EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK Rovatvezető: Király Pál A gazdaságtani szakosztály. Ott János szakosztályvezető előadásában, megvitatta a termelőszövetkezetek erdőgazdálkodásának és elsődleges fafeldolgozásának helyzetét és fejlesztési irányait. A meghívottak részletes tanulmányt kaptak kézhez, amihez az előadó rövid kiegészítést fűzött. A kiadott anyag főbb megállapításai a következők: A termelőszövetkezeti erdőgazdálkodás jelentős súlyt képvisel a hazai faellátásban (erdőterület 27,9%-a, élőfakészlet 20,8%-a, fakitermelés 20,7%-a, feldolgozott famennyiség 10,2%-a). Ez a súly a jövőben a fakitermelési és -telepítési lehetőségeknek az erdőgazdaságinál jelentősen nagyobb növelési lehetősége miatt tovább fog nőni. Az erdőterületek elaprózottak, az élőfakészlet alacsony, az akác súlya rendkívül nagy (45%). A szakember-ellátottság elmarad az erdőgazdaságétól. Az üzemtervi előírásoktól a véghasználat jelentősen elmarad és évenként hullámzó. Az iparifa-kihozatal alacsony. Nagy a felújítatlan terület és a vágásfelújítási hátralék. A szaporítóanyag-ellátás nincs megoldva. A fafeldolgozás általában kis üzemekben történik (átlag 500 m^/üzem), döntően szalag- és körfűrészeken. Javaslatok: i 1. Ki kell alakítani több tsz erdejének hozamával való közös gazdálkodást. 2. Létre kell hozni a megfelelő színvonalú termelőkapacitást. 3. Biztosítani kell a fakitermelési lehetőségek teljes kiaknázását. 4. Megfelelő szakemberek; a speciális erdőgazdasági gépek alkalmazása; a szociális körülmények javítása feltételeként koncentrálni kell a termelési feladatokat. Jelenleg a feladatok koncentrálása során több megoldás is kipróbálásra került a gyakorlatban, éspedig: szektoron belüli egyesülés; szektoron belüli közös vállalat; tsz erdőgazdaság közti egyesülés; forgalmazási együttműködés. Az élénk vita és az elhangzott hozzászólások alapján, Ott János összefoglalójában megállapította: A jelenlevők a társulások létrehozása, fejlesztése mellett foglaltak állást. Elsősorban a szektoron belüli társulásokat lehet szorgalmazni. A fafeldolgozásban a párhuzamos kapacitások további kifejlesztésének megakadályozására intézkedést kell tenni. A fafeldolgozásnak, mint iparfejlesztésnek a tanácsi támogatását központilag is segíteni kell és meg kell vizsgálni, hogyan lehetne ezt az erdészeti alaptevékenységre is kiterjeszteni. Érettségi találkozó megszervezéséhez, az 1956-ban, Szegeden végzett IV. b. osztály tanulói lakcímét kérem az alábbi címre megküldeni: Agh Miklós ker. vezető erdész, 4243 Téglás, Ligeti erdészház. u.? e l 5 r^p z í t á s i - Lapunk 1980. évi 11. számában, az 520. oldalon, sajnálatos technikai hiba történt. A második (hosszabb) bekezdés utolsó négy sora felcserélődött Az utolsó sorok helyes sorrendje: 4, 2, 3, 1. Ezen és a következő oldalon a nyomda sajnos helytelen preferencianyilakat alkalmazott, s így a cikk hamis relációkat mutat. Aki részletesebben érdeklődik célszerű, ha közvetlenül a szerzőhöz fordul.
Támogatni kell a tagosítási, tömbösítési törekvéseket. Elegendő erdészeti szakember van az országban, a szükséges átcsoportosítás feltételeit ki kell dolgozni. 1985-től termelőszövetkezeti erdőfeltárás támogatására és egyéb állami támogatásra reális lehetőség nincs. Meg kell vizsgálni, hogy a fakitermelés magas bérszínvonaligényéből adódó feszültséget hogyan lehet a tsz-eknél feloldani. A vitában részt vettek: Csoboth László, dr. Papp Mihály, Horváth Ferenc, Tóth Alajos, Kovács Péter, Kerékgyártó Béla, Murányi Róbert, Kovács Jánosné, Czerny Károly, Csillag Jenő, Kiss Gábor, Ott János, dr. Anda István. Az erdei vasutak szakosztálya kihelyezett ülését a balassagyarmati helyi csoport rendezésében, a Királyréten tartotta. Szalay Endre szakfelügyelő ismertette a királyréti vasút történetét, jelenlegi helyzetét, a rekonstrukciós munka körülményeit. Beszámolt az építés haladásáról, a nehézségekről. Rámutatott sok hasznos, újszerű tényezőre, amelyeket a gyakorlati szakemberek saját területükön hasznosítani tudnak. Ezt követően helyszíni tapasztalatcsere következett, melynek során megtekintették a már megépült és épülőben levő vonalszakaszt. A bejáráson tapasztaltakat Ercsényi Pál szakosztályvezető értékelte, melyben kitért a hozzászólások folyamán elhangzott tervezési és kivitelezési észrevételekre. A gépesítési szakosztály Gödöllőn, a MÉM Műszaki Intézetében ülést tartott. Tájékoztatókat hallgattak meg a résztvevők az intézetben folyó gépvizsgálatok legújabb eredményeiről, valamint az intézet kiadványairól. A résztvevők nagy elismeréssel hallgatták meg a gépfejlesztésben elért eredményeket, majd megnézték a számítóközpontot és tanulmányoztak több laboratóriumot, valamint megismerkedtek több műszerrel. Végül az 1981. évi munkatervet tárgyalták meg és fogadták el. Király Pál főtitkár és Jablonkay Zoltán, az OEE műszaki fejlesztési bizottságának elnöke, az österreichisches Forstverein meghívására, egyesületünk képviseletében részt vett az osztrák erdészeti egyesület évi közgyűlésén. A közgyűlést követő tanulmányút során megismerkedtek Stájerország erdőgazdálkodási körülményeivel és módszereivel, különös tekintettel a magas hegyvidékre. A látottak lehetőséget adtak' a szaksajtóban közölt és egyéb úton beszerzett, erről a területről Származó információk megfelelő értékelésére, hazai hasznosíthatóságának reális megítélésére. Tapasztalatszerzésük folyamán Prof. dr. Brünig előadásából olyan számítógépes erdőnevelési ökológiai gazdaságtani számítógépes modellről szereztek tudomást, amely valamennyi szempont együttes értékelésével megalapozza a szakmai-gazdálkodási döntéseket. E számítógépes modellt a hamburgi egyetemen alakították ki. A HELYI CSOPORTOK ÉLETÉBŐL A budapesti csoport ifjúsági kerekasztal-beszélgetésre hívta meg a budapesti vállalatok fiataljait, a budapesti erdészklubba. A kötetlen beszélgetés célja: megismerni a pályakezdő fiatalok gondjait, problémáit, magatartásuk indítékait. Király Pál főtitkár, Fekete Gyula főtitkárhelyettes és dr. Sólymos Rezső, AZ ERDŐ főszerkesztője jelenlétében mondták el a fiatal szakemberek a munkahelyi gondjaikat, az egyesületünkkel kapcsolatos kívánságaikat és javaslataikat. A nyílt és őszinte beszélgetés feltárta fiataljaink életét, a családalapítási nehézségeket, a lakásgondokat, a fiatal értelmiség továbbképzésének, fejlődésének akadályait. A vitában felszólaltak: Babos Rezső, Czuppon Péter, Holdampf Gyula, Kiss Géza, Kovács Mátyás, Kolozsvári Ákos, Madas Katalin, Németh Éva, Sághi György, Somodi Teréz, Szalkay György, Szentiványi Imre. A kerekasztal-beszélgetést Csötönyi József, a helyi csoport titkára vezette és értékelte.
A csoport filmvetítéssel egybekötött előadás keretében hallgatta meg dr. Máriás Lászlónak, a Pilisi Parkerdőgazdaság igazgatójának ismertetését a Pilisben folyó közjóléti munkákról és annak eredményeiről. Az erdészklub helyiségét zsúfolásig megtöltő érdeklődők nagy figyelemmel hallgatták a mindvégig színes és érdekfeszítő előadást. Egyidejűleg lekötötte figyelmüket a táj szépségét illusztráló, művészi felvételek sorozata. A balassagyarmati csoport a megye Sopronban továbbtanulni kívánó középiskolás diákjai részére összejövetelt rendezett Pünkösdi Imre oktatási felelős közreműködésével. A megjelent hallgatóság érdeklődéssel kísérte dr. Gál János előadását az Erdészeti és Faipari Egyetem munkájáról, az erdészeti felsőfokú képzésről. Ezután Tóth Ágoston az Ipolyvidéki EFAG-nál dolgozó szakemberek elhelyezkedéséről, munkahelyi lehetőségekről, valamint bér- és szociális ellátásról adott ismertetést. Délután az érdeklődők megtekintették a bútorüzemben folyó fafeldolgozási folyamatokat, majd a várost övező nyírjesi parkerdő létesítményeit. A debreceni csoport szakmai bemutatóval egybekötött tapasztalatcserét szervezett Hajdúhadházán. A bemutató és tapasztalatcsere célja volt, hogy a komplex termelőszövetkezeti erdőgazdálkodást és fafeldolgozást bemutassa egy jól működő SZÖVÁLL területén az alacsonyabb szervezeti szinten működő tsz-erdőgazdálkodók számára. Mészáros József igazgató részletesen ismertette a szervezet felépítését, főbb termelési és pénzügyi mutatóit. Ancsán György műszaki vezető a helyszíni bejárás során bemutatta a vállalat erdő- és fagazdasági termelésének jellemző fázisait; erdőfelújítást, állománynevelést, faanyag-feldolgozást. Kapusi Imre, az ERTI tudományos kutatója, ismertette a területen végzett kísérleteket, melyek nemesnyárasokban és akácosokban folynak. A helyszíni bejáráson a nagyszámú érdeklődő között élénk eszmecsere folyt a hallottakról, látottakról. A csoport tapasztalatcsere keretében ismerkedett meg a Hortobágyi Nemzeti Park erdeinek természetvédelmi kezelésével. Dr. Tóth Béla igazgató a helyszíni bejárás során ismertette a természetvédelmi rekonstrukciós programot az ohati erdőben. A program keretében a HNP fogadóházainak megtekintése nagy tetszést aratott. A nyugati fogadóház már külső képében is figyelemre méltó a korszerű tervezés és a hagyományos építőanyag (fa, nád stbj együttes alkalmazásával. Ebben a házban levő Móricz Hortobágya" c. kiállítás meglepetésszerűen hatott a résztvevőkre. Különösen Borinina Tibor festőművész hortobágyi képei voltak az érdeklődőkre hatással. A győri csoport vitadélutánon ismerkedett meg az újabb nyár- és fűzfajták termesztésének kísérleti tapasztalataival dr. Tóth Béla vitaindító előadásában. A Kisalföldi EFAG egyike a legjelentősebb nyár- és fűztermesztőknek. A gyakorlatban alkalmazott három nyárfajtát (korai, óriás és I 214) és két fűzfajtát (bédai egyenes és 1.1/59) a változatos, sokféle termőhelyet véve figyelembe, az erdőgazdaság szakemberei már régóta kevésnek tartották. Ujabb nyár- és fűzfajtáknak a gyakorlatban való alkalmazási lehetőségeit ismertette az előadó. Diavetítéssel kísért előadásából a résztvevők megismerkedhettek újabb tíz nyár- és hat fűzfajtának a tulajdonságaival, termőhelyi igényeivel, termesztési módszerével. A sok klónú állományok létesítésével megelőzhető a betegségek elterjedése és biztosítható a nagyobb fater- A kecskeméti csoport hagyományos nyugdíjas-találkozóját a szakszervezettel közösen, a kelebiai erdészetnél tartotta. Sipos Sándor titkár köszöntését követően, Beliczay István erdészetvezető bemutatta a 12 millió csemetét nevelő kertet, a madárvédelmi erdőt, frissen tuskózott területet, erdőfelújítást. Volford Erzsébet oktatási felelős rövid egyesületi tájékoztatás után megemlékezett az előző találkozó óta elhunyt nyugdíjasokról: Csányi Ignác, Mészáros Pál, Ónodi Józsefné tagtársakról. Nagy Béla gazdasági igazgatóhelyettes többek között a munkáshiány miatti gondokról, a gazdaság pénzügyi követelményeiről, a teljesítésről tájékoztatta a résztvevőket. Vribinszki István vszb-titkár a szociális ellátás keresztmetszetét, az utóbbi évtized javuló eredményeit ismertette. E találkozón nyugdíjasbizottság is alakult, melynek tagjai Gottlieb Nándor, Pógyor Lászlóné és Vezán Ferenc. A jól sikerült találkozó Pálmaffy János nyugdíjas kolléga köszönőszavaival ért véget. A csoport területén Kondor Endréné vezetésével, a budakeszi csoport részére kétnapos tanulmányutat szerveztek. A
Kiskunsági EFAG központjában történt találkozás után, a résztvevők megtekintették a Kiskunsági Nemzeti Park kecskeméti központját és ott a KNP területeiről filmet tekintettek meg, Bankovics Attila szóbeli kiegészítésével. Ezt követően Bugacon dr. Szabó Tibor vezetésével megismerkedtek a pusztával, a pásztormúzeummal, az ősborókással, majd dr. Horváth László erdészetvezető kalauzolásával tanulmányozták a fafeldolgozó üzemet, a rakodó gépesítettségét, a fenyőcsemete-termelést. Második napon a lakitelek tőserdei területtel ismerkedtek, Szenek Zoltán kalauzolásával. A tiszakürti arborétumot és a benne levő díszfaiskolát Tálas István mutatta be. A vendégeket az egész tanulmányúton Pankotai Eszter titkárhelyettes kalauzolta. A nagykanizsai csoport a letenyei erdészet istvándi kerületében tapasztalatcserét szervezett a fahasználati technológiák ismertetésére. Rodek Márton erdészetvezető előadásában ismertette a fahasználati feladatokat, a rendelkezésre álló munkaerőt és -eszközöket, valamint az alkalmazott technológiát. Részletesen foglalkozott a nehézségekkel. Az összejövetelen a bánokszentgyörgyi, letenyei és szentpéterföldi erdészetek műszaki dolgozói vettek részt. A társerdészetek összehasonlítást tettek saját helyzetükkel. A tartalmas vita során javaslatok hangzottak el a nehézségek megoldására. A nekeresdi erdészet nagykapornaki kerületében Kovács László erdészetvezető vezetésével ismerkedtek meg a fakitermelés munkahelyeivel. Élénk vita folyt a szakosítás előnyeiről és hátrányairól. A kerületvezetők részéről felmerült annak igénye, hogy a jövőben is kerüljön sor hasonló rendezvényre, melyet nagyon hasznosnak ítélnek, mivel lehetőség van a vélemények kicserélésére. Az összejövetelen a zalacsányi, baki és nekeresdi erdészek vettek részt. A csoport szervezésében a hagyományos bányász erdész barátság elmélyítését szolgálta a fúrási üzem bázakeretytyei kultúrházában megrendezett összejövetel. Először Trombitás István vezérigazgató méltatta Bősze Kálmán erdőmérnök, volt műszaki osztályvezető munkásságát, a fásítás és környezetvédelem terén kifejtett tevékenységét, majd ünnepélyes keretek között leleplezte a kultúrházban elhelyezett, fából készült mellszobrát. Az emlékműavatást követően Mátrabérci Sándor a mai erdőgazdálkodásban alkalmazott gépek és eljárások témakörben előadást, Hopp József vadászati felügyelő alaszkai útjáról élménybeszámolót tartott. Végül a résztvevők megtekintették a zsanai gázkitörésről készült színes filmet, melyet Buda Ernő bányamérnök egészített ki, szóbeli hozzáfűzéssel. A csoporthoz tartozó termelőszövetkezeti erdészek tanulmányút keretében megtekintették a tapolcai fafeldolgozó üzemei, a várvölgyi csemetekertet és az aprítéktermelést. A tanulmányutat a keszthelyi csoport szervezte és bonyolította. A tanulmányút vezetője Németh Ferenc, tsz-erdészeti ágazatvezető volt. A pécsi csoport Tóth Aladár titkár, lövészetvezető irányításával befejezte koronglövő versenyét. A 88 résztvevő hat menetben tartott versenyén az I. helyezést Hankó Sándor, a II. helyezést Leipold Dezső és Recht János, a III. helyezést Miklós Gábor és Tóth Lajos érte el. A csoport Tóth Aladár előadásában ismerkedett meg a vadbőrök élettani szerepével, anatómiai felépítésével, a nyersbőrhibákkal, a nyers bőr kezelésével és tárolásával, valamint a prémek és a bőrök legismertebb kikészítési eljárásaival. Az előadó ezután különböző kikészítésű bőrmintákat mutatott be. A soproni csoport a Faipari Tudomá- ' nyos Egyesület soproni csoportjával közös szervezésben Energiatakarékosság és hulladékhasznosítás kérdései az erdőgazdálkodásban és faiparban" címmel ankétot tartott Sopronban, a Technika Házában. Dr. Kecskés Sándor tanszékvezető egyetemi tanár, az Erdészeti és Faipari Egyetem rektorának megnyitója után, előadást tartott Zágoni István igazgatóhelyettes-főmérnök (ERFATERV) A hulladékhasznosítás nemzetközi tapasztalatai", Ercsényi István főosztályvezető (ERFATERV) A hazai faipar energiaszerkezete és annak racionalizálási lehetőségei", dr. Galambos György Szabó Győző (LIGNIMPEX) Vágástéri és ipari hulladékhasznosítás energetikai, brikettálási stb célokra", Kiss Lajos főosztályvezető (Bútoripari Fejlesztési Intézet) Fahulladék-tüzelés jelenlegi helyzete Magyarországon", dr. Németh Károly egyetemi docens (EFE) A fa kémiai öszszetételéből adódó energetikai hasznosítási lehetőségek", Dózsa Csaba osztályvezető (Bútoripari Fejlesztési Intézet) A fahulladék-tüzelés berendezései, kivitelezési és üzemeltetési tapasztalatai", Kocsis Miklós gyáregységi főmérnök (SE-
FAG csurgói gyáregysége) Fahulladékhasznosítás és energiatakarékosság a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói gyáregységében", Rezsu János főenergetikus (Gyufaipari Vállalat, Budapest) Hulladékhasznosítás és energiatakarékosság a Gyufaipari Vállalatnál", Kiss jernö főenergetikus (NYFK) Energiatermelés faportüzelésű kazánnal", Németh Alajos fejlesztési főmérnök (Kanizsa Bútorgyár) Hulladékhasznosítás és energiatakarékos gyártási folyamat a Kanizsa Bútorgyárban", Ott Tamás létesítményi főmérnök (Tisza Bútoripari Vállalat) A faiparban jelentkező fahulladék és fűrészpor energetikai célú hasznosítása hazai gyártású berendezésekkel, illetve e berendezések tervezésével és üzemeltetésével kapcsolatos tapasztalatok", Hegyi János főmérnök (Balaton Bútorgyár) Fahulladékból történő gőzenergia-termelés a Balaton Bútorgyárban" címmel. A gyulai csoport vezetőségi ülésén megjelent Vida László elnökségi összekötő, aki tájékoztatta a vezetőséget az OEE időszerű feladatairól, valamint segítséget nyújtott a munkaterv elkészítésében. Részletesen ismertette a Délalföldi EFAG területén működő két helyi csoport együttműködési feladatait és méltatta az eddig elért eredményeket. Javaslatai figyelembevételével állította össze a csoport az 1981. évi munkatervét. A szolnoki csoport a Felsőtiszai EFAG, a tyukodi Kossuth" Tsz és a Mátészalkai Állami Gazdaság területére szervezett tanulmányútján dr. Tóth Béla ERTI kísérleti állomásigazgató és Kapusi Imre tudományos munkatárs vezetésével a derecskéi csemetekertben,- Balmazújváros, Hajdúböszörmény és Fábiánháza térségében tanulmányozta az új nemesnyár- és fűzfajták kísérleteit. A tatabányai csoport a Borsodi EFAG és a Mátrai EFAG területén a faszénégetés munkaszervezetét, körülményeit, tárolását és kiszerelését tanulmányozta a répáshutai és szilvásváradi erdészeteknél. Szegő Lajos főosztályvezető és Kovács Pál fahasználati osztályvezető részletes tájékoztatást adott a tevékenységről. A felvetett kérdésekre kimerítő eligazítást kaptak a résztvevők. Az újítási hónap keretében a csoport lehetőséget adott újítási ankét megrendezésére. A helyszíni termelési bemutatón a pusztavámi erdészetnél részt vett a Vértesi EFAG teljes vezetősége, a külső erdészetek erdőművelési és fahasználati szakemberei, a legjobb és legeredményesebb újítók, a MÉM EFH képviselete, a szomszédos Szlovák Erdészeti és Vízügyi Minisztérium hazánkban látogatást tett küldöttsége, a Komárom megyei SZMT újítási képviselője. Barth Sándor, Kubinyi Balázs és Simon József szakmai tájékoztatója után bemutatásra került Unger Jánosnak, a pusztavámi erdészet szerelőjének három újítása: a TH 01 tűzifahasító gépre szerelt, hidraulikusan mozgatható emelőasztal-szerkezet; a KR 3 kérgezőgép továbbfejlesztett változata; kardán meghajtású talaj-előkészítő tárcsa. Mindhárom újítás, különösen a talaj-előkészítő tárcsa, a szakemberek legnagyobb tetszését érte el. Az erdészetek képviselői azonnali igényüket jelentették be. A csoport a kapuvári erdészet területére üzemlátogatást szervezett a hansági rontott égeresek tarvágása, valamint a fiatal nemesnyárasok gyérítése és aprítékfeldolgozása tanulmányozására. Balsay László erdészetvezető és Pénzes Mihály gépesítési előadó szakavatott kalauzolása mellett a résztvevőknek bemutatták a Bobcat döntő-rakásoló gép és a lengyel gyártmányú előhasználati aprítógép munkáját. Kétnapos tapasztalatcsere keretében ismerkedett a csoport az Egervári Faipari Szövetkezet, a körmendi fűrészüzem és a Tanulmányi Erdőgazdaság soproni fűrészüzeme munkájával, a rakodólapgyártás technológiájával, a rönkosztályozás gépi megoldásaival, a rekonstrukciókkal. Az ismertetéseket' dr. Horváth Sándor szövetkezeti elnök, Varjú László főmérnök és Laki Imre üzemvezető illetőleg Tóth József műszaki vezető tartotta. A veszprémi MÉM-csoport a Vértesi EFAG területére tanulmányutat szervezett. Ütjük során megismerkedtek a csákvári kopárfásítási, a Fáni-völgyi természetvédelmi területen folyó munkálatokkal és az agostyáni arborétummal, a tatabányai TURUL-emlékmű körüli parkerdővel és megtekintették a gánti bauxitbánya-múzeumot. A szakmai vezető Právetz Antal csákvári erdészetvezető és László György műszaki szaktanácsadó volt.
A szakmai továbbképzés keretében a helyi csoportoknál a következő előadásokat tartották: BUDAPESTEN: KECSKEMÉTEN: Dala László Az Alpok havasai erdészszemmel", Élménybeszámoló az erdélyi havasokról", Skultéty Lajosné Koreában jártam", Dr. Kovács Etelka Az ionizáló sugárzás hatása a laskagomba tárolhatóságára", Dr. Pagony Hubert A gyökérrontó tapló kártétele és a védekezés lehetőségei", Gerzsenyi Katalin A vibrációs és zajártalom előfordulása; a megelőzés lehetőségei", SZEGEDEN: Czebe Gyula Erdei és mezőgazdasági vadkárok elhárításának és csökkentésének lehetőségei", Dr. Szász Tibor A vágásterületek koncentrálásának lehetőségei és a vágásszervezés korszerű módszerei", VESZPRÉMBEN (MÉM): Rakonczay Zoltán A természetvédelem időszerű erdészeti feladatai", Dr. Kovács Mátyás A velencei természetvédelmi terület különleges értékei", Gáspár-Hantos Géza Az erdők fafajösszetételének változása az utóbbi félszázadban és várható alakulása 2000- ig", Mészáros Gyula A kitermelhető fakészlet alakulása Magyarországon 2000-ig" címmel. Kitüntetések Az Elnöki Tanács a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából, eredményes munkájuk elismeréseként, Lovas Lajosnénak, az MTESZ osztályvezetőjének, egyesületünk titkárának, a MUNKA ÉRDEMREND arany fokozata; dr. S. Nagy Lászlónak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezető-helyettesének, Tollner Györgynek, a Budavidéki Erdőés Vadgazdaság igazgatójának, Varga Jánosnak, a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság osztályvezetőjének a MUNKA ÉRDEMREND ezüst fokozata; Dánj Józsefnek az Erdei Termék Vállalat gyáregységvezetőjének, Illés Jánosnak, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fakitermelőjének, Tóth Ferencnek, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Észak-dunántúli Felügyelősége igazgatóhelyettesének, Varga Alfrédnek, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fakitermelő szakmunkásának, Varga Antalnak, a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdészetvezetőjének a MUNKA ÉRDEMREND bronz fokozata kitüntetést adományozta. Az Elnöki Tanács, eredményes munkája elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából, Bedő Istvánnak a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság előadójának a MUNKA ÉR DEMREND ezüst fokozata kitüntetést adományozta. Halálozás Életének 89. évében, Debrecenben elhunyt Csery Géza gyémántdiplomás erdőmérnök. A budapesti erdészklub 1981. I. félévi rendezvénynaptára: január 13., 27., február 10., 24., március 10., 24., április 14., 28., május 12., 26., június 9., 23. AZ ERDŐ SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGA. Elnök: dr. Sólymos Rezső a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora, Budapest; főmunkatárs: Jéróme René, Budapest. Tagok: dr. Balázs István, Budapest; Bánszegi József, Kemencepatak; dr. Bondor Antal, Budapest; dr, Berdár Béla, Budapest; Botos Géza, Debrecen; Cebe Zoltán, Szombathely; csötönyi József, Budapest; Deák István, Tamási; Erdős László, Budapest; dr. Firbds Oszkár, Sopron; Gáspár-Hantos Géza, Budapest; Hajak Gyula, Budapest; dr. Herpay Imre, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, Budapest; dr. Káldy József, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, Sopron; dr. Kecskés Sándor, a műszaki tudományok doktora, Sopron; Keszthelyi István, Budapest; Király Pál, Budapest; dr. Királyi Ernő, a közgazdasági tudományok kandidátusa, Budapest; dr. Kiss Rezső, Budapest; Lakatos Zoltán, Kaposvár; Murányi János, Budapest; Rodek Márton, Nagykanizsa; Rácz Antal, Budapest; Soós Károly, Kecskemét; Stádel Károly, Győr; Szentkúti Ferenc, Pécs; dr. Szepesi László, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) doktora, Budapest: Szikra Dezső, Veszprém; Tóth István, Vác; dr. Tóth Sándor, a mezőgazdasági tudományok (erdészet) kandidátusa, Budapest; Varga Béla, Eger; Vida László, Szeged.