Természetvédelmi jog 2018. november 14.
Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításainak egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelet
Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények A Bonnban 1979. évi június 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1986. évi 6. törvényerejű rendelet A Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Berni Egyezmény, Magyar Közlöny 1990. évi 64. szám, közzététel a környezetvédelmi minisztertől 7. sorszám alatt)
Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények - A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény - Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXIII. törvény - A biológiai biztonságról szóló, Nairobiban 2000. május 24-én aláírt Cartagena Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2004. évi CIX. törvény
Az IUCN és a természetvédelem jogi szabályozásának kapcsolata I. IUCN : (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) röviden: Nemzetközi Természetvédelmi Unió Alapítás éve: 1948 Székhely: Gland (Svájc) Célkitűzése: a természetvédelmi világmozgalom vezetése és támogatása a természet sokféleségének és teljességének megőrzése érdekében, valamint annak biztosítása, hogy a természeti erőforrások emberi felhasználása megfelelő, fenntartható és igazságos módon történjen (Alapszabály)
Feladatai: Az IUCN és a természetvédelem jogi szabályozásának kapcsolata II. különböző természetvédelmi programok szervezése természetvédelmi tudományos kutatás szervezése az információcsere támogatása a környezet- és a természetvédelmi oktatás, tudatformálás támogatása nemzetközi egyezmények tervezetének előkészítése, a betartásban való segítségnyújtás jogalkotási segítségnyújtás a megbízható természetvédelmi gyakorlat kialakulásának, terjesztésének a támogatása (pl. közös beruházások) egyéb természetvédelmi akciók szervezése
Az IUCN és a természetvédelem jogi szabályozásának kapcsolata III. Szervezete: - Közgyűlés Tanács Hivatal Bizottságok (ökológiai, oktatási-kommunikációs, környezetvédelmi stratégiai tervezési, környezetvédelmi jogi, nemzeti parkok és védett területek, fajtúlélési) Főigazgató, Titkárság Fontosabb kiadványok: - IUCN Bulletin (rendszeres) - Vörös lista - ENSZ Nemzeti Parkok és Védett Területek jegyzéke - Világmegőrzési Stratégia (1980)
Az IUCN és a természetvédelem jogi szabályozásának kapcsolata IV. A védett természeti területek kezelési kategóriái 1. Szigorúan védett természeti rezervátumok, illetve vadon területek 2. Nemzeti parkok 3. Természeti emlékek 4. Élőhelyek vagy fajok védelmére szolgáló kezelt területek 5. Védett táj(kép), tengeri táj (leginkább: tájvédelmi terület, körzet) 6. Erőforrások kezelése érdekében védett terület
Az EU jogszabályai 1. u EU jogforrások (a természetvédelmi jog szempontjából legfontosabbak): urendelet uirányelv uhatározat uajánlás, állásfoglalás A jogforrási szinthez és a belső tartalomhoz igazodik a tagállami cselekvési kötelezettség - negatív (deregulációs) - pozitív (szabályozási, jogalkotási)
Az EU jogszabályai 2. Címzett Rendelet Irányelv Határozat Ajánlás, állásfoglal ás Valamennyi tagállam valamennyi vagy csak meghatározott tagállamok meghatározott tagállamok, valamint természetes és jogi személyek is meghatározo tt tagállamok, természetes és jogi személyek Kötelező erő minden elemében kötelező, közvetlenül alkalmazan dó a tagállamban az elérendő cél kötelező; a módszerek és eszközök szabadon megválasztható k a tagállam által a címzettre nézve minden elemében kötelező nincs kötelező ereje, általában jövőbeli elvárásokat vetít előre
A legfontosabb természetvédelmi tárgyú közösségi jogszabályok I. 1.) A Tanács 1981. január 20-i, 348/81/EGK rendelete a bálnák és egyéb cet-termékek importjának közös szabályozásáról 2.) A Tanács 1983. március 28-i, 83/129/EGK irányelve egyes fókabébik prémjének és az abból származó termékeknek a tagállamokba történő behozataláról 3.) A Tanács 1991. november 4-i, 3254/91/EGK rendelete a lábfogó csapdák Közösségben való használatának, valamint az olyan, bizonyos vadon élő állatfajok szőrméje és feldolgozott termékei Közösségbe történő behozatalának betiltásáról, melyek származási helyén lábfogó csapdákat vagy egyéb, a nemzetközi humánus csapdaállítási szabványoknak nem megfelelő befogási módszereket alkalmaznak
A legfontosabb természetvédelmi tárgyú közösségi jogszabályok II. 4.) A Tanács 1996. december 9-i, 338/97/EK rendelete egyes vadon élő állat- és növényfajoknak a kereskedelem szabályozása útján történő védelméről 5.) A Bizottság 1997. január 10-i, 35/97/EK rendelete a Tanács 3254/91/EGK rendeletében foglalt prémek és azokból készült termékek engedélyezésének kikötéseiről 6.) A Bizottság 1997. május 26-i, 939/97/EK rendelete a Tanácsnak az egyes vadon élő állat- és növényfajoknak a kereskedelem szabályozása útján történő védelméről szóló 338/97/EK rendelete végrehajtását célzó részletes szabályozásról 7.) A Bizottság 1997. december 15-i, 2551/97/EK rendelete az egyes vadon élő állat- és növényfajok Közösségbe való betelepítésének felfüggesztéséről
A legfontosabb természetvédelmi tárgyú közösségi jogszabályok III. 8.) A Tanács 1979. április 2-i, 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről 9.) A Tanács 1992. május 21-i, 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek és a vadon élő növények és állatok védelméről 10.) A Bizottság 1996. december 18-i, 97/266/EK határozata a javasolt Natura 2000 területre vonatkozó információkról
Madárvédelmi irányelv u Általános madárvédelmi követelmények megfogalmazása u A védelem kiterjed az egyedre, tojásra, fészekre, élőhelyre u A tagállami kötelezettség kettős: u Fajok állományinak fenntartása, szintre hozása u Élőhelyek védelme u Madárvédelmi területek kijelölése u Mellékletek: u I. intézkedést igénylő fajok (élőhely védelem) u II. vadászhatóvá nyilvánítható fajok u III. hasznosítható fajok u IV. tiltott módszerek, eszközök taxációja u V. kutatás
Élőhely-védelmi irányelv NATURA 2000 program Élőhelyek és fajok védelme (komplexen, biodiverzitási szempontok) Tagállami kötelezettség a NATURA 2000 hálózat kapcsán Különleges természet-megőrzési területek kijelölése A kijelölt és hálózatba tartozó területek fenntartása, a kedvező védelmi helyzet megőrzése javítása Tagállami kötelezettség a fajok védelmével kapcsolatban (tiltások, korlátozások) Mellékletek: I-VI. (élőhely típusok, fajok, tiltott módszerek eszközök stb.)
Hazai jogharmonizáció Több lépcsős és fokozatos szabályozás (legfontosabbak): u A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) u Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet u Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet u a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló13/2001. (V. 9.) KöM rendelet
Irányadó hazai jogszabályok u Alaptörvény: egészséges környezethez való jog u Alkotmánybíróság: az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha az más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen u Tvt. (1996. évi LIII.) u 275/2004. Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről u 92/43/EGK sz. élőhely-védelmi irányelv. u 79/409/EGK sz. irányelv a vadon élő madarak védelméről
A védettség szintjei (Tvt.) u általános védelem: u tájvédelem u a vadon élő növény- és állatvilág u az élőhelyek, illetve természeti területek u a földtani természeti értékek u a kiemelt természetvédelem körében: u a védett természeti területek u a védett természeti értékek u védetté nyilvánítási eljárás u kivétel: ami törvény alapján védettséget élvez
Általános védelem u Tájvédelem u Meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. u Vadon élő növény- és állatvilág u A természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni az azokat érintő tevékenységeket. u Tilos a vadon élő szervezetek gyűjtésének, pusztításának, vadon élő állatok befogásának, életük kioltásának olyan eszközét és módszerét használni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel, kínzásukkal jár. u Tilos a vadon élő szervezetek genetikai állományainak mesterséges úton történő megváltoztatása. u Élőhelyek u Gazdálkodás a természeti területek és élőhelyek kíméletével. u Földtani természeti értékek u A természeti érték igénybevételével járó tevékenység, így különösen a beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek, valamint a nyilvántartott ásványvagyon csak a lehető legkisebb mértékben károsodjon. u Tilos az ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok jogellenes károsítása.
Alapfogalmak természeti érték természeti terület védett természeti érték (természetvédelmi érték védett természeti terület HEFOP 3.3.1.
a) barlang b) forrás c) víznyelő d) láp e) szikes tó f) kunhalom g) földvár Ex lege védelem HEFOP 3.3.1.
Védetté nyilvánítási eljárás a védelem jelentősége tilalmak és korlátozások a természeti érték, terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre (természeti értékek és földterületek) okai: természeti érték megléte, vagy annak veszélyeztetettsége bárki javaslatot tehet rá előkészítés Országos jelentőségű minisztérium (tudományos intézmények, társadalmi szervezetek, a területi természetvédelmi hatóságok bevonása) Helyi jelentőségű jegyző döntésre jogosultak: miniszter; képviselő-testület
- A védetté kimondást tartalmazó jogszabály tartalmi elemei uvédetté nyilvánítás ténye, a természetvédelmi érték megnevezése, terület jellege, kiterjedése, indokolás, védelem célja korlátozások és tilalmak. u Ideiglenes védetté nyilvánítás: uvédelemre tervezett terület jelentős károsodásának veszélye uazonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal, ideiglenesen ulegfeljebb három hónapra + 2 hónap u Átmeneti védetté nyilvánítás: uterület időszakosan fokozottan védett élő szervezetek élőhelyéül szolgál, és megóvása másként nem biztosítható u azonnal végrehajtható határozattal u legfeljebb három hónapra u Védelem feloldása: fenntartásának nincs tovább oka
Védett természeti területek I. A védelem jelentősége alapján: Országos jelentőségű természetvédelmi területek tv., és miniszteri rendelet Helyi jelentőségű természetvédelmi terület helyi önkormányzat képviselő testülete, rendelettel II. A védelem kiterjedtsége alapján: - nemzeti park - tájvédelmi körzet - természetvédelmi terület - természeti emlék Fokozottan védett területek: - Miniszter rendeletben nemzeti park, tájvédelmi körzet, országos jelentőségű természetvédelmi terület esetében - Törvény erejénél fogva: nemzeti park természeti övezete, a bioszféra rezervátum magterülete, továbbá az erdőrezervátum magterülete
Védett természeti területek fajtái II. Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület.
Védett természeti területek fajtái III. uországos jelentőségű: NP, TK, TT, TE uhelyi jelentőségű: TT, TE ujárulékos kategóriák (opcionális): ufokozottan védett ubioszféra rezervátum uerdőrezervátum utudományos rezervátum (A BR, ER magterületre és puffer/védő/területre osztandó) Az NP területét természeti, kezelt és bemutató övezetbe kell sorolni. HEFOP 3.3.1.
Védett természeti területek fajtáihoz kapcsolódó egyéb területi kategóriák unatura 2000 területek: u - gyűjtőfogalom ukülönleges madárvédelmi terület ukülönleges természet-megőrzési terület /status: jelölt/ ukiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület /status: jelölt/ u - nem feltétlenül védett természeti területek u - kijelölésük EU programhoz kapcsolódik, illetve közösségi jogi normák hazai végrehajtását szolgálja u - a Tvt. csak keretjogszabálya, a konkrét kijelölés, illetve az ebből fakadó korlátozások, követelmények külön jogszabályban találhatók (kijelölés: miniszteri rendelet, részletes szabályok: Korm. rendelet) u - lásd: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet u - ha a NATURA 2000-es terület egyben védett természeti terület is, akkor az arra vonatkozó szabályok a meghatározóak HEFOP 3.3.1.
Védett természeti területek fajtáihoz kapcsolódó egyéb területi kategóriák II. u Natúrpark: u Pusztán egy elnevezés (megnevezés) u Az elnevezés használatához kell miniszteri hozzájárulás u Természeti, védett természeti területek része, egésze kaphatja u ha annak nemzetközi gyakorlatban kialakult és elfogadott feltételei fennállnak u Érzékeny Természeti Területek: u Külön jogszabály (2/2002. (I. 23.) KöM-FVM e.r.) + egyedi aktus u Alapvetően nem védett természeti terület ( mezőgazdasági hasznosítású térségek, 25 %-os limit az országos jelentőségű védett természeti területekre) u Általános és speciális korlátozások, melyek azonban (természet)védelmi célokat is szolgálnak HEFOP 3.3.1.
Védett természeti területek fajtáihoz kapcsolódó egyéb területi kategóriák III. u Védőövezet: u - nem védett természeti terület! u - rendeltetése: megakadályozza vagy mérsékelje azoknak a tevékenységeknek a hatását, amelyek a védett természeti terület állapotát vagy rendeltetését kedvezőtlenül befolyásolnák u Kijelölése: szükség szerint, esetileg u Kijelölés jogi formája: a védetté nyilvánító jogszabályban (akár annak módosításával), főszabály szerint a védetté nyilvánítással egyidejűleg u A védőövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét u a) országos jelentőségű védett természeti terület esetében a miniszter, u b) helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat - fővárosban a fővárosi önkormányzat - u rendeletben határozza meg. HEFOP 3.3.1.
A védett természeti területekre vonatkozó előírások rendszere Hol állapítják meg? - törvény (Tvt. vagy más ágazati) - más szintű jogszabály (pl. Tvt. vhr., vagy ágazati vhr.) - egyedi hatósági aktus Ki állapítja meg? - jogalkotási jogkör gyakorlója (OGY, Korm., miniszter) - Hatósági jogkör gyakorlója (természetvédelmi vagy más hatóság) Az eszközök megválasztásának követelményei: - mindig célhoz rendelt - arányos - konkrét - terület-specifikus - társadalmi, gazdasági tényezőket figyelembe vevő - az egyediséget figyelembe vevő
A védett természeti területekre vonatkozó előírások rendszere Anyagi jogi jellegűek A jogszabály részletesen tartalmazza az elvárt magatartást. - tilalom - korlátozás (hely, idő, mennyiség, gyakoriság) - feltételek meghatározása - megengedő rendelkezés - kombinált Hatósági eljáráshoz kapcsolódóak A jogilag elvárt magatartás hatósági eljárás keretében határozzák meg. - hatósági engedély - szakhatósági állásfoglalás - korlátozás, eltiltás, megtiltás - kötelezés
A védett természeti területekre vonatkozó előírások rendszere Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen: u kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez (van kivétel!) u a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez legeltetéshez, kaszáláshoz u a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához; u termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához u az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez u nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyepés parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tűzrakóhely kivételével - erdőterületen tűz gyújtásához u növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához u horgászathoz u közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, HEFOP 3.3.1. technikai jellegű sporttevékenység folytatásához; u járművel történő közlekedéshez (van kivétel!)
A védett természeti területekre vonatkozó előírások rendszere Országos jelentőségű védett természeti területre közvetlen kihatással lévő azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során a hatóság szakhatóságként működik közre, így különösen: földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása; u telekalakítás, építés, létesítés és használatbavétel; u nyomvonalas létesítmény és földmű építése; u ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése során; u külön jogszabályban meghatározott esetben az erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásokban; u bányatelek megállapításának, módosításának, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, valamint a meddőhányó hasznosítására, a kitermelés szünetelésére, a bánya bezárására vonatkozó műszak üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásának, továbbá a bányászati létesítmények építésének és üzembe helyezésének engedélyezésekor, kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedélyköteles; u termőföld más célú hasznosításának; u külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyag átszállításának, tárolásának u engedélyezésekor.
Védett élő szervezetek u általános védelmen túl szigorúbb szabályok; u az ország teljes területére kiterjedő védelem; u élőhelyük körül korlátozások és tilalmak rendelhetők el; u engedélyköteles tevékenységek fokozott védelem esetén engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható; u minden egyedre és annak minden részére u pénzben kifejezett értékük - miniszteri rendeletben; u 348/2006. Kormányrendelet speciális előírások;
Tulajdonjogi előírások u barlangok - kizárólagos állami tulajdonban állnak és forgalomképtelenek; u a védett növény- és állatfaj egyede, továbbá a védett ásványi képződmény állami tulajdonban áll, de korlátozottan forgalomképes; u a természetben lévő egyedek minden esetben ilyenek, továbbá azok is, amelyeknek jogszerű magántulajdona nem igazolható; u kisajátítás - csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett lehetséges;
A természetvédelem szervezetrendszere Országgyűlés: törvényhozás Kormány: végrehajtás jogalkotás és programalkotás Miniszter:természet védelmét szolgáló tevékenység központi irányítása, összehangolása és ellenőrzése Kormányhivatalok Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályai Nemzeti park igazgatóságok Természetvédelmi őrszolgálat Helyi jegyző helyi jelentőségű védettség kapcsán
Natura 2000 területek védelme I. u Natura 2000 fogalma: u összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. - az ország területének közel 21%-a beletartozik u EU jogharmonizáció u madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) u élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) hálózat létrehozása u területek tagállami kijelölése u uniós szintű jogi védelem u kiegészítő jellegű a hazai védelemhez képest
Natura 2000 területek védelme II. - 275/2004. Kormányrendelet u meghatározott tevékenységekhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges u területek védelmi céljaival összeegyeztethető tevékenység u korlátozások és tilalmak u terv, program, beruházás előtt megfelelő jelentős hatás esetén - hatásbecslés u kiemelt fontosságú közérdek előzheti csak meg a kijelölési célokat Kiemelt fontosságú közérdek: u az emberi egészség vagy élet védelme; u a köz biztonságának fenntartása; u a környezet védelme szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás; u egyéb hosszú távon ható, a lakosság jelentős részére kedvező hatás. u EU Bizottság tájékoztatása
Felelősségi rendszer u Közigazgatási felelősség u Természetvédelmi hatóság: ellenőrzés - határozat szankció (természetvédelmi bírság) u Büntetőjogi felelősség u Természetkárosítás u Szabálysértési felelősség u Természetvédelmi szabálysértés u Polgárjogi felelősség u Kártérítési felelősség