ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 26. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 26. 8:00 I. Olvasott szöveg értése Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga I. Olvasott szöveg értése
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon, és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 8 2014. május 26.
I. Umără-l szévegusztá sî mondaturilye, káré-sz máj în zsjosz! Dákă-j on mondat gyirépt, szkrijé bétu-l (GY), dákă nu-j gyirépt, átunsj (N).Unu (0) c-árătăny! Dăkînd în kásză ku gárd săd, nu mi-j drág dă tamnă. Nu d-áje, kă nu-sz mîndré frunzîlye dă lyemnyé, d-áje nu mi-j drág, kă frunzilyestye kágyé zsjosz, sî ro mult lukru nyé fásjé. Ávény on nuk máré. N-ápo în káp dă tamnă kágyé nusjilye. Tot uvig trébé sză ly-ádunăny uná. Ku nusj inká nisj n-ány szfărsît, kágyé sî frunzîlye. Dîn frunzé trébé sză lyé kutăny nusjilye. Dăpáje mágá pînsjé nu-ngyácă, în tată zî plyin ăj hudváru dă frunzé. Kînd ázsunzsjény ákásză, trébé sză-lyé tîrîjiny uná, kă păstyi tot frunzé-sz. Dá kînd mágá plajé-j, s-átunsj kágyé, dá sî lunyikă. În tot án nyé mirgiliny dă lukrusztá, dá pîn dă primăváră nyé mujtăny, dă ásztá. Kînd káld ăj, ku vojé máré săgyény dă szub nuku nosztru, k-átunsj ásá bună umbră nyé dă, dă nisj în firé nu nyé vinyé dobá, kînd lyémunsztá îs pergyé calyilye. În ánusztá ro multă dobă ány săzut dă szub jél. (Forrás: Orsós Anna: Loku, hungyé noj săgyény. Kézirat. 2010) GY = gyirépt ăj N = nu-j gyirépt (0) Uvig ură mi-jrá dă tamnă. (1) Frunzîlye uvig lukru mult nyé dă. (2) Máj înti kágyé frunzîlye, dăp-áje mágá nusjilye. (3) Dă primăváră kînd káld ăj, nuku nyé dă umbră. (4) Dă tamnă, kînd plauă, átunsj sî lunyikă frunzîlye. (5) În ánusztá n-ány ávut dobă sză săgyény dă szub nuku nosztru. (6) Nyi-j drág dă nukusztá, păntru kă umbră bună nyé dă. (7) Frunzîlye nu-sz mîndré nisjkînd. (0) (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) N 1 2 3 4 5 6 7 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, I. összetevő 3 / 8 2014. május 26.
II. Umără-l pă szévegusztá sî szkrijé váloszurj, pă sj-ány întribát! Unu (0) c-árătăny! Ávény doj kăcéj. Áku or trikut dă opt szăptămîny. Ro mîndri-sz, dá kum kînyilye or szuktulit, kînd ásá dă bătîrny ăsz, ro krunc ăsz. Ávény on hudvár máré, áisj ságyé, lok áré sză sză zsasjé. Nisj nu fásjé ált tată zuă: păstyihungyé tună-nlontru, cîpă, plînzsjé dă nu patyé dăp-áje repé vinyi d-ákulo áfáră. Mágá mumă szá lyé tot ku jéj ăsz, d-áje uvig fásjé sjévá áfel, kînd nisj je nu lyé patyé ázsutá. Odátă má száră-jrá. Nyé gătány, sză nyé punyény zsjosz, kînd călălálă máré ány áhuzît. Gîngyeny, kă mumă szá lyé nivilestyé pă kăcéji-s. Dá tot n-o trikut plînszu, d-áje ám mérsz sză văd, sj-or păcît. N-ápo unu dîntri kăcéjistye s-o băgát kápu lá kirités într-o gară, dá înnápoj má nu-s putye tîrîji, d-áje urlá. Repé ám mérsz sză-j ázsut. Kum l-ám ápukát, sî l-ám tîrîjit drotulá sză-s pată szkatyé kápu áfáră, ásá sz-o szpărijet kăcălusztá, dă dă frikă m-o kăptălit mîná sî m-o muskát. Nu táré, dá d-áje dăsztul dă ádînk s-o szlubuzît în minyé gyintyilye, dă sî szînzsjé o dát. Păntru kă inká nu-szrá ultujic, o trăbujit sză-m árăt mîná lu doktor. Jél mágá pă miny m-o ultujit, sză nu fju bityágă. D-átunsj má sî kăcéji nostri s-or kăpătát inekcijevé, sză nu fijé bityézsj. (Forrás: Orsós Anna: Loku, hungyé noj săgyény. Kézirat. 2010) (0) Kic kăcéj misj ávény? Noj ávény doj kăcéj misj. (8) Dă kic áj ăsz kăcéji nostri? (9) Hungyé sză cînyé kăcéjistye? (10) Sjé fásjé tată zuă kăcéji? (11) Áré kăcéjistye mámă? (12) Sjé fásjé tot mumă szá kăcéjilor? (13) Sj-o făkut odátă ku kápu-s kăcălu? (14) Dă sjé călăle dăp-áje? (15) Sj-ám făkut ku jél? (16) Sj-o făkut jél ku minyé? (17) Pă miny păntru sjé m-or ultujit? (18) Dă sjé s-or kăpătát inekcijevé? 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, I. összetevő 4 / 8 2014. május 26.
III. Umără-l szévegusztá, sî szkrijé o vorbă bună pă loku-l gol! On feladat (0) má c-ány făkut! Vinyé zuá morcilor. În zuásztá má dă fátă mikă tot în mărmîntyé umblány. Ăjrá lá sjinyé sză mirzsjény, kă părinci lu mámi repé or murit, sî lyé dusjeny kuszurávé. Má fátă máré-jrám, kînd sî părinci lu tátyi or murit. Jéj într-on ált szát kusztá, d-áje styu, kă într-o zuă nisj nu putyeny pă dauă lokurj sză mirzsjény în mărmîntyé. Áku má sî máj mulc morc ávény, nisj áku nu nyi-j dăsztulă o zuă, mágá áku ku kár mirzsjény pă lokurilyestye. Dá în zîlyilyestye ro mîndră-j mărmîntye. Toc fásjé rînd pă lîngă grapá, dusjé florj sî ácîcă luminy. Áfelă mîndră-j mărmîntye în zuá morcîlor, ká vál-o puvásztă. Dă szárá numá luminyilye sză vegyé, sî pă lokusztá vinyé uná unyirj nyámurilye, káré într-on án nisj odátă nu sză áflă, numá áisj lîngă mortu lor în mărmîntyé. (Forrás: Orsós Anna: Részlet. Loku, hungyé noj săgyény. Kézirat. 2010) Kînd vinyé zuá (0) morcilor mirzsjény în mărmîntyé. Jo má dă (19) mikă umblu tot în mărmîntyé. (20) lu mámi repé or murit. Părinci lu tátyi nu-sz p-on (21) ku părinci lu mámi. Áku sî máj mulc (22) ávény. Într-o zuă nu (23) păstyihungyé merzsjé. În zîlyilyestye áfelă-j mărmintye, ká (24). Jestyé (25) káré în tot án numá áisj sză áflă. 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, I. összetevő 5 / 8 2014. május 26.
IV. Umără-l pă szévegusztá! Dăp-áje vij áflá arékityé mondaturj, káré ár trăbuji sză lyé szfărsésty. Unu (0) c-árătăny! Gizá bás áve dă gînd sză purnyászkă-n város, kînd Jánăs o zbirát dăpă je: Mámă, sî jo ám dă gînd sză mă duk ku tyinyé! Kulkă tyé máj binyé! Pă kînd ty-ij szkulá, ákász-oj fi má, sî c-oj ádusjé sjévá, nejtyem! Dă sză mă duk sî jo, mámă! sză rugá jél lá mumă szá, dá hjábá. C-ám zîsz, kă nu poc vinyi, máj binyé inká rămîj în pát. Jánăs sz-o-mmănyijet, kă mumă szá nu l-o dusz ku je în város. Duzzugule on pik, dá dăp-áje o tăkut, k-o gusjit sjévá. O gîngyit, k-o merzsjé dăpă mumă szá. Repé sz-o szkulát dîn pát, sz-o gătát s-o purnyit pă kályé, pă káré szîngur inká n-o umblát nisjkînd. Kálye într-o păduré máré mirzsje, ro frikă ji-jrá lu Jánăs, kă bás átunsj nyime nu-jrá p- ákulo. Táré sză-ngribe, dăkit nu ályirgá. Szuflyitu în gît ji-jrá. Repé azsunsz în kápu városuluj. Arékic băjás, káré tată naptye or lukrát sî dăszprizuă szfărse lukru áku má ákásză cînye. Dar nisj o szută dă métără n-o mérsz, kînd sz-aflát k-on băjás dîn kumpányé. Dá hungy tyé dusj, kupilulyé? l-întribá. Jánăs j-o zîsz, hungy sză-ngribestyé. N-ápo cîgánusztá sz-o-ntorsz sî l-o pitrikut în pijárc. N-ápo véz tu, ákulo ci-j mumă tá, ályárgă lá je. János táré sz-o-nfălusît, kînd s-o văzut mumă szá. Alyirgát lá je repé. Mámă, dá dă sjé nu m-áj lăszát sză vju ku tyinyé? Sză vigye pă otyi-j, kă pă kályásztá mult o plînsz. Szîmtă Mărijé! Dá kum áj kirilit tu áisj? întribá Gizá îmmirátă. Ám vinyit dăpă tyinyé! Jo szîngur! zîsje îmmăréc Jánăs. P-átunsj má sz-o putulyit, kă sză szîmce binyé, kă má lîngă mumă szá-jrá, j-o pirit friká. Mumă sză l-o szurutát, dăp-áje j-o zîsz arékityé vorbé bunyé lu băjásusztuje. káré l-o pitrikut pă kupilu-j, sî nu l-o lăszát sză peré în városu-l máré. Nu ci-j famé? Sjé sză-c jau, Jánăsu mnyo? l-întribá mumă szá sî-j szurutá mînucá mikă. Krásztávéc ákri ás mănká, mámă! Binyé, îc jau krásztávéc. Dá máj sj-áj mănká pă lîngă krásztávéc? Kărnát fript! Gizá o mérsz lá pult, s-ákulo o sjirut on dăráb dă kărnát fript ku dauă filij dă pită sî krásztávéc ákri. Pă számá lyij sî lu mumă szá mágá mágá s-o lat dauă dărăburj dă tyiskă ku mustár. (Forrás: Részlet. Szigeti János Fekete tüzek éjszakája. Kézirat, Beás nyelvre fordította: Orsós Anna 2010.) írásbeli vizsga, I. összetevő 6 / 8 2014. május 26.
Gizá dîn kumpányé (0) o mérsz în város. Jánăs áve dă gînd sză mergă ku mumă szá, (26) Mumă szá j-o zîsz, kit (27) Jánăs o gîngyit, kă (28) Jánăs dăkit nu ályirgá, kă (29) Pă kályé sz-o áflát (30) Băjásusztá, nu l-o lăszát szîngurj, máj binyé (31) Kînd mumă szá l-o văzut, (32) Dăp-áje l-o-ntribát (33) 26 27 28 29 30 31 32 33 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, I. összetevő 7 / 8 2014. május 26.
maximális pontszám I. feladat 7 I. Olvasott szöveg értése II. feladat 11 III. feladat 7 IV. feladat 8 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:.. _ I. Olvasott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:.. Dátum:.. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 8 / 8 2014. május 26.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 26. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 26. 8:00 II. Nyelvhelyesség Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga II. Nyelvhelyesség
írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 8 2014. május 26.
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, majd nézze meg a nullával (0) jelölt mintamegoldást! Az utasítást és a mintamegoldást pontosan követve a megfelelő helyre írja be megoldását! A nem megfelelő helyre és nem egyértelműen leírt, illetőleg nem egyértelműen olvasható megoldásokat a javító tanár az értékeléskor nem veheti figyelembe. Ha a vizsgázó ugyanarra a kérdésre egymást kizáró tartalmú megoldásokat ad, azokra nem kap pontot. Mivel minden feladat eredeti beás szöveghez kapcsolódik, előfordulhat, hogy a vizsgázó több szót nem ismer. Az ismeretlen szavak egy részének szövegbeli jelentését a szövegkörnyezetből kikövetkeztetheti, de megértésük nem feltétlenül szükséges a feladat helyes megoldásához. Ezért csak azokat az információkat keresse meg a szövegben, amelyekre a feladat rákérdez! Ahol a feladat megoldásához táblázat készült, a vizsgázó kizárólag a táblázatba írja be megoldását! Csak akkor írjon a szövegbe, ha az utasítás és a mintamegoldás kifejezetten erre utal! Ahol a vizsgázónak saját szavaival kell válaszolnia a kérdésekre, ügyeljen arra, hogy válasza a szövegre támaszkodjon és tömör legyen, de terjedjen ki minden kért információra! A vizsgázó az egyes feladatok megoldása után olvassa el még egyszer az egész szöveget úgy, hogy az a megoldásokkal együtt teljes egészet alkosson! A vizsgázó módosíthatja a már leírt megoldását. Ebben az esetben egyértelműen húzza át, és jól megkülönböztethetően írja mellé a módosított megoldást, mert csak az így azonosítható módosítás fogadható el az értékeléskor! A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához segédeszköz nem használható. írásbeli vizsga, II. összetevő 3 / 8 2014. május 26.
I. Kată vorbá, káré merzsjé pă loku-l gol! Unu c-ány făkut. (0) (G) áré; (A) fistyi; (B) putyere; (C) într-áje; (D) lokurj; (E) fju; (F) ástyiptá Tot uvig áhud sî văd áfel, kînd sjinyivá álfeld (0) áré dă gînd sză fijé, dăkit sjé fel ăj. Jestyé (1) sî aminy, káré într-ásztá ly-ázsută. Sî jo ás ávre unyirj álfeld sză (2). Dá áje nu styu în sjé ás áve dă gînd ált sză fju. Păr lung sză ám? Nu pot átit (3), kit sză-m krestyé păru. Styu, kă păru-l szkurt binyé-m sztă, dá p-áje má mult m-ám gîngyit, dákă l-ás (4) sjé fel ár fi. Nu styu. Ázsutor (5) m-ár trăbuji, kit sză-m zîkă sjinyivá, sză fák, o nu, binyé-m sztă, o nu. Inká nu m-ám ádunát (6), dá odátă sî jo m-oj kutá áfel lok, hungyé m-or zîsjé, sjé kum sză fák, kit máj binyé sză mă szîmc în pelyé. (Forrás: Orsós Anna: Részlet. Loku, hungyé noj săgyény. Kézirat. 2010.) 0 1 2 3 4 5 6 G 1 2 3 4 5 6 Max. Elért 6 írásbeli vizsga, II. összetevő 4 / 8 2014. május 26.
II. Szkrijé vorbilyestye în formă gyiráptă pă vonalurj! Sză bázsj számá, kit p-on lok numá o vorbă sză szkrij! O vorbă (0) má c-ány szkrisz înlontru! (0) kusztă (7) sză-mmărită (8) ságyé (9) áré (10) sză szpárijé Mosu mnyo sî masá me în cárá nyemcilor kusztá (0). Mámá dă dauăzăsj dă áj dă zîlyé-jrá, kînd (7) lá tátá. Mámá sî tátá kînvá (8) în Zalakaros lá pásztorház. Jéj (9) sáptyé kupij. Jo ám trij szurorj. Binyé kusztă, mágá toc (10), kînd ásztá or styut în szát, kă lá ungurj sz-or îmmăritát. P-on sogoru mnyo sî părinci l-or tăgădit (11) áflă (12) lukră (13) plásjé (14) szfărsestyé áfáră dîn család, păntru, kă cîgánkă dă ungur s- (11). O szoră-m lá várodă (12) dă mult. Ji-j drág ákulo sză lukré, kă sî pă je o (13). Jo hungy ám năszkut ákulo ám kizdilit sî (14) iskulá. (Forrás: Orsós Jakab. Negyedik nekifutás. Részlet. In.: Gyökerezés. Deák Ferenc Megyei Könyvtár, Zalaegerszeg, 1992. Beás nyelvre fordította. Orsós Anna) 7 8 9 10 11 12 13 14 Max. Elért 8 írásbeli vizsga, II. összetevő 5 / 8 2014. május 26.
III. Sjé poc szkrijé pă loku-l gol în szévegusztá? Jililestyé zsjosz kum c-ány árătát, káré vorbă-j bună pă loku-l! On mondat (0) má c-ány făkut. Ink-o dát Drágu-l Domn on muntyás, s-o muntyisîcă. (0) ăszrá sî frumosj ăszrá. Muntyisicásztá (15) kînvá dă bărbátu-s, dá áve o fátă. Sî muntyásulá sz-o lăszát dă cîgánkă-s, sî jél áve o fátă. Ásá, dă (16) fetyé-szrá, dá nu-szrá szurorj (17). Kusztá sî jéj ásá, ká héjelánc, în szărăsjijé. Dá kum zîlyilye trisje, kumvá îmmănyije tot máj máré-jrá în családusztá. Tot (18), nu sză birije unápált. Ásá, dă sză la dă vestyé zî dîn zî, kă nu sză vujestyé dauă fetyilyestye. Dá nisj mumă szá (19) n-o plăsje pă fátásztá. Tot ku je-s făsje lukru. Sjé-jrá lukru máj gro, tot pă fátásztá o (20) sză fákă, sî dákă nu făsje sjévá bény, o bătye, akăre. Kînd vigye fátá (21), sî je ásá făsje, ká mumă szá. Inkă într-o zî, j-o vinyit sjévá-n firé lu muntyisicistyije. Sză făsje je, kă ro bityágă-j. N-o mănkát dauă (22), nu szfăte nyimik, numá-n pát sză făsje, kă sză kulkă, sî tot cîpá, k-o daré (23). Inká odátă (24), sjé sză-j zîkă lu bărbátu-s. Îj zîsje, kă je numá átunsj sz-ontrimá, dákă o mănká (25). Dákă nu j-adusjé, átunsj o muri. (Forrás: Urszîtyilye. Részlet In.: Kalányos Terézia: Nauă korbj - A kilenc holló. Beás cigány mesék beás és magyar nyelven. 2002 Pécs, Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium) írásbeli vizsga, II. összetevő 6 / 8 2014. május 26.
(0) A) tînăr B) Tînyirj C) tînără D) tînăr (15) A) o lăszá B) sză lăszá C) sz-o lăszát D) sză lásză (16) A) doj B) dauă C) dauălye D) kicusdauă (17) A) dulsjemé B) dulsjé C) dulsj D) dusjé (18) A) sză szfăgye B) sză szfăgyestyé C) sz-o szfăgyi D) szfăgyálă (19) A) măstyajáje B) măstyoj C) măstyajé D) măstyojulá (20) A) punyé B) punye C) puj D) punyéc (21) A) muntyisicîstyije B) lu muntyásu C) muntyisicáje D) muntyisîci (22) A) zîlyé B) zuă C) zîlyilye D) zuásztá (23) A) sjinyigogye B) )sjigogye C) sjinyivá D) sjé (24) A) kăpsuná B) kăpsuny C) kăpsunyilye D) kăpsunáje (25) A) j-o vinyit fire B) o vinyi pă fire C) m-o vinyit fire D) j-o vinyit în firé (0) (15) (16) (17) (18) (19) (20) (21) (22) (23) (24) (25) B 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 11 írásbeli vizsga, II. összetevő 7 / 8 2014. május 26.
maximális pontszám I. feladat 6 II. Nyelvhelyesség II. feladat 8 III. feladat 11 Feladatpont összesen 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 18 elért pontszám javító tanár Dátum:. _ I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum:. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a III. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a II. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a III. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, II. összetevő 8 / 8 2014. május 26.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 26. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 26. 8:00 III. Hallott szöveg értése Időtartam: 30 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga III. Hallott szöveg értése
írásbeli vizsga, III. összetevő 2 / 8 2014. május 26.
Fontos tudnivalók Bună zuă! Áku vij áhuzî trij szévegurj. Vizsgásztá sztă dîn trij feladaturj. Pă lîngă szévegurilyestye or fi feladaturj, káré pă pipárasjé trébujé sză lyé fásj. Sjé, kum trăbu sză fásj, c-ány szkrisz zsjosz înnentye dă feladaturj, sî poc umărá pă pipárasé, káré trăbu sză lyé umplyij. On széveg sză kizdilestyé sî sză szfărsestyé ku zené. Dăp-áje umără pă pipáros, sjé trăbu sză fásj. Dăp-ásztá vij áhuzî szévegu odátă. Dăpă szévegu ony fi însjét, sză poc lukrá ku feladaturilye. Máj odátă vij áhuzî szévegu. Dăp-ásztá îc dăgyény máj ocără dobă, sză véz, biny-áj umplut pipárasjilye, o nu. Dă trijzăsj dă percurj máj lung nu patyé sză cîjé feladatusztá. Sză áj nurok! írásbeli vizsga, III. összetevő 3 / 8 2014. május 26.
I. Áku vinyé feladatu-l dă elsé Áku vij áhuzî, kînd sz-o-nvăcát kupilu mnyo sză sză biciglizászkă. Káré patyé sză fijé gyirépt într-on mondat, tîrîjé-l alá! Áku áj dobă sză umirj, sjé trébé sză fásj. C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Kupilu mnyo má dă trij áj dă zîlyé sz-o-nvăcát sză sză biciglizászkă. gyirépt ăj nu-j gyirépt (1) Kupilu-m n-áve pîn áku vojé lá biciglauă. gyirépt ăj nu-j gyirépt (2) N-áveny bány biciglauă sză-j kumpărăny. gyirépt ăj nu-j gyirépt (3) Biciglauá lá masă szá ăjrá, kă je áve lok. gyirépt ăj nu-j gyirépt (4) În multyé rîndurj o kăzut ku ratá. gyirépt ăj nu-j gyirépt (5) N-ám lat dă vestyé, kînd sz-o-nvăcát pă biciglauă. gyirépt ăj nu-j gyirépt (6) Mult ám plînsz, kînd l-ám văzut pă biciglauă. gyirépt ăj nu-j gyirépt (7) Mosu l-o-nvăcát sză sză biziglizászkă. gyirépt ăj nu-j gyirépt 1 2 3 4 5 6 7 Max. Elért 7 írásbeli vizsga, III. összetevő 4 / 8 2014. május 26.
II. Feladatu-l dă dauălye Áku vij áhuzî, hungy ám umblát jo în primăvárásztá. Áje c-o fi lukru, kit sză dáj váloszurj, pă sjé întribăny. Áku áj dobă sză umirj, sjé trébé sză fásj. C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Hungy ám foszt jo în primăvárásztá? În Rumînyijé ám umblát. (8) În kityé rîndurj ám foszt jo pîn áku în Ruminyijé?... (9) Szfătészk jo ruminyestyé?... (10) Dă sjé mă prisjipe pă minyé în cárásztá?... (11) Ku sjinyé ám mérsz jo în cárásztá?... (12) Sjinyé m-astyiptát pă minyé lá ripilo?... (13) În kityé rîndurj m-ám pirdut jo în cárásztá?... (14) Kum m-ám szămcît jo áisj?... (15) Sjé gîngye dă minyé rumînyi?... (16) Sjé j-ám zîsz jo lu mámi?... 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Max. Elért írásbeli vizsga, III. összetevő 5 / 8 2014. május 26. 9
III. Feladatu-l dă trijilye Dîn szévegusztá vij styi, kum lyé kunustyem jo gyimélcsurilye dă fátă mikă. Szfărsestyé mondaturilye! Káré gîngyésty, kă gyirépt ăj, tîrîjé alá! Áku áj dobă sză umirj, sjé trébé sză fásj. C-árătăny, kum ány gîngyit: (0) Jo n-ám umblát în uvodă, A) kă mámá ku frátyi mnyo mik ákásză-jrá. B) kă nu-jrá în szátu nosztru uvodă. (17) Frátyi mnyo ăj A) ku trij áj dă zîlyé máj bătîrn, dăkit jo. B) ku doj áj máj tînăr, dăkit jo. (18) Kînd ám kizdilit iskulá A) máj binyé szfătijem ungurestyé, dăkit unguri. B) nu styijem ro binyé ungurestyé. (19) În iskulă sjé taniticá nyé zîsje A) unyirj nisj nu prisjipem. B) uvig prisjipem. (20) Odátă táré m-apukát rusînye, A) kă n-ávem déligyümölcs lá minyé. B) kă nu styijem, sjé-j áje déligyümölcs. (21) D-áje n-ám putut fásjé feladatu, A) kă átunsj inká n-ám mănkát gyimélcsurj. B) kă n-ám prisjiput vorbá, sj-ár fi trăbujit. írásbeli vizsga, III. összetevő 6 / 8 2014. május 26.
(22) Ákásză noj dámnyáză, A) în tatăzî mănkány gyimélcsurj. B) n-ány szuktulit gyimélcsurj sză mănkăny. (23) Noj kupij sjinsjinsj ăszrány ákásză A) d-áje nu nyé la mámá gyimélcsurj B) multyé gyimélcsurj nyé kăpătány dă lá szumszédurj. (24) D-áje nu styijem, sjé-j déligyümölcs, A) kă szărásj ăszrány, sî mámá nu kumpărá áfel. B) kă nu mi-jrá drág dă gyimélcsurj. (25) Banánurj, narancsurj mámá A) numá lá krisjun nyé putye la. B) uvig nyé la, kînd áveny dă gînd. 17 18 19 20 21 22 23 24 25 Max. Elért 9 írásbeli vizsga, III. összetevő 7 / 8 2014. május 26.
maximális pontszám I. feladat 7 III. Hallott szöveg értése II. feladat 9 III. feladat 9 Feladatpont összesen 25 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum: _ I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum:. Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a IV. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga a III. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a IV. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, III. összetevő 8 / 8 2014. május 26.
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 26. BEÁS NYELV KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 26. 8:00 IV. Íráskészség Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Beás nyelv középszint írásbeli vizsga IV. Íráskészség
Fontos tudnivalók A vizsgázó először figyelmesen olvassa el az adott feladat utasítását, irányító szempontjait, és csak azután lásson a feladat megoldásához! Ajánlatos piszkozatot írni, de időt kell hagyni a tisztázat leírására is. Természetesen a piszkozat is csak beás nyelven készülhet. A tisztázat leírása után a piszkozatot egyértelműen és teljes terjedelmében át kell húzni. Az értékelés kizárólag a tisztázat alapján történik. Ha a vizsgázó nem írt piszkozatot, akkor természetesen az tekintendő tisztázatnak, amit leírt. A feladat kidolgozásakor a vizsgázó törekedjen a megadott kommunikációs cél elérésére, és érintsen minden irányító szempontot! Ügyeljen a minimális terjedelem elérésére, de ne haladja meg jelentősen a maximális terjedelmet sem! Szótárt csak végső esetben használjon, igyekezzen saját aktív szókincsére támaszkodni! Felhasználhatja az irányító szempontokban megjelenő kifejezéseket is. A fölösleges szótárhasználat sok időt vesz el, és megnöveli a tévedés lehetőségét. A vizsgázó megválaszthatja a feladatok megoldásának sorrendjét. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. írásbeli vizsga, IV. összetevő 2 / 8 2014. május 26.
I. Szkrijé on válasz pă kártyijásztá, dá sză nu fijé nisj máj pucîn, nisj máj mult, dăkit 50-80 dă vorbé! Feladatusztá trébé sză-l fásj! Drág dă Urtáku Nosztru! Gîngyészk, kă nisj tu n-áj mujtát, kă urtáku to, Miku, în ánusztá o fi dă 50 dă áj dă zîlyé. Ám gîngyit, kă pă zuá-j dă năszkut ly-oj tyimá uná urtásji luj, dá ásá kit jél sză nu styijé. Styu, kă sî tu á luj urták jésty. N-áj áve vojé sză vij sî tu? În luná sj-o vinyi kînd áj áve o szîmbătă pă ásztá? Szkrijé-m repé, kă ám gîngyit, kă dauzăsj dă urtásj j-oj tyimá uná. C-ástyépt váloszu: Julá lu Miku írásbeli vizsga, IV. összetevő 3 / 8 2014. május 26.
II. Ályezsjé-c dîn feladaturj, sjé vinyé A sî B o témă, sî szkrijé o kártyijé, káré sză nu fijé nisj máj szkurtă, dá nisj máj lungă, dăkit 100-120 dă vorbé. În kártyijé sză szkrij! A Într-on ujság áj szkrisz Nu dă mult or fistyit padurilye s-or pusz în rînd parkurilye pă lîngă kászá vasztră. Áku má járă kutotu-j pusz ténkre, sjigogyi-j plyin dă gunajé. Áhéstye sză fijé în kártyijé: - Szkrijé, kă tu ku kupilu-c ákásză jésty sî mult umblyij în parkusztá. - Szpunyé, kă toc ăszrác fălosj, kă mîndru l-or făkut pă lokusztá. - Áku véz, kă sjinyivá kutotu o fistyit uná, o zburtusjit gunajilye ákulo, hungyé kupiji-j misj sză zsakă. - Szkrijé, sj-áj putye tu ázsutá, kit sză nu fijé ásá. B Kártyijé lu énkormányzat Szkrijé o kártyijé lu énkormányzat, păntru kă înnentyé dă kászá tá umblă kamionurilye, or krăpát fálurilye în kászá tá: - Szkrijé zsjosz, sjé báj áj. - Zî, kă ár trăbuji sjévá sză fákă énkormányzatu ku kamionurilyestye. - Tu áj dă gînd sză-c ádusj în rînd kászá. - Sjeré-c sjévá bány, kit sză poc fásjé sjévá sză nu sză duburászkă kászá pă tyinyé. - Szpunyé, kă on mérnek c-o făkut o szkrijitură, sjé, kum ár trăbuji sză fákă, sză nu fijé báj. írásbeli vizsga, IV. összetevő 4 / 8 2014. május 26.
Szkrijé áisj, kă A, o B áj ályész! írásbeli vizsga, IV. összetevő 5 / 8 2014. május 26.
írásbeli vizsga, IV. összetevő 6 / 8 2014. május 26.
írásbeli vizsga, IV. összetevő 7 / 8 2014. május 26.
Feladat I. II. Értékelési szempont maximális pontszám A feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága 5 Érthetőség, nyelvi megformálás 5 Íráskép 1 I. feladat összesen 11 A feladat teljesítése, a megadott szempontok követése 5 Hangnem, az olvasóban keltett benyomás 2 Szövegalkotás 4 Szókincs, kifejezésmód 5 Nyelvhelyesség, helyesírás 5 Íráskép 1 II. feladat összesen 22 VIZSGAPONT ÖSSZESEN 33 elért pontszám javító tanár Dátum:. _ I. Olvasott szöveg értése II. Nyelvhelyesség III. Hallott szöveg értése IV. Íráskészség pontszáma egész számra kerekítve programba beírt egész pontszám javító tanár jegyző Dátum:. Dátum: írásbeli vizsga, IV. összetevő 8 / 8 2014. május 26.