Magyar Népköztársasági Országos Szabvány FAANYAGVÉDELEM meghatározások MSZ 6771/1-82 Az MSZ 6771/1 72 helyett K 10 674.04:001.4 Protection of wood materials Terminology MAGYAR SZABVÁNYÜGYI HIVATAL Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 5-12. -ai tartalmazzák. A KGST-szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a 12/1978. (KkÉ 14.) KkM-MSZH számú együttes utasításban szabályozta. Az utasítás hatályát a szövetkezetekre a 8/1978. (X. 28.) KkM számú rendelet terjesztette ki. A szabványban szereplõ megjelöléseket, rajz- és betûjeleket, megnevezéseket, minõségi osztály megjelöléseket, valamint a szabványban meghatározott fogalmakat csak az állami szabványban meghatározott értelemben szabad használni, abban az esetben is, ha a szabványtól való eltérés egyébként nincs engedélyhez kötve (19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 11. ). 1. ALAPFOGALMAK 1.1. Faanyagvédelem A faanyag kedvezõ tulajdonságait rontó, a fatermék használati értékét csökkentõ, használhatóságának idõtartamát rövidítõ környezeti tényezõk, a károsítók hatásának, a károsításnak, a kárnak korlátozására irányuló intézkedések összessége. 1.2. A károk alapformái a felületi gomba-penész; a faanyag rendellenes elszínezõdése gombák, vegyi anyagok, fény hatására; a faanyag szilárdságának csökkenése; magsemmisülése a farontó gombák okozta korhadás, a rovarrágás, tûz, vegyi- és légköri korrózió következtében; a fatermék repedezése, alakváltozása, torzulása nedvességváltozás következtében. 1.3. Biológiai károsítók A környezet olyan élõlényei, amelyek a faanyagot károsítják: baktériumok, gombák, rovarok, puhatetestûek, rákok, stb. 1.4. Abiotikus károsítók A környezetnek a faanyagot károsító élettelen tényezõi: tûz, nedvesség, illetve nedvességváltozás, hõmérsékletváltozás, fény, egyéb korrózív anyagok. 1.5. A biológiai károsítás aktív idõszaka A károsító élõlény életmûködésével kapcsolatos károsítási folyamat ideje és idõtartama. A jóváhagyás idõpontja: 1982. május 28. A hatálybalépés idõpontja: 1983. január 1. Ára: 60, Ft (8 oldal)
MSZ 6771/1 82 2 1.6. A faanyag ellenállóképessége A faanyagnak adott körülmények között a károsítással szemben kifejtett, annak ütemét és mértékét meghatározó ellenállása. 1.7. A faanyag természetes ellenállóképessége A természetes állapotú, védõkezelés nélküli faanyag ellenállóképessége a károsítással szemben. 1.8. A faanyagjavított ellenállóképessége, védettsége 1.9. A faanyag kitettsége, használati körülménye A védõkezelt faanyagnak a természetes faanyagnál nagyobb ellenállóképessége. A faanyag ellenállóképességét befolyásoló környezeti tényezõk összessége. 1.10. A fatermék veszélyeztetettsége A faanyagtól és környezettõl függõ, a károsítás bekövetkezésének valószínûségét fokozó, folyamatának ütemét gyorsító, mértékét növelõ tényezõk összessége. 1.11. A fatermék védettségének csökkenése A védõkezelt faanyag javított ellenállóképességének csökkenése az idõ során fizikai, kémiai, biológiai károsítás következtében. 1.12. A védelem tárgya A károsítás ellen védendõ fatermék, vagy annak része. 1.13. A faanyag tulajdonságának megváltoztatása, nemesítése A faanyag egyes tulajdonságainak (fizikai-mechanikai, biokémiai, stb.) a felhasználás érdekében kedvezõ megváltoztatását eredményezõ tevékenység. 2. A FAANYAGVÉDELEM MÓDJAI 2.1. Fizikai faanyagvédelem A védendõ faanyag károsodásának megelõzése, a károsítási folyamat lassítása vagy megszüntetése fizikai módszerekkel (pl. a veszélyeztetettséget csökkentõ körülmények kialakítása tárolás vagy használat során; a károsító fizikai megsemmisítése, stb. MI 6771/2). 2.2. Kémiai faanyagvédelem A faanyag károsodásának megelõzése, a károsítási folyamat lassítása vagy megszüntetése a károsító ellen hatásos vegyianyag - faanyagvédõszer - felhasználásával (MSZ 6771/3; MI 6771/4). 2.3. Megelõzõ (preventív) védelem A károsítási folyamat kialakulása elõtt végrehajtott fizikai vagy kémiai faanyagvédelem. 2.4. Megszüntetõ (szanáló) védelem A már kialakult károsítási folyamat megállítása, a biológiai károsító elpusztítása fizikai vagy kémiai módszerrel. 2.5. A védelem tervezett idõtartama A fa döntésétõl a tartós használatbavételig terjedõ idõ egyes szakaszaira kiható átmeneti, ideiglenes védelem; a fatermék tartós használatának idejére kiható védelem. 2.6. Kiegészítõ faanyagvédelem A korábban már védõkezelt faanyag újbóli (részleges vagy teljes) kémiai védelme. 2.7. Komplex faanyagvédelem A faanyag védõkezelése egyidejûleg két vagy több védekezési mód együttes alkalmazásával (fizikai és kémiai).
3 MSZ 6771/1 82 3. A FAANYAG KÉMIAI VÉDELME 3.1. A fizikai faanyagvédelem alapvetõ módjai a faanyag közvetlen felületének védelme eszközökkel, bevonatokkal; a faanyag nedvességtartalmának szabályozása pl. tárolási módokkal, kérgezéssel; a faanyag hõkezelése a biológiai károsítók elpusztítására (gõzöléssel, szárítással). 3.2. A fizikai faanyagvédelem eszközei A fatermék felületére - elsõsorban a bütükre - helyezett olyan anyagok, amelyek a száradást fékezik, a nedvesedést gátolják, védenek a közvetlen napsugárzás káros hatása ellen, csökkentik a repedezést (pl. kapcsok, pántok, stb.). 3.3. Faanyagvédelem felületi védõbevonattal A faanyag felületére tapadó vékony, kémiai faanyagvédõszert nem tartalmazó védõréteg felhordása a kiszáradás, túlnedvesedés, napfény és sugárzó hõ kedvezõtlen hatása ellen, valamint a biológiai károsítók megtelepedésének akadályozására. 3.4. Kérgezés A hengeres fatermék felületéra a kéreg részleges vagy teljes eltávolítása (vörösre kérgezésnél a háncsrészig, fehérre kérgezésnél a háncs és kambiumréteggel együtt) a száradás meggyorsítására, a rovarkárosítás veszélyének csökkentésére. 3.5. Száraz tárolás A fatermék máglyázása a légszáraz állapot minél gyorsabb beállítására és annak fenntartására (MSZ 13344 és MSZ 13352). 3.6. Nedves tárolás A fatermék élõnedves - vagy ahhoz közeli - állapotban tartása különbözõ tárolási módok alkalmazásával (pl. kezelés védõbevonattal, permetezés vízzel, tárolás vízfelszínen vagy vízfelszín alatt, stb.; MSZ 13344). 3.7. Száradás természetes száradás: a faanyag nedvességtartalmának csökkentése természetes légköri viszonyok között (koronán keresztül, máglyában természetes hõfokú levegõ áramoltatásával, stb.), gyorsított, féltechnikai száradás; a faanyag nedvességtartalmának csökkentése gyorsított levegõáramoltatással, és/vagy a levegõ hõmérsékletének jelentéktelen emelésével. 3.8. Szárítás A fatermék nedvességtartalmának csökkentése a természetes légköri levegõ hõmérsékleténél magasabb hõfokon, zárt szárítóberendezésben (MSZ 08.0599) pl. nagyfrekvenciás, konvekciós, sugárzó hõ segítségével, és/vagy a légkörinél alacsonyabb nyomáson (légritkított térben), vagy egyéb nedvszívó folyékony vagy gáznemû közegben végzett szárítással. 3.9. Gõzölés A fatermék hidrotermikus kezelése a fizikai- vagy használati tulajdonság megváltoztatására 45 C-nál magasabb hõmérsékletû telített gõzzel(msz 08.0530).
MSZ 6771/1 82 4 4. A FAANYAGVÉDELEM KÉMIAI VÉDELME 4.1. A faanyag elõkészítése védõkezelésre A védelem eredményességét elõsegítõ, a védõkezelést megelõzõ mûveletek összessége (pl. kérgezés, mechanikai megmunkálás, száradás, szárítás, stb.). 4.2. A faanyag szúrdalása A védendõ faanyagba adott mélységû, kisméretû nyílásrendszer létesítése a védõszer behatolásának megkönnyítésére. 4.3. A faanyag védõkezelés elõtti nedvessége A faanyag - vagy védendõ részének - közvetlenül a védõkezelés megkezdése elõtti nedvességtartalma. 4.4. A faanyag telíthetõsége, impregnálhatósága A faanyag azon tulajdonsága, minek következtében képesek folyékony vagy légnemû anyagok felvételére; jellemezhetõ a behatolás mértékével és a felvett védõszer mennyiségével. 4.5. A faanyag áteresztõ képessége A faanyag azon tulajdonsága, hogy benne a folyékony és légnemû anyag áthaladhat, áramolhat; jellemezhetõ a mozgás körülményeivel és sebességével. 4.6. A faanyag pórustérfogata A faanyag védõszerrel telíthetõ belsõ üregeinek (sejtüregeinek) együttes térfogata. 4.7. A faanyag védõszerfelvevõ képessége A faanyag szabad térfogatának azon része, amely meghatározott védõkezelési eljárás során faanyagvédõszerrel feltölthetõ. 4.8. A védõszerfelvétel határa A felvett védõszer azon mennyisége, amely jelentõs mértékben már nem (vagy csak gazdaságtalanul) növelhetõ. 5. A FAANYAGVÉDÕSZEREK TULAJDONSÁGAI ÉS MUTATÓI 5.1. Faanyagvédõszer A faanyag természetes ellenállóképességét fokozó, adott károsító (vagy károsítók) ellen hatásos anyag, vegyület, készítmény; halmazállapota szerint lehet: szilárd, folyékony vagy légnemû. 5.2. Gombaölõszer A faanyagot károsító gombák ellen hatásos faanyagvédõszer. 5.3. A gombaölõszer hatásossága A faanyagvédõszernek a farontógomba élettevékenységét, károsítását gátló minõségi és mennyiségi tulajdonsága. 5.4. Rovarölõszer A faanyagot károsító rovarok ellen hatásos faanyagvédõszer. 5.5. A rovarölõszer hatásossága A faanyagvédõszernek a faanyagot károsító rovarok élettevékenységét gátló minõségi és mennyiségi tulajdonsága. 5.6. Égéskésleltetõ A faanyag meggyulladását gátló, égését késleltetõ és fékezõ, utánizzását csökkentõ védõszer. 5.7. Nedvességfelvételt gátló szer A faanyag higroszkóposságát csökkentõ, folyadékfelvevõ képességét korlátozó védõszer.
5 MSZ 6771/1 82 5.8. Kombinált hatású faanyagvédõszer Két vagy több kedvezõtlen tényezõvel szemben hatásos faanyagvédõszer. 5.9. A faanyagvédõszer behatoló képessége A védõszernek a faanyagba való behatolását, mozgását lehetõvé tevõ tulajdonságai. 5.10. A védõszer megkötése (rögzítése) a védett faanyagban 5.11. A faanyagvédõszer megkötésének idõtartama A védõkezelés utáni azon folyamatok (kémiai, biokémiai) összessége, melyek során a vízben oldódó faanyagvédõszerek vízoldhatósága csökken, a vegyszerek a faanyagban részben oldhatatlan vegyületekbe mennek át. A faanyagba behatolt védõszer megkötéséhez szükséges idõ. 5.12. A faanyagvédõszer korróziós hatása A faanyagvédõszer azon tulajdonsága, minek következtében fémmel és/vagy egyéb anyagokkal érintkezve azok felületét rontja, károsítja, fizikai-kémiai tulajdonságaikat kedvezõtlenül megváltoztatja (korrodálja). 5.13. A faanyagvédõszer kioldhatósága A védõkezelt faanyagból vizes, nedves környezetben a védõszer kioldódása, kimosódása. 5.14. A faanyagvédõszer kiválása A védõkezelt faanyag felületén az oldott állapotban bevitt faanyagvédõszer lerakódása, kiválása párolgás következtében. 5.15. Védõfolyadék Folyékony, vagy a védõkezeléshez oldó-, hígítószer hozzáadásával folyékonnyá tett faanyagvédõszer. 5.16. A folyadék-felvétel sebessége A védõkezelt faanyag egységnyi térfogata által egységnyi idõ alatt felvett folyékony védõszermennyiség. 5.17. A védõfolyadék behatolásának mértéke A folyadék behatolásának mélysége a védendõ faanyagba egységnyi idõ alatt. 5.18. A védõfolyadék kiszivárgása A védõkezelt faanyag belsejébõl a tárolás és/vagy használat alatt a faanyag felületére védõszer visszaszivárgása. 6. A KÉMIAI VÉDELEM TECHNOLÓGIÁI 6.1. Védõkezelés Azon mûveletek összessége, amelyek segítségével a faanyagvédõszert a védendõ fatermékre, vagy fatermékbe juttatjuk. 6.2. A védõkezelés fõ formái a folyékony faanyagvédõszer bevitele a faanyagba, impregnálás; szilárd halmazállapotú faanyagvédõszer diffúziója; légnemû faanyagvédõszerrel kezelés, gázosítás, füstölés. 6.3. Helyi védelem A fatermék károsításra legérzékenyebb szakaszán végrehajtott védõkezelés. 6.4. Kettõs védõkezelés A faanyag védõkezelése egymást követõen két különbözõ faanyagvédõszerrel vagy kétféle védõeljárással.
MSZ 6771/1 82 6 6.5. Faanyagvédelem felületkezeléssel A faanyagvédõszer felhordása a faanyag felületére, ahonnan az diffúziós és/vagy kapilláris úton jut be a faanyag belsejébe. 6.6. Védõkötés (bandage) A faanyag védendõ felületére a leoldódást megakadályozó réteggel védett, diffúzió-képes faanyagvédõszer ráhelyezése kötés formájában. 6.7. Védõkezelés lyukakon át A faanyag védendõ részébe keresztirányban fúrt lyukakba diffúzióképes faanyagvédõszer elhelyezése. 6.8. Bemártás, bemerítés, fürösztés és áztatás A védendõ faanyag hosszabb-rövidebb idõre védõfolyadékba helyezése, amelybõl a faanyagvédõszer diffúziós és/vagy kapilláris úton jut a faanyag belsejébe. 6.9. Védõkezelés légritkítással: a) forró-hideg eljárással b) légritkítással Az elõzetesen felmelegített faanyag hideg védõfolyadékba helyezése, amely az így kialakult nyomáskülönbség hatására jut a faanyag belsejébe. A védõfolyadékba helyezett faanyag felett légritkítás alkalmazása, melynek hatására a fából távozó levegõ helyére a légritkítás megszüntetése utáni nyomáskülönbség hatására a faanyagvédõszer a faanyag belsejébe jut. 6.10. Telítés A fatermék zárt berendezésben nyomás alatt végzett védõkezelése. 6.11. Teljes telítés Légritkítás-folyadéknyomás alkalmazásával végzett védõkezelés a faanyag folyadékfelvevõ képességét megközelítõ védõszerfelvétel érdekében. 6.12. Telítés légritkítás-légköri folyadéknyomáslégritkítással 6.13. Telítés "légritkítás-folyadéknyomáslégritkítással" A védõfolyadék a légritkítást követõen légköri nyomás segítségével jut a faanyagba, ezt ismét légritkítás (utóvákuum) követheti. A kezdõ légritkítás után a faanyagvédõszert a légköri nyomásnál nagyobb folyadéknyomás juttatja a védendõ faanyagba, melyet ismét légritkítás követ. 6.14. Telítés "folyadéknyomás-légritkítás"-sal A légköri nyomásnál nagyobb folyadéknyomással, utóvákuum felhasználásával végzett faanyagvédelem. 6.15. Többciklusos telítés Egyszeri telítési eljárás többszöri, vagy különbözõ eljárások egymásutáni alkalmazásával végzett faanyagvédelem. 6.16. Lüktetõ (pulzáló) telítés Szakaszosan, rövid idõközökben egymást követõen váltakozó folyadéknyomással végzett faanyagtelítés. 6.17. Telítés "légnyomás-folyadéknyomáslégritkítás" eljárással A faanyag telítése a légkörinél nagyobb vagy kisebb folyadéknyomással, amelyet a légkörinél nagyobb nyomás elõz meg és légritkítás követ. 6.18. A védõfolyadék visszanyerése A telített faanyagból a nyomás megszûnése után vagy a légritkítás szakaszában visszanyert folyadékmennyiség.
7 MSZ 6771/1 82 6.19. Telítés szárítással egybekötve A fatermék nedvességtartalmának csökkentése a telítés alatt a folyadéknyomást megelõzõ mûvelettel. 6.20. Telítés diffúzióval egybekötve Nedves faanyag telítése jó diffúziós képességû faanyagvédõszer tömény oldatában. 6.21. A diffúziós védõkezelés idõtartama Az az idõ, ameddig a diffúzió következtében a védõszer adott mélységig behatol a faanyagba és ott elrendezõdik. 6.22. A védõkezelt faanyag védelme a védõszer kioldódása ellen A védõkezelt faanyag teljes felületére vagy annak veszélyeztetett szakaszára a faanyag átnedvesedését, a védõszer kioldódását akadályozó anyag felhordása. 7. A VÉDETTSÉG JELLEMZÕI 7.1. Védõszerfelvétel A védõkezelés után a faanyag felületén vagy a fatermékben visszamaradt védõszer mennyisége a felület-, vagy a térfogategységre számítva. 7.2. Összes védõszerfelvétel A védõkezelés során a fatermékbe juttatott védõszermennyiség a telítendõ faanyag térfogategységére számítva. 7.3. A védõkezelt rész védõszerfelvétele A védõkezelt fatermék által felvett védõszermennyiség a védõszert tartalmazó rész térfogatára számítva. 7.4. A védettséget biztosító védõszerfelvétel A tervezett védelem biztosításához szükséges védõszerfelvétel. 7.5. Védõszertartalmi lépcsõ A védett rétegen belül a védõszertartalomban mutatkozó eltérés. 7.6. A védõszertartalom változása A védett réteg védõszertartalmának csökkenése egységnyi távolságra (mélységre) vetítve. 7.7. Felületi védelem A faanyag felületére vagy annak sekély rétegére kiterjedõ kémiai faanyagvédelem. 7.8. Mély-védelem A faanyag mélyebb rétegeire is kiterjedõ kémiai faanyagvédelem. 7.9. A védõszerbehatolás mélysége A faanyagvédõszert tartalmazó réteg vastagsága a védõkezelt felületre merõleges irányban mérve. 7.10. Védõ-burok A védõkezelt faanyag (fatermék) teljes felületének megfelelõ, összefüggõ védett réteg. VÉGE
MSZ 6771/1 82 8 A szövegben említett magyar állami szabványok Faanyagvédelem. Fizikai módszerek...ml 6771/2. Faanyagvédõ szerek...msz 6771/3. Kémiai eljárás módszerei...mi 6771/4 Rönk és kivágás tárolása...msz 13344 Fûrészáru (deszka, palló tárolása...msz 13352 Fûrészáru gõzölése...msz-08 0530 Fûrészáru szárítása technológiai szakkifejezések és meghatározások...msz-08 0599 A tárggyal kapcsolatos magyar állami szabványok Faanyagvédelem. Vizsgálatok...MSZ 6771/5. Faanyagvédõszerek kioldhatóságának vizsgálata kémiai módszerrel...msz 6771/6. Favédõszerek gombák elleni védõértékének vizsgálata bazidiumos gombákkal súlycsökkenés alapján...msz 6771/7. Fafajok ellenállóképességének vizsgálata bazidiumos gombákkal súly- és szilárdságcsökkenés alapján...msz 6771/8. Faanyagvédõszerek fémkorróziós hatásának vizsgálata...msz 6771/9. Faanyagvédõszerek rovarokkal szembeni védõértékének vizsgálata...msz 6771/10. Felületkezelésre alkalmas védõszerek bazidiumos gombák elleni hatásosságának vizsgálata súlycsökkenés alapján...msz 6771/11. Favédõszerek gombák elleni védõértékének vizsgálata bazidiumos gombákkal, súlycsökkenés alapján, kioktatási igénybevétel után...msz 6771/ 12 Fûrészáruk telítése...msz 13341 Oszlopfélék telítése...msz 13342 E szabvány a KGST SZT 2021-79 szabvány és a 01.363.33-81 KGST-szabványjavaslat részbeni felhasználásával készült, de azoktól a szerkezetében és tartalmában jelentõs mértékben eltér. MSZ 6771-1:1982 Faanyagvédelem. meghatározások (K 10) 3. oldal 3. fejezet címe; 4. oldal 4. fejezet címe A faanyag kémiai védelme A faanyagvédelem kémiai. A faanyag fizikai védelme A faanyag kémiai. A szabvány alkalmazása elõtt gyõzõdjön meg arról, hogy nem jelent-e meg módosítása, kiegészítése, helyesbítése, illetve hatálytalanítása, mert a szabványt kibocsátója a mûszaki haladásnak megfelelõen idõnként átdolgozza. A szabvány érvényességében beálló minden változást a Magyar Szabványügyi Hivatal a Szabványügyi Közlönyben hirdet meg; beszerezhetõ a Posta Központi Hírlapirodánál. A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó helyesbítõ, módosító indítványokat, észrevételeket megfelelõ indokolással a Magyar Szabványügyi Hivatalhoz, Budapest IX., Üllõi út 25. (levélcím: Budapest, Pf. 24. 1450) lehet benyújtani. A szabvány beszerezhetõ a Szabványboltban Budapest IX., Üllõi út 24 (levélcím: Budapest, Pf. 162. 1431). F.k.: az MSZH Kiadói és Tájékoztatási Igazgatóság vezetõje 82.3940/1, 600 pld. MSZH Nyomda, Budapest F.v.: Nagy László