HÁZIREND NAGYBAJOMI KOLPING KATOLIKUS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM. OM-azonosító:

HÁZIREND NAGYBAJOMI KOLPING KATOLIKUS SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM OM-azonosító: 200668 2018. 1

Tartalom 1. Bevezetés... 4 1.1. A házirend célja, feladata... 4 1.2. A házirend időbeli és térbeli hatálya... 4 2. A működés rendje... 6 2.1. Az intézmény munkarendje... 6 2.2. Tanítási rend... 7 2.3. Az egyéb foglalkozások rendje... 9 2.4. Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai... 9 2.5. Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja... 10 3. A tanulókkal összefüggő Szabályok... 12 3.1. Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok... 12 3.2. Óvó-védő intézkedések... 13 3.3. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények... 14 3.4. Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás... 16 3.5. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei... 17 3.6. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai... 17 3.6.1. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje... 18 3.7. Tantárgyválasztás... 18 3.8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások... 19 3.9. A diákkörök működésének szabályai... 23 3.10. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje... 23 4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei 25 4.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái... 25 4.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei... 26 4.3. A fegyelmi eljárás... 27 5. A tanulók jogai és kötelességei... 33 5.1. A tanulók jogai... 33 5.1.1. A tanulók észrevételezési, javaslattételi és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása. 36 5.1.2. A tanuló és a kiskorú tanuló szülője tájékoztatásának egyes szabályai... 36 5.2. A tanulók kötelességei... 37 5.3. Tanulói felelősökkel kapcsolatos szabályok... 38 2

6. Az egészséges életmódra nevelést szolgáló intézményi szabályok... 39 MELLÉKLETEK... 40 1. SZ. MELLÉKLET... 41 1. Iskolai védő, óvó előírások... 41 1.1. Védő-óvó előírások, melyeket a tanulók egészsége, testi épsége védelmében az iskolában tartózkodás során be kell tartani... 41 1.2. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy és elérhetőségének meghatározása, közzététele... 42 1.3. Baleset-megelőzési előírások, intézkedések baleset esetén... 42 2. SZ. MELLÉKLET... 44 2. Az iskolához tartozó létesítmények, helyiségek és eszközök használati rendje... 44 2.1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje... 44 2.2. A tehetséggondozó és a felzárkóztató foglalkozások rendje... 44 2.3. A számítógéptermek használati rendje... 44 2.4. A tanműhelyek, gyakorlati oktatótermek használata... 46 2.4.1. Kőműves és festő tanműhely rend- és munkaszabályzata... 46 2.4.2. A PÉK és CUKRÁSZ tanműhelyek rend- és munkaszabályzata... 47 2.4.3. A SZAKÁCS tanműhely rend- és munkaszabályzata... 49 2.5. A tornaterem használati rendje... 51 2.6. Az ebédlő használatának rendje... 53 2.7. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 53 3. SZ. MELLÉKLET... 54 3. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai... 54 Függelék... 58 Jogszabályi háttér... 58 3

1. Bevezetés 1.1. A házirend célja, feladata A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Megállapítja a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. A pedagógiai programmal és a szervezeti és működési szabályzattal, valamint a fenntartó döntéseivel együtt meghatározza az intézmény belső működését. A Házirendet: az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirendet a fenntartó ellenőrzi. Az intézmény adatai neve: Nagybajomi Kolping Katolikus Szakközépiskola és Kollégium székhelye: 7561 Nagybajom, Templom u. 5. alapítója és fenntartója 2007. augusztus 31-ig: Magyar Kolping Szövetség fenntartója 2007. augusztus 31-től: Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet felügyeleti szerve: Somogy Megyei Kormányhivatal Az iskola nagyobb tanulóközösségei a tanulók nagyobb közössége: egy osztály. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket. 1.2. A házirend időbeli és térbeli hatálya A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend elsősorban a tanulókra tartalmaz magatartási szabályokat, de egyrészt a pedagógusokra és más alkalmazottakra is tartalmazhat (például a helyiséghasználat rendjének meghatározásakor, vagy a jogorvoslati és kapcsolattartási szabályokban), másrészt a tanulókra 4

vonatkozó házirendi előírásokat a pedagógusoknak és más iskolai dolgozóknak is alkalmazni kell. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége. Előírásai értelemszerűen alkalmazandók a szülőkre (gondviselőkre), akik a tanulók törvényes képviselőiként gyakorolnak jogokat, illetve teljesítenek kötelezettségeket és az iskolát felkereső, az iskolával jogviszonyban nem állókra is, továbbá bizonyos kérdésekben a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekre is. Előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra is vonatkoznak, amelyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 5

2. A működés rendje 2.1. Az intézmény munkarendje Az iskola nyitvatartási ideje: 7:20-tól 18:00-ig. Ettől eltér a hétfői, szerdai és a pénteki nyitva tartás. Hétfőn és szerdán 19:40 óráig, pénteken 20:20 óráig tart nyitva az intézmény. A tanítás, nem számítva a szakmai gyakorlati foglalkozásokat, 8:00 órakor kezdődik. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletét. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. Szünetekben a felügyelő tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, jó idő esetén, az udvaron tartózkodhatnak. Az iskola területét az utca felé nem hagyhatják el, csak tanári engedéllyel. A szaktantermekben és a raktárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A tanuló tanítási idő alatt (elméleti és gyakorlati oktatásra is vonatkozóan) az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnök/igazgatóhelyettes/igazgató írásos engedélyével lehetséges. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia az osztályfőnökének. Tekintettel a buszközlekedésre, az elméleti tanórák 45 percesek a hatodik óráig, utána 40 percesek. A gyakorlati foglalkozások 60 percesek. Óra és szünetrövidítést rendkívüli esetekben az igazgató rendelhet el. A munkarenddel kapcsolatos, kollégistákra vonatkozó szabályok A kollégistáknak reggel 6:45-kor van ébresztő. Az ügyeletes nevelő egyszer szól a diákoknak. Szükség esetén ezután ők egymást figyelmeztetik. Ezzel erősítjük az önfegyelmet, az akaratot és az egymásra figyelést is. Reggeliig rendet raknak szobájukban, felöltöznek, megtisztálkodnak, és szükség szerint összepakolják az aznapra szükséges felszerelésüket. 7:30 percig elhagyják a kollégium épületét. A kollégium nyitva tartásának ideje: vasárnaponként 16:30 órától, hétfőtől csütörtökig 18 órától másnap reggel 7:30 óráig. A tanulók ez idő alatt az ügyeletes nevelővel tartózkodhatnak a kollégiumban. Az éjszakai ügyeletes nevelő reggel bezárja a kollégiumi hálókat az érték- és vagyonvédelem, valamint az önfegyelem erősítése érdekében. A hálókba csak 18:00 óra után szabad ismét bemenni. A tanulók egymás hálójába nem mehetnek be! Közösségi együttlétekre az aulában és az udvaron van lehetőség. Aki ezt megszegi, osztályfőnöki figyelmeztetésben, illetve a számára 6

következő fokozatban részesül. Ha takarodó után (22-07 óráig) a tanuló az ellenkező neműek hálójában tartózkodik, nevelőtestületi megrovást kap. A nyugodt éjszakai pihenéshez minden diáknak joga van. Aki társait ebben akadályozza, a fokozatosság elvének betartásával büntetésben részesül. A kollégiumból rendszerint pénteken az utolsó tanítási óra után lehet hazautazni, és vasárnap 16:30-20 óra között kell visszaérkezni. Ettől eltérő esetben az iskola időben értesíti a diákokat és gondviselőjüket, illetve ugyanezt szükség esetén a gondviselőnek is meg kell tennie az iskola felé. 2.2. Tanítási rend A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább tizenöt perccel az iskolában, illetve a gyakorlóhelyen kell lenniük. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 8:00 8:45 szünet: 8:45 9:00 2. óra: 9:00 9:45 szünet: 9:45 9:55 3. óra: 9:55 10:40 szünet: 10:40 10:50 4. óra: 10:50 11:35 szünet: 11:35 11:45 5. óra: 11:45 12:30 szünet: 12:30 12:40 6. óra: 12:40 13:25 szünet: 13:25 13:45 7. óra: 13:45 14:25 szünet: 14:25 14:30 8. óra: 14:30 15:10 szünet: 15:10 15:15 9. óra: 15:15 15:55 A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi. A tanulók kötelesek a tanóra kezdete előtt két perccel a következő foglalkozás helyszínéül szolgáló tanterem közvetlen közelében tartózkodni. Ebédszünet: a hatodik órát követő szünetben. A tanítás reggel 8:00 órától 15:55 óráig tart. Az egyéb foglalkozások legkésőbb 17:30- kor befejeződnek. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. A tanítási órák rendje A tanítási órák belső rendjét a szaktanár határozza meg. Tanítási óra alatt a tanuló nem tartózkodhat az oktatási helyiségen kívül. A tanuló fegyelmezetlen magatartásával senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe, és nem akadályozhat a tanulásban. 7

Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. A tanítási órákon étkezni tilos. A gyakorlati oktatás a gyakorlati órarend szerint folyik. A tanév munkarendjében meghatározott tanítás nélküli munkanapok a gyakorlati oktatásra is vonatkoznak. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor az elméleti képzési napokon; a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező, a tanuló tanulmányok alatti vizsgája és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain. Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül. Foglalkozások közötti szünet a gyakorlati oktatásban: 12:00-12:30 A gyakorlati oktató ettől eltérő időpontban a gyakorlati oktatásvezető engedélyével adhatja ki a gyakorlati foglalkozások közötti szünetet. A gyakorlati foglalkozáson a tanulónak munkavégzésre alkalmas állapotban és tiszta munkaruhában kell megjelenni. A munkaruha tisztításáról a tanuló köteles gondoskodni. Piszkos munkaruhát az iskolai szekrényben hagyni tilos. A tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással megszervezett gyakorlati oktatás esetén a tanuló köteles betartani a gyakorlóhely szabályait. Az intézmény kapcsolattartóján keresztül a foglalkozási napló alapján tájékozódik a tanuló által végzett gyakorlati tevékenységről. A kollégiumi foglalkozások rendje A kollégisták 14:30-tól 16:00 óráig tanulószobai foglalkozáson vesznek részt, ahol felkészülhetnek a másnapi óráikra, illetve elmélyíthetik az aznap tanultakat pedagógus, vagy kollégiumi nevelő segítségével. A kollégista tanulóknak a beosztott pedagógusok (kollégiumi nevelő) kollégiumi csoportfoglalkozásokat tartanak hetente egy alkalommal a 46/2001. OM rendelettel kiadott kollégiumi foglalkozások keret-terve szerint elkészített kollégiumi foglalkozási terv alapján. A kollégiumi foglalkozások időpontja az órarendben meghatározott nap 18-19 óra közötti időpont. A kollégiumi foglalkozásokról csoportnaplót vezetnek. A sajátos nevelési igényű kollégista tanulókat egyéni fejlesztési terv alapján a gyógypedagógus fejleszti. Az elvégzett munkáról és a haladásról egyéni fejlesztési naplót vezet. Kollégisták hétfőtől csütörtökig csak 17 óra után kaphatnak kimenőt. Sötétedés után a kollégisták nem tartózkodhatnak felügyelet nélkül az intézményen kívül, a téli 8

időszámítás idején a kimenő ideje az utolsó óra és a délutáni tanóra közötti szünet. Délután is biztosítani kell a diákoknak a megfelelő szünetet a mozgásra és az uzsonna elfogyasztására. 2.3. Az egyéb foglalkozások rendje Az egyéb foglalkozásokon való tanulói részvétel a szakszolgálatok szakvéleményében és szakértői véleményében előírt fejlesztő foglalkozások kivételével önkéntes. Az egyéb foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. Az egyéb foglalkozások között minimum tíz perc szünetet kell tartani. Annak a tanulónak, aki a szakszolgálatok szakvéleményében vagy szakértői véleményében foglaltak szerint fejlesztő foglalkozáson való részvételre kötelezett, e foglalkozásokról történő távolmaradását igazolnia kell. A mulasztás a kötelező tanórai foglalkozásokkal esik azonos megítélés alá. Az iskolában tanítási idő után az intézményvezetővel való egyeztetést követően, beleegyezésével iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 17:45 óráig befejeződik, valamint hogy pedagógus felügyelete mellett történik. Az egyes egyéb foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények után a tanterem takarítását a pedagógus felügyeletével a rendezvényt szervező osztály végzi. Az egyéb foglalkozások fakultáció, szakkör, versenyfelkészítés, érettségi felkészítő, tehetséggondozó és felzárkóztató stb. foglalkozások rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza. 2.4. Elméleti és gyakorlati oktatási helyiségek használatának szabályai Minden tanuló köteles a villamos energiával, fűtéssel, az ivóvízzel takarékoskodni, az intézmény berendezéseire, használati tárgyaira vigyázni, azok épségének megőrzésére társait is figyelmeztetni. Az iskola épületében, a tornaterem öltözőiben tilos balesetveszélyesen közlekedni, saját és mások testi épségét veszélyeztető tevékenységet folytatni. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermek, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A tantermekbe, szaktantermekbe, gyakorlati oktatás helyiségeibe csak a szaktanár, illetve gyakorlati oktató engedélyével és kizárólag szaktantárgyi felszereléssel lehet belépni. 9

A gyakorlati termekben a tanuló köteles tisztán, rendben tartani munkahelyét, szerszámait és eszközeit. A gyakorlati foglalkozások közötti szüneten kívül a termet rövid időre csak a gyakorlati oktató engedélyével hagyhatja el. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek, gyakorlati termek ajtaját zárva kell tartani A tanteremben tartott utolsó tanítási óra után a pedagógus felügyeletével a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A pedagógus feladata figyelni arra, hogy a tantermet a tanulók rendben hagyják el. Az iskola oktatási helyiségeit a tanítás befejezését követő időszakban zárva kell tartani. A helyiségekből való távozáskor gondoskodni kell az ablakok bezárásáról és az áramtalanításról. Az évközi tanítási szünetekben és a nyári szünet ideje alatt a diákok csak az ügyeleti napokon tartózkodhatnak az iskola épületében. Ettől eltérni csak az intézményvezető előzetes írásbeli engedélyével lehet. Az iskola felszereléseit, eszközeit az iskolából kivinni tilos. Kivételes esetben kivihetők, de csak az igazgató írásos engedélyével, amelynek egy példánya szállítójegyként a kölcsönvevőnél marad, egy példányát pedig az intézményvezető-helyettesnél le kell adni. Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskolához kapcsolódó területek használatának rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza. 2.5. Az elektronikus naplóhoz való szülői hozzáférés módja Az iskolában használt elektronikus napló adataiba a szülő/gondviselő az online felületen az iskola által számára szülői jogon biztosított jelszó használatával beletekinthet, továbbá a napló szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon hitelesített papíralapú másolatát is megtekintheti az iskola tanári helyiségében az osztályfőnökkel megbeszélt időpontban illetve a fogadóórán. Az intézmény a hiányzások, a haladási napló és az érdemjegyek vezetésére DINA elnevezésű elektronikus naplót használ. A program internetkapcsolattal érhető el. A tanulók és a szülők a tanév első szülői értekezletén kapják meg a rendszergazdától a tanuló nevére szóló belépési azonosítókat, amelyek egy sorszámot és a diák tanulói azonosítóját tartalmazzák. Az azonosítók segítségével a diák és a szülő is be tud lépni az elektronikus naplóba. A szülő az elektronikus napló, üzenő rendszerén keresztül is fel tudja venni a kapcsolatot az iskolával. Az üzeneteket a rendszergazda figyeli. 10

A szülő otthoni internetes kapcsolat hiányában az intézmény informatika termében kap lehetőséget az elektronikus napló megtekintésére. Az iskola írásbeli tájékoztatási kötelezettségeinek egy részét is az elektronikus naplón keresztül teljesíti. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről legalább öt nappal az esemény előtt. E mellett, az osztályfőnökök papír alapon is értesítik a szülőket a szülői értekezletről. 11

3. A tanulókkal összefüggő Szabályok 3.1. Az iskola biztonságos működése érdekében meghatározott szabályok Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanulónak a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez illetve jogai gyakorlásához nem szükséges vagyontárgyaiban bekövetkezett értékveszteségekért, kivéve, ha azt a tanuló az iskolába érkezéskor az osztályfőnökének vagy az intézményvezető által kijelölt pedagógusnak megőrzésre leadja. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja (ingyenes letét). Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Az iskolába tilos behozni minden olyan eszközt, amely a tanóra és a foglalkozások rendjének jelentős megzavarására, személyhez fűződő jog megsértésére kifejezetten és célzottan alkalmas, a többi tanulót tankötelmének teljesítésében akadályozza, vagy ártalmas az egészségre és a testi épségre. Amennyiben ilyen tárgy birtoklására fény derül, a tanuló köteles azt jelenteni illetve átadni a pedagógusnak, aki az elvett tárgyat zárható szekrénybe helyezi el, és haladéktalanul értesíti arról a tanuló szülőjét annak közlésével, hogy az elvett tárgyat mikor veheti át. E cselekmény, fegyelmező, vagy fegyelmi intézkedést von maga után. Elméleti órákon, gyakorlati foglalkozásokon és iskolai rendezvények alatt mobiltelefon, okostelefon (smartphone), tablet, ipod, walkman, MP3-, MP4-lejátszó és bármilyen hordozható digitális lejátszó vagy más, a tanítás-tanulás jelentős megzavarására alkalmas eszköz használata tilos. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. Amennyiben mégis előfordul, akkor a tanár elveszi a telefont, melyet csak az aznapi tanítás végén adhat vissza. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, napraforgómag, kártya, dohány, szeszes ital, gyúlékony vegyszer, robbanószerek. A tanulók a gyakorlati oktatáshoz sem vihetnek be saját tulajdonú munkaeszközt és gépet (kézi szerszámokat, kisgépeket) A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. 12

A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg: a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított öthavi összegét. A tanulószerződéssel gyakorlati oktatásban résztvevő tanulóra vonatkozó kártérítési szabályok: A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője (iskola/gazdálkodó szervezet) a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére felelősségbiztosítást köteles kötni. 3.2. Óvó-védő intézkedések Tanulóinknak a tanév megkezdésekor tűz- és balesetvédelmi oktatáson kell részt vennie, amelynek során fel kell hívni a figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. Ezen kívül természetismeret, informatika, testnevelés, idegen nyelv, tantárgyakból balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amit a tanulók aláírásukkal igazolnak. A gyakorlati oktatásban résztvevők a gyakorlati képzéshez kapcsolódó munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a munkavégzés eszközeiben, körülményeiben történő változás esetén 13

megismételnek. A gyakorlati oktatás során az iskola gondoskodik a szerszámok, gépek, eszközök munkavédelmi törvényben megfogalmazott biztonságos üzembe helyezéséről, a rendszeres felülvizsgálatáról és karbantartásáról, amelynek részletes szabályait az iskola munka és tűzvédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján, tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben kedvezményes étkeztetés, útiköltségtérítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. A pedagógusok a védő, óvó előírások figyelembevételével és igazgatói engedéllyel vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. Az iskolai gyakorlati oktatáshoz a tanműhelybe nem vihető be saját tulajdonú eszköz, gép. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden diák számára kötelező. Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a szervezeti működési szabályzat előírásainak megfelelően, összhangban az egészséges életmódra vonatozó támogató intézményi munkarenddel a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend 1. sz. melléklete tartalmazza. Az óvó, védő előírásokat az iskola pedagógiai programjában foglalt teljes körű egészségfejlesztési programban szereplő tartalmi követelményekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni. 3.3. Pedagógiai programhoz kapcsolódó iskolán kívüli rendezvények A tanulmányi kirándulásokon, amelyeket az iskola a pedagógiai programjában előírtak alapján szervez, az iskola minden tanulójának részt kell vennie. Indokolt esetben a szülő 14

kérésére (pl. egészségügyi ok) az osztályfőnök adhat felmentést a részvételi kötelezettség alól. A felmentés megadásáról a szülőt értesíteni kell. Osztálykirándulások az iskola éves munkatervében rögzített időpontokban lehetnek, ha az osztály tanulóinak szülei írásban vállalják a kirándulás költségeit. A kirándulást az igazgató engedélyezi. A kirándulócsoport a gyülekezési helytől a visszaérkezés helyéig a kísérő tanár felügyelete alatt áll. A csoport tagjai együtt utaznak, túráznak, megnézik a nevezetességeket. A csoportból eltávozni csak akkor lehet, ha a kísérő tanár megengedi. Az iskola által szervezett, kötelező és szabadon választható iskolán kívüli rendezvényeken, programokon a tanulóknak a kulturált viselkedés általános szabályai szerint kell részt venniük, az iskolában is érvényes magatartási szabályokat kell betartaniuk. A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának, vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló. Minden rendkívüli eseményt (baleset, tűz, hiányzás) azonnal jelenteni kell a kirándulást vezető, illetve a rendezvényen felügyelő tanárnak. A tanulónak csak rendkívül indokolt orvosi igazoláson vagy méltányossági alapon elbírálható szülői kérésen alapuló esetben lehet megengedni, hogy a tanulmányi kirándulás helyett az iskola más tanórai foglalkozásán vegyen részt, vagy a kötelező iskolai rendezvényről távol maradjon. A tanulóknak magatartásukkal és hangnemükkel ki kell fejezniük nevelőik, a rendezvényen résztvevők és egymás iránti tiszteletüket. A trágár beszéd és a káromkodás (istenkáromlás) a fokozatosság elvének betartásával büntetendő. A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet jelentsenek. Ügyelni kell a tisztaságra, és tevőlegesen is meg kell azt őrizni, illetve teremteni. A tanulók reklám, illetve üzleti tevékenységet nem folytathatnak! Szexuális tevékenység vagy arra utaló magatartás tilos! A résztvevők engedélye nélkül tilos bármilyen módon (hang, videó, fénykép) felvételt készíteni. A Nagybajomi Kolping Katolikus Szakközépiskola és Kollégium tanulói, kollégistái az intézményen, kollégiumon és tanítási időn kívül is kötelesek az iskola szellemiségéhez és a Pedagógiai Programban megfogalmazott értékrendhez méltóan viselkedni. Ezzel ellentétes magatartás a házirend súlyos megszegésének minősül. 15

3.4. Térítési díjakkal, tandíjjal kapcsolatos szabályozás Az oktatással összefüggő térítési díjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként a fenntartóval való egyeztetést követően az iskola igazgatója dönt. A térítési díjakkal és tandíjakkal kapcsolatos szabályozásról a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 3436. -a szerint a fenntartó szabályozása alapján az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt az intézményvezető kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét. Térítési díjköteles: a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt, az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a köznevelési közfeladatok, a független vizsga, az érettségi bizonyítvány megszerzése, vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája, a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga Tandíjköteles: a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, A térítési és tandíj a fenntartó által meghatározott keretek között a tanulmányi eredménytől függően és a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető az alábbiak szerint: az első félévben elért 3,5-es tanulmányi eredmény esetén a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak a második félévre eső tandíja 40 %-kal csökken az első félévben elért 4-es tanulmányi eredmény esetén a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak a második félévre eső tandíja 50 %-kal csökken 16

az első félévben elért 4,5-es tanulmányi eredmény esetén a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak a második félévre eső tandíja 60 %-kal csökken Az erről szóló tájékoztatást a tanév megkezdésekor az iskola a honlapján is közzéteszi. A térítési díjakat minden hó 10. napjáig, vizsgadíj esetén a jelentkezést követő 15 napon belül kell befizetni az iskolatitkárnál. Az étkezési térítési díjak megfizetésének egyes szabályai Az étkezési térítési díjakat havonta utólag, minden hó 10. napjáig kell befizetni átutalással, vagy az iskolatitkárnál készpénzben az intézmény pénztárába. Utóbbira az intézmény gazdasági irodájának ügyfélfogadási idejében van lehetőség. A befizető nyugtát kap a befizetés megtörténtének igazolására. Az élelmezésért felelős ügyintéző gondoskodik a hiányzások esetén történő túlfizetés elszámolásáról és a térítési díj esetleges visszafizetéséről. Huzamosan tartó hiányzás esetében a tanuló, vagy szülője köteles betelefonálni az intézménybe, az adott időszakra szóló élelmezési ellátás lemondása miatt. Ennek hiányában, a fent említett időintervallumra vonatkozóan is ki kell fizetnie a hiányzó tanulónak a térítési díjat. Adott napra megrendelt étkezési térítési díjat csak abban az esetben nem számolunk el, ha az étkezést a tanuló vagy szülője legalább egy nappal előre az élelmezésért felelős ügyintézőnél lemondja. 3.5. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Intézményünk a tanulók részére nem tud biztosítani szociális ösztöndíjat. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulót szociális támogatásban részesítheti. 3.6. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai A tankönyvellátás rendjében tan évente az alábbi területekre térünk ki: az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak köre, a jogosultság igazolásának módja, a tankönyvellátással összefüggő feladatok, határidők, a tankönyvellátásban közreműködők feladatai: igazgató, tankönyvfelelős, könyvtáros, osztályfőnökök, szaktanárok. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 17

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az ingyenes tankönyvek az iskola tankönyvtári állományába kerülnek. Az ingyenes tankönyvhöz a tanulók kölcsönzés útján jutnak. Az iskolai tankönyvkölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést (amortizáció). A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a tanuló/szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni. 3.6.1. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás, tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente dönt a nevelőtestület. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. A tankönyvtámogatásba beszámít a tartós könyvhasználat. 3.7. Tantárgyválasztás Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. Kilencedik évfolyamon első idegen nyelvként választható az angol és a német nyelv. Középszintű érettségi vizsga esetében választható vizsgatárgyként megjelölhető intézményünkben az informatika, a katolikus hittan és a testnevelés vizsgatárgy. Ennek megfelelően az informatika, a hittan és a testnevelés tárgyakból biztosítjuk az előírt óraszámot az érettségi vizsgára való felkészüléshez. A tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen, tizennyolcadik életévét betöltött tanuló esetén maga a tanuló, a szülő egyetértésével minden 18

év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. Heti két alkalommal kötelező tanulóink számára a hittan tantárgy tanulása. 3.8. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, gyakorlati foglalkozásokról, valamint az egyéb foglalkozásokról igazolni kell. A kivételes helyzetektől eltekintve a mulasztást kiskorú esetén a szülő (gondviselő), vagy nagykorú tanuló az osztályfőnöknek előzetesen, de legkésőbb a mulasztás napján telefonon vagy e-mailen köteles bejelenteni. Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni és a szülővel alá kell írattatni. Előzetes kikérő kell az előre látható távolmaradásra. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható: a tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra, az osztályfőnöktől, igazgatóhelyettestől, igazgatótól a tanuló beteg volt, és azt megfelelően igazolta (naplószámmal ellátott orvosi igazolással (amennyiben a tanuló ellenőrzője az osztályfőnöknél maradt), kórházi zárójelentéssel, de elsősorban a mulasztást az ellenőrző könyvben igazolja a háziorvos, szakorvos). Tanulószerződés keretében folyó gyakorlati oktatás keretében táppénzre jogosító orvosi igazolás szükséges, a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Gyakorlati foglalkozásról történő mulasztás esetén a tanuló gyakorlati képzést folytató szervezetnek is bemutatja az igazolását. A tanuló órái, egyéb foglalkozásai igazolatlannak 19

minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. Amennyiben az igazolás bármely esetben külön dokumentummal történik, a szülőnek azt az ellenőrző könyvben is igazolnia kell. Nagykorú tanuló esetén a mulasztások igazolásával kapcsolatban a szülőnek, gondviselőknek biztosított jogokat és kötelezettségeket a nagykorú tanuló gyakorolja. Ha a tanóráról való távolmaradás az iskola vagy az osztályközösség érdekeit szolgálja (pl. versenyen való részvétel, iskolai rendezvény), akkor a mulasztást az osztályfőnök igazoltnak tekinti. Szaktanár és gyakorlati oktató csak saját órájáról, foglalkozásáról szakmai, pedagógiai indokkal vagy az iskolaközösség érdekében előzetes egyeztetést követően engedheti el a tanulót, és igazolhat mulasztást az osztályfőnöknél. A várható távolmaradásra vonatkozó kikérőket (sportegyesület, kulturális csoport, külföldi utazás stb) függetlenül az utazás időtartamától az osztályfőnöknek kell bemutatni a távolmaradás megkezdése előtt legalább három nappal. A három napnál hosszabb távolmaradást az intézmény vezetője engedélyezheti. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, egyéb foglalkozásról, az órát, foglalkozást tartó nevelő a késés tényét, idejét az osztálynaplóba vagy az egyéb foglalkozási naplóba bejegyzi. A késések időtartamát össze kell adni, és amennyiben az eléri a tanóra, gyakorlati foglalkozás, egyéb foglalkozás teljes időtartamának megfelelő számú percet, igazolt, vagy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról, gyakorlati és egyéb foglalkozásról. A mulasztásokra vonatkozó szabályok azokra az iskolai szervezésű rendezvényekre is vonatkoznak, amelyeken a tanulók részvétele kötelező. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás igazolatlanságán felül is fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, amelyet a magatartásjegynek is tükröznie kell: 10 óra esetén a magatartás jegy legfeljebb 4 lehet, 20

20 óra esetén a magatartás jegy legfeljebb 3 lehet, 30 óra felett a magatartás jegy legfeljebb 2 lehet. Tanköteles tanuló hiányzása Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlanul hiányzik, az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire. Ha a tanköteles korú, és a nem tanköteles kiskorú tanuló az értesítést követően ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermek jóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak a száma eléri a tíz órát, az iskola értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szolgálatot Ha az igazolatlan órák száma eléri a harmincat, az iskola tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot és ismételten a gyermekjóléti szolgálatot. Gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot. Ha az igazolatlan mulasztás 30 óra felett van, tanköteles korú tanuló esetében fegyelmi eljárást kell kezdeményezni Nem tanköteles tanuló hiányzása Ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlanul hiányzik, az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. Az értesítésben felhívja a szülő figyelmét az ismételt igazolatlan hiányzás következményeire. A nem tanköteles kiskorú tanuló az értesítést követően ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermek jóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan hiányzása eléri a tíz órát (egy tárgy esetén az ötöt) az osztályfőnök ajánlott levélben köteles a szülőt értesíteni. Ha az igazolatlan órák száma eléri a harmincat, a tanulót törölni kell az iskola tanulóinak sorából. A tanulói jogviszony automatikusan megszűnik. A hiányzások tanulmányokat érintő következményei 21

Ha a közismereti tárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri az éves óraszám 30 %-át, a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 %-át, a gyakorlati oktatás 20 %-át, illetve az évi 250 órát, és emiatt a tanuló teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, 1 hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazoltatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Amennyiben igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Amennyiben igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. A tanulónak a késést igazolnia kell. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 1 A nevelőtestület az osztályozó vizsgát akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak a száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. 22

3.9. A diákkörök működésének szabályai Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök hozhatóak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével az éves munkaterv elfogadása és a tantárgyfelosztás jóváhagyása alapján a nevelőtestület dönt. Az egyes diákköri foglalkozások idejéről, helyéről és a foglalkozást tartó pedagógus nevéről az iskola honlapján, hirdetőtábláján és a tanáriban kell az érdeklődőket tájékoztatni. A honlapon a foglalkozást tartó pedagógus nevét csak annak kifejezett hozzájárulása esetében lehet közölni. Emellett a tanári szobában a pedagógusok számára mindig rendelkezésre áll elektronikus formában az egyéb foglalkozásokon részt vevő tanulók névsora is. 3.10. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje Az iskolában az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tantárgyi programjainak kimeneti elvárásaiként meghatározott továbbhaladási feltételek alkotják. A szakmai tárgyak követelményeit az intézmény Pedagógiai Programjának 3. sz. melléklete, a közismereti tantárgyak követelményeit az intézmény Pedagógiai Programjának 1. és 2. sz. mellékletei tartalmazzák. A tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontjait az igazgató az éves munkatervben jelöli meg. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét az iskola igazgatója határozza meg a jogszabály adta keretek között, s hirdetmény formájában az iskola honlapján, a tanulói tájékoztatás fórumain és az osztályfőnökök útján a tanulók és szüleik tudomására hozza a vizsga lebonyolítását megelőzően negyven nappal, a jelentkezési lap formátumának csatolásával. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatainak megállapításához a házirend 3.8. alfejezetében felsorolt esetekben ( A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások ) vagy, ha a tanórai foglalkozások alól felmentették. 23

A tanuló az osztályozó vizsgára írásban jelentkezik a vizsga lebonyolítását megelőzően 15 nappal, az igazgatóhoz benyújtott jelentkezési lapon, mely az iskola honlapján is megtalálható. 24

4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei 4.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, szakmai, sport- és kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: osztályfőnöki dicséret, szaktanári dicséret, szakoktatói dicséret, nevelői dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret, Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalmukért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a végzős tanuló, aki kiemelkedő tanulmányi eredményt, országos szakmai versenyeken helyezést ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a ballagási ünnepélyen vehet át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A tanulók jutalmazására a tanulók gyakorlati képzőhelye is javaslatot tehet, illetve részt vehet a tanulók jutalmazásában. Ezekben az esetekben a gyakorlati képzőhely javaslata alapján a jutalmazásról a nevelőtestület dönt. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget, csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséretet nyilvánosságra kell hozni. Ez történhet az iskolai hirdetőtáblán, az iskola honlapján, osztályfőnöki órán, tanévzáró ünnepélyen, illetve nevelőtestületi értekezleten. A dicséretről és a kihirdetés módjáról a szülőt értesíteni kell. 25

Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai kis értékű tárgyjutalomban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka tanévenként kerül jutalmazásra a tanévzáró ünnepségen. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: kiemelkedő tanulmányi eredmény, példamutató szorgalom, hiányzásmentes tanév, versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, kiemelkedő sporttevékenység, Kolping szellemiségében végzett tevékenység (karitatív munka, diáktárs tanulásának rendszeres segítése, keresztény egyházakat segítő tevékenység). Osztályközösségek jutalmazásai Csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget. Formái: jutalom-kirándulás, kulturális hozzájárulás. 4.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulói jogviszonyából fakadó lényeges kötelezettségeit a tanulmányok teljesítését ide nem értve folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. A fegyelmező intézkedések formái: szóbeli figyelmeztetés írásbeli figyelmeztetés: o szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás; o szakoktatói (gyakorlati oktatói) figyelmeztetés, intés, megrovás; o osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás; o igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás; o nevelőtestületi figyelmeztetés. 26