Beszámoló az adózás 2012. évi és 2013. I. negyedévi helyzetéről Készítette: Szekeres Zsuzsanna Közgazdasági irodavezető 2013. május
BEVEZETÉS Egyek Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete felé, 2009. év előtt évente egy alkalommal, 2009. év óta, évente kétszer kell beszámolni az adózás helyzetéről. Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat 2012. évi munkatervének elfogadásakor döntött, hogy a 2012. évtől egy alkalommal, május hónapban kell az adózás helyzetét bemutatni beszámoló keretében. Az adózás helyzetéről szóló beszámolót utoljára 2012. májusban tárgyalta a testület. Jelen beszámoló az Egyek Nagyközség Önkormányzat helyi adóhatóságának 2007. évtől 2012. évig terjedő időszak, valamint 2013. I. negyedévben végzett helyi adóztatási feladatainak az eredményét tartalmazza. Jelen beszámolóban, a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan valamennyi adónem részletesen bemutatásra kerül, az előző évekhez képest bekövetkezett változásokat számszerűsítve. A beszámoló elkészítésénél alapelvként a valós, hű kép kialakítása került előtérbe, a beszámoló az önkormányzati adóhatóság helyi adó nyilvántartásán és főkönyvi könyvelésén alapszik. A beszámolót Egyek Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatának 7. számú mellékletének előírásai figyelembevételével készítettük el. Az adóhatóság személyi ellátottsága Az elmúlt évben - a Közgazdasági irodán belül működő - adócsoport 1 fő köztisztviselővel 8 órában és 1 fő köztisztviselővel, kapcsolt munkakörben látta el a feladatait. Sajnos az elmúlt évben nem volt rá lehetőség, hogy az üres álláshely feltöltésre kerüljön és 2 fő dolgozó 8 órában lássa el a feladatokat. Véleményem szerint fontos, hogy ezen a területen, melyről az önkormányzat bevételeinek jelentős része származik szakképzett és hozzá értő dolgozók dolgozzanak. Jelenleg az 1 fő adóügyi ügyintéző jogszabályoknak megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik. A 2012. évben lehetőség adódott, hogy több hónapon át 2 fő közfoglalkoztatott 6 órában segíthette az adócsoport munkáját. A napi munka során az elmúlt évben nem mindig volt egyszerű feladat megoldást találni arra, hogy az adóügyi feladatok ellátása zökkenőmentes legyen. Néha talán nem is volt zökkenőmentes. Sok embernek van munkája abban, hogy az önkormányzat gazdálkodásában 1
fontos szerepet betöltő adóbevételek teljesültek az elmúlt év során. Az önkormányzat likviditási helyzetében nagy problémát okozott volna, ha a különböző adónemekből befolyó bevételek nem realizálódnak. Az adózással, adókivetéssel, adóbehajtással kapcsolatos feladatok nagy sokrétűek, jogszabály által behatárolt precíz munkát igénylő feladatok elvégzését jelenti. Ez a feladat azért sem egyszerű, mert az adófizető állampolgárok között mindig akadnak olyanok, akik nem tesznek eleget adófizetési kötelezettségüknek. Ezen mulasztásnak több oka is lehet, de erre külön részt szántam a beszámolóban. A munka változatos ügyekből tevődik össze, változatos ügyfélkörrel, amely mögött mindig emberek, sorsok húzódnak meg. A következetes, minőségi munkavégzés, a határidők betartása a jelenlegi felállásban az ügyintézők leterheltsége miatt odafigyelést igényel. A szabadságok kivétele, valamint a túlórák csúsztatása sem megoldott az ügyintézők számára. ADÓBEVÉTELEK, ADÓHÁTRALÉKOK MEGOSZLÁSA 2012. DECEMBER 31-ÉN 2
Adóbevételek alakulása 2007-2012. években Adónemek/év 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Magánszemélyek kommunális adója 12.283 11.778 12.127 10.904 10.562 11.381 Helyi iparűzési adó 40.532 43.352 35.045 22.482 30.673 38.793 Talajterhelési díj 981 1.492 1.749 1.995 1.102 1.923 Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója 100 106 50 150 100 0 Gépjárműadó 15.006 17.209 15.641 17.956 16.220 19.182 Pótlék, bírság 1.935 1.602 2.287 1.379 1.135 1.776 Adóbevétel összesen: 70.837 75.539 66.899 54.866 59.792 73.055 Az adóbevételek összetétele 2012. évben, című táblázatból látható, hogy az adóbevételek legnagyobb részét 53 %-ot a helyi iparűzési adó bevétele teszi ki. Második helyen áll a gépjárműadó 26 %-kal, utána következik a magánszemélyek kommunális adójának bevétele 16 %. Azt követi 3 %-al a talajterhelési díj, és a pótlék, bírság bevétel 2 %-al. 2012. évben a termőföld bérbeadásából származó bevétel nem volt. Adóhátralékok alakulása 2007-2012. években Adónemek/év 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Magánszemélyek kommunális adója 9.290 9.105 9.233 9.417 10.929 11.482 Helyi iparűzési adó 2.454 4.123 4.006 5.000 7.239 6.020 Talajterhelési díj 672 1.959 3.523 4.310 5.687 6.118 Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója 0 0 0 0 0 14 Gépjárműadó 8.417 7.174 7.376 6.695 8.152 6.313 Pótlék, bírság 9.899 11.617 13.163 12.035 14.596 16.908 Adóhátralék összesen: 30.732 33.978 37.301 37.457 46.603 46.855 3
Az adóhátralékok összetételéből megállapítható, hogy a legmagasabb hátralék 36 % % a pótlékból és bírságból származik. Azt követi a magánszemélyek kommunális adója 25 %-kal, gépjárműadó 13 %-kal, helyi iparűzési adó 13 %-kal, talajterhelési díj 13 %-kal. A sor végét a termőföld bérbeadásából származó jövedelem zárja, melynek hátralék összege 14 ezer forint. ÖSSZESÍTETT ADÓBEVÉTELEK, ADÓHÁTRALÉKOK ALAKULÁSA 2007-2012. ÉVEKBEN A diagram adataiból megállapítható, hogy az adóbevétel 2007-től 2008-ig növekvő tendenciát mutatnak, 2009. évről a 2010. évre csökkenés tapasztalható, ám a 2010. évtől 2012. évig növekedés történt. Nagyon kedvező, hogy a 2011. évről a 2012. évre az adóbevételek 22 %- kal, összegszerűen 13 263 ezer forinttal magasabb összegben realizálódtak. 4
A fenti diagram adatait vizsgálva láthatjuk, hogy a hátralékok összege szinte egyenletesen növekszik 2007. évtől teljesen 2012. évig. Azonban a 2012. december 31-i hátralék összege, nem jelentős összeggel 252 e Ft-tal nőtt az előző évihez képest. ADÓK FAJTÁI EGYEK NAGYKÖZSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN Az önkormányzatok helyi adóztatási joga a gazdasági önállóság biztosításának egyik eszköze. A helyi adók bevezetésének célja minden esetben az önkormányzatok gazdaságilag függetlenné válásának biztosítása, valamint a befolyt adókból megfelelő pénzügyi forrás biztosítása a közszolgálati feladatok magas szintű ellátásához. A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény biztosítja az önkormányzat adó megállapítási jogát, amely alapján szuverén módon dönthet arról, hogy gazdálkodási feladatai és az ehhez szükséges forrásképzés érdekében él-e és milyen mértékben a helyi adóztatás eszközével. A képviselő-testület e törvényi felhatalmazás alapján vezette be közigazgatási területén a magánszemélyek kommunális adóját és a helyi iparűzési adót. Magánszemélyek kommunális adója Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 16/2009. (V.05.) számú rendelettel módosított, 11/2007. (III.29.) számú 5
rendelete az alábbiak szerint állapítja meg az adókötelezettséget: Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület (továbbiakban építmény), a beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek), nem magánszemély tulajdonában lévő lakásbérleti jog, valamint ezekhez kapcsolódó ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog. Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 7.000.-Ft. Egyek Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén mentes a magánszemélyek kommunális adójának megfizetése alól: az a magánszemély, aki az önkormányzattól időskorúak járadékában részesül a 70. életévén felüli személy, a 70. életévének betöltését követő év első napjától a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes tűzoltó az a magánszemély, aki a 18. életévét nem töltötte be, feltéve, hogy adóköteles építményét nem hasznosítja A mentességek adóalanyonként csak egy adóköteles építményre vehetők igénybe. Adózók száma 2007. évtől Év Adózók száma (fő) 2007. 2.504 2008. 2.454 2009. 2.425 2010. 2.408 2011. 2.435 2012. 2.461 A táblázatból megállapítható, hogy az adóalanyok száma 2007. évtől csökkenő tendenciát mutatott a 2010. évig, ugyanis a 2011. és a 2012. évet tekintve az adózók száma meghaladja a 2008. évi adózók számát, de nem éri el a 2007. évit. Az adózók számának változását több tényező is befolyásolja: magánszemélyek kommunális adójának mentességben részesülők száma évről-évre változik, a település lakossága folyamatosan öregszik, a fiatalok nem Egyeken 6
vásárolnak ingatlant, máshol települnek le ingatlan adás-vételekor, az eladók egy személy részére ruházzák át az ingatlant/egy személy több személynek adja el ingatlanát ingatlan öröklésekor, a tulajdonos gyermekei (több személy) öröklik az ingatlant Megemlítendő, hogy az adófizetésre kötelezettek nem minden esetben tesznek eleget önkéntes bevallási kötelezettségüknek. Ezekben az esetekben az adócsoport munkatársainak szükséges kivetni az adót, mely sok esetben többletmunkát igényel. Természetesen az adókivetése visszamenőlegesen történik meg, ez befolyásolhatja az adóhátralékok évenkénti alakulását is. Ugyanis ha valaki elmulasztja bejelentési kötelezettségét sok esetben azért van, mert nem akar adót fizetni és természetesen a több évre kivetett adót sem fogja minden esetben egy összegben. Magánszemélyek kommunális adó bevétel alakulása 2007. évtől Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az adóbevétel %-ban 2007. 12.283 9.290 76 2008. 11.778 9.105 77 2009. 12.127 9.233 76 2010. 10.904 9.417 86 2011. 10.562 10.929 103 2012. 11.381 11.482 101 Táblázatunk adataiból láthatjuk, hogy a magánszemélyek kommunális adó bevétel és hátralék oszlopok adatai az 2007. évtől 2010. évig jelentősen nem változtak, a 2010-es évben 1.223 e Ft-tal csökkent a bevétel 2009. évhez képest. A 2012. évben pozitív változás történt, ugyanis a 2012. évi kommunális adóbevétel növekedett 7,8 %-kal, összegszerűen 819 ezer forinttal. Sajnos a 2011. és a 2012. évben elérte az önkormányzat, hogy a 2011. és a 2012. évben befolyt kommunális adó bevétel nem haladja meg a kommunális adóból származó előző évek hátralékának az összegét. 7
Helyi iparűzési adó 2010. évtől a helyi iparűzési adó beszedésével kapcsolatos hatásköri változások nem segítették az önkormányzati adóhatóságok munkáját. A 2011. évre rendeződtek a helyi iparűzési adó beszedésével kapcsolatos törvényi szabályozások. Jelenleg költségvetési szempontból megnyugvást és jogbiztonságot jelent, hogy a feladatok teljes egészében visszakerültek önkormányzati hatáskörbe, a helyi iparűzési adóból származó bevétel teljes egészében az önkormányzat bevétele. Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló 12/2007. (III.29.) számú rendelete az alábbiak szerint szabályozza az adókötelezettséget: Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban iparűzési tevékenység). Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adó mértéke: állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2%-a ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő adó napi mértéke 600.-Ft. Helyi iparűzési adó bevételek alakulása 2007. évtől Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az adóbevétel %-ban 2007. 40.532 2.454 6 2008. 43.352 4.123 9 2009. 35.045 4.006 11 2010. 22.482 5.000 22 2011. 30.673 7.239 24 2012. 38.793 6.020 15.5 A helyi iparűzési adó adja bevezetése óta a helyi adóbevételek legnagyobb hányadát. A gazdasági visszaesés meghatározza az önkormányzat által kivetett összes adóbevétel tekintetében a realizált bevétel nagyságát, de legérzékenyebben a helyi iparűzési adót 8
érintette. A táblázatból láthatjuk, hogy az adóbevétel 2010. évben jelentősen lecsökkent az előző évekhez képest. Javuló tendencia mutatkozott már a 2011. évben is, és még jelentősebb mértékkel, 26,5 %-kal, összegszerűen 8 120 ezer forinttal növekedett az iparűzési adóbevétel a 2012. év végére. Ennek megfelelően a hátralék összege is csökkent 1 219 ezer forinttal a 2012. év végére a 2011. évihez képest. Fontos megemlíteni, hogy a 2012. év végi bevétel meghaladta a 2009. évi bevétel nagyságát. Ez azért is fontos, mert a 2008. év őszén kezdődő válság hatása a 2009. évben érződött elsőként. Az adózók száma 2008. évben 441 fő volt, 2009. évben 418 főre csökkent, 2010. évben 425 főre emelkedett, 2011. évben 373 főre csökkent, 2012. évben 434 főre emelkedett. 2013. március 31-én 401 főt tartunk nyilván helyi iparűzési adóalanyként. Gépjárműadó A gépjárműadóban érintett járművek központilag egységes szabályok alapján kerülnek adóztatásra. A képviselő-testületnek az adóztatást befolyásoló hatása nincs. Fonots változás, hogy a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 32.. (1) bekezdése alapján a belföldi gépjárművek után a települési Önkormányzat által az adó megállapításához való jog elévülési idején belül megállapított és 2013. január 1-től beszedett ( megfizetett, behajtott) a gépjárműadóról szóló törvény szerinti gépjárműadó 40 %-a illeti meg a települési Önkormányzatot. Tehát a gépjárműadó kivetésével, beszedésével kapcsolatos feladatokat továbbra is teljes egészében a helyi adóhatóságnak kell ellátnia, ám a befolyt bevétel 60 %-át a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell a Magyar Államkincstár által megjelölt fizetési számlára átutalni. (első ízben 2013. március 21-éig volt szükséges). A gépjármű-adóztatás kapcsán megállapított mulasztási bírságból, adóbírságból és a késedelmi pótlékból, valamint a végrehajtási költségből származó bevétel 100 %-a továbbra is a települési Önkormányzatot illeti meg. Az Önkormányzati adóhatóság a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi Járási Hivatal Okmányiroda Osztályának adatszolgáltatása alapján állapítja meg az adót. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerint az adó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján 9
vezetett járműnyilvántartásban az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. A gépjárműadó törvény a 2012. évben nem változott, így ezt a közterhet továbbra is minden üzembentartónak meg kell fizetnie a székhely szerint illetékes önkormányzatnak. Az adó alapja a személyszállító gépjármű (kivéve az autóbusz) hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Az adó mértéke 2010. január 01-től: gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt, gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt. Mentes az adó alól a költségvetési szerv, az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett, az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell, az egyház tulajdonában lévő gépjármű, a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben, a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kw teljesítményt el nem érő, nem személy taxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága 10
és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár, a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi, az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű. Gépjárműadó bevételek alakulása 2007. évtől Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az adóbevétel %-ban 2007. 15.006 8.417 56 2008. 17.209 7.174 42 2009. 15.641 7.376 47 2010. 17.956 6.695 37 2011. 16.220 8.152 50 2012. 19.182 6.313 33 A táblázat adataiból láthatjuk a gépjárműadó bevétel jelentős mértékű, 18,2 %-os, összegszerűen 2 962 ezer forinttal történő emelkedését, és ezzel arányosan a gépjárműadó hátralék 22,6 %-kal, 1 839 ezer forinttal történő csökkenését is. Talajterhelési díj A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján a környezetterhelési díj 2004. január 1-jén került bevezetésre, a levegőre és vízre, a talajterhelési díjra vonatkozó 11
szabályok 2004. július 1-jétől léptek életbe. A talajterhelési díjat Egyek Nagyközség Önkormányzat 2/2005. (I.27.) rendelete és az azt módosító 14/2012.(III.29.) számú rendeletével szabályozza. A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. A talajterhelési díj alapja: a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. A díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, melyet a kibocsátó szennyvíz-tárolójából olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja. A talajterhelési díj megfizetése önadózással történik. A kibocsátó a talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig a jegyzőhöz mint önkormányzati adóhatóság tesz bevallást a jegyző által rendszeresített formanyomtatványon. A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a közigazgatási területre vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg. A talajterhelési díj mértéke: 2005-ben a talajterhelési díj egységdíjának 20%-a (72Ft/m 3 ) 2006-ban a talajterhelési díj egységdíjának 50%-a (180Ft/m 3 ) 2007-ben a talajterhelési díj egységdíjának 75%-a (270Ft/m 3 ) 2008-ban a talajterhelési díj egységdíjának 90%-a (324Ft/m 3 ) 2009. évtől a talajterhelési díj egységdíjának 100%-a (360Ft/m 3 ) 2012. évtől a talajterhelési díj egységdíjának 100%-a (3 600Ft/m 3 ) 12
Talajterhelési díj bevételek alakulása 2007. évtől Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az adóbevétel %-ban 2007. 981 672 69 2008. 1.492 1.959 131 2009. 1.749 3.523 201 2010. 1.995 4.310 216 2011. 1.102 5.687 516 2012. 1.923 6.118 318 A fenti adatokból kitűnik, hogy az adóbevétel növekedése mellett a hátralék is növekszik évről évre. El lehet mondani, hogy ez az az adónem, amelyet a fizetésre kötelezettek a legkevésbé teljesítenek, talán minden helyi adó mögé helyezik. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy amíg a településen élők megfizetik a gépjárműadót és a kommunális adót, a talajterhelési díj fizetésére már nem hajlandók. A talajterhelési díj mértékének részletezésénél láthatjuk, hogy a mértéke évről-évre rohamosan növekszik, melynek következtében a hátralék is növekszik. 2012. évi változás a talajterhelési díj tekintetében: A 2012. évtől kezdődően tízszeresére emelkedett a talajterhelési díj, ami azokat sújtja, akik rácsatlakozhatnának a csatornahálózatra, de ezt mégsem teszik meg. A 2011. évi CCI. törvény 234. -a módosította a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 12. (3) bekezdésében foglaltakat, mely a talajterhelési díj egységdíjának mértékét a korábbi 120 Ft/m3 helyett 1200 Ft/m3 összegben határozta meg. Az önkormányzatok által már évek óta kivethető a talajterhelési díj, mely a környezetterhelési díjak egyike, s amelyet a környezet és természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és 13
természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében fogadott el 2003-ban az Országgyűlés. A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 2012. február 1-jétől: 1200Ft/m3. 2013. évi változás a talajterhelési díj tekintetében: Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, a környezetterhelési díjról szóló 20013. évi LXXXIX. törvény 21/A. (2) bekezdésében foglaltak alapján a talajterhelési díjról szóló 2/2005. (I.27.) Rendelet ( továbbiakban: Rendelet) módosításáról a következőket rendeli el, a 2012. évi bevallási és befizetési kötelezettségeket illetően: a.) a 70. életéven felüli személy 90 %-os díjfizetési kedvezményben részesül b.) a 70. életéven aluli személy 70 %-os díjfizetési kedvezményben részesül c.) aki 2012. évben a közcsatornára rákötött, és azt az adóhatóságnál igazolja az 90 %-os díjfizetési kedvezményben részesül. A talajterhelési díj egységdíjának nagymértékű változása nem biztos, hogy azt a törekvést szolgálja, melyet a törvényhozók szem előtt tartottak, amikor a jogszabályt alkották. Ugyanis a talajterhelési díj egységárának 10-szeresére történő emelése nem biztos, hogy arra fogja ösztönözni a településen élő állampolgárokat, hogy csatlakozzanak az ingatlanukhoz tartozó szennyvízhálózatra - kis jövedelmükből, szociális ellátásukból - nem is biztos, hogy meg tudnák tenni. Valamint a csekély bevételükből az önkormányzat felé sem tudják megfizetni a talajterhelési díjat, ez által növekszik az önkormányzat adóhátralékának összege. Abban az esetben, ha minden lakos csatlakozik a szennyvízhálózatra (akinek lehetősége van) az önkormányzat talajterhelési díj bevétele csökkenni fog, tehát ez a bevételi forrás nem realizálódik az önkormányzatnál, mely önkormányzatunknál közel 2 millió forintos bevételről van is szó nem pótolható más forrásból. Termőföld bérbeadásából származó jövedelem Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény szerint: A termőföld bérbeadásából származó - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott - 14
jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja és megfizeti (önadózás). A termőföld bérbeadásából származó jövedelem bevallását a magánszemély az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig teljesíti. Amennyiben a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez bevételt termőföld bérbeadásából, az adóbevallást és adófizetést önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A főváros esetében a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság alatt a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét kell érteni. Ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kifizetőtől származik, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. Nem terheli a kifizetőt haszonbérbe adás esetén az adó megállapítási kötelezettség, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést. Nem kell adóbevallást tenni annak a magánszemélynek, akinek termőföld bérbeadásból származó jövedelme kizárólag kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy a termőföld bérbeadásából származó jövedelme mentes az adó alól. Ha a magánszemélynek termőföld bérbeadásból olyan bevétele, jövedelme keletkezik, amely nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető a jövedelem juttatásakor az adót levonni elmulasztotta, vagy a kifizető a bérleti díjat természetben fizette meg, a vagyoni érték után az adót a magánszemély a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hó 12-éig fizeti meg. Ha az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződés ezen időtartam lejárta előtt adófizetési kötelezettséget keletkeztető módon megszűnik, az adót a magánszemély a meghatározott szabályok szerint állapítja meg, vallja be, és fizeti meg. A kifizető a termőföld bérbeadásából származó jövedelemből levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hó 12. napjáig. A levont adóról a kifizető adóbevallását a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz az adóévet követő év február 25-éig nyújtja be. A személyi adóról szóló 1995.évi CXVII. törvény (továbbiakban: SZJA) 8. (1) bekezdése alapján az adó mértéke az adóalap 16 százaléka. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adóztatása a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság feladata. Az ebből származó valamennyi bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg, és az az önkormányzattól nem vonható el. 15
A termőföld bérbeadásából származó jövedelme adóját a magánszemély megállapítja, továbbá a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóságnál bevallja, és megfizeti. A termőföld bérbeadásából származó bevételnek az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 16%. adatok ezer forintban 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója 100 106 50 150 100 ---- Pótlék, bírság Késedelmi pótlék és bírság alakulása 2007. évtől Év Adóbevétel (ezer Ft) Hátralék (ezer Ft) Hátralék az adóbevétel %-ban 2007. 1.935 9.899 512 2008. 1.602 11.617 725 2009. 2.287 13.163 576 2010. 1.379 12.035 872 2011. 1.135 14.596 1286 2012. 1.776 16.908 952 A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a késedelmi pótlék és bírság hátralék adatai kiemelkedően magasak az adóbevételhez képest. A szankciók (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék) alkalmazása során, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó valamely adókötelezettségét nem megfelelően teljesítette, a törvény által előírt jogkövetkezményeket alkalmazza. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A mulasztási bírság mértéke magánszemély adózónak 100.000 Ft-ig terjed, más adózó 16
200.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint kötelezettségeinek az adózó nem tett eleget. 2013. I. NEGYEDÉVI ADATOK Adóbevételek és adóhátralékok alakulása adónemenként 2010.-2013. évek I. negyedéveiben Adóbevételek Hátralékok Adók fajtái 2010. I. negyedév (ezer Ft) 2011. I. negyedév (ezer Ft) 2012. I. negyedév (ezer Ft) 2013. I. negyedév (ezer Ft) 2010. I. negyedév (ezer Ft) 2011. I. negyedév (ezer Ft) 2012. I. negyedév (ezer Ft) 2013. I. negyedév (ezer Ft) Magánszemélyek kommunális 4.751 5.278 4.379 4.758 16.495 10.884 12.626 13 158 adója Helyi iparűzési adó 9.624 13.053 13.167 13.785 9.483 6.261 8.626 7.542 Gépjárműadó 6.589 6.918 7.233 2.936 19.071 8.567 9.910 8.031 Talajterhelési 261 59 415 296 5.552 4.523 5.549 5.961 díj Termőföld bérbeadásából származó 100 50 0 0 0 0 0 14 jövedelem Pótlék, bírság 161 311 2 273 13.550 12.157 14.230 17.301 Összesen: 21.489 25.669 25.196 22.048 64.151 42.392 50.941 52.007 17
A táblázatot valamint a diagramokat megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy minden adónemben, kivéve a talajterhelési díj bevételt meghaladja a 2013. I. negyedévi realizált bevétel a 2012. I. negyedévben realizált bevételeket. A gépjárműadó tekintetében természetesen arányosan kell a - 2013. I. negyedéves realizált - bevételt vizsgálni, ugyanis a táblázatban szereplő adat 40 %-a a befolyt gépjárműadó bevételnek, mely az önkormányzatot illeti meg. 18
Amennyiben a hátralékok összegét összesen vizsgáljuk itt is növekedés tapasztalható, de pozitívum, hogy a helyi iparűzési- és a gépjárműadó tekintetében a hátralékok összege csökkent a 2013. I. negyedév végére a 2012. I. negyedévhez képest. AZ ADÓIFZETÉS ELMARADÁSA ÉS AZ ADÓBEHAJTÁSI MÓDSZEREK A helyi adó az önkormányzat kezében egy olyan eszköz, melynek segítségével az önkormányzat képes közszolgáltatás nyújtására. Az adót az adófizető érdekében veti ki, hogy biztosítani tudja azokat a szociális, gazdasági, infrastrukturális, egészségügyi, kulturális stb. feltételeket, melyek a települések lakosainak életkörülményein hivatottak javítani. Azon települések, melyek lakói nem jó adófizetők, nem válnak vonzóvá, sem a lakosság sem pedig a vállalkozások számára. Az ott lakók közül sokan elvándorolnak, elöregszik a népesség, munkahelyek szűnnek meg és új munkahelyek sem létesülnek. Sajnos településünk ilyen település, az adófizetési morál, tisztelet a kivételnek nem megfelelő. Sokan azt latolgatják, hogy hogyan tudnak túljárni a helyi adóhatóság eszén, hogyan tudnak az önkormányzat zsebéből minél többet kifacsarni és nem azt nézik, hogy hogyan tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy a település, melyen él minél jobb életkörülményekkel rendelkezzen. Ha az adófizetők belátnák, hogy az dók kivetése az ő érdekükben történik, akkor nem vitatnák az adófizetés szükségességét. Mivel azonban az önkéntes jogkövető magatartás az adózók egy részénél, - különböző okok miatt elmarad, szükségessé válik az adók behajtása. Az adófizetési kötelezettség elmaradásának okai különbözők lehetnek: - átmeneti fizetésképtelenség, nehéz pénzügyi helyzet, - figyelmetlenség, a kötelezettségek nem megfelelő nyomon követése, - szándékos jogsértő magatartás, tudatos ellenszegülés. Komoly gondot okoznak azok az adófizetésre kötelezettek, akik eleve elutasítják az adófizetésnek még a gondolatát is, nem értik, s nem tudnak vele azonosulni, s bízva abban, hogy kapacitáshiány, vagy egyéb ok miatt az adóhatóság nem tudja tőlük behajtani a tartozást. Ebben az esetben van szerepe a következetes behajtási tevékenységnek. Az önkormányzat a továbbiakban sem hagyhat fel a hátralékok behajtására tett intézkedésekkel. Az adózók befizetéseit folyamatosan figyelemmel kísérjük. Amennyiben az adóalanyok határidőben nem fizetnek munkabérükből, nyugdíjukból történő levonást, vagy hatósági 19
átutalási megbízást kezdeményezünk az önkormányzat számlavezető pénzintézeténél. Munkabérből illetve nyugdíjból történő letiltások eredményei 2012. évben Magánszem Helyi Gépjárműad Késedelmi Bírság Talajterhelés Egyéb, Összesen (Ft) élyek kommunáli s adója (Ft) iparűzési adó (Ft) ó (Ft) pótlék (Ft) (Ft) i díj (Ft) idegen bevétel (Ft) Indított 1.964.849 42.165 1.025.487 1.632.098 92.084 1.048.027 2.264.310 8.069.020 eljáráso k (Ft) Ebből 1.426.306 52.160 645.993 608.918 60.074 467.973 780.483 4.041.907 sikeres eljáráso k (Ft) % 73 124 63 37 65 45 34 51 Hatósági átutalási megbízások eredményei 2012. évben Magánszemélyek kommunális adója (Ft) Helyi iparűzési adó (Ft) Gépjárműadó (Ft) Késedelmi pótlék (Ft) Bírság (Ft) Talajterhel ési díj (Ft) Idegen bevétel (Ft) Összesen (Ft) Indított eljárások 133 375 6 167 287 2 381 723 1 739 043 24 510 262 854 33 000 10 741 792 (Ft) Ebből sikeres 0 275 000 160 650 12 229 0 0 0 447 879 eljárások (Ft) % 0 4,5 6,7 0,7 0 0 0 4,2 A fennálló hátralékok csökkenése érdekében, minden lehetséges intézkedést megteszünk. Sok esetben a kibocsátott hatósági megbízások tekintetében azt a tájékoztatást kapja az önkormányzat, hogy megszűnt a hátralékkal rendelkező adós számlaszáma. Az adózók számlaszámainak pontosításának érdekében több pénzintézettel veszi fel az önkormányzat a kapcsolatot, abban bízva, hogy kellő információt fogunk kapni a fizetési kötelezettséget elmulasztó adózók jelenlegi számlaszámával kapcsolatosan, a hatósági megbízások eredményességének javítása érdekében. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy azok az adózók, akik adóhátralékkal rendelkeznek, 20
legkorábban a gépjárműadójukat rendezik. A gépjárműadó hátralék csökkentésére megoldás lehet a gépjárművek forgalomból történő kivonása, amennyiben az adós gépjárműadó számláján az adótartozás meghaladja az egyévi adótételt. A 2012. év december hónapjában 15 db gépjármű forgalomból történő kivonását kezdeményezte az önkormányzat, összesen 438 946 forint összegű lejárt esedékességű gépjárműadó tartozást tekintetében. Az eljárás sikeresnek mondható, ugyanis 76 %-a folyt be a meg nem fizetett gépjárműadónak, 12 db jármű tulajdonosa fizette meg az elmaradt adótartozásának összegét 334 191 forint összegben. A fennmaradó 3 db jármű forgalomból történő kivonása megtörtént, az adófizetők azóta sem rendezték az elmaradt tartozásuk összegét. Az elmúlt évben az év során többször is (3 alkalommal) végrehajtási értesítőt küldött az önkormányzat a fizetési kötelezettségüket nem teljesítő adózók részére. A végrehajtási értesítők sajnos nem minden esetben célravezetők, ugyanis nem rendelkeznek letiltható jövedelemmel az adózók és nem veszik komolyan a végrehajtási értesítőben foglaltakat. Végrehajtási értesítők eredményei a 2012. évben Magánszemél yek kommunális adója (Ft) Helyi iparűzési adó (Ft) Gépjárműadó (Ft) Késedelmi pótlék (Ft) Bírság (Ft) Talajterhelé si díj (Ft) Egyéb, idegen bevétel (Ft) Összesen (Ft) Indított végrehaj tási értesítő 7 451 231 1 142 791 3 463 723 6 030 637 335 615 1 451 626 21 264 327 41 139 950 összege (Ft) Ebből sikeres 374 355 352 220 661 034 56 254 630 53 735 242 287 1 740 515 eljáráso k (Ft) % 5,0 30,8 19,1 0,9 0,2 3,7 1,1 4,2 A médiában és egyéb nyilvánosságokban lehetett hallani arról, hogy a nagy nyilvánosság előtt megjelentetett adót nem fizetők listája célravezető lehet, ugyanis a fizetési kötelezettségüknek eleget nem tevő adózók szégyenletükben rendezik a hátralékukat. Sajnos a településünkön ez nem így történt. A 2012. év végén az EGYEKI HÍRMONDÓ újságban egy oldalon keresztül a 130 000 21
forintot meghaladó adóhátralékkal rendelkező adózók listája jelent meg, összesen 105 fő neve címe és lejárt adótartozásának összegét tartalmazta az újság ezen oldala. A megjelentetés előtt az önkormányzat, írásban kereste meg ezen adózókat, hogy négy napig van lehetőségük a tartozásukat rendezni, ellenben megjelenik az EGYEKI HÍRMONDÓ hasábjain. Sajnos az értesítés nem volt célravezető, ugyanis 2 fő fizette be tartozását, 2 fő pedig olyan összegben rendezte tartozását, hogy a 130 000 forintos határt ne érje el, és ne kerüljön bele az újságba. Az újságban megjelent adózók egyike sem rendezte az óta sem az elmaradt tartozását! INTÉZKEDÉSEK A HÁTRALÉKOK BEHAJTÁSÁRA Jelenleg folyamatban van annak kidolgozása, hogy az adók módjára behajtandó tartozások vonatkozásában, ügyvédek bevonásával sor kerüljön végrehajtási eljárás lefolytatására. Az adóhátralékukat nem fizető és megszűnt cégek tagjaival, ügyvezetőivel szemben a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján van lehetősége az önkormányzatnak peres úton eljárni. Valamint az önkormányzat adóhatósága megindítja a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően a jelzálogjoggal történő terhelési tilalom bejegyzését. Egyek, 2013. május 23. Szekeres Zsuzsanna Közgazdasági irodavezető Ágics Andrásné Adóügyi ügyintéző 22