Helyi csoportjaink 1971. évi munkája a számok tükrében A 35 helyi csoport legfőbb egyesületi feladatait a népgazdaság IV. ötéves tervérői kiadott 1970. évi II. törvénynek az erdőgazdálkodás fejlesztéséről szóló célkitűzései határozták meg. Ezen belül 1. a kitermelt faanyag fokozottabb ipari hasznosítására és a lakosság szükségleteinek jobb kielégítésére, 2. az erdők jóléti szerepének növelésére, az erdők kulturáltabb pihenésre való alkalmassá tételére, 3. a távlati szükségletek kielégítésére és az erdők sokrétű hasznosítása érdekében az ország erdőterületeinek növelésére irányuló erőfeszítéseknek társadalmi úton történő elősegítését tettük legfontosabb feladatunkká. A fenti feladatok megoldására szervezett 4 tanfolyamon, 21 ankéton, 324 előadáson, 39 tapasztalatcserén és szakmai bemutatón, 21 tanulmányúton, 7 munkabizottsági ülésen, 16 vitadélutánon és klubnapon, összesen 277 egyesületi rendezvényen, öszszesen 13 740 szakember részvételével vitatták meg a tennivalókat, 1901 hozzászólással segítve a helyi megoldásokat. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy a 324 előadásból amelyből 133 előadást egyesületünk központi előadói, 96 előadást helyi előadók a központokban tartottak 95 előadás részben központi, részben helyi előadókkal már a területen erdészetekben, üzemekben, közel a termeléshez és a tagság zöméhez szerveződött. E szervező munkában kitűnt Győr, Esztergom, Eger, Kaposvár, Nagykanizsa, Miskolc és az ÉR DÉRT. Az előadások kihelyezésének fontosságát azonban felismerte Baja, Pécs, Tatabánya, Nyíregyháza, Gyula, Szeged, Kecskemét, Szolnok és Balassagyarmat is. Egyesületünk központjából a 133 előadást 47-en tartották. Legtöbb előadást tartott dr. Sali Emil (11), dr. Tompa Károly (11), dr. Káldy József (9). Fekete Gyula (7), dr. Gál János (6), dr. Speer Norbert (6). Az elhangzott előadások 30%-a biológiai, 21%-a műszaki, 29 /q-a közgazdasági és 20%-a egyéb fagazdaságpolitikai jellegű témakört ölelt fel. A korábbi évekhez viszonyítottan örvendetesen megnövekedett közgazdasági és fagazdaság-politikai témakörű előadások az új gazdasági mechanizmus érvényesítésére irányultak, ebben a közgazdasági szabályozók hatásait vitatták és alkalmazását segítették a területen. Az ugyancsak megnövekedett műszaki témakörű előadások a műszaki fejlesztés feladatait és időszerűségét tartották napirenden. A fagazdaság és a vele kapcsolatban álló iparágak területén dolgozó szakemberek viszonyának erősítését szolgálta az MTESZ-en belül társegyesületekkel közösen szervezett 28 rendezvény. Az MTESZ megyei szervezetei nyolc alkalommal vonták be a helyi csoportjainkat elnökségi ülések szervezésébe, illetőleg vitatták meg a csoportok munkáját beszámoltatás keretében. Helyi csoportjaink rendezvényein központunkat hét alkalommal nyolcan képviselték. Az információszerzés, tájékozódás és tájékoztatás hatékonyabbá tételét szakembe- reink afrikai, amerikai, ausztriai, jugoszláviai, lengyelországi, NSZK-beli, olaszországi, valamint szovjetunióbeli tanulmányútjaival összefüggő 22 élménybeszámoló és 15 filmvetítés szolgálta, nem említve azt a több ezer diaképet, amely előadások keretében került bemutatásra. Helyi csoportjaink a társadalmi munka hatékonyságának szem előtt tartásával szorgalmazták a taglétszám növekedését is. Amíg taglétszámunk 1970. december végén 4737 fő volt, 1971. december végére az eddig teljesített tagdíjbefizetésekre alapozva 4864 főre növekedett. A taglétszám növelésében különösen kiemelkedett Sopron (a fiatalokkal), Veszprém MN, Miskolc, Debrecen, ÉRDÉRT és a Pest megyei Tsz Csoport. Az egyes csoportokban tapasztalt csökkenést a jelentésének elkészítése idején a tagdíjbefizetések be nem érkezésének tulajdonítjuk. Helyi csoportjaink nagy érdeklődéssel készültek és vettek részt az 1971. évi vezetőségválasztó küldött közgyűlés előkészítésében, munkájában. Egyesületi belső életük
megtárgyalására 62 esetben jöttek össze. Ebből 21 taggyűlés, 29 vezetőségi ülés és 12 egyéb tájékoztató megbeszélés volt. A fiatal szakemberekkel való foglalkozás terén külön említést érdemlő munkát fejtett ki Eger és Szeged azzal, hogy rendezvényeikbe bevonták a Dobó István Gimnázium és Szakközépiskola erdészeti tagozatának negyedéves diákjait, illetőleg a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola és az ásotthalmi Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskola növendékeit. Kiemelkedő munkát végzett e téren Sopron is, a több, mint 100 leendő fiatal szakember egyesületi taggá történt beszervezésével. A beérkezett bejelentő lapok alapján csoportonként részleteiben is feldolgozott számszerű adatok a következők megállapítását tették lehetővé. Kiemelkedő munkát végeztek: Esztergom, Kecskemét, Kaposvár, Szeged, Eger, Sopron, Miskolc, Debrecen, ÉRDÉRT, Veszprém MÉM, Pécs. Nagyon jók: Balassagyarmat, Zalaegerszeg, Győr, Tatabánya, Baja, Szolnok, Mátrafüred, Pest megyei tsz. Jók: Szombathely, Nyíregyháza, Nagykanizsa, Gyula, Székesfehérvár, Budakeszi, Keszthely, Tamási, Sárospatak, Pápa. Nem volt értékelhető: Gödöllő. Az 1971. évközi megalakulásuk miatt a Budapesten működő csoportok közül az ERTI, a MÉM, a MN és az Erdőrendezőség munkája ez alkalommal nem került minőségi értékelésre. Megállapítható azonban, hogy a nehéz szervezési körülmények mellett eredményes egyesületi munkát fejtettek ki fennállásuk viszonylag rövid ideje alatt. A jelentés nem foglalkozik a helyi csoportok életének tartalmi értékelésével. Ennek nyilvánosságát részben AZ ERDŐ Egyesületi Közlemények" rovata biztosítja. Az a véleményünk, hogy minden, az adottságokat is figyelembe vevő társadalmi készség és megnyilvánulás segíti egyesületünk célkitűzését: a magyar erdőgazdaság fejlődését, érdekeinek megóvását, valamint évszázados egyesületünk fennmaradását és virágzását. Eredményeinket további munkánk során a meggyőződés mellett a rendszeresség és a következetesség növelheti. Riedl Gyula a Szervező Bizottság vezetője Az újjászervezett Műszaki Fejlesztési Bizottság megtartotta alakuló ülését. Dessewffy Imre, a bizottság vezetője beszámolt a bizottság múlt évi munkájáról és ismertette az 1972-ben folytatandó munkamódszert. Szükségesnek tartották négy albizottság: a Papír- és Cellulózipari Albizottság, az Építőanyagipari és Bútoripari kooperációs Albizottság, a Számítástechnikai Albizottság, valamint a Fejlesztéstervezési Albizottság szervezését. Az egyidejűleg kialakított munkatervük kiemelt témája: az anyagmozgatás és a fafeldolgozás korszerűsítése (hosszúfás anyagmozgatás, a központi rakodón történő feldolgozás). Tekintettel arra, hogy a témakörhöz kapcsolódóan a Gépesítési, a Fahasználati és az Erdőfeltárási Szakosztályok sajátos munkatervet dolgoztak ki, szükségesnek tartották a szakosztályok vezetői, hogy tevékenységüket a MFB hangolja össze a kapcsolódó munkaterületeken. Ennek megfelelően kialakították, illetőleg meghatározták az egyes szakosztályok és albizottságok között a fő témavivők kooperációs partnereit. A MFB a folyó évi vándorgyűlés szakmai programjának kialakítására egyesületünk elnökségétől megbízást kapott. Vándorgyűlésünk szakmai témája a hosszúfás anyagmozgatás, illetőleg központi rakodón történő feldolgozás. E téma a műszaki fejlesztés központi kérdése és a vándorgyűlés szakmai programjának színhelyén, a Pusztavámon folyó munkákat a MÉM által ajánlott tevékenységnek kell tekinteni. A bizottság vezetői, valamint az érdekelt szakosztályok vezetői a Vértesi EFAG vezető munkatársainak és a helyi csoport vezetőinek bevonásával Pusztavámon helyszíni bejárást és megbeszélést tartottak. Elhatározták többek között, hogy a MFB a vándorgyűlésen elhangzó szakmai előadásokat és hozzászólásokat nyomtatásban megjelenteti. A MFB ülése alkalmat adott Nyirádi Lajosnak finnországi tanulmányútjáról szóló, diavetítéssel egybekötött beszámolójának megtartására, amelynek témája a finnországi fafeldolgozás és a faipar helyzete volt. A MFB Mátrafüreden mintegy kéthetes turnusokban kifejezetten gyakorlati jellegű gépkezelői tanfolyam szervezését határozta el. Ennek érdekében február végéig Radnóti Alfréd a rakodógépkezelői, dr. Kovács Jenő a kérgezőgép-kezelői és dr. Pankotai Gábor az élezési tanfolyamokra vonatkozóan kidolgozzák a tanfolyam szervezési lehetőségeit, valamint a tematikát, amelyet a MFB az Oktatási Bizottsággal közösen vitat majd meg. A tan-
folyam megtartását Hangyái Tibor, a Mátrafüredi Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskola igazgatója vállalta. Az Erdei Vasutak Szakosztálya ülést tartott. Ezen Nyirádi Lajos elnökségi öszszekötő részletesen ismertette a múlt évi vezetőségválasztó közgyűléssel kapcsolatos közvéleménykutatás eredményét, tájékoztatást adott a tisztségviselőkről, valamint az elnökségi összekötők feladatairól. Ezt követően Fülöpp Zoltán értékelte az erdei vasutak 1971. évi teljesítményét. Miután a megváltozott szervezeti forma jelenleg nem ad lehetőséget országos hivatalos értékelésre, szükségesnek tartotta az ún. vasúti nyilvántartó lapoknak, valamint az évi mérlegnek erdei vasúti szempontból való vezetését, amelyeknek adatai lehetővé teszik a teljesítmény mérését országos viszonylatban is. A Szervezőbizottság alakuló ülésén meghatározta alaptevékenységét. Az egyesületi munka irányelveivel összhangban az egyesület vezetőségének munkáját kezdeményezőén segítő, központi szervezési és tájékoztatási feladatok ellátására vonatkozólag előterjesztést tett az elnökségnek. Az Erdőművelési Szakosztály megtartotta alakuló ülését. Az ülésen a MÉM Műszaki és Termelésfejlesztési Főosztályának felkérésére társadalmi munkában megvitatták a gyártásra tervezett Erdősítés nemesített vetőmaggal" című film forgatókönyvét. (A film készítése során a FAO által rendelkezésre bocsátott filmanyagot is fel fognak használni.) A helyi cso A Csongrád megyei Csoport taggyűlésén Vida László titkár ismertette az 1971-ben végzett munkát. Javaslatot tett az 1972. évi munkaterv részleteire, amelyet a taggyűlés a hozzászólások után a költségvetéssel együtt elfogadott. Az Egri Csoport előadást szervezett. Az erdőgazdaság szakembereinek második tanulmányútjáról számolt be Molnár Az Oktatási Bizottság a MÉM Mérnök - és Vezetőtovábbképző Intézetével, valamint az Erdő- és Fagazdasági Egyesüléssel közös rendezésben ülést tartott. Az ülésen dr. Bondor Antal Technikus minősítés és technikus szakoktatás a fagazdaságban", Tóth István A fagazdasági dolgozók továbbképzésének 1971. évi eredményei és az azzal kapcsolatos további feladatok" címmel tartott előadást. Felkért hozzászóló dr. Tuskó László, az Erdészeti és Faipari Egyetem, továbbá a három erdészeti szakközépiskola képviselője volt. A Szerkesztőbizottság megtartotta alakuló ülését. Az ülésen megvitatták Az Erdő szerkesztési irányelveit a hároméves működési ciklusra. A LIGNIMPEX Külkereskedelmi Vállalat, a Faipari Tudományos Egyesület, valamint egyesületünk közös klubdélutánt szervezett a FATE klubhelyiségében. Az összejövetelen a LIGNIMPEX által szervezett és még 1971-tjen lebonyolított külföldi tanulmányutakról hangzottak el beszámolók. Káráll János, a Kisalföldi EFAG igazgatóhelyettese az olasz Snia Viscosa cégnél tapasztaltakról adott tájékoztatást. Várhelyi István, a Nyugat-Magyarországi Fűrészek igazgatója pedig a Klagenfurtban megrendezett 20. osztrák faipari vásáron, valamint az osztrák Funder lapgyártó cég üzemében szerzett tapasztalatait adta elő. Utóbbi témát Szenes Endre, a LIGNIMPEX vezérigazgatója által fotózott színes diaképek vetítése kísérte. Az előadásokat kísérőén Szenes Endre adott nagy érdeklődéssel kísért kiegészítést a külföldi fapiac (elsősorban a magyar cser papírfa piacának) helyzetéről és külföldi műszaki tapasztalatokról. A MÉM Tájékoztatási Főosztálya a MAE, a MÉTE és az OEE közreműködésével január 26 27-én Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Erdészeti Filmszemlét rendezett. Az erdő- és vadgazdálkodás területéről Motorfűrészes vágásformák", 20 éves az ÉRDÉRT", A természet mindenkié", Gímszarvas", Öz", Dámvad" című filmeket vetítették. rtok életéből László, Háy György és Szőke Miklós, melyet a Krasznodari Kutatóintézet Guzerlpszki Kísérleti Erdőgazdaságánál tettek. A tanulmányútra a két erdőgazdaság hosszú lejáratú együttműködési szerződésének munkaterve szerint került sor. A tanulmányút célja elsősorban az volt, hogy hamarosan realizálja azokat a lehetőségeket a műszaki fejlesztés során, amelyek itthon is megvalósíthatók, különösen a fakitermelésben, a szállításban és a ra-
kodásban. Az előadásokat igen nagy érdeklődés kísérte. A csoport a cserépfalui erdészetben kétnapos továbbképző tanfolyamot tartott az erdőművelési munkabizottsága keretén belül. A tanfolyamot Varga Béla vezette a munkabizottság tagjai és az erdőgazdaság erdőművelési műszaki vezetői részére. Az előadó egyidejűleg beszámolót tartott a kéthónapos finnországi tanulmányútjáról, amelyet finn erdőgazdaságoknál tett. A beszámolón részt vettek az erdészet dolgozói is. A beszámoló után megvitatták a viszonyaiknak megfelelő tapasztalatok hasznosításának lehetőségeit. Az ÉRDÉRT Csoport Erdészeti köz-' gazdaságtani kérdések" címmel hat témából álló előadássorozatot szervezett. Az előadássorozaton egyrészt az ÉRDÉRT központi és telepi, másrészt pedig a Pilisi Áll. Parkerdőgazdaság és a Telki Áll. Erdő- és Vadgazdaság dolgozói vesznek részt. Az előadássorozatot megnyitotta és bevezetőt mondott Csötönyi József. Az előadássorozat első témájából dr. Elekes István Az ár, szerepe, nemzeti ár, világpiaci ár, az ár szerkezete, az áru társadalmi értéke" címmel tartott előadást. A csoport szervezésében dr. Speer Norbert Az ÉRDÉRT 1972. évi feladatai" címmel előadást tartott. Az elhangzottak megvitatását egy későbbi időpontban szervezendő vitadélután keretében tervezik. Az Erdőrendezőségek Csoportja rendezésében dr. Keresztesi Béla a litvániai erdőművelés gépesítéséről, dr. Szepesi László pedig a finnországi erdőgazdaság gépesítéséről tartott nagysikerű, vetített képes előadást. A Kaposvári Csoport rendezvényén dr. Bencze Lajos Szarvasfélék tartásának termeszti adottságai hazánkban, különös tekintettel a somogyi erdők magas tápértékére" c. előadásában rámutatott a Dél-Dunántúl erdeinek a szarvastartással kapcsolatos jó adottságaira, ismertette a somogyi vadásztatással elért eredményeket, felvázolta a jövőben folytatandó gazdálkodást. Dr. Nagy Gyula György (USA) Szarvasfélék tápanyagának vizsgálata" c. előadásában az USA-ban folytatott vadászat módszereit igyekezett bemutatni és értékes adatokat közölt a szarvasfélék tápanyagvizsgálati eredményeiről. Nagy Gyula A trófeabírálat kialakulása és a bírálat jelentősége vadgazdálkodási szempontból" c. előadásában a nagyvad-trófea bírálati módszereket ismertette. A Kecskeméti Csoport a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, vízügyi igazgatóságok, tanácsok és egyéb fásítással, fakitermeléssel foglalkozó szervek erdészeti szakemberei részére az Erdőfelügyelőséggel közösen szakmai továbbképzést tartott. Itt dr. Tóth Károly részletesen ismertette az erdősítési, cellulóznyár-telepítési, fakitermelési munkák tervezésével, leszámolásával kapcsolatos tudnivalókat, az irántuk támasztott minőségi követelményeket. Az ismertetést Sípos Sándor és Kerekes Károly egészítette ki. Majd Sípos Sándor az egyesület 30 és 20 éves jubileumi jelvényeit adta át az ezen idő tagsági elismeréseként. Egyúttal felkérte a még nem tag termelőszövetkezeti, állami gazdasági erdőmérnököket, erdésztechnikusokat, hogy tagsági belépésükkel vegyenek részt az egyesületi társadalmi munkában. Az állami erdőgazdaságokon kívül, egyéb erdőgazdálkodó szerveknél dolgozó erdészeti szakemberek részére tartott, immár hagyományosnak mondható szakmai továbbképző nap igen sikeres volt. A Miskolci Csoport a lillafüredi erdészet területén szakmai bemutatót szervezett. A bemutatón előadást tartott dr. Bondor Antal Erdőművelésünk helyzete és fejlesztésének lehetőségei", és dr. Sólymos Rezső Fenyőállományaink jelenlegi és várható fatermése, termelési célkitűzések fenyvesekben" címmel. Dr. Bondor Antal előadásában megemlítette, hogy nem lehet az erdőművelés válságáról beszélni, amikor a FAO is szüntelen faanyaghiányról tárgyal. A hiány fedezésére szolgáló tartalékok egyre fogynak. Ha némileg is ki akarjuk a jövő szükségletét elégíteni, szükséges fatermesztésünket fejleszteni a mai irányzatoknak megfelelően. Ez az irány magtermelés vonalán a plantázstelepek iétesítése; csemetetermelésnél a hidegágyas, gépesített csemetetermelés. A továbbiakban korszerű, de megfontolt tuskózás alkalmazását tartja célszerűnek, erdősítésben pedig erőteljes csemeték ritka hálózatú ültetését. Javasolta a kevés, de alapos ápolás alkalmazását, a gépesített vegyszerezéssel végzett munkát. Dr. Sólymos Rezső előadásában kiemelte, hogy 1945 után igen nagy intenzitással indult meg az erdősítés, így nagy problémát okozott az állományok nevelésének elmaradása. Ma ott tartunk, hogy maga a faipar sürgeti a nevelési munkák időbeni végrehajtását. Az előadó a gyérítési fatömegét 20 30%-ról 50%-ra javasolja emelni, aminek előfeltétele az időbeni és rendszeresebb nevelési munkák végrehajtása. Ma már hozzávetőlegesen 144 i
előre meghatározható, hogy adott termőhelyen, adott állományban mely időszakban és milyen fatömeg várható. A Bükk hegység legjobb termőhelyein a legnagyobb fatömegét a lucfenyő adja, hosszú vágásfordulóban. Az állományok nevelését a fatermőképesség szerint kell típusba sorolni és végezni. A helyszíni bemutatón felvetődött (ahol az erdeifenyő- és bükkfiatalosok tisztítási munkáit tanulmányozták), hogy a termőhelyi besorolást ha azt az üzemterv esetleg tévesen adja meg, a valóságnak megfelelően kell módosítani. A Soproni Csoport előadás keretében vitatta meg Mendlik Géza A zalai bükkösök fatermési viszonyainak vizsgálata" című dolgozatát. Az előadó bevezetőben ismertette a helyi fatermési táblák szükségességét. Ezután a felvételezési módszereket ismertette, majd táblázatok, grafikonok segítségével mutatta be végzett munkáját, eredményeit. A veszprémi MÉM Csoport klubnapján Moór Gyula vetítettképes előadásban ismertette a bulgáriai tapasztalatait, az erdőgazdaság és erdőrendezés szervezetét, az ottani munkamódszereket és eljárásokat. Ezt követően Czuppon Károly a rzsezsowi vajdaságban tett tanulmányút során szerzett erdőgazdálkodási tapasztalatokról számolt be. A szakmai továbbképzés keretében a következő előadásokat tartották: Baján dr. Bencze Lajos A szarvasfélék táplálkozásának kérdései", dr. Nagy Gyula Egyes vadfajták természetes tartásának lehetőségei", Budapesten dr. Ubrizsy Gábor Gombacönológiai kutatások Magyarországon", Keszthelyen dr. Káldy József Traktorkérdés az erdőgazdaságban", Miskolcon dr. Szász Tibor A fahasználati munkák munkahelyi szervezésének jelentősége", Jakóts László Az üzemtervezési munkák fejlődése és jelenlegi helyzete", Pécsett dr. Speer Norbert Marketing tevékenység az erdő- és fafeldolgozó gazdaságokban", dr. Pankotai Gábor A gépesített erdei munkák költségszámításának egyes kérdései", Szegeden dr. Járó Zoltán Termőhelyfeltárási kérdések", Szolnokon Pirkhoffer János Üj kitermelő gépek a tuskótermelés megoldására", Veszprém MN dr. Nemky Ernő A tölgyesek természetes felújítása, a makk és csemete ökológiája" címmel. Helyreigazítás: Lapunk ez évi 1. számában, Kaiser Tibor tanulmányában a következő helyesbítések szükségesek: a 9. oldal utolsó sorában terhelése" helyett terelése", a 13. oldal ötödik sorában hogy" helyett vagy", a 17. oldal hatodik sorában..erdőfenntartási" helyett erdőhasználati", a 12. oldal 2. táb'ázatban a Cö'öpfa vezetékoszlop összes költség-e 2344" helye't,,2334", a 13. oldal alulról IS. sorában 15 000" helyett 15 000" és jobbra kiugratva a 9 000" fölé, a 13. oldal utolsó előtti sorában 6 940" helyett 6 940", a 14. oldal 3. táblázat 1. sorában,,427 306" helyett 427 386". AZ ERDŐ Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa A szerkesztőbizottság levélcíme: Budapest 23. postafiók 17. távbeszélő száma: Budapest 150-124 Szerkesztő: dr. Keresztesi Béla Szerkesztőségi főmunkatárs: Jérome René A szerkesztő bizottság tagjai: Balázs István, Budapest; Beck Antal, Pécs; dr. Birck Oszkár, Budapest; Boldizsár Antal. Miskolc; Boíos Géza Debrecen; Büttner Gyula, Esztergom; Deák István, Tamási; Erdős László, Budapest; Fiia József, Budapest; Firbás Oszkár, Sopron; Gáspár Hantos Géza. Keszthely; Hatler Rudolf, Kaposvár; dr. Herpay Imre, Sopron; Iharos Frigyes, Veszprém; Imreh János, Budapest; Jáhn Ferenc, Eger; dr. Járó Zoltán, Budapest; dr. Káldy József, Sopron; Király Pál, Budapest; dr. Madas András, Budapest; Mészöly Győző, Budapest; dr. Radó Gábor, Budapest; dr. Sali Emil, Budapest; dr. Sólymos Rezső, Budapest; dr. Speer Norbert, Budapest; Síddel Károly, Győr; Tóth István, Budapest; dr. Tóth Sándor, Budapest; Varga Ferenc, Sopron; Vida László, Szeged; Vörösmarty Zoltán, Tatabánya. Kiadja a Lapkiadó Vállalat (Budapest VI., Lenin körút 9 11.) Felelős kiadó: Sala Sándor Kapják <>z Országos Erdészeti Egyesület tagjai, előfizethető még a Posta Központi Hínap Iroda (Budapest V., József nádor tér 1.) és a lapterjesztéssel foglalkozó egyes postahivatalok útján. Példányszám: 5740 1972-3 16636 - Révai Nyomda, Budapest. F. v.: Povárny Jenő Index:25208