Az Európai Unió regionális támogatásainak kiaknázása Sátoraljaújhelyben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat EU-kapcsolatok szakirány Az Európai Unió regionális támogatásainak kiaknázása Sátoraljaújhelyben Készítette: Leskó Beáta Budapest, 2006.

BEVEZETÉS...4 I. AZ EURÓPAI UNIÓ REGIONÁLIS POLITIKÁJA...6 1. A REGIONÁLIS POLITIKA JELENTŐSÉGE...6 2. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS...7 3. STRUKTURÁLIS ALAPOK...9 4. KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK...10 5. KOHÉZIÓS ALAP...10 5.1. Változások 2007-2013 periódusban...11 6. AZ ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOK...12 7. A REGIONÁLIS POLITIKA CÉLKITŰZÉSEI...13 8. A REGIONÁLIS POLITIKA ALAPELVEI...14 9. KÖVETENDŐ PÉLDÁK...15 9.1. Az ír csoda...15 9.2. A déli államok...15 10. NUTS JEGYZÉK...16 II. REGIONÁLIS POLITIKA MAGYARORSZÁGON...18 1. MAGYARORSZÁG RÉGIÓI...18 2. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV...18 2.1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program...19 2.2. Humán Erőforrás Operatív Program...19 2.3. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program...19 2.4. Regionális Fejlesztési Operatív Program...20 2.5. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program...20 3. EURÓPA TERV...21 4. EGYÜTTMŰKÖDÉS...22 4.1. Regionális együttműködés...22 4.1.1. Phare-CBC program...23 4.1.2. A Phare-Credo program...23 4.2. Interregionális együttműködés Északkelet-Magyarországon...24 4.2.1. Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség...25 4.2.2. Zempléni Vállalkozási Övezet...27 4.2.3. Zemplén Eurorégió...27 4.2.4. Kárpátok Beszállítói Klaszter...30 4.2.5. Interreg III...30 5. ZEMPLÉN RÉGIÓ...32 5.1. Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány...32 5.2. EU-s programok...33 5.2.1. Mikrohitel program...34 5.2.2. Vállalkozói inkubátorház program...34 III. EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZATOK SÁTORALJAÚJHELYBEN...35 1. SÁTORALJAÚJHELY BEMUTATÁSA...35 1.1. Gazdaság...36 1.2. Ipari park...36 1.3. SWOT-analízis...38 2. PÁLYÁZATOK...40 2.1. Romano Suno...40 2.1.1. Pályázati kiírás...40 2

2.1.2. Előzmények...40 2.1.3. Tanoda Program...41 2.2. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Általános Iskola rekonstrukciója és IKT fejleszése...42 2.2.1. Pályázati kiírás...42 2.2.2. A pályázat bemutatása...43 2.3. A Deák Úti Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat EU-s Pályázatai...45 2.3.1. Socrates program...45 2.3.2. A Szebb jövőért projekt...46 2.4. Szinergia-vizsgálat...50 2.5. A Sátoraljaújhelyi kistérség foglalkoztatási stratégiájának kidolgozása, foglalkoztatási paktum létrehozása 1/2004/ROP 3.2.1...54 2.6. Értékünk az ember (HEFOP 1.1)...55 2.7. Nagy-Milic Natúrpark (PHARE CBC 2002, 2003)...56 2.8. Hármashatármenti turisztikai klaszter fejlesztése...57 2.9. Szomszédolás Zemplén Eurorégiós Fesztivál...57 2.10. Esély az együttműködésre...57 2.11. Zemplén Eurorégió Beszállítói Programja...58 2.12. Regionális Tudásközpont (Miskolci Egyetem)...58 2.13. Hallgatók a régióért a régió a hallgatókért (Miskolci Egyetem)...59 2.14. Határtalan vállalkozások...59 2.15. Zempléni esély Roma program a határ mentén...59 2.16. A polgárok Európája határok nélkül...60 2.17. Phare CBC 2000...60 2.18. Kistérségi turizmus fejlesztés...60 3. KÉRDŐÍV...60 BEFEJEZÉS...64 BIBLIOGRÁFIA...66 FÜGGELÉK...68 1. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV KERETÉBEN KIÍRT PÁLYÁZATOK...69 2. DEÁK ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA SZEBB JÖVŐÉRT PROJEKT PROGRAMELEMEINEK BEMUTATÁSA...72 3. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV KERETÉN BELÜL MEGNYERT SÁTORALJAÚJHELYI PÁLYÁZATOK...76 4. KÉRDŐÍV...81 5. KÉRDŐÍV VÁLASZAI...HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 3

Bevezetés Választott témámat aktuálisnak, fontosnak és érdekesnek tartom, hiszen a főiskolai tanulmányaink alatt elsajátított elméleti ismereteket a gyakorlatban is megvizsgálhatom egy véleményem szerint kiemelten fontos területen, az Európai Unió által is egyik fő célkitűzésként megjelölt, elmaradott régiók felzárkóztatásában. Szakirányos tanegységeink közül az EU támogatási programok és projektek című tárgy hallgatása közben merült fel bennem először a kérdés, hogy vajon az Európai Unió kiterjedt támogatási rendszeréből mennyit tud profitálni egy szinte minden szempontból támogatásra szoruló Észak-kelet magyarországi kisváros, Sátoraljaújhely, ahol a munkanélküliség negatív rekordot dönt, a gazdaság regresszív, a mentalitás visszamaradott, az emberi erőforrás összetétele és képzettsége nem megfelelő. Az infrastruktúra hiánya, valamint a gazdasági gócpontok pl. Budapest távolsága pedig teljesen elzárja a várost a fejlődés lehetőségétől is. Dolgozatomban a fent említett kérdések megválaszolásán kívül arra is választ keresek, hogy EU csatlakozásunk után megvalósulni látszanak-e a csatlakozás előtti vágyaink, elképzeléseink, beindult-e már az uniós segítségeknek köszönhetően a kívánt fejlődési folyamat, ha igen milyen fázisban tart most, melyek a még megvalósítandó célok, a kiaknázandó lehetőségek. NUTS 3. szintig rendelkezésre állnak hasonló jellegű kimutatások és statisztikák a támogatási rendszerből való részesedésről, de települési szinten, konkrétan Sátoraljaújhelyre vonatkozó adatokat eddig még nem összesítettek. Én szeretnék minél pontosabb képet adni a témáról a rendelkezésemre álló lehető legtöbb eszköz felhasználásával, számszerű adatok hiányában legalább tendenciákat bemutatni. A dolgozat három fő részre tagolódik. Az első részben a témához kapcsolódó általános elméleti ismereteket gyűjtöm össze az olvasott szakirodalom alapján. Tudatosan csak a lényegi információkat tartalmazó rész összeállítására 4

törekszem, amely alapján a dolgozat további része értelmezhető. A második rész már egy szűkebb területet, a témán belül Magyarországra vonatkozó információkat, országspecifikus jellemzőket tartalmaz. A harmadik részben bemutatom az általam összegyűjtött különböző mélységekig feltárt Európai Uniós pályázatokat Sátoraljaújhelyben. Az ismertetett pályázatok feldolgozottsági foka attól függ, hogy mennyi információt szolgáltattak róluk részemre. A szakirodalomról való tájékozódást egyrészt könyvekből, az Európai Unió kiadványaiból, másrészt az Európai Unió portáljáról valamint a hazai és külföldi Európai Unióval kapcsolatos tevékenységeket végző szervezetek honlapjáról végeztem. Véleményem szerint a naprakész információkhoz való hozzájutás érdekében az Internet használata elkerülhetetlen. Számomra konkrétan akkor is felbecsülhetetlen segítséget nyújtott, amikor a Nemzeti Fejlesztési Tervről olvasva rábukkantam a 25 sátoraljaújhelyi nyertes pályázatra, miután már hetek óta próbáltam személyesen, telefonon, e-mailben információt gyűjteni ezügyben. Ez lett a kiindulópont, s a témára vonatkozóan megkaptam az első átfogó képet, néhány feltett kérdésre pedig a választ. A város jelenlegi helyzetét egy SWOT-analízis keretében vizsgáltam, feltártam az erősségeket, gyengeségeket, a fejlődést biztosító lehetőségeket valamint a potenciális veszélyeket. Az adat- és információgyűjtés során a téma pontosabb megismerése érdekében a sátoraljaújhelyi illetékes területfejlesztési szakembereket és az Európai Uniós pályázatok készítőit kértem fel egy kérdőív kitöltésére. A kérdőívben a válaszadókat az Európai Unió pályázatainak jelentőségéről, a városfejlesztésben betöltött szerepéről kérdeztem. Azáltal, hogy a legkompetensebb személyeket szólítottam meg, véleményem szerint reális képet kapunk a témáról és hiteles válaszokat adhatunk a vizsgált kérdésekre. 5

I. Az Európai Unió regionális politikája 1. A regionális politika jelentősége A regionális politika jelentőségét mutatja, hogy jelenleg az e célra szánt források az Európai Unió teljes költségvetésének megközelítőleg egy harmadát teszik ki. Európa regionális politikája lehetővé teszi a nagyobb arányban a gazdagabb tagállamok befizetéseiből származó közösségi költségvetés több mint 35 százalékának újrafelosztását a leghátrányosabb helyzetű régiók között. Mindez azonban nem egyoldalú segítségnyújtás, hiszen a nettó befizetők komoly mértékben profitálhatnak a támogatott régiók potenciális beruházási lehetőségei kapcsán. A regionális politika indirekt célja tehát, hogy lehetővé tegye, hogy valamennyi régió hozzájárulhasson az Unió versenyképességének növeléséhez. Danuta Hübner, a regionális politika biztosa nagyon frappánsan, a lényegre tapintva a következőképpen jellemzi a regionális politika jelentőségét, Európa nem épülhet Brüsszelben, hiszen az őt alkotó városok és régiók sokasága formálja. Ezek a közösség tartóoszlopai, ezek biztosítják a történelmi, politikai, szociális és a kulturális sokszínűség megőrzését. 1 Tovább kutatva a regionális politika szükségessége mellett szóló érveket, talán a legevidensebb és legmeggyőzőbb az, hogy bár az Európai Unió a világ egyik vezető gazdasági térsége, tagállamai, régiói között jelentős különbségeket lehet tapasztalni. Tehát az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a fejlettebb régiók a szolidaritás jegyében, de végső soron közös érdekből kifolyólag, a rászorultabb régiók felzárkózását segítik, hogy egy minél homogénebb és erősebb Unió alakulhasson ki. 1 http://www.cor.eu.int/open%20days%202005/documents/cor_speech_cities_regions_rev.pdf; 2006. 04. 26. 22:00 h 6

2. Történeti áttekintés Először tekintsük végig a kezdetektől a regionális politika kialakulását valamint fejlődését, jelentőségének folyamatos és fokozatos növekedését egészen napjainkig. 1957-ben már a Római szerződésben is megfogalmazódott a szerződő országokban a gondolat, hogy népeik gazdaságait egyesítik és azok harmonikus fejlődését előmozdítják, ha az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik 2. Világossá vált, hogy az egyes területek közötti jelentős fejlődésbeli különbségeket meg kell szüntetni, hiszen azok akadályozhatják az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlását. E célból 1958-ban létrejött az Európai Szociális Alap és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap. Az 1972-ben csatlakozó országok: Dánia, Írország valamint Nagy-Britannia esetében jelentős regionális különbségekkel kellett számolni, ami középpontba helyezte a szerkezeti és területi politika egyeztetését. 1975-ben született meg az első meghatározott régió érdekében hozott intézkedés, a kedvezőtlen adottságú térségekkel foglalkozó irányelv. Ugyanebben az évben létrejött az Európai Regionális Fejlesztési Alap, amelynek fő feladata a tagállamok által befizetett költségvetés egy részének a legszegényebb régiók közötti újrafelosztása. 15 év alatt e forrásból 873 ezer munkahely létesült, s a fejlesztések 80 százalékát infrastrukturális beruházásokra fordították. 3 2 Hogyan működnek a régiók?, Budapest, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001, pp. 5. 3 Hetényi Géza-Stelbaczky Tibor-Zalai Csaba: Az Európai Unió támogatási politikája, [Budapest], Press Publica, 2001. p.9. 7

Az 1980-as évek bővítései (Görögország 1981, Portugália valamint Spanyolország 1986) indították el a regionális politika reformját. 1986-ban az Egységes Európai Okmány lefektette a kohéziós politika alapjait, amellyel az elmaradottabb déli országok és egyéb hátrányos helyzetű régiók helyzetén kívántak segíteni. A vidékfejlesztés regionális megközelítése egyre fontosabbá vált. 1992-ben a Maastrichti Szerződés a kohéziót jelölte meg az Unió egyik alapvető céljaként és létrehozta a Kohéziós Alapot az egy főre jutó legalacsonyabb GDP-vel rendelkező tagállamok, vagyis Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország környezetvédelmi valamint közlekedési projektjeinek támogatására. A regionális politika általános céljaként az egyenletes, hosszútávú gazdasági és szociális fejlődés biztosítását tűzték ki. A konkrét célok között szerepelt a régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek csökkentése, transz-európai hálózatok kiépítése, a természeti erőforrások racionális felhasználása, a környezet védelme, a nemzeti és regionális sokszínűség megőrzése valamint az oktatás és képzés fejlesztése. 1994 és 1999 között már a közösségi költségvetés harmadát fordították kohéziós politikára és létrehozták a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt. Ekkor alakult ki a regionális politika új eszköz- és intézményrendszere. 1997-ban az Amszterdami Szerződés megerősítette a kohézió fontosságát, és kibővítette az Uniós Szerződést a foglalkoztatás címmel, amelyben hangsúlyozta az együttműködés szükségességét a munkanélküliség csökkentése érdekében. 1999-ben az Európai Tanács a Strukturális Alapok reformjáról döntött, és módosította a Kohéziós Alap működését. 2000 és 2006 között az Alapok működésére 213 milliárd eurót költenek. A közép- és kelet európai tagjelölt országok gazdasági és társadalmi fejlődését hivatott elősegíteni a PHARE, az ISPA valamint a SAPARD program. 8

3. Strukturális Alapok A szolidaritás legfontosabb kifejezőeszköze a négy Strukturális Alap, amelyek mindegyike különböző konkrét területre irányul. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházásokat, helyi fejlesztési projekteket és kisvállalkozásokat támogató programokat finanszíroz. A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, körülbelül 45 százaléka ily módon jut el a tagállamokba. Az Európai Szociális Alap a munkanélküliek és hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacba történő újraintegrálását segíti, elsősorban képzési programokon valamint munkaerő-toborzási támogatási rendszereken keresztül. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Orientáció Szekciója vidékfejlesztési programokat, termelői támogatásokat finanszíroz, elsősorban az elmaradott régiókban. Az Unió egyéb területein a Közös Agrárpolitika keretén belüli projekteket a Garancia Szekció forrásai finanszírozzák. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz célja a halászat modernizálásának elősegítése. A Strukturális Alapok által finanszírozott többéves programok olyan fejlesztési stratégiát alkotnak, amelyet a Bizottság által meghatározott irányelvek alapján a régiók, a tagállamok valamint az Európai Bizottság közösen dolgoznak ki. A Strukturális Alapok támogatási körébe tartoznak az infrastrukturális fejlesztések, a távközlési szolgáltatások kiterjesztése, a vállalkozások támogatása, képzési lehetőségek biztosítása a munkavállalók számára valamint az információs társadalomba való beilleszkedéshez szükséges eszközök és ismeretek terjesztése. A támogatott programoknak meg kell felelniük a régiók által támasztott konkrét helyi igényeknek. Fontos szempont, hogy védjék a 9

környezetet és támogassák az esélyegyenlőséget. A végrehajtás decentralizáltan, elsősorban a nemzeti és regionális intézmények által történik. 4. Közösségi kezdeményezések Az Európai Unió létrehozott négy Közösségi Kezdeményezést is, amelyre a Strukturális Alapok költségvetésének megközelítőleg 5 százalékát fordítják. Az Interreg III a határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködést segíti elő, a határokon átnyúló partneri viszony létesítésével ösztönzi a multiregionális területek egyenletes fejlődését. Pénzügyi forrásait az Európai Regionális Fejlesztési Alap fedezi. A Leader+ program célja hogy helyi kezdeményezésű vidékfejlesztési projekteket támogasson, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientáció Szekciója forrásaiból. Az Urban II a városok és hanyatló városi területek újító stratégiáinak támogatására összpontosul, pénzügyi forrásait az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. Az Equal program célja a munkaerőpiacon tapasztalható esélyegyenlőtlenség és diszkrimináció elleni harc az Európai Szociális Alap pénzügyi támogatásával. A fentieken kívül a támogatásokra szánt összeg 0,5 százaléka halászati szerkezetváltásra, 0,51 százaléka újító jellegű kezdeményezések, új stratégiák kidolgozására és kísérleti szakaszának finanszírozására van elkülönítve. 5. Kohéziós Alap A strukturális alapok mellett egy külön alap, a Kohéziós Alap azoknak a tagállamoknak nyújt támogatást, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti össztermék a közösségi átlag 90 százaléka alatt van, és jelentős nagyberuházások szükségesek a közlekedés valamint a környezetvédelem terén. E támogatást nem régiók kapják, hanem egyedi projektek, de feltétel nemzeti 10

fejlesztési stratégiák kidolgozása. A támogatás említésre méltó előnye, hogy meglehetősen alacsony társfinanszírozást kíván a kedvezményezettől, a beruházások döntő hányadát az uniós költségvetés állja. A Kohéziós Alap költségvetése a 2000-2006-os periódusban 18 milliárd euró, az újonnan csatlakozó országok 2004-2006 között 7,6 milliárd euróra jogosultak. 5.1. Változások 2007-2013 periódusban A régi tagállamok tapasztalata szerint a programok megvalósításának, az EU források felhasználásának egyik legnehezebben teljesíthető feltétele az ún. n+2 szabály. A szabályt a 2000-2006 közötti időszakban a strukturális alapok kifizetéseinek gyorsítása érdekében vezették be (1260/1999. EK rendelet 31.2. cikk). Alkalmazását a 2007-13 közötti időszakban a Kohéziós Alapra is kiterjeszteni tervezik (a strukturális alapok és Kohéziós Alap felhasználásáról szóló általános rendelet tervezet 92. cikk). A szabály értelmében az EU források felhasználására meghatározott idő áll rendelkezésre, és az ezalatt fel nem használt EU források elvesznek a tagállam számára. Tekintettel arra, hogy a Kohéziós Alap projektjeinek megvalósítása általában sok évet vesz igénybe, ez pontos tervezést és gyors előkészítést tesz szükségessé. Mindenesetre az n+2 szabály nem zárja ki 2 évnél hosszabb projektek megvalósítását. A jelenlegi időszakban az ún. m+24 (illetve m+30) szabály érvényes a Kohéziós Alapra, miszerint a Bizottság határozatát követő 2 éven belül (az ISPA projektek esetében a közbeszerzési törvényre való átállás időigénye miatt 2,5 éven belül) meg kell kezdeni a projekt fizikai megvalósítását, például meg kell kötni az első kivitelezési szerződést). Az n+2 szabály szigorúbb, mert a megvalósítás további ütemezésére is határidőket szab. 4 A Bizottság arra is javaslatot tett, hogy a kohéziós politika a korábbinál hangsúlyosabb, az Unió minden régióját érintő, sokkal inkább látható politikává váljon. Az elképzelés szerint a fejlettebb és a fejletlenebb régiók tekintetében a támogatási összegeken túl a felhasználási célok kapcsán is differenciálnának, a gazdagabb területeken a versenyképességet segítő intézkedésekre, az 4 http://www.nfh.gov.hu/doc/eu/strukt/eu_koh_pol/nplusz2.pdf 11

elmaradottabb térségekben főként az infrastruktúra-fejlesztésre koncentrálnának. Az általános rendelet-tervezet legnagyobb újítása azonban, hogy a Kohéziós Alap programozási struktúrába történő beemelése mellett az ún. mono-fund rendszer bevezetését irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy némi átjárhatóságtól eltekintve egy operatív programot csak egy alap finanszírozhat. 5 További változást jelent, hogy a Bizottság az ESZA kivételével a továbbiakban a nem elszámolható költségek listájára sorolja a vissza nem térítendő ÁFÁ-t, mondván a közösségi forrásoknak nem célja a nemzeti költségvetések finanszírozása. Mindez azonban amennyiben a javasolt szabályozás életbe lép jelentős nehézségeket okoz majd a forráshiánnyal rendelkező kedvezményezetteknek, tekintve, hogy ezáltal az ÁFA értékével csökken a társfinanszírozott összeg nagysága. 6. Az előcsatlakozási alapok Az Európai Unió a 2004-ben csatlakozott közép- és kelet-európai országok felzárkózásához három Közösségi Eszközzel nyújtott segítséget. A legrégebben működő támogatási eszköz a PHARE program, amely 1989-ben indult, azzal a céllal, hogy a közösségi jogszabályok megfelelő alkalmazását biztosító intézményeket teremtsen, a közigazgatás és az állami szervek működését javítsa, valamint a szociális és gazdasági ágazatokban legszükségesebb beruházásokat finanszírozza. Az előcsatlakozási Alapokból a PHARE pályázatok esetében Magyarország 1990-2003 között 1,5 milliárd euró támogatásra vonatkozóan írt alá pénzügyi megállapodást, amiből 2004. márciusig 1,3 milliárd euró lett leszerződve, mely a korábbi programok esetében majdnem teljesen (90% felett) kifizetésre került, a többiek esetében jelenleg megvalósítása illetve folyósítás alatt áll. 6 5 http://www.nfh.gov.hu/xindex2.htm?t=5&i='doc/eu/strukt/eu_koh_pol/5_jovobeni_prog.htm' 6 http://www.magyarorszag.hu/hirek/eu/nft2_20040326.html; 2006. 04. 26. 22:00h 12

A 2000-ben létrehozott SAPARD Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Előcsatlakozási Program a Közösségi Agrárpolitika intézkedéseit egészíti ki, például a mezőgazdasági szerkezetváltás, a vidékfejlesztés, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem terén. Az Előcsatlakozási Strukturális Politikai Eszköz, az ISPA program a Kohéziós Alaphoz hasonlóan a nagy volumenű környezetvédelmi és közlekedési infrastrukturális beruházásokhoz biztosít pénzügyi forrásokat. Az ISPA keretében az Európai Unió 352 millió euró támogatást bocsátott Magyarország rendelkezésére 2004-ig. S a növekvő tendenciát támasztja alá a tény, miszerint a 2003. évi felhasználás több, mint az azt megelőző 3 év hasonló adatai együttvéve. 7. A regionális politika célkitűzései A lehető leghatékonyabb eredmény elérése érdekében Strukturális Alapok 94 százaléka három prioritásként meghatározott célkitűzésre összpontosul. Első célkitűzés azon elmaradott (NUTSII) régiók felzárkózásának elősegítése az infrastruktúra fejlesztésén valamint beruházások ösztönzésén keresztül, ahol az egy főre jutó nemzeti össztermék nem éri el a közösségi átlag 75 százalékát. E támogatási forma az Unió lakosságának 22 százalékát érinti és az összes forrás 70 százalékát teszi ki. A második célkitűzés keretében a támogatás közel 12 százalékát - az Unió lakosságának 18 százalékát érintő - gazdasági és szociális átalakulás elősegítésére fordítják a szerkezetváltás nehézségeivel szembenéző városi vagy vidéki (NUTSIII) területeken. Egy projekt maximálisan 50 százalék támogatást kaphat. A harmadik célkitűzésre, az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszereinek valamint politikájának modernizációjára az összes támogatás szintén 12 százalékát fordítják. Itt nem területi alapon kerül felosztásra a keret, hanem olyan első célkitűzésen kívüli programokat támogatnak, amelyek elősegítik a 13

munkanélküliség csökkentését, különböző oktatási-képzési programok által növelik az elhelyezkedési lehetőségeket, támogatják a munkanélküliség megelőzését célzó intézkedéseket és a munkába álláshoz esélyegyenlőséget biztosítanak. 7 8. A regionális politika alapelvei A tapasztalatok azt mutatják, hogy a regionális politika csak akkor lehet sikeres, ha korlátozott számú, viszonylag nagy területre összpontosítja erőforrásait. Ezért a koncentráció elvének megfelelően a korábbi évek elaprózott támogatásait ma már igyekeznek kevés célra, kevés eszközön át eljuttatni a leginkább rászorulóknak. A 2000-2006 közötti periódus kiemelt célja a legelmaradottabb térségek felzárkóztatása, ezért a támogatás legnagyobb részét az 1. célkitűzés megvalósítására fordítják. Az addicionalitás elve szerint az Unió támogatásai nem helyettesítik, hanem csak kiegészítik a tagállamok támogatásait. Az Európai Unió segítségével megvalósítandó programokat hazai forrásból is társfinanszírozni kell, s a regionális politika keretében nyújtott korábbi nemzeti támogatások nem csökkenthetőek. A szubszidiaritás és a decentralizáció elve azt mondja ki, hogy a fejlesztési célú döntéseket és a végrehajtásukat arra a szintre kell helyezni, ahol a legjobban átláthatóak, azaz a lehetséges legalacsonyabb szintre. A partnerség elvének értelmében együttműködés szükséges a helyi, regionális, kormányzati és Európai Uniós szintek szereplői között, hogy a fejlesztési célokat és programokat az érintett gazdasági és társadalmi szereplők bevonásával dolgozzák ki és hajtsák végre. A koncentráció elve a korábbi évek elaprózott támogatásit ért kritikák kapcsán fogalmazódott meg. Célja, hogy a támogatásokat kevés célra, kevés csatornán 7 Hogyan működnek a régiók?, Budapest, Európai Bizottság Magyarországi Delegációja, 2001, pp. 10. 14

át, azaz koncentráltan juttassa el a leginkább rászorulóknak. A 2000-2006-os periódus kiemelt feladata a legelmaradottabb térségek felzárkóztatása, ezért a támogatások legnagyobb részét az 1. célkitűzés megvalósítására fordítják. A programozás elve nemzeti és regionális fejlesztési stratégiák kidolgozását jelenti, melyek alapján fejlesztési programok készülnek, s ezek tartalmazzák a konkrét projekteket. 9. Követendő példák 9.1. Az ír csoda Ír csoda, ír példa, ír lecke, ilyen és ehhez hasonló magasztaló szavakkal illetik Írország elmúlt 15-20 évi teljesítményét, amikor az ország Európa legnagyobb gazdasági sikertörténetét volt képes produkálni. 1988-ban az egy főre jutó GDP a közösségi átlag 64 százalékáról 2001-re 115 százalékra nőtt. Ezt a nagymértékű fejlődést főképp az oktatás fejlesztésével és a támogatások ésszerű felhasználásával érték el. A támogatás legnagyobb részét emberi erőforrásokra, az ipar és a mezőgazdaság, valamint a közlekedés fejlesztésére fordították. 9.2. A déli államok Spanyolország és Portugália a támogatások 50-60 százalékát az infrastruktúra fejlesztésére közutak, vasutak, kikötők, városi közlekedés modernizációja - fordította. Ennek eredményeképpen az utazási idő közúton 10-20 százalékkal csökkent. A korszerűsítéseknek köszönhetően ma már a vasúti hálózat több mint 40 százalékán nyílik lehetőség 140 km/óránál gyorsabb forgalomra, míg 1993- ban ezt még egyetlen vasútvonal állapota sem tette lehetővé. Az Európai Unió támogatta a Lisszabon-Madrid autópálya portugáliai szakaszának a megépítését is, mivel ez nagymértékben hozzájárult az ország periférikus helyzetének oldásához. Az új lisszaboni híd, a Vasco da Gama-híd megépítéséhez az Unió 311 millió euróval járult hozzá. 15

Portugáliában az iható vízellátásból részesülő lakosság aránya 1989 és 1999 között megközelítőleg 40 százalékkal nőtt. Spanyolországban pedig 1994 és 1999 között uniós támogatás segítségével 255 új egészségközpontot, 434 támogatott szálláshelyet, 60 328 hektárnyi újraerdősített területet hoztak létre és 83 kórházat újítottak fel. Az oktatás és képzés támogatását Spanyolországban a középiskolai fejlesztésekre és bizonyos reformok megvalósítására, Portugáliában pedig a tanárok képzésének finanszírozására fordították. Mindezek a fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy a két ország nagymértékben felzárkózott az Unió átlagához. Spanyolországban az egy főre jutó gazdasági teljesítmény 1986 és 1999 között a 15 tagállam átlagának 71 százalékáról 82 százalékára nőtt. A Magyarországhoz sok szempontból hasonló Portugáliában ugyanez a mutató 55 százalékról 76 százalékra nőtt. Tehát hasonló ütemű és mértékű felzárkózás lehetősége hazánk előtt is nyitva áll. Jelenlegi gazdasági teljesítményünk Portugália csatlakozás előtti szintjét megközelítően, az uniós átlag 54 százaléka. 8 Spanyolország, Portugália, Írország elmúlt két évtizede azt példázza, miként lehet átgondolt támogatási rendszerekkel áthidalni akár évszázados lemaradásokat is. 10. NUTS jegyzék 1988-tól az Európai Unió központi statisztikai hivatala, az EUROSTAT által kidolgozott egységes területi statisztikai rendszer (NUTS) a regionális politika területi alapja. A NUTS egy ötszintű hierarchikus osztályozás három regionális (I, II,III) és két lokális (IV,V) szinttel. A jegyzék alapvetően a már meglévő területi szintekre épített, de egyes országokban többek között hazánkban is- új, alapvetően tervezési-statisztikai célú szintek létrehozása is szükségessé vált. Minden igyekezet ellenére azonban a NUTS jegyzéket egy heterogén területi 8 Uniós támogatások Felzárkózó Magyarország, Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány, 2003. pp. 5. 16

egységként kell kezelnünk, hiszen az azonos területi szinten szereplő térségek nagy különbségeket mutathatnak területüket vagy népességüket tekintve (mint például NUTS II szinten Bréma és Luxemburg). 9 A NUTS I szint országot vagy nagyrégiót, (például a német tartományok), a NUTS II szint régiókat, a NUTS III szint kisebb területi egységeket, (például megyék), a NUTS IV kistérségeket, a NUTS V településeket jelöl. A közösségi regionális politika hatályába elsősorban a NUTS II és NUTS III szintű területi egységek tartoznak. A szubszidiaritás elvének betartása miatt az alsóbb szintek döntéseit helyi szinten, a felsőbb szintű döntést állami szinten hozzák. 9 Benedek Ágnes-Kondorosi Ferenc-Nemerkényi Antal-Szabó Pál: Az Európai Unió, Cartographia, Budapest, 2003; pp. 113. 17

II. Regionális politika Magyarországon 1. Magyarország régiói Az 1996-os területfejlesztési törvény alapján Magyarország területén hét NUTS II régiót állapítottak meg, melyek döntően tervezési-statisztikai és területfejlesztési célból születtek, s élükön a területfejlesztésért felelős Regionális Fejlesztési Tanács áll. Pest megye és Budapest alkotja a Közép-Magyarországi régiót, Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megyék a Közép-Dunántúli régiót, Győr-Moson- Sopron, Vas és Zala megyék a Nyugat-Dunántúli régiót, Baranya, Somogy és Tolna megye a Dél-Dunántúli régiót, Nógrád-Heves és Borsod-Abaúj-Zemlpén megye az Észak-Magyarországi régiót, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyék az Észak-Alföldi régiót s végül Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye a Dél-Alföldi régiót. A régiók legfontosabb feladata a területük gazdasági versenyképességének maximalizálása, az infrastrukturális hálózat fejlesztése, valamint a környezetvédelmi szempontok érvényesítése. 2. Nemzeti Fejlesztési Terv A Nemzeti Fejlesztési Terv az uniós támogatások felhasználási céljait fogalmazza meg. Ezen célokat részletesebben az operatív programok írják le, amelyeket az Európai Unió Bizottsága hagy jóvá. Nemzeti Fejlesztési Tervet minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy főre eső GDP-je az EUátlag 75%-a alatt van. Magyarország és a 2004. május elsején csatlakozó országok mindegyike ebbe a kategóriába tartozik. A Nemzeti Fejlesztési Terv az egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszköz az ország kezében arra, hogy az ország hosszú távú stratégiáját az Unióval megismertesse és elfogadtassa. A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv első változata 2002 végén készült el, öt operatív programot tartalmaz (ld. Függelék 1.): 18

2.1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program leginkább a vállakozástámogatás, a turizmus és az informatika területére koncentrál. A gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani a termelőszektor modernizációját megvalósító beruházások támogatásával. Növeli a társadalmi kohéziót és a foglalkoztatást a kis- és középvállalatok technikai modernizálása, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatása által. A gazdasági innovációkat támogatja a hazai közfinanszírozású és magánjellegű K+F szféra versenyképes kutatásainak, és a két szektor közötti együttműködés támogatásával. Az Operatív Program célja az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése. 10 2.2. Humán Erőforrás Operatív Program A Humán Erőforrás Operatív Program célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése különös figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való belépésének segítésére, s ezzel társadalmi kirekesztésük mérséklésére. Az Operatív Program támogatja a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését az iskolarendszeren belüli és kívüli képzéssel, a vállalkozói készségek erősítésével, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatások korszerűsítésével. A képzés, oktatás, illetve a munkaerő-piaci szolgáltatások infrastrukturális alapjainak erősítése kiemelt beavatkozási terület. 11 2.3. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program célja a mezőgazdaság modernizálásának és hatékonyabbá tételének megvalósítása a termelési technológiák, és a termékfeldolgozás fejlesztése által. A program másik célja a vidék fejlesztése, jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidéki térségek 10 http://www.nfh.hu/index2.htm?p=0&t=2&i=1904; 2006. 04. 26. 22:00 h 11 http://www.nfh.hu/index2.htm?p=0&t=2&i=1904; 2006. 04. 26. 22:00 h 19

lakossága számára, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme. 12 2.4. Regionális Fejlesztési Operatív Program A Regionális Fejlesztési Operatív Program célja az Unió fő fejlesztési területi egységeinek számító régiók fejlesztése. Ezen belül a gazdasági környezet javítása a turizmus támogatása és egyes infrastrukturális fejlesztések által, az integrált térség- és településfejlesztés, a régiók emberi erőforrásainak és tudásállományának javítása, és környezetgazdálkodásuk fejlesztése. 13 2.5. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, a Kohéziós Alappal összehangolva, közlekedés-infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások finanszírozását, a hátrányos helyzetű térségek telekommunikációs infrastruktúrájának javítását, illetve az egészségügy infrastrukturális fejlesztését tűzi ki célul. A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjainak pályázatain 2004 és 2006 között elérhető, összesen mintegy 677 milliárd forint fejlesztési forrás 95 százaléka már gazdára talált: a 14 878 nyertes projektnek ennyit - vagyis több mint 644 milliárd forintot - ítéltek oda az operatív programok irányító hatóságai. A Nemzeti Fejlesztési Terv a magyar gazdaság és a társadalom helyzetének részletes elemzéséből indul ki. A SWOT-analízisnek megfelelően megállapítják az erősségeket valamint a gyengeségeket, s feltérképezik a lehetőségeket és veszélyeket, hogy mindezekre építve a legmegfelelőbb stratégiát alakítsák ki. Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervnek megfelelően a 2004 és 2006 közötti időszakban az EU strukturális alapjaiból megközelítőleg 510 milliárd forintnak megfelelő uniós, és 178 milliárd forint hazai forrás nyílik meg a beruházások előtt. Ez az előzetes számítások szerint még 280 milliárd forint magántőkét mozgathat meg. Ezt az összeget a gazdaság versenyképességének erősítésére 12 http://www.nfh.hu/index2.htm?p=0&t=2&i=1904; 2006. 04. 26. 22:00 h 13 http://www.nfh.hu/index2.htm?p=0&t=2&i=1904; 2006. 04. 26. 22:00 h 20

(290,6 milliárd forint beruházás), a foglalkoztatás növelésére, az egészségügy és az oktatás támogatására (191,4 milliárd forint befektetés), környezetvédelemre és infrastruktúrafejlesztésre (122,1 milliárd forint beruházás), a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére (223,2 milliárd forint beruházás) valamint regionális fejlesztésekre (140,8 milliárd forint beruházás) fordíthatjuk. Így a Strukturális Alapokból és a hozzá társuló hazai forrásokból 968 milliárd forintnyi fejlesztési lehetőség áll rendelkezésre. A Kohéziós Alapból felzárkóztatásra ezen felül még 397,2 milliárd forintnyi beruházás fordítható, így összességében körülbelül 1365 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhat meg. 14 3. Európa Terv Magyarország az elmúlt évtizedekben sok segítséget kapott az Európai Uniótól ahhoz, hogy sikeresen felkészüljön a csatlakozásra. Már 2004. május 1-től belépésünk időpontját követően is a korábbiaknál jóval több EU-támogatást fordíthat hazánk fejlesztésekre. A döntő fordulat azonban kétségkívül 2007-től áll majd be. Az akkor induló új költségvetési ciklusban eddig soha nem látott mennyiségű fejlesztési támogatást vehet igénybe az ország. Az elkövetkező, 2013-ig tartó időszak folyamatosan fejlődő, gazdagodó cselekvési programját összegzi az Európa Terv. Az Európa Terv egy átfogó, Magyarország egészére vonatkozó fejlesztési terv, amely célokat és cselekvési programokat fogalmaz meg, együttműködésre készteti az országos, regionális szintű és helyi döntéshozókat; kormányzati tisztségviselőket és civileket; a közszolgálat és a magángazdaság szereplőit egyaránt. A mindenkori kormánytól és annak ellenzékétől is együttműködést igényel. Az Európa Terv sok esetben a helyi közösségek kezébe adja a döntés jogát, hiszen ők tudják, mire fordítsák a pénzt. Az Európa Terv célkitűzéseinek jelentős része a Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programja keretében valósul meg. Az Európa Terv része az Európai 14 http://www.nfh.gov.hu/doc/eu%20terv/euterv_kism.pdf, pp. 11; 2006. 04. 26. 22:00 21

Unió strukturális alapjainak és kohéziós alapjainak támogatásával 2007-2015 között megvalósuló II. Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése is. Az Európa Terv híd az Európai Unió céljai, támogatása és a kormány szándékai között. Összehangolja az állam, a gazdaság és a civil társadalom akaratát. egyesíti a központi (állami, önkormányzati) és a gazdasági, pénzügyi forrásokat. Hatékony eszköz a modernizáció érdekében. Szolgálja az esélyegyenlőség növelését, a helyi közösségek, a civil társadalom megerősödését. Kiteljesíti a demokráciát, összefogásra, egységre késztet. Az Európa Terv egyfelől hosszú távú, átfogó stratégia, amely illeszkedik az Európai Unió tervezési gyakorlatához, kiszámítható, stabil környezetet teremt a fejlesztések, az emberek, az egyes közösségek, a gazdaság szereplői számára, másfelől rövid és hosszú távú, számon kérhető cselekvések halmaza. Fontos célja, hogy a lehető leghatékonyabban és teljes egészében felhasználjuk az ország rendelkezésére álló EU-támogatásokat. 15 4. Együttműködés Az együttműködés és partnerség hiánya komoly hátrányt jelent, főként a vidéki térségek esetében, ahol a helyi közigazgatás, a vállalkozói szféra és a társadalmi szervezetek közötti együttműködés hiánya különösen gyakori jelenség. Problémát jelent továbbá a vidéken élők alacsony részvétele a fejlesztések megtervezésében és végrehajtásában. Mindezek következtében a fejlesztések gyakran egymástól függetlenül valósulnak meg. 4.1. Regionális együttműködés Az Európai Unióban a szubregionális együttműködést a gazdasági szerkezet azonossága, a szerkezetátalakítási törekvések hasonlósága, a földrajzi közelség és a határmenti fekvés ösztönzi. 15 http://www.fmm.gov.hu/main.php?folderid=2013&articleid=1072&ctag=articlelist&iid=1; 2006. 04. 26. 22:00 h 22

4.1.1. Phare-CBC program A PHARE CBC program olyan fejlesztési projektekhez nyújt támogatást, amelyek e segítség nélkül csak sokkal később vagy egyáltalán nem valósulhatnának meg. A program támogatja a határon átnyúló kapcsolatok fejlesztését, a határ menti területek elmaradottságának felszámolását, s a határok átjárhatóságának könnyítését. A nagyobb Phare CBC programok jellemzője, hogy bár általában egy konkrét településen vagy kistérségben valósulnak meg, hatásuk szélesebb területeken is érezhető, például egy kibővített kapacitású határátkelőhely természetesen nem csak az adott település érdekeit szolgálja, vagy a regionális hulladéktárolók emberi egészségre történő kihatása. A Phare CBC program különösen a 2000-ben bekövetkezett reformját követően támogatást nyújtott az Interreg-re való felkészüléshez. Magyarországon a határon átnyúló együttműködések jelentőségének megnövekedése nagyrészt a Phare CBC programnak, kisebb mértékben a Phare Credo programoknak köszönhető. A Phare CBC volt az első Európai Unió által kezdeményezett és finanszírozott program az osztrák-magyar határon 1995-től. Ezt követte a román-magyar Phare CBC program 1996-tól, majd a szlovák-magyar Phare CBC program 1999-től, s végül a szlovén-magyar Phare CBC program 2000- től. A Magyarország-Szlovákia és Magyarország-Szlovénia programok belső Interreg programokká alakulnak. 4.1.2. A Phare-Credo program Az 1998-ban induló program fő célja az átalakuló országok határmenti régiói közötti jószomszédi viszony és szociális stabilitás kialakítása olyan határokon átnyúló stratégiai programok kidolgozásával valamint realizálásával, amelyek társadalmi és gazdasági fejlődést generálnak. 23

4.2. Interregionális együttműködés Északkelet- Magyarországon Északkelet-Magyarországon 1991-ben kezdődött meg a határokon átnyúló együttműködések fejlesztése a Kárpátok-Tisza Alapítvány, majd Kárpátok- Tisza Munkaközösség megalapításával Kárpátalja, a lengyel Przemys l vajdaság, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék részvételével. Ezzel egyidőben Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye kapcsolódtak egy négy országot érintő szubregionális együttműködésbe is. 1993-ban az előző megyéken kívül Jász-Nagykun-Szolnok megye csatlakozásával aláírták a Kárpátok Eurorégió alapdokumentumát. Közös nyilatkozatban fogalmazták meg az együttműködésük céljait: közös tevékenységek koordinálását, gazdasági, kulturális, oktatási, ökológiai és tudományos együttműködések elősegítését, határokon átívelő közös projektek létrehozását. 1994-ben szlovák, ukrán és magyar részvétellel létrejött egy azóta is hatékonyan működő vállakozásfejlesztési együttműködés, a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség. Hazánkban Zemplén régiót és Felső-Szabolcsot érintő együttműködés számos eredménnyel büszkélkedhet, például információs irodák és rendszerek felállításával a három országban, rendszeres regionális kiállítások és üzletember találkozók szervezésével, Kárpátok Gazdasági Szemle című információs kiadvány négy nyelvű megjelentetésével, Referencia című havi másfél órás televíziós adás sugárzásával (Zemplén Televízió, Sátoraljaújhely) valamint összehangolt térség- és gazdaságfejlesztési programmal, új vállalkozási övezetek létrehozásával. 1996-ban a határmenti együttműködési program keretében kijelölték a Záhonyi Vállalkozási Övezetet, 1998-ban pedig a Zempléni Vállalkozási Övezetet. 24

1999-től egy szlovák-magyar EU-támogatású CBC (Cross-Border-Cooperation) program kezdődött, az osztrák-magyar illetve az 1996-ban indított románmagyar PHARE-CBC programok tapasztalatainak felhasználásával. 2004-ben hozta létre a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Királyhelmecen (Szlovákia) működő partnerszervezete a történelmi Zemplén területén a Zemplén Eurorégiót. 4.2.1. Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség Középkelet-Európában egymás mellett elhelyezkedő országok (Magyarország, Szlovákia és Ukrajna) közös hármashatár-menti területei hasonló földrajzi, gazdasági adottságokkal bírnak. A fővárosoktól való távolság már a korábbi évtizedekben is olyan irányba hatott, hogy az itt élő emberek sokkal intenzívebben keresték kapcsolataikat az élet minden területén - gazdasági, kulturális, oktatási, művészeti. Elősegítette ezt az a tény is, hogy az Első Világháborút követő határvonások következtében a lakosság etnikailag igen vegyessé vált: nemzeti kisebbségek rekedtek az anyaországokon kívül, amelyek keresték kapcsolataikat a nemzeti államukkal, hiszen a határok erőszakos megvonásával az évszázados gazdasági, kereskedelmi együttműködési tradíciók megszakadtak. A térségben a vállalkozói kezdeményezések tipikusan önsegítő jellegűek voltak, nélkülözve mindenféle központi anyagi támogatást vagy irányítást, ami jelentősebb fejlesztést eredményezhetett volna. Nem véletlen tehát, hogy a térségben már a 90-es évek elején létrejöttek a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartó vállalkozásélénkítő és régiófejlesztési szervezetek, non-profit alapítványi formában: Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Sátoraljaújhely (Magyarország) 1991, Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Nagykapos (Szlovákia) 1992, 25

Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Gazdaságirányítási Társaság, Ungvár (Ukrajna) 1993. A Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1994. november 4-én kötött megállapodást a Nagykaposi Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (Szlovákia) és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Gazdaságirányítási Társaságával (Ukrajna). A szerződés értelmében megalakították a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetséget, amely koordinálja a három ország területein elindult régió- és gazdaságfejlesztési elképzeléseket és programokat. A szervezetet azzal a céllal hozták létre, hogy az alapító országok határos területein működő vállalkozásoknak nyújtott közvetlen szolgáltatásokon túl elősegítsék a régió gazdaságának fellendülését, valamint a térségbe vonzzák a nyugati befektetéseket és előmozdítsák a szabad piac elveinek elfogadását az érintett országok gazdasági szereplői között. A Hármashatármenti Gazdasági Együttműködés magában foglalja Északkelet- Magyarországon a Zemplén térségét (Bodrogköz, Hegyköz, Hegyalja), Kelet- Szlovákia Magyarországgal határos járásait (Terebes és Nagymihály), valamint Kárpátalja Ungvári és Beregszászi járásait. A legfontosabb feladat, amely az együttműködés stratégiai programjában szerepel, a térségi vállalkozások naprakész vállalkozói információval való ellátása és a gazdasági tevékenységeket szabályozó törvények változásainak közvetítése a cégek, vállalkozók felé. A KHGSZ által kidolgoztatott "Hármashatármenti Gazdasági Együttműködés Fejlesztése" című szakértői tanulmány megállapításai alapján a határmenti területek gazdasági együttműködésének jelenleg fizikai akadályozó tényezői is vannak. Nevezetesen a térségben lévő határátkelők szűk áteresztőképességgel bírnak, illetve néhány természetes kapcsolódási ponton kevésbé vannak kiépítve, s így nemzetközi áruszállítás lebonyolítására alkalmatlanok. A KHGSZ-ben együttműködő szervezetek, illetve a Szövetség Tanácsa határozott 26

lobbi tevékenységet folytat a megfelelő kormányzati, minisztériumi szerveknél a határátkelési problémák mielőbbi koordinált rendezésére. A hármashatármenti térség komplex fejlesztése érdekében egymással összefüggő határmenti vállalkozói övezeteket kell létrehozni, amelyek teret biztosítanak a gazdasági és regionális felzárkóztatáshoz a vállalkozók és cégek számára. A nemzetközi regionális program elindításakor pénzügyi támogatást kaptak többek között a Phare program keretében is. 16 4.2.2. Zempléni Vállalkozási Övezet 1996-tól területfejlesztési iroda működik az önkormányzatok és területfejlesztési társulásaik munkájának segítésére, terület és gazdaságfejlesztési programokat, terveket dolgoznak ki és befektetés-ösztönzési tevékenységet végeznek. A térség szlovák és ukrán határmenti területe 1998-ban különleges gazdasági övezeti státuszt kapott a Magyar Kormánytól, kijelölésre került a Zempléni Vállalkozási Övezet, melynek menedzselési feladatait a Zemlén Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány látja el. A Zempléni Vállalkozási Övezet Sárospatak és Sátoraljaújhely városok és vonzáskörzeteik (összesen 52 település) közigazgatási területeire terjed ki. A vállalkozási övezeti kategória a legkedvezőbb támogatási és adózási feltételekkel várja a potenciális befektetőket, vállalkozókat. 4.2.3. Zemplén Eurorégió A XII. Zempléni Interregionális Vállalkozói Napok keretében 2004. április 23- án nyitotta meg kapuit Sátoraljaújhelyen a Zemplén Európa Ház. Egy héttel Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozása előtt, ugyanezen a napon alakult meg a szlovák-magyar határmenti interregionális partnerségi együttműködés a Zemplén Eurorégió. Az Eurorégió alapító okiratát 9 szlovákiai 16 http://www.zrva.hu/khgsz.html; 2006. 04. 26. 22:00 h 27

mikrorégió és 5 magyar zempléni kistérség, mindkét ország regionális szervezetei, valamint 17 együttműködő partner írta alá Sátoraljaújhelyben. Az Eurorégió lényegében lefedi az egykori történelmi Zemplén Vármegye területét. A szövetség célja a stratégiai programtervben megfogalmazottak szerint a határmenti Zemplén térség közös, összehangolt fejlesztési programjának kidolgozása és megvalósítása. A két ország határmenti térségeinek partnerségi alapon történő felzárkóztatása, a regionális és helyi erőforrások koncentrációjával és az Európai Uniós, a szlovák, magyar nemzeti költségvetési pályázati források hatékony felhasználásával. Az új funkciójú Zemplén Európa Ház a szlovákiai Királyhelmeci Regionális Fejlesztési Ügynökséggel együttesen lesz ennek az interregionális szövetségnek a központi intézménye. A közös fejlesztésekben, az EU-s források minél hatékonyabb kiaknázásában, és a helyi vállalkozások segítésében érdekelt és most szövetségre lépő felek Sátoraljaújhelyt választották interregionális központnak, amely így tulajdonképpen ismét az egykori Zemplén Vármegye székhelye lett. A közös cél, hogy az egyszerre csatlakozó országok szomszédos régióinak gazdasági, társadalmi helyzetét javító vállalkozói szolgáltatásokat, az ehhez elengedhetetlenül szükséges humán infrastruktúrát, az önkormányzati együttműködést és civil kezdeményezéseket összefogják és a térség érdekében működtessék. A fejlesztési prioritás keretében megfogalmazott célok elérése érdekében az alábbi javasolt intézkedések kerültek megfogalmazásra: Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A határmenti együttműködés szervezeti centrumainak erősítése. Az intézkedés célja az együttműködés szervezeti kereteinek fejlesztése, megerősítése, az együttműködés programszintű céljainak 28

(Hármashatármenti Gazdaságfejlesztési Program) felülvizsgálata, aktualizálása. A határmenti vállalkozásfejlesztési együttműködés továbbfejlesztése. Cél a zempléni interregionális gazdaságfejlesztési és oktatási központok, ipari parkok, inkubátorház fejlesztések megvalósítása, a már létező közép és felsőfokú oktatási együttműködési programok fejlesztése, kiszélesítése (egyetemi, középiskolai, felnőtt, vállalkozói és alapképzésben). A határmenti térségek marketingtevékenységének összehangolása. (befektetésösztönzés, idegenforgalom) Közös infrastrukturális és környezetvédelmi fejlesztések megvalósítása. A határ átjárhatóságának javítása: cél a határátkelők fejlesztése, az Európai Uniós határok megszűnéséig az átjárhatóság fizikai feltételrendszerének kialakítása (utak, vasút, vízi- és légi közlekedés). A határon átnyúló környezet- és természetvédelmi együttműködések fejlesztése. A környezetvédelmi feladatok a határon átnyúló tájegységekben (Hegyköz, Bodrogköz) csak az együttműködés keretében végezhetők hatékonyan. Az intézkedés a közös táj- és természetvédelmi területek fejlesztését (Zempléni Tájvédelmi Körzet), a környezetvédelmi problémák elleni közös fellépést, az ár- és belvízvédelem (Tisza, Bodrog) fokozását célozza. A határmenti települések közötti kulturális és cserekapcsolatok fejlesztése. Cél a már meglévő önkormányzati, települési, kulturális együttműködések összehangolása, szervezetté tétele, fejlesztése, a településszövetségek (ZTSZ, Bodrogközi), testvérvárosi kapcsolatok, közös fejlesztési programok (Nagy-Milic Natúrpark, stb.) erősítése. Az együttműködő térségek regionális gazdasági, statisztikai adatai már ma is a makrogazdasági szintű kapcsolatoknál intenzívebb együttműködést mutatnak, így tehát megvan az alapja az együttműködés szorosabbra fűzésének, fejlesztésének. 17 17 http://www.zrva.hu/euroregio.html; 2006. 04. 26. 22:00h 29