5.1.1.2. A Svájci Fehér Juhászkutya fajta számára, csak egy törzskönyv vezethető.

5. SZABÁLYZAT A SVÁJCI FEHÉR JUHÁSZKUTYA EBFAJTA TÖRZSKÖNYVEZÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ 5.1. A törzskönyvezés célja A tenyésztési-, teljesítményvizsgálati adatok, öröklődő tulajdonságok gyűjtése, feldolgozása, rendszerezése, oly módon, hogy az egyes egyedek tenyész-értéke felismerhető legyen, egészséges, a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett eb állomány alakuljon ki, melynek nemesítése, teljesítményének fokozása lehetővé válik. A tenyésztési adatok gyűjtése, törzskönyvben történő nyilvántartása, feldolgozása, rendszerezése és igazolása. A kutyák egyedi nyilvántartása és megjelölése. A törzskönyv két részből áll: Főtörzskönyv és Melléktörzskönyv 5.1.1. A törzskönyv vezetésének szabályai 1.1.1. A TÖRZSKÖNYV: a BBS Kutyatenyésztő Kör Egyesülete által vezetett központi nyilvántartás, amely a tenyésztési programban elfogadott fajtatiszta ebek tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál. 5.1.1.2. A Svájci Fehér Juhászkutya fajta számára, csak egy törzskönyv vezethető. 5.1.2. A törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése 5.1.2.1. A törzskönyv minden bejegyzett ebre az alábbi adatokat kell tartalmazza: - a tenyésztő és a tulajdonos nevét és címét; - az eb születésének időpontját; - az eb nevét, ivarát, azonosítóját, ismertetőjeleit; - az eb szüleinek, nagyszüleinek és dédszüleinek nevét azonosítóját, ismertetőjeleit, tenyészminősítését, valamint teljesítményvizsgálati eredményeit; - tenyésztőszervezet által ismert összes teljesítményvizsgálati eredményét; - a kiesés időpontját, és amennyiben ismert ennek okát; - a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátumát és célját; - a törzskönyvet sorszámozni kell 5.1.3. A Főtörzskönyv A főtörzskönyvi részbe azok az ebek sorolhatók be, amelyek saját teljesítményük alapján megfelelnek valamennyi tenyészminősítési feltételnek, valamint szüleik és nagyszüleik ugyanazon fajta főtörzskönyvében vannak bejegyezve. 5.1.4. A Melléktörzskönyv A "Melléktörzskönyv"-i részbe kerülnek azon kutyák utódai, amelyek nem teljesítették, illetve nem felelnek meg a Tenyésztési Szabályzat és Tenyész-vizsga vizsgaszabályzat előírásainak, de a szülei rendelkeznek FCI. Származási lappal. A melléktörzskönyvi bejegyzéshez az egyednek meg kell felelnie a törzskönyvben megállapított szabályok szerinti azonosíthatóságnak, a fajta küllemi jegyeinek és a tenyésztési programban meghatározott teljesítményvizsgálati feltételeknek. A 32

melléktörzskönyvi bejegyzés kizárólag 3 generációig visszamenőleg ismert származású és fehér színű egyedekre vonatkozhat. 5.1.5. A Főtörzskönyv és a Melléktörzskönyv kapcsolata Azon utódok, amelyek a feltételek alapján a főtörzskönyvi részbe sorolhatóak, származási igazolást kapnak. Azon utódok, amelyek a feltételek alapján melléktörzskönyvi részbe jegyezhetőek, regisztrációs lapot kapnak. A regisztrációs lap csak az egyed azonosítására és nyilvántartására szolgál, regisztrációs lappal rendelkező egyedek tenyésztésbe nem vonhatók. 5.1.6. Törzskönyvezhető egyedek A SVÁJCI FEHÉR JUHÁSZKUTYA fajtába sorolás feltételrendszerét és az egyedek minősítését a BBS-KTK tenyésztési szabályzatában határozza meg. Fajtamegjelöléssel származási igazolás csak azon egyedekre állítható ki, amelyeket az Egyesület tenyésztési szabályzata alapján fajtához tartozónak elismer. 5.1.7. A törzskönyv formája kartoték, amelyet a törzskönyvezési vezető aláírásával és száraz bélyegzővel hitelesít. Ez képezi az alapját, egy számítógépes adatbázisnak, melyet évenként archiválunk. 5.1.8 A Svájci fehér juhászkutya törzskönyvet a BBS-KTK törzskönyvezési vezetője vezeti. A Törzskönyvek nem selejtezhetők! A törzskönyvezéskor a Tenyésztési Szabályzat előírásai az irányadók. A BBS KTK Egyesület támogatja a Magyarországon egységes FCI által elfogadott és támogatott törzskönyv és származási lap készítését és vezetését. A BBS-KTK az egységes Magyar törzskönyv, származási lap és regisztrációs lap készítésével a kinológiai szövetséget bízza meg. 5.2. A tenyészebek és tenyésztési programhoz szükséges utódaik nyilvántartása 5.2.1 Minden egyedet, amely teljesítette a tenyésztésbe vételi feltételeket a BBS-KTK nyilvántartásába regisztrálni kell a tenyésztésbe vétel előtt (Tenyész-eb bizonyítvány ld. 22. oldal) 5.2.2 Egy egyed azonosításának lehetősége és származásának ismerete még nem ad az egyed tenyésztési adatairól, örökítő képességéről, vagyis a tenyésztési értékéről tájékoztatást. A tenyésztési érték megállapítása céljából, valamint az utódok értékelhetősége érdekében az egyes állatokat tenyésztési ellenőrzés alá kell vonni. A tenyésztési ellenőrzés nem más, mint a tenyésztési adatok gyűjtése, összesítése és értékelése. Ez a törzskönyvezés egyik legfontosabb feladata. Az Egyesület törzskönyvező szerve gyűjti a fedezőkanok és tenyészszukák tenyésztési (fedeztetés, ellés, kiskutyák adatai) és teljesítményvizsgálati eredményeit. Törzskönyvezni kell, tenyésztési és teljesítmény ellenőrzés alatt kell tartani a tenyésztésbe állított összes fedezőkant. Törzskönyvezni kell azokat a szukákat, melyek a törzskönyvezés feltételinek megfelelnek, a tulajdonosa a törzskönyvezést és ellenőrzésben tartás kéri és az ezzel járó kötelezettségeknek eleget tesz. Az engedélyek megadása illetve visszavonása a BBS KTK tenyésztési szabálya szerint történik. Az engedélyezett kanok listáját BBS-KTK minden évben nyilvánosságra hozza. 33

A törzskönyvi nyilvántartásban tartott szukák listáját a BBS-KTK minden évben nyilvánosságra hozza. 5.3. A fedeztetés nyilvántartása A fedeztetést a törzskönyvvezető által kiadott fedeztetési jegyre (10. melléklet) azonnal fel kell vezetni. A fedeztetési jegy díját a törzskönyvező szerv minden év elején meghatározza, és hivatalos lapjában közzéteszi. A fedeztetési jegy díjat a fedező kan tulajdonosa fizeti az Egyesület részére számla ellenében. Mesterséges megtermékenyítés esetén a fedeztetési jegy mellé kell csatolna a sperma levevő állatorvos által kiadott azonosító nyomtatványt illetve a szukába a sperma beültetését végző állatorvos által kiadott nyomtatványt. A fedeztetési jegy 3 példányos, 1. példány a szuka tulajdonosáé, 2. példány a kan tulajdonosáé, 3. példányt a fedeztetéstől számított 15 napon belül a szuka tulajdonosának be kell küldeni az Egyesület részére. 5.4. Az alombejelentés A kölykezés bejelentése Az ellés bejelentésére "Alombejelentő" szolgál (11. melléklet.). A szuka tulajdonosának, illetőleg az alom tenyésztőjének az alom megszületése után 30 napon belül az alombejelentőt az Egyesület törzskönyvvezetőjének meg kell küldeni. A törzskönyvvezető és a tenyésztési vezető minden év végén a fedeztetési jegyzőkönyvek és az alombejelentők alapján a fedeztetési eredményeket és a tenyész eredményeket kanonként illetve szukánként összesíti. A tenyésztési idényben (naptári évben) végzett munkája áttekinthetősége érdekében elkészítik a Fedeztetési eredmények összesítése (az egyesület központi adatbankjából lehívható), valamint "Tenyész eredmények összesítése" (a megszületett egyedek száma) (az egyesület központi adatbankjából lehívható) elnevezésű kimutatást. Ezen kimutatásokat a kinologiai szövetségnek és a szükséges szerveknek elküldi. A megszületett kiskutyákat az azonosíthatóság érdekében 8 hetes korukig, de mindenképpen az alomellenőrzés előtt egy kamarai engedéllyel rendelkező állatorvos által microchip beültetésével tartósan meg kell jelölni. Az állatorvos a kiskutyákat a tenyésztő nevére regisztrálja, amit az új tulajdonosok azután állatorvosukkal a saját nevükre majd átregisztráltatnak. 5.5. A törzskönyvbevétel alapjaként szükséges alapbizonylatok - fedeztetési jegy 3. példánya (ld. 4.1.1 pont) - alombejelentő nyomtatvány (ld. 4.1.2 pont) - a szülők származási igazolásának fénymásolatai - a szülök származási igazolást kísérő teljesítményvizsgálati könyv fénymásolata - tenyész-eb bizonyítvány (ld. I./5.7.pont 22. oldal) 5.6. Származásellenőrzés módja: 34

5.6.1. Alomellenőrzés 5.6.1.1.Az alomellenőrzés általános szabályai Az alomellenőrzést a tenyésztésvezető vagy megbízottja végzi. Az alomellenőrzést elvégezni csak az alábbi feltételek megléte esetén szabad: - a kiskutyákat az anyával együtt kell bemutatni, amitől csak akkor lehet eltekinteni, ha az anyakutya elfogadható okból nem tud jelen lenni (pld. elpusztult) - a kiskutyák születését a szuka tulajdonosa/tartója az alombejelentő visszaküldésével bejelentette, - a kölykök microchip beültetése megtörtént - a kiskutyák microchipjét az alomellenőr leolvassa, - a kétes apaságú kiskutyák pontos származását DNS vizsgálattal kell megállapítani. - az alomellenőr megvizsgálja a kiskutyák fajtajellegét, fejlettségét, korra jellemző testsúlyát, higieniai körülményeit - a kiskutyák rendszeres féreghajtását és oltását kamarai engedéllyel rendelkező állatorvos igazolásával kell igazolni Az alomellenőrzés megtörténtét az alomellenőr jegyzőkönyvben rögzíti. Az alomellenőrzési jegyzőkönyvet az ellenőrzést követően 8 napon belül az Egyesület törzskönyvvezetőjének vissza kell küldeni. Aki az alomellenőrzés megtörténtét a szuka törzskönyvébe köteles bevezetni. 5.6.1.2 Az alomellenőrzés menete Az elkészített származási igazolást a BBS-KTK juttatja el a tenyésztési vezetőhöz. Az Egyesület tenyésztésvezetője köteles figyelembe venni a tenyésztő kérését az alomellenőr személyét illetően. Az alomellenőrzés időpontját a tenyésztővel együtt úgy kell megállapítani, hogy a kölykök 7-8 hetes korában történjen, de semmiképpen sem előtte. Származási igazolást csak az a kölyök kaphat, aki az alomellenőrzéskor jelen van. Kölyköt 8 hetes kor előtt eladni nem szabad. A származási igazolás megfelelő rovatába a microchip számot be kell írni vagy a vonalkódját el kell helyezni. Az alomellenőr aláírásával és bélyegzőjével igazolja a származási igazoláson az ellenőrzés megtörténtét. Az alomellenőr a chipszámokat az alomellenőrzési jegyzőkönyvbe is felvezeti. Az elhullott vagy fel nem lelhető kutyák származási igazolását a tenyésztési vezető köteles haladéktalanul a BBS-KTK-nak visszaadni. Meg kell tagadni az egész alom elfogadását akkor, ha az egyedek a fajtajellegnek nem felelnek meg, bármely kétség merül fel a fajtatisztasággal kapcsolatban. Ezen vitás esetben az alomellenőr nem adja át származási igazolásokat a kölykökre, a tényt jegyzőkönyvezi. Továbbá DNS vizsgálatot kezdeményez. 5.6.2. DNS vizsgálat szükségességének esetei A származás ellenőrzést minden esetben el kell végezni, ha a vélt származással kapcsolatosan vétlen vagy szándékolt tévedés gyanúja merül fel. A származás-ellenőrzés DNS vizsgálattal történik. A mintákat a származásellenőrzéshez állatorvossal kell vetetni, aki a kutya azonosítását kísérőiratban igazolja. 35

Ha a feltételezett származást a DNS vizsgálat eredménye alátámasztotta, akkor az ennek alapján készített származási igazolásokra a DNS vizsgálattal igazolt származás záradékot fel kell vezetni, amit a kiállító aláírásával és bélyegzőjével ellát. A vizsgálati eredményt az Egyesület a tulajdonostól bevonja és irattárban megőrzi. Az esetleges visszaélések megelőzése érdekében a DNS labor a vizsgálati eredmények egy másolatát az Egyesület törzskönyvvezetőjének is megküldi. Szankció: Bizonyítottan szándékos visszaélés esetén az elkövetőt az egyesületből ki kell zárni és fegyelmi eljárást kell indítványozni a kinológiai szövetségnél. 5.7. Tulajdonosváltozás bejelentése A tenyésztő köteles az eladott kölykök új tulajdonosát regisztráció végett bejelenteni az eladást követő 14 napon belül a BBS-KTK központi irodájába, ahol számítógépes nyilvántartásba kerül. Ehhez be kell küldeni a tulajdonosváltozást igazoló szerződést illetve a kutya származási igazolását a BBS-KTK-hoz, melybe a törzskönyvezési vezető rögzíti az új tulajdonos adatait, majd az új tulajdonos részére eljuttatja azt. Ennek célja a kereskedelem céljára történő eladás kiszorítása. Amennyiben az új tulajdonos adatainak az egyesület felé közlésévhez nem járul hozzá, úgy neki kiskutya nem adható. Minden egyéb tulajdonosváltozási esetben a régi tulajdonosnak kötelessége a változást bejelenteni a változástól számított 14 napon belül. Ehhez be kell küldeni a tulajdonosváltozást igazoló szerződést illetve a kutya származási igazolását a BBS-KTK-hoz, melybe a törzskönyvezési vezető rögzíti az új tulajdonos adatait, majd az új tulajdonos részére eljuttatja azt. 5.8. Felelősségek Tenyésztő felelősségei: - a kölykök microchippel való jelölése legkésőbb 8 hetes korig - a kölykök eladását követő 14 napon belül az új tulajdonos bejelentése, a származási igazolás beküldése a BBS-KTK részére a tulajdonos átírása céljából - tenyésztő tulajdonában levő kutya eladását követő 14 napon belül az új tulajdonos bejelentése, a származási igazolás beküldése a BBS-KTK részére a tulajdonos átírása céljából - tulajdonában levő kutyák elhullásának bejelentése és azok származási igazolásának visszaküldése a BBS-KTK részére 30 napon belül - fedeztetés bejelentése a fedeztetési jegy beküldésével a BBS-KTK részére 15 napon belül - kölykök születésének bejelentése az alombejelentő nyomtatvány beküldésével az alom születésétől számított 30 napon belül - a tenyésztési feltételeket teljesített ebek tenyész-eb nyilvántartásba vételéért (tenyész-eb bizonyítvány kiváltása) legkorábban a feltételek teljesültével, de legkésőbb a kutya tenyésztésbe vétele előtt - importált tenyészkutyák származási igazolásának honosítása tenyésztésbe vétel előtt BBS-KTK Egyesület felelősségei: - határidőn belül beérkezett alombejelentések esetén az alomellenőrzés és a származási igazolások kiadása 30 napon belül 36

- tulajdonos változás bejelentése esetén az új tulajdonos regisztrációja, a származási igazolás elküldése az új tulajdonos részére 30 napon belül - tenyész-eb bizonyítvány kérvényezése esetén a feltételeket teljesítő ebek tulajdonosának részére a kérvény beérkezésétől számított 30 napon belül a bizonyítvány kiállítása 5.9. A kinológiai szövetséggel kötött szerződésben vállat adatszolgáltatási rendet a BBS-KTK önmagára nézve kötelezőnek ismeri el. 5.10. A származási igazolás Származási igazolást csak azon egyedek utódai kaphatnak, amelyek főtörzskönyvbe be vannak jegyezve, származási lappal rendelkeznek és megfelelnek a BBS-KTK Tenyésztési szabályzatának és Tenyész-szemle szabályzatának feltételeinek. 5.10.1 A származási igazolás tartalmazza: - sorszámot; - a tenyésztőszervezet nevét, a törzskönyv megnevezését és az osztályba sorolást; - az eb születési dátumát, fajtáját és ivarát; - az eb megjelölésének módját, egyedazonosítóját és ismertetőjelét, valamint törzskönyvi számát; - a tenyésztő és a tulajdonos nevét és címét; - az eb származását legalább a dédszülői generációig visszamenőleg, az ősök törzskönyvi számát; - az eb és szülei, valamint nagyszülei minősítését, annak időbeni korlátait; - a kiállítás helyét és időpontját; - a szakmai munkáért felelős személy aláírását és a tenyésztőszervezet bélyegzőlenyomatát; - a származási igazolást kísérő teljesítményvizsgálati könyv sorszámát 5.10.2 A származási igazolásnak a tenyészeb tartási helyén rendelkezésre kell állnia. 5.10.3 A származási igazolásról másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni. 5.11. A törzskönyvezés szervezeti rendje és feladatai A BBS-KTK törzskönyvezési feladatait a törzskönyvvezető látja el. Szakmai munkáját az elnök koordinálja, az ő feladata az eredményes működés feltételeinek biztosítása. A BBS-KTK törzskönyvező szerve: A Törzskönyvezési vezető Törzskönyvezési vezető: Név: Belágyi Judit (5. sz. melléklet : aláírás minta) Cím: 2462 Martonvásár, Szent László u. 10. A BBS-KTK törzskönyv-vezetőjének feladatai - az törzskönyvezés egységes végrehajtása, - egyedi megjelölés (törzskönyvi egyedi azonosító szám) 37

- származás nyilvántartás - teljesítményvizsgálati adatok gyűjtése feldolgozása, - információs rendszer működtetése, - tagjaik törzskönyvezéssel kapcsolatos adatszolgáltatásának koordinálása. - tartja a kapcsolatot a származási igazolást kiállító szervezettel - felelős a törzskönyvön szereplő adatok valódiságáért - elszámolással tartozik a vezetőség felé - gondoskodik a törzskönyvezési szabályzat betartatásáról. - kötelese feltölteni a származási igazolások másolatát az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/A. paragrafusa szerinti országos elektronikus adatbázisba. 5.12. A törzskönyvi nyilvántartás rendszere Származási adatok nyilvántartása A származás nyilvántartás a rokoni kapcsolatok nyilvántartását szolgálja. Elemei a következők: - fedeztetés nyilvántartása - a megszületett kiskutyák azonosító jellel való ellátása - esetleges származás ellenőrzés DNS vizsgálattal - tenyészebek nyilvántartása Származási igazolások elszámolási rendje A tenyésztési vezető havonta elszámol a BBS-KTK-nél. Az elszámolási jegyzék a nyomtatványok között szerepel. Általános rendelkezések A tenyésztési vezető igazolványt és bélyegzőt kap a BBS-KTK-tól. A microchip leolvasót az Egyesület biztosítja, és az ő leltári tárgyát képezi. A kiskutyák elnevezése A kiskutyák elnevezése: kennelnév plusz a tenyésztő által választott egyedi név. Az egyedi név csak egyszer használható az adott kennelnév mellett. A származási igazolás kiállítása Adott egyed származásának igazolására a hiteles Származási igazolás szolgál, melyet az Egyesület szerződéses formában kíván kitöltetni. Származási igazolás csak ismert származású, pontosan azonosítható kutyára állítható ki. Származási igazolás a kutya tulajdonosának kérésére illetve a tenyésztésvezető engedélyével készíthető el és adható ki. A származási igazolás tulajdonjogot nem igazol. A származási igazolást az alombejelentő és a szuka ill. kan származási igazolásai alapján kell kitölteni. A származási igazolás kiváltásának módja Adott egyed származási igazolását a tulajdonos kérelmére az Egyesület szerződéses partnerével állíttatja ki és az Egyesület törzskönyvvezetője hitelesíti. 38

A származási igazolás akkor adható ki a tenyésztőnek, ha az annak díját már befizette. A származási igazolást a tenyésztő a tenyésztési felügyelőtől kapja meg az alomellenőrzés után. A befizetés számla ellenében történhet utánvétellel, készpénzzel vagy átutalással. Az átutalás megtörténtét bizonylattal kell a megrendelőnek igazolnia. A hitelesítés nélküli származási igazolás nem közhitelű, tartalma adatszolgáltatásra, továbbá feldolgozásra nem használható fel. A származási igazolás szabályos kitöltése A származási igazolás számítógéppel tölthető ki. A törzskönyvi szám első két karaktere a fajta megjelölésére szolgál, a fajtakódok listájáról kerül beírásra. (SFJ) Az utolsó két karakter a kutya születési évének utolsó két számjegye. A törzskönyvi szám után csupa nagybetűvel jön a név. Az azonosítót magánál az egyednél a név után kell beírni, az ősi soroknál közvetlenül a név alá. A születési dátumnál a hónapot ki kell írni, a napoknál egyjegyű számok esetén a tízesek helyére 0 kerül. A kutya neme kisbetűvel írandó. A színt és a jegyeket rövidítés nélkül kisbetűvel kell írni. A tenyésztőnél és a tulajdonosnál a nevet és a teljes címet be kell írni. A kitöltésnél az első két ősi sorban a törzskönyvi szám után a nevet csupa nagybetűvel kell írni, alatta feltüntetve, hogy melyik törzskönyvben szerepel az egyed. A törzskönyvi szám után nem szabad pontot tenni. Az egyedek neve előtti sorban azok teljesítményvizsgálati eredményeit fel kell tüntetni, helytől függően mindet, vagy csak a legfontosabbakat. A dátumnál a hónapot betűvel, rövidítés nélkül kell kiírni. A kiállító és a hitelesítő helyére nevet nem kell írni. Honosítás Külföldről származó kutyák származási igazolása Magyarországon csak honosítás után fogadható el hitelesnek. A honosítási igényt az Egyesület törzskönyvvezetőjének kell bejelenteni. A bejelentés a kutya származását igazoló ország hivatalos, eredeti törzskönyvével történik. A BBS-KTK az eredeti származási igazolást iktatja, azt a tulajdonos tovább használja. Fénymásolat alapján honosítás nem lehetséges. Honosítani csak az FCI által elismert származási igazolást lehet, amennyiben a kutya FCI tagországból származik. A származási igazolás hitelességét a törzskönyvvezető állapítja meg. Az egyed azonosítását a törzskönyvvezető vagy általa felkért szakember végzi el. Az ennek kapcsán felmerülő esetleges kiszállási költséget a megrendelő közvetlenül az azonosítást végző szakembernek téríti. A honosított származási igazolást a törzskönyvvezető készíti el. A honosítási díj beérkezése után a törzskönyvvezető visszaküldi a megrendelőnek az eredeti származási igazolást is. Tenyésztési ellenőrzésbe vétel A tenyésztési adatok egyedenkénti gyűjtésére és összesítésére a Törzskönyvi lap szolgál. A törzskönyvi lapok felfektetése A törzskönyvi lapok alapján adja ki az Egyesület törzskönyvét. Tenyészetenként (kennelenként) és egyedenként kell felfektetni. A törzskönyvi lapot a törzskönyvvezető fekteti fel. Az ő feladata a 39

törzskönyvi lapok naprakész vezetése is. Alapadatainak felfektetésére a hiteles származási lap szolgál. A törzskönyvi lapok adatainak gyűjtése számítógépen történik. Testméretek felvétele A helyesen felvett testméretek tárgyilagos adatokat nyújtanak a fejlettség, arányosság, fajtajelleg, nemi jelleg megítéléséhez és a küllemi bírálatoknál is fontos tényező. A testméretek felvétele nem kötelező, de amennyiben megtörtént úgy annak eredményét a törzskönyvi lapokra rá kell vezetni. A tenyésztési adatok gyűjtése A termékenyülési eredményeket a törzskönyvi lapon rögzíteni kell. A szaporasági adatok naprakész vezetéséért és az adatok hitelességért a törzskönyvvezető, az alomellenőr és a tenyésztő közösen felelős. Az adatok naprakész és valóságnak megfelelő vezetése esetén a hitelesítés a fedeztetési jegyzőkönyv és a törzskönyv megfelelő rovatában történik. Amennyiben az adatok nem naprakészek vagy nem felelnek meg a valóságnak, úgy a kérdéses adatok nem vehetők figyelembe és azokból kiállított származási igazolások nem hitelesíthetők és nem záradékolhatók. Hitelességi észrevételezés esetén a tenyészetet a törzskönyvezésből ki kell zárni amennyiben bizonyított a szándékoltság. Teljesítmény adatok nyilvántartása A teljesítményvizsgálatok célja a tenyészállatok tenyészértékének megállapítása. A teljesítményvizsgálatokat és az adatok gyűjtését az Egyesület a teljesítményvizsgálati szabályzatában rögzítettek szerint végzi. 5.13. A hitelesítés és záradékolás rendszere: A tenyésztési adatok hitelesítését a tenyésztési hatóság, vagy az általa megbízott szakmai szervezet végzi ellenőrzés alapján. A származási igazolásokat külön szükséges hitelesíteni. A hitelesítéssel megbízott szervezet csak a törzskönyvezéshez kötelezően előírt nyomtatványokon bejegyzett tenyésztési és teljesítményvizsgálati adatokat hitelesíti. Az adatok csak a hitelesítés után közhitelűek. Az adatok naprakészségét és pontosságát a törzskönyvezést végzőnek (törzskönyvezési vezető) és a tenyésztőnek együttesen kell biztosítani. Hitelesíteni kell: (törzskönyvezési osztályvezető) - a fedeztetési jegyzőkönyvbe, - a származási igazolásra, - a törzskönyvekbe, - a teljesítményvizsgálati jegyzőkönyvekbe bejegyzett adatokat. Záradékolás: Záradékkal kell ellátni a tenyészállatok származási igazolásait a tenyésztésbevételhez szükséges sajátteljesítmény vizsgálatok utáni minősítéskor. Tenyészthető vagy nem tenyészthető minősítést a származási igazolásra és a törzskönyvre is rá kell vezetni. 5.14. A zárás és adatszolgáltatás rendszere 40

Az egységes adatszolgáltatás érdekében a törzskönyvvezetőnek az éves törzskönyvezési munkáról az alábbi összesítő kimutatásokat kell elkészítenie: - Tenyészeredmény összesítő - Összesítő jelentés a fedeztetésekről - alomellenőrzési jegyzőkönyvek - Jelentés a hitelesített, záradékolt származási igazolások számáról, dátumáról, milyen célból lettek kiadva (negyedéves jelentés). 5.15. Kiesések nyilvántartása A tenyésztési engedély visszavonását és az elhullás tényét a törzskönyvi lapokra a dátummal együtt fel kell vezetni. Az elhullást a tenyésztő 15 napon belül köteles jelenteni a törzskönyvvezetőnek. A tenyésztési engedély megvonását a tenyésztésvezető szintén 8 napon belül köteles jelenteni a törzskönyvvezetőnek. 5.16. Állatvédelem Kutyakereskedelem Az FCI tagországok nagy igénye, érdeklődése miatt az FCI.1996. június 4-én Bécsben megtárgyalta kutyakereskedelem kérdését A következő döntés született. Az FCI elnöksége felszólítja tagállamait, hogy tenyésztőinek tiltsa meg, hogy kutyáikat és kölykeiket kereskedőknek vagy állatkereskedéseknek adják el. A BBS-KTK megtiltja tagjainak, hogy kutyáikat illetve azok kölykeit kereskedőknek vagy állatkereskedéseknek adják el. Amennyiben a BBS-KTK tenyésztőjéről bebizonyosodik hogy megszegi a tiltást, az Egyesület visszavonja tenyésztői engedélyét és kizárja tagjai sorából. Fentiek megelőzése érdekében a kölyökeladást a BBS-KTK nyilvántartja. A TENYÉSZTÉSI PROGRAMOT A BBS-KTK EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE 2014. JANUÁR 24- ÉN MEGTÁRGYALTA ÉS JÓVÁHAGYTA. Magyar Katalin, elnök 41