: Kezdeti és peremfeltételek: ECMWF-IFS modell, analízis mezők (nyolcad fokos) MODIS produktumok (1 km x 1 km): felszíni albedó, levélfelületi index Statikus felszín: SRTM (Shuttle Radar Topography Mission): topográfiai adatok DKSIS (Digital Kreybig Soil Information System): talajtextúra CORINE (CoORdination of the INformation on the Environment), OSM (Open Street Map): felszínhasználat Google Föld felvételek -> épületek kategorizálása

Felszíni tulajdonságok WRF AVHRR albedó MODIS albedó Levélfelületi index [m 2 /m 2 ]

Felszínhasználat - WRF MODIS USGS OSM

Felszíni adatbázisok - OSM Budapestre és környékére 1. Open Street Map adatbázis (shape fájlok) 2. QGIS programcsomag => adatok átrendezése rácsra 3. CORINE adatbázissal kiegészítés 4. Google Earth felvételek alapján magas épületek, karakteres felszínek leválogatása 5. úthálózat figyelembevétele a városi morfológia meghatározásakor 6. 90 méteres felbontás

Felszíni adatbázisok - OSM Átlagos épületmagasság Budapestre és környékére 1. Open Street Map adatbázis (shape fájlok) 2. QGIS programcsomag => adatok átrendezése rácsra 3. CORINE adatbázissal kiegészítés 4. Google Earth felvételek alapján magas épületek, karakteres felszínek leválogatása 5. úthálózat figyelembevétele a városi morfológia meghatározásakor 6. 90 méteres felbontás

Eredmények napi menet (2015.07.03.) ipar/város3 ipar/város3

Eredmények felszíni hősziget (2015.07.03., éjszaka) PBL 1 URB 1 USGS PBL 8 URB 1 USGS PBL 8 URB 1 OSM PBL 8 URB 3 OSM USGS OSM

Eredmények felszíni hősziget (2015.07.03, éjszaka) PBL 1 URB 1 USGS PBL 8 URB 1 USGS MODIS, 20 UTC PBL 8 URB 1 OSM PBL 8 URB 3 OSM

További tervek A klímaváltozás Budapestre gyakorolt hatásának vizsgálata WRF modell meghajtása RegCM (Regional Climate Model) eredményekkel Városfejlesztési terv hatásának vizsgálata Kutatásainkat támogatta az OTKA K-120605 és K-109109 számú projektjei.