EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.1.26. COM(2016) 21 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a figyelembe vehető tőke fogalommeghatározása megfelelőségének az 575/2013/EU rendelet 517. cikke szerinti felülvizsgálatáról HU HU
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A FIGYELEMBE VEHETŐ TŐKE ÉS A SZAVATOLÓ TŐKE KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG... 3 3. A FIGYELEMBE VEHETŐ TŐKE FOGALMÁNAK ALKALMAZÁSI KÖRE... 4 4. A FIGYELEMBE VEHETŐ TŐKE FOGALMÁNAK MEGFELELŐSÉGE... 5 5. KÖVETKEZTETÉS... 5 2
1. BEVEZETÉS A korlátozott befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásokra vonatkozó tőkekövetelmények, az intézmények pénzügyi szektoron kívüli befolyásoló részesedésének prudenciális kezelése és az intézmények nagykockázat-vállalásának fogalommeghatározása, valamint annak korlátai 2013. december 31-ig a szavatolótőke 1 fogalmán alapultak. 2014. január 1-jétől a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: a tőkekövetelményekről szóló rendelet vagy CRR) által szabályozott, fent említett területeken a szavatoló tőke fogalma helyett a figyelembe vehető tőke fogalma használandó. A figyelembe vehető tőke fogalommeghatározása hatásvizsgálat lefolytatása nélkül került bevezetésre. Ezen okból az új rendszer végrehajtására azonban egy három éves átmeneti időszak vonatkozik, (amely 2016. december 31-én zárul) 2, és az új rendszert annak teljes végrehajtása előtt felül kell vizsgálni. A jelentés a tőkekövetelményekről szóló rendelet 517. cikkében lefektetett kötelemnek tesz eleget, amely szerint a Bizottság megvizsgálja, hogy megfelelő-e a figyelembe vehető tőkének a CRR második része III. címe céljára, valamint negyedik része céljára alkalmazott fogalommeghatározása, és erről adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés az Európai Bankhatóság (EBH) 2015. február 17-i véleményén alapul, amelyet az EBH a nemzeti illetékes hatóságokkal folytatott konzultáció után adott ki 3. 2. A FIGYELEMBE VEHETŐ TŐKE ÉS A SZAVATOLÓ TŐKE KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG A CRR 4. cikke (1) bekezdésének (71) albekezdése figyelembe vehető tőke néven új szabályozói tőkét vezetett be a rendelet második része III. címének és 97. cikkének alkalmazásában. E cikk szerint a figyelembe vehető tőke az alapvető tőke és a járulékos tőke összege. A figyelembe vehető tőkeként elismert járulékos tőke összege az átmeneti időszak végére nem haladhatja meg az alapvető tőke egyharmadát 4. 1 A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet európai parlamenti és a tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontja (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.). 2 A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 494. cikke (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.). 3 Az EBH véleménye a figyelembe vehető tőke fogalommeghatározása megfelelőségének az 575/2013/EU rendelet 517. cikke szerinti felülvizsgálatáról, 2015. február 17. (EBA Opinion on the review of the appropriateness of the definition of 'eligible capital' pursuant to Article 517 of Regulation (EU) N. 575/2013, 17 February 2015.) 4 A befolyásoló részesedés kiszámításának céljából használt figyelembe vehető tőke meghatározása némileg eltér a más célból használt figyelembe vehető tőke fogalommeghatározásától. 3
A figyelembe vehető tőke fogalma tehát korlátozóbb, mint a szavatoló tőkéé, amiatt, hogy a járulékos tőkének számító tőkeinstrumentumok egyharmados küszöböt meghaladó összege nem számít figyelembe vehető tőkének 5. Ezzel szemben a járulékos tőke szavatoló tőkeként való beszámítása nincs korlátozva; a szavatoló tőke nem más, mint az alapvető tőke és a járulékos tőke összege 6. A figyelembe vehető tőke fogalmát azért vezették be a tőkekövetelmény-rendeletbe, hogy a hitelintézeteket és a befektetési vállalkozásokat elriasszák attól, hogy járulékos tőke kibocsátásával kikerüljék a szabályozási korlátokat (vagyis például a további járulékos tőke kibocsátása lehetővé tenné ezen intézmények számára, hogy az alapvető tőke kibocsátása helyett a könnyebbik utat választva a partnereikkel szembeni kockázatukat vagy a befolyásoló részesedésük mennyiségét növeljék). A járulékos tőke minősége valójában alacsonyabb, mint az alapvető tőkéé. Ugyanakkor az alapvető tőkét a vállalkozás folytatása mellett is lehet a veszteségek elnyelésére használni, a járulékos tőkét viszont csak felszámoláskor. 3. A FIGYELEMBE VEHETŐ TŐKE FOGALMÁNAK ALKALMAZÁSI KÖRE 2014. január 1-jétől a figyelembe vehető tőkét szabályozói tőkeként alkalmazzák az alábbi célokra: 1. A pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedés prudenciális kezelésének meghatározása. Az új rendszerben a tőkekövetelmény-rendelet 89. cikke előírja, hogy az illetékes hatóságoknak két eltérő prudenciális szabályt kell alkalmazniuk a nem pénzügyi tevékenységeket folytató vállalkozásokban lévő befolyásoló részesedésekre: - megtiltja, hogy i. az ilyen befolyásoló részesedés meghaladja az intézmény figyelembe vehető tőkéjének 15 %-át, valamint ii. az ilyen befolyásoló részesedések összessége meghaladja az intézmény figyelembe vehető tőkéjének 60 %-át, - 1250 %-os kockázati súlyt alkalmaz a 15 %-os és 60 %-os küszöböt meghaladó összegekre. 2. A tőkekövetelmények meghatározása korlátozott befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató befektetési vállalkozások számára. A tőkekövetelmény-rendelet 95. cikke (1) bekezdésében, 96. cikke (1) bekezdésében és 4. cikke (1) bekezdése 2. pontjának c) alpontjában említett befektetési vállalkozásoknak a tőkekövetelményekről szóló rendelet 97. cikkében foglaltak szerint az előző évi fix általános költségeik legalább egynegyedének megfelelő, figyelembe vehető tőkével kell rendelkezniük. 3. A nagykockázat-vállalás meghatározása Egy intézmény kockázata egy ügyféllel szemben akkor tekinthető nagykockázat-vállalásnak, ha a tőkekövetelményekről 5 A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet európai parlamenti és a tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 71. pontja (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.). 6 A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet európai parlamenti és a tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 118. pontja (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.). 4
szóló rendelet 392. cikkében foglaltak szerint értéke eléri vagy meghaladja az intézmény figyelembe vehető tőkéjének 10 %-át. 4. Azon felső határ meghatározása, amely felett az intézmények nem vállalhatnak kockázatot egy adott ügyféllel szemben. A tőkekövetelményekről szóló rendelet 395. cikkében foglaltak szerint egy intézmény valamely adott ügyféllel szembeni kockázata eltérő rendelkezés hiányában nem haladhatja meg a figyelembe vehető tőkéjének 25 %-át. A tőkekövetelmény-rendelet 494. cikke szerint a figyelembe vehető tőke fogalmának alkalmazására 3 éves átmeneti időszak vonatkozik, amely 2014-ben kezdődött. 2014-ben még a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások a járulékos tőkét az alapvető tőke 100%-a mértékében számíthatták be figyelembe vehető tőkeként, 2015-től azonban a járulékos tőkét az alapvető tőke 75 %-ig számíthatták be, 2016-ban pedig az alapvető tőke 50 %-ig számíthatják majd be. Az átmeneti időszak végeztével az uniós rendszer az alapvető tőke egyharmadának mértékében fogja korlátozni a járulékos tőke figyelembe vehető tőkeként való beszámítását, ezzel az uniós előírások közelednek a nemrégiben kibocsátott, nagykockázat-vállalásra vonatkozó bázeli standardokhoz, amelyek kizárják, hogy a járulékos tőkét figyelembe lehessen venni a nagykockázat-vállalási szabályok céljából 7. 4. A FIGYELEMBE VEHETŐ TŐKE FOGALMÁNAK MEGFELELŐSÉGE A Bizottság az Európai Bankhatósággal (EBH) és a nemzeti hatóságokkal konzultált annak érdekében, hogy információkat szerezzen be az új rendszer intézményekre gyakorolt hatásairól. A figyelembe vehető tőke fogalom alkalmazásának első évében szerzett tapasztalatok nem vetettek fel különösebb aggályokat. Az EBH véleményében arra a megállapításra jutott, hogy nincs tudomása az intézmények által felvetett aggályokról a fogalom használatával kapcsolatban és semmilyen empirikus bizonyítékról sem, amely arra engedne következtetni, hogy a nagykockázat-vállalási szabályokban előírt új és szigorúbb szabályozói tőke káros hatással lenne az intézmények kockázatvállalására. Az értékelés eredményei azonban a mostanáig szerzett korlátozott tapasztalatokon alapulnak. Az új rendszert 2014 óta alkalmazzák és csak 2016-ban hajtják végre teljes körűen. Megfelelő adatgyűjtést csak az átmeneti időszak végén lehet végezni. 5. KÖVETKEZTETÉS A rendelkezésre álló információk elemzése során mostanáig nem merült fel semmilyen probléma, amely megkérdőjelezhetné a figyelembe vehető tőke fogalma használatának megfelelőségét a tőkekövetelményekről szóló rendelet második részének III. címe, valamint negyedik része és 97. cikke alkalmazásában. Ebben a szakaszban tehát nem tűnik indokoltnak a jelenlegi rendszert módosító jogalkotási javaslat benyújtása. 7 Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, A nagykockázat-vállalások mérésére és ellenőrzésére szolgáló felügyeleti keret, 2014. április, (Supervisory framework for measuring and controlling large exposures, April 2014) elérhető: http://www.bis.org/publ/bcbs283.pdf. 5
Ennek ellenére a Bizottság az Európai Bankhatósággal együttműködésben folytatja az új rendszer alkalmazásának ellenőrzését, és a begyűjtött adatok alapján mérlegelni fogja, hogy a figyelembe vehető tőke fogalommeghatározását fenn kell-e tartani. Az illetékes hatóságok által a figyelembe vehető tőke fogalmának alkalmazása terén az átmeneti időszak alatt szerzett tapasztalatok hozzá fognak járulni a Bizottság azzal kapcsolatos megfontolásaihoz, hogy helyénvaló lenne-e a jelenlegi rendszert módosítani. 6