A térségek közötti együttműködés keretében az E-KÖZPONT Nonprofit Kft., mint koordináló szervezet a Zengő-Duna Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesülettel, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségével (KÖSZ), a Vásárosfalui Hagyományőrző Ifjúsági Társasággal, valamint a Zalakarosi Turisztikai Egyesülettel együttműködve célul tűzte ki, hogy a helyi közélet, a helyi gazdasági és civil élet szereplői felkészült, a településfejlesztés feltételrendszerét ismerő, abban eligazodni képes személyek legyenek. A fenti célok megvalósulását megcélzó tevékenységsorozat a KÖSZ Pécsváradon megszervezett országos konferenciájával kezdődött, amely 2014. november 19-21. között került megrendezésre. A rendezvényen 120 fő (polgármesterek, jegyzők, önkormányzati képviselők) vett részt az ország számos megyéjéből. A költségvetés önkormányzati fejezetéről, a kistelepüléseket érintő eddig rendelkezésre álló információkról a szakértőként e területtel foglalkozó egyik választmányi tag, Bende György, Hét polgármestere tartotta meg a nyitó előadást. Az előadást követő hozzászólások alapján feljegyzés is készült az illetékes minisztériumok részére a kistelepülések és a kistelepülési önkormányzatok problémáiról, valamint javaslatot is tettek azok megoldására, illetve a problémák enyhítésére. Az előadást követően került sor annak a kiállításnak a megnyitására, melynek anyagát a következő napi Legjobb gyakorlatok során megvalósított projektek fotói képezték. A második napon, 2014. november 20-án három érdekfeszítő előadásra került sor az elmúlt évek során megvalósított projektekről. Az első bemutatót Hárs József, Bóly polgármestere tartotta. Három projektet tartott kiemelendőnek: az energetikai projekt; a Bólyi Ipari Park; az optikai hálózat kialakítása. A második előadást Dicső László, Alsómocsolád polgármestere tartotta meg, aki ismertette a falu elhelyezkedését, néhány adattal bemutatta a községet. Beszélt a Legjobb gyakorlatok bemutatásának fontosságáról, valamint a LEADER programok kezdetéről, a VFC (Vidékfejlesztési Célelőirányzat) első pályázatairól, a tanulóidőről. Az ebédszünet után pedig harmadikként Tillman Péter, Feked polgármestere tartotta meg előadását, amelyben röviden bemutatta a 200 lelket számláló kistelepülést, továbbá beszélt a 90-es évek eleji nehéz döntésről, melynek eredményeként csatlakoztak a Bátaapátiban megvalósuló kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok lerakóját támogató csoporthoz. A harmadik napon, 2014. november 21-én dr. Finta István tudományos munkatárs tartotta meg előadását a LEADER csoportok helye a vidékfejlesztés rendszerében címmel. Az előadó rövid áttekintést adott a LEADER-ről a vidékfejlesztési megjelenésétől az EU-s fejlesztési politikákban napjainkon át a 2014-2020 fejlesztési időszakig. 2
A 2014. december 6-án megtartott Jó gyakorlatok bemutatása Mecseknádasdon című rendezvény keretén belül a Hetényi Pincészet került bemutatásra, amelynek vezetője, Hetényi János beszélt a pincészet múltjáról, jelenéről és a várható jövőbeli eseményekről, eredményekről és tervekről. Helyi termék felkarolásáról, népszerűsítésének lehetőségeiről, módszereiről dr. Szabó Géza tartott előadást, aki előadásában elmondta, hogy a helyi termékek fogyasztása kedvező hatással van a térség fejlődésére, a helyiek életére. Őt követte Kovács Boglárka, aki előadásában beszámolt a 2014-2020 közötti időszak helyi termék piacra jutás lehetőségeiről. A rendezvény zárásaként Gebhardt Ferenc, a GEPI.EXE Bt. ügyvezetője az Információs technológiák lehetőségének bemutatásáról (honlap üzemeltetés, média megjelenések) címmel tartott előadást a hallgatóság számára. A szervezők remélik, hogy a rendezvény elérte a kitűzött célt, és a gyakorlatban is hasznosítható információkkal szolgált a résztvevők számára. A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége 2015. március 25-27. között országos konferenciát szervezett Zalakaroson, a MenDan Hotelben. A rendezvényen 120 fő (polgármesterek, jegyzők, önkormányzati képviselők) vett részt az ország számos megyéjéből. Az első napon, 2015. március 25-én délután a konferenciát Horváth Viktor főosztályvezető (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály) előadása nyitotta meg az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programról (EFOP). Főosztályvezető úr áttekintést adott az ágazati programokról, mint TIOP, GINOP, KEHOP, IKOP, KÖFOP, EFOP, a hozzájuk rendelt forrásokkal. Ismertette a korábbi időszakhoz képest bekövetkezett változásokat, ezt követően pedig kitért a kiemelt beavatkozási irányok alá tartozó konkrét elképzelésekre és a hozzájuk rendelt forrásokra. Az előadást követően a konferencia résztvevői számos kérdést, problémát vetettek fel gyakorlati tapasztalataik alapján. 3
A következő napon, március 26-án délelőtt az első előadó Kalocsai Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztályának vezetője volt a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) témakörben. Az előadás első részében főosztályvezető úr ismertette a területi programok eljárásrendi kereteit a 2014-2020 programozási időszakban. Ezt követően az előadó részletesen ismertette a TOP prioritásait a hozzárendelt forrásösszegekkel együtt. Az előadás második részében főosztályvezető úr azokat a témaköröket ismertette, amelyekre finanszírozási lehetőséget nyújt a TOP. Ezt követően az előadó ismertette a településfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, az energetikai korszerűsítés témakörében, majd az egészségügyi alapellátás, a szociális alapszolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások területén támogatható programokat. Az előadást követően a TOP-pal kapcsolatban is a résztvevők kérdéseket tettek fel, melyeket főosztályvezető úr részletesen megválaszolt. Az ebédszünet után került sor Bende György, az Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi Közösségi Egyesület elnökének előadására a Vidékfejlesztési Program (VP) témakörben. Ismertette a Vidékfejlesztési Program kereteit, felhívta a figyelmet az önkormányzatok szempontjából legfontosabb változásokra, és beszélt a LEADER HACS-ok működéseiről és feladatairól a 2014-2020 időszakban. Mivel a felmerült kérdéseket, problémákat a résztvevők előadás közben tisztázták, átadták a szót a következő előadónak. Szuhóczky Gábor közgazdász, az Euroadvance Közgazdasági Tanácsadó Kft. ügyvezetője, a Joint Venture Szövetség EU bizottsága társelnöke előadásának témája a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) volt. Az előadásában kitért a GINOP részletes ismertetésére, az ezzel kapcsolatos legújabb hírekre, ismertette a GINOP 5 fő beavatkozási területét, a várható témaköröket, az elfogadott prioritásokat. Ezt követően a konferencia résztvevői itt is feltették kérdéseiket, melyre az előadó a helyszínen válaszolt. 4
A konferencia harmadik napját, március 27-ét Csepreghy Nándor, Fejlesztéspolitikai Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkár (Miniszterelnökség) nyitotta meg, aki átfogó képet adott a 2014-2020-as programozási időszak fejlesztési célkitűzéseiről. Vázolta az Európai Unió érdekeinek és a tagállamok érdekeinek ütközéséből adódó konfliktusok fő okait, áttekintette az Unióhoz csatlakozásunk elmúlt 11 évének problémáit a fejlesztéspolitika területén. Ismertette továbbá a 2007-2013 programozási időszakban kialakított hazai intézményrendszert a 2010-ben alakult kormány új elképzeléseivel, valamint a 2014-2020-as tervidőszakot megelőzően az Unióval folytatott tárgyalásokon elért eredményeket. Az előadó végezetül kitért a pályázati rendszer egy új irányára, ami a pályázati értékelésre vonatkozik. Az előadás után a résztvevők számos kérdést, problémát vetettek fel, melyek zömére helyettes államtitkár úr azonnal válaszolt, illetve ígéretet tett azok továbbítására a kormányzat felé. A következő előadás az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programmal (IKOP) foglalkozott. Holnapy László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály főosztályvezető-helyettese ismertette az uniós forrásokon kívül a költségvetésben rendelkezésre álló forrásösszegeket éves bontásban. Ezt követően térképekkel illusztrált beszámolót tartott a folyamatban levő és tervezett közúti, vasúti és kerékpáros projektekről valamennyi megyében külön-külön. Az utolsó előadást Tégen Katalin, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Fejlesztés- és Klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkárság közgazdasági főtanácsadója tartotta a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) témakörében. Rövid kitekintést adott a más operatív programokban rendelkezésre álló forrásokra az energetikai fejlesztések területén. Az előadássorozat végeztével Dr. Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke zárta be a konferenciát. 5
A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége a projektben rendelkezésre álló forrás egy részét eszközbeszerzésre fordította, így a Szövetségnek fénymásolót, projektor és notebookot sikerült beszereznie, amellyel nagymértékben megkönnyítik és felgyorsítják az adminisztratív feladatok ellátását. A KÖSZ tevékenységének bemutatása érdekében honlapot készíttetett, amelyet a Szövetség iránt érdeklődők a www.kosz.hu oldalon érhetnek el. A honlapon megtalálhatók a KÖSZ-vel kpacsolatos aktualitások és hírek, valamint a Projekt menüpont alatt bemutatásra kerül a Helyi szereplők felkészítése, jó gyakorlatok bemutatása a településfejlesztés, közösségépítés területén című projekt célja és az együttműködésben résztvevő partnerek is. A későbbiekben az ide látogatók ezen a felületen tájékozódhatnak a legfrissebb információkkal kapcsolatban. 6
2015. február 11-én, Pécsváradon A helyi termékek felkarolása, népszerűsítése, értékesítése címmel az E-KÖZPONT Nonprofit Kft. workshopot rendezett, amelynek a Pécsváradi Inkubátorház adott helyszínt. A rendezvényen résztvevő közel 30 fő számára három előadó tartott részletes szakmai prezentációt. Dr. Gonda Tibor a helyi termékek piacra jutásáról, valamint a kistermelői élelmiszer- 7
termelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2012. (IV. 30.) FVM rendeletről nyújtott betekintést. Dr. Szabó Géza az ún. terroir termékekkel kapcsolatban készült érdekes előadással, míg Dr. Burgmann György a helyi termékek előállításának adózásával kapcsolatos kérdéseit mutatta be a hallgatóság számára. A workshopon a résztvevőket meleg ebéddel látták vendégül. Az E-KÖZPONT Nonprofit Kft. 2015. február 12-13-án, Mecseknádasdon kétnapos tréninget szervezett az érdeklődők számára, ahol a szakmailag kiválóan felkészült előadó (Legáth Anita) nyújtott hasznos tanácsokat a résztvevők számára. Az első napon a hallgatóság a hatékony kommunikáció eszközeibe kapott betekintést, emellett szervezetfejlesztéssel kapcsolatos információkat is magukba szívhattak. A második napon a konfliktuskezelés és ennek kommunikációja került terítékre. Az előadó és a szervezők nagy örömére a résztvevők rendkívül aktívan segítették a tréning alakulását, és örömmel fogadták az új információk szerzését. 2015. február 13-án a Győr-Moson-Sopron megyei Vásárosfalu nevű település adott helyszínt egy, a fentihez hasonló programnak, amelyben annyi volt a változás, hogy a három téma (Kommunikációs tréning, Konfliktuskezelési tréning és Szervezetfejlesztési tréning) egy napon került prezentálásra. Az előadó beszámolójára hivatkozva a tréningek rendben zajlottak, a programon résztvevők a mecseknádasdi tréningekhez hasonló lelkesedéssel vettek részt az egész napos rendezvényen. 8
2015. február 26-27-én, Bólyban került megszervezésre egy újabb kétnapos tréningsorozat, ahol az előadó személye a megelőző két rendezvényhez hasonlóan változatlan volt. A program a korábbiaknak megfelelően kommunikációs elemből, konfliktuskezelési és szervezetfejlesztési tréningekből tevődött össze. A résztvevők véleményére alapozva azt állíthatjuk, hogy a tréningek hasznos, a mindennapi életben hasznosítható ismereteket nyújtottak számukra. 2015. április 22-23-án, Zalakaroson kerültek megrendezésre a projekt utolsó tréningjei. A rendezvénynek az AquaTherm Hotel adott helyszínt, ahol az előadói feladatokat Filó Csilla látta el. A tréningekkel az oktató azt a célt tűzte ki, hogy a résztvevők a megszerzett tudás birtokában hatékonyan működjenek közre a település gazdasági és társadalmi életében. A tréningeken résztvevők aktívan vettek részt az előadások során felmerülő vitás kérdések megtárgyalásában, és ennek megfelelően kiválóra értékelték mind a tréningek színvonalát, mind az előadó szakmai tudását. 9
Az E-KÖZPONT Nonprofit Kft. Helyi gazdaságfejlesztés: Alternatív energia, autonóm kisközösségi energiaellátás címmel kiadványt készített. Ennek keretében, az elkészült tanulmány bemutatja a megújuló energiák szükségességét, illetve a terjedésükre ható tényezőket, így részletezésre került a napenergia, a geotermikus energia, a vízenergia, a szélenergia, valamint a biomassza és a biogáz hasznosításának lehetőségei is. Az alternatív energiák kisközösségi szintű felhasználása néhány hazai és külföldi példa útján került bemutatásra. A kiadvány összesen 20 oldal, amelynek 500 példánya az egyes partnerek hasonló témájú rendezvényein, a résztvevők között került kiosztásra. A kiadványból néhány oldal az alábbiakban látható: 10
11
12
13
A Vásárosfalui Hagyományőrző Ifjúsági Társaság által, 2015. február 14-én Jó gyakorlatok bemutatása címmel, a vásárosfalui Linkó Faluházban megszervezett rendezvényen a szervezők célja az volt, hogy jó gyakorlatok átadásával a településfejlesztés hajtómotorját jelentő helyi gazdaságfejlesztésben működő ötleteket és megoldásokat mutassanak be, amellyel segíthetik a helyi gazdaságért tenni akarókat. A helyi termékek felkarolásáról, népszerűsítésének lehetőségeiről és módszereiről Rábacsécsény polgármestere, Kovács Teodóra tartott előadást, aki prezentációjában kiemelte, hogy helyi termékek fogyasztása kedvező hatással van a térség fejlődésére. A helyi termék piacra jutásának lehetőségeiről Csanádi János számolt be a résztvevők számára. Tompa Krisztián projektmenedzser pedig Az információs technológiák lehetősége egy helyi rendezvényen keresztül címmel tartott érdekfeszítő előadást. Összességében elmondható, hogy a rendezvény hozzájárult a szemléletformáláshoz, azaz hogy kreativitással, az adott térség ismeretével és megfelelő elhivatottsággal a helyi gazdaság fejlesztéséhez bárki hozzájárulhat. A helyi gazdaság a gazdaságnak a legalsó működési szintje, ahol a termelés és a fogyasztás közvetlenül összekapcsolódik. A projekt keretében a szervezők felvázolták a helyi gazdaságfejlesztés főbb témaköreit, lehetséges megvalósítási formáit, és példákkal illusztrálták azokat. A Vásárosfalui Hagyományőrző Ifjúsági Társaság 2015. május 30-án rendezte meg A helyi termékek felkarolása, népszerűsítése, értékesítése című workshopját a vásárosfalui Linkó Faluházban. Tompa Krisztián, a VHIT elnökének megnyitóját követően Kremzner Csaba falugazdász az élelmiszer-előállítás szabályozásáról tartott előadást a rendezvényre meghívottak számára. Ezt követően Tompáné Balogh Mária falusi turizmus-menedzser prezentálásában a helyi termékek piacra jutásának jogszabályi kereteit ismerhették a résztvevők. A helyi termékek értékesítési csatornáival kapcsolatban Molnár Balázs gazdálkodó mondta el saját élményeit, valamint bemutatta a helyi termékek értékesítésének hazai trendjeit is. A program kapcsolódó rendezvénye volt helyi termék előállítása, ahol a répcelaki sajtkészítők mutatták be a sajtkészítés fortélyait és lehetett kóstolni a különböző ízesítésű sajtokból. Szintén a programhoz kapcsolódott a helyi civil szervezetek asszonyai által készített helyi befőttek és lekvárok bemutatója és kóstolója, ahol Pallag Jánosné válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Míg a szülők az előadásokat hallgatták Pallag Eszter a VHIT tagja játszóházzal kötötte le a gyerekek figyelmét, ahol természetes anyagokból készültek különféle díszítő virágok. A napot a közösségi téren készített helyi ételek (rábaközi gulyás, kemencés sültek) elfogyasztásával és estig tartó beszélgetéssel zárták. Az előadásokat követően, a rendezvény zárásaként a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy személyesen feltegyék kérdéseiket a helyi termékek előállításával kapcsolatban. A szervezők nagy 14
megelégedésére az előadókhoz számos kérdés érkezett, ami nagyfokú érdeklődést jelentett a hallgatóság részéről. A Zengő-Duna Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER térségék közötti együttműködés keretében valósította meg 2015. május 21-én a Megújuló és alternatív energiák hasznosítása nevű workshopot, melynek a bólyi Erzsébet Vigadó adott otthont. A rendezvényen az egyesület elnöke, Hárs József köszöntötte a résztvevőket. Elsőként Kutnik Tibor, a Pannonpower Kft. logisztikai vezetője beszélt arról, hogy a magyarországi nagyvárosok közül elsőként Pécs az, ahol a távfűtés 100%-át megújuló eredetű zöld energiából állítják elő. Ezt követően a Techniq 2000 Kft. képviseletében Liszt Zoltán a napenergiák hasznosításáról tartott előadást, melyben elmondta, a napenergia képezi az alapját csaknem valamennyi természeti folyamatnak, beleértve az emberi életet is. Kiemelte, hogy a napenergia maximális kiaknázása szükséges lépés ahhoz, hogy biztosíthassuk a fenntartható energiaellátást, megvédjük bolygónkat és az elkövetkező generációk egészségét. Ezt követően Bíró Zoltán a biomasszáról, mint megújuló energiaforrásról tartott előadást, amelyben beszélt a biomassza fogalmáról, felhasználásának előnyeiről, valamint az elsődleges és másodlagos biomassza felhasználásáról. A következő előadást Czigány Zsolt tartotta a biogáz előállításáról és hasznosításáról, előadásában ismertette a biogáz gyártását, hasznosítását, továbbá a biogáz tulajdonságait. Az előadássorozat zárásaként Hárs József, Bóly Város polgármester mutatatta be a geotermikus energiára alapozott távfűtő rendszer kialakítását Bólyban. A projekt legfontosabb eleme a termálvíz környezetbarát alkalmazása és az önkormányzati intézmények gázfűtési rendszerének alacsonyabb költségű kiváltása volt. A beruházás keretében két, közel 1500 m mély termálkút fúrására került sor: egy 15
termelőre, valamint egy visszasajtolóra, amely visszajuttatja a felhasznált vizet a mélybe. A fejlesztés eredményeként megújuló energiaforrás felhasználásával kapnak távfűtési szolgáltatást a helyi önkormányzat intézményei és a megyei önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek otthona. Az önkormányzat gazdasági társaságok részére is biztosít geotermikus energiát fűtési és technológiai célra (irodaház, üzemcsarnokok), amelyből többletbevétel keletkezik. A Zalakarosi Turisztikai Egyesület LEADER térségék közötti együttműködés keretében valósította meg 2015. április 28-án a Megújuló és alternatív energiák hasznosítása nevű workshopot, melynek az AquaTherm Hotel adott otthont. A rendezvényen az egyesület elnöke, Krampek Mihály köszöntötte az a rendezvény résztvevőit. Az előadássorozaton részt vett Kurucz Andrea, aki beszélt a vállalkozások támogatásáról az új EU ciklusban, Noll Ákos a NIVELCO Zrt. től, aki a Gránit Gyógyfürdő Zrt. energiamonitoringjáról tartott előadást. Előadásában elmondta, számos a nagyközönségnek szóló 16
beruházás után a Gránit Gyógyfürdő Zrt. ezúttal olyan fejlesztést valósított meg, amelynek köszönhetően megújuló energia hasznosításával csökkenthetők a fürdő működési költségei. Ezt követően Oláh Péter, szolgáltatási projektértékesítő következett a COTHEC Energetikai Üzemeltető Kfttől, aki előadásában az alternatív energiahasznosításról, a napelemekről, illetve a biomassza előnyeiről beszélt. A workshopon résztvevők hasznos információkkal gazdagodtak az alternatív energiaforrások felhasználásával kapcsolatban, amely ismeretet akár a gyakorlatba is átültethetik a későbbiekben. A Zalakarosi Turisztikai Egyesület LEADER térségék közötti együttműködés keretében valósította meg 2015. április 12-én a Jó gyakorlatok bemutatása nevű rendezvényét, melynek ugyancsak az AquaTherm Hotel adott otthont. A rendezvény Illésné Farkas Katalin kistermelő előadásával vette kezdetét, melyen a résztvevők megismerkedhettek a birsalmasajt készítés rejtelmeivel. Ezután Szabó Tibor, a Zala Termálvölgye Egyesület munkaszervezet vezetője tartott előadást a helyi termék népszerűsítésének lehetőségeiről. Előadásában elmondta, hogy: a helyi termékek fogyasztásának ösztönzésének célja az, hogy egységes megjelenéssel, és ehhez kapcsolódó népszerűsítő munkával tegye ismertebbé a helyi termékeket, illetve támogassa ezek kereskedelmét. Ennek megvalósításához leggyakrabban alkalmazott eszközök: helyi boltok, termelők felkeresése, hálózatépítés, adatbázis, közös arculat és védjegy, helyi termék vásárok. Térségi márkák, védjegyek: célja, hogy egységes megjelenésével felkarolja a termékeket és előállítóikat, ilyen módon segítve a helyi lakosság megélhetését. A védjegy segítséget nyújt abban, hogy a térség termelői és a hagyományos, környezetkímélő termékek iránt nyitott fogyasztók megtalálják egymást. Ennek megvalósításához leggyakrabban alkalmazott eszközök: Fórumok, helyi termék adatbázis létrehozása, arculatépítés, védjegy, marketingtevékenység, piacépítés, honlap, valamint kiadványok. Ezt követően Szabad Enikő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztési referense mutatta be a helyi termék piacra jutásának eszközrendszerét. Az utolsó előadást pedig Kovácsné Kicsi Zsuzsanna tartotta, a Csesztregélő Nonprofit Kft. ügyvezetője az információs technológiák lehetőségének bemutatásáról beszélt a hallgatóságnak. A program zárásaként helyi termékek bemutatója és állófogadás volt a résztvevők részére. 17
A szervezők reményei szerint a projekt hozzájárult a szemléletformáláshoz, vagyis hogy kreativitással, az adott térség ismeretével, megfelelő elhivatottsággal a helyi gazdaság fejlesztéséhez bárki hozzájárulhat. A projekt ideje alatt a koordináló szervezet minden esetben hatékonyan volt képes együttműködni mind a négy partnerrel, a Zalakarosi Turisztikai Egyesülettel, a Zengő-Duna Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesülettel, a Vásárosfalui Hagyományőrző Ifjúsági Társasággal, valamint a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségével. Az együttműködés keretén belül több alkalommal egyeztető megbeszélésre került sor, amelyen a soron következő programok, események és feladatok kerültek megtárgyalásra. Az összehangolt működésnek köszönhetően összességében elmondható, hogy a projekt elérte célját: a vállalt programok minden együttműködő szervezet esetében 100 %-ban lezajlottak és megvalósultak, amelyeket a résztvevők minden esetben örömmel és nagy érdeklődéssel fogadtak. A projekt hozzájárult a szemléletformáláshoz, hogy kreativitással, az adott térség ismeretével, megfelelő elhivatottsággal a helyi gazdaság fejlesztéséhez bárki hozzájárulhat. A helyi gazdaság a gazdaságnak a legalsó működési szintje, ahol a termelés és a fogyasztás közvetlenül összekapcsolódik. A projekt keretében bemutatásra került a helyi gazdaságfejlesztés főbb témakörei, lehetséges megvalósítási formái, és ezek jó példákkal kerültek illusztrálásra. Pécs, 2015. június 1. Gáspár Gyula ügyvezető 18