Az Országos Erdészeti Egyesület, a Faipari Tudományos Egyesület, a Magyar Agrártudományi

Átírás

1 E G Y E S Ü L E T I K Ö Z L E M É N Y E K Rovatvezető: Király Pál Az Országos Erdészeti Egyesület, a Faipari Tudományos Egyesület, a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Magyar Hidrológiai Társaság ankétot rendezett az Északi-Középhegység fagazdaságának fejlesztési irányairól összeállított tanulmány megvitatására. A vitaindító előadást Lonkai János MÉM osztályvezető tartotta. ülést tartott az OEE Műszaki Fejlesztési Bizottság Papír-Cellulózipari Al Együttes bizottsága, valamint a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület Apríték Albizottsága. A megbeszélés résztvevői az alábbi főbb témákkal foglalkoztak: 1. Aprítéktermelési lehetőségek (források); 2. apríték fogadása Csepelen; 3. az aprítékkal szemben támasztott minőségi követelmények; 4. az apríték ára. A hazai aprítéktermelés megszervezését és gyakorlatban a termelés beindítását az Albizottság vállalta. Együttműködésünk a MEDOSZ-szal Egyesületünk és a MEDOSZ közötti jó kapcsolat szorosabbá válásáról tanúskodik az a két körlevél, amelyet egyrészt Micsuch László, a MEDOSZ titkára bocsátott ki a vállalati szakszervezeti tanácsok titkáraihoz, másrészt, amelyet Király Pál, az OEE főtitkára küldött az egyesületi helyi csoportok titkárainak. A körlevelek alapján mindkét társadalmi szervezet arra törekszik, hogy vállalati szinten tovább mélyítse az együttműködést. A szakszervezet körlevele az OEE helyi csoportjának előzetes véleményét, illetve közreműködését kéri: a vállalat termelési és műszaki fejlesztési koncepciójának kialakításában, a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálatában, a gazdálkodás hatékonyságának, a munka szerint differenciált anyagi ösztönzés kimunkálásában, valamint olyan tapasztalatcserék szervezésében, amelyek az új, korszerű módszerek és technológiák, újítások élterjesztését szolgálják. Az egyesületi körlevél abból a meggondolásból indul ki, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok számára a korszerű politikai és szakszervezeti továbbképzés mellett szinte alig marad idő a szakmai továbbképzésre. A körlevél arra hívja fel elsősorban a helyi csoportok titkárait (s ezen keresztül tagságát), hogy szakmai kérdésekben a csoport legyen a vszt. titkár tanácsadó szerve és ne hagyjon alapos, érdemi megválaszolás nélkül egyetlen erre irányuló megkeresést sem. Azonban a szakszervezet is, az egyesület is elsősorban nem termelő, hanem társadalmi szervezet, dolgozó emberek valamely csoportjának önkéntes érdektársulása. Ezért mindkét helyen az ember (az egyesületi, ill. szakszervezeti tag) áll a tevékenység középpontjában. Ezért óhajtja az egyesületi körlevél az együttműködéstől, hogy egyesületi tagok szakmai tevékenységének, emberi magatartásának megítélésénél és értékelésénél is alakítson ki közös véleményt a két szervezet. Ezúton is kérjük helyi csoportjainkat, hogy kezeljék kiemelkedő fontosságú ügyként a szakszervezet helyi szerveivel való együttműködés kiépítését és minél előbb számoljanak be ezen a téren szerzett tapasztalataikról.

2 Végül tapasztalatcserére került sor a Csepeli Papírgyárban és a Budapesti Fűrészek Soroksári úti fűrészüzemében. Az albizottság következő ülését májusban Dunaújvárosban tartja a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság bevonásával. Az Országos Erdészeti Egyesület, a Faipari Tudományos Egyesület, valamint az Erdőgazdasági és Faipari Tervező Iroda közös rendezésében A mérnökök helye, helyzete, feladataik és eredményeik a faiparban" témakörben ankétot rendezett. Dr. Sali Emil főosztályvezető megnyitója után dr. Cziráki József Az egyetemi oktatás reformja", dr. Szabó Károly A mérnökök feladatai a fafeldolgozó ipar műszaki és gazdasági színvonalának emelésében", Bedő Tibor Tervezőirodai mérnökök szerepe, eredményeik és problémáik", dr. Lugosi Armand A mérnök elméleti tudásának gyakorlati eredményre váltása az ipari üzemben" címmel tartottak előadást. Félkért hozzászólók Sípos Árpád, Maróthy Mihály, Tokay István és Tóth István voltak. A Gépesítési Szakosztály tanulmányúttal egybekötött ülést tartott a Kisalföldi Erdőés Fafeldolgozó Gazdaság Kapuvári Erdészetében. Az ülésen A gépi kérgezés jelenlegi helyzete és időszerű kérdései" címmel előadást tartott Czágásch József. Továbbá tanulmányozták a résztvevők a kérgezőgépek munkáját Osli körzetében és tájékozódtak a fahasználati értelmező szótár előkészületeiről. Az ülésen megállapították, hogy a gépi kérgezés hazai eredményei kedvezően alakulnak, a holtponton túljutottunk. A gépesítettségi fok jelenleg országosan 29%. Ez 178 ezer m 3 fa gépi kérgezését jelenti. Az EFAG-ok 231 Egri kalapácsos és 51 különböző típusú forgógyűrűs kérgezőgépet üzemeltetnek, örvendetes, hogy a hazai kérgezőgépek kialakítására tett erőfeszítések megfelelő eredményt hoztak. Az Egerben és Mágócson létrehozott gépek elérik az átlagos európai szintet. A forgógyűrűs kérgezőgépekkel elérhető teljesítmény m 3,műszak, ami 5 6-szoros termelékenység-növekedést jelent a kézi termeléshez képest. Az elérhető költségmegtakarítás Ft/m 3. A gépek évente produktív órát teljesítenek. Hiba ugyanakkor, hogy a kérgezőgépek egyes fontosabb szerkezeti elemei (kések, rugók) nem kielégítő minőségűek és törésük, deformálódásuk következtében jelentős munkakiesés következik be. Ezért szükségesnek tartja a szakosztály intézkedést tenni a gyártó cégeknél annak érdekében, hogy az előírt anyagból készítsék ezeket az elemeket. Szükséges továbbá, hogy a gyártó cég szerviz-szolgálatot szervezzen, amelynek keretében havonta egyszer valamennyi gépet meglátogatja a gyár képviselője szakmai tanácsadás, valamint hibaelhárítás céljából. Szükséges továbbá, hogy a gyártó cégek elegendő alkatrészt tartsanak raktáron a leginkább fogyó alkatrészekből. Az erdőgazdaságok ennek érdekében vállalják, hogy kialakítják a legfontosabb alkatrészekre vonatkozó alkatrész-normát. A szakosztály javasolja, hogy a kérgezés az erdőben vagy ahhoz közel történjék, hogy ne legyen szükség a kéreg visszaszállítására. Az erdőn történő kérgezésnek az is előnyéül szolgál, hogy 20 25%-kal csökken a szállított súly a kéreg hiánya, valamint a bekövetkező vízvesztés következtében. A kérgezés optimális idejének a szakosztály a döntéstől számított napos időt tartja, mivel ekkor a legkisebb a kéregellenállás. Amennyiben ennél később történik a kérgezés, úgy a megfelelő minőség elérése érdekében a kérgezendő anyag 20 30%-át kétszer kell átbocsátani a gépen. Mivel a gépkiszolgálás napi kp súly emelését jelenti, fejleszteni szükséges a gép kiszolgálását daru alkalmazásával. A szakosztály szükségesnek tartja a kések élezését központi műhelyben megoldani, állandó szakember alkalmazásával. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a résztvevők az oktatásnak. A kérgezőgép összetett gép, kezeléséhez nagyobb hozzáértés szükséges, ezért elsősorban nem a szakmunkásképzésre, hanem a gépkezelő betanított munkások képzésére kell a hangsúlyt fektetni. A gépkezelőket 2 3 hetes oktatásban javasolják részesíteni. Törekedni kell a papírfa céltermelés megoldására. A gép teljesítménye nagymértékben függ a faanyag felkészítésétől és annak hosszától. Az 1 m hossz kedvezőtlen, azért lehetőség szerint 2 m-es hosszban kell a papírfát termelni. A céltermelés megvalósítása érdekében egyes állományokban erőltetni kell a papírfa-termélést, s ezzel bizonyos koncentrálást elérni. Az Erdei Vasutak Szakosztálya a Nagykanizsai Csoporttal közös rendezésben tartotta ülését, majd üzemlátogatáson tanulmányozta az Állami Erdei Vasutak Lenti üzemét. Andor József igazgatóhelyettes ismertette a Zalai EFAG feladatait, szer-

3 vezetet, fahasználati és erdőművelési tevékenységét, majd a zalai vidék talajviszonyait, amelyek az erdei feltáróutak építésének gazdaságosságát rendkívüli módon 'befolyásolják. Ezért számottevő az erdőgazdaságban az erdei vasút (118 km), mely az adottságok miatt az erdei feltárás gerincét képezi a kimagasló eredménynyel üzemeltetett ún. repülővágányhálózat alkalmazásával. Az ismertetést követően Soós Ferenc tartott előadást A Lenti Állami Erdei Vasutak szerepe az erdő feltárásában, különös tekintettel a repülővágányok gazdaságosságára" tárgykörben. Az előadásból kitűnt, hogy az erdőgazdaságnál a vasút rakodói a kiegyenlítő rakodók szerepét töltik be. Továbbá, hogy bár a gépkocsi teherfuvarozási forma a korszerűbb és szinte a háztól-házig" való szállítást biztosítja, de mert az ezzel együtt járó útépítési beruházási költségek korlátozottak, a jövőben is a repülővágányok szükségszerű építésével kívánják biztosítani a faanyagnak a mindenkori időjárási viszonyoktól független szállítását. Az üzemlátogatás során javaslatként vetődött fel, hogy a Magyarország kisvasútjai" című TV adáshoz hasonló szakmai film készülne az összes erdei vasútról, annál is inkább, mert az erdők közjóléti szerepének valóra váltásából az erdei vasutak is igen jelentős hozzájárulást vállalnak. Az Erdők Közjóléti Szakosztálya a Budapesti Erdőrendezőség Helyi Csoportjával közös ankétot szervezett Természetvédelem" témakörben. Az ankéton előadást tartott Varga Imre A természetvédelem és tájgondozás erdészeti feladatai", dr. Erdélyi István A Pilis régészeti emlékei", és Örsi Károly Magyar történelmi kertek és erdészeti vonatkozásaik" címmel. Az Erdők Közjóléti Szakosztálya a Magyar Úttörő Szövetség és a Hazafias Népfront képviselőinek bevonásával az úttörők táborozási lehetőségeit vizsgálta. Az Erdőrendezőségi Szakosztály és a MFB Számítástechnikai Albizottsága közös ülésen vitatta meg az erdősítési műszaki átvételek adatainak számítógépes feldolgozási problémáit. Az Erdészeti Gazdaságtani Szakosztály ülésén Kassai Jenő Magyarországi fenyőfajok termesztésének jövedelmezőségi vizsgálata" címmel előadást tartott. Ezt követően dr. Ébli György előterjesztése alapján véglegesítették a munkacsoportok évi munkatervét. A Kereskedelmi Szakosztály és az ÉRDÉRT Csoport Fenyőgömbfa és fenyőfűrészáru helyettesítés" témakörben egésznapos tudományos ankétot rendezett. Az ankét célkitűzése volt: nyújtson átfogó képet a fenyőfelhasználás és helyettesítés jelenlegi hazai helyzetéről általános, műszaki és közgazdasági vonatkozásban; vesse fel azokat a problémákat, amelyek a fenyőfelhasználás ésszerűsítése érdekében szükségesek, illetőleg időszerűek; vázolja azokat a jövőbeni teendőket, amelyek a szervezett fenyőhelyettesítési akcióprogram kibontakoztatása érdekében szükségesnek látszanak. Az előadások egyrészt általános vonatkozásban foglalkoztak a fenyőhelyettesítéssel, másrészt érintették a felhasználási területeket, műszaki problémákat és végül a fenyőhelyettesítés közgazdasági összefüggéseit. Csötönyi József bevezetője után a következő élőadások hangzottak el: Zágoni István A fenyőhelyettesítés problémái a különféle felhasználási területeken", dr. Szőnyi László A fenyőhelyettesítés a középtávú erdészeti tudományos kutatási célprogramban", Erdélyi György Fenyőhelyettesítés a faipari tudományos kutatás programjában", dr. Speer Norbert A fenyőhélyettesítéssel kapcsolatos feladatok és lehetőségek a TEK és a fatermék külkereskedelem területén", Dessewffy Imre A fenyőhelyettesítéssel kapcsolatos feladatok az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar területén", dr. Metz István Fenyőhelyettesítés a bútoriparban", Sümeghy Gábor Fe-

4 nyőhelyettesítés az építő- és asztalos iparban", dr. Lengyel Pál Fenyőfélék helyettesítési lehetőségei a cellulóziparban", dr. Feszler Lajos A fatermék és a helyettesítő más ágazati termékek (műanyag, könnyűfém stb.) árarányai", dr. Barócsi András A bútoripari fenyőhelyettesítés gazdasági kérdései", dr. Elekes István A fenyőgömbfa és a fenyőfűrészáru, valamint a helyettesítő farostlemez, faforgácslap választékok arányai", dr. Tusa Gábor A fenyőhelyettesítés közgazdasági előfeltételei, a helyettesítő és helyettesítendő termékek egyenértékszámítása". A tudományos ankét munkáját értékelte és zárszót mondott dr. Speer Norbert. A helyi csoportok életéből A MÉM Csoport a Budapesten lakó nyugdíjasok részére baráti összejövetelt rendezett. A megjelent nyugdíjasokat Halász Aladár köszöntötte, majd röviden tájékoztatta őket az erdőgazdálkodás jelenlegi helyzetéről, a fejlődés várható irányáról, a folyamatban levő faipari beruházásokról. Kérte a megjelenteket, hogy sok évtizedes tapasztalataikat akár szóban, akár írásban adják át a ma tevékenykedő generációnak és amennyire egészségi állapotuk engedi, vegyenek részt a helyi csoport rendezvényein. Az ezt követő közvetlen, szívélyes légkörű beszélgetés során többen köszönték meg a meghívást, annak kifejtésével, hogy mennyire jól esett a rájuk való gondolás. Többen kifejtették nézeteiket a jelenlegi erdőgazdálkodásról. Elismeréssel szóltak a sok szép fiatal erdőről, erdőtelepítésről, az erdőterület gyarapodásáról. Felhívták viszont a figyelmet azon tapasztalatukra, hogy az erdőnevelés (tisztítás-gyérítés) kezd háttérbe szorulni. Annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy ez a legfontosabb teendé, ha szép és értékes erdőket akarunk a következő nemzedéknek biztosítani. Egyes kollégák aggályukat is kifejezték, hogy vajon nem termelünk-e ki több fát, mint amennyit szabad lenne? Megjelent nyugdíjasaink elektora a 60 és 85 év között mozgott. Az összejövetel befejezéseként és megemlékezésül Halász Aladár egyegy könyvet nyújtott át minden megjelent nyugdíjas kollégának. Az Erdészeti és Faipari Egyetem, Egyesületünk, valamint a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület soproni csoportja Jankó Sándor emlékünnepséget rendezett, amelyen dr. Pankotai Gábor méltatta az erdészeti felsőoktatás kiváló műszaki professzorának érdemeit. Ezt követően dr. Káldy József A gépi kérgezés fejlesztésének néhány kérdése", dr. Rónai Ferenc Járműtechnikai tényezők szerepe az erdőgazdasági kerekes vontatók üzemében", dr. Tamás László Az áttervezési munka hatékonyságának növelése a modern technika segítségével", Szabó Gyula Kötélpálya tartókötél erőjátékának fotogrammetriai vizsgálata" címmel tartott tudományos színvonalú előadást. Másnap Vönöckön megkoszorúzták Jankó Sándor sírját, majd leleplezték Vasváron, a szülőházán elhelyezett emléktáblát. Az Egyesület helyi csoportjainak titkárai április án Király Pál főtitkár vezetésével országos értekezletet tartottak Nyíregyházán. Az értekezleten azt vitatták meg, hogy helyesen jut-e kifejezésre az egyesületi politika az új Alapszabály-tervezetnek az Egyesület céljairól szóló fejezetében. Ennek során elemezték a magyar erdőgazdaság jelenlegi helyzetét és az Egyesület előtt álló fontosabb feladatokat. Az értekezlet második napján, a szakmai program keretében a résztvevők megtekintették az ÉRDÉRT Vállalat mátészalkai új, modern fűrészüzemét. A MN Budapesti Csoportja a Lovasberényi Erdészet területén egésznapos vadgazdálkodási tárgyú rendezvényt tartott. A tagság meghallgatta dr. Csőre Pál A vadkárok megtérítése" címmel tartott előadását, amelyet élénk vita követett. Ezt követően Rácz Antal tartott nagysikerű élménybeszámolót afrikai útjáról, diavetítéssel kísérten, majd ifj. Holdampf Gyula tartott előadást a Lovasberényi Erdészet erdő- és vadgazdálkodásának időszerű kérdéseiről. Résztvevők az erdészet területén bejárással egybekötött tapasz-

5 talatcserén vettek részt Pálhalmi János, Putnai József és Varsányi József vezetésével. rendezésé Technológiák továbbfejlesztése a fahasználatban" címmel tartott helyszíni bemutatóval egybekapcsolt előadást a sellyei erdészetben. A Baranya megyei Csoport ben Gyurisics Tamás A Csongrád megyei Csoport rendezvényén, amelyen a Gyulai Csoport tagsága is részt vett, dr. Sali Emil a hazánk erdeinek élőfakészletében bekövetkezett változásokat szemléltette, az államosítás után összeállított Erdőleltár" adataiból kiindulva napjainkig. Előadása a fatermesztés jelentős eredményeit előidéző munkát is tárgyalta. Bartucz Emil és Vida László referátumai a Délalföld és ezen belül a DEFAG fatermesztési feladatairól és a IV. ötéves tervidőszakban tervezett munkáiról szólottak. A referátumok főként az állandóan növekvő fakitermelések népgazdasági hasznosításával foglalkoztak. Az Egri Csopori összejövetelén Zágoni István tartott előadást. Kitért az egyébként Európa-szerte jelentkező munkaerőhiányra, amelyet az értékesítési nehézség kisér. Rámutatott arra, hogy a ma erdészének nem lehet kizárólagosan a fahasználat befejezésével elintézettnek vennie a termelést, hanem jó szakmai érzékkel előre kell néznie és új szemlélettel foglalkoznia a fafeldolgozás kívánalmaival. Az előadást követően a Svéd Építőipari Műszaki Napok" alkalmából hazánkban járt Jon Neset szaktanácsadómérnök és Brigitta Nilsson adminisztrátor tartott rövid ismertetőt a KAHRS MASKINER AB cég teljesen automatizált fűrészüzeméről és parkettagyártásról. Jellemző üzemükre, hogy a Magyarországon megvásárolt 1 m 2 hagyományos tölgy parkettaanyagból 4 5 m 2 mozaikparkettát állítanak elő. Az automatizált fűrészüzem évi m 3 fát dolgoz fel 90%-os kihozataliak Az üzem összes dolgozója 18 fő. Az üzemükben történő faház- és parkettagyártást filmvetítéssel mutatták 'be. Az üzemek érdekessége, hogy a gépek programozása komputerekkel történik az előre meghatározott célnak megfelelően. Az üzem egy műszakban 8 db hasító szalagfűrésszel dolgozik. Ez lényegesen előnyösebb, mint a keretfűrészes rönkfeldolgozás, a következők miatt: nincs szükség az átmérő szerinti osztályozásra, növelhető a kihozatal (80 90%-ig, amennyiben a szélanyagot is feldolgozzák aprítékká), kevesebb létszámmal üzemeltethető. A Kaposvári Csoport Balatonföldváron előadássorozatot szervezett. Ezen Kovács Béla, az MSZMP Somogy megyei PB osztályvezetője A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szerepe a megye IV. ötéves tervében", Kiss Lajos Vállalatunk évi gazdaságpolitikai célkitűzései", Rakonczay Zoltán Üzemtervszerű erdőgazdálkodás, erdőrendezőségünk feladatai", Németh Vilmos Vezetési módszerek, vezetői tulajdonságok", Szenes Endre, a Lignimpex vezérigazgatója Külkereskedelmi feladatok, lehetőségek fagazdaságainknál", Pásztor Szilágyi József A Somogyi Erdő- és László Kereskedelempolitikai kérdések", Fafeldolgozó Gazdaság műszaki fejlesztési feladatai a IV. ötéves tervben", Zelnik előadást. István Munkaszervezési módszerek, munkabérgazdálkodásunk eredményei", Szántó Gábor A Somogyi EFAG gazdálkodásának értékelése", Németh Károly MEDOSZ közgazdasági osztályvezető Munkaverseny, szocialista brigádmozgalom az erdőgazdaságoknál" címmel tartott A Mátrafüredi Csoport taggyűlést tartott. A vezetőség ismertette a csoport évi jóváhagyott munkatervét, költségvetését. Mag Károly pétervásári tsz vezető erdész felszólalásában kérte: egyesületünk vezetősége a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsánál járjon el annak érdekében, hogy továbbképzésük céljából tegyék lehetővé a tsz-erdészeknek az egyesületi rendezvényeken való részvételt (taggyűlés, tanfolyam, tanulmányút). A taggyűlést követően Enyedi Ervin élménybeszámolót tartott mozgófilm kíséretében lengyelországi tanulmányútjáról, majd Varga Béla tartott diavetítéses élménybeszámolót finnországi tanulmányútjáról. A Miskolci Csoport klubnap keretében ismerkedett a finn erdőgazdálkodás jellemző módjaival, Nyirádi Lajos diavetítéssel kísért finnországi alapján. élménybeszámolója Az Esztergomi Csoport előadást rendezett. Ezen Márton Miklós, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár vezérigazgatója, az SZVT Public Relations Bizottság tagja tartott előadást A tájékozta-

6 tás és a közvélemény szerepe a korszerű vállalat fejlesztésében'' címmel. Csoportjaink nagy ügyszeretettel vettek részt a hagyományos Fásítási Hónap szervezésében, rendezésében. Ankétok sorozatával tették az idén is emlékezetessé, egyben tartalmassá e nagyjelentőségű országos megmozdulást. Így a Békés megyei Csoport Békéscsabán a MAE helyi szervezete, valamint a Megyei Tanács VB közös rendezésében szervezett ankétján dr. Dobos Tibor előadását hallgatták meg a résztvevők, amelyet Parkerdő és zöldövezeti területek létesítése" címmel tartott. Ezt követően a szegedi Erdőrendezőség igazgatója ismertette a megyében elért fásítási eredményeket, azok jelentőségét és kitüntette a jó munkát végzett fásítókat és fásító szerveket. Debrecenben Karácsony Sándor, a megyei Tanács VB csoportvezetője megnyitója után Fekete Gyula tartott előadást Erdőtelepítési munkák 25 éves tapasztalatai és célkitűzései" címmel. Az ünnepségen levetítették a Különös szigetek" c. filmet, majd Köllő Ferenc igazgató osztotta ki a jutalmakat. Győrben dr. Haraszti László megyei Tanács VB. osztályvezető megnyitója után Horváth István Az erdők szerepe napjainkban", Juhász Miklós Soproni erdők közjóléti jelentősége" címmel előadást tartott. Az előadásokhoz Sípos Árpád, a Lajta-Hansági Állami Gazdaság főerdésze és Béki Albert ny. erdőmérnök fűzött kiegészítő gondolatokat. 15 fásító részesült kitüntetésben. A Kaposvári Csoport Pusztakovácsiban, Darányban és Balatonföldváron szervezett ankétjain a fásítások jelentőségéről Zsirai Pál, dr. Adorján József, Rumszauer János és Hajdú Gábor tartottak előadást. Az ankétot szakmai bemutatóval tették színessé. Nem maradt el a fásításban kitűnt dolgozók jutalmazása sem. Miskolcon Fejes Lászlónak, a megyei tanács vb elnökhelyettesének megnyitója után Fekete Gyula előadását hallgatták meg a résztvevők, amelyet Az erdőtelepítés és fásítás szerepe, 25 éves tapasztalatai és célkitűzései, környezetvédelem" címmel tartott. Az előadás után Ubitz Gyula igazgató kiosztotta a MÉM által adományozott okleveleket, emlékplaketteket, pénzjutalmakat és Zathureczky Lajos a Borsodi EFAG pénzjutalmait a fásítási munkákban kitűnt dolgozóknak. Az ankétot jól egészítette ki a Fa és az ember", a Különös szigetek" és a Barangolás a kék úton" című kisfilmek mondanivalója. A Pápai Csoport által szervezett ankéton az ünnepi előadást Fekete Gyula tartotta Környezetvédelem és az erdőtelepítés" címmel. Az előadást a Különös szigetek" és a Fa és az ember" című kisfilmek mozgóképszínházi vetítése követte. Zalaegerszegen szakmai bemutatóval kapcsoltan tartották meg a Fásítási Hónap ankétját. Ennek keretében a fásítás jelentőségéről Mészöly Győző tartott előadást. A jó munkát végző fásítók jutalmazása után a MAFILM Zalaegerszegről készített filmjét, míg az Erdőrendezőség az áltála felvett és a megye nevezetes fáiról készült diafilmeket vetítette. Kecskeméten a Bács-Kiskun megyei Tanács VB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a Szegedi Állami Erdőrendezőség, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, valamint az OEE Kecskeméti Csoportja által rendezett fásítási ankétot dr. Glied Károly, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Ezt követően dr. Tóth Károly A fásítás jelentősége Bács-Kiskun megye területén, különös tekintettel a homoktalajok hasznosítására" címmel tartott előadást. A széles körű vita után átadták a MÉM elismeréseit, jutalmait az erdőtelepítési és fásítási munkákban kitűnt szerveknek és személyeknek. Budapesten a Pest megyei Tanács VB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a Budapesti Állami Erdőrendezőség, valamint az OEE Pest megyei TSZ Csoportja által rendezett megyei fásítási ankéton a megnyitó élőadást Békési Sándor osztály vezetőhelyettes tartotta, majd Fekete Gyula az erdőtelepítési, fásítást munkák tapasztalatait, jövőbeni célkitűzéseit ismertette, különös tekintettel a környezetvédelem szempontjaira, Balázs István pedig A megye távlati erdőtelepítési tervének alakulása a IV. ötéves terv első évében, parkerdők kialakítása Pest megyében" címmel tartott előadást. Az ankét befejező programjaként átadták a MÉM elismeréseit, jutalmait az erdőtelepítési, fásítási munkákban kitűnt szerveknek és személyeknek. A szakmai továbbképzés keretében a helyi csoportok a következő előadásokat tartották: Budapesten Babos Lórántné Cönológia és faj ismeret", Szőke Béla Grafikus gombahatározó", Nóvák Zsiga és Doboly Csaba Polyen antibiotikumok szaporodásgátló hatása és hatásmechanizmusa", dr. Komlóssy György Az antibiotikumok mint növényvédőszerek", dr. Dános Béla Beszámoló a marburgi egyetemi tanulmányútról", dr. Komlóssy György Az anyarozs mint növényi károkozó, tömeg-

7 pusztítást okozó méreg és gyógyszeralapanyag", dr. Bohus Gábor Babos Lórántné Talajaciditás és gombaelőfordulás"; Miskolcon Fila József Az erdőgazdaságok központi szervezési kérdései", Zágoni István A fafeldolgozás és erdőgazdálkodás kapcsolata és újabb irányzatai", dr. Pagony Hubert Erdővédelem a gyakorlatban. Tuskókorhasztássál egybekötött laskagomba-termesztés lehetőségei"; Sopronban Várady Géza Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás kül- és belkereskedelmi kapcsolatai", dr. Kollwentz Ödön Vegyszeres gyomirtás erdősítési területeken"; Zamárdiban a fagazdasági vállalatok oktatási előadóinak továbbkéoző tanfolyamán Király Pál főtitkár előadást tartott Az OEE szerepe a szakmai képzésben; a szellemi egység jelentősége" címmel; Tamásiban Fekete Gyula Erdőtelepítések és fásítások szerepe a környezetvédelemben" ; Veszprémben (MÉM) dr. Sólymos Rezső Az erdőrendezés erdőnevelési vonatkozásai", Erdőnevelési tanulmányúton a Szovjetunióban és Ausztriában"; Szegeden dr. Dobos Tibor A korszerű csemetetermesztés": Tatabányán dr. Csesznák Elemér Az erdőművelési munkák racionalizálása" címmel. Személyi hírek: Führer Ernő, a Nagykanizsai Helyi Csoport titkára sokoldalú elfoglaltságára hivatkozással titkári teendői ellátása alól felmentését kérte. Ez alkalommal a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter illetékes helyettese Führer Ernőt 15 éven át közmegelégedésre kifejtett, eredményes egyesületi munkája elismeréseként az Erdészet Kiváló Dolgozója" kitüntetésben részesítette. A kitüntetést Egyesületünkben Király Pál főtitkár adta át. Az átadásnál jelen volt Domingó István, a Zala megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöke, aki a kitüntetéssel járó pénzjutalmat nyújtott át Führer Ernőnek. A Nagykanizsai Helyi Csoport dr. Páll Miklóst, a Zalai EFAG erdőművelési osztályvezetőjét választotta meg a helyi csoport titkárává. Űj egyesületi tagok felvétele: Péterfia Balázs erdőmérnök (KPM Közúti Igazgatóság) Szentlőrinc, Pofi Imre erdőmérnök (Pécsváradi Erdészet) Mecseknádasd, Bajor Jenőné, Hegedűs Péter, Kudett Lajos (ÉRDÉRT Központ), Börzsei Judit, Marián Andor, Víg Béla (ÉRDÉRT 5. sz. telep). Nyugdíjazás Szövetes János, korábban a Gödöllői Áll. Erdőgazdaság Dabasi Fásító Erdészetének erdésze, majd 1969-től az Albert és a Szabadság Mg. TSZ erdésze nyugalomba vonult. Halálozás Szőke László, a Váci Kossuth Mg. TSZ erdésze 71 éves korában meghalt. Emlékét különösen Vác és környékének zöldövezeti erdősítései őrzik. Nagy részvéttel búcsúztak Pécsváradon Naszlady Laios ny. erdésztől, aki 79 éves korában és Vöröshegyi (Wurzinger) Jenő ny. erdésztől, aki Pécsett 74 éves korában elhunyt. Tevékeny életének 81. évében, rövid szenvedés után Budapesten április 21-én meghalt Jankovits Rezső ny. erdőmérnök. Budapesten, életének 82. évében április 23-án elhunyt id. Fejes József erdőmérnök. Elhunyt tagtársaink emlékét szeretettel megőrizzük. A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Czene Barnabás erdőfelügyelő, MÉM Balassagyarmati Erdőfelügyelőség; dr. Fodor Tamás osztályvezető, Vadbiológiai Állomás Budakeszi; Gál István igazgatóhelyettes, Erdészeti Szakközépiskola, Sopron; Gordos Mátyás erdőfelügyelő, MÉM Balassagyarmati Erdőfelügyelőség; Iharos Frigyes erdőfelügyelő, MÉM Veszprémi Erdőfelügyeség; Keszthelyi István erdőfelügyelő, MÉM Nagykanizsai Erdőfelügyelőség; Király Pál az ERDŐGAZDASÁG ÉS FAIPAR főszerkesztője; dr. Sólymos Rezső tudományos osztályvezető, Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest; dr. Speer Norbert vezérigazgató, ÉRDÉRT Vállalat, Budapest; Szántó Gábor igazgató, MÉM Kaposvári Erdőrendezőség; ár. Szepesi László igazgatóhelyettes, Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest; dr. Tarján Lászlóné erdőművelési csoportvezető, Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, Kaposvár.

8 M f mm wmmm