Miért a DEKALB repcehibridek a legnépszerűbbek? Aratás előtti tapasztalatok... DEKALB HÍRLEVÉL 2011.06.28. 2011/10. szám Miért a DEKALB repcehibridek a legnépszerűbbek? Aratás előtti tapasztalatok Az amerikai kukoricabogár helyzetképe hazánkban Vasas László Már megjelentek a kukoricabogár imágók! Figyeljünk, ha szükséges védekezzünk! Dr. Kiss Erzsébet Hasznos információk Papp László, családi gazdálkodó Papp László vagyok, az ifjabbik. Édesapámmal közösen gazdálkodunk 1000 ha területen Agárdon, Fejér megye jó adottságú részén. Repce mindig szerepelt a vetésforgóban, jelenleg is 180 ha van, melynek 35 %-a DK Exquisite. Mi csak hibrid repcéket termesztünk, több DEKLAB hibridet is kipróbáltunk már, Colombo, Exocet szerepelt nálunk. Rendkívül erőteljes növekedésük, elágazóképességük és termőképességük miatt vetettük az ősszel a legújabb hibridet. Nagyon jó tapasztalatunk volt a pergési ellenállóságukkal kapcsolatban is.nálunk 3,5-5 tonna termésátlagokkal aratunk, amelyeket a DEKALB-okkal egy kicsit meg is tudunk fejelni. Édesapámmal szeretjük kipróbálni a legújabb nemesítési újdonságokat ezért kinéztük már magamnak a DK EXCELLIUM nevű új hibridet, amit idén ki is fogunk próbálni. Eddigi tapasztalataink szerint a DEKALB repce hibridek extenzív és intenzív körülmények között is jól szerepelnek, jó fagytűrő képességük, intenzív fejlődésük, termőképességük, számunkra a legfontosabb értékmérő tulajdonságok. Árutőzsdei információk Agrometeorológia Szaktanácsadás www.monsanto.hu Samodai Imre- Szövetkezeti Elnök Új Élet Mg. Szöv. 1 2
Mosonszentmiklós község határában 1040ha bérelt szántó területen gazdálkodunk, területeink nagy része közepes adottságúnak mondható. A repce vetésterületünk kb. 160-250 ha között mozog évente. A korábbi években fajtarepcékkel dolgoztunk (pl; Catalina, Californium), a 2009-es esztendőtől tértünk át a hibridrepce termesztésre, bízva a hibridekben rejlő genetikai potenciálban. 2009-ben 95ha-on DK Exotic hibridet termeltünk melynek termése 2,8t/ha volt. A kísérleti eredményeket illetve személyes tapasztalatunkat alapul véve a 2010-es évben a vetésterület nagy részén 140ha-on DK Exquisite került elvetésre, melyhez nagy reményeket fűzünk. A tenyészidő során néhány fontos értékmérő tulajdonságban kiemelkedett (pl; kiváló térkitöltő képesség, jó elágazó képesség, nagy becő produktum, betegség ellenállóság és tolerancia). A következő gazdasági évben a repce vetésterület legnagyobb részét DEKALB hibridek fogják kitenni, ezen belül is a DK Exquisite, melyet ajánlok minden olyan termelőnek, aki intenzív termesztés mellett szeretné kihasználni a hibridekben rejlő előnyöket. Jelenleg is nálam van elvetve a Dekalb fajtasora, és itt a DK EXWILL-re figyeltem fel, mint új hibridre, amit a már ismert és termelt EXOCET és DK EXQUSITE mellett egy kisebb területen ki akarok próbálni. Valószínűnek tartom, hogy 2011-ben csak Dekalb hibrideket fogok termelni (cég és magán szinten is) mert ezek a hibridek mind extenzív, mind intenzív körülmények között is jó terméshozamra képesek, nagyon jó a télállóságuk, és ami nagyon fontos számomra, hogy dessszikáláskor nem kell ragasztóanyagot használnom, mert nagyon jó a kipergés ellenállóságuk a régi és új hibrideknek is. Akik gyengébb 20 aranykorona alatti területen gazdálkodnak, bátran merem ajánlani az EXOCET hibridet, hiszen mi is ilyen területeken értük el a 4 tonna feletti termést. Szécsi Károly, az AGRO-COW Kft, termelési főmérnöke vagyok. Ete Agro Kft., Ete - Horváth Csaba növénytermesztési és növényvédelmi ágazatvezető Berettyóújfalu határában gazdálkodunk 1300 ha-on. Fő növényeink (a szarvasmarha állomány miatt) a silókukorica, kukorica, kalászosok, és a vetésforgó miatt repcét is termelünk. Az elmúlt években átlag 200-220, ha repcét vetünk. Korábban más nemesítő ház fajtáit/hibridjeit használtam, de 2007-ben SBS kísérletben lehetőségem volt kipróbálni az EXOCET-et, mely ekkor rendkívül jó eredményt adott az általam addig használt repcékhez képest, ezért 2008-ban már 50 ha-on az EXOCET-et vetettem el. A stabilitását, megbízhatóságát, és magas termőképességét továbbra is megtartotta, ezért 2009-ben már a területem felén az EXOCET volt elvetve. A 2009-es évben értem el, eddigi legjobb eredményemet a repcében, egy 18 ha-os táblán, 4,4 t/ha volt az EXOCET termése. 2010-ben már a területem 60%-án csak EXOCET vetettem és 50 ha-on, kipróbálom a DK EXQUSITE hibridet is.jelenleg jók a terméskilátások (3-3,5 t/ha) és az árak is kedvezőek.az EXOCET-ben, a rendkívüli robosztus, egészséges állomány, az elágazások száma (10-12 db) és természetesen a 4 tonnás termésszint fogott meg. 3 Az idei évben 73 ha- on termesztünk repcét - amely az utóbbi három év legkisebb vetésterülete ebből 50 haon DK Exquisite hibridet vetettünk. Az előző években Exocet hibridrepcével próbálkoztunk 2010. ben 2,4 t/ha- os átlagterméssel, 2009. ben 3,2 t/ha- os átlagterméssel és 2008. - ban 4, 2 t/ha - os rekordtermést mértünk. Az Exocet hibridrepce megbízhatóan szerepelt az elmúlt három évben, bizonyította viszonyaink között a nagy termőképességét, betegség ellenállóságát, jó alkalmazkodó képességét a talajokhoz és az évjáratokhoz. A DK Exquisite azért tetszett meg, mivel az Exocethez képest alacsonyabb és jó az állóképessége. Az idei évben a száraz tavasz ellenére jó termést várok szép egészséges az állomány, sok elágazás található a növényeken. A betakarítás előtt fontos szempont számomra, hogy pergésre kevésbé legyen hajlamos a hibrid, mivel a repcebecő gubacsszúnyog késői fertőzése és a nagy meleg miatti gyors érés is pergésre hajlamosító tényező. 4
Betakarítás előtt tíz nappal már látni a pergési különbségeket a hibridek között. A DK Exquisite-t minden termelőnk merem ajánlani, aki megbízható és nagy termőképességű hibridet keres! Kiss József, Bibic-Agro Kft. Nagybajom Zemán Zoltán a Várongi Agro-Tur 99 Kft Várong növénytermesztője. Várong Tolna Somogy határán helyezkedik el. 600 ha-on gazdálkodunk. A repce termesztését 2010-ben kezdtük el 60 ha -on. Exocet DK hibridet vetettünk a teljes területre. Mint új termelőnek fontos értékmérő tulajdonság a termőképesség, a betegség szembeni ellenálló képesség, a jó minőség, a pergés ellenállóság, az alkalmazkodó képesség. Somogy megyében már bizonyított az Exocet a 7, 19 t/ ha termésmennyiséggel. A kísérleti eredmények és a környező repcetermelők pozitív tapasztalatai is alátámasztották, segítették a hibrid választásunkat. Intenzív technológiát alkalmazunk. / Elővetemény: ő.búza. Lazítás, szántás. Műtrágya vetés előtt: 300 kg 8:20:30, Folicur Solo regulátor+, Decis. Gyomirtás: Ikarus Ultra. Tavasszal két alkalommal 1./ 300 kg NS 26:13, 2,/ 170 kg NS 26:13. műtrágya. Folicur Solo regulátor+ Amalgerol+ Nurelle- D, utolsó rovarölő szeres kezelés: Karate Zeon. Deszikkálás: Júni. 15.-én Elastic, Júni.23.-án Zopp./ Az Exocet a repce területem jelentős részét képezi, 2010-ben 3,7 t/ha termésátlagot értem el vele. A DEKALB repcék előnyei elsősorban a kimagasló termőképesség és termésstabilitás, mind a termőhelyi-, és évjárat stabilitását illetően. 2008-ban próbáltuk először az EXOCET-et, a Monsanto területi szaktanácsadójának ajánlása alapján. Abban az évben az a tábla, amiben volt, kapott egy jégesőt desszikálás előtt, és még így is elégedettek voltunk a teljesítményével. Kipergés ellenállóképesség szempontjából vizsgázott. Aztán 2009-ben egy árpa utáni táblába került, ahol a jégverés utóhatásaként árvakelés jelentkezett, természetesen megoldottuk a gyomirtást. A gyomkonkurencia ellenére szépen megerősödött, kiváló volt a kezdeti fejlődésének erőssége. Tavasszal nagyon gyorsan indult az Exocet. Annak ellenére, hogy helyenként a környékben a sclerotinia több mázsát elvitt a termésből, nálunk ez a betegség nem okozott problémát, ez köszönhető kiváló sclerotinia toleranciájának, ill. a fővirágzásban kijuttatott gombaölőnek. Mindenkinek ajánlom, aki képes betartani a technológiai fegyelmet, amivel a repcetermesztés jár. A hűvös tavasz, a kevés csapadék vissza fogta a repce fejlődését, de a májusi csapadék hatására kirobbanó, intenzív fejlődésnek indult. Az állomány kiegyenlített, erős szárú, egészséges. Igazi becő tengert nevelt. A hosszú becőkben a szemek szépen kiteltek. Minden repce termelőnek, akiknek fontos a stabilitás, a termőképesség, az eredményes gazdálkodás ajánlom az Exocet hibridet. Vezető genetikának tartom. Hergevica Kft, Jánoshalma - Dr Vavró Iván tulajdonos 5 6
Az amerikai kukoricabogár helyzetképe ma Magyarországon Gazdaságunkban hosszú évek óta meghatározó szerepe van a repcének. Közel 200 ha-on termesztjük melynek több mint 50 %-a Monsanto repce. Kezdetben a Catonic fajta repcét majd az Explus később pedig az Exagone hibrideket termeltük megelégedésünkre.az utóbbi években több Dekalb repce kipróbálása ( kisérlet, nagyüzem ) után az EXOCET hibrid mellett döntöttünk. Döntésünket 3,7 t/ha terméssel hálálta meg. 2010 őszén ismét a jól bevált Exocet hibridet és mellé az új, igéretes DK Exquisite hibrid repcét választottuk mely hibrid nagyon igéretes képet mutat..az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a fenti hibrideket rendkívűl erőteljes növekedés, elágazóképesség és termőképesség valamint kiváló betegségellenállóság jellemzi. Bátran ajánlom mindazoknak akik rekordtermést, stabilitást, magas minőséget várnak el. Az amerikai kukoricabogár helyzetképe ma Magyarországon igen sokszínűnek mondható, hiszen egyegy térségben az egyedszámukat döntő módon befolyásolja az adott területen lévő monokultúrás kukoricatermesztés aránya. Talán nem is gondolnánk, hogy az önmaga után termesztett kukoricatáblák akkor is teremnek kukorica bogarat, ha elvégeztük a talajfertőtlenítést. Ha egy olyan alapfertőzöttséget veszünk figyelembe, melynél már gazdasági kár lép fel, azaz pl. 8-10 lárva/tő, akkor a talajfertőtlenítés ellenére is akár 1-2 lárva élve maradhat és imágóvá fejlődik. Ezt a tényt izolátoros vizsgálatokkal is alátámasztottuk! Ezek a bogarak telepednek be aztán az első éves kukoricákba és a lerakott tojásaik miatt már gyakran a másodéves kukoricákban is komoly károk jelentkezhetnek. Ha az imágók 2010-ben tapasztalt egyedszámait vizsgáljuk, akkor elég érdekes helyzetet tapasztalhatunk, hiszen a legtöbb megyében csökkenést, néhol azonban emelkedést láthatunk. A 3. sz. grafikonon a 2009-es évhez képest bekövetkezett egyedszám változásokat látjuk, ez egyetlen kivétellel csökkenést mutat. Major Viktor- családi gazdálkodó DEKALB-ok közül inkább fajtákat, de néhány hibridrepcét is kipróbáltunk már. Ezek közül a mi gazdaságunkban a legmeggyőzőbb eredményt eddig az EXAGONE-nal értük el (2,8-3,2 t/ha) félintenzív körülmények között. Az idei évben is szép eredményt várunk el az EXAGONE-tól, hisz nagyon jól fejlett állománnyal rendelkezik. Mivel cégünk profitorientált, minden termesztett növénykultúránál, így a repcénél is a ráfordítások állnak szemben a profittal. Egy szóval jellemezhető az EXAGONE MEGBÍZHATÓSÁG, amely a mai termelési költségeket tekintve a legfontosabb. Az idei évben az EXAGONE mellett szeretnénk kipróbálni a DK EXPOWER-t is a repce vetésterületünk egy részén, mivel koraisága és alacsony mérete miatt egy jó hibrid lehet az EXAGONE mellett. Az EXAGONE-t mindenkinek ajánljuk, aki a repcét nem csak elvetni, hanem learatni is szereti. 3. sz. grafikon: A kukoricabogarak egyedszámának változása egyes megyékben a 2010-es évben a 2009-es év imágószámaihoz viszonyítva (feromoncsapda fogási adatok alapján, forrás: MgSzHK) 7 8
Megfigyelhető tehát, hogy 2010-es évben a legtöbb, a grafikonban szereplő megyében csökkenés volt a jellemző az imágók számát tekintve. A csökkenések országos átlaga nem nagyságrendi, de viszonylag magas, kb. 13 % körül mozog. Ennek oka a szokatlanul hűvös és csapadékos tavaszi időjárásban keresendő, ami az embrionális fejlődés és a lárvakelés időszakában igen kedvezőtlen volt a fejlődő tojások, ill. a lárvák számára. Ez számottevő mértékű pusztulást okozott, ennek eredményeképpen a 2010-es esztendőre nem úgy fogunk visszaemlékezni, mint a súlyos, nagy kártétellel járó évekre. A nagy mennyiségű csapadék ráadásul még a gyökerek regenerációját is elősegítette. E két tényező együttes hatását láthatjuk a 2010-ben. Sok esetben a dőléseket a viharok okozták, nem is a lárvakártétel. Az országosan csökkenést mutató adatok természetesen nem azt jelentik, hogy egyes területeken nem mutatkozott volna komoly kártétel, vagy egyedszám növekedés, de ez a tavalyi évben nem volt számottevő nagyságrendű. Már megjelentek a kukoricabogár imágók! Figyeljünk, ha szükséges védekezzünk! kukorica hazánk legfontosabb szántóföldi kultúrája, mondhatni sárga aranya! Termesztési adottságaink, termesztési tapasztalataink és gyakorlatunk révén az 1970-es évek óta a világ élvonalába taroztunk az elért eredményeinkkel. Ehhez hozzásegített bennünket az a tény is, hogy körülményeink között a kukoricának csak kevés olyan veszélyes kórokozója és kártevője van, ami csökkenthetné a növényben rejlő terméspotenciál kifejlődését. Ezek közé tartozik az immár egy évtizede megjelent és azóta az egyik legjelentősebb kártevőjévé vált amerikai kukoricabogár. Sajnos több év tapasztalata, hogy egy ilyen országos szinten is megmutatkozó, komoly szintű egyedszám csökkenés nem képes több évre visszavetni a kártevő szaporodását. Sőt, ha megvizsgáljuk az erre vonatkozó adatokat, akkor több év tekintetében is azt láthatjuk, hogy akár egyetlen év alatt vissza tud állni a populáció nagysága a csökkenés előtti szintre, sőt volt példa az ezt meghaladó emelkedésre is! Az alacsony imágószám ugyanis nem jelent feltétlenül alacsony tojásprodukciót, főleg, ha olyan kedvező és hosszú időszak áll rendelkezésre a párzásra és a tojásrakásra, mint tavaly, a nyár végén. Szinte egy második rajzáscsúcs alakult ki szeptemberben, amikor is már erőteljes egyedszám csökkenés szokott mutatkozni. Az időjárás miatt a rajzásban mutatkozó elcsúszás már a lárva- és imágókelésben is megmutatkozott, hiszen minden eddiginél később történt 2010-ben mindkettő. Az első lárvát Magyarországon 2010-ben június 6-án, az első imágót pedig június 29-én találták meg. 2011-ben is kissé megkésettnek tekinthető a lárvakelés kezdete, mert csak május hó legvégén, június elején kezdődött meg. Az imágókelés nagyjából a szokott időben, június 20-án kezdődött el, elsőként az országban Csongrád megyében. A lárvakártétel megjelenésére a mostani időszaktól kezdve kell számítani, főleg azokon a területeken, ahol száraz időjárás uralkodik. A kukoricabogár tavaly kissé elaltathatta a figyelmünket, de a fenti jelenségek tükrében úgy látszik, hogy érdemes kellő óvatossággal kezelni ezt a kártevőt, amely sok esetben megmutatta már, hogy milyen jól képes alkalmazkodni a környezeti tényezők változásaihoz. Vasas László Növényvédelmi zoológus Alapvető tápnövénye a kukorica, de fogyasztja a napraforgót, egyes dísznövényeket is. Az imago érési táplálkozása során előfordulhat a tökféléken, esetleg a szőrös disznóparéj virágzatán. Mind az imágó mind a lárva kártevője a kukoricának. A lárvák veszélyes károkat okoznak a gyökérzet károsításával, azaz a gyökérszintek eltérő szintű elpusztításával. A károsodás a gyökér csonkolásában, és ezáltal a növény támasztékául szolgáló gyökér károsodásán keresztül a korai szárdőlésben nyilvánul meg. Az úgynevezett libanyak jelenség, vagy S kanyar megjelenése a kukorica szárában ami előbb utóbb a növény megdőléséhez vezet utal a lárvák jelenlétére és károkozására. A kialakult kár mértéke egyenes arányban van a talajban jelenlévő peték, majd az azokból kikelő lárvák számával, melyek meghatározását gyökérmosással lehet elvégezni. Előrejelzése: kora tavasszal talajmintát veszünk (10-20 cm mélységben), és kimossuk a petéket a mintából, ha mintánként több mint öt petét találunk, fel kell készülni a védekezésre. 9 10
2010. Bonyhádi kísérlet Az imago kártétele későbbm a virago megjelenésekor jelentkezik. A kártétel kifejezetten veszélyes a pollen és a bibeszálak fogyasztása miatt. A bibeszálak rágásának következménye a hiányos kötés, a nem teljes termékenyülés, ezáltal jelentős termésveszteség. Kezeletlen növények Talajfertőtlenítővel és csaávázószerrel kezelt növ. A lárvák fejlődése 3 hétig tart és belőlük a bábozódás után június-július hónapokban kel ki az imágó. Az első imágók általában július közepén jelennek meg és gyakorlatilag októberig találkozhatunk velük a növényeken. Az imágók 5-6 hétig élnek, ezen időszak alatt érési táplálkozást folytatnak és petéket raknak. 010. Bonyhádi kísérlet szárdőlési tünetek A faj alapvetően melegkedvelő, de aktivitásukhoz szükséges a levegő relative páratartalma is. Az öntözés kedvezően befolyásolja a faj egyedszámát. Amennyiben az évjárat melegebb az átlagosnál, és a levegő relative páratartalma is elegebdő, akkor az imágók nagyobb arányú és korábbi megjelenésére kell számítanunk. A lárvák száma a monokultúrás területeken bizonyítottan nagyobb, mint a vetésváltásos területeken. Éppen ezért a védekezés kulcsa a vetésváltás! Ha mégis kukoricát kényszerülünk termeszteni kukorica után, a lárvák ellen elsősorban teflutrin hatóanyagot tartalmazó piretroid típusú vagy Clothianidin hatóanyagot taralmazó talajfertőtlenítőszerrel védekezhetünk. Környezetkímélőbb megoldás, ha a terület teljes kezelése helyett csak a sorokban szórjuk ki a talajfertőtlenítőszert. Tapasztalataink és kísélreti eredményeink szerint a talajfertőtlenítést nem helyettesíti, de hatásukat fokozza ill. kiegészítik a fungicideket tarlamazó vetőmagcsavázási kezelések, melyek egyre inkább a védekezési technológia részét képezik napjainkban. 11 Az imágók darabszámának vizsgálatához használhatunk ragacsos szexferomon lemezcsapdákat, vagy egyszerű növényvizsgálatot. Ez utóbbi módszer lényege, hogy a reggeli vagy esti órákban, amikor a kártevő a bajuszon táplálkozik, egyszerűen megszámoljuk a csöveken lévő egyedeket. Védekezés az imágók ellen: Állmánypermetezésre akkor van szükség, ha az imágók száma takarmánykukorica esetében eléri vagy meghaladja a 3-5 db/növényt.(csemegekukorica illetve hibrid előállítás esetén ez a küszöb az egy imágó/növény). Továbbá amennyiben a zöld bibeszálak 12
visszarágása eléri a 2,5 cm-t, illetve ha a kihelyezett csapdák napi fogása meghaladja az 5-10 db/nap értéket. A gyakorlatban rendelkezésre állnak az állományban engedélyezett rovarölő szerek (pl. tiakloprid, lambda cihalotrin, eszfenvalerát hatóanyag tartalmú szerek ).A kukoricában méhekre veszélyes készítményt tilos használni, illetve az engedélyezett szereket méhkímélő technológiával hidastratktorral vagy légi úton szabad csak kijuttatni. Árutőzsdei információk BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ÁRU szekció Határidős napi statisztika elszámoló árak (Ft/tonna) Az idei esztendő egyik jellegzetessége, hogy a kukorica, különböző stressz hatások miatt (tavalyról maradt belvizek, táblákon belüli eltérő vetésidők, hideghatások, stb.) nem fejlődött egyenletesen és nagyon sok helyen látni táblán belüli eltérő fenofázisban lévő egyedeket, táblarészeket. Mivel a kukorica virágzása ezeken a helyeken várhatóan elhúzódik, akár hetekig is eltarthat, fokozott figyelemre lesz szükség. Az elhúzódó virágzás miatt az imágóknak folyamatosan elérhető lesz a friss élelem, így már kisebb populáció is átlépheti a kártételi küszöbértéket. Ezért javasolt a folyamatos nyomonkövetés, a csapdázás, és amennyiben szükséges, az inszekticides védekezés beiktatása. Dr. Kiss Erzsébet Monsanto fejlesztésvezető - Magyarország 13 14