INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme 2011 1
RTT, Serbia; MTA RKK, Hungary 2011 Hungary-Serbia IPA Cross-border Co-operation Programme IPA HUSRB/0901/2.1.3 Application ID: HU-SRB/0901/213/028 Project title: The borderline as an axis of innovation INNOAXIS LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation, Szabadka ASOCIATED PARTNER: Mórahalom Város Önkormányzata 2
IPA INNOAXIS KÖRNYEZETI ÁGAZATI STRATÉGIA ÖSSZEGZŐ DOKUMENTUM A szerb-magyar határ menti térségben elsődleges feladat az érintett tájak és településkörnyezeti rendszerek megóvása, valamint a környezetvédelmi tevékenységek - intézményi és civil szférában történő - összehangolása. A térség komplex fenntarthatóságának és fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a korszerű környezetgazdálkodás és az élhető környezet megteremtése. Magyarország korábbi EU-s csatlakozásának következményeként a határ két oldalán a környezeti állapotokat illetően ma jelentős különbség érzékelhető. Míg a nyolc Magyarországra eső kistérségben az elmúlt évtizedben, a korábban legkritikusabb szektorok (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés) korszerűsítő átalakítása jelentősen felgyorsult, (illetve a Natura 2000 programmal jelentősen megváltozott a természetvédelem helyzete is) addig a vajdasági községek esetében a környezetvédelmi tevékenységek az elmúlt években csak igen vontatottan haladtak, a környezeti fejlesztések egy része elmaradt. Az érintett határ menti terület ugyan nem tartozik a környezeti károkkal vészesen súlytott térségek sorába, de egyes körzeteit nem kerülték el a szennyezésekből és az átgondolatlan területhasználatból fakadó károk. A térségben az urbanizáció folyamatát nem illetve területtől függően igen eltérő módon követte azon infrastruktúrák fejlesztése, amelyek a településkörnyezet terheltségének és károsodásának mérséklését, megakadályozását szolgálják. Számos ponton főként a szerbiai települések esetén jelentős késéssel indultak el a megelőző és védekező intézkedések és beruházások, így ezeken a területeken a környezet védelme elmaradt az európai színvonaltól. A vizsgált határterület földrajzi helyzetéből következik, hogy a környezetgazdálkodás problémáinak megoldása feltétlenül országhatáron átnyúló egyeztetéseket és kooperációkat követel. Az együttműködések kiterjesztése a környezetvédelem legtöbb ágazatában sürgető feladat. Szükségessé válik a közös környezet- és vízgazdálkodás, valamint természetvédelem, a határon átnyúló kultúrtájak közös gondozása, a településkörnyezeti rendszerek felzárkóztató fejlesztése, és a mindezt segítő információs háttér megteremtése. 3
A térségre vonatkozó, környezeti szempontú összesített SWOT elemzés ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK A térségben számos környezeti erőforrás, természeti és kulturális érték található. A térség természeti, éghajlati, termőhelyi adottságai jók. A térségben stratégiai vízkészletek találhatók. A térségben az alternatív energiahordozók kiaknázási lehetőségei nagyok. A térségben több közép- és felsőfokú oktatási intézmény profiljában benne van a környezetvédelem, és a hozzá kapcsolódó szakértelmet nyújtó képzések (agrárvidékfejlesztés). A térségben olyan szakmai műhelyek és szervezetek tevékenykednek, amelyek munkája az együttműködések terén széles körben hasznosítható LEHETŐSÉGEK A magyar tapasztalatokra építő környezetpolitika szerbiai kialakítása a modellértékű tapasztalatok adaptációja és közös továbbfejlesztése - a szerbiai településeken felgyorsíthatja a környezetvédelmi tevékenységek kibontakozását. A térség jelentős kiterjedésű, agrárkörnyezetgazdálkodásra alkalmas területein a környezettudatos szemléletű gazdálkodás széleskörű skálája valósítható meg. A természeti értékek kiváló lehetőséget biztosítanak az ökoturizmus és a környezeti nevelés számára. A Magyarországon már elindult környezettudatosságot megalapozó képzési, nevelési szisztémák a szerb fél részére is átadhatók A térség adottságai alapján lehetőség van a megújuló erőforrások intenzívebb felhasználására A térség vízháztartása ingadozó és sérülékeny A hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a szennyvízkezelés és a természeti tájak megőrzése terén számos megoldatlan probléma már régóta várat magára. Az átgondolatlan területhasználat jelentős környezeti terhelést okoz az érzékeny területeken. Az országhatár elválasztó hatása megnehezíti az értékek védelmét, és csökkenti a közös környezetvédelmi programok hatékonyságát. Az érintett területre készített környezetvédelmi tervek szakmai minősége változó, a tervek egymással nincsenek összhangban, végrehajtásuk lassan halad, monitorozásuk általában elmarad. A társadalom környezeti tudatossága közepesen gyenge, esetleges. VESZÉLYEK Tájak degradációja Szárazodás, súlyos aszályok Árvíz és belvízkárok kockázata Az infrastruktúra hiányosságainak fennmaradása (pl. úthálózatban, közműhálózatban, térségi szilárd- és folyékony hulladékkezelő telepekben) súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat A vízkészletek túlzott felhasználása és minőségromlásának veszélye. Az általános társadalmi előítélet és a bizalmatlanság késleltetheti a környezetgazdálkodás, az agrárkörnyezetvédelem új irányait. A megfelelő környezeti szabályozások elmaradása lelassíthatja a vajdasági települések fejlődését. 4
A szerb-magyar határ menti térségben, a komplexen értelmezett környezetvédelem terén a következő stratégiai javaslatokat véljük időszerűnek: Legfőbb stratégiai cél A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA ÉPÜLŐ FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS KIALAKÍTÁSA, VALAMINT A JAVULÓ KÖRNYEZETMINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK SEGÍTSÉGÉVEL Prioritások I. Együttműködések az erőforrásvédelem és a korszerű hulladékgazdálkodás terén (ivóvízvédelem, hulladékkezelés felzárkóztatása) II. Vízgazdálkodási együttműködések kialakítása és megújítása III. IV. A környezettudatosság fokozása, tudatformálás, oktatási képzési metódusok átadása a szerbiai településeknek know how transfer, információs háttér bővítése Alternatív energiahasznosítás - a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése, környezetkímélő tiszta termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése, közös beruházások segítségével. V. Fenntartható tájgazdálkodás előmozdítása valamint vonzó rekreációs és ökogazdálkodói környezet biztosítása a vizsgált határterületen VI. Élhetőbb települési környezet kialakítása Hangsúlyozni kell, hogy a megnevezett prioritások kizárólag egy olyan optimista szcenárió esetében valósíthatók meg, amely esetén a jövőben létrejön az országok megegyezésén alapuló környezetvédelmi törvények harmonizációja, valamint Szerbia részéről is megtörténik az EU-s környezeti alapelvek elfogadása, az Unióban használatos joggyakorlat bevezetése, és érvényre jut a környezeti demokrácia is. 5