(tk. 48 57. oldal) GEOGRÁFIA 2013.03.11. 1
2013.03.11. 2
Magma: fölfelé hatoló kőzetolvadék. Ha a magma a földfelszín alatt szilárdul meg mélységi magmás kőzetekről beszélünk. Érckiválás. Segédanyag.. 2013.03.11. 3
Mélységi magmás kőzetek: gránit Gabbró Lassú kihűlés nagy szemcsés kristályok. 2013.03.11. 4
Ha a magma kijut a földfelszínre láváról beszélünk. A kilépés helyén tűzhányó, más néven vulkán alakul ki. A láva kihűlésével keletkező kőzetek a kiömlési kőzetek. 2013.03.11. 5
Kiömlési kőzetek: andezit bazalt riolit Gyors kihűlés kis szemcsés kristályok. 2013.03.11. 6
vulkáni bombák (a levegőben lehűlve megszilárduló cm-es, méteres kőzetdarabok), blokkok vagy tömbök (szilárd állapotban kidobott nagyobb kőzetdarabok), lapillik (mogyoró vagy dió nagyságú, a levegőben megszilárduló lávadarabok), vulkáni por. Ezeket összefoglaló néven piroklasztikumnak nevezzük. A nagyobb darabok megszilárdulásával vulkáni agglomerátum és vulkáni breccsa, a finomabb porból vulkáni tufa keletkezik. 2013.03.11. 7
2013.03.11. 8
savanyú (túltelített) - SiO 2 tartalom: 66-90% Pl. riolit semleges (neutrális v. telített) - SiO 2 tartalom: 48-66% Pl. andezit bázisos (telítetlen) - SiO 2 tartalom: 48% alatt Pl. bazalt 2013.03.11. 9
Az asztenoszférában végbemenő felfelé irányuló magmaáramlások megrepesztik az óceáni kőzetburkot. A repedés mentén az asztenoszférából folyamatosan bazaltos kőzetolvadék nyomul a felszínre, ahol hozzánő a repedés szegélyéhez. Így jönnek létre az óceánközépi hátságok. Az állandó anyagutánpótlás szétfeszíti a hátságok központi hasadékvölgyét és így a hasadék két oldalán lévő kőzetlemezek fokozatosan távolodnak egymástól. 2013.03.11. 10
A magma: - hőmérséklete igen magas 1300-1500 C, - nagy mélységből, az asztenoszférából érkezik, - fémekben nagyon gazdag: magnézium, vas, mangán - SiO 2 -ban szegényebb bázisos kőzetek (bazalt) - Vulkánjainak működésére elsősorban a lávaömlés jellemző - Formái: Jellegzetes gömbölyded formák párnalávák,pajzsvulkánok. - Pl. Bükk-hegység peremén fekvő Darnóhegyen és a szarvaskői Várhegy sziklabércein. 2013.03.11. 11
A közeledő lemezeknél, nagyon agresszív vulkánok alakulnak ki. Kitöréseik gyakran katasztrofálisak pl. Vezúv i.sz.79, Krakatau 1883, 2013.03.11. 12
A hamufelhőket és a vulkáni törmeléket több ezer méter magasságig emelik. A hegyek oldalán pusztító lávaárak indulnak el. A vulkánok nagy erővel lökik ki a lávát. 2013.03.11. 13
2013.03.11. 14
Az alábukó óceáni kőzetlemez anyagát és az általa szállított, tengeri üledéket a lefelé növekvő hőmérséklet megolvasztja. Ez körülbelül 100 km-es mélységben következik be. A friss olvadék reakcióba lép a mélyben levő anyagokkal, keveredésükből robbanékony elegy keletkezik, amely a kőzetlemez törésein felfelé igyekszik. Így alakult ki a Csendes-óceán két partjának és Eurázsiának legtöbb vulkánja. 2013.03.11. 15
Láva: -SiO 2 -ban gazdag, savanyú - fémekben szegény, - sűrű folyó, andezites riolitos. Vulkáni formák: A váltakozóan települő lávából és törmelékből (tufából) meredek falu vulkáni kúpok, rétegvulkánok (sztratovulkánok) alakulnak ki. Ezek közé tartoznak Földünk legszabályosabb vulkáni kúpjai pl. Vezúv, Fuji, Etna. 2013.03.11. 16
1. Láva 2. Magmakamra 3. Kráter 4. Kürtő 5. Vulkáni törmelék Parazita vulkán 2013.03.11. 17
A forrópontos vulkanizmus lemezszegélytől független, a litoszféra alatti feláramló asztenoszféra anyag égeti át a kőzetburkot. Ereje, nagysága nem elég a hátságképződés beindításához. Ilyen pl. a Hawaii szigetek, Kanári szigetek stb. Segédanyag 2013.03.11. 18
1. Szolfatára: forró (90-200 C-os) vízgőz és kénvegyületek (kén-hidrogén, kéndioxid) felszínre törése. 2013.03.11. 19
2. Fumarola: különböző kémiai anyagokat tartalmazó, 100 C feletti hőmérsékletű gőzömlés. 2013.03.11. 20
3. Gejzír: 100 C-nál kisebb hőmérsékletű forróvíz-kitörés. 2013.03.11. 21
4. Mofetta: A száraz mofetták CO 2 gázt, a nedves mofetták szénsavas vizet, savanyúvizet szolgáltatnak. A savanyúvizeket Erdélyben borvizeknek, a Felvidéken csevicének nevezik. Torjai büdösbarlang 2013.03.11. 22
A földkéregben és a földköpenyben lejátszódó folyamatok (kőzetlemezek mozgása, magmaáramlás stb.) hatására feszültségek halmozódnak fel, amelyek földrengések formájában oldódhatnak. A feszültség feloldódásának a helye a rengésfészek (hipocentrum), ahonnan a földrengéshullámok kiindulnak, ennek felszíni vetülete a rengésközpont (epicentrum). A hipo- és az epicentrum közötti távolság a fészekmélység. 2013.03.11. 23
2013.03.11. 24
2013.03.11. 25
Keletkezésük alapján: 1. Tektonikus rengések: Az összes földrengés mintegy 90 %- a tartozik ebbe a csoportba, elsősorban a lemezhatárokon pattannak ki. 2. Vulkanikus rengések: A vulkáni működéssel kapcsolatos magmamozgás, gázkitörés következtében kipattanó, helyi jellegű, viszonylag enyhe földrengések. 3. Beszakadásos rengések: Föld alatti üregek beomlása következtében kipattanó gyenge földrengések. Nukleáris- vagy bányarobbantások mesterséges rengéseket idézhetnek elő. 2013.03.11. 26
Fészekmélységük alapján: 1. sekélyfészkű rengések (h=33 km) 2. közepes fészkű rengések (h=33-300 km) 3. mélyfészkű rengések (h=300-750 km) 2013.03.11. 27
A földrengések erősségét kétféle skálán mérhetjük: Mercalli skála 12 fokozatú és a földrengés által létrehozott látható változások, károk alapján alakították ki. 2. Richter skála fölfelé nyitott, a szeizmográf által rajzolt szeizmogramon mérhető amplitúdó alapján állapítják meg a földrengés méretét. Az eddig mért legerősebb földrengés 8,9 volt (Chile, 1960). 2013.03.11. 28
Tűzvész Cúnami (szökőár) 2013.03.11. 29