GYAKORNOKI SZABÁLYZAT

GYÖNGYVIRÁG ÓVODA SZÉKESFEHÉRVÁR KINDERGARTEN MAIGLÖCKCHEN SZÉKESFEHÉRVÁR, POZSONYI ÚT 2. GYAKORNOKI SZABÁLYZAT KÉSZÜLT: 2014. JÚNIUS 1

TARTALOMJEGYZÉK 1 A szabályzat célja és tartalma... 3 2 A szabályzat személyi és időbeli hatálya... 3 3 A szabályzat módosítása... 4 4 A szakmai segítő (továbbiakban: mentor) kijelölése, feladata... 4 5 A 2013. szeptember 01. előtt létesített gyakornoki jogviszonyra, gyakornoki időre vonatkozó szabályok... 5 5.1 Fogalmak meghatározása... 5 5.2 Gyakornoki megállapodás... 6 5.3 A gyakornok felkészítésének lehetséges szakaszolása... 6 5.3.1. Általános követelmények a kezdő szakaszban... 7 5.3.2 Általános követelmények a haladó szakaszban... 8 5.3.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a kezdő szakaszban... 9 5.3.4 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a haladó szakaszban... 9 5.4 A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai... 9 5.5 A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei... 10 5.6 A gyakornok értékelése, minősítése... 11 5.7 A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje... 11 6 A 2013. szeptember 01. után létesített gyakornoki jogviszonyra, gyakornoki időre vonatkozó szabályok... 12 6.1 Fogalom meghatározások... 12 6.2 A gyakornoki időtől való eltekintés feltételei... 13 6.3 A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai... 13 6.4 A gyakornok felkészítésének szakaszai... 13 6.4.1 Általános követelmények... 14 6.4.2 A gyakornok feladata az 1. évben, a kezdő szakaszban... 16 6.4.3 A gyakornok feladata a 2. évben, a befejező szakaszban... 16 6.5 A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei... 17 6.6 Az intézményvezető/munkáltató feladata... 18 6.7 A Mentor kijelölése, munkaideje... 18 6.8 A gyakornok értékelése... 19 6.8.1 A gyakornok értékelésének eljárásrendje... 19 6.9 A gyakornok minősítése, a minősítő vizsga... 19 7 Nyilvánosságra hozatal és adatvédelmi szabályok... 20 8 Záró rendelkezések... 20 9 Záradék... 20 10 Mellékletek... 21 2

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvény 2. 6. 7. 8. 10. 11. 12. 13. 36., valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a 326/2013. (VIII.30.) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról című rendelet szerint kiadom az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti. A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a 2011. évi CXC törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvény hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az említett rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Kormányrendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján megfelelt minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. 1 A szabályzat célja és tartalma A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást és a minősítő vizsgára való optimális felkészítés/felkészülés folyamán való együttműködést. Tartalma: személyi feltételek, azok feladatai, a gyakornoki idő előírásai, a szakmai követelmények, a számonkérésének feltételei, a gyakornoki minősítés különös szabályai, a gyakornoki programban részt vevőkre vonatkozó feladatok, a nyilvánossághozatalra vonatkozó és egyéb adatvédelmi szabályok, a hatályba helyezés. 2 A szabályzat személyi és időbeli hatálya Jelen szabályzat a Gyöngyvirág Óvoda-Kindergarten Maiglöckchen 8000 Székesfehérvár, Pozsonyi u. 2 mint köznevelési intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló, illetve foglalkoztatási jogviszonyt létesíteni kívánó pedagógusokra terjed ki. Jelen szabályzat 2014. szeptember 1-től visszavonásig hatályos. Jelen szabályzattal kapcsolatosan feladatot lát el: az intézményvezető, a közalkalmazott közvetlen felettese, a szakmai munkaközösség, 3

a nevelőtestület, valamint a szakmai vezetők, mentorok. 3 A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri. 4 A szakmai segítő (továbbiakban: mentor) kijelölése, feladata A mentort (mentorokat) az intézmény igazgatója jelöli ki, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai közül. A döntés előtt az igazgató beszerzi az óvodavezetőség véleményét. Kötelező órán túli többletmunka csak abban az esetben rendelhető el a mentor számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné válik. A mentor munkaköri leírásában jelölni kell a három, ill. két évre szóló szakmai segítői feladattal megbízást (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet). A mentort feladatai ellátásáért (látogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg. Fentieken túl az intézmény eseti bérmegtakarításának függvényében a nevelési év végén céljutalomban részesíthető, melynek minimális összege egy havi alapilletménye. A látogatást a mentor a csoport naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával külön nyilvántartás készül. A mentor feladata különösen: Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve. Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot. A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerésében, értelmezésében az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szakszerű alkalmazásában a foglalkozások felépítésének, az alkalmazott módszereknek, eszközöknek a célszerű megválasztásában a foglalkozások előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában (közös tematikus és heti terv, foglalkozási vázlat készítésével) módszerek átadásával a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátásában (a nevelőtestület munkájában való részvétel, a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat ellátása) az intézményi feladatok megismertetésében (ügyelet, helyettesítés), a csoporton kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolításában (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a bemutatásában (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások megismerésében a minősítő vizsgára való felkészülésben. Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornokot. Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához és amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. 4

Segíti a gyakornokot a pedagógiai munkához kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatosan ellenőrzi a teljesítését. Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a gyakornok minősítését. Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében. Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat. 5 A 2013. szeptember 01. előtt létesített gyakornoki jogviszonyra, gyakornoki időre vonatkozó szabályok A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 36. (1) bekezdése előírja, hogy a 2013. szeptember 1-jét megelőzően létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a 138/1992. (X. 8.) Kormányrendeletnek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az utóbbi kormányrendelet ugyan 2013. szept. 1-jétől nincs hatályban, de a hatályból való kivonás előtt létesített jogviszonyok esetében mégis alkalmazni kell. Gyakornoki idő kikötése kötelező az előírt fizetési osztályba sorolt pedagógus munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén akkor, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. A gyakornoki idő ebben az esetben három év. A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor. A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti mentor személyéről. A határozott időre (helyettesítés céljából) kinevezett pedagógus számára gyakornoki időt lehet, de nem kötelező előírni. 5.1 Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a pályakezdő megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsődlegesen a gyakornokot. 5

Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely kb. a második év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextus függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Befejező szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, mely kb. a harmadik év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására. Szakmai segítő (mentor): az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy. 5.2 Gyakornoki megállapodás A gyakornoki idő kikötése esetén a kinevezési okmányhoz mellékelni kell a gyakornoki időre vonatkozó, a gyakornok, a szakmai vezető (mentor) és a munkáltató által megkötött megállapodást. (A gyakornoki megállapodás mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza) 5.3 A gyakornok felkészítésének lehetséges szakaszolása Időszak Szakasz megnevezése Elvárás 0-1 év kezdő Csak minimális készséget lehet elvárni a nevelés terén Szabályok követése 1-2 év haladó Szabályok követése Kontextusok felismerése, rendszerezése Gyakorlati tudás megalapozása 2-3 év befejező szakasz Tudatosság Tervszerűség Prioritások felállítása Gyakorlati tudás A további fejlődési szakaszok már túlmutatnak a gyakornoki időn. (jártas szint, szakértő szint) 6

5.3.1. Általános követelmények a kezdő szakaszban A gyakornok ismerje meg: A 2011. évi CXC. törvényt a nemzeti köznevelésről, különösen értelmező rendelkezéseket (a törvény célja és alapelvei, a pedagógiai munka szakaszai) a köznevelési rendszer intézményeit, ezen belül azt az intézménytípust, amelyben dolgozik a gyermekek kötelességeit és jogait, a tankötelezettséget (az SNI és BTM nehézséggel küzdő gyermekek nevelését) a szülők kötelességeit és jogait a pedagógus kötelességeit és jogait, a pedagógusok előmeneteli rendszerét a köznevelési intézmények működésének rendjét a nevelőtestületről és a szakmai munkaközösségről szóló előírásokat. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet, különösen a nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok tartalmára, elkészítésére, alkalmazására vonatkozó szabályokat (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program) a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokat (nevelőtestület, szakmai munkaközösség, szülői szervezet). Az intézmény pedagógiai programját, ezen belül különösen az intézmény küldetését, jövőképét az óvodában folyó nevelő munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet az alkalmazható segédletek és eszközök kiválasztásának elveit az iskolába lépés kimenetei értékeit (sikerkritériumok) az intézmény jó gyakorlatait (Komplex Egészségnevelés, ÖKO). Az intézmény minőségirányítási programját, különösen: az intézmény működésének folyamatát ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását az intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és értékelés rendjét a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. 7

Az intézmény szervezeti és működési rendjét az Szervezeti és Működési Szabályzata alapján, különösen a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési intézményben való benntartózkodásának rendjét a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvoda-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat az intézményi védő, óvó előírásokat (tűzvédelem, balesetvédelem) a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket az óvodán kívüli foglalkozások szervezeti formáit és hozzá kapcsolódó előírásokat. Az intézmény házirendjét, különösen a gyermeki jogokat és kötelezettségeket (milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani) munkarendet foglalkozások rendjét (heti rend, napirend) az óvoda helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az óvodához tartozó területek használatának rendjét a gyermek távolmaradásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény éves munkatervét. A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat. Az intézmény gyakornoki szabályzatát. 5.3.2 Általános követelmények a haladó szakaszban A gyakornok ismerje meg: A 2011. évi CXC. törvényt a nemzeti köznevelésről, különösen a Nemzeti Pedagógus Karra vonatkozó szabályozást a pedagógusok előmeneteli rendszerét, a köznevelésben történő alkalmazás feltételeit az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatait a fenntartó kötelezettségeit és jogait a köznevelési intézmény ellenőrzését. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet kapcsolódó szakaszait, különösen a pedagógusok előmeneteli és illetményrendszerét (a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények) 8

a minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatását a pedagógusok munkaidejének beosztását. Az intézmény pedagógiai programját, ezen belül különösen a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet a szülő és a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit. Az intézmény panaszkezelési eljárását. 5.3.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a kezdő szakaszban A gyakornok ismerje meg: Az intézmény pedagógiai programját, ezen belül például: nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, kultúra- és népismereti anyagot nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő gyermekek részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító anyagot a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó gyermekek részére a településen élő szokásokat, hagyományokat. 5.3.4 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a haladó szakaszban A gyakornok mélyítse el ismereteit: az adott korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén a kisgyermek kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés) a tehetséggondozás területén a hátránykompenzálás területén az óvodai (kompetencia alapú) nevelés módszertanában a foglalkozásokhoz kapcsolódó eszközök használata területén. A gyakornok fejlessze képességeit: a szociális tanulásban az önálló élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztésében a kommunikációban a gyermekekkel, szülőkkel, munkatársakkal a konstruktív konfliktuskezelési technikák megszerzésében, fejlesztésében az időgazdálkodásban, tervezésben, tudatosságban. 5.4 A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 62 (11) szerint a gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje óvodapedagógusok esetében a teljes munkaidő hatvanöt százaléka lehet (26 óra). A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli többletmunka csak abban az esetben rendelhető el a 9

gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok látogat, konzultál a mentorral, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. A látogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. Konzultáció: legalább heti két óra. (mentorral, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel) A látogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, mentorral egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a mentor munkarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a munkát, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására (kivéve, ha azonos csoportban dolgoznak). 5.5 A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei Időszak Szakasz megnevezése 0-1 év kezdő szakasz 1-2 év haladó szakasz 2-3 év befejező szakasz Tapasztalatszerzés módszere Látogatás Megbeszélés Konzultáció a mentorral Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában való részvétel Tanév eleji szülői értekezlet látogatása Látogatás Megbeszélés Konzultáció a mentorral Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Tanév végi értékelő szülői értekezlet látogatása Látogatás Megbeszélés Konzultáció a mentorral Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Számonkérés módszere Egyéni ütemterv elkészítése Eseményterv készítése (intézményi alapdokumentumok alapján) Egy munkaközösségi értekezlet egy részének megtartása (szakmai téma) Egy munkaközösségi program megszervezése Egyéni fejlesztési terv készítése Eseményterv készítése Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint Bemutató tartása Szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai téma, szervezés) Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása, 10

intézményi szintű program megszervezése (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét) Helyzetértékelés Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint Fentieken túl természetesen alkalmazhatók az intézmény által fontosnak tartott egyéb számonkérési módok is (pl. beszámoltatás, teszt stb.). 5.6 A gyakornok értékelése, minősítése A gyakornok értékelésének alapját az intézmény minőségirányítási programjában rögzített pedagógus értékelési-rendszer képezi (lásd ott). A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés. 5.7 A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik. Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás. A gyakornok fejlesztő értékelést minden tanév végén a mentor készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. Az értékelő megbeszélés lépései: 1. A gyakornok önértékelése 2. A szakmai segítő értékelése 3. Az eltérő vélemények megbeszélése 4. A problémák feltárása, megbeszélése 5. A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása 6. A résztvevők feladatainak meghatározása 7. Az értékelő lap kitöltése, aláírása Az értékelő megbeszélésen a mentor és a gyakornok vesz részt. Az értékelő lapot a mentor és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. (lásd 1. számú melléklet) Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a mentor őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés eredményeként megfelelt és nem megfelelt minősítés adható. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok nem megfelelt minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti. A gyakornok minősítésről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a mentor (amennyiben nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. 11

A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. Az értékelő megbeszélésen a mentor, a gyakornok és az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései: 1. A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről 2. A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről 3. A gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérésének értékelést is 4. A szakmai segítő összegző értékelése 5. A vezető értékelése 6. Az eltérő vélemények megbeszélése 7. A minősítő lap kitöltése, aláírása A minősítő lapon a minősítést nem megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a mentor és a gyakornok írja alá (lásd 1. számú melléklet) A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának. 6 A 2013. szeptember 01. után létesített gyakornoki jogviszonyra, gyakornoki időre vonatkozó szabályok A 2011. évi CXC törvény módosításáról szóló 2013. évi CXXXVII. törvény valamint a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján. 6.1 Fogalom meghatározások Gyakornok: A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus munkakörben foglalkoztatottat gyakornok fokozatba kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező. Gyakornoki idő: Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a minősítő vizsgán a gyakornok nem felelt meg minősítést kapott. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. A minősítővizsgán megfelelt vagy nem felelt meg minősítés adható. Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán nem felelt meg minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya a megismételt minősítő vizsga eredményének közlését követő tízedik napon a törvény erejénél fogba megszűnik. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a pályakezdő megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Szakmai segítő, mentor: Az intézményvezető jelöli ki a szakmai vezetőt, aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai- 12

módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. 6.2 A gyakornoki időtől való eltekintés feltételei Nem kell gyakornoki időt kikötni annak, aki bármilyen - pedagógus, illetve a hivatkozott pedagógiai-szakmai szolgáltatásra létesített munkakörökben teljesítette a gyakornoki követelményeket rendelkezik pedagógus szakvizsgával. 6.3 A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornok heti teljes munkaideje negyven óra, melyből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő óvodapedagógusok esetében a teljes munkaideje hatvanöt százaléka, azaz 26 óra lehet (a továbbiakban kötelező óra). A gyakornok a csoportban elrendelt kötelező óráin felül a kötött munkaidejét az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. Mentorával folyamatos szakmai kapcsolatot tart. A munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A gyakornok a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli helyettesítés csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok foglalkozást látogat, konzultál a mentorral, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. A hospitálásokat a gyakornok az intézményvezetővel, a mentorral, a foglalkozást tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a mentor munkarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a csoportban végzett munkát, ily módon legyen lehetőségük a konzultáció megtartására (kivéve, ha azonos csoportban dolgoznak). 6.4 A gyakornok felkészítésének szakaszai Időszak Elvárás 1. év kezdő szakasz Szabályok követése Gyakorlati tudás megalapozása Készségek a nevelés terén Kapcsolatok felismerése, rendszerezése 2. év befejező szakasz Tudatosság Tervszerűség Prioritások felállítása Gyakorlati tudás Karriertervezés 13

6.4.1 Általános követelmények A gyakornok ismerje meg: 1. Törvényi előírásokat: A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, és módosításait, különösen értelmező rendelkezéseket (a törvény célja és alapelvei, a pedagógiai munka szakaszai) a köznevelési rendszer intézményeit, ezen belül azt az intézménytípust, amelyben dolgozik a gyermekek kötelességeit és jogait, a tankötelezettséget (az SNI és BTM nehézséggel küzdő gyermekek nevelését) a szülők kötelességeit és jogait a pedagógus kötelességeit és jogait, a pedagógusok előmeneteli rendszerét a köznevelési intézmények működésének rendjét a nevelőtestületről és a szakmai munkaközösségről szóló előírásokat, a Nemzeti Pedagógus Karra vonatkozó szabályozást a pedagógusok előmeneteli rendszerét, a köznevelésben történő alkalmazás feltételeit az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatait a fenntartó kötelezettségeit és jogait a köznevelési intézmény ellenőrzését. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet vonatkozó részeit, a nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok tartalmára, elkészítésére, alkalmazására vonatkozó szabályokat (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program) a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokat (nevelőtestület, szakmai munkaközösség, szülői szervezet). A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen a pedagógusok előmeneteli és illetményrendszerét (a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatását a pedagógusok munkaidejének beosztását. 14

2. Intézményi alapdokumentumok: Az intézmény Pedagógiai Programját, ezen belül különösen Az intézmény küldetését, jövőképét az óvodában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet az alkalmazható segédletek és eszközök kiválasztásának elveit az iskolába lépés kimeneti értékeit (sikerkritériumok) az intézmény jó gyakorlatait (Komplex Egészségnevelés, ÖKO) nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, kultúra- és népismereti anyagot nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben részt vevő gyermekek részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító anyagot a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó gyermekek részére a településen élő szokásokat, hagyományokat. Az intézmény minőségirányítási programját, különösen: az intézmény működésének folyamatát ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását az intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és értékelés rendjét a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. Az intézmény szervezeti és működési rendjét a Szervezeti Működési Szabályzat alapján, különösen a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket a gyermekek ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályokat az intézmény közösségét a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat az intézmény gyermek-ifjúság- és családvédelmi feladatait a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket az intézményi védő, óvó előírásokat (tűzvédelem, balesetvédelem) 15

az óvodán kívüli foglalkozások szervezeti formáit és hozzá kapcsolódó előírásokat. Az intézmény házirendjét, különösen a gyermeki jogokat és kötelezettségeket (milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani) munkarendet foglalkozások rendjét (heti rend, napirend) az óvoda helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az óvodához tartozó területek használatának rendjét a gyermek távolmaradásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény éves munkatervét. A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat. Az intézmény gyakornoki szabályzatát. 6.4.2 A gyakornok feladata az 1. évben, a kezdő szakaszban A gyakornok ismerje meg az intézmény pedagógiai programját, ezen belül például: az intézmény küldetését, jövőképét az óvodában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait a tervezés, szervezés, feladatellátás formáit, tartalmát a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet a gyermekek fejlettségmérésének követelményeit, formáját, rendjét a nevelés során alkalmazható eszközök, módszerek, segédanyagok kiválasztásának elveit a szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés alapelveit, formáit ismerje meg a pedagógusok előmeneteli rendszerével kapcsolatos előírásokat ismerje meg a kiegészített útmutatót a pedagógusok minősítési rendszeréhez, ezen belül különösen az óvodai útmutatót az óvodai útmutató előírásainak megfelelően készítsen foglalkozás tervet, a megadott kompetenciák és indikátoraik alapján értékelje pedagógiai tevékenységét. 6.4.3 A gyakornok feladata a 2. évben, a befejező szakaszban A gyakornok mélyítse el ismereteit: Az óvodai csoport életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén A kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés) Tehetséggondozás területén Hátránykompenzálás területén Az adott műveltségterület módszertanában A neveléshez kapcsolódó eszközök használata területén A portfólió írásához rendelkezzen a megfelelő elméleti és gyakorlati tudással Portfólió készítése, feltöltése, felkészülés a minősítésre 16

A gyakornok fejlessze képességeit Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás) Kommunikáció a gyerekekkel, szülőkkel, munkatársakkal Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság 6.5 A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei Időszak Szakasz Tapasztalatszerzés módszere Számonkérés módszere 1. év kezdő szakasz 2. év befejező szakasz konzultáció a mentorral éves gyakornoki program elkészítése, jóváhagyása jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok útmutató megismerése a csoport éves tervének, heti tervének, nevelési tervének, szokás-szabály rendszerének megismerése foglalkozások látogatása mentornál, más pedagógusnál konzultáció az intézményvezetővel konzultáció egyéb pedagógussal tanügyi dokumentumok megismerése (mulasztási napló, csoportnapló, egyéni fejlesztési terv) önálló munkavégzés a csoportban, óvodapedagógusi feladatok ellátása részvétel az óvoda életében, önálló megbízatások, feladatok részvétel team munkában szülői értekezlet látogatása konzultáció a mentorral éves gyakornoki program elkészítése, jóváhagyása jogszabálygyűjtemény készítése a gyakornokra, pedagógusok előmeneteli rendszerére vonatkozóan (köznevelési törvény, EMMI rendelet, kormányrendelet) éves nevelési terv elkészítése a csoporthoz heti terv készítése, foglalkozások megtartása, konzultáció, önreflexió hospitálási napló készítése a látott foglalkozás tapasztalatainak megbeszélése, értékelése mulasztási napló pontos vezetésének ellenőrzése egyéni fejlesztési terv készítése a csoport életébe való bekapcsolódás ellenőrzése, a szokás-szabályrendszer betartatása, az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése éves munka értékelése, erősségek, gyengeségek megbeszélése, mentor értékelése, óvodavezető értékelése bemutató foglalkozás megtartása (tematikus terv, foglalkozás terv) 17

konzultáció az intézményvezetővel konzultáció más pedagógussal csoportlátogatások, foglalkozás látogatások, saját csoportban önálló munkavégzés részvétel team munkában részvétel esetmegbeszélő csoport munkában szülői értekezlet látogatása óvodai programokon aktív részvétel felkészülés a portfólió megírására felkészülés a minősítésre tapasztalatok megbeszélése, értékelése szülői értekezlet egy részének megtartása szervezési feladatok egy részének önálló elvégzése éves munka értékelése, erősségek, gyengeségek megbeszélése, mentor értékelése, óvodavezető értékelése portfólióírás, feltöltés jelentkezés a minősítésre foglalkozások megtartása, portfólióvédés minősítés 6.6 Az intézményvezető/munkáltató feladata A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni. Az intézményvezető kijelöli a mentort, aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. Az intézményvezető a gyakornok minősítő vizsgára történő jelentkezését kezdeményezi a kormányhivatalnál tárgyév április 10. napjáig, a kétéves gyakornoki idő lejártát rögzítő munkaszerződésben foglalt határidő szerint. A munkáltató, köteles a jelentkező minősítési vizsgán, minősítő eljárásban való részvételét biztosítani. A minősítési vizsgán, illetve eljárásban való részvétel idejét munkaidőként kell figyelembe venni. A munkáltatónak figyelembe kell vennie, hogy a legalább hat év nem pedagógus munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező és pedagógus munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra. 6.7 A Mentor kijelölése, munkaideje Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként nem vesz részt, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében heti két órában ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését. A szakmai segítőt (mentort) az intézmény vezetője jelöli ki, aki rendelkezik legalább tízéves szakmai gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, vagy szakterületének kiváló képviselője. A döntés előtt az intézményvezető beszerzi az óvodavezetőség véleményét. Kötelező órán túli többletmunka csak akkor rendelhető el a mentor számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A mentor munkaköri leírásában jelölni kell a két évre szóló szakmai segítői, mentori feladattal történő megbízást (a munkaköri leírás kiegészítése csak közös megegyezéssel történhet). 18

6.8 A gyakornok értékelése A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a szakmai-pedagógiai munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított pedagógushoz illő magatartás. A gyakornok értékelésének kiemelt szempontjai a felkészülés során szerzett és elsajátított ismeretek minél tökéletesebb gyakorlati alkalmazása probléma érzékenység - megoldási stratégiák az egyéni bánásmód érvényesítése a mindennapi pedagógiai gyakorlatban döntéshozatal célok meghatározása csoportlégkör harmóniája érzékenység a kapcsolatteremtés iránt a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a gyermekek számára gyermekek tisztelete a nevelés iránti elkötelezettség együttműködés a nevelőtestülettel és kollegákkal. 6.8.1 A gyakornok értékelésének eljárásrendje A gyakornoki idő alatt fejlesztőcélú értékelés folyik, melynek célja a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésének fejlesztése, motivációja, szakmai fejlesztése, támogatása. A gyakornok fejlesztő értékelését félévente a mentor készíti el, az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést is. Az értékelő megbeszélés lépései: a gyakornok önértékelése a mentor értékelése az eltérő vélemények megbeszélése a problémák feltárása, megbeszélése a következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása a résztvevők feladatainak meghatározása az értékelőlap kitöltése, aláírása (1. sz. melléklet) Az értékelő megbeszélésen az intézményvezető, a mentor és a gyakornok vesz részt. Az értékelőlapot az intézményvezető, a mentor és a gyakornok írják alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzéseit az értékelőlapon rögzítse. Az értékelőlap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelőlapot a mentor őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. 6.9 A gyakornok minősítése, a minősítő vizsga A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni. A gyakornok a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy ha a gyakornoki idő nem a nevelési év közben jár le, a nevelési év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát. Az első minősítő vizsga és a minősítési eljárás a gyakornok, illetve pedagógus számára díjtalan. 19

A minősítő vizsga részei: két foglalkozásának látogatása és elemzése, a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés). A minősítő vizsga értékelésének részei: a meglátogatott foglalkozás értékelése, portfólióvédés, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokkal összefüggő, a pedagógusra vonatkozó megállapítások értékelése, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése. A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről. A minősítő vizsga során a három tagból álló minősítő bizottság a gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a pedagógus szakmai tevékenységét, eredményeit. Az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit, ennek során a pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket. Értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést. Elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az Oktatási Hivatal által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie (a törvény által előírt időszaktól). 7 Nyilvánosságra hozatal és adatvédelmi szabályok A szabályzatot nyilvánosságra kell hozni az intézmény honlapján, ennek hiányában, az intézményben a szokásos módon (nyomtatott formában a vezetői irodában hozzáférhető). A munkáltató a gyakornok értékelésével, záróvizsgájával, valamint a minősítésével kapcsolatban keletkezett dokumentumokat az iratkezelés szabályai szerint köteles kezelni. A gyakornoki vizsga eredményére vonatkozó igazolást, valamint a minősítő lapot a gyakornok személyi anyagában is el kell helyezni. 8 Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra. Jelen szabályzat 2014. év szeptember hó 01. napon lép hatályba. A szabályzat kiadása előtt a szabályzat tervezet egyeztetésre került: a Közalkalmazotti Tanáccsal a nevelőtestülettel. 9 Záradék A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2014. június 30.-i nevelőtestületi ülésén véleményezte és elfogadta. (lásd névsor-aláírás) Kelt: Székesfehérvár, 2014. június 30. 20

10 Mellékletek A szabályzat mellékletét képezi 1. számú melléklet: Értékelő lap 2. számú melléklet: Minősítő lap 3. számú melléklet: Gyakornoki megállapodás A szabályzathoz készült egyéb segédanyagok 1. A gyakornok önértékelésének szempontjai 2. A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei 3. A gyakornoki programban szereplők feladatai 4. Szempontok a szakmai segítő/k (mentor/ok) kiválasztásához Dátum: Székesfehérvár, 2014. június 30. óvodaigazgató 21

1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe Értékelő lap Az értékelt személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai: Fejlesztendő területek: Javasolt célok, feladatok: Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak: Az értékelt észrevételei: értékelést végző mentor értékelt gyakornok 22

2. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe Minősítő lap A minősített személyi adatai Név: Születési hely, idő: A minősítés időpontja: A minősítés megállapítása: Értékelési terület Megfelelt Nem felelt meg Szakmai ismeretek alkalmazása Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés A minősítés összegző megállapítása Megfelelt Nem felelt meg Indokolás: Nem megfelelt minősítés esetén részletes indokolás szükséges A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént. A minősített észrevételei: A minősítést elfogadom. A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem. minősítést végző minősített igazgató mentor gyakornok Ph. 23

Értékelési terület Megfelelt Nem felelt meg Szakmai ismeretek alkalmazása Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az órái logikusak, a tanulók számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak Megszerzett módszertani ismereteit a tanórákon az osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére Gondolatait beszédben, írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot mind a munkatársakkal, mind a tanulókkal, mind a szülőkkel Képes, kész cselekedetiért, döntéseiért felelősséget vállalni, mindig felméri tettei következményeit Képes felismerni és megoldani a munkaköréhez kapcsolódó, gyakran jelentkező problémákat Ötletgazdag, lelkes, keresi az újszerű megoldásokat, de mindezt felelősséggel, a tanulás-tanítás hatékonyságának érdekében teszi Képes beilleszkedni a szervezetbe, megtalálja helyét, a szervezeti célokat össze tudja egyeztetni az egyéni célokkal, csapatjátékos, aktívan vesz részt a csapatmunkában Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, tanulók nem értik a magyarázatait Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire. Nem nyitott a másság elfogadására Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, tanulók szülők körében Nem vállalja cselekedetei, döntései következményeit, a felelősséget külső körülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit A problémákat nem ismeri fel, hárít, A bevált gyakorlattól nem mer eltérni, ha vannak is ötletei nem képes azok kivitelezésre Nem tudott a szervezetbe beilleszkedni, az egyéni céljait sokszor a szervezeti célok fölé helyezi A kritériumok meghatározásakor az intézményi pedagógusértékelési rendszert célszerű alapul venni, ill. annak alapján lehet meghatározni. Fontos rögzíteni, hogy miből tevődik össze a végleges minősítés. Pl. a lehetséges 8 terület közül, ha 4 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok, akkor a minősítése nem megfelelt lesz. Az intézmény nevelési filozófiájának megfelelően prioritásokat célszerű meghatározni az értékelési területei között. 24

3. számú melléklet Gyakornoki megállapodás Jelen megállapodás létrejött:. nevű,.. születési helyű és idejű (anyja neve:.lakik:..) közalkalmazott, a továbbiakban gyakornok, valamint.. nevű,... születési helyű és idejű (anyja neve: lakik:...) közalkalmazott, a továbbiakban szakmai vezető (mentor), és a Gyöngyvirág Óvoda..óvodaigazgató között a következő feltételekkel: 1. A gyakornok számára előírt gyakornoki idő időtartama: 2 év /.. /... A gyakornok munkaköre: óvodapedagógus... A gyakornok munkaköréhez tartozó tevékenységeit a részére átadott munkaköri leírás tartalmazza. 2. A munkakör önálló ellátásához szükséges ismeretek elsajátításának - a féléves előrehaladás értékeléséhez kötött ütemezését melléklet tartalmazza. 3. A gyakornoki munka értékelésének főbb szempontjai: a) általános követelmények: az ellátással kapcsolatos szakmai és jogszabályi ismeretek, az ellátottakkal végzett szakmai, gyakorlati munka, az ellátottakkal történő kapcsolatteremtő képesség, problémafelismerő képesség, a szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség és a konfliktusok kezelése, feloldása, a munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, felelősség és hivatástudat, a munkavégzéssel kapcsolatos szorgalom, igyekezet, b) speciális ellátotti csoporttal való foglalkozás esetén a speciális szakmai követelmények. 4. A munkáltató a gyakornok szakmai vezetőjeként (mentoraként) a fent megnevezett személyt jelöli ki. A mentor a kijelölést elfogadja, és tudomásul veszi. 5. A gyakornok tudomásul veszi, hogy feladata: a jelen gyakornoki megállapodásban meghatározottak betartása, a gyakornoki szabályzat megismerése, rendelkezéseinek betartása, a mentor irányításának elfogadása, a gyakornoki munkanapló folyamatos vezetése, törekvés arra, hogy minél jobban elsajátítsa a szakmai követelményeket, s minél előbb alkalmassá váljon az önálló munkavégzésre, a minősítés teljesítése. A gyakornok tudomásul veszi, hogy joga van ahhoz, hogy az ismeretszerzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, körülményeket részére biztosítsák, hogy a gyakornoki tevékenysége kapcsán elkészített értékeléseket megismerje, azzal kapcsolatban észrevételt tegyen. 6. A munkáltató a gyakornok sikeres szakmai előrehaladása érdekében gondoskodik a gyakornoki szabályzat szerinti feladatok ellátásáról, különösen: 25