EURÓPAI UNIÓS HÍRLEVÉL 2005. július Az ipari park fogalma Tartalom Az ipari park fogalma Az ipari parkok indikátorai Tulajdonosi szerkezet az ipari parkokban Lehetőségek és szolgáltatások az ipari parkokban Múlt Jelen Jövő Ipari parkok Magyarországon Támogatási lehetőségek Fejlesztési források Az információ szolgáltatás nehézségei Rendeletek Augusztusban záró pályázatok Pályázatok Az ipari park korunk egyik leghatékonyabb és világszerte elterjedt gazdaságszervező és egyben regionális gazdaságfejlesztő eszköze, s egyre nagyobb jelentősége van az innovációorientált vállalkozások, ezen belül is a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésében, valamint az egyes régiók felzárkóztatásában. Az ipari park fogalmát a gazdasági szakirodalom csak a 70-es évektől használja rendszeresen. Hazánkban a rendszerváltást követően az ipari park a gazdasági modernizáció jelképévé vált. Az 1996-ban indult ipari park program értékét leginkább az fejezi ki, hogy mind a 166, jelenleg működő projekt helyi kezdeményezéssel indult és az állami szerepvállalás elsősorban a szakmai és pénzügyi támogatás feltételeinek meghatározásában jelent meg. Ipari parknak minősülnek azok a projektek, ahol egy területileg behatárolt ingatlanon a termelőtevékenységhez nélkülözhetetlen fizikai infrastruktúrán (energia, víz, csatorna, utak, telekommunikáció) kívül a park olyan szellemi infrastruktúrát, szolgáltatásokat (logisztikai, ügyviteli, pénzügyi, marketing) is nyújt a betelepült vállalkozásoknak, amelyek ma már nélkülözhetetlenek a sikeres üzletvitelhez. Az ipari parkok nemzetközi tipológiája funkcióik szerint többféle parktípust különböztet meg. A tudományos parkok nagyobbrészt a felsőoktatási, kutatási intézményekhez kötődnek. A technológiai park rendszerint a K+F-területen működő, új technológiákat alkalmazó vállalatokat tömöríti. Az ipari parkok egy része logisztikai szolgáltatóközpontként is üzemel, de vannak kimondottan logisztikai feladatra létrehozott parkok is. Átfogóbb szervezeti struktúrát jelképez a Az ipari parkok indikátorai Az indikátorok olyan objektív jelzőszámok, amelyek az adott projekt mennyiségi és időbeli eredményességét mérik. Betelepülés mértéke betelepültek száma, árbevétele, hasznosított terület, alkalmazottak száma, beruházási érték Térségi, helyi adottságok munkaerő, elérhetőség, úthálózat, kistérségi jellemzők, K+F háttér, oktatás, adókedvezmény technopolisz, ahol egy szervezet a régió, esetleg város egyetemi, kutatási és tudományoskutatási potenciáljára alapozva szolgálja ki a térségben működő iparvállalatokat és egyéb gazdasági szereplőket. A technológiai pólus azt a területet jelöli ki, ahol az innovációs folyamat kialakulásához stratégiailag szükséges elemek magasan képzett munkaerő, alap- és alkalmazott kutatási tevékenység, legalább néhány inkubátorszolgáltatás és bankok vagy az innovációra áldozni hajlandó vállalatok koncentráltan jelen vannak. Vállalkozási övezetről akkor beszélhetünk, ha egy kormány a gazdasági szerkezetváltás elősegítésére külön törvényben meghatározott adó-, pénzügyi és egyéb kedvezményeket biztosít. A vállalkozási övezet több települést, ipari parkot is magában foglalhat. Működési hatékonyság szolgáltatási hányad, külső-belső kapcsolati hányad, kiépített infrastruktúra Jövőbeni potenciál tervezett fejlesztések, kiadható terület, marketing, cégek fejlesztései, leendő betelepülők Innováció elősegítése innovációs szolgáltatás, tanácsadás, kapcsolatrendszer, innovációs szakemberek Oszágos, regionális hatás exportarány, munkahelyek száma, partnerek száma
Lehetőségek és szolgáltatások az ipari parkokban Beruházáshoz, ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatások Tervezés (infrastruktúra, telek, létesítmény, technológia) Engedélyeztetés (infrastruktúra, telek, létesítmény, technológia) Beruházás-bonyolítás Közös marketing, piacszervezés Beszállítók szervezése Beszállítói program támogatása Beszerzési és fogyasztási társulás Innováció-menedzsment Termék- és technológiafejlesztés, technológia transzfer Jogi-, műszaki-, projektmenedzsment Forrásmenedzsment (bank, kockázati tőke, egészségpénztár, pályázatok) Kockázatmenedzsment Költségracionalizálás Bürokratikus elemek egyszerűsítése Audit-tanácsadás Kedvező adó, járulék és hitelfeltételek Tulajdonosi szerkezet az ipari parkokban Önkormányzati (90% fölött) Önkormányzat + befektető Befektető Egyéb (alapítvány, egyetem, állami tulajdon) Múlt, jelen, jövő számokban A táblázat a parkok egyenletes fejlődését mutatja 1997 és 2004 között. Az export-arányok csökkenésének oka, hogy az ipari parkokban a kis- és közepes vállalkozások gazdasági súlya nőtt, a kis vállalkozások többsége azonban nem közvetlenül importőr. Az ipari parkok területe közel 210 hektárral növekedett, miközben számuk nem változott. Egy év alatt jelentősen emelkedett a foglalkoztatottak száma is, ami elsősorban az újonnan betelepült vállalkozásoknak köszönhető. JELLEMZŐK 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Az ipari parkok száma (db) 28 75 112 133 146 160 165 165 Az ipari parkok területe (ha) 2350 4950 6800 7640 8100 8800 9050 9260 Betelepítettség (%) 21,5 30 34,5 32,9 38,4 40,1 42,7 46 Betelepült vállalkozások száma (db) 320 685 980 1495 1760 2152 2450 2571 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) 27 59 82 110 115 128 139 153 Betelepült vállalkozások beruházása (Mrd Ft) 166 316 427 662 1003 1264 1256 1320 Betelepült vállalkozások árbevétele (Mrd Ft) 619 930 1651 2665 3294 3483 3430 3600 Vállalkozások export értékesítése (Mrd Ft) 514 698 1281 2211 2560 2596 2270 2340 Vállalkozások exportbevétel aránya (%) 83 75 78 83 78 75 66 65 Fontos az ipari park fejlesztési program célirányainak kijelölése, a támogatáspolitika koordinált megújítása. A program előkészítése során az állam fokozottan támaszkodni kíván a területfejlesztés, a foglalkoztatáspolitika, valamint a kedvezményes feltételekkel igénybe vehető tőke közreműködésére is. Az ipari parkok a 2007-2013 közötti tervezési időszakban akkor lesznek a gazdaság hatékony eszközei, ha alkalmassá válnak az uniós keretprogramokban való részvételre, projektgeneráló és végrehajtó szervezetként működnek, a többféle funkciót ellátó parkok pedig Integrátor Ipari Park -ká, vagy Kistérségi Gazdaságfejlesztő Ipari Park -ká tudnak fejlődni. 2
Ipari parkok Magyarországon 2004. év végén 151 ipari parkban volt betelepült cég, 2.571 vállalkozás működött az ipari parkokban, a vállalkozások száma a Dél-Alföldön a legnagyobb (468 db), míg a Közép-Dunántúlon is magas a parkokban működő vállalkozások száma (440). Az ipari parkokban foglalkoztatott létszámok tekintetében is a két dunántúli régió vezet, mivel Közép-Dunántúl parkjaiban 39.000 fő, Nyugat-Dunántúl parkjaiban pedig 37.000 főt foglalkoztattak. 2004. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, amelyek közül három: Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkja elnyerték az Integrátor Ipari Park kitüntetést (címet) is, azaz a magasabb színvonalú szolgáltatásokat, a betelepült és a vonzáskör vállalkozói közötti együttműködés szervezett formáit is megvalósították. Az ipari parkok összterülete közel 9260 hektár. A parkok betelepítettsége változó, átlagosan 46 %, ami azt jelenti, hogy mintegy 4.280 hektár többségében teljes alapinfrastruktúrával ellátott terület várja, keresi a befektetőket, betelepülőket. Akár a parkok számát, a betelepült vállalkozások számát tekintjük a Közép- (33%) és Nyugat (31%) Dunántúl régió parkjai messze a legnagyobb invesztíciót vonzották. A parkok összes foglalkoztatott létszáma 144.500 fő volt 2004. év végén. Egy példa a támogatási lehetőségekről. Mit nyújt a Soproni Ipari és Innovációs Park? 1. Iparűzési adókedvezmény az alábbi preferált tevékenységet végző vállalkozások számára: környezetvédelemmel, technológiával kapcsolatos szolgáltatások magas technológiai szintet képviselő iparágak, tevékenységek (elektronika, informatika, K+F) erdészettel, faiparral összefüggő K+F gépgyártás (finommechanika, autó, számítógép-alkatrész) irodai, tervezői, fejlesztői és laboratóriumi tevékenység orvosi informatikai, műszergyártó szolgáltató vállalkozások anyagkutatással, megújuló energiahasznosítással összefüggő tevékenységek logisztikai tevékenység (nagykereskedelem, raktározás) Nagy értékű beruházások vagy az Ipari és Innovációs Park jellegét pozitívan befolyásoló tevékenységek betelepülés esetén egyedi adókedvezmények lehetségesek. 2. Kommunális adó Az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak után, korrigált, átlagos statisztikai állományi létszámra vetítve. 3. Adómentesség, adókedvezmény Öt évre szóló ideiglenes mentesség illeti meg azt a vállalkozót plusz létszám után aki a rendelet hatálybalépését megelőző időszakhoz képest, később pedig előző éveihez viszonyítva újabb munka lehetőségeket teremt, feltéve, hogy a kedvezmény igénybevételét követően a létszámnövekedés öt évig fennáll. Mentes a tárgyévben alapított új vállalkozás kommunális adójának fizetése alól, ha a vállalkozó ezen mentességgel korábban, három éven belül nem élt. 4. Munkaügyi ösztönzők Munkahelyteremtő támogatás, kezdő álláskeresők támogatása, rehabilitációs alkalmazás támogatása. 5. Nemzeti és regionális ösztönzők üzleti formába szerveződő vállalkozásfejlesztő alapok különböző megyei szervezetek támogatásai kormányzati támogatások 3
Fejlesztési források Az Ipari park cím rendelet Külső (alap) infrastruktúra nemzeti Belső infrastruktúra EU+nemzeti A közeljövőben módosításra kerül az Ipari park cím rendelet a folyamatosság és a kiszámítható fejlődés érdekében. Szolgáltatások EU+nemzeti Logisztika EU+nemzeti Innováció és informatika EU+nemzeti Vállalkozásfejlesztés EU+nemzeti K+F és innováció nemzeti Miért szükséges a rendelet módosítása? az ipari park program már túlnőtte saját kereteit, az ipari parkok igen eltérő adottságaiból következően szükség van a magasabb fejlődési szint elérésére képes parkok számára új lehetőségeket, célokat kitűzni (innovációs tevékenység, klaszterek létrehozása, kistérségi gazdaság- és vállalkozásfejlesztési feladatok vállalása stb.), az NFT-2-ben markánsabban jelenjen meg az ipari parkok fejlesztési igénye, javuljon a különböző kormányzati szervek közötti szakmai (és támogatási) koordináció. Mi a rendelet módosításának célja? Az információ szolgáltatás nehézségei Minden év január 31-éig a Promei Kht. gyűjti össze (a címszerződésekben foglalt határidő alapján) az Ipari park címviselők éves beszámolóit, és dolgozza fel a GKM által megadott szempontok alapján. Az alábbiakban Dr. Markó Imre a Promei Kht. vezető tanácsadójának írásából idézünk. Az ipari parkok menedzsereinek egy része nem tudja, milyen nevet használhat az ipari park megnevezésére. Megpályáztak egy nevet, amit kihirdettek a közlönyben, ezt a nevet viselik a szerződés szerint, ami nem változtatható meg önkényesen. Ennek ellenére mindig van 8-10 ipari park, amely valamely fantázia néven definiálja magát. Minden évben van olyan beszámoló, amelynek szerzője figyelmen kívül hagyja, hogy az ipari park területe nem az amire éppen gondol, hanem az, amely terület a címszerződésben szerepel, és amelynek a helyrajzi számai a tulajdoni lap összesítőben szerepelnek. Sok esetben a szerződésben vállalt beszámoló január 31- ei határidejét az ipari parkok menedzserei túlságosan szabadon kezelik. Ebben az évben a 160 jelentésre kötelezett ipari park közül 38 küldte el a beszámolóját határidőre, további 30 park beszámolója érkezett meg a következő 3 napban. A Kht. érdeklődő telefonjaira az első reakció szinte mindenütt az volt, hogy nem kapták meg az űrlapot. Sajnos több önkormányzatnál arról kellett meggyőződni, hogy az ipari park kezelése egyszemélyes feladat. Az ipari parki menedzser pedig egyszerűen pótolhatatlan. Ha éppen síel, beteg, babát vár, vagy csak éppen más dolga van, senki nem tud érdemi információt adni. Olyan hely is van, ahol közel egy hónap alatt sem sikerült kideríteni, ki a felelős az ipari parkot érintő kérdésekben. a jelenleg érvényben lévő rendelet feltételrendszerének fenntartása, az Ipari park cím szerződésben rögzített szakmai és beszámolási feltételeket nem teljesítő parkok kizárása a programból, a magasabb szakmai színvonalat elért parkok számára új ipari park ( Integrátor Ipari Park és Kistérségi Gazdaságfejlesztő Ipari Park ) címre való pályázási lehetőség, a magasabb címet elért parkok számára pályázati lehetőségek megteremtése működési (de minis) támogatásra a bíráló bizottság új összetételének meghatározása, az ipari parkok fejlesztési tanácsának legalizálása, jogszabály által meghatározott feltételek közötti működés biztosítása. Augusztusban záró pályázatok 2005.08.15. HEFOP 2.1.6 Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése 2005.08.31. HEFOP 1.3.1 Nők munkaerő-piacra való visszatérésének ösztönzése HEFOP 2.1.4 Tanoda programok támogatása Voltak olyan ipari parkok is, ahol azt mondták, hogy nem adnak információt a betelepült vállalkozásokról, közvetlenül a betelepült vállalkozásokhoz kell adatért fordulni. Azonban a GKM nem áll sem szerződéses, sem semmilyen kapcsolatban a betelepült cégekkel, a címviselővel áll szerződéses kapcsolatban. Az ő feladata megteremteni a feltételeket, hogy eleget tudjon tenni a kötelezettségeinek. ROP 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása 4
Pályázat Ipari Park cím elnyerésére A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiírt pályázat célja, hogy lehetőséget adjon az Ipari Park cím elnyerésére olyan szervezetek számára, amelyek az ipari parkban, illetve annak környezetében működő elsősorban kis- és közepes vállalkozások számára széleskörű üzleti és innovációs szolgáltatásokat nyújtanak, Az Ipari Park cím elnyerésére pályázhat az ipari parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó belföldi székhelyű jogi személyiségű gazdasági társaság, közhasznú társaság és helyi önkormányzat, amely megfelelő telephelyekkel, infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és szakmai háttérrel rendelkezik, a hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek mindenben megfelelő befektetési lehetőséget kínál a vállalkozások betelepedéséhez. szoros szakmai kapcsolatokat építettek/építenek ki a parkba betelepült és a park vonzáskörzetében működő vállalkozásokkal, bekapcsolódtak, vagy bekapcsolódásukat előkészítették a kistérség és a régió gazdaságának fejlesztésébe, elősegítik a logisztikai fejlesztések megvalósítását, továbbfejlesztését, aktív részeseivé kívánnak válni az ipari parkok fejlesztési programjának. Az Ipari Park cím elnyerése pénzügyi támogatást nem jelent, de feltétele a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjában az ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztését célzó pályázatban, valamint a területfejlesztés egyes elemeinek pályázataiban való részvételnek. Előnyt jelent továbbá az Ipari Park -ba betelepülő vállalkozásoknak a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjában benyújtott egyes pályázatainak bírálata során. A pályázatok beadási határideje: 2005. szeptember 30. Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése (GVOP 2005. 1.2.1) Az A pályázati cél a vállalkozások versenyképességének javítása, az ipar szerkezeti átalakulásának segítése a vállalatközi együttműködés javításával, a letelepült nagyvállalatoknak a magyar gazdaságba történő erőteljesebb integrációjával. Támogatható tevékenységek az infrastruktúra (gáz, víz, csatorna, elektromos energia hálózat, út, parkoló, távközlési és kommunikációs hálózat) fejlesztése, meglévő épületek hasznosítása céljából végzett fejlesztések, átalakítások, ipari parkokban a szolgáltatások körének, mennyiségének és minőségének fejlesztése, innovatív kis- és közepes vállalkozások betelepülését segítő beruházások megvalósítása. A B pályázati cél a vállalkozások versenyképességének javítása, folyamatos megújítása céljából az ipari parkban, illetve azok vonzáskörzetében lévő vállalkozások számára nyújtott innovációs szolgáltatások létrehozása, ahhoz szükséges fejlesztések megvalósítása. Támogatható tevékenységek az innovációs központ, inkubátorház megvalósítása (építés, átalakítás) az innovációs központ, inkubátorház szolgáltatásainak megvalósításához szükséges berendezési tárgyak, eszközök, gépek, berendezések, laboratóriumi eszközök, műszerek beszerzése, informatikai hálózat kiépítése. A pályázatok benyújtása 2005. március 1-tól 2005. december 31-ig folyamatos. A program keretében nyertes pályázók támogatást igényelhetnek és prioritást élveznek a HEFOP/2005/ 3.4.1 sz. "Vállalkozói készségek és munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása" c. konstrukció keretében. Továbbá a HEFOP/2005/ 3.4.2 sz. Mikrovállalkozások együttműködésének és versenyképességének javítása képzéssel c. konstrukcióban is jogosultak pályázatot beadni, amennyiben az ott meghatározott feltételeknek megfelelnek. A pályázat keretében kizárólag olyan projektek támogathatók, amelyek több vállalkozás számára többféle szolgáltatást nyújtanak és a fejlesztés a szolgáltatások bővülésének és a hozzá közvetlenül kapcsolódó tevékenységek árbevételéből térül meg. Pályázhatnak az A pályázati cél esetében az Ipari Park címmel rendelkező szervezetek, nevezetesen helyi önkormányzatok, a jogi személyiségű gazdasági társaságok, valamint közhasznú társaságok; a B pályázati cél esetében jogi személyiségű gazdasági társaságok, közhasznú társaságok valamint alapítványok. A jelen pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke mindkét cél esetében a beruházás (projekt) elszámolható költségei összegének maximum 50%-a, de legfeljebb 150 millió Ft. Augusztusi számunk az információs társadalommal foglakozik Európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért Felhasznált irodalom: Polgárné Májer Ildikó - BITEP (2005. április), Tóth János GKM (2005. április), Rakusz Lajos: Ipari parkok (1994 2000), Dr. Markó Imre - Promei Kht.: Gondolatok az ipari parkok éves beszámolói feldolgozása kapcsán, GKM Innovációs Főosztály: Az ipari parkok szerepe a magyar gazdaságban (2005. május) Internet: www.gkm.gov.hu, www.innosop.hu, www.ipariparkok.net, http://oziris.nyme.hu/~soossandor/inkubatorhaz 5