Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.

A 314/2005. (XII. 25.) KORM. RENDELET ELŐÍRÁSAINAK MEGFELELŐEN, A 11/47/2008. IKTATÓSZÁMÚ HATÁROZATBAN FOGLALTAK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT DEBRECEN Készítette: IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. 1033 Budapest, Mozaik utca 14/A Telefon: +36 1 430 0014 Fax: +36 1 437 0325 imsys@imsys.hu www.imsys.hu 2018. november 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. Környezetvédelmi felülvizsgálatot végző azonosító adatai... 6 1.2. A székhely azonosító adatai... 8 1.3. A létesítmény, telephely azonosító adatai... 8 1.4. A létesítményre, telephelyre vonatkozó környezetvédelmi vonatkozású engedélyek és előírások... 9 1.5. Jelenlegi tevékenységek, technológiák... 12 1.6. Korábban folytatott tevékenységek... 12 1.6.1. A cég története... 12 1.6.2. Bekövetkezett környezeti káresemények... 12 2. A VIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK... 13 2.1. A létesítmény és a tevékenység ismertetése... 13 2.1.1. A létesítmény, telephely ismertetése... 13 2.1.2. A létesítményben folytatott tevékenységek ismertetése... 15 2.1.3. Létesítményben, illetve technológiában felhasznált anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai... 15 2.1.4. Előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai... 20 2.2. A tevékenységekkel kapcsolatos dokumentációk, bejelentések, nyilvántartások... 21 2.2.1. Nyilvántartások, bejelentések... 21 2.2.2. Hatósági ellenőrzések, határozatok, kötelezések... 22 2.2.3. Bírságok... 23 3. KÖRNYEZET-IGÉNYBEVÉTEL ÉS -TERHELÉS... 24 3.1. Levegő... 24 3.1.1. Jellemző levegőhasználatok... 24 3.1.2. Helyhez kötött légszennyező források, kapcsolódó technológiák... 24 3.1.3. Éves légszennyező anyag kibocsátások... 26 3.1.4. Mozgó légszennyező források... 36 3.1.5. A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos intézkedések... 36 3.1.6. Az emisszió terjedése és a levegőminőségre gyakorolt hatása... 39 3.1.7. A terület levegőtisztaság-védelmi lehatárolása... 41 3.2. Víz, szennyvíz... 48 3.2.1. Vízbeszerzés... 48 IMSYS Kft. 2018. november 6. 2/117

3.2.2. Jellemző vízhasználatok, vízi munkák és létesítmények... 48 3.2.3. Szennyvízkeletkezési helyek; szennyvízgyűjtő, -elvezető, - kezelő létesítmények; a kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi és minőségi paraméterei... 51 3.2.4. Csatornabírság... 56 3.2.5. Vízforgalom... 56 3.2.6. Csapadékvízrendszer... 57 3.2.7. Csatornahálózat karbantartása... 57 3.2.8. A vízkészletre gyakorolt hatások... 57 3.2.9. A vízvédelemmel kapcsolatos szabályozás, szennyvíz minőségének javítására irányuló tervek... 58 3.3. Hulladék... 60 3.3.1. Hulladékképződéssel járó technológiák és tevékenységek... 60 3.3.2. A keletkező hulladékok mennyisége és összetétele... 60 3.3.3. A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek szabályozása... 64 3.3.4. A hulladékok gyűjtése, kezelése és tárolása... 65 3.3.5. A hulladékok telephelyről történő elszállítása és ártalmatlanítása... 69 3.3.6. Hulladékgazdálkodással kapcsolatosan megtett intézkedések... 70 3.3.7. Más szervezettől átvett hulladékok összetétele, kezelése... 71 3.4. Talaj-, felszín alatti víz-védelem... 72 3.4.1. A terület földtani, vízföldtani adottságai... 72 3.4.2. A működésből adódó talaj- és felszín alatti vízszennyezések bemutatása, az elhárításukra tett intézkedések... 75 3.4.3. Szennyezés érzékelő rendszer talajvíz monitoring... 77 3.4.4. A felszín alatti víz és talajvédelemmel kapcsolatos intézkedések... 80 3.5. Zaj- és rezgésvédelem... 83 3.5.1. Zaj- és rezgésvédelmi előírások... 83 3.5.2. A telephely és környezete zajszempontú jellemzése... 84 3.5.3. A telephely környezeti zajforrásai... 86 3.5.4. A zajkibocsátás vizsgálata és értékelése, problémák és feladatok... 90 3.5.5. A telephely zajhatásával érintett terület lehatárolása... 95 3.5.6. Javasolt zajkibocsátási határértékek... 98 IMSYS Kft. 2018. november 6. 3/117

3.6. Élővilág... 100 3.6.1. A felülvizsgált terület élővilága... 100 3.6.2. Az üzem működésének hatása az élővilágra... 102 3.6.3. Javaslatok az élővilág védelmében... 103 4. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK... 104 4.1. Korábbi rendkívüli események... 104 4.2. Felkészülés rendkívüli eseményekre és üzemzavarokra... 104 5. A LEGJOBB ELÉRHETŐ TECHNIKA... 107 5.1. A BAT meghatározása... 107 5.1.1. BAT az elérhető legjobb technika... 107 5.1.2. A BAT kritériumai... 107 5.2. BAT szerinti értékelés... 108 6. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK... 110 6.1. A környezetre gyakorolt hatás értékelése... 110 6.1.1. Levegő... 110 6.1.2. Víz, szennyvíz... 111 6.1.3. Hulladék... 112 6.1.4. Talaj- és felszín alatti víz... 112 6.1.5. Zaj és rezgés... 112 6.1.6. Élővilág... 113 6.2. Hatás-előrejelzések összevetése a bekövetkezett hatásokkal... 114 6.2.1. Levegő... 114 6.2.2. Víz, szennyvíz... 114 6.2.3. Hulladék... 114 6.2.4. Talaj és felszín alatti víz... 115 6.2.5. Zaj és rezgés... 115 6.2.6. Élővilág... 115 6.3. Javasolt intézkedések... 116 6.3.1. Levegő... 116 6.3.2. Víz, szennyvíz... 116 6.3.3. Hulladék... 116 6.3.4. Talaj és felszín alatti víz... 116 6.3.5. Zaj és rezgés... 116 6.3.6. Élővilág... 116 7. CSATOLT MELLÉKLETEK... 117 IMSYS Kft. 2018. november 6. 4/117

1. BEVEZETÉS A Richter Gedeon Nyrt. a Határ úti Ipari Parkban az 1998. évi XXVII. törvény hatálya alá tartozó üzemet hozott létre, melyben géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerű felhasználása történik gyógyszerhatóanyag gyártás céljából. A gyártás során létrehozott termék/hatóanyag nem tartalmaz géntechnológiával módosított szervezetet. A tevékenységre vonatkozóan a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 11/47/2008. iktatószámú határozatában egységes környezethasználati engedélyt adott. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20/A. bekezdése értelmében: Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább tíz évre adható meg. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technikakövetkeztetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább az engedély kiadásától vagy legutolsó felülvizsgálatától számított ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint - az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni.. A fenti kötelezettség teljesítése érdekében a Richter Gedeon Nyrt. megbízta az IMSYS Kft-t, hogy készítsen teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően, az egységes környezethasználati engedélyében foglaltak felülvizsgálatához. Az IMSYS Kft. a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot a következő jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően készítette el: - A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 73. - 76.., - A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 8. és 9. számú melléklet, - A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII.4.) KTM rendelet 2. számú melléklet, - Az egyes szakterületekre vonatkozó hatályos jogszabályok. Jelen dokumentáció a 11/47/2008. ikt. számú határozatban kiadott, többször módosított egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatához készült. Jelen dokumentáció a Richter Gedeon Nyrt. debreceni telephelyére vonatkozó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot tartalmazza. A telephelyen a termelés 2013-ban kezdődött, azóta a tervszerű leállások és karbantartások időszakának kivételével folyamatos. IMSYS Kft. 2018. november 6. 5/117

1.1. Környezetvédelmi felülvizsgálatot végző azonosító adatai A cég elnevezése: A cég rövidített elnevezése: IMSYS Mérnöki Szolgáltató Kft. IMSYS Kft. A cégjegyzék száma: 01-09-560270 Statisztikai azonosítási száma: A cég székhelye: 12157817-7112-113-01 (KSH számjel) 1033 Budapest, Mozaik u. 14/a. Telefon: 1/430-0015 Telefax: 1/437-0325 E-mail: imsys@imsys.hu Aláírás: Dr. Varga József Ügyvezető igazgató Szabó László Projektvezető KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK IMSYS Kft. 2018. november 6. 6/117

Szakterület Szakértő neve Beosztás/Végzettség Intézmény/ Szervezet Szakértői engedély szám Levegőtisztaság -védelem Szabó László Laboratóriumvezető, tanácsadó / okleveles környezetmérnök IMSYS Kft. SZKV-1.2. 01-14342 Talaj, felszín alatti víz Balabás Beáta Kármentesítési tanácsadó/okl. hidrogeológusmérnök IMSYS Kft. SZKV-1.3. 01-13657 Felszíni vízvédelem Bahul Mónika dr. Békésné Minárovits Zsuzsanna Környezetvédelmi tanácsadó/ okl. környezetmérnök Környezetvédelmi üzletágvezető/ környezetvédelmi szakjogász IMSYS Kft. SZKV-1.3. 01-16026 IMSYS Kft. - Hulladékgazdálkodás Bahul Mónika Környezetvédelmi tanácsadó/ okl. környezetmérnök IMSYS Kft. SZKV-1.1 01-16026 Zaj- és rezgésvédelem Borbás László Zaj- és rezgésvédelmi szakértő ARCTICUS BT. SZKV-1.4. 01-0411 Élővilág Seregélyesné Csomós Ágnes Okleveles biológia-kémia szakos középiskolai tanár Dr. Seregélyesné Csomós Ágnes e.v. SZ-028/2011. A szakértői engedélyeket az 1.1.1. melléklet tartalmazza. IMSYS Kft. 2018. november 6. 7/117

1.2. A székhely azonosító adatai A cég elnevezése: A cég rövidített elnevezése: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Richter Gedeon Nyrt. A cég székhelye: 1103 Budapest, Gyömrői út 19-21. A cég cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-040944 A cég adószáma: 10484878-2-44 A cég statisztikai számjele: 10484878-2120-114-01 KÜJ: 100194825 Telefonszám: (36) 1-431-4901 Faxszám: (36) 1-432-6016 A Richter Gedeon Nyrt. főtevékenységként gyógyszerkészítmény gyártásával (TEÁOR: 2120) foglalkozik. 1.3. A létesítmény, telephely azonosító adatai Telephely elnevezése: Richter Gedeon Nyrt. i telephely Címe: 4031, Ipari Park, Richter Gedeon u. 20. Helyrajzi szám: 0376/18 EOV koordináta (P1 pontforrás): X: 839944 m, Y: 245124 m KTJ: 101790285 Telefonszám: (06) 52-530-328 A telephely Ny-i részén, a Határ úti Ipari Park területén helyezkedik el és a Határ útról lecsatlakozó Richter Gedeon utcáról közelíthető meg. A telephely átnézeti helyszínrajzát az 1.3.1. melléklet tartalmazza. IMSYS Kft. 2018. november 6. 8/117

1.4. A létesítményre, telephelyre vonatkozó környezetvédelmi vonatkozású engedélyek és előírások 1. táblázat Kiadó hatóság Ügyiratszám Tárgy Érvényesség Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Megyei Jogú Város Jegyzője Megyei Jogú Város Jegyzője 11/47/2008. 11/54/2008. 10112/2/2011. 3273/1/2011. 2599/2/2012. 7536/12/2013 57091-12/2011. MÜSZ-4837-3/2016 Általános Egységes környezethasználati engedély Egységes környezethasználati engedély kijavítása Egységes környezethasználati engedély módosítása Egységes környezethasználati engedély módosítása Egységes környezethasználati engedély kijavítása Egységes környezethasználati engedély módosítása A Richter Gedeon Nyrt. használatbavételi engedélye A Richter Gedeon Nyrt., Medvefű utca 20. szám 0376/18 hrsz-ú telephely területén hulladékudvar rendeltetésű épület használatbavételi engedélye 2018.12.31. 2018.12.31. 2018.12.31. 2018.12.31. 2018.12.31. 2019. március 31. végleges végleges IMSYS Kft. 2018. november 6. 9/117

Kiadó hatóság Ügyiratszám Tárgy Érvényesség Hajdú-Bihar-Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Hajdú-Bihar-Megyei Kormányhivatal i Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága Műszaki Biztonsági Osztály Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség HBB/17/00056-2/2015. IX-S-001/703-7/2013/MU 4003/7/2011. 1213/01/2013. 35900/1349/2017 Ált. 35900/1349-1/2017 Ált. 8749/8/2012. Egységes környezethasználati engedély módosítása Veszélyes folyadéktároló létesítmény használatbavételi engedélye Víz, szennyvíz Richter Gedeon Nyrt.,, Határúti Ipari Park, 0376/18 hrsz. alatti telephely vízilétesítményeinek vízjogi üzemeltetési engedélye Vízikönyvi szám: Kösely VIII/2737. 4003/7/2011. sz. vízjogi üzemeltetési engedély módosítása Vízikönyvi szám: Kösely VIII/2737. 4003/7/2011. sz. vízjogi üzemeltetési engedély hivatalból töténő módosítása Vízikönyvi szám: Kösely VIII/2737. 35900/1349/2017 Ált. határozat javítása (az engedély számának 4003/7/2011-ről 35900/3629-11/2016 Ált.- ra) Richter Gedeon Nyrt., 0376/18 hrszú telephely területén létesítendő 2 db öntözőkút vízjogi létesítési engedélye Vízikönyvi szám: Kösely VIII/2737. 2018.12.31-2016.07.31. 2016.07.31. - 2021.07.31. Vízjogi üzemeltetési engedély kiadásáig, legfeljebb azonban 2014.12.15-ig. IMSYS Kft. 2018. november 6. 10/117

Kiadó hatóság Ügyiratszám Tárgy Érvényesség Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hajdú-Bihar-Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 35900/3629-11/2016 Ált. 35900/3629-13/2016 Ált. 35900/6438-3/2016.ált 5212/09/2014. 35900/6594-11/2017. Ált 8619/2/2011. 8619/03/2011. HB10- KTF/03225-6/2016 Richter Gedeon Nyrt.,, Határúti Ipari Park, 0376/18 hrsz. alatti telephely vízilétesítményeinek vízjogi üzemeltetési engedélye Vízikönyvi szám: Kösely VIII/2737. 35900/3629-11/2016 Ált. vízjogi üzemeltetési engedély módosítása Önellenőrzési terv jóváhagyása Üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása Richter Gedeon Nyrt. debreceni telephelybővítéshez kapcsolódó ivóvíz gerincvezeték vízjogi létesítési engedélye Talaj és felszín alatti víz, Medvefű utca 20. szám 0376/18 hrsz-ú telephely területén megvalósult monitoring kutak vízjogi üzemeltetési engedélye 8619/2/2011. számú határozat kijavítása Vízikönyvi szám: Kösely VIII/2737. Hulladékgazdálkodás A Richter Gedeon Nyrt., Medvefű utca 20. szám alatti üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzat jóváhagyása 2021.07.31. 2021.07.31. 2021.09.30. A határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig érvényes vízjogi üzemeltetési engedély kiadásáig, de legfeljebb 2019.09.30-ig. 2021.12.31. 2021.12.31. - Az engedélyekben szereplő előírásokat szakterületenként a 3. fejezetben ismertetjük. IMSYS Kft. 2018. november 6. 11/117

1.5. Jelenlegi tevékenységek, technológiák A Richter Gedeon Nyrt. a Határ úti Ipari Parkban az 1998. évi XXVII. törvény hatálya alá tartozó üzemet hozott létre, melyben géntechnológiával módosított szervezetek zárt rendszerű felhasználása történik gyógyszerhatóanyag gyártás céljából. A használatbavételi engedély 2011. december 21-től jogerős. Az üzemben a tesztgyártást 2012 júniusában, a termelést pedig 2013 januárjától kezdték meg. 1.6. Korábban folytatott tevékenységek 1.6.1. A cég története A Richter Gedeon Nyrt. humán kiszerelt gyógyszerek, hatóanyagok és intermedierek kutatásfejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Alapozva a Richter Gedeon Nyrt. több évtizedes tapasztalatára a biotechnológia területén, 2003-ban sor került egy kis kapacitású biotechnológiai kísérleti félüzem kialakítására, amely többek között fehérje alapú gyógyszerek előállítását teszi lehetővé bakteriális tenyésztések felhasználásával. 2008-ban a Richter Gedeon Nyrt. a bioszimiláris termékek fejlesztésének második lépcsőjéhez érkezett, ami egy kutató-fejlesztő részleg, egy GMP félüzem, valamint GMP termelőüzem létrehozását célozta meg. A Richter Gedeon Nyrt. a szükséges engedélyek megszerzését követően zöldmezős beruházással, 1998. évi XXVII. törvény hatálya alá tartozó üzemet hozott létre ben. Az üzemben 2013-tól megkezdték a termelést. A Richter Gedeon Nyrt. így Magyarországon jelenleg 3 helyen folytat termelő tevékenységet: a budapesti telephelyen, a dorogi fióktelepen és a debreceni telephelyen. 1.6.2. Bekövetkezett környezeti káresemények A telephelyen a vizsgált időszakban környezetvédelmi káresemény nem következett be. IMSYS Kft. 2018. november 6. 12/117

2. A VIZSGÁLT TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ADATOK 2.1. A létesítmény és a tevékenység ismertetése 2.1.1. A létesítmény, telephely ismertetése A technológiai gyártósor az I. számú Gyártó üzemi épületben került elhelyezésre, mely pince, földszint és egy emeletes épület. Pince: A pincében helyezték el a kármentőket, technológiai szennyvíz ártalmatlanítókat. Ide kerültek továbbá a CIP berendezések, tisztatéri berendezések fűtés-hűtést biztosító részei, a PW előállító berendezés, tároló tartállyal és keringető szivattyúk, a nagytisztaságú gőzt előállító berendezés, a WFI (Water For Injection) előállító berendezés, tároló tartállyal és keringető szivattyúk, valamint az épületgépészeti fűtési és hűtési elosztók. A fennmaradó térben informatikai rendszereket kiszolgáló szünetmentes áramforrások, elektromos kapcsolótér, öltözők és egyéb raktárak találhatók. Földszint: A földszint egyik fele (bejárati rész) a személyforgalom csomópontja, a termelő üzem, iroda és labor egységek közelíthetők meg ezen keresztül. Az épület másik végén egy raktárblokk épült, mely az anyag be- és kiszállítás, valamint tárolás lebonyolítására szolgál. A kettő között található maga a termelő üzem, ahol a gyártás és a szükséges gyártástechnológia helyiségek, és különböző egységei helyezkednek el. 1. emelet Az 1. emeleten találhatók az irodák, laboratóriumok, a laboratóriumok munkáját támogató egységek, a légtechnikai és egyéb gépészeti berendezések. A területen található létesítmények: Az 5 266 m 2 alapterületű I. számú Gyártó üzemi épülethez az alábbi létesítmények kapcsolódnak: II. Fogadóépület A telek sarkán helyezkedik el a személy és teherforgalom ellenőrzésére szolgáló kétszintes fogadó épület. A személyforgalom az épületben történik a Richterben Nyrt-ben rendszeresített beléptető rendszerrel. A teherforgalom ellenőrzése az épület mellett történik. Az épület földszintje magában foglal egy információs pultot, szociális és gépészeti helyiségeket, orvosi rendelőt és várakozók számára leülési lehetőséget. Az emeleti szinten irodák és szociális helyiségek kerültek kialakításra. III. Gáztárolás A telephelyen az Energiaközponttól D-re, belső úttal megközelíthető helyen, szeparáltan került elhelyezésre a szükséges tartálypark, ahol cseppfolyós oxigén (4,5 m 3 ), szén-dioxid (3,2 m 3 ) és nitrogén (20,25 m 3 ) tárolása történik. A tárolás kettősfalú nyomástartó edényben történik, míg a kiszolgált üzemig gyárilag előszigetelt, kettősfalú földalatti csővezetéken jut el a gáz. IMSYS Kft. 2018. november 6. 13/117

IV. Energiaközpont A 3 013 m 2 alapterületű, földszint+emeletes Energiaközpont a telephely Ny-i részén helyezkedik el. Az Energiaközpont a telephely fűtési és elektromos igényeinek kiszolgálására létesül. Az Energiaközpont épületébe telepítették, a gőz- és forróvíz üzemű kazánokat, a kompresszorokat, a hűtőgépeket, a hűtőtornyokat, szivattyútelepeket, az erős- és gyengeáramú elektromos tereket és az oltóközpontot is. Az épület vasbetonvázas egyszintes épület, egy részében a táptér, az elektromos terek, az irodák, a műhely szociális blokk részére közbenső födémmel, az épület végéhez kapcsolódó süllyesztett padlószintű szivattyútérrel és a vasbeton oltóvíz és permetvíz medencékkel. A szivattyútér és a medencék fölé kerültek a hűtőtornyok. V. Vízóra akna A vízóra akna a telephely Ny-i telekhatárán került kialakításra. VI. Föld alatti olajtartály A 2 darab 50 m 3 -es föld alatti tartály az Energiaközpont mellett került elhelyezésre. VII. Diszpécser épület A hűtőtornyoktól nyugatra, első ütemben 244 m 2 -es területen került kialakításra a diszpécser épület. Az épület területe 325,2 m 2 -re bővítésre került. VIII. Gázfogadó A gázfogadó állomás a telephely ÉNy-i részén került kialakításra. IX. Dízel aggregát Az esetleges elektromos áramellátás hiányának kiküszöbölésére szolgáló dízel aggregátorok az Energiaközpont mellett kerültek telepítésre. X. Villamos fogadó A 1-1 villamos fogadó a telephely É-i és K-i telekhatárán került kialakításra. XI. Parkoló Az RG jelenlegi parkolójában összesen 54 db kijelölt parkolóhely van, ebből 2 db mozgássérült. A parkoló a Richter Gedeon utcával párhuzamosan lett kialakítva. Az új 0378/11 helyrajzi számú ingatlanon kialakításra került ideiglenesen 50 db parkolóhely a külsős kivitelezők, látogatok számára. IMSYS Kft. 2018. november 6. 14/117

Hulladékudvar A hulladéktároló épületbe veszélyes- és kommunális hulladéktároló helyiségek mellett egy targoncatároló helyiség, egy gázpalacktároló helyiség, iroda, valamint egy műszerész műhely és raktárhelyiség kapott helyet, melyben a karbantartási és tartalék alkatrészeket tárolják. Az épület acél tartószerkezetű hőszigetelt szendvicspanelból készült, fémlemez burkolattal és lapos tetővel. A veszélyes hulladéktároló lefolyásmentes, kármentővel rendelkezik. A kármentő mélypontján mobil szivattyú részére zsomp került kialakításra. Kerítés, kapu és sorompó A telepre történő behajtást és kihajtást sorompókkal szabályozzák. A telephelyet kerítés veszi körül. A telephely részletes helyszínrajzát a 2.1.1. melléklet mutatja be. 2.1.2. A létesítményben folytatott tevékenységek ismertetése Tevékenység megnevezése A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 20. Komplex vegyiművek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik e) biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszer hatóanyaggyártás, illetve 2. sz. melléklet 4.5. Gyógyszeralapanyagok gyártása beleértve az intermedierek előállítását is. Tevékenység TEÁOR08 szerinti besorolása Gyógyszeralapanyag-gyártás 2110 Üzem kapacitása 100 kg termék/év A telephelyen alkalmazott technológia rövid ismertetését az 1.5. fejezet tartalmazza. A technológia részletes leírása bizalmas gyártási információkat tartalmaz, ezért üzleti titoknak minősül. A technológiai leírást a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. (1) bekezdése alapján külön iratban csatoltuk. A tevékenységhez kapcsolódó szállítást a 2.1.3 fejezetben, a technológiai célra felhasznált víz előállítását, valamint a szennyvízkezelést a 3.2. fejezetben mutatjuk be. 2.1.3. Létesítményben, illetve technológiában felhasznált anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai 2.1.3.1. Veszélyes anyagok beszállítása, tárolása A veszélyes anyagok telephelyre történő beszállítása közúton történik. IMSYS Kft. 2018. november 6. 15/117

Gázolaj A kazánok alapvetően földgáz üzeműek, azonban a gázellátás terén esetlegesen fellépő anomáliák miatt a gőzkazánok gázolajjal is üzemeltethetők. Ennek megfelelően két darab, egyenként 50 m 3 -es gázolaj tartály került telepítésre, a hozzá tartozó lefejtővel. A dízel aggregátorok számára is innen van biztosítva a gázolaj. A gázolaj tárolására szolgáló tartályok acél, duplafalú, földalatti, fekvőhengeres tartályok. A tartály egésze folyadéktömör külső acélköpennyel van körülvéve. A tartályok külső köpenyét műszeres lyukadásjelző rendszerrel látták el. A kötelező szerelvények közül meg kell említeni a műszeresen kialakított túltöltés gátló szerkezetet, a megfelelően kialakított légzőcsövet és légző szerelvényt, csöpögésmentes szerelvénnyel ellátott tömlővég, valamint a folyamatos szintmérőt. A tartályokat földeléscsatlakozással és villámvédelemmel látták el. A tárolt olaj mennyisége egy hetes gázfogyasztásnak (csúcsfogyasztás) megfelelő mennyiség. A gázolajat földalatti betoncsatornában elhelyezett szigetelt és kísérő fűtéssel ellátott acélcsövön keresztül vezetik a kazánházba. A gázolajat közúton tartálykocsi szállítja be a telephelyre, a lefejtés és tárolás zárt rendszerben, gázingás eljárással (a töltés során a töltőállomás tartálya és a közúti tartályos jármű gáztere tömlővel, illetve csővezetékkel van összekötve, és így a töltött tartály gázteréből a folyadék által kiszorított gáz-levegő elegy a közúti tartályos jármű gázterébe áramlik át, kitöltve a lefejtett folyadék helyét) történik. A tartályok mellett közúti tartálykocsi állás van kialakítva. A tartálykocsi részére a közlekedési útról kitérő lefejtőállás létesült szilárd és lefolyásmentes burkolattal. A töltési területről a csapadékvíz iszap-olajleválasztó berendezésen keresztül jut a csapadékvíz csatornába. Az Energiaközpont mögött, szabadtéri konténerekbe telepített, szükség áramforrásként üzemelő aggregátorok gázolaj ellátása is a földalatti tartályból történik az előtét tartályba. Technológiai gázok A fermentációs technológiához szükséges gázok a nitrogén, szén-dioxid, oxigén. Oxigén és szén-dioxid Ezekből a gázokból épületen kívül legalább 1 hétre szükséges mennyiséget tárolnak, cseppfolyós alakban, szabadtéri tartályokban. Technológiai gáz Heti szükséges mennyiség (Nm 3 ) csúcsban Mennyiség cseppfolyós alakban (l) csúcsban Tároló tartály száma Tároló tartály térfogata (m 3 ) Évente szükséges mennyiség (Nm 3) 2. táblázat Szükséges szállítási gyakoriság Oxigén 2 839 3 379 1 2x6 42 500 8,4 Szén-dioxid 924 2 116 1 1x3 5 500 4,2 A tároló tartályok rendelkeznek az elpárologtatáshoz szükséges berendezésekkel, töltésükhöz közúti tartálykocsi állással rendelkező lefejtő állomást létesítettek. IMSYS Kft. 2018. november 6. 16/117

A cseppfolyós oxigént és szén-dioxidot szállító tartálykocsi saját zártrendszerű lefejtővel van ellátva, melyből a telephelyi tárolótartály környezetkímélő módon tölthető. A lefejtés és tárolás zárt rendszerben, gázingás eljárással történik. A tartálykocsi részére a közlekedési útról kitérő lefejtőállás létesült szilárd és lefolyásmentes burkolattal. Nitrogén A technológiához szükséges nitrogén ellátás tárolótartályból történik. Az éves szükséges mennyiség 690 Nm 3. Technológiai vegyszerek A hordóban, ballonban, kannában, zsákban tárolt, raklapon érkező vegyszereket a technológiai épületben található vegyszerraktárak egyikében tárolják. További útjuk vagy a kimérő, vagy közvetlenül a termelés. A technológiában használt kismennyiségű etanol (200 kg/év, maximum 20 %-os oldat formájában) tárolása szintén a raktárban történik. Veszélyes porok betöltése melyek nem juthatnak ki a közvetlen környezetbe - zárt rendszerben, speciális porbetöltő csonkon történik. Veszélyes anyagokat tartalmazó oldatok A technológiák során felhasznált veszélyes anyagokat tartalmazó oldatokat zárt, sterilezhető tartályokban tárolják és zárt, sterilezhető csővezetékeken szállítják a felhasználási helyre. A technológiai termelőeszközökbe savat (pl. foszforsav, sósav), lúgot (pl.:nátrium-hidroxid) adagolnak. Ezeket az anyagok sűrített levegővel, vagy pumpával kell átnyomni a tároló konténerekbe. A lefejtés, átfejtés gázingás elven történik a nagyobból a kiskonténerbe is. A zárt kis konténerek kézi anyagmozgatása kerekes szállítólapon történik. 2.1.3.2. Anyagfelhasználás Az anyagfelhasználást, mivel az bizalmas gyártási információnak minősül, külön iratban csatoltuk. 2.1.3.3. Energiafelhasználás Elektromos áram A telephely létfontosságú berendezéseinek (pl., fermentorok, hűtőszekrények) folyamatos működtetéséhez szükséges villamos energiát áramkimaradás esetén villamos segédüzemi berendezések szolgáltatják. Azon berendezéseket, melyeknél már a pillanatnyi áramszünet is károkat okozhat (pl. létfontosságú technológia, felügyeleti rendszerek, hírközlő számítástechnikai rendszerek), akkumulátorokban tárolt energiából szünetmentes áramforrással biztosítják. Azon fogyasztók részére, melyek kb. 3 percen túli lekapcsolása is nagy kockázattal, károkkal járhat, a villamos energiát diesel generátorral (aggregáttal) előállított biztonsági áramforrás szolgáltatja. A telephely villamos energia felhasználása a felülvizsgált időszakban: IMSYS Kft. 2018. november 6. 17/117

3. táblázat Év 2013 2014 2015 2016 2017 Mennyiség (kwh) 8 696 152 8 690 762 9 320 733 9 578 408 9 711 879 Földgáz A telephely a földgázt az ipari park közmű sávjából vételezi. A gáz nyomását redukálják és mennyiségmérés után földalatti vezetéken juttatják el a kazánházhoz. A gázt föld alatt polietilén vezetékben, föld felett acél vagy réz vezetékben vezetik. A telephely földgáz felhasználása a felülvizsgált időszakban: 4. táblázat Év 2013 2014 2015 2016 2017 Mennyiség (normál m 3 ) 3 135 620 2 982 511 3 264 659 3 248 293 3 369 647 Gázolaj A fűtési időszakban az esetleges földgázkorlátozás miatt a gőzkazánok 2013. augusztusától gázolajjal is üzemeltethetők. A közúton tartálykocsiban érkező gázolajat két darab, egyenként 50 m 3 -es földalatti gázolaj tartályban tárolják. A kazánok beépített gázolaj fogyasztása 680 kg/h. A szükségáramforrás gázolaj igénye 378 liter/óra (kb. 321 kg/óra). A telephely gázolaj felhasználása a felülvizsgált időszakban: 5. táblázat Év 2013 2014 2015 2016 2017 Mennyiség (GJ) 1 146 2 360 1 591 1 940 783 Ivóvíz A telephely vízellátása a városi ivóvíz hálózatról biztosítható. A telephely vízfogyasztását a telephelyen belül kialakított vízfogyasztásmérővel mérik. Az egyes területeken (Energiaközpont /kazánház+hűtőtorony/; technológia épület /ivóvíz+technológiai célú/; locsolás) felhasznált víz mennyiségét szintén vízórával mérik. A telephely ivóvíz felhasználása a felülvizsgált időszakban: IMSYS Kft. 2018. november 6. 18/117

6. táblázat Év 2013 2014 2015 2016 2017 Mennyiség (m 3 ) 113 076 109 140 106 329 109 975 125 454 2.1.3.4. Az energiahatékonyságot és anyaggazdálkodást szolgáló intézkedések A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 11/47/2008. iktatószámon kiadott egységes környezethasználati engedély energia- és anyaggazdálkodással kapcsolatos előírásait és azok teljesülését a 7. táblázat foglalja össze: 7. táblázat Sorszám Környezetvédelmi előírás, feltétel Előírás, feltétel teljesülése 3.8.a 3.11. Energia- és anyaggazdálkodás A veszélyes anyagok felhasználását lehetőség szerint csökkenteni kell. Az alapanyag tárolása során törekedni kell azok veszteség nélküli tárolására, továbbá a technológiai fegyelem betartására. Ezen cél érdekében auditot kell végezni, melynek eredményét a felügyelőségre jóváhagyásra be kell nyújtani. A tevékenység végzése során a felhasznált veszélyes anyagok mennyisége minimalizálva van, további csökkentési lehetőség jelenleg nincs. A technológiai fegyelem betartását szigorúan ellenőrzik, az alapanyagok jelenlegi tárolása biztosítja a veszteség nélküli tárolást. A telephely energetikai auditja 2015-ben megtörtént. 3.8.b. 3.11. 3.8.c 3.11. Törekedni kell a vízfelhasználás mérséklésére, a vízveszteség elkerülésére, az energiafelhasználás csökkentésére. Ezen cél érdekében auditot kell végezni, melynek eredményét a felügyelőségre jóváhagyásra be kell nyújtani. A tevékenység folytatása során törekedni kell az energia hatékony felhasználására, az energiafelhasználás csökkentésére. Ezen cél érdekében auditot kell végezni, melynek eredményét a felügyelőségre jóváhagyásra be kell nyújtani. A vízfelhasználási adatokat a 3.2.8.1. fejezet mutatja be. A közműhálózatról vételezett vízfelhasználás csökkentését szolgálja a 2 db öntözőkút létesítése. Mivel lényegében ez egy új létesítmény, éppen ezért korszerű, valamint a BAT szempontokat is figyelembe véve került telepítésre. A hatékony energiafelhasználásra való törekvés már a tervezési folyamatoknál is alapvető támpontként szerepelt. Az energiafelhasználás csökkentésének lehetőségét gazdasági szempontból is folyamatosan vizsgálják. IMSYS Kft. 2018. november 6. 19/117

2.1.4. Előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai A biotechnológiai üzemben állati sejtekből kiindulva gyógyszer hatóanyagokat (rekombináns termékeket, és monoklonális antitesteket /MAB/) állítanak elő. A telephelyen a gyártást 2013-ban kezdték el, a felülvizsgálat időszakában előállított késztermék mennyiségét az alábbi táblázat foglalja össze: Gyártási mennyiség évente [g] 8. táblázat Termék 2013 2014 2015 2016 2017 RITUXIMAB TISZTÍTOTT OLDAT RITUXIMAB TISZTÍTOTT OLDAT 100 % HAT BEVACIZUMAB 100% HAT 42 815,530 204 161,500 213 397,000 56 676,000 - - - 8 327,200 11 866,239 * - - - 620,789 9 927,255 IMSYS Kft. 2018. november 6. 20/117

2.2. A tevékenységekkel kapcsolatos dokumentációk, bejelentések, nyilvántartások 2.2.1. Nyilvántartások, bejelentések Levegő A Richter Gedeon Nyrt. a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatását elkészítette és benyújtotta a hatóságnak 2010.02.19-én. A bekövetkezett változásokra vonatkozóan 2011.11.30-án és 2012.05.04-én LAL változásjelentést nyújtottak be. Az 5 évvel ezelőtti felülvizsgálati dokumentációval egyidőben 2013.08.01. érvényességi időponttal szintén változásjelentést nyújtottak be. Változás, hogy a 3 / Hőenergia termelés olajtüzeléssel számú és megnevezésű technológiát, mint új technológiát jelentették be. 2015.03.16. érvényességi időponttal LAL változásjelentésként a P8 pontforrás a 3 / Hőenergia termelés olajtüzeléssel technológiához is bejelentésre került. 2013-17. évekre vonatkozóan a légszennyezés mértéke éves bejelentést elkészítették és határidőre benyújtották az illetékes felügyelőség / hatóság részére. A telephelyen üzemelő pontforrásokról üzemnaplót vezetnek. Víz, szennyvíz A Richter Gedeon Nyrt. a VAL alapbejelentést 2013.03.31-ig elkészítette és benyújtotta a felügyelőség részére. A 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 1. melléklete szerinti tartalommal üzemnaplót vezetnek. A jóváhagyott Önellenőrzési terv alapján a felülvizsgált időszakban a méréseket elvégezték és az illetékes hatóságnak az eredményeket megküldték. Hulladék Az üzemi gyűjtőhelyen az elszállításra kerülő veszélyes hulladékok súlyát mérik és hulladéktípusonként dokumentálják. Az Üzemnaplót a gyűjtőhely üzemeltetésért megbízott Vállalkozó vezeti, abba minden fontos eseményt rögzít, mint a telephelyen keletkező és kiszállított hulladékok, az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli események, a hatósági ellenőrzések megállapításai és ezek hatására tett intézkedések. Az Üzemnapló egy példányát továbbítják a budapesti Környezetvédelmi Főosztály részére, ahol hulladék fajtánként nyilvántartást vezetnek a visszaérkezett Szállítási lapok alapján. A hulladékok nyilvántartása, anyagmérleg, illetve éves bevallás készítése és megőrzése a budapesti Környezetvédelmi Főosztály feladata. A felülvizsgált időszakban az éves hulladékos adatszolgáltatások az elvárt formában a tárgyévet követő év március 1. napjáig minden esetben megküldésre kerültek az illetékes környezetvédelmi hatóság részére, melyek elfogadásra és OKIR rendszerben rögzítésre kerültek. Az éves adatszolgáltatásokhoz a 166/2006/EK rendelet figyelembevételével (E)PRTR adatlap is kitöltésre került, mivel a rendeletben foglalt küszöbértéket (évente 2 tonnát meghaladó veszélyes hulladék elszállítás) meghaladják, illetve az I.számú mellékletben szerepelnek. IMSYS Kft. 2018. november 6. 21/117

Talaj és felszín alatti víz Az Alap- és részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről adatlapot a felügyelőségre 2011.10.20-án benyújtották. Az éves előírt monitoring jelentések rendben benyújtásra kerültek. 2.2.2. Hatósági ellenőrzések, határozatok, kötelezések 2.2.2.1. Hatósági ellenőrzések 9. táblázat Ellenőrző hatóság Ellenőrzés időpontja Ellenőrzés tárgya, eredménye Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2015.06.17. 2013.10.10 Vízügyi felügyeleti ellenőrzés, az ellenőrzés mindent rendben talált intézkedési javaslat nem volt. Egységes Környezethasználati engedély felügyeleti ellenőrzése, felülvizsgálati dokumentáció szennyvíz-kibocsátási munkarészének javítása szükséges, zajkibocsátási határértékeket meg kell kérni. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hajdú-Bihar-Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Hajdú-Bihar-Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Hajdú-Bihar-Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2014.11.20 2015. 2016.10.25. 2017.10.27. 2017.03.13. Egységes Környezethasználati engedély felügyeleti ellenőrzése, az ellenőrzés mindent rendben talált intézkedési javaslat nem volt. Egységes Környezethasználati engedély felügyeleti ellenőrzése, az ellenőrzés mindent rendben talált intézkedési javaslat nem volt. Egységes Környezethasználati engedély felügyeleti ellenőrzése, az ellenőrzés mindent rendben talált intézkedési javaslat nem volt. Egységes Környezethasználati engedély felügyeleti ellenőrzése, az ellenőrzés mindent rendben talált intézkedési javaslat nem volt. Szennyvízkibocsátás önellenőrzésének ellenőrzése. Az ellenőrzés mindent rendben talált intézkedési javaslat nem volt. IMSYS Kft. 2018. november 6. 22/117

2.2.3. Bírságok A telephelyen folytatott tevékenység megkezdése óta a Richter Gedeon Nyrt-t a felügyelőség /hatóság bírság fizetésére nem kötelezte. IMSYS Kft. 2018. november 6. 23/117

3. KÖRNYEZET-IGÉNYBEVÉTEL ÉS -TERHELÉS 3.1. Levegő 3.1.1. Jellemző levegőhasználatok A jellemző levegőhasználatokat a következő táblázat foglalja össze: Folyamat megnevezése Mikrobiológiai folyamatok táplálása Technológiai levegőigény 10. táblázat Mennyiség [m 3 /h] 0-800 Kazánok táplevegője 19 000 Léghűtésként nedves és száraz hűtőtornyokban 0-1 416 960 Ellenőrzött üzemi terek klimatizálása 203 900 Energiaközpont szellőztetése Üzemi terek szellőztetése 2016-ig: 81 500 2016-tól:82 000 Fogadóépület szellőztetése 2015-ig: 21 000 Irodák, szociális létesítmények szellőztetése 2015-től: 24 180 Megjegyzések: - Mikrobiológiai folyamatok táplálása Technológiai levegőigény: Ebben változtatás nem történt. - Kazánok táplevegője: Kazánok táplevegő ellátásában változás nem történt. - Léghűtésként nedves és száraz hűtőtornyokban: Új hűtőtorony nem került telepítésre, változás nem történt - Ellenőrzött üzemi terek klimatizálása: Ebben változtatás nem történt. - Energiaközpont szellőztetése Üzemi terek szellőztetése: 2016-ban telepítésre került egy légkezelő az energiaközpontban. - Fogadóépület szellőztetése Irodák, szociális létesítmények szellőztetése: 2015-ben megépült a hulladékudvar, AHU1 légkezelő 1490 m 3 /h, AHU2 légkezelő 1690 m 3 /h 3.1.2. Helyhez kötött légszennyező források, kapcsolódó technológiák 3.1.2.1. Helyhez kötött légszennyező pontforrások A telephelyen az egységes környezethasználati engedély alapján 3 bejelentés köteles technológiát üzemeltetnek, melyekhez összesen 7 pontforrás tartozik. Az 1/Hőenergia termelés technológiához tartozó berendezések (3 db gőzkazán, 3 db forróvíz kazán) technológiai gőzt szolgáltatnak, továbbá ellátják a telephely fűtés és melegvíz szolgáltatását is. A 3. számú gőzkazán, illetve a 3. számú forróvíz kazán tartalékként szolgál. IMSYS Kft. 2018. november 6. 24/117

A kazánok alapvetően földgáz üzeműek, azonban a gázellátás terén esetlegesen fellépő anomáliák miatt a gőzkazánok fűtőolajjal is üzemeltethetők. A műszaki háttér kialakításra került, a fűtőolaj tároló tartályok telepítése megtörtént. A kazánok és az aggregátorok tartalék üzemanyag ellátására szolgáló 2 db 50 m 3 -es földalatti, duplafalú, acél gázolajtároló tartály és a működéséhez szükséges technológiai rendszer használatbavételét a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal i Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága Műszaki Biztonsági Osztály IX-S-001/703-7/2013/MU ügyiratszámú határozatában engedélyezte. Mivel a 3 db gőzkazán, valamint a 3. számú forróvíz kazán elvileg folyékony tüzelőanyaggal is üzemeltethető a Richter Gedeon Nyrt. 2013-ban (3 db gőzkazán) és 2015.ben (1 db forróvíz kazán) erre vonatkozóan elkészítette a LAL változásjelentést és benyújtotta a felügyelőség részére. Az egyértelmű kezelhetőség érdekében az olajtüzelési mód új technológiaként került bejelentésre, 3/Hőenergia termelés olajtüzeléssel. A telephely működéséhez szükséges villamos energiát áramkimaradás esetén a 2/Tartalék áramforrások technológiához tartozó 2 db aggregátorral előállított biztonsági áramforrás szolgáltatja. A felülvizsgált időszakban az aggregátorok csupán a havi üzempróba céljából lettek bekapcsolva. A pontforrások jellemző adatait az alap- és változásjelentések alapján a 11. táblázat foglalja össze. Technológia azonosító / megnevezés Forrás azonosító / megnevezés Forrás magasság [m] Forrás kibocsátó felület [m 2 ] 11. táblázat Kibocsátott légszennyező anyagok P1 / 1. gőzkazán kéménye 6 0,283 P2 / 2. gőzkazán kéménye 6 0,283 1 / kén-dioxid 1 / Hőenergia termelés P3 / 1. forróvíz kazán kéménye P4 / 2. forróvíz kazán kéménye 7 0,385 7 0,385 2 / szén-monoxid 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 7 / szilárd anyag P8 / 3. forróvíz kazán kéménye 14 0,630 999 / szén-dioxid P9 / 3. gőzkazán kéménye 9 0,500 2 / szén-monoxid 2 / Tartalék áramforrások P7 / Aggregátor kürtő 3,538 0,126 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 7 / szilárd anyag 999 / szén-dioxid IMSYS Kft. 2018. november 6. 25/117

Technológia azonosító / megnevezés Forrás azonosító / megnevezés Forrás magasság [m] Forrás kibocsátó felület [m 2 ] Kibocsátott légszennyező anyagok 3 / Hőenergia termelés olajtüzeléssel P1 / 1. gőzkazán kéménye P2 / 2. gőzkazán kéménye P9 / 3. gőzkazán kéménye 6 0,283 6 0,283 9 0,500 1 / kén-dioxid 2 / szén-monoxid 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 7 / szilárd anyag P8 / 3. forróvíz kazán kéménye 14 0,630 99 / korom (feketedési szám) 999 / szén-dioxid A pontforrások elhelyezkedését a 3.1.1. melléklet mutatja be. 3.1.2.2. Helyhez kötött légszennyező diffúz források A telephelyen bejelentés köteles diffúz forrást nem üzemeltetnek. 3.1.3. Éves légszennyező anyag kibocsátások 3.1.3.1. Helyhez kötött légszennyező pontforrások A Richter Gedeon Nyrt. éves bejelentései, valamint akkreditált vizsgáló laboratórium által végzett vizsgálatok mérési eredményei, valamint az éves LM bevallások alapján a pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagokat a következő táblázatokban foglaljuk össze. A táblázatban feltüntetett koncentrációk száraz, fizikai normál (273,15 K és 101,3 kpa) körülmények mellett, az előírt 3 % vonatkoztatási oxigén-tartalomra számított érték. Az éves légszennyező anyag kibocsátást az LM bejelentésekben megadott üzemidők alapján számoltuk. A pontforrások létesítését követően a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Levegőszennyezés Vizsgálólaboratóriuma a P1 és P2 pontforrások vizsgálatát 2011.02.21-én, a P3 és P4 pontforrások vizsgálatát 2011.07.06-án, a P8 és P9 pontforrások vizsgálatát 2012.10.05-én, a P1, P2 és P9 pontforrások olajtüzelés melletti vizsgálatát 2013.06.04-én, a P8 pontforrás olajtüzelés melletti vizsgálatát 2015.03.31-én P1, P2, P3, P4, P8 és P9 pontforrások földgáztüzelés melletti vizsgálatát, valamint a P1, P2, P8 és P9 pontforrások olajtüzelés melletti vizsgálatát 2016. 02.08-09. között végezte el 2013 IMSYS Kft. 2018. november 6. 26/117

Pontforrás P1 P2 P9 P3 P4 P8 Szennyező anyag Koncentráció [mg/nm 3 ] 2013. Hőenergiatermelés technológia 12. táblázat Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,0 2 / szén-monoxid <1,4 100 <0,001 2,2 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 93,4 350 0,09 199,2 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,0 999 / szén-dioxid 204 300-197 435 961 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,0 2 / szén-monoxid <1,4 100 <0,002 8,3 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 93,5 350 0,101 420,3 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,0 999 / szén-dioxid 205 700-222 923 742 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,0 2 / szén-monoxid <1,5 100 <0,001 2,4 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 87,1 350 0,0717 168,7 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,0 999 / szén-dioxid 207 500-171 402 363 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,0 2 / szén-monoxid 3,3 100 0,0072 25,4 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 86,3 350 0,189 666,6 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,0 999 / szén-dioxid 191 500-419 1 477 813 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,0 2 / szén-monoxid 4,7 100 0,0096 31,0 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 86,8 350 0,179 578,5 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,0 999 / szén-dioxid 190 100-390 1 260 480 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,0 2 / szén-monoxid <1,5 100 <0,001 2,1 IMSYS Kft. 2018. november 6. 27/117

Pontforrás P1 P2 P9 Szennyező anyag 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) Koncentráció [mg/nm 3 ] Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év 72,4 350 0,129 273,2 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,0 999 / szén-dioxid 209 800-374 792 132 2013. Hőenergiatermelés olajtüzeléssel technológia 1 / kén-dioxid (SO 2) < 3,1 1700 < 0,006 0,2 2 / szén-monoxid < 1,0 175 < 0,002 0,1 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 161 450 0,2622 8,6 7 / szilárd anyag 0,3 80 0,0005 0,02 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 257 000-421 13 893 1 / kén-dioxid (SO 2) < 3,2 1700 < 0,006 0,7 2 / szén-monoxid < 1,0 175 < 0,002 0,2 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 151 450 0,2356 27,6 7 / szilárd anyag 0,1 80 0,0002 0,02 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 258 500-402 47 034 1 / kén-dioxid (SO 2) < 3,2 1700 < 0,006 0,5 2 / szén-monoxid 2,3 175 0,0039 0,3 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 153 450 0,2328 20,0 7 / szilárd anyag 0,2 80 0,0003 0,03 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 257 300-391 33 626 2014 Pontforrás Szennyező anyag Koncentráció [mg/nm 3 ] 2014. Hőenergiatermelés technológia 13. táblázat Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év P1 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,0 IMSYS Kft. 2018. november 6. 28/117

Pontforrás P2 P9 P3 P4 P8 P1 Szennyező anyag Koncentráció [mg/nm 3 ] Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év 2 / szén-monoxid 1,3 100 0,001 2,6 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 86,6 350 0,09 232,8 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,0 999 / szén-dioxid 189 400-190 491 530 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,0 2 / szén-monoxid 1,3 100 0,002 3,0 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 86,3 350 0,112 165,3 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,0 999 / szén-dioxid 189 900-248 366 048 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,0 2 / szén-monoxid 1 100 0,001 4,1 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 79,3 350 0,090 368,2 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,0 999 / szén-dioxid 189 200-215 879 565 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,0 2 / szén-monoxid 2,3 100 0,007 14,7 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 65,4 350 0,209 440,4 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,0 999 / szén-dioxid 146 700-468 986 076 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,0 2 / szén-monoxid 3,5 100 0,008 17,5 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 69,6 350 0,167 366,1 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,0 999 / szén-dioxid 151 800-365 800 080 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,0 2 / szén-monoxid 1,0 100 0,003 13,2 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 50,7 350 0,171 754,3 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,0 999 / szén-dioxid 146 900-495 2014. Hőenergiatermelés olajtüzeléssel technológia 2 183 445 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,005 1,1 2 / szén-monoxid 1,0 175 0,002 0,4 IMSYS Kft. 2018. november 6. 29/117

Pontforrás P2 P9 Szennyező anyag 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) Koncentráció [mg/nm 3 ] Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év 149 450 0,2622 56,9 7 / szilárd anyag 0,3 80 0,0005 0,1 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 239 000-421 91 357 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,006 0,6 2 / szén-monoxid 1,0 175 0,002 0,2 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 137 450 0,2356 25,4 7 / szilárd anyag 0,1 80 0,0002 0,0 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 233 800-402 43 416 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,006 1,5 2 / szén-monoxid 2,0 175 0,0039 0,9 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 137 450 0,2328 56,3 7 / szilárd anyag 0,2 80 0,0003 0,1 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 230 100-391 94 622 2015 Pontforrás P1 P2 Szennyező anyag Koncentráció [mg/nm 3 ] 2015. Hőenergiatermelés technológia 14. táblázat Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0 2 / szén-monoxid 1,3 100 0,005 8,89 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 86,6 350 0,36 640,08 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0 999 / szén-dioxid 184 400-768 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0 1 365 504 2 / szén-monoxid 1,3 100 0,002 3,934 IMSYS Kft. 2018. november 6. 30/117

Pontforrás P9 P3 P4 P8 P1 P2 Szennyező anyag Koncentráció [mg/nm 3 ] Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 86,3 350 0,108 212,436 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0 999 / szén-dioxid 189 900-238 468 146 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0 2 / szén-monoxid 1 100 0,001 5,01 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 79,3 350 0,071 355,71 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0 999 / szén-dioxid 189 200-169 846 690 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0 2 / szén-monoxid 2,3 100 0,005 9,57 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 65,4 350 0,133 254,562 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0 999 / szén-dioxid 146 700-299 572 286 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0 2 / szén-monoxid 3,5 100 0,012 18,456 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 69,6 350 0,232 356,816 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0 999 / szén-dioxid 151 800-507 779 766 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0 2 / szén-monoxid 1,0 100 0,003 17,205 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 50,7 350 0,138 791,43 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0 999 / szén-dioxid 146 900-399 2015. Hőenergiatermelés olajtüzeléssel technológia 2 288 265 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,005 1,59 2 / szén-monoxid 1,0 175 0,002 0,636 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 149 450 0,2622 83,3796 7 / szilárd anyag 0,3 80 0,0005 0,159 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 239 000-421 133 878 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,006 0,294 2 / szén-monoxid 1,0 175 0,002 0,098 IMSYS Kft. 2018. november 6. 31/117

Pontforrás P9 P8 Szennyező anyag 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) Koncentráció [mg/nm 3 ] Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év 137 450 0,2356 11,5444 7 / szilárd anyag 0,1 80 0,0002 0,0098 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 233 800-402 19 698 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,006 0,462 2 / szén-monoxid 2,0 175 0,0039 0,3003 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 137 450 0,2328 17,9256 7 / szilárd anyag 0,2 80 0,0003 0,0231 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 230 100-391 30 107 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,004 0,356 2 / szén-monoxid 1,0 175 0,002 0,178 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 147 450 0,231 20,559 7 / szilárd anyag 0,2 80 0,0003 0,0267 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 230 600-362 32 218 2016 Pontforrás P1 P2 Szennyező anyag Koncentráció [mg/nm 3 ] 2016. Hőenergiatermelés technológia 15. táblázat Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,00 2 / szén-monoxid 2,3 100 0,002 6,27 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 91,8 350 0,096 250,18 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,00 999 / szén-dioxid 203 000-213 553 224 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,00 2 / szén-monoxid 4,2 100 0,004 7,70 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 93,7 350 0,090 171,72 IMSYS Kft. 2018. november 6. 32/117

Pontforrás P9 P3 P4 P8 P1 P2 Szennyező anyag Koncentráció [mg/nm 3 ] Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,00 999 / szén-dioxid 216 600-208 396 952 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,00 2 / szén-monoxid 1 100 0,001 4,04 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 93,3 350 0,092 376,68 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,00 999 / szén-dioxid 215 300-213 869 238 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,00 2 / szén-monoxid 2,1 100 0,005 18,98 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 89,0 350 0,220 804,47 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,00 999 / szén-dioxid 190 900-471 1 725 546 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,00 2 / szén-monoxid 5,7 100 0,014 28,69 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 82,7 350 0,200 416,19 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,00 999 / szén-dioxid 155 800-376 784 067 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0,00 2 / szén-monoxid 4,6 100 0,012 45,09 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 81,9 350 0,213 802,80 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0,00 999 / szén-dioxid 158 300-411 1 551 696 2016. Hőenergiatermelés olajtüzeléssel technológia 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,003 0,22 2 / szén-monoxid 7,3 175 0,008 0,55 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 125 450 0,131 9,45 7 / szilárd anyag 0,8 80 0,001 0,06 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 236 600-248 17 886 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,004 0,21 2 / szén-monoxid 1,3 175 0,002 0,10 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 171 450 0,257 12,57 IMSYS Kft. 2018. november 6. 33/117

Pontforrás P9 P8 Szennyező anyag Koncentráció [mg/nm 3 ] Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év 7 / szilárd anyag 0,7 80 0,001 0,05 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 244 900-367 18 000 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,007 0,58 2 / szén-monoxid 2,4 175 0,006 0,48 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 161 450 0,378 32,16 7 / szilárd anyag 0,1 80 0,001 0,02 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 257 860-606 51 507 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,005 0,12 2 / szén-monoxid 1,4 175 0,002 0,06 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 152 450 0,264 6,08 7 / szilárd anyag 0,3 80 0,001 0,01 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 297 740-518 11 915 2017 Pontforrás P1 P2 Szennyező anyag Koncentráció [mg/nm 3 ] 2017. Hőenergiatermelés technológia 16. táblázat Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0 2 / szén-monoxid 2,3 100 0,003 14,68 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 91,8 350 0,100 586,04 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0 999 / szén-dioxid 203 000-222 1 295 918 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0 2 / szén-monoxid 4,2 100 0,004 5,08 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 93,7 350 0,099 113,27 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0 999 / szén-dioxid 216 600-228 261 835 IMSYS Kft. 2018. november 6. 34/117

Pontforrás P9 P3 P4 P8 P1 P2 Szennyező anyag Koncentráció [mg/nm 3 ] Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0 2 / szén-monoxid 1 100 0,001 1,93 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 93,3 350 0,097 180,44 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0 999 / szén-dioxid 215 300-223 416 391 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0 2 / szén-monoxid 2,1 100 0,005 9,75 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 89,0 350 0,217 413,30 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0 999 / szén-dioxid 190 900-466 886 512 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0 2 / szén-monoxid 5,7 100 0,014 49,50 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 82,7 350 0,207 718,12 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0 999 / szén-dioxid 155 800-390 1 352 885 1 / kén-dioxid* 0 35 0 0 2 / szén-monoxid 4,6 100 0,013 50,65 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 81,9 350 0,224 901,78 7 / szilárd (nem toxikus) por* 0 5 0 0 999 / szén-dioxid 158 300-434 1 743 006 2017. Hőenergiatermelés olajtüzeléssel technológia 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,003 0,14 2 / szén-monoxid 7,3 175 0,008 0,35 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 125 450 0,131 6,04 7 / szilárd anyag 0,8 80 0,001 0,04 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 236 600-248 11 427 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,004 0,10 2 / szén-monoxid 1,3 175 0,002 0,05 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 171 450 0,257 5,90 7 / szilárd anyag 0,7 80 0,001 0,02 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - IMSYS Kft. 2018. november 6. 35/117

Pontforrás P9 P8 Szennyező anyag Koncentráció [mg/nm 3 ] Emisszió Mért Határérték kg/h kg/év 999 / szén-dioxid 244 900-367 8 449 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,007 0,16 2 / szén-monoxid 2,4 175 0,006 0,13 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 161 450 0,378 8,70 7 / szilárd anyag 0,1 80 0,000 0,01 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 257 860-606 13 937 1 / kén-dioxid (SO 2) 2,9 1700 0,005 0,12 2 / szén-monoxid 1,4 175 0,002 0,06 3 / nitrogén-oxidok (mint NO 2) 152 450 0,264 6,08 7 / szilárd anyag 0,3 80 0,001 0,01 99 / korom (feketedési szám) 0 1 - - 999 / szén-dioxid 297 740-518 11 916 A táblázatokban feltüntetett adatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban határérték túllépés nem következett be. 3.1.4. Mozgó légszennyező források Az alapanyagok és a késztermékek be-, illetve kiszállítása közúton történik. A célirányos forgalom a létesítményt, illetve az azt feltáró ipari parkon átvezető utat az M35-ös autópálya irányából a 4. sz. elsőrendű főúton és a Határ úton közelítheti meg/hagyja el. A forgalom átlagos nagysága hétköznaponként: - személygépkocsi: dolgozók+vendégek: 70 darab/nappal, 20-30 darab/éjjel - közúti szállítás: 5 tehergépkocsi/nap Teherautó és tartályautó mozgás kizárólag csak a nappali időszakban történik. A vonalas források hatásának becslését a 3.1.6 és a 3.1.7 fejezetek ismertetik. 3.1.5. A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos intézkedések A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által HBB/17/00056-2/2015. iktatószámon módosított egységes környezethasználati engedély levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos előírásait és azok teljesülését a 17. táblázat foglalja össze: IMSYS Kft. 2018. november 6. 36/117

Sorszám 3.1.1. 3.1.2. 3.1.4. 3.1.5. 3.1.3. 3.1.7. 3.1.8. 3.1.9. 3.1.9. Környezetvédelmi előírás, feltétel Levegővédelem Pontforrásokon kibocsátásra kerülő légszennyező anyagokra vonatkozó technológiai kibocsátási határértékek betartása. A hőenergia ellátást biztosító kazánokat (kivéve gázkorlátozás esetén) csak gáztüzelés mellett lehet üzemeltetni. Gázkorlátozás esetén a Hatóságot 24 órán belül értesíteni kell. Pontforrásokhoz tartozó berendezések karbantartása. Pontforrások esetében 5 évente emisszió mérés elvégeztetése akkreditált szervezettel, vizsgálati jegyzőkönyv megküldése a felügyelőség részére, legelőször az üzembe helyezést követő 60 napon belül. A jelentéskötelezett légszennyező források kibocsátásáról a tárgyévet követő március 31-ig LM bejelentést kell teljesíteni. A telephely, annak üzemeltetője, vagy a légszennyező anyag kibocsátások jellemző adataiban történt változásokat a változást követő 15 napon (előírás hiányában) teljesíteni kell. 17. táblázat Előírás, feltétel teljesülése A telephelyen üzemelő P1, P2, P3, P4, P7, P8, P9 pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagok koncentrációja az akkreditált mérések alapján nem haladja meg a vonatkozó kibocsátási határértékeket. A berendezéseket kizárólag földgázzal üzemeltetik, csupán az olajtüzelés melletti emissziómérés elvégzése érdekében, valamint üzembiztonsági ellenőrzési próba miatt volt olajtüzelés A berendezéseket rendszeresen karbantartják, a karbantartásokról munkalapot vezetnek. A P1, P2, P3, P4, P8, P9 pontforrások esetében az akkreditált emisszió mérés elvégeztetése határidőre megtörtént és a vizsgálati jegyzőkönyv megküldésre került a felügyelőség részére. Az engedélyes 2013-17 közötti felülvizsgálati időszakban minden esetben határidőre teljesítette az adatszolgáltatást. Az engedélyes a változásokat bejelentette a felügyelőségre, az erre szolgáló adatlapon. IMSYS Kft. 2018. november 6. 37/117

Sorszám 3.1.10. Környezetvédelmi előírás, feltétel A megfelelő technológiai előírásokat rögzíteni kell, azok betartását rendszeresen ellenőrizni kell, és az ellenőrzésekről naplót kell vezetni. Előírás, feltétel teljesülése A technológiai előírások un. előiratban vannak rögzítve. Ennek megfelelően végzik a gyártást, melyet a sarzslapokon rögzítenek. A kazánok, a szennyvízkezelő berendezések, valamint a tisztított víz előállító berendezés üzemeltetését kezelési utasítások alapján végzik. IMSYS Kft. 2018. november 6. 38/117

3.1.6. Az emisszió terjedése és a levegőminőségre gyakorolt hatása 3.1.6.1. Helyhez kötött légszennyező pontforrások A létesítményhez tartozó pontforrások hatásterületének meghatározását Gauss terjedési modell szerint számítással határoztuk meg. A pontforrások okozta légszennyezettséget sík területre, a füstfáklya tengelye alatt, talajszinten, 1 órás időtartamra az MSZ 21459 szabvány alapján számítottuk. A leggyakoribb meteorológiai állapot jellemzői: - leggyakoribb szélirány: ÉÉK; - leggyakoribb szélsebesség: 2,5 m/s; - légköri stabilitás S=6, normális (0,282); - érdességi paraméter Z0: 0,1. Az alkalmazott számítási metódus az alábbi: órás járulékos légszennyezettség: a turbulens szóródások: a járulékos kéménymagasság: kibocsátott teljesítmény: effektív kéménymagasság: szélsebesség: C1(x,Θ) = E/(π σz σy u*) exp( -0,5 (H/σz)2) σz = 0,38 p1,3 (8,7-ln(H/z0)) x1,55 exp(-2,35p) (m) σy = 0,08 (6p-0,3 +1-ln(H/z0)) x0,367 (2,5-p) (m) h = 2,7Qh0,5/u*0,75 (m) Qh = 271 ΔT/T d2 w (kw) H = h+h (m) u* = u(h) u(h) = u10 (H/10)p* (m/s) A szennyező hatás meghatározásához szükséges tényezők (pl. transzmissziós paraméterek) számítása a Légszennyező anyagok terjedésének meteorológiai jellemzői. c. MSZ 21457 1-6:2002 sz. szabványsorozat alapján történhet. Mivel ez utóbbi alkalmazásához a terjedési tényezők meghatározásához szükséges reprezentatív magas légköri meteorológiai mérési adatok nem állnak rendelkezésre, a transzmissziós paraméterek meghatározását a korábban érvényben lévő MSZ 21457 1-4:1979-1980 számú, Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei. című szabványsorozat alapján végeztük el. Az alkalmazott számítási modell főbb alkalmazhatósága (és korlátai): - egyedi kibocsátások közvetlen lokális hatásának vizsgálata, - többnyire stacioner állapotok vizsgálata, - sík felszín feletti terjedésre, IMSYS Kft. 2018. november 6. 39/117

- érvényesség: általában néhányszor tíz kilométerre, a stacioner kibocsátási és meteorológiai állapotok fennállásának idejére, - nem vagy csak nehézkesen, pontatlanul használhatók komplex felszín feletti vagy extrém, meteorológiai körülmények közötti terjedés követésére, - feltételezi, hogy a kialakuló koncentráció arányos a forráserősséggel és fordítottan arányos a szélsebességgel, - a kiszélesedési folyamatot a szélmező turbulenciájának tulajdonítja. A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet szerint a légszennyező pontforrás közvetlen hatásterülete a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező pontforrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás: a) az egyórás (szálló por esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége), vagy c) az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb; 3.1.6.2. Vonalas légszennyező források A számítások szerint a közlekedési és szállítási forgalomból adódó legnagyobb terhelés az igénybevett útvonalakon a reggeli munkába menet és a délutáni csúcsórai forgalom idején jelentkezik. Ez a járulékos forgalom az érintett útvonalak terhelését csak minimális mértékben emeli meg, amely az érintett települések lakóterületeinek terhelésében nem jelent észrevehető változást. Az immissziós növekmény számítása az alábbiak szerint lehetséges: A várható légszennyezés számítása (emisszió) 2 j 1 n ij E i 6, 3,6 10 j e E i a vizsgált útszakaszon áthaladó gépjárműforgalom teljes károsanyag kibocsátása az i - edik kipufogógáz komponensből [mg/s*m], a kibocsátást 1 s-ra és 1 m-re vonatkozóan adja meg az összefüggés e ij a j -edik járműfajta kibocsátása az i -edik komponensből, a járműfolyam tényleges sebességénél [g/km] n a járműfolyam járműszáma személygépkocsiban, tehergépkocsiban IMSYS Kft. 2018. november 6. 40/117

A várható légszennyezés számítása (immisszió) C i 2 E i sin u zv, ahol C i - az imissziós koncentrtáció [mg/m3], E i - az emisszió értéke [mg/s*m], u - szélsebesség m/s], σ zv - folytonos vonalforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható m] [ α- a szélirány és az út által bezárt szög zv 2 2 1 / 2 ( zo z ), ahol σ zo a függőleges irányú kezdeti szóródási együttható [m] gépkocsinál 1,5, σ z folytonos pontforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható [m] z 0, 38 p 1, 3 ( 8, 7 ln( H / z 0 )) x 1, 55 exp( 2, 35 p) H kibocsátás effektív magassága (gépkocsinál 0,3 m) X a kibocsátó forrástól mért távolság Z o érdességi paraméter (0,1-3 -ig táblázat szerint) p Pasquill-féle stabilitás indikátor (táblázat alapján) A fenti paraméterek Schuchmann-Kisgyörgy: Közlekedéstervezés-Utak című egyetemi jegyzet (Műegyetemi kiadó, 2001.) alapján kerültek megadásra A kapott számítási eredményeket a 3.1.2. melléklet szemlélteti. 3.1.7. A terület levegőtisztaság-védelmi lehatárolása A vizsgált területhez legközelebbi lakossági, ipari jellegű hátteret mérő állomás, Kalotaszeg téren helyezkedik el, ezért a terhelhetőség meghatározását ezen állomás adatai alapján végeztük el. Az állomás rendelkezésre álló mérési adatai a 2017-es év folyamán a következőkben ismertetett szerint alakultak. Az egyes komponensek statisztikai adatai a, Kalotaszeg téri automata mérőállomás esetében az 1 órás adatok alapján az alábbiak: IMSYS Kft. 2018. november 6. 41/117

Mért komponens Éves átlag Max. 50% 75% 98% 99,8% Darabszám Adatrendelkezésre állás 18. táblázat Határérték túllépés (µg/m 3 ) (µg/m 3 ) percentilis (µg/m 3 ) (db) (%) (db) (%) Kén-dioxid 3,4 76,9 2,9 4 11,9 31,9 8653 98,8 0 0 Nitrogéndioxid Nitrogénoxidok Szénmonoxid 19 135,3 13,4 24 67,7 111,4 7159 81,7 18 0,25 27,1 494,8 15,3 29,2 147,7 353,7 7159 81,7 - - 381 3764 270 445 1429 2950 8612 98,3 0 0,0 Ózon 53,3 149 50,6 76,9 120,9 141,7 7189 82,1 - - PM10 24 226 18 29 91 191 8680 99,1 - - A fentiek alapján a terület levegőminőségi állapota: 19. táblázat Nitrogén oxidok (mint NO2) (µg/m 3 ) Nitrogéndioxid (µg/m 3 ) Kéndioxid (µg/m 3 ) Ózon (µg/m 3 ) PM10 (µg/m 3 ) Szénmonoxid (µg/m 3 ) Éves átlag 27,1 19 3,4 53,3 24 381 Értékelés Kiváló (2) jó (2) kiváló (1) jó (2) jó (2) kiváló (1) Azon pontforrások esetében, melyek gáztüzelés mellett olajtüzeléssel is üzemeltethetők, a hatásterület lehatárolást mindkét üzemállapot mellett elvégeztük. A számítások során a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Levegőszennyezés Vizsgálólaboratóriuma által 2016. 02. 08-09. között elvégzett akkreditált emissziómérés eredményeit használtuk fel. A hatásterületek lehatárolásának számítását a 3.1.3. mellékletben csatoltuk. A rövid átlagolási idejű (órás) terjedésszámítás eredményeit az alábbi táblázat foglalja össze: IMSYS Kft. 2018. november 6. 42/117

20. táblázat Pontforrás Légszennyező anyag Maximális koncentráció helye [m] Maximális koncentráció értéke (µg/m 3 ) Hatástávolság [m] Földgáztüzelés P1 P2 P3 P4 P8 P9 P1 CO 70 0,355 NO X 70 11,8 CO 113 0,248 NO X 113 6,15 CO 185 0,159 NO X 185 6,91 CO 188 0,435 NO X 188 6,43 CO 226 0,304 NO X 226 5,24 CO 126 0,052 NO X 126 5,06 Olajtüzelés CO 93 0,64 NO X 93 10,5 SO 2 93 0,24 C) feltétel szerint 112 C) feltétel szerint 112 C) feltétel szerint 181 C) feltétel szerint 181 C) feltétel szerint 296 C) feltétel szerint 296 C) feltétel szerint 300 C) feltétel szerint 300 C) feltétel szerint 361 C) feltétel szerint 361 C) feltétel szerint 201 C) feltétel szerint 201 C) feltétel szerint 149 C) feltétel szerint 149 C) feltétel szerint 149 IMSYS Kft. 2018. november 6. 43/117

Pontforrás Légszennyező anyag Maximális koncentráció helye [m] Maximális koncentráció értéke (µg/m 3 ) Hatástávolság [m] P2 P9 P8 PM 10 93 0,07 CO 118 0,12 NO X 118 15,0 SO 2 118 0,23 PM 10 118 0,05 CO 152 0,24 NO X 152 15,4 SO 2 152 0,257 PM 10 152 0,01 CO 253 0,04 NO X 253 5,33 SO 2 253 0,10 PM 10 253 0,01 C) feltétel szerint 148 C) feltétel szerint 189 C) feltétel szerint 189 C) feltétel szerint 189 C) feltétel szerint 187 C) feltétel szerint 242 C) feltétel szerint 242 C) feltétel szerint 242 C) feltétel szerint 242 C) feltétel szerint 404 C) feltétel szerint 404 C) feltétel szerint 404 C) feltétel szerint 402 Végezetül a pontforrások elméleti összevonásával az egyesített hatásterületet is meghatároztuk. Itt a számítást úgy végeztük el, mintha egy (fiktív) kibocsátó forrás lenne, tehát az összes gáztüzelésű illetve olajtüzelésű pontforrás egy időben egy pontból bocsátaná ki a légszennyező anyagokat. IMSYS Kft. 2018. november 6. 44/117

21. táblázat Pontforrás Légszennyező anyag Maximális koncentráció helye [m] Maximális koncentráció értéke (µg/m 3 ) Hatástávolság [m] Egyesített kibocsátó források hatásterülete földgáz tüzelés esetén CO 372 0,477 C) feltétel szerint 592 Egyesített pontforrások NO X 372 11,2 C) feltétel szerint 592 SO 2 - - - PM 10 - - - Egyesített kibocsátó források hatásterülete olajtüzelés esetén Egyesített pontforrások CO 282 0,31 NO X 282 17,9 SO 2 282 0,33 PM 10 282 0,05 C) feltétel szerint 450 C) feltétel szerint 450 C) feltétel szerint 450 C) feltétel szerint 446 Az egyedi pontforrásokat vizsgálva, a modellezés eredményei alapján, földgáz- illetve olajtüzelés mellett is csak a C) meghatározási mód szerint lehetett hatásterületet lehatárolni a kis kibocsátási koncentrációk következtében. A számításokat elvégeztük úgy is, hogy a gáztüzelés mellett üzemelő és az olajtüzelés mellett üzemelő pontforrásokat összevontuk, hatásterülete így is csak a C) meghatározási mód esetén adódott. A legnagyobb hatásterület az összevont gáztüzelés mellett üzemelő pontforrások esetén adódott, a hatásterület méretét a következő ábra térképen is szemlélteti: IMSYS Kft. 2018. november 6. 45/117

3.1.7.1. ábra levegőtisztaság-védelmi hatásterület A közlekedési és szállítási eredetű többletterhelő hatás a megközelítési útvonalak közelében az alábbiak szerint alakul: Távolság [m] 22. táblázat 1 20 40 60 80 100 120 140 160 180 Koncentráci ó CO [µg/m 3] 7,00 0 1,78 0 1,04 0 0,75 9 0,60 4 0,50 6 0,43 8 0,38 7 0,34 8 0,31 7 Koncentráci ó NO2 [µg/m 3 ] 1,21 0 0,30 7 0,18 0 0,13 1 0,10 4 0,08 7 0,07 6 0,06 7 0,06 0 0,05 5 Koncentráci ó SO2 [µg/m 3 ] 0,00 9 0,00 2 0,00 1 0,00 1 0,00 1 0,00 1 0,00 1 0,00 0 0,00 0 0,00 0 Koncentráci ó PM10[µg/m 3 ] 0,14 1 0,03 6 0,02 1 0,01 5 0,01 2 0,01 0 0,00 9 0,00 8 0,00 7 0,00 6 IMSYS Kft. 2018. november 6. 46/117

Az eredmények alapján a pontforrások levegőtisztaság-védelmi hatástávolságával kapcsolatban a következő megállapítások tehetők: A rövid átlagolási idejű csúcskoncentrációk távolsága, valamint a hatásterület az egyesített gáztüzelő források kibocsátása esetén adódott a legnagyobbnak. A hatásterület mérete az Energiaközpont északi részén található pontforrások mértani középpontjától számított 592 m, azonban a járulékos terhelés sem gáz-, sem olajtüzelés esetén egyik kibocsátott légszennyező komponens esetében sem jelentős. A levegőminőségi határértékek minden esetben betartottak. A vonalforrások hatásával kapcsolatban elmondható, hogy a szállítás forgalma a beszállítási irányok szerint fokozatosan eloszlik, a legnagyobb terhelés a telephely környezetében jelentkezik. Mivel a legnagyobb terhelés a csarnok közvetlen környezetében lévő útvonalon jelentkezik a vonalforrás modellezése során a telephely tágabb környezetére jellemző meteorológiai adatokkal számoltunk, az eredményeket a 3.1.2. melléklet mutatja be. Az eredmények alapján látható, hogy a közúti kiszállításból származó járulékos terhelés nem jelentős (méréssel kimutathatatlan mértékű), csúcsértékét az úttest vonalában éri el és az út szélétől 20 m-es távolságban a várható koncentrációnövekmény kimutathatatlan. IMSYS Kft. 2018. november 6. 47/117

3.2. Víz, szennyvíz 3.2.1. Vízbeszerzés A telephely vízigényét (szociális, technológiai jellegű, tüzivíz) a i Vízmű Zrt. által üzemeltetett közműhálózatról biztosítják a Határ út - Kishegyesi út által határolt ipari park meglévő vízvezetékéről történő leágazással. A telephely vízfogyasztását a telephelyen belül kialakított vízfogyasztásmérővel mérik. Az egyes területeken (Energiaközpont /kazánház+hűtőtorony/; technológia épület /ivóvíz+technológiai célú/; locsolás) felhasznált víz mennyiségét szintén vízórával mérik. A Richter Gedeon Nyrt. a szükséges locsolóvíz biztosítására 2 db öntöző kutat üzemeltet a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35900/3629-11/2016. Ált. számú engedélye alapján. A fenti vízjogi üzemeltetési engedély 2021. július 31-ig hatályos. A telephely vízhálózatát a 3.2.1. melléklet mutatja be 3.2.2. Jellemző vízhasználatok, vízi munkák és létesítmények Szociális célú vízfelhasználás A telephelyen dolgozók szociális célú (zuhany, kézmosó, stb. használata) vízfelhasználásából, valamint a takarítás során felhasznált vízből tevődik össze. Technológiai jellegű vízfelhasználás A technológiai folyamatokhoz ivóvízből előállított különleges minőségű (sótlan víz és PW tisztított víz - RO technológiával előállítva; WFI water for injection, desztillálással előállítva) vizekre van szükség. Az idegen törzsek behatolása ellen a táptalajt szűrik, a fermentorokat, illetve a termelő törzsek kijutásának megakadályozására a távozó fermentlevet gőzzel illetve kémiailag inaktiválják. Ezeken kívül vízfogyasztással jár a laboratóriumi folyamatokban végzett tevékenység is, valamint a különböző készülékek, laboreszközök mosogatása. Jelentősebb vízigényű a technológiai területet ellátó klímaberendezés, melynek levegőjét télen gőz felhasználással nedvesítik. Ivóvíz minőségű víz felhasználással jár továbbá a kazánház üzemeltetése (regenerálás, iszapolás), az épület takarítása, a hűtőtornyok permetvízrendszerénél az elpárolgott vízmennyiség pótlása és a 4x250 m 3 -es tűzivíz medence vizének pótlása. A tüzivíz medence 20,3 m hosszú és 4,25 m széles. Medencénként 1 db A jelű (110 mm-es) kapocscsonk található. A fali és a földfeletti tűzcsapok innen kapnak táplálást, nyomásfokozó szivattyúkon keresztül, és innen kapnak tápvízellátást a beépített Hi-Fog vízköddel oltó berendezés által védett területek (szűrőn keresztül). Különleges minőségű vizek: - Tisztított víz PW (purified water) Az RO berendezés elektromos deionizációval együtt állítja elő a tisztított vizet (PW). Ezek az egységek a tároló tartállyal és keringető szivattyúval a pincében lettek elhelyezve. A PW vízellátását folyamatosan, környezeti hőmérsékletű keringetett körvezeték biztosítja az épületben. A tároló és elosztó rendszert hővel fertőtlenítik. IMSYS Kft. 2018. november 6. 48/117

A pincében vannak elhelyezve a nagy tisztaságú gőzt (sterilgőzt) előállító berendezések is, melyek PW-ből állítják elő a sterilgőzt. - PW felhasználás: - Tápoldatkészítés - Készüléköblítés inaktiválás előtt - Fermentor tisztítási ciklusok és CIP rendszerhez - Mosogató készülékek - Mosogatók - WFI betáplálás - Tisztagőz generátor betáplálás A napi teljes átlagos felhasználás PW vízből 20-30 m 3 /nap, a napi termelési beosztástól, a HVAC nedvesítéstől, és a külső környezeti hatásoktól függően. A teljes napi csúcsfogyasztás 50-80 m 3 /nap körül várható. A PW-nek meg kell felelnie a cusp (United States Pharmacopoeial) STAGE 1 előírásainak. (vezetőképesség: <1,1 µs/cm 20 0 C-on, TOC <500 ppb) - Desztillált víz WFI (Water for Injection) A WFI előállítása PW vízből történik egy multieffect still készülékkel (desztillációs technikával) és forrón tárolják egy tartályban. (min 80 0 C hőmérsékleten) A hideg WFI-t a felhasználási helyek előtt megfelelő minőségű és teljesítményű hőcserélőkkel állítják elő. A tároló és az elosztó rendszer rendszeres fertőtlenítése hővel történik. WFI felhasználás: - Puffer készítés - Utolsó öblítés a CIP rendszer használatakor a pufferkészítő berendezéseknél, a feldolgozás és végső termékkinyerés készülékeinél és vezetékeinél. - Utolsó öblítés a mosogató készülékekben és a mosogató területén. A teljes napi átlagos fogyasztás WFI vízből kb. 1 2 m 3 /nap, a termelés menetétől függően. A teljes napi csúcsfogyasztás kb. 6 7 m 3 /nap. A WFI-nek meg kell felelnie a cusp (United States Pharmacopoeial) STAGE 1 előírásainak. (vezetőképesség: <1,1 µs/cm 20 0 C-on, TOC <500 ppb, endotoxin <0,25 EU/ml) A WFI előállító berendezés a tároló tartállyal és keringető szivattyúval a pincébe került telepítésre. Hűtővizek: A technológiai (+0/+4 C-os) hűtővíz előállítása a gyártó épület pincéjében elhelyezett hűtőaggregátokkal (R407C hűtőközeggel) és hőcserélő rendszer segítségével un. jégakkus rendszerrel (hullófilmes hőcserélő berendezéssel) történik. Vízhűtéses gépeket telepítettek, ún. száraz hűtőkkel amelyek zárt rendszerben hűtik vissza a kondenzátorokban felmelegedett vizet. A technológiai hűtővíz közege lágyított víz. IMSYS Kft. 2018. november 6. 49/117

Az épületgépészeti (+6/+12 C-os) célú hűtött víz előállítása az energia központba telepített abszorpciós folyadékhűtő berendezésekkel történik. Az épületgépészeti hűtővíz közege lágyított víz, amely keménységstabilizáló vegyszert tartalmaz. A szabadtéri tüzivíz medence fölé telepített hűtőtorony állítja elő a +28/+34 C-os recirkulációs hűtővizet. Felhasználási helye a gyártó üzemben lévő pincei szennyvízkezelés tartályainak bepárlás, hősterilezés utáni visszahűtése és a technológia hűtővizet előállító csavar kompresszoros folyadékhűtők kompresszor hűtése. A hűtővíz közege glikol víz keverék, -20 C fagyási pontra beállítva. Hűtővízkezelés során felhasznált vegyszereket és azok éves mennyiségét a 23. táblázat tartalmazza: Vegyszerek Nalco 3DT120 Lerakódás gátló NALCO 23219 Vízkő-kiválás gátló NALCO 7348 Biodiszpergáló 23. táblázat Felhasznált mennyiség [l] 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 740 500 600 625 735 540 900 640 655 705 320 490 255 230 475 NALCO 3434 275 248 80 485 355 Kénsav 37% 8 900 9 242 10 410 10 030 11 400 Nátrium-hypoklorit 1 300 1 740 910 1 800 1 297 Összesen: 12 075 13 120 12 895 13 825 14 967 Öntözővíz: A zöldterület öntözését, locsolását a csapadékszegény nyári időszakban 2 db, a telephelyen létesített öntözőkút helyszíni kitermelésű vize szolgáltatja. A kitermelt víz tisztítás nélkül közvetlenül kerül felhasználásra. 24. táblázat Vízmennyiség biztosítása Beérkezett / kitermelt mennyiség [m 3 /év] 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. Közműről beérkező vízmennyiség 113 076 109 140 106 329 109 975 125 454 Saját kutak víztermelése 25 6056 5868 5810 1675 Összesen: 113 101 115 196 112 197 115 785 127 129 IMSYS Kft. 2018. november 6. 50/117

A vízfelhasználás mennyiségi adatait az alábbi táblázat foglalja össze: 25. táblázat Felhasználási terület Technológiai vízfelhasználás (permetvíz) Egyéb technológiai és szociális víz felhasználás Öntözőcélra felhasznált összes vízmennyiség Felhasznált mennyiség [m 3 /év] 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 37 644 39 926 47 545 48 646 49 897 62 624 64 823 61 634 60 533 64 327 12 833 10 477 5 868 6 606 12 905 Összesen: 113 076 109 140 106 329 109 975 125 454 A gyár heti hétnapos munkabeosztással, három műszakban dolgozik. A műszakokban napi 8 órás munkaidő jellemző. 3.2.3. Szennyvízkeletkezési helyek; szennyvízgyűjtő, -elvezető, -kezelő létesítmények; a kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi és minőségi paraméterei 3.2.3.1. Szennyvízkeletkezési helyek A telephelyen kommunális szennyvíz a szociális célú vízfelhasználásból (irodák, öltözők, egyéb kiszolgáló létesítmények), technológiai szennyvíz az Energiaközpontban (kazánház, hűtőtorony) végzett tevékenységek során, a gyártástechnológiai folyamatokban, valamint a biológiailag aktív és nem aktív területeken keletkezik. A keletkező szennyvizek az alábbiak: a kazánházi elfolyó hulladék vizek, a kazánházi vízkezelő (RO) hulladékvizei, a gyártó épület területén keletkező technológiai hulladékvizek. 3.2.3.2. Szennyvízgyűjtő, -elvezető, -kezelő létesítmények A telephelyen keletkező kommunális és tisztított technológiai szennyvizet az SZ-1-0 jelű bekötőcsatorna a 0376/5 hrsz-ú út keleti oldalán üzemelő gravitációs közüzemi szennyvízcsatornába (a debreceni közüzemi szennyvízhálózatra) vezeti. A városi csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizet a i Vízmű Zrt. által üzemeltetett, város dél-nyugati részén lévő szennyvíztisztító telep fogadja. IMSYS Kft. 2018. november 6. 51/117

A telephelyen kialakított szennyvízelvezető csatorna jellemző adatai: SZ-1-0 jelű csatorna Helye: Hossza: Mérete: Tisztítóakna: A Gyártó üzem épületétől É-ra és K-re 279 m D200-KGPVC 8 db Csatlakozik: 0376/5 hrsz-ú út melletti meglévő közüzemi szennyvízcsatornához Torkolati fenékszint: Befogadó fenékszint: 107,98 mbf 107,30 mbf SZ-1-1 jelű csatorna Helye: Hossza: Mérete: Tisztítóakna: Csatlakozik: Torkolati fenékszint: Befogadó fenékszint: Az Energia központ épületétől Ny-ra 92 m D200-KGPVC 2 db SZ-1-0 jelű csatorna 2 sz. aknájába 109,17 mbf 109,17 mbf SZ-1-2 jelű csatorna Helye: Hossza: Mérete: Tisztítóakna: Csatlakozik: Torkolati fenékszint: Befogadó fenékszint: A Gyártó üzem és az Energia központ épületei közötti területen 28 m D200-KGPVC 1 db SZ-1-0 jelű csatorna 3. sz. aknájába 109,87 mbf 109,98 mbf IMSYS Kft. 2018. november 6. 52/117

A telephely szennyvízcsatorna hálózatát a 3.2.1. melléklet mutatja be. Szennyvízkezelő létesítmények A Gyártó üzemben keletkező, biológiailag aktív sejteket először szeparátorral leválasztják. Kémiailag inaktiválják, majd zárható fémhordókba gyűjtik és égetésre küldik. Az egyéb sejtes mosó vizek inaktiválása hőkezeléssel történik. Az inaktivált szennyvíz egy 20 m 3 -es gyűjtőtartályba kerül, ami a Gyártó üzemi épület összes egyéb, biológiailag inaktív technológiai szennyvizét is gyűjti. Hőmérséklet, ph és vezetőképesség ellenőrzés után a szennyvizek az Energiaközpontból érkező technológiai szennyvizekkel együtt az elosztó aknában található GyT5 jelű tartályba kerülnek. Amennyiben a hulladékvíz hőmérséklete magas a tartályba hidegvíz betáplálása történik. A megfelelő hőmérsékletű hulladékvíz az Energiaközpont alagsorába telepített, sorba kapcsolt GyT1-GyT4 jelű ellenőrző, puffer tartályokba kerül. Amennyiben a ph érték nem megfelelő, akkor a tartályokból a KT semlegesítő reaktorba vezetik. Szakaszos semlegesítés után a végellenőrző tartályba vezetik az előkezelt technológiai szennyvizet, ha a szennyvíz sótartalma a vegyszer bevitel miatt meghaladja a 2 500 mg/l értéket (vezetőképesség >3500 µs/cm) visszakeringetésre kerül a GyT jelű tartályokba és hígító hulladékvízzel csökkentik a só koncentrációját. A megfelelő minőségű szennyvizet szivattyú emeli az elvezető csatornába. A technológiai szennyvízkezelő rendszer teljes műszerezettséggel és saját vezérléssel rendelkezik. Alaphelyzetben automatikusan működik, de lehetőség van a kézi beavatkozásra is. A szennyvízkezelő létesítmény főbb műszaki adatai 1. Gyűjtő tartály (5 db GyT1, GyT2, GyT3, GyT4, GyT5 jelűek) Típus: HF-K-10 Anyag: korrózióálló acél (DIN 1.4301) Hasznos térfogat: egyenként 10 m 3 4 db egymással sorba kapcsolt, valamint egy különálló szögletes, zárt tartály a szükséges műszerezettséggel. 2. Közömbösítő reaktor tartály (1 db) Típus: Anyag: HF-KT-10 (KT) KPE Hasznos térfogat: 10 m 3 Hengeres tartály szerelvényekkel és szintvezérléssel IMSYS Kft. 2018. november 6. 53/117

3. Közömbösítő vegyszeradagoló (2 db - VA08, VA09 jelűek) Típus: HF-VA-4 Az egységek adagoló szivattyúkból, vegyszeres tartályokból állnak a szükséges műszerezettséggel (HCl és NaOH oldat adagolására) Vegyszeradagoló típusa: DMS-4 Adagolási teljesítmény: 4 l/h 4. Átemelő és keverő szivattyútelep (3 db SzVk1, SzVk2, SzVk3 jelűek /2 db üzemi és egy meleg tartalék/) Típus: CHI 12-25 Szivattyú: Teljesítmény: Nyomómagasság: Grundfos 12 m 3 /h/db 30 m 5. Ellenőrző tartály (1 db ET jelű) Típus: Anyag: HF-ET-10 KPE Hasznos térfogat: 10 m 3 Hengeres tartály szintvezérléssel, hőmérséklet és ph ellenőrzéssel 3.2.3.3. A kibocsátott szennyvíz jellemző mennyiségi és minőségi paraméterei A kibocsátott szennyvíz mennyiségi adatai A kibocsátott szennyvíz mennyiségét a 26. táblázatban foglaljuk össze: 26. táblázat Kibocsátott mennyiség [m 3 /év] 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 52 111 67 894 76 189 85 366 83 477 A 2017. évben a telephely szennyvíz mennyisége (83 477 m 3 ) az alábbiakból adódik össze: permetvíz medencék leiszapolásából keletkezett mennyiség: 19 150 m 3 IMSYS Kft. 2018. november 6. 54/117

DBÜ üzemből érkezett technológiai hulladékvíz: 52 068 m 3 Energia központ technológiai hulladékvize, és egyéb épületek kommunális szennyvíz mennyisége: 12 259 m 3 A kibocsátott szennyvíz minőségi összetétele A Gyártó üzemben keletkező, biológiailag aktív sejteket először szeparátorral leválasztják. Kémiailag inaktiválják, majd zárható fémhordókba gyűjtik és égetésre küldik. Az egyéb sejtes mosó vizek inaktiválása hőkezeléssel történik. Az inaktivált szennyvíz egy 20 m 3 -es gyűjtőtartályba kerül, ami a Gyártó üzemi épület összes egyéb, biológiailag inaktív technológiai szennyvizét is gyűjti. Hőmérséklet, ph és vezetőképesség ellenőrzés után a szennyvizek az Energiaközpontból érkező technológiai szennyvizekkel együtt az elosztó aknában található GyT-5 jelű aknába kerülnek. Amennyiben a hulladékvíz hőmérséklete magas, a tartályba hidegvíz betáplálás történik. A megfelelő hőmérsékletű hulladékvíz az Energiaközpont alagsorába telepített, sorba kapcsolt GyT-1 GyT-4 jelű ellenőrző, puffer tartályokba kerül, amennyiben a ph érték nem megfelelő, a KT semlegesítő reaktorba vezetik. Szakaszos semlegesítés után a végellenőrző tartályba vezetik az előkezelt technológiai szennyvizet. Amennyiben a szennyvíz sótartalma vegyszer bevitel miatt - meghaladja a 2 500 mg/l értéket (vezetőképesség > 3 500 µs/cm), visszakeringetésre kerül a GyT jelű tartályokba és hígító hulladékvízzel csökkentik a só koncentrációját. Önellenőrzés A közcsatornába bocsátott szennyvíz (kommunális, tisztított technológiai) minőségének meg kell felelnie a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében, illetve az érvényes 35900/3629-11/2016. Ált. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben megadott szennyezőanyag küszöbértékeknek. A felülvizsgált időszak alatt egymást követően két jóváhagyott önellenőrzési terv is érvényes volt, a 2011-2015. időszakra és a 2017-2021. időszakra vonatkozóan. Ez utóbbit, a jelenleg is érvényes 35900/6438-3/2016.ált iktatószámú határozat hagyta jóvá. Önkontroll tevékenység során az SZ-1 jelű bekötőcsatornán kimenő kommunális és előkezelt technológiai szennyvizeket vizsgálják. A mintavétel évente 6 alkalommal (kéthavonta egyszer) történik, az I. műszakban 8:00-13:00 óra között, legalább óránkénti gyakorisággal vett 5 részmintából képzett átlagminta alapján. A minták vizsgálatát a i Vízmű Zrt. akkreditált (akkreditáció száma: NAT 1-1179/2014) központi laboratóriuma végzi. Az önkontroll vizsgálatokra vonatkozó adatokat a vizsgálati napló tartalmazza. A vizsgálati eredmények átlagát a 27. táblázatban foglaljuk össze. Komponensek Vizsgálati eredmények átlaga 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 27. táblázat Határérték ph 8,4 8,4 8,4 8,6 8,7 6,5-10 KOI [mg/l] 236 237,7 156,0 119 198 1 000 BOI [mg/l] 120 121,6 59,2 36 111 500 IMSYS Kft. 2018. november 6. 55/117

Komponensek Ammónia-ammóniumnitrogén [mg/l] Szerves oldószer extrakt [mg/l] Összes oldott anyag [mg/l] Összes oldott anyag izzítási maradéka [mg/l] Vizsgálati eredmények átlaga 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. Határérték 26,7 23,0 11,1 22,7 12,2 100 2,14 2,4 1,6 1 1 50 742 669,8 1522 1572 1604-533 501,0 1455 1084-2 500 Összes foszfor [mg/l] 13,04 4,5 3,44 3,04 2,20 20 Nitrát-nitrogén [mg/l] 0,39 1,7 0,4 0,89 0,36 - Nitrit-nitrogén [mg/l] 0,06 0,2 0,03 0,26 0,01 - Összes nitrogén [mg/l] 33,7 33,8 17,98 29,7 18,6 150 Imhoff ülepedés [ml/l] 0,54 0,6 0,15 0,07 0,02 150 Összes szervetlen nitrogén [mg/l] 27,19 24,88 11,58 23,84 12,5 120 A táblázatban feltüntetett adatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a telephelyről elfolyó szennyvíz minősége megfelel a vonatkozó előírásoknak. 3.2.4. Csatornabírság A telephelyen folytatott tevékenység megkezdése óta a Richter Gedeon Nyrt-t az illetékes hatóság bírság fizetésére nem kötelezte. 3.2.5. Vízforgalom Az aktuális vízforgalom (2018.01.01. 2018.07.31.) a telephelyen a következő módon alakult: Felhasznált vízmennyiség [m 3 ] Kibocsátott szennyvíz [m 3 ] 28. táblázat Biotechnológiai üzem vízfogyasztása 13 489 Szumma szennyvízmennyiség 37 032 Permetvíz felhasználás 22 912 Technológiai szennyvízmennyiség 16 849 Energia épület vízfogyasztása 3 702 Kommunális. és egyéb szennyvíz 20 183 IMSYS Kft. 2018. november 6. 56/117

Felhasznált vízmennyiség [m 3 ] Kibocsátott szennyvíz [m 3 ] Egyéb épületek szociális vízigénye 781 Öntözési célú felhasználás 2 711 3.2.6. Csapadékvízrendszer A telephelyen tiszta és olajos csapadékvíz keletkezik, illetve keletkezhet, melyek külön-külön csatornahálózatban kerülnek elvezetésre. Olajos csapadékvíz keletkezhet a gépkocsi parkolóknál, az árufeltöltés területén és a földalatti olajtárolóknál. Az olajos szennyvizet elvezető csatornán (jele OCS) iszap- és olajleválasztó berendezés került beépítésre. A csapadékvíz tisztítást követően a TCs 1-0 jelű tiszta csapadékvíz elvezető csatornába jut. A telephelyen kialakításra került csapadékvíz elvezető hálózat 2 ponton csatlakozik az ipari park csapadékvíz csatornájához: TCS-1-0 jelű bekötőcsatorna: A telephelyen keletkező tiszta csapadékvizet a 0376/5 hrszú út déli oldalán üzemelő zárt csatornába vezeti. Mivel az érintett területen gépkocsi parkoló is található, így az előírásoknak megfelelően a csapadékvíz az elvezető csatornán beépített SEPURATOR-3.0 EH MOA 20-20-2 típusú iszap és olajfogó műtárgyon kerül átvezetésre, majd onnan a TCS 1-0 jelű csatornára. TCS-2-0 jelű bekötőcsatorna: A telephelyen keletkező tiszta csapadékvizet a 0376/3 hrszú út déli oldalán üzemelő zárt csatornába vezeti. A csapadékvíz ezt követően a városi csapadékvíz csatornán keresztül a telephelytől keletre, ~1 600 m-re lévő Tócó patakba kerül. A telephely csapadékvíz elvezető hálózatát a 3.2.1. melléklet mutatja be. 3.2.7. Csatornahálózat karbantartása Az üzemi csatornahálózatot rendszeresen tisztíttatják és karbantartatják. 3.2.8. A vízkészletre gyakorolt hatások 3.2.8.1. Vízkészlet igénybevétel A telephely vízfelhasználási adatait a 29. táblázat ismertette. A vízfelhasználás a vizsgált időszakban alapvetően kiegyenlített volt, nagyobb kiugrások, vagy csökkenések nem voltak. A telephely vízigényét (szociális, technológiai jellegű, tüzivíz) a i Vízmű Zrt. által üzemeltetett közműhálózatról biztosítják, a szükséges locsolóvíz biztosítására 2 db öntöző kutat üzemeltetnek. IMSYS Kft. 2018. november 6. 57/117

3.2.8.2. Felszíni vízszennyezés A tevékenység megkezdése óta felszíni vízszennyezés nem történt. 3.2.8.3. Felszín alatti vízszennyezés A felszín alatti vízre vonatkozó adatokat részletesen a 3.4. fejezet ismerteti. 3.2.9. A vízvédelemmel kapcsolatos szabályozás, szennyvíz minőségének javítására irányuló tervek A felülvizsgált időszak alatt egymást követően két jóváhagyott önellenőrzési terv is érvényes volt, a 2011-2015. időszakra és a 2017-2021. időszakra vonatkozóan. Ez utóbbit a 35900/6438-3/2016.ált iktatószámú határozat hagyta jóvá. Az önellenőrzést terv szerint rendszeresen végzik A telephely 5212/09/2014. számon jóváhagyott Üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 7536/12/2013. iktatószámon kiadott egységes környezethasználati engedély módosításban a vízvédelemmel kapcsolatos előírásait és azok teljesülését a 29. táblázat foglalja össze: Sorszám 3.4.1. 3.4.2. 3.4.7. Környezetvédelmi előírás, feltétel Felszíni vízvédelem A csapadékvíz elvezetéssel és elhelyezéssel, szennyvíz előkezeléssel, kibocsátással kapcsolatos környezetvédelmi, kibocsátási követelmények a mindenkor hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyben kerülnek meghatározásra, az abban foglaltakat be kell tartani. A vízi létesítményeket funkciójuk biztosítása érdekében jó műszaki állapotban kell tartani. Új vízi létesítmény kialakítása az arra illetékes hatóság engedélyével történik. A környezethasználat során a tárolást, szállítást, átfejtést, kiszolgálást a legkisebb mértékű környezetterhelés és igénybevétel mellett kell 29. táblázat Előírás, feltétel teljesülése A telephely vízi létesítményei vízjogi létesítési és üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. (többször módosított 35900/6594-10/2017.Ált.; 35900/3629-11/2016.Ált., 4003/7/2011.) A vízi létesítményeket rendszeresen karban tartják. A telephelyen folytatott tevékenység burkolt felületen történik, ahol szükséges ott olyan műszaki kialakítással, hogy megakadályozzák a IMSYS Kft. 2018. november 6. 58/117

Sorszám 3.4.9. 3.4.10. 3.4.11. Környezetvédelmi előírás, feltétel végezni, megelőzve a környezetszennyezést, kizárva a környezetkárosítást. A tevékenységet szabályozó engedélyeket, utasításokat, a létesítményeket feltüntető helyszínrajzokat mindenkor hozzáférhető helyen kell tartani. Rendkívüli eseményt, a felszín alatti vízben, földtani közegben okozott szennyezést az engedélyes köteles haladéktalanul bejelenteni a felügyelőségre, azonnali beavatkozást igénylő esemény fennállásakor meg kell kezdeni a kárelhárítást. Szükség esetén a jóváhagyott Üzemi kárelhárítási terv szerint kell eljárni. A tevékenységgel (esetlegesen) okozott környezetkárosodást az engedélyes köteles megszüntetni, a károsodott környezet helyreállításáról gondoskodni. Előírás, feltétel teljesülése szennyező anyagok környezetbe jutását. Vészhelyzetek kezelésére jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkeznek. A meghatározott kármentesítési eszközök a helyszínen megtalálhatók. A belső hálózaton scannelve hozzáférhetőek A vizsgált időszakban nem történt rendkívüli esemény. A vizsgált időszakban nem történt rendkívüli esemény. IMSYS Kft. 2018. november 6. 59/117

3.3. Hulladék 3.3.1. Hulladékképződéssel járó technológiák és tevékenységek A telephelyen termelési veszélyes és nem veszélyes hulladékok, valamint kommunális hulladékok képződnek, melynek egy részét szelektíven gyűjtik. A gyáregységben munkát végző külső vállalkozások a tevékenységük során keletkező veszélyes hulladékot a Társasággal kötött szerződésükben meghatározottak alapján kezelik, a telephelyről elszállítják, vagy veszélyes hulladék kezelési utasítás alapján kezelésre a Társaságnak visszajuttatják. A karbantartást, illetve egyéb tevékenységet végző vállalkozás feladata a veszélyes hulladékai gyűjtéséhez a gyűjtőedények biztosítása is. 3.3.2. A keletkező hulladékok mennyisége és összetétele Az alábbi táblázatok a vizsgált időszakban a tevékenység során keletkező hulladékokat foglalják össze, azok azonosító kódjuk és mennyiségük szerint. A táblázatok az elsőfokú környezetvédelmi hatóság felé benyújtott éves hulladékos adatszolgáltatások (2013-2017.) alapján készültek. Nem veszélyes hulladékok Az üzemi és laboratóriumi tevékenység során keletkező veszélyes anyaggal nem szennyezett, illetve önmagukban veszélyes összetevőt nem tartalmazó hulladékok, valamint a kommunális hulladék tartozik ide. A fentiek mellett a telephelyen folyó építési, átalakítási, felújítási tevékenység során inert hulladékok is keletkeznek, melyek szelektív gyűjtésére törekednek. Az ilyen jellegű tevékenységből keletkező hulladék döntő mennyisége nem veszélyes, illetve szilárd halmazállapotú. A termelő és kiszolgáló egységeknél keletkező nem veszélyes hulladékok gyűjtése a lehető legnagyobb mértékű elkülönített gyűjtés mellett valósul meg a lehető legoptimálisabb hasznosíthatóság érdekében. A hulladékokat minden esetben az adott hulladéktípus kezelésére engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át további kezelés (elsősorban hasznosítás) céljából. megnevezése Hulladék azonosító kódja Mennyiség [kg/év] 30. táblázat 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. Papír és karton csomagolási 15 01 01 - - - - 3 620 hulladék Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, 17 01 07-3 020 12 660 2 480 3 640 amely különbözik a 17 01 06-tól Lomhulladék 20 03 07-920 1 280 840 - Összesen 0 3 940 13 940 3 320 7 260 IMSYS Kft. 2018. november 6. 60/117

A felülvizsgált időszakban a fenti táblázat alapján - összességében a legnagyobb mennyiségben építési hulladék keletkezett. Veszélyes hulladékok megnevezése Hulladék Vizes mosófolyadékok és anyalúgok Halogéntartalmú szerves oldószer, mosófolyadék és anyalúg Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok A folyékony hulladéknak a képződése helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap Veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok (szilárd) Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor hajtómű és kenőolajok Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladékok keveréke Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok azonosító kódja Mennyiség [kg/év] 31. táblázat 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 07 05 01* 585 590 1 431 3 294-07 05 03* - - - - 103 07 05 04* 296 1 747 1 180 1 070 4 305 07 05 11* - 1 770 7 134 8 019 7 504 07 05 13* 24 634 15 690 18 059 22 407 21 375 08 03 17* 48 50 - - - 13 02 05* 88 164 481 423 362 13 05 08* - - 8 040 10 500 9 380 15 01 10* 1 404 394 385 760 - IMSYS Kft. 2018. november 6. 61/117

megnevezése Hulladék azonosító kódja Mennyiség [kg/év] 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a 15 02 02* - - - 110 - közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen 40 - - 43 - hulladékok (szilárd) Veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok 16 03 03* 39 - - - - (folyékony) Veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok 16 03 05* 40 - - - - Nikkel-kadmium - - - 16 06 02* - 33 elemek Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális 18 01 03* 5 834 11 951 18 105 15 843 13 820 követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében Fénycsövek és egyéb higanytartalmú 20 01 21* 65 170 93 69 - hulladékok Összesen 33 073 32 559 54 908 62 538 56 849 A veszélyes hulladékok mennyisége és összetétele a termelési program függvénye. A veszélyes hulladék a gyártási folyamatokon kívül a karbantartási tevékenységből, továbbá az olajfogó üzemeltetéséből származik. A fenti táblázatok alapján egyértelműen látható, hogy a i gyáregyégben a termelés beindulásával nőtt a termelt hulladék mennyisége. A telephelyen folytatott tevékenység során annak jellegéből adódóan döntő hányadban veszélyes hulladék keletkezik, azon belül is üzemi szilárd hulladék (07 05 13*), ill. mikrobiológiai tenyészetek és egyéb hulladékok (18 01 03*). Az üzemi szilárd hulladékok (07 05 13*) közé tartoznak többek között: mikrobiológiai tenyészetekkel nem szennyezett egyszer használatos laboratóriumi eszközök, mintatartó edények, különböző szűrési segédanyagok, elhasználódott egyéni védőeszközök, műanyag szerelékek, zsákok, szűrők, mintatartók, nem BSL1 területről származó használt szálmentes törlőkendők, inaktivált szilárd hulladékok, a raktárban elkülönített kiszerelt selejt gyógyszer és táptalaj, valamint az egyszer használatos munkaruha és a DMSZO-ban keletkező szilárd hulladékok. IMSYS Kft. 2018. november 6. 62/117

Az egyes szervezeti egységeknél egyedi, nagy mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok az alábbiak: - i Biotechnológiai Főosztály (DBFO) gyártásból származó inaktivált sejtmassza (07 05 11*); - i Műszaki Szolgálató Osztály (DMSZO) légtechnikai rendszerek használt szűrőbetétei (07 05 13*); - Molekuláris Biológiai Laboratórium biológiailag és kémiailag szennyezett laboratóriumi veszélyes hulladék (18 01 03*); - i Injekciófejlesztő Osztály (DIFO), i Minőségellenőrző Laboratórium (DBMIEL) injekciógyártás egyszer használatos eszközeinek selejtje, ill. kiszerelt selejt gyógyszer (18 01 03* és 07 05 13*); A 35. számú táblázat tartalmazza azon engedélyezett szakvállalkozások megnevezését, akik részére a 2017. évben nem veszélyes és veszélyes hulladék került átadásra. Kommunális hulladékok A kommunális hulladékot közszolgáltatási szerződés keretében az AKSD Kft. szállítja el, kéthetente, csütörtöki napokon. Hulladék megnevezése Egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is azonosító kódja Mennyiség [m 3 /év] 32. táblázat 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 20 03 01 192 224 216 216 192 3.3.2.1. A keletkező hulladékok nyilvántartása, adatszolgáltatása Az üzemi gyűjtőhelyen (telephelyi elnevezése: Hulladékudvar) gyűjtött hulladékról naprakész üzemnaplót vezetnek, mely megfelel a 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet 17. (2) bekezdésében előírt tartalmi követelményeknek. Az elszállításra kerülő hulladékok súlyát mérik és hulladéktípusonként dokumentálják azt az üzemnaplóban. A telephelyen keletkezett, ill. az üzemi gyűjtőhelyen gyűjtött hulladékok mennyiségéről a Richter Gedeon Nyrt. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet értelmében naprakész nyilvántartást vezet és évente (március 1. napjáig) határidőre adatot szolgáltat. A budapesti Környezetvédelmi Főosztály feladata a tevékenység során keletkező hulladékok hatályos jogszabályok szerinti csoportba sorolása, veszélyességének, jellemzőinek, azonosító adatainak, tárolási módjának és helyének meghatározása; indokolt esetben a keletkezett hulladék akkreditált szaklaboratórium általi csoportba soroltatása vagy minősíttetése. A DBFO területén a gyártás során keletkezett veszélyes hulladék mennyiségét a gyártási lapon kell rögzíteni. A keletkező, ill. elszállított hulladékokról naprakész nyilvántartást vezet az IMSYS Kft. 2018. november 6. 63/117

üzemi gyűjtőhely dolgozója, aki az adatokat átadja a DBFO raktárnak. A DBFO raktár minden veszélyes hulladék elszállítását igazoló dokumentum másolatát megőrzi. A i Injekciófejlesztő Osztályon és a i Minőségellenőrzési Osztályon keletkezett, veszélyes hulladékok napi szintű nyilvántartása a DIFO raktár feladata. A hulladékok gyűjtésére szolgáló összesítő dokumentumok a veszélyes hulladék tárolóban vannak kihelyezve. Minden műszak végén a raktár feladata, hogy lehozza az első emeleti hulladékkiadó zsilipben és az átnéző, csomagoló anyagzsilipben lévő veszélyes hulladékokat, majd fajtánként elkülönítve mennyiség alapján rögzítik azokat a hulladéknyilvántartó táblázatokban. A hulladék kiszállításakor szintén az átadott mennyiségeket, hulladék fajtánként rögzítik az erre kiadott táblázatban. A i Műszaki Szolgáltató Osztály keletkezett veszélyes hulladékait a munkalapok összesítése alapján a DMSZO SAP ügyintézője összesíti és tartja nyilván. A Ht. 65. (4) bekezdés alapján a nyilvántartást, üzemnaplót, ill. az ehhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve mérlegjegy, szállítólevél, Szállítási lap) a nyilvántartásra kötelezett legalább 5 évig, veszélyes hulladék esetén 10 évig köteles megőrizni. A veszélyes hulladékok nyilvántartása az Üzemnapló alapján továbbá az anyagmérleg, éves bevallás készítése és megőrzése a budapesti Környezetvédelmi Főosztály feladata. A fentiek mellett a 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdés figyelembevételével anyagmérleg alapján is nyilvántartást vezetnek. A környezetvédelmi hatóság az éves IPPC ellenőrzések alkalmával nem talált hiányosságot telephelyen vezetett nyilvántartásban, adatszolgáltatásban. 3.3.3. A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek szabályozása A telephelyen a hulladékok gyűjtését, kezelőnek történő átadását a vonatkozó, ill. hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően végzik. A jogszabályi előírásoknak megfelelő belső utasítások állnak rendelkezésre, ill. (jogszabályi változás esetén) azokat módosítják, aktualizálják, melyről az érintett munkavállalók tájékoztatásban részesülnek. A gyáregységben keletkező veszélyes hulladékok megfelelő kezelésére vonatkozó környezetvédelmi utasítás (DBP-VESZHULL) átírása, aktualizálása jelen felülvizsgálat alatt van folyamatban. A készülő utasítás megadja a hulladékok besorolásának, gyűjtésének módját, a veszélyes hulladékok besorolásához szükséges listát, a hulladékok nyilvántartásának, a veszélyes hulladékok leadásának szabályait, valamint a hulladékok kiszállításának a rendjét. A veszélyes hulladék kezelés szabályainak megtartásáért, a KIR előírásainak érvényre juttatásáért a szervezeti egység vezetők a felelősek. A MIG-KIR-03. számú dokumentum szabályozza a hulladékok, ill. hulladékká vált anyagokkal kapcsolatos tevékenységek rendjét. A termelésből, laboratóriumi tevékenységből, valamint takarításból származó veszélyes hulladékokat tartalmazó lezárt, tároló eszközöket a DBP-R- 9ANYAGSZEM-01. számú eljárási utasítás alapján a takarító személyzet vagy a műszakvezető által kijelölt üzemi technikus juttatja ki az egyes helyiségekből az átmeneti hulladéktároló helyiségbe. A veszélyes hulladék elszállítás folyamatát, feladatköröket, tevékenységeket a KVO-04. számú, míg a nem veszélyes hulladékok esetében a KVO-06. számú környezetvédelmi utasítás írja le. Az előbbiek mellett megemlíthetjük még a MEBIR-U- IMSYS Kft. 2018. november 6. 64/117

HULLKEZBT eljárást, amely a veszélyes hulladékok gyűjtésére, tárolására vonatkozó biztonságtechnikai előírásokra terjed ki. A hulladékok gyűjtésére kialakított üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal HB/10-KTF/03225-6/2016. ügyiratszámon elfogadta, ill. a hivatkozott határozatban az alábbi előírások kerültek rögzítésre, melyek betartására törekednek: - gyűjtőhelyen egyidejűleg 13,4 tonna veszélyes- és nem veszélyes, saját tevékenységből származó hulladék tárolható; - gyűjtőhely üzemeltetője: Chem Waste Vegyipari Szolgáltató Kft.; - üzemeltetés során be kell tartani a 246/2014. (IX.29.) Korm. rendeletben foglaltakat; - az üzemeltetési szabályzatot évente felül kell vizsgálni, amennyiben szükséges módosítani kell és ismételten jóváhagyatni a hatósággal. Amennyiben a mérlegelés, ill. a szállítás közben veszélyes hulladék szóródik szét, ömlik ki, válik szabaddá, úgy az Üzemi kárelhárítási terv, a DIFO kárelhárítási terve, illetőleg a mentési terv szerint járnak el. Tűz, robbanás és veszélyes kémiai reakció esetén a tűzriadó terv figyelembevételével végzik a szükséges műveleteket. Az üzemi kárelhárítási tervben megjelölt lokalizációs anyagokat és eszközöket az üzemi gyűjtőhelyen tárolják. 3.3.4. A hulladékok gyűjtése, kezelése és tárolása A telephely valamennyi munkavállalója felelős azért, hogy a tevékenysége során keletkező kommunális és veszélyes hulladékot munkaterületén összegyűjtse, annak kifolyását, szétszóródását megakadályozza. Nem veszélyes hulladékok A telephelyen keletkező nem veszélyes hulladékokat az erre kijelölt gyűjtőhelyen gyűjtik hulladék fajtánként elkülönítve, megfelelő gyűjtőedényzetben, melyek ürítése a takarító személyzet feladata. A Hulladékudvarba beszállított újrahasznosítható, szelektíven gyűjtött nem veszélyes hulladékokat (papír, műanyag) szükség szerint válogatják, majd tömörítik és bálázzák. A szétválogatott nem veszélyes hulladékok a veszélyes hulladékoktól elkülönítve kerülnek tárolásra, a megfelelő hulladék azonosító kódú tárolóhelyen. A kommunális hulladék mellett 2013. év óta építési törmelék tárolására szolgáló konténer is kihelyezésre került a telephelyen belül. Az előbbi típusú hulladékot 5 m 3 -es nyitott konténerben gyűjtik, melynek tartalmát szükség esetén szállíttatják el. Az előbbiekben említett gyűjtőedényzet az Energiaközpont, Ny-i oldal, a kazánház mellett került elhelyezésre. Az előző felülvizsgálati dokumentációban szereplő 8x8x3 m alapterületű nem veszélyes hulladéktároló helyett, az új Hulladékudvar (üzemi gyűjtőhely) van. IMSYS Kft. 2018. november 6. 65/117

Veszélyes hulladékok A telephelyen keletkező veszélyes hulladékokat a keletkezésük helyén és/vagy az átmeneti gyűjtőhelyen, környezetszennyezést kizáró módon gyűjtik, ahonnan azt a hulladék üzemi gyűjtőhelyre (Hulladékudvar) szállítják. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok megfelelő kezelésére vonatkozó környezetvédelmi utasítás aktualizálása a felülvizsgálati időszakban van folyamatban. Az egyes szervezeti egységeknél (termelés, laboratóriumi tevékenység, valamint takarítás) keletkező veszélyes hulladékokat az érintett, egyes helyiségekből az átmeneti hulladéktároló helyiségekbe (munkahelyi gyűjtőhelyek) juttatják. Az átmeneti hulladéktároló helyiségek az egyes szervezeti egységeknél az alábbi helyiségeket jelentik: - DBFO: DBP gyártóépület, földszint, 1004.sz. zsilip helyiség; - DMSZO: Energiaépület, földszint, 112.sz. műhely helyiség; - MBL: MBL épület, földszint, 010.sz. hulladékgyűjtő helyiség; - DIFO és DBMIEL: PHP injekciószárny, földszint, DIFO raktár 1-2J1 számú helyiség. Az átmeneti veszélyes hulladék gyűjtőhelyről a hulladékokat az üzemi gyűjtőhely dolgozója munkanapokon 8 és 14 óra között szállítja el. Az egyes helyiségekben a hulladék legfeljebb 72 órán keresztül tárolható. Az előbbiek alól kivétel a DMSZO területe, ahonnan az üzemi gyűjtőhely dolgozója szükség szerint, de legalább minden egyes hét utolsó munkanapján, 8 és 14 óra között szállítja el a hulladékot, mely hulladék az átmeneti gyűjtőhelyen legfeljebb 7 napig tárolható. Az oldószer, fáradt olaj, hűtőfolyadék és a légtechnikai rendszerek használt szűrőbetétei a keletkezési helyről egyedileg egyeztetve kerülnek elszállításra az üzemi gyűjtőhely munkatársai által. A biológiailag aktív hulladékok ártalmatlanítása már a keletkezés helyén, telepített sterilizálást végző autoklávokban történik. Ezen hulladékokat csak sterilizálás után lehet kiadni az üzemegységből. A fermentációs massza (07 05 11*); kémiai inaktiválás után kerülhet az üzemi gyűjtőhelyre. Az elektronikai hulladékot az AKSD Kft. által kihelyezett gyűjtőkben gyűjtik az elszállításig. A raktárban keletkező kiszerelt, selejt gyógyszer hulladékot lekönyvelést követően a vecsési elkülönített anyag raktárba szállítják. A göngyölegek címkézéséről, bárcázásáról, továbbá az esetleg sérült, kopott veszélycímkék cseréjéről az üzemi gyűjtőhely gondoskodik. A veszélyes hulladékgyűjtő göngyölegeket a raktárak, ill. az üzemi gyűjtőhely biztosítja. A biológiai veszélyt jelentő tárolóeszközöket, egyszer használatos laboreszközöket (pl. orvosi fecskendők) a keletkezés helyén, csak roncsolással nyitható edényben lehet gyűjteni. Veszélyes hulladékok gyűjtésére az alábbi típusú gyűjtőedényzeteket használják többek között: - 30, 60 literes vagy más kiszerelésű műanyag zárható tároló dob; - többször használható, minősített göngyöleg etilén-oxiddal fertőtlenített veszélyes hulladékos sárga zsákkal bélelve vagy többször használható, minősített göngyöleg veszélyes hulladékos sárga zsákkal bélelve; IMSYS Kft. 2018. november 6. 66/117

- (asztali) tűlehúzós műanyag hulladékgyűjtő; - veszélyes hulladékos sárga zsák; - 30 literes műanyag dob; - 200 literes lemezhordó; - műanyag rekesz; - műanyag betétes 200 literes acél hordó; - 10 vagy 60 literes (szükség szerint antisztatizált) műanyag kanna; - PE zsák. A fentiek alapján a hulladék általi környezetveszélyeztetés kizárható. A veszélyes hulladék telephelyi összegyűjtését, raktározását, osztályozását és az ezzel kapcsolatos anyagszállítási, készletezési és elszállításhoz történő előkészítési feladatokat az üzemi gyűjtőhely dolgozói végzik. Az előbbiek alapján az üzemi gyűjtőhely területén történik a veszélyes hulladékok elszállításra történő előkészítése is. Üzemi gyűjtőhely: A telephelyen kialakított üzemi gyűjtőhely a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró gyűjtését teszi lehetővé. A hulladék üzemi gyűjtőhely (Hulladékudvar) a telephely Ny-i részén található, melynek a beépített alapterülete (az előző felülvizsgálatot követő bővítés után) 534 m 2. A gyűjtőhelyre a használatbavételi engedélyt Megyei Jogú Város Jegyzője MŰSZ-4837-3/2016. számon adta meg. Az épület egy földszinti és egy emeleti térrészből áll, az alsó szinten található a hulladék gyűjtőhely, göngyöleg tároló és mosó, hűtött raktár és az egyéb kiszolgáló helyiségek. Az épület kialakítása (fedett és minden oldalról zárt) megakadályozza a csapadékvíznek a gyűjtőhelyre jutását. A tiszta csapadékvíz a telephely csapadékvíz hálózatába kerül elvezetésre. A felépítmény légtechnikai kivezetése az É-, K-i oldalon, míg a D-i oldalon a vészelszívó rendszer kidobó nyílása található. A kültéri egység az É-i oldalon került kiépítésre. Az üzemi gyűjtőhely zárt, az ajtó kártyás beléptetővel működtethető, így csak az arra jogosult személy léphet be. Az épülethez vezető út szilárd burkolattal ellátott. Az üzemi gyűjtőhely lefolyásmentes, ill. az esetlegesen kiömlő folyékony halmazállapotú anyagok felfogására kármentővel rendelkezik. A kármentő mélypontján a mobil szivattyú részére zsomp került kialakításra. A raktár és a műveleti területeken ipari műgyanta padlóburkolat van, csúszásmentes, kopásálló felülettel a targoncaterhelésre. Az EX-es raktárterületen burkolat vezetőképes kivitelben készült. A fentiek figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy az üzemi gyűjtőhely kialakítása megfelel a 246/2014. (IX.29.) Korm. rendeletben, azonbelül is a 2. számú mellékletben foglaltaknak. A robbanásveszélyes besorolású veszélyes hulladékok (oldószerhulladékok) a hulladékudvar ATEx minősített oldószertároló helyiségében kerülnek elhelyezésre. Az üzemi gyűjtőhelyen az alábbi hulladékok gyűjthetők a T. Hatóság által jóváhagyott üzemeltetési szabályzat alapján: IMSYS Kft. 2018. november 6. 67/117

Hulladék azonosító kódszáma Hulladék megnevezése Gyűjtés módja 33. táblázat Egyidőben maximális gyűjthető mennyiség [t] 07 05 01* Inaktivált fermentációs folyadék 60 literes műanyag kanna 1,2 07 05 04* Halogénmentes oldószerkeverék 10 literes (tűzveszélyes raktárhelyiségben) műanyag kanna 0,4 07 05 11* Inaktivált fermentációs massza 200 literes hordó 4,0 60 literes fertőző 07 05 13* Üzemi szilárd hulladék (nem hulladék mikrobiológiai területekről) gyűjtőedény, 25 0,8 literes sárga zsák 07 05 13* Üzemi szilárd hulladék 100 literes sárga (munkaruha) zsák 0,8 13 02 05* Fáradt olaj 200 literes hordó 0,2 15 01 10* Szennyezett csomagolási hulladék 100 literes sárga 0,3 16 03 03* 16 03 05* 16 05 06* 18 01 03* Selejtezésből származó szervetlen, illetve szerves anyagok Laborból származó vegyszermaradványok Biológiai veszélyt jelentő tárolóeszközök, egyszer használatos laboreszközök (hűtött raktárban) Egyszer használatos, biológiailag veszélyes, égetendő hulladék (egyszer használatos reaktorok, eldobható eszközök csomagolóanyagai, műanyag eszközök, munkaruhák, szűrők, csövek) 20 01 01 Papír és karton 20 01 39 Műanyagok 20 01 40 Fémek zsák 10 literes kanna 30/60 literes műanyag edény 200 literes patentzáras dröm 200 literes patentzáras dröm 30 és 60 literes fertőző hulladék gyűjtőedény 200 literes patentzáras dröm Huzalkonténer, paletta Huzalkonténer, paletta 200 literes patentzáras dröm, paletta 0,1 0,1 0,8 2,5 1,0 1,0 0,2 Az üzemi gyűjtőhelyen egy időben maximálisan gyűjthető hulladék összmennyisége (a gyűjtőhely teljes befogadó kapacitása): 13,4 tonna. A veszélyes hulladékok gyűjtése és tárolása során a 225/2015. (VIII.7.) Korm. rendelet ide vonatkozó részeit is figyelembe kell venni. A telephelyen ideértve az üzemi gyűjtőhelyet - 1 éven túli hulladék tárolás nem történik, a hulladékok elszállításáról időben gondoskodnak. IMSYS Kft. 2018. november 6. 68/117

A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékot szigorúan tilos kommunális hulladék, valamint azzal közösen gyűjtött nem veszélyes hulladék közé keverni. Nem helyezhető veszélyes hulladék a telepített építkezési törmelék konténerbe és a kommunális hulladéktömörítő berendezésbe. Kommunális hulladékok A 2012. évi CLXXXV tv. 39. (3) bekezdés szerint: A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a 31. (2) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodik. Az irodai kommunális hulladékok kb. 90%-a papírhulladék, 10%-a műanyag és műanyag fólia, azaz adminisztrációs tevékenység során keletkezett felesleges iratok és nyomtatványok. Ezekkel együtt kezelhetők a vegyi anyaggal nem érintkező kartondobozok, felesleges műanyagborítók és zacskók, ill. az étkezési és tisztálkodási, valamint takarítási hulladékok. A kommunális hulladék szelektíven nem gyűjthető frakcióját 8 m 3 -es zárt, tömörítő berendezésben gyűjtik. A közszolgáltató (AKSD Kft.) két hetente, csütörtöki napon szállítja el a kommunális hulladékot. 3.3.5. A hulladékok telephelyről történő elszállítása és ártalmatlanítása A 2017. évben az alábbi táblázatban szereplő hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szakvállalkozások részére került hulladék átadásra. Átvevő megnevezése Ecomissio Kft. (Tiszaújváros, TVK Ipartelep) Hunviron Kft. (Lőrinci Hulladékkezelő és Hulladékhasznosító Telep) Kezelési kód D10; G0001 34. táblázat Kezelésre átadott hulladékok (azonosító kódszám) 07 05 03*; 07 05 04*;07 05 11*; 07 05 13*; 13 02 05*; 18 01 03*; R3 13 05 08* P.M.R. Kft. P0208 15 01 01 A.K.S.D. Kft. (i Regionális Hulladékkezelő Telep) R5 17 01 07 Amennyiben valamelyik hulladék kiszállítása az üzemi gyűjtőhelyen - aktuálissá vált, vagyis a gyűjtőeszköz megtelt, abban az esetben a Termelési Osztály megbízott munkatársa (raktárvezető) gondoskodik a hulladék kiszállításának a megszervezéséről. A hulladékok mennyisége és sorsa bizonylatokkal nyomon követhető. A veszélyes hulladék elszállítás folyamatát, feladatköröket, tevékenységeket a KVO-04 nyilvántartási számú környezetvédelmi utasítás írja le. Míg nem a veszélyes hulladék kiszállítását a KVO-06. számú környezetvédelmi utasítás szabályozza. A hulladékok kiszállítását az esetek túlnyomó többségében a REFLEX Kft. (országos nem veszélyes és veszélyes hulladékgazdálkodási (szállítási) engedély száma: 14/001243-010/2018.) végzi. IMSYS Kft. 2018. november 6. 69/117

A hulladékokat elszállító, ill. átvevő cégekkel a szerződés megkötése a budapesti Környezetvédelmi Főosztály feladata. A szerződés megkötése előtt az ő feladatuk a hulladékgazdálkodási tevékenységre feljogosító engedély(ek) bekérése és az adott hulladék(ok)ra vonatkozó kezelési jogosultság, valamint az engedély érvényességének ellenőrzése, illetve az engedély megőrzése. A hulladék kiszállítás kizárólag közúton történik. 3.3.6. Hulladékgazdálkodással kapcsolatosan megtett intézkedések A T. Hatóság által HBB/17/00056-2/2015.; 7536/12/2013. iktatószámokon módosított 11/47/2008. számú egységes környezethasználati engedély hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírásait és azok teljesülését a 36. táblázat foglalja össze: 35. táblázat Sorszám Környezetvédelmi előírás, feltétel Előírás, feltétel teljesülése 3.3.1. Hulladékgazdálkodás Az üzemeltetés során be kell tartani a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) és végrehajtási rendeleteinek előírásait. A telephelyen a keletkező veszélyes hulladékokat a keletkezésük helyén, környezetszennyezést kizáró módon gyűjtik, ahonnan a telephelyen kialakított üzemi gyűjtőhelyre szállítják. A telephelyről történő kiszállítás is innen történik. Az üzemi gyűjtőhely szilárd burkolatú, fedett és zárható, kialakítása megfelel a jogszabályi előírásoknak. A veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó belső környezetvédelmi utasítás aktualizálása folyamatban van, mely hivatott szabályozni az üzemegységen belül a hulladékok megfelelő gyűjtését, nyilvántartását. 3.3.2. A Ht. 63. (1) bekezdése alapján besorolt hulladékok kezeléséről a Ht. 31. -ban meghatározottak szerint kell gondoskodni. Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak átadja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében történő átadás kivételével meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel Az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzata a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya által HB/10-KTF/03225-6/2016. ügyiratszámon került elfogadásra. Az engedélyes minden keletkező hulladékot az adott hulladék kezelésére engedéllyel rendelkező szervezeteknek adja át. A budapesti Környezetvédelmi Főosztály feladata a szerződéskötés, ill. az engedélyek bekérése, ellenőrzése és nyilvántartása. IMSYS Kft. 2018. november 6. 70/117

Sorszám Környezetvédelmi előírás, feltétel Előírás, feltétel teljesülése rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént. 3.3.3. A hulladék birtokosainak a Ht. 65-66. szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik, melyet a vonatkozó rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni. A keletkező hulladékokról és azok kiszállításáról naprakész nyilvántartást vezetnek, mely alapja az éves adatszolgáltatási kötelezettségnek. Az adatszolgáltatást határidőre teljesítik. A jelenlegi információk alapján a Társaság következő években nem tervez fejlesztéseket végrehajtani a hulladékgazdálkodás területén. 3.3.7. Más szervezettől átvett hulladékok összetétele, kezelése A Richter Gedeon Nyrt. más szervezettől továbbra sem vett át hulladékot a vizsgált időszakban. A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet ezen pontja a Társaság tevékenysége szempontjából nem releváns. IMSYS Kft. 2018. november 6. 71/117

3.4. Talaj-, felszín alatti víz-védelem 3.4.1. A terület földtani, vízföldtani adottságai Földrajzi elhelyezkedés városa Magyarország keleti részén, Hajdú-Bihar megyében található (3.4.1. melléklet). A vizsgált terület Ny-i részén, a Határ úti Ipari Park területén helyezkedik el. Az M3-as, s annak leágazásaként az M35-ös autópálya zavartalan közúti elérhetőségét garantálja. A fővárosból személygépkocsival 2-2,5 óra alatt be lehet érni. A városon keresztülmegy a 4. sz. főút. Románia közvetlenül Nagyvárad felé a 47-es számú főút kínál közvetlen közúti összeköttetési lehetőséget az ártándi határátkelőn keresztül. központjától 5 km-nyire délre, a 47-es út mentén található a város repülőtere. Domborzat a Dél-Nyírség kistájon helyezkedik el. A kistáj Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében helyezkedik el. Területe 1215 km 2. A 97,9-179,3 m közötti tszf-i magasságú kistáj szélhordta homokkal fedett hordalékkúp síkság. Felszínének É-i része közepes magasságú tagolt síkság, a relatív relief 8 m/km 2 feletti, D-i része vertikálisan kevésbé (relatív relief 5-8 m/km 2 ), horizontálisan jobban tagolt hullámos síkság. A felszínt ÉÉK-DDNy-i csapású völgyek tagolták. A lejtésirány D-DNy-i. A kistáj É-i részén széles sávban alakultak ki szélbarázdák, kisebb deflációs mélyedések, a D-i részen a nagyméretű parabola- és szegélybuckák (olykor 2 km hosszúak, 15-18 m magasak) a jellemző formák. A közepes méretű deflációveszély a mezőgazdasági termelés egyik korlátozója. Éghajlat A vizsgált terület mérsékelten meleg, száraz, de K-en mérsékelten száraz kistáj. Mintegy évi 1950-2000 óra napsütést élvez a vidék, ebből nyáron 800 óra körül, télen 170-175 óra napfénytartam a megszokott. Az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 C (D-en 10,0 C), a nyári félévé 16,7-17,1 C. A 10 C középhőmérsékletet meghaladó napok száma 195-197, a tavaszi átlépés napja ápr. 3-6, az őszi határnap okt. 18-19. A fagymentes időszak hossza a kistáj nagy részén 187-190 nap (ápr.12-14. és okt. 19-21. között), de Ny-on 190-192 nap (ápr. 10. és okt. 19-21. között). Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,0 C, a minimumoké K-en -18,0 C, de Ny-on csak -17,0 C körüli. A csapadék területi eloszlása igen változatos. Az évi csapadékösszeg 550-580 mm, de a K-i területeken kevéssel az 590 mm-t is meghaladja, míg ÉNy-on csak 550 mm körüli. A vegetációs időszakban 340-350 mm eső valószínű. A legtöbb egy nap alatt lehullott csapadékot ben észlelték (104 mm). A téli félévben 40-42 hótakarós nappal számolhatunk, az átlagos maximális hóvastagság 18 cm. Az ariditási index 1,24-1,28, K-en 1,16-1,18. Az uralkodó szélirány az ÉK-i. A gyakoriság 2., ill. 3. helyen majdnem azonos értékkel az É-i és a D-i szél áll. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti. IMSYS Kft. 2018. november 6. 72/117

A csapadék egyes területeken kevés, az eloszlása szeszélyes. Főként ez határozza meg a termesztésre alkalmas növényfajtákat. Földtani viszonyok A variszkuszi hegységképződés előtti képződmények metamorfizálódtak és kristályos palákká alakultak. A kristályos palák eredeti anyagai arkózás homokkövek, agyagok és márgák, valamint alkáli eruptív kőzetek. Ezek földtani kora prevariszkuszi, prekambriumi. Az Alföld kristályos alaphegységének legellenállóbb, legszilárdabb alkotóelemei ezek, amelyeket utólag sem paleozói gránitok, kvarcporfírok, sem pedig harmadkori vulkáni kőzetek nem törtek át. a Hajdúság, Nyírség és a Berettyóvidék érintkezésénél települt. Ny-i része a Hajdúság táján helyezkedik el. A Hortobágy síkja és a Nyírség dombvidéke között terül el a Hajdúság tája. Ez a lösszel és helyenként homokkal borított tábla észak-déli irányban húzódik a Tisza tokaji kanyarulatától 10-25 km szélességben környékéig. Dél felé szélesedik és magasodik (Hajdúhát). A tábla lösze ujjasan fogazódik bele a Nyírség homokjába. A területen a negyedkori rétegek vékonyak, a pannóniai alapzat magasan van. Ez a harmadkorvégi dombvonulat szolgált keretül a pleisztocén elején és közepén a folyóvízi feltöltésnek, a nyírségi homok felé való elterjedésnek. A terület felszíne síkság, egy emelettel a Hortobágy síkja felett. A Hajdúság területének folyóvize nincs. A Hortobágy síkjának megsüllyedése után azonban a délkeletről jövő vízfolyások egy része nagy kanyarulatokkal beleszántott a Hajdúság déli szélébe a Hortobágy folyó felé igyekezve. A süllyedés mértéke kicsiny volt, a patakok igen nagy kanyarulatokkal, kis eséssel vágták bele magukat a lösztáblába. E vízfolyások a pleisztocén végén és holocén elején tekintélyes vízmennyiséget szállítottak völgyük és medrük méretének tanúsága szerint. A Tisza irányát a ma is tartó süllyedések sorozata szabta meg. Az árterek fölé kiemelkedő viszonylagos magas helyzete biztosította a pleisztocén végén a Hajdúság tábláján a lösz képződését és megmaradását. Lepusztulási terület, de lassú folyamattal. A porózus felszín beissza a csapadékvizet, és ezért is, meg a felszín elegyengetett volta miatt is patakok, folyók a területen nem alakulnak ki. A vizsgált terület a régi téglagyár anyagnyerő feltöltetlen területére esik. 2008. február 28-án az Imsys Kft. 8 db ~5,0 m mélységű környezetvédelmi célú fúrást létesített. A feltárások alapján a térszint közelében az anyagnyerési leszedésből következően rögtön homokliszt és iszapos agyag, agyagrétegek települtek a feltárás által vizsgált mélységig. Vízföldtani viszonyok A tágabb értelemben vett terület vízrajzi szempontból különleges helyet foglal el az Alföldön. Az Alföld ÉK-i része felszíni vizekben általában gazdag, mivel az Északkeleti Kárpátok az egész Kárpát-hegység legcsapadékosabb szakasza és a bővizű folyók széles sora szállítja innen a vizet az Alföld felé. A folyók nagy eséssel érkeznek a 2000 m-es magasságokból a 100-150 m tengerszint feletti síksági részre. Ebből a gazdag vízhálózatból a vizsgált terület és környéke alig kap valamit, mivel a Nyírség nagy domborzati szigete az Alföld ÉK-i nyúlványának közepében helyezkedik el, és eltereli az errefelé tartó folyóvizeket. A Tisza, a főfolyó, a Nyírség előtt nagy kanyarulatot tesz, felveszi sorra a Nyírség felé tartó vizeket, és a Kárpátok több, mint 300 km hosszú szakaszáról származó és a medencébe befelé tartó vizeket az alig 1-2 km széles tokaji kapun vezeti be az Alföld belsejébe. A terület a Nyírség Ny-i oldalán tehát lefolyásárnyékban van. Így a tágabb értelemben vett területen nincs IMSYS Kft. 2018. november 6. 73/117

egyetlen, vízrajzi szempontból számba jövő folyó, a terület vízszükségletét túlnyomórészt felszín alatti vízből kell megoldani. Irodalmi adatok alapján a terület felszín alatti vizekben nem szegény. A Nyírség talajvízben és felszínközeli vizekben elég gazdag, a Hortobágyon 100-150 m mélységben található jó vízadó rétegek. A Hajdúságon a helyzet igen változó. A negyedkori rétegekkel vékonyan letakart magas pannóniai dombok területén a talajvíz mélyen van és kevés. A mélyebb rétegek sem gazdagok vízben. A kiemelt pannóniai tábla azonban nagyon egyenetlen magasságú, és a felszín közeléig felnyúló dombok között mély negyedkori mélyedések vannak, ezekből szükség esetén elegendő víz nyerhető. A területen a felszín alatti rétegek bővizűek, a Hajdúság területén vannak helyek, ahol már 80-100 m mélységű kutak is felszökő vizet adnak. A rétegekben uralkodó víznyomás nemcsak felülről lefelé haladva változik a mélység függvényében, hanem tájanként is. A talajvíz szintjének alakulásában igen nagy különbségek vannak. A Hajdúságban olyan területeken, amelyek majdnem tökéletesen síkságok, 8-10-15 m-re van helyenként a víztükör. A Hajdúságon a nyomásviszonyok igen nagy különbségeket mutatnak kis területeken is. Az agyagon fekvő vastag lösztakaró alatt a talajvíztükör mélyen helyezkedik el, a vízzáró löszös rétegekre ráfutó vékony homokleplek alatt magasan áll a víztükör a felszín közelében. A vizsgált területen a 2008-as fúrások létesítésekor a nyugalmi vízszint 3,0-3,7 m mélységben adódott a felszíntől számítva. A telephelyen 2011-ben 4 kútból álló talajvíz monitoring rendszer kiépítésére került sor. A kutakban a vízszintek alakulását az alábbi táblázat mutatja be: RM-1 RM-2 RM-3 RM-4 RM-1 RM-2 RM-3 RM-4 [m] [mbf] 2011 2,39 2,53 2,58 4,03 104,69 104,65 104,58 105,32 2011 2012 2,93 3,08 3,14 4,58 104,15 104,1 104,02 104,77 2012 2013 2,69 2,83 2,85 4,29 104,39 104,35 104,31 105,06 2013 2014 2,04 3,21 3,26 4,76 105,04 103,97 103,9 104,59 2014 2015 3,23 3,41 3,48 5,07 103,85 103,77 103,68 104,28 2015 2016 3,15 3,3 3,38 4,9 103,93 103,88 103,78 104,45 2016 2017 3,19 3,36 3,45 4,93 103,89 103,82 103,71 104,42 2017 2018 2,55 2,75 2,81 4,32 104,53 104,43 104,35 105,03 2018 A mintavételezés előtt végzett nyugalmi vízszintmérés eredményei alapján a talajvíz áramlási iránya Ny-DNy-i, amint azt a 3.4.2. melléklet is szemlélteti. A terület szennyeződésérzékenységi besorolása a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny. Emellett a rendeletben meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület kategóriába is beletartozik. A területet szabályozó, a felszín alatti vizek védelméről szóló és többször módosított 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet értelmében a vizsgált helyszín szennyeződés-érzékenységi besorolását a rendelet 2. sz. melléklete szerint a vizsgált terület érzékeny (2/a) besorolású. IMSYS Kft. 2018. november 6. 74/117

A GEOKOMPLEX Kft. által végzett 2012-13. évi hidrogeológiai modellezés alapján a telephely I. sz. vízmű vízbázis hidrogeológiai B védőidom felszíni vetületén van, de a vízbázis hidrogeológiai B védőterülete (a védőidom felszíni metszete) nem érinti a telephely területét. 3.4.2. A működésből adódó talaj- és felszín alatti vízszennyezések bemutatása, az elhárításukra tett intézkedések A telephelyen a működésből adódó talaj- és felszín alatti vízszennyezés a felülvizsgált időszakban nem következett be. A veszélyes anyagok beszállítását és tárolását a 2.1.3. fejezet részletesen bemutatja. Jelen fejezetben a talaj és felszín alatti víz szempontjából veszélyes anyagok beszállítását és tárolását mutatjuk be. A veszélyes anyagok telephelyre történő beszállítása közúton történik. Gázolaj A kazánok alapvetően földgáz üzeműek, azonban probléma esetén gázolajjal is üzemeltethetők. Ennek megfelelően 2 db, egyenként 50 m 3 -es gázolaj tartály került telepítésre, a hozzá tartozó lefejtővel. A dízel aggregátorok számára is innen van biztosítva a gázolaj. A gázolaj tárolására szolgáló tartályok acél, duplafalú, földalatti, fekvőhengeres tartályok. A tartály egésze folyadéktömör külső acélköpennyel van körülvéve. A tartályok külső köpenyét műszeres lyukadásjelző rendszerrel látták el. A kötelező szerelvények közül meg kell említeni a műszeresen kialakított túltöltés gátló szerkezetet, a megfelelően kialakított légzőcsövet és légző szerelvényt, csöpögésmentes szerelvénnyel ellátott tömlővég, valamint a folyamatos szintmérőt. A tartályokat földeléscsatlakozással és villámvédelemmel látták el. A tárolt olaj mennyisége egy hetes gázfogyasztásnak (csúcsfogyasztás) megfelelő mennyiség. A gázolajat földalatti betoncsatornában elhelyezett szigetelt és kísérő fűtéssel ellátott acélcsövön keresztül vezetik a kazánházba. A gázolajat közúton tartálykocsi szállítja be a telephelyre, a lefejtés és tárolás zárt rendszerben, gázingás eljárással (a töltés során a töltőállomás tartálya és a közúti tartályos jármű gáztere tömlővel, illetve csővezetékkel van összekötve, és így a töltött tartály gázteréből a folyadék által kiszorított gáz-levegő elegy a közúti tartályos jármű gázterébe áramlik át, kitöltve a lefejtett folyadék helyét) történik. A tartályok mellett közúti tartálykocsi állás van kialakítva. A tartálykocsi részére a közlekedési útról kitérő lefejtőállás létesült szilárd és lefolyásmentes burkolattal. A töltési területről a csapadékvíz iszap-olajleválasztó berendezésen keresztül jut a csapadékvíz csatornába. Technológiai vegyszerek A hordóban, ballonban, kannában, zsákban tárolt, raklapon érkező vegyszereket a technológiai épületben található vegyszerraktárak egyikében tárolják. További útjuk vagy a kimérő, vagy közvetlenül a termelés. A technológiában használt kismennyiségű etanol (200 kg/év, maximum 20 %-os oldat formájában) tárolása szintén a raktárban történik. IMSYS Kft. 2018. november 6. 75/117

Veszélyes porok betöltése melyek nem juthatnak ki a közvetlen környezetbe - zárt rendszerben, speciális porbetöltő csonkon történik. Veszélyes anyagokat tartalmazó oldatok A technológiák során felhasznált veszélyes anyagokat tartalmazó oldatokat zárt, sterilezhető tartályokban tárolják és zárt, sterilezhető csővezetékeken szállítják a felhasználási helyre. A technológiai termelő eszközökbe savat (pl. foszforsav, sósav), lúgot (pl. ammónium-hidroxid, nátrium-hidroxid) adagolnak. Ezeket az anyagok sűrített levegővel, vagy pumpával kell átnyomni a tároló konténerekbe. A lefejtés, átfejtés gázingás elven történik a nagyobból a kiskonténerbe is. A zárt kis konténerek kézi anyagmozgatása kerekes szállítólapon történik. Vízfelhasználás, szenny- és csapadékvizek kezelése Vízfelhasználás A telephely vízigényét (szociális, technológiai jellegű, tüzivíz) a i Vízmű Zrt. által üzemeltetett közműhálózatról biztosítják. A szükséges locsolóvíz biztosítására 2 db öntöző kutat üzemeltetnek a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35900/3629-11/2016. Ált. számú engedély alapján. A fenti vízjogi üzemeltetési engedély 2021. július 31-ig hatályos. Szennyvizek kezelése A telephelyen kommunális és technológiai szennyvíz is keletkezik. A keletkező szennyvizek az alábbiak: a kazánházi elfolyó hulladék vizek, a kazánházi vízkezelő (RO) hulladékvizei, a gyártó épület területén keletkező technológiai hulladékvizek. A Gyártó üzemben keletkező, biológiailag aktív sejteket először szeparátorral leválasztják. Kémiailag inaktiválják, majd zárható fémhordókba gyűjtik és égetésre küldik. Az egyéb sejtes mosó vizek inaktiválása hőkezeléssel történik. Az inaktivált szennyvíz egy 20 m 3 -es gyűjtőtartályba kerül, ami a Gyártó üzemi épület összes egyéb, biológiailag inaktív technológiai szennyvizét is gyűjti. Hőmérséklet, ph és vezetőképesség ellenőrzés után a szennyvizek az Energiaközpontból érkező technológiai szennyvizekkel együtt az elosztó aknában található GyT5 j. tartályba kerülnek. Amennyiben a hulladékvíz hőmérséklete magas a tartályba hidegvíz betáplálása történik. A megfelelő hőmérsékletű hulladékvíz az Energiaközpont alagsorába telepített, sorba kapcsolt GyT1-GyT4 jelű ellenőrző, puffer tartályokba kerül. Amennyiben a ph érték nem megfelelő, akkor a tartályokból a KT semlegesítő reaktorba vezetik. Szakaszos semlegesítés után a végellenőrző tartályba vezetik az előkezelt technológiai szennyvizet, ha a szennyvíz sótartalma a vegyszer bevitel miatt meghaladja a 2 500 mg/l értéket (vezetőképesség >3500 µs/cm) visszakeringetésre kerül a GyT j. tartályokba és hígító hulladékvízzel csökkentik a só koncentrációját. Csapadékvizek kezelése IMSYS Kft. 2018. november 6. 76/117

A telephelyről származó esetlegesen szennyeződhető csapadékvizek iszap- és olajfogó műtárgyon keresztül kerülnek elvezetésre. A csapadék előtisztító berendezés típusa SEPURATOR-3.0 EH MOA 20-20-2. Az olaj és iszapfogó műtárgyak karbantartását külső vállalkozó végzi és az olajos iszap további kezelése szerződés szerint a vállalkozó feladata. Veszélyes hulladékok kezelése A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos feladatok részletes bemutatása a 3.3. fejezetben található. A telephelyen kommunális hulladék, valamint termelési veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkeznek. A veszélyes hulladékok mennyisége és összetétele a termelési program függvénye. A veszélyes hulladék a gyártási folyamatokon kívül a karbantartási tevékenységből, továbbá az olajfogó üzemeltetéséből származik. A telephelyen a hulladékok gyűjtését, kezelőnek történő átadását a vonatkozó, ill. hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően végzik. A telephelyen keletkező veszélyes hulladékokat a keletkezésük helyén és/vagy az átmeneti gyűjtőhelyen, környezetszennyezést kizáró módon gyűjtik, ahonnan azt a hulladék üzemi gyűjtőhelyre (Hulladékudvar) szállítják. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok megfelelő kezelésére vonatkozó környezetvédelmi utasítás aktualizálása a felülvizsgálati időszakban van folyamatban. Üzemi gyűjtőhely: A telephelyen kialakított üzemi gyűjtőhely a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok környezetszennyezést kizáró gyűjtését teszi lehetővé. Az épület egy földszinti és egy emeleti térrészből áll, az alsó szinten található a hulladék gyűjtőhely, göngyöleg tároló és mosó, hűtött raktár és az egyéb kiszolgáló helységek. Az épület kialakítása (fedett és minden oldalról zárt) megakadályozza a csapadékvíznek a gyűjtőhelyre jutását. Az üzemi gyűjtőhely zárt, az ajtó kártyás beléptetővel működtethető, így csak az arra jogosult személy léphet be. Az épülethez vezető út szilárd burkolattal ellátott. Az üzemi gyűjtőhely lefolyásmentes, ill. az esetlegesen kiömlő folyékony halmazállapotú anyagok felfogására kármentővel rendelkezik. A kármentő mélypontján a mobil szivattyú részére zsomp került kialakításra. A raktár és a műveleti területeken ipari műgyanta padlóburkolat van, csúszásmentes, kopásálló felülettel a targoncaterhelésre. A fentiek figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy az üzemi gyűjtőhely kialakítása megfelel a 246/2014. (IX.29.) Korm. rendeletben foglaltaknak. A gyűjtőhelyre a használatbavételi engedélyt Megyei Jogú Város Jegyzője MŰSZ- 4837-3/2016. számon adta meg. 3.4.3. Szennyezés érzékelő rendszer talajvíz monitoring A Richter Gedeon Nyrt. debreceni gyárára vonatkozó 11/47/2008. számú egységes környezethasználati engedély 3.4.16. pontjában a Felügyelőség a felszín alatti vízre és a IMSYS Kft. 2018. november 6. 77/117

földtani közegre gyakorolt hatások megfigyelésére talajvízfigyelő kutakból álló monitoring rendszer kiépítését írta elő. A monitoring rendszer kiépítésére az IMSYS Kft. terve alapján a Felügyelőség 6405/4/2011. iktatószámon adott vízjogi létesítési engedélyt, amelyben szereplő monitoring kutak kivitelezése és műszaki átadás átvétele 2011. szeptemberében megtörtént, és a Felügyelőség 8619/2/2011. ikt. számon vízjogi üzemeltetési engedélyt adott. A monitoring kutak szerepelnek a telephelyen üzemelő vízilétesítményekre kiadott egységes vízjogi üzemeltetési engedélyben is, melyet a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35900/3629-11/2016. Ált. számon adott ki. Ezt az egységes vízjogi üzemeltetési engedélyt a Hatóság hivatalból kiegészítette azzal, hogy a monitoring kutakat évente egyszer kell mintázni, és a vizsgálandó komponensek köre az általános vízkémia, azon belül: ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, foszfát és szulfát. Talajvízfigyelő monitoring rendszer jellemző adatai A talajvízfigyelő monitoring kutak elhelyezkedése: Kútjel Hrsz. EOV x EOV y 36. táblázat RM-1 245 151 839 883 RM-2 245 115 839 873 0376/18 RM-3 245 036 839 853 RM-4* 245 111 840 117 *Az RM-4 kút 2018-ban megsemmisült. A folyamatban lévő építési munkák során az RM-4 monitoring kút megsemmisült, ezért annak pótlása folyamatban van. Az új monitoring kút létesítése vízjogi engedélyköteles tevékenység, jelenleg a munka tervezési fázisban tart. A kutak műszaki kialakítása IMSYS Kft. 2018. november 6. 78/117

A csőrakat szűrőzése a tervek szerinti 0,5 mm-es szűrő-résmérettel és 1/2 mm-es szűrőkaviccsal került kialakításra. A szűrőcső hossza 2 m, mely a csőrakat alján található, 0,5 m-es iszapzsák fölött. A szűrőcső alja ledugózásra került. A szűrőszakasz feletti csőrakat gyűrűstere 1-2 mm átmérőjű kaviccsal, majd homokkal, valamint bentonittal lett feltöltve. A felszíni szennyezés elkerülése érdekében a kutak körül cementgallér került kialakításra, valamint a kutak lezárhatóságát terepszintig süllyesztett kútfej biztosítja, kb. 20 cm-es kiállással. A telephelyen végzett tereprendezési munkák közben a monitoring kutak környezetét (is) feltöltötték, így az összes kút süllyesztett kútfejessé lett átalakítva. 37. táblázat Kútjel Talpmélység csőperemtől [m] Szűrőzött szakasz csőperemtől [m] Csőkiállás [m] Iszapzsák hossza [m] Csövezés [mm] RM-1 7,41 5,35-0,5 113/103 RM-2 7,28 5,20-0,5 113/103 RM-3 7,47 5,40-0,5 113/103 RM-4* 7,11 5,05-0,5 113/103 *Az RM-4 kút megsemmisült. A monitoring kutak elhelyezkedését a 3.4.1. melléklet mutatja be. A terület szennyezettségi állapotának értékelése A kémiai laboratóriumi vizsgálatok alapján kapott talajvízmintákban vizsgált különböző típusú szennyezőanyagok koncentráció értékeit a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott, a felszín alatti vízre vonatkozó határértékekkel hasonlítottuk össze. A 2004. aug. 5-én hatályba lépett, a területet szabályozó, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a földtani közegek és felszín alatti vizek környezeti állapotának azonosításához két viszonyítási határértéket alkalmaz: B szennyezettségi határérték: jogszabályban, illetve ennek hiányában hatósági határozatban meghatározott olyan szennyezőanyag-koncentráció, illetve egyéb minőségi állapotjellemzők olyan szintje a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek minősül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztémák, továbbá a felszín alatti víztől függő szárazföldi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét. Monitoring eredmények értékelése (2012-2018.) A vizsgálati eredmények (3.4.3. melléklet) alapján a kutak TPH koncentrációja egy alkalommal sem haladta meg a B szennyezettségi határértéket. IMSYS Kft. 2018. november 6. 79/117

A 2012-2017 vizsgálati ciklusban a nátrium 3 kútban minden alkalommal B szennyezettségi határérték feletti koncentrációban adódott, de ez minden bizonnyal háttér eredetű, mivel a talajvíz áramlási irány szempontjából bejövő oldalt vizsgáló RM-1 monitoring kútban is határérték felettiek a koncentrációk. A vizsgált időszak elején még a szulfát is több alkalommal B szennyezettségi határérték felettinek bizonyult az RM-4 kútban, azonban 2014 óta határérték alatti koncentrációk adódtak. Összefoglalóan elmondható, hogy a gyár területén magas a nátrium koncentrációja, ami azonban nem a gyár létesítésének és üzemelésének a következménye. A határérték túllépés tekintettel a területhasználatra nem igényel további vizsgálatokat és beavatkozást, azonban a monitoring tevékenység folytatása továbbra is javasolt. 3.4.4. A felszín alatti víz és talajvédelemmel kapcsolatos intézkedések A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 11/47/2008. iktatószámon kiadott egységes környezethasználati engedély felszín alatti víz és talajvédelemmel kapcsolatos előírásait és azok teljesülését a 38. táblázat foglalja össze: 38. táblázat Sorszám Környezetvédelmi előírás, feltétel Előírás, feltétel teljesülése 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. Felszín alatti víz és talajvédelem A csapadékvíz elvezetéssel és elhelyezéssel, szennyvíz előkezeléssel, kibocsátással kapcsolatos környezetvédelmi, kibocsátási követelmények a mindenkor hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyben kerülnek meghatározásra, az abban foglaltakat be kell tartani. A vízi létesítmények funkciójuk biztosítása érdekében jó műszaki állapotban kell tartani. Új vízi létesítmény kialakítása az arra illetékes hatóság engedélyével történhet. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység végzése során szennyező anyag, - illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve tárolása csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel és műszaki védelemmel folytatható. A tevékenység nem eredményezheti a felszín alatti vizekben a szennyezőanyag koncentrációk jelentős és tartós A telephely vízi létesítményei vízjogi létesítési és üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. (többször módosított 35900/6594-10/2017.Ált.; 35900/3629-11/2016.Ált., 4003/7/2011.) A vízilétesítményeket rendszeresen karban tartják. Az RM-4 monitoring kút 2018- ban megsemmisült, az új monitoring kút létesítése vízjogi engedélyeztetése folyamatban van. A telephelyen folytatott tevékenység burkolt felületen történik, ahol szükséges ott olyan műszaki kialakítással, hogy megakadályozzák a szennyező anyagok környezetbe jutását. Vészhelyzetek kezelésére jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkeznek. A meghatározott kármentesítési eszközök a helyszínen megtalálhatók. A tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatását 4 kútból álló monitoring IMSYS Kft. 2018. november 6. 80/117

Sorszám Környezetvédelmi előírás, feltétel Előírás, feltétel teljesülése 3.4.5. 3.4.6. 3.4.7. 3.4.8. emelkedését, a felszín alatti vizek károsodását, illetve nem eredményezheti a felszín alatti víz, földtani közeg a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. Tilos a FavR 1. számú melléklete szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területeken a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése. A földtani közegben kockázatos anyag (gázolaj) csak műszaki védelemmel ellátott, duplafalú, lyukadásjelzővel ellátott tartályban tárolható. A tartályok a használatot mindenkor engedélyező illetékes hatóság engedélyével üzemeltethetők. A környezethasználat során a tárolást, szállítást, átfejtést, kiszolgálást a legkisebb mértékű környezetterhelés és igénybevétel mellett kell végezni, megelőzve a környezetszennyezést, kizárva a környezetkárosítást. A tevékenység felszín alatti vízre és földtani közegre gyakorolt hatását 4 db (RM-1 RM-4 jelű) talajvízfigyelő kútból álló monitoring rendszer üzemeltetésével kell nyomon követni. A monitoring kutakból mintát kell vetetni akkreditált szervezettel évente egyszer (április-május vagy októbernovember), és bevizsgáltatni akkreditált szervezettel, az alábbi komponensekre: ph, elektromos vez.képesség, ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát, TPH. A mintavételezéseknél és vízminőség vizsgálatoknál, azok értékelésénél a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rend. előírásai és az ott megadott szabványok alkalmazandók. A vízvizsgálati eredményeket 60 napon belül a 18/2007. (VI. 10.) KvVM rendelet 6. melléklete rendszerrel követik nyomon. A monitoring eredmények alapján a gyár működése nem eredményezi a felszín alatti vizek szennyeződését. Nem történik a FavR 1. számú melléklete szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő bevezetése. A 2 db gázolaj tároló acéltartály duplafalú, földalatti. A tartályok használatbavételi engedéllyel rendelkeznek. A telephelyen folytatott tevékenység burkolt felületen történik, ahol szükséges ott olyan műszaki kialakítással, hogy megakadályozzák a szennyező anyagok környezetbe jutását. Vészhelyzetek kezelésére jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkeznek. A meghatározott kármentesítési eszközök a helyszínen megtalálhatók. A monitoring rendszer kialakítása határidőre megtörtént, a vízjogi üzemeltetési engedély száma: 8619/2/2011. A kutak szerepelnek a Hajdú- Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kiadott 35900/3629-11/2016. ált. számú egységes vízjogi üzemeltetési engedélyben, a vizsgálandó komponensek köre eszerint: ph, elektromos vez.képesség, ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát. A kutak mintázása és a vízminták laboratóriumi IMSYS Kft. 2018. november 6. 81/117

Sorszám Környezetvédelmi előírás, feltétel Előírás, feltétel teljesülése 3.4.9. 3.4.10. 3.4.12. szerinti Monitoring információs rendszer, környezethasználati monitoring megnevezésű adatlapon (FAVI-MIR-K) be kell nyújtani a felügyelőség részére. A mintavételezést a kutakból az MSZ 21464 számú mintavétel felszín alatti vizekből Magyar Szabvány szerint kell végezni. A tevékenységet szabályozó engedélyeket, utasításokat, a létesítményeket feltüntető helyszínrajzokat mindenkor hozzáférhető helyen kell tartani. Rendkívüli eseményt, felszín alatti vízben, földtani közegben okozott szennyezést engedélyes köteles haladéktalanul bejelenteni a felügyelőségre, azonnali beavatkozást igénylő esemény fennállásakor meg kell kezdeni a kárelhárítást. Szükség esetén a jóváhagyott Üzemi kárelhárítási terv szerint kell eljárni. A tevékenységgel (esetlegesen) okozott környezetkárosodást az engedélyes köteles megszüntetni, a károsodott környezet helyreállításáról gondoskodni. vizsgálata minden alkalommal akkreditáltan történt. Az RM-4 monitoring kút 2018- ban megsemmisült, az új monitoring kút létesítése vízjogi engedélyköteles tevékenység. Belső hálózaton hozzáférhető A telephelyen a tevékenység megkezdése óta havária helyzet nem volt. A Richter Gedeon Nyrt. jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. A Richter Gedeon Nyrt. jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. A meghatározott kármentesítési eszközök a helyszínen megtalálhatók. IMSYS Kft. 2018. november 6. 82/117

3.5. Zaj- és rezgésvédelem 3.5.1. Zaj- és rezgésvédelmi előírások 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról MSZ-ISO 1996/1-3:1995 sz., Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése c. szabványok MSZ 18150-1:1998 sz., A környezeti zaj vizsgálata és értékelése c. szabvány MSZ ISO 9613-2. Akusztika. A hang csillapítása szabadtéri terjedés esetén. 2. rész: A számítás általános módszere. c. szabvány MSZ 15036:2002 sz., Hangterjedés a szabadban c. szabvány A 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet tartalmazza a környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és a zajtól, illetőleg rezgéstől védendő létesítményekre vonatkozó zaj- és rezgésvédelmi előírásokat. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet tartalmazza a zajtól védendő területek építési övezeti besorolásának függvényében. Esetünkben a megengedett értékek "Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű,)" zajvédelmi kategóriának megfelelően: nappal: éjszaka: 50 dba 40 dba, Gazdasági terület zajvédelmi kategória esetén: értékeknek kell teljesülniük. nappal (06-22h között): 60 dba éjszaka (22-06h között): 50 dba A létesítményre vonatkozó zajkibocsátási határértékeket az előzőekben meghatározott zajterhelési határértékek, a zajtól védendő létesítmények övezeti besorolása, lakóterületek környezetében lévő a telephellyel azonos típusú környezeti zajforrások alapján, a 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint kell megállapítani. A Biotechnológiai üzemre vonatkozó, 40. táblázatban feltüntetett zajkibocsátási határértékeket a Felügyelőség által kiadott, 11/47/2008. iktatószámú egységes környezethasználati engedély 3.2. pontja tartalmazza. 1. Mérőfelület (részfelület), 0391/3 hrsz. alatti lakóépület védendő homlokzata előtt 2 m-re 39. táblázat Megállapított zajkibocsátási határérték [db(a)] nappal éjjel 06-22 óra 22-06 óra 60 db 50 db IMSYS Kft. 2018. november 6. 83/117

2. 3. Mérőfelület (részfelület), 0378/3 hrsz. alatti lakóépület védendő homlokzata előtt 2 m-re, 0378/5 hrsz. alatti lakóépület védendő homlokzata előtt 2 m-re Megállapított zajkibocsátási határérték [db(a)] nappal 06-22 óra éjjel 22-06 óra 60 db 50 db 60 db 50 db 3.5.2. A telephely és környezete zajszempontú jellemzése 3.5.2.1. A telephely zajszempontú jellemzése A Richter Gedeon Nyrt. Biotechnológiai üzeme a dél-nyugati részét elfoglaló, ipari fejlesztésre szánt területen helyezkedik el, amelyet Helyi Építési Szabályzata Ge övezetű Egyéb ipari gazdasági zóna övezetű területekbe sorolja. A Helyi Építési Szabályzatot a Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló, többször módosított, 8/2003. (V.23.) Kr. tartalmazza. 3.5.2.2. A telephely környezetének zajszempontú jellemzése A Richter Gedeon Nyrt. Biotechnológiai üzemének környezetében az alábbi területek, létesítmények helyezkednek el: 1. irány: A létesítmény területétől É-i irányban részben beépített, részben beépítetlen Ge jelű Egyéb ipari, gazdasági zóna övezetű területek helyezkednek el. A gazdasági területen túl a Balásházy János utca, a Szent Mihály utca és a Vulkán utca menti Lf Falusias lakózóna övezetű lakóterület helyezkedik el. A legközelebbi zajtól védendő lakóépület (hrsz.: 0373/4) a telephely É-i telekhatárától Ge jelű területen 350 m-re található. 2. irány: A telephelytől Ny-i irányban, a területet feltáró út túloldalán részben beépített, részben beépítetlen Ge jelű Egyéb ipari, gazdasági zóna övezetű területek vannak. A Biotechnológiai üzem szomszédságában az RR Donelly nyomdaipari cég található. 3. irány: A telephelytől D-i irányban Ge jelű Egyéb ipari, gazdasági zóna övezetű területen a Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park Kft. Gyógyszeripari Kutatás-fejlesztési és Innovációs Központja helyezkedik el. A Ge jelű területeken, illetve a feltáró út túloldalán mezőgazdasági jellegű Mt jelű Mezőgazdasági, tanyás zóna található. A legközelebbi zajtól védendő tanyaépület (hrsz.: 0391/3) a telephely D-i telekhatárától 140m-re van. 4. irány: A létesítménytől K-i irányban Ge jelű Egyéb ipari, gazdasági zóna övezetű területek helyezkednek el. A területen ipari-gazdasági létesítmény jelenleg nem található. A Ge jelű területeken a telephely K-i telekhatárától 40-50 m-re (hrsz.: 0378/3,5), illetve 260-300 m-re tanyaépületek helyezkednek el. IMSYS Kft. 2018. november 6. 84/117

A gazdasági területen túl a Csalogány utca és a Tavasz utca menti Lf Falusias lakózóna övezetű lakóterületek találhatók. A legközelebbi zajtól védendő épület a telephely K-i telekhatárától 420 m-re helyezkedik el. A telephely és környezetére vonatkozó szabályozási tervlapot és egy helyszínrajzot az övezeti besorolásokkal az alábbi 3.5.2.1.1. és 3.5.2.1.2. sz. ábrákon ismertetjük. 3.5.2.1.1. ábra 3.5.2.1.2. ábra IMSYS Kft. 2018. november 6. 85/117

3.5.3. A telephely környezeti zajforrásai 3.5.3.1. Üzemi eredetű zaj A telephelyen folytatott tevékenység jellegéből adódóan a telephely környezeti zajkibocsátását elsődlegesen az Energiaközpont szabadban elhelyezett zajforrásai (hűtőtornyok), másodlagosan a Kazánház és az Energiaközpont szellőztetését biztosító ventilátorok határozzák meg. A Kazánház domináns zajforrása a vészszellőztető ventilátorok. Ezen berendezések működése azonban nem az üzemszerű működés része (csak havária, illetve tűz esetén működnek), így a vészszellőztető ventilátorok zajkibocsátását nem vesszük figyelembe. A Gyártó üzemi épület szellőztetését biztosító légkezelő berendezések szellőző gépteremben helyezkednek el, azok, illetve a tetőszinten elhelyezkedő elszívó ventilátorok és kifúvókürtők a környezeti zajkibocsátás szempontjából nem dominánsak. A területen szabadonálló beépítési móddal az alábbi, fő létesítmények kerültek kialakításra: I. Fogadóépület A Fogadóépület a Gyártó üzemi épülettől É-ra helyezkedik el. II. Gyártó üzemi épület Az épület négy dilatációs egységből álló vasbeton pillérvázas, lapos tetős épület. A raktár blokk egyszintes. A termelőüzem (középső egység) háromszintes (részben alápincézett), míg a bejárati rész (iroda egység) kétszintes. A különböző szintekre az alábbi funkciók kerültek: Pinceszint A pincében helyezték el a kármentőket, technológiai szennyvíz ártalmatlanítókat. Ide kerültek továbbá a CIP és SIP berendezések, a PW (a PW víz előállító berendezés, tároló tartállyal és keringető szivattyúkkal), a nagytisztaságú gőzt előállító berendezés, a WFI (Water For Injection) vízközpont, valamint az épületgépészeti fűtési és hűtési elosztók. A fennmaradó térben informatikai rendszereket kiszolgáló szünetmentes áramforrások, elektromos kapcsolótér, öltözők és egyéb raktárak találhatók. Az üzemi technológiában használt gőzt (sterilgőz) a pincei technológiai fűtőgépházban állítják elő. A főépület pincéjébe bejövő gőzt redukálják a különböző technológiai igényeknek megfelelően. A hűtési igényt kiszolgáló vízhűtéses hűtőaggregátokat (2 db) is a pincében helyezték el. A hűtőrendszer által előállított glikolos hűtőközegből a pincei technológiai berendezés alkalmazásával állítanak elő +2 / +8 C-os hűtővizet (jégakkus rendszer) amely az üzem technológiai hűtési rendszereit látja el. Földszint A földszint keleti vége a személyforgalom, nyugati fele az anyag be- és kiszállítás lebonyolítására szolgál. A kettő között találhatók a technológia területek, üzemi helyiségek, valamint a központi mosogató. A személyforgalmi bejárat két oldalán oktató terem és büfé van. IMSYS Kft. 2018. november 6. 86/117

A termelő helyiségek a középső mag egyik oldalán helyezkednek el. A hosszanti üzemi folyosó másik oldalán központi mosogató, gyártás előkészítés és üzemi tartózkodó helyiségek találhatók. Az üzem ház a házban kialakítású, külső homlokzatként nem szolgáló, mikrobiológiai igényű, légtömör tisztatéri falpanelokkal határolt. I. emelet Az I. emeleten helyezték el a szellőző berendezéseket, ezek légcsatorna rendszereit, valamint a szükséges ellátó rendszerek csővezetékeit. A terület közepébe átnyúlnak a földszinten található nagyobb fermentorok, tartályok. Az I. emeleten, a személyforgalmi területen irodák és azok kiszolgáló helyiségei, valamint a laboratóriumok találhatók. A különböző szinteken lévő épületgépészeti és technológiai géptermek szellőztetését biztosító légkezelő berendezések a friss levegőt az épület északi homlokzatán kialakított szellőzőnyíláson kapják, az elhasznált levegő az épület déli oldalfalán létesített kifúvónyílásokon távozik a szabadba. III. Energiaközpont A telephely nyugati részén helyezkedik el az Energiaközpont. Az Energiaközpontban kapott helyet a transzformátor állomás, a hűtőszivattyú gépház, a kazánház, a kompresszorház, továbbá a karbantartó műhely. Az Energiaközpontban a meleg víz előállításához 3 darab forróvizes kazánt, a gőzellátáshoz 3 darab gőzkazánt helyeztek el. Az égéstermékek elvezetésére, kazánonként külön-külön 1-1 db kettősfalú szigetelt fémkémény szolgál. A kazánház átszellőztetéséhez és a kazánok működéséhez szükséges levegőt az épület hosszabb oldalfalain elhelyezett axiálventilátorok (4-4 db elszívó ventilátor) biztosítják. Az üzem sűrített levegő igényét (technológiai levegő fermentorokhoz, kifúvató préslevegő) olajmentes csavarkompresszorokkal látják el. A transzformátor állomás helyisége természetes szellőztetésű. A friss levegő és a felmelegedett levegő a homlokzaton kialakított szellőzőnyílásokon jut a helyiségbe, illetve távozik onnan. A környezetbe kijutó zaj a telephely zajkibocsátásának szempontjából nem releváns. Az épület szivattyúgépház feletti tetejére telepítették a hűtővíz előállításához szükséges 4 db EVAPCO LSWA 348C és a 2 db EVAPCO LSWA 348D típusú hűtőtornyot, melyek a telephely domináns zajforrásai. IV. Gázfogadó A gázfogadó állomás a telephely ÉNy-i részén került kialakításra. V. Szükségáramforrás (dízel-aggregátor) Az esetleges elektromos áramellátás hiányának kiküszöbölésére, az Energiaközponttól Ny-ra dízel-aggregátorok kerültek telepítésre. IMSYS Kft. 2018. november 6. 87/117

VI. Parkoló A személyautó parkoló a telephely É-i oldalán került kialakításra, területe 1425 m 2. A Richter Gedeon Nyrt. környezeti zajforrásainak jellemzése A Richter Gedeon Nyrt. környezeti zajforrásainak megnevezését, működési idejét, elhelyezkedésére és zajkibocsátásuk jellegére vonatkozó információkat a 40. táblázat tartalmazza. A zajforrás sorszáma 40. táblázat Megnevezése Működési hely Működési idő 1. Gyártó üzemi épület (hűtőgépház) Épületben Nappal/éjjel 2. Légkezelők Épületben, illetve szabadban Nappal/éjjel 3. Energiaközpont -Kazánház -kompresszorház -hűtőtornyok Épületben, illetve szabadban Nappal/éjjel 4. Gázfogadó állomás Épületben, illetve szabadban Nappal/éjjel 5. Transzformátorok Épületben Nappal/éjjel 6. Hulladékudvar -2db légkezelő, -2db kültéri hűtő szabadban Nappal/éjjel 7. Mikrobiológiai labor -2db kültéri hűtő szabadban Nappal/éjjel 8. Személygépkocsi forgalom szabadban Nappal/- 9. Teherforgalom, targoncák, rakodás szabadban Nappal/- IMSYS Kft. 2018. november 6. 88/117

3.5.3.1.1. ábra 3.5.3.2. Közlekedési eredetű zaj Az alapanyagokat és a késztermékeket közúton szállítják a telephelyre, illetve el a telephelyről. A forgalom átlagos nagysága hétköznaponként (hétvégén jóval kisebb): személygépkocsi: dolgozók+vendégek: 70 darab/nappal, 20-30 darab/éjjel közúti szállítás: 5 tehergépkocsi/nap Teherautó és tartályautó mozgás kizárólag csak a nappali megítélési időben történik. A célirányos forgalom a létesítményt, illetve az azt feltáró ipari parkon átvezető utat az M35- ös autópálya irányából a 4. sz. elsőrendű főúton és a Határ úton közelítheti meg/hagyja el, ezután a forgalom tovább oszlik. A főközlekedési útvonalak forgalmi adatait (az Országos Közúti Adatbankban szereplő legfrissebb forgalmi adatok 2017-es évre vonatkoznak) a 41. táblázat tartalmazza: Közút száma/ megnevezés e Útkategóri a Számlálóállomá s kódja Fekvés e M35 autópálya 3790 K M35 autópálya 3527 K Érvényesség i szakasz 0+550 35+742 35+742 43+505 41. táblázat ÁNF adat I. II. III. 7914 13 5 5390 79 125 8 127 4 IMSYS Kft. 2018. november 6. 89/117

Közút száma/ megnevezés e Útkategóri a Számlálóállomá s kódja Fekvés e Érvényesség i szakasz ÁNF adat I. II. III. 4. elsőrendű 216+775 1131 49 143 6720 K főút 219+707 9 0 4 4. elsőrendű 219+707 1257 66 174 1038 K főút 221+979 6 5 3 Határ út* - - L - 2721 14 9 287 * A forgalmi adatok a 4. sz. elsőrendű főút két számlálóállomásának adatai alapján számíthatók. A zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet 4. alapján: a vonalas közlekedési zajforrás kibocsátását, az ettől származó terhelést a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2., 3., 4., 5. számú mellékletében megadott mérési, számítási módszerrel kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a végeredményt L AM zajmutatóban a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott megítélési helyre kell megadni. A számításokat a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján végeztük el. A számítások eredményeit a 42. táblázat mutatja be. Közút száma Útkategória Fekvése/ számlálóállomás kódja Telephely forgalma nélkül LAeq 7,5m nappal/ éjjel Telephely forgalmával együtt 42. táblázat Járulékos zajkibocsátás nappal/ éjjel M35 autópálya K/ 3790 75,2/ 68,7 75,3/ 68,8 0,1/ 0,1 M35 autópálya K/ 3527 73,8/ 66,9 73,9/ 70,1 0,1/ 0,2 4. elsőrendű főút K/ 6720 74,2/ 67,2 74,3/ 67,4 0,1/ 0,2 4. elsőrendű főút K/ 1038 74,6/ 67,8 74,7/ 67,9 0,1/ 0,1 Határ út* - L 65,3/ 57,4 65,4/ 58,1 0,1/ 0,7 Megjegyzés: B akusztikai érdességi kategóriával, egyenletesen áramló forgalommal, továbbá az adott útszakaszon hatóságilag engedélyezett sebességekkel számolva. Az átlagos napi forgalmi adatok alapján elvégzett számítások szerint a járulékos zajkibocsátás, illetve az abból eredő zajterhelés a megközelítési útvonalak zajkibocsátását érdemben nem befolyásolja, illetve nem éri el a +3dB-es növekményt. 3.5.4. A zajkibocsátás vizsgálata és értékelése, problémák és feladatok 3.5.4.1. Zajkibocsátás vizsgálata és értékelése A telephely zajkibocsátását 2018. 09. 13-án végzett helyszíni mérések alapján határoztuk meg. A telep zajforrásai üzemszerűen működtek, a hűtőtornyok fele üzemelt. IMSYS Kft. 2018. november 6. 90/117

A Richter Gedeon Nyrt. megbízásából, az Átfogó zajtérkép készítése a debreceni telephelyre (biotechnológiai üzem) vonatkozóan c. dokumentáció készítése során, a terjedési modell kalibrálásának érdekében 2012. október 15-én az IMSYS Kft. ellenőrizte a telephely zajkibocsátását, illetve az abból eredő zajterhelést. Ebből a mérési sorozatból kiegészítésképpen közöljük azokat a zajterhelési eredményeket, melyeket a maximális üzemállapot működése alatt határoztak meg. Az összes mérés idején a telephely területéről származó zaj az idő függvényében állandó jellegű volt, keskenysávú összetevőt nem tartalmazott. A környező közutak közlekedésének minimális időszakaiban, ill. a közlekedés szüneteiben mért zajszintek közül az üzemi jellegű zajra jellemző adatként az L Aeq egyenértékű zajszinteket vettük figyelembe. A környezeti alapzajt a vizsgált létesítménytől távolabb, annak zajától árnyékolt helyein, a mérési pontokéval azonos akusztikai környezetben határoztuk meg. Alapzajnak a közlekedési zaj szüneteiben mérhető zajt tekintettük. Mérésekhez felhasznált berendezések: SVAN 945A, gy.sz.:5054, hit.sz.:m1209452, érvényes:2020.03.31. SV 30A gy.sz.:39443 hit.sz.:k088225 A műszerek 1. pontossági osztályú műszerek. Mérés időpontja: 2018. szeptember 13. éjjel (22 00 23 00 ) szélsebesség: 0,4 m/sec hőmérséklet: 21-23 C időjárás jellege: száraz A mérési pontok elhelyezkedését a 3.5.4.1.1. ábra, a vizsgálati pontok helyének ismertetését a 44. táblázat, az eredményeket és az összesített értékeket a 45. és 46. táblázat tartalmazza. IMSYS Kft. 2018. november 6. 91/117

3.5.4.1.1. ábra Vizsgálati pont jele Vizsgálati pont helye M1 0391/3 hrsz. alatti lakóépület védendő homlokzata előtt 2m-re M2 0378/3 hrsz. alatti lakóépület védendő homlokzata előtt 2m-re M3 0378/5 hrsz. alatti lakóépület védendő homlokzata előtt 2m-re M4 0378/2 hrsz. alatti lakóépület védendő homlokzata előtt 2m-re M5 Csalogány utca 17117/49 hrsz. alatti lakóépület védendő homlokzata előtt 2m-re Zk: Zajkibocsátási pont ZT: Zajterhelési pont Vizsgálati pont jele Mért egyenértékű szint LAeq (dba) éjjel Alapzaj LAa (dba) nappal Alapzaj korrekció Ka (dba) nappal Megítélési/ működési idő (óra) nappal Megítélési időre számított zajterhelés LAM (dba) 43. táblázat Mérési pontok jellege Zt, Zk Zt, Zk Zt, Zk Zt, Zk Zt, Zk 44. táblázat Zajterhelési határérték nappal/éjjel LTH (dba) M1 45,9 39,5 1,1 8 44,8 60/50 M2 46,7 39,5 0,9 8 45,8 60/50 M3 44,7 39,5 1,6 8 43,1 60/50 M4 432,7 39,5 2,8 8 39,9 60/50 M5 38,4 37,2 x 8 x 50/40 x: alapzajtól függetlenül nem értékelhető IMSYS Kft. 2018. november 6. 92/117

Vizsgálati pont jele 2018 szeptemberben mért zajterhelés LAM (dba) éjjel 2012. évben történt mérés eredmények (maximális üzemállapot) nappal/éjjel 45. táblázat Zajterhelési határérték nappal/éjjel LTH (dba) M1 45 49/49 60/50 M2 46 49/49 60/50 M3 44 48/48 60/50 M4 41 43/43 60/50 M5* x ( 37) 40/40 50/40 Megjegyzés: * az adott épületre a 11/47/2008. iktatószámú egységes környezethasználati engedély nem tartalmaz zajkibocsátási határértéket, így az adott övezeti kategóriára vonatkozó zajterhelési határértéket vettük figyelembe A méréseink és számításaink alapján a Biotechnológiai üzem zajkibocsátása a vonatkozó zajvédelmi előírásoknak megfelel. 3.5.4.2. Zajkibocsátással kapcsolatos intézkedések és feladatok A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetve a Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály éves felügyeleti ellenőrzésében foglaltak zajvédelemmel kapcsolatos előírásait, megjegyzéseit és azok teljesülését a 46. táblázat foglalja össze: 46. táblázat Ügyiratszám Környezetvédelmi előírás, feltétel Előírás, feltétel teljesülése 8234/2013 5212/2014 Zajvédelem Az Nyrt. 2013. évben készült teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció zaj- és rezgésvédelmi munkarészében megállapításra került, hogy a hatásterületen védendő létesítmény található. Ezért a környezetvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határértéket kell kérni. Az Nyrt. 2013. évben készült teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációja, mely során elvégezték a gyáregység zajkibocsátásának műszeres vizsgálatát. A mérés alapján a telephely zajkibocsátása megfelel a zajterhelési határértékeknek. A hatásterületen további védendő létesítmény nem került kialakításra. A technológiában nem történt olyan változás, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolná. Rendelkeznek zajkibocsátási határértékkel Nincs előírás. IMSYS Kft. 2018. november 6. 93/117

Ügyiratszám Környezetvédelmi előírás, feltétel Előírás, feltétel teljesülése HBB/17/2015 Az Nyrt. 2013. évben készült teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációja, mely során elvégezték a gyáregység zajkibocsátásának műszeres vizsgálatát. A mérés alapján a telephely zajkibocsátása megfelel a zajterhelési határértékeknek. A hatásterületen további védendő létesítmény nem került kialakításra. A technológiában nem történt olyan változás, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolná. Az Nyrt. 2013. évben készült teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációja, mely során elvégezték a gyáregység zajkibocsátásának műszeres vizsgálatát. A mérés alapján a telephely zajkibocsátása megfelel a zajterhelési határértékeknek. A hatásterületen további védendő létesítmény nem került kialakításra. A technológiában nem történt olyan változás, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolná. Nincs előírás. HB/10- KTF/2016 HB/03- KTF/2017 A Főosztályra lakossági panaszt nyújtottak be a külterület 0376/18 hrsz. alatti telephelytől származó zavaró zajterhelés ellen. Ezek a zavaró hatások időnként az éjszakai megítélési időben is tapasztalható rövid idejű igenzavaró zajesemények. A főosztály munkatársa 2016. október 15-én tartott, de nem tapasztalt semmilyen zavaró zajterhelést. A Nyrt. képviselőjének tájékoztatása szerint esetenként előfordul olyan rendkívüli üzemállapot, amikor a cseppfolyós nitrogén és oxigén tartályokban túlnyomás keletkezik, melyt a rendszer automatikusan lefúvat. Ennek időtartama maximum fél perc. Az Nyrt. 2013. évben készült teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációja, mely során elvégezték a gyáregység zajkibocsátásának műszeres A főosztály munkatársai szabványos helyszíni műszeres vizsgálatot terveznek végezni 2016. 10. 26-án. A főosztály munkatársai szabványos helyszíni műszeres vizsgálatot végeztek 2016. 10. 25-én, 26-án és 12. 01-én. A mérések eredményei IMSYS Kft. 2018. november 6. 94/117

Ügyiratszám Környezetvédelmi előírás, feltétel Előírás, feltétel teljesülése vizsgálatát. A mérés alapján a telephely zajkibocsátása megfelel a zajterhelési határértékeknek. A Főosztályra lakossági panaszt nyújtottak be a külterület 0376/18 hrsz. alatti telephelytől származó zavaró zajterhelés ellen. A hatásterületen további védendő létesítmény nem került kialakításra. A technológiában nem történt olyan változás, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolná. alapján az üzem zajkibocsátása megfelelt az előírásoknak. 3.5.5. A telephely zajhatásával érintett terület lehatárolása A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet alapján a környezeti zajforrás hatásterületét a 6. szerinti méréssel, számítással kell meghatározni: a) előzetes vizsgálati eljárásban, b) környezeti hatásvizsgálati eljárásban, c) egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, d) környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban, e) az a)-d) pontokban felsorolt eljárásokat követő létesítési, használatbavételi, illetve forgalomba helyezési eljárásokban, vagy f) ha a környezetvédelmi hatóság előírja. A rendelet 6. (1) bekezdése alapján a tervezett létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 db-el kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 db-el alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 db, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 db, éjjel (6:00-22:00) 45 db. IMSYS Kft. 2018. november 6. 95/117

A fentiek értelmében hatásterületként a vizsgált létesítmény területéhez legközelebb eső zajtól védendő épületeket/ területeket vizsgáltuk. A zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján, az adott övezeti besorolás (Rendezési terv alapján) függvényében vettük figyelembe. A környezeti zajforrás hatásterületének megállapítása során beépítetlen területen a számítást, illetve a mérést másfél méteres magasságra végeztük el, beépített területen a számítást, illetve a mérést arra a magasságra, ahol a legnagyobb hatásterület mérhető, illetve számítható, és van zajtól védendő homlokzat. A környezeti zajforrás hatásterületének lehatárolását az üzemszerű állapot alapján, az éjjeli megítélési idő szerint vettük figyelembe, mivel ekkor kapjuk meg a legkedvezőtlenebb állapotot. A telephely zajkibocsátásából eredő zajterhelést, illetve az üzem zajszempontú hatásterületét az IMMI 2012 zaj- és levegőszennyezettség térképező szoftverrel határoztuk meg. A program a terjedési viszonyokat az MSZ ISO 9613-2. Akusztika. A hang csillapítása szabadtéri terjedés esetén. 2. rész: A számítás általános módszere. c. szabvány, illetve a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet szerint veszi figyelembe. A 47. táblázatban minden egyes irányra, illetve övezeti kategóriára meghatároztuk a hatásterület határának vonalát. 47. táblázat Irány/jele Zajterhelési határérték/ háttérterhelés éjjel Övezeti besorolás Zajtól védendő környezet/ terület Gazdasági terület Hatásterületi követelmény éjjel 1. (É) - 50/ - Ge nem igen 45 2. (Ny) - 50/ - Ge nem igen 45 3. (D) 3/1 50/ - Ge nem igen 45 3/2 -/ 40 Ge igen igen 40 4/1 50/ - Ge nem igen 45 4. (K) 4/2 50/ 40 Ge igen igen 40 4/3 40/ 37 Lf igen nem 37 A Richter Gedeon Nyrt. Biotechnológiai üzemére vonatkoztatva a Szabályozási terv, illetve az elvégzett számítások és mérések alapján az alábbi hatásterületi görbéket vettük figyelembe: 1. irány: A telephelytől É-i irányban található Ge jelű Egyéb ipari, gazdasági zóna irányában (zajtól nem védendő terület/épület, gazdasági terület) a 45 db(a) egyenértékű hatásterületi görbét vettük figyelembe. IMSYS Kft. 2018. november 6. 96/117

2. irány: A telephelytől Ny-i irányban található Ge jelű Egyéb ipari, gazdasági zóna irányában (zajtól nem védendő terület/épület, gazdasági terület) a 45 db(a) egyenértékű hatásterületi görbét vettük figyelembe. 3. irány: A telephelytől D-i irányban található Ge jelű Egyéb ipari, gazdasági zóna irányában (zajtól nem védendő terület/épület, gazdasági terület) a 45 db(a) egyenértékű hatásterületi görbét vettük figyelembe. A 0391/3 hrsz. alatt elhelyezkedő tanyaépület irányában (zajtól védendő terület/épület, a 40 db(a) egyenértékű hatásterületi görbét vettük figyelembe. A hatásterületi görbe a 0391/2 hrsz. alatti tanyaépületet nem érinti. 4. irány: A telephelytől K-i irányban található Ge jelű Egyéb ipari, gazdasági zóna irányában (zajtól nem védendő terület/épület, gazdasági terület) a 45 db(a) egyenértékű hatásterületi görbét vettük figyelembe. A Ge jelű Egyéb ipari, gazdasági zóna (0378/3,5 hrsz. alatt elhelyezkedő tanyaépületek) irányában (zajtól védendő terület/épület, gazdasági terület) a 40 db(a) egyenértékű hatásterületi görbét vettük figyelembe. A telephelytől K-i irányban található Lf jelű Falusias lakózóna területeket (zajtól védendő terület/épület, nem gazdasági terület) a 37 db(a) egyenértékű hatásterületi görbe nem érinti. A telephely hatásterületét a 3.5.5.1. sz. ábra mutatja be. 3.5.5.1. ábra A rendelkezésünkre bocsátott adatok, illetve az elvégzett mérések és számítások alapján a létesítmény zajvédelmi hatásterületén a 48. táblázatban szereplő zajtól védendő épületek/ területek helyezkednek el. IMSYS Kft. 2018. november 6. 97/117

48. táblázat Ingatlan helyrajzi száma Övezeti besorolás Közterület elnevezése/ megnevezés A védendő épület Építményjegyzék szerinti besorolása 0391/3 Ge - 1110 0378/3 Ge - 1110 0378/5 Ge - 1110 A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 7. -ának értelmében a tervezett létesítményhez kapcsolódó járműforgalom hatásterülete az a közlekedési/szállítási útvonalakkal szomszédos, zajtól védendő terület, amelyen a közlekedési/szállítási tevékenység legalább 3 db mértékű járulékos zajterhelésváltozást okoz. A hatásterület megállapításához a járulékos zajterhelést a szállítási útvonalak mentén az alaptevékenység megvalósítási helyszínétől legfeljebb 25 km távolságon belül kell vizsgálni. Az elvégzett számítások alapján a Richter Gedeon Nyrt. debreceni telephelyére irányuló célforgalom okozta zajszint-növekedés nem éri el a jogszabályban megfogalmazott követelményt, így a közlekedési tevékenység hatásterületét nem kell meghatározni. 3.5.6. Javasolt zajkibocsátási határértékek A telephelyre vonatkozó zajkibocsátási határértékeket a megadott zajterhelési határértékek, a zajtól védendő létesítmények övezeti besorolása, lakóterületek környezetében lévő a telephellyel azonos típusú környezeti zajforrások, illetve a hatásterület kiterjedése alapján lehet meghatározni. A 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet alapján a létesítményre vonatkozó zajkibocsátási határértékek az alábbi összefüggéssel számíthatók: L KH = L TH + K N db(a) ahol, L TH - a területi funkcióhoz tartózó zajterhelési határérték K N - az azonos jellegű környezeti zajforrások miatti korrekció A telephely, illetve a vizsgált területek környezetében hasonló jellegű zajforrások hatása észlelhető, azonban hatásterület átfedés nem alakul ki. Javasolt zajkibocsátási határértékek 1. irány: A létesítménytől É-ra lévő területek Zajkibocsátási határérték nem határozható meg, mivel az adott irányban zajtól védendő épület a telephely hatásterületén nem helyezkedik el. 2. irány: A létesítménytől Ny-ra lévő területek IMSYS Kft. 2018. november 6. 98/117

Zajkibocsátási határérték nem határozható meg, mivel az adott irányban zajtól védendő épület a telephely hatásterületén nem helyezkedik el. 3. irány: A létesítménytől D-re lévő területek A létesítménytől D-re lévő, Mt jelű Mezőgazdasági, tanyás zóna övezeti besorolású területen elhelyezkedő lakóépület (hrsz.: 0391/3) esetén: Területi funkció: Mt jelű Mezőgazdasági, tanyás zóna Zajterhelési határérték: L TH nappal / éjjel = 60/ 50* Figyelembe veendő létesítmények száma (N/É): 1/ 1 K N = 0/ 0 Zajkibocsátási határérték: L KH nappal, éjjel = 60/ 50 * A területi besorolásra vonatkozón a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete nem tartalmaz határértékeket. A terület jellege, továbbá a korábbi Felügyelőségi gyakorlat alapján a gazdasági területekre vonatkozó zajterhelési határértékeket javasoljuk figyelembe venni. 4 irány: A létesítménytől K-re lévő területek A létesítménytől K-i irányban Ge jelű Egyéb ipari, gazdasági zóna övezetű területek helyezkednek el. A területen ipari-gazdasági létesítmény jelenleg nem található. A Ge jelű területeken a telephely K-i telekhatárától 40-50m (hrsz.: 0378/3,5), illetve 260-300m-re tanyaépületek helyezkednek el. Területi funkció: Ge jelű Egyéb ipari, gazdasági zóna Zajterhelési határérték: L TH nappal / éjjel = 60/ 50 Figyelembe veendő létesítmények száma (N/É): 1/ 1 K N = 0/ 0 Zajkibocsátási határérték: L KH nappal, éjjel = 60/ 50 A gazdasági területen túl a Csalogány utca és a Tavasz utca menti Lf Falusias lakózóna övezetű lakóterületek találhatók. A legközelebbi zajtól védendő épület a telephely K-i telekhatárától 420m-re helyezkedik el. Területi funkció: Lf jelű Falusias lakózóna Zajterhelési határérték: L TH nappal / éjjel = 50/ 40 Figyelembe veendő létesítmények száma (N/É): 1/ 1 K N = 0/ 0 Zajkibocsátási határérték: L KH nappal, éjjel = 50/ 40 Megjegyzés: A környező területek zajszempontú területi besorolása, a zajterhelési határértékek, a létesítményre vonatkozó zajkibocsátási határérték előírása az illetékes hatóság feladata és jogköre. IMSYS Kft. 2018. november 6. 99/117

3.6. Élővilág 3.6.1. A felülvizsgált terület élővilága 3.6.1.1. A környék potenciális és mai növényzete A vizsgált terület a növényföldrajzi beosztás alapján az Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Tiszántúli flórajárásába (Crisicum) tartozik, a földrajzi kistájbeosztás szerint az Alföld nagytáj Hajdúság középtáj Hajdúhát kistáján fekszik. A kistáj nagy része deráziós formákkal tagolt löszplató. A talajvíz igen mélyen van (5-25 m), ennek következtében potenciális növényzetében a kevés lösztölgyes mellett inkább a pusztai cserjés és a löszpuszta uralkodhatott. A lefolyástalan vagy rossz lefolyású mélyedésekben szikes legelők vannak, amelyeket mocsarak, rétek tagoltak. Sok évszázada már, hogy a terület túlnyomó része mezőgazdasági művelés alatt áll, ún. agrársivatag, a természetes növényzet maradványai a lösznövényzet, a szikes rétek, mocsarak az utak menti mezsgyékre, kunhalmokra, a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan mélyedésekbe szorultak vissza. A kistáj természetes erdei eltűntek, a vízfolyások környékén, nedves mélyedésekben fűz- és nyárligetek, másutt faültetvények vannak. A löszflóra kiemelt fajai közül néhány még ma is megtalálható a löszgyepfragmentumokban, így pl. a macskahere (Phlomis tuberosa), hengeres peremizs (Inula germanica), pusztai gyújtoványfű (Linaria biebersteinii). 3.6.1.2. Védett területek az üzem környékén Az üzem területe nem áll sem helyi, sem országos védelem alatt. A legközelebbi országos jelentőségű védett terület a i Nagyerdő Természetvédelmi Terület (249/TT/92), amely északkelet felé, kb. 5 km-re található. A TT része a -hajdúböszörményi tölgyesek különleges természetmegőrzési területnek (HUHN20033). A Tócó-völgy különleges természetmegőrzési terület (HUHN20112) észak-északkeletre, kb. 7 km-re fekszik. Mindkét Natura2000-es terület a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak is tagja. A tervezési területhez legközelebb a Nemzeti Ökológiai Hálózat két magterülete fekszik, egyikük kb. 400 m-re délre, a másik terület kb. 1 km-re, északkeletre. A térség gazdag kunhalmokban, amelyek ex lege védettséget élveznek. Észak felé, kb. 120 m távolságban, az iparterületen elkerítve található a Görbe-halom megmaradt része, délre, kb. 120 m-re, az Ökológiai Hálózatba tartozó terület déli részén pedig a Köves-halom van. helyi jelentőségű védett területei a teleptől távolabb találhatók. IMSYS Kft. 2018. november 6. 100/117

A telephely környékének védett területei (forrás: http://web.okir.hu/sse/?group=tir) 3.6.1.3. Az üzem területének élővilága A telephely délnyugati ipari parkjában fekszik. Az ipari park területén korábban a téglagyár és anyagnyerőhelyei voltak, valamint egy részét katonai lő- és gyakorlótérként is használták. A Biotechnológiai üzem közvetlen környezetében északon és nyugaton szintén telepek, üzemek találhatók. Keleten a meglévő üzem területe újabb épülettel bővül, ez ma építkezési terület. Ettől keletre szántók húzódnak, délről fás-cserjés terület határolja. A déli részen, a Pharmapolis épületétől délre szintén szántók vannak. A telephely délkeleti oldalán gyomos szárazgyeppel szomszédos, amelynek egyik sarkában a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) nagyobb csoportja telepedett meg. A kb. 1,5 ha-os üzem területén ma természetes növényzet nem található. Az épületek környékén néhány éve gyepszőnyeg segítségével gyepesítettek, sok cserjét és fát ültettek. A parkosított részeket rendszeresen locsolják és műtrágyázzák. Fák főleg a kerítések mentén találhatók, leggyakoribb telepített fafaj a fehér és a rezgő nyár, valamint hibrid nyárak (Populus spp.), mellettük előfordul még közönséges nyír (Betula pendula), ezüsthárs (Tilia tomentosa), török mogyoró (Corylus colurna). A cserjék közül leggyakrabban a közönséges levendulát (Lavandula angustifolia) telepítik, de más, főként örökzöld fajok is megtalálhatók. A gyepet rendszeresen alacsonyra nyírják, a fűfajok mellett csak néhány kétszikű él az idősebb gyepekben, pl. pongyola pitypang (Taraxacum officinale), nagy útifű (Plantago major), fehér here (Trifolium repens). A gyepkezelésnek köszönhetően az inváziós parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) csak elvétve fordul elő. IMSYS Kft. 2018. november 6. 101/117

A telephez tartozó egyelőre még kerítéssel elválasztott Pharmapolis épületének tetején tetőkert található cserjékkel, illatos gyógy- és fűszernövényekkel. Hasonlót terveznek kialakítani az új épület tetején is, ami a szomszédos szántón épül. A telepített növényzet fejlődésével, a fák és cserjék növekedésével az állatvilág élettere is bővül. Az illatos, virágos cserjék sok méhet és lepkét vonzanak. A sűrű bokrok, fák a zavarást jól tűrő madárfajok számára búvóhelyet, táplálkozóhelyet, fészkelőhelyet nyújtanak. Gyakoribb, védett madárfajok: fekete rigó (Turdus merula), barázdabillegető (Motacilla alba), búbos pacsirta (Galerida cristata), házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) stb. Vízfelület ugyan nincs a telepen, de a Tócóval való összeköttetés (a csapadékvíz befogadója) lehetővé teszi, hogy vízisikló (Natrix natrix) és békafajok eljussanak a területre. A telepen esténként megfigyelhetők vadászó denevérek, pl. rőt koraidenevér (Nyctalus noctula). A hüllők, kétéltűek és denevérek minden faja védett hazánkban. A gyepekben mezei pocok (Microtus arvalis), a védett vakond (Talpa europaea) és a mezei hörcsög (Cricetus cricetus) járatai láthatók. A mezei hörcsög nem védett ugyan, de szerepel a 100/2012. (IX.28.) VM rendelet 3. mellékletében, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok között, irtását, gyérítését a rendelet szabályozza. [100/2012. (IX.28.) VM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról] 3.6.1.4. Az üzem területén problémát okozó növény- és állatfajok A növényfajok közül az inváziós gyomok, pl. a parlagfű okozhatnak problémát, de a gyepeket rendszeresen kaszálják, nyírják, így ezek sosem válnak tömegessé. A telepen élő állatok némelyike veszélyforrást is jelent. Az üzemépületek nagy üvegfelületeinek korábban sok madár nekirepült és elpusztult. Néhány éve az ablakokra ragadozómadár-sziluetteket tettek, ami jó döntésnek bizonyult, azóta megszűnt a madárpusztulás, az ábrák sikeresen tartják távol a madarakat. A telepen rendszeresen problémát okoznak a fémszerkezetekbe költöző darazsak, ezeket rendszeresen irtják. Ugyancsak gond a rágcsálók (egerek, patkányok) időnkénti elszaporodása, mérgek kihelyezésével irtják őket. A földben élő állatokat ultrahangos riasztóval próbálják távozásra bírni. 3.6.2. Az üzem működésének hatása az élővilágra Az üzem területén természetes, természetközeli élőhelyek nincsenek, az állatvilág fajai közül is az ember közelségét és a zavarást jól tűrő, gyakoribb fajok fordulnak elő. Védett növényfajt bejárásunkkor nem találtunk, előfordulásuk nem is várható. Védett állatfajok szép számmal előfordulnak, de az üzem tevékenysége nincs számottevő káros hatással közösségeikre. Az üzemben légszennyező pontforrások működnek, ezek nincsenek kimutatható hatással sem a telep, sem környékének élőhelyeire, élővilágára. A telep csapadékvizeinek befogadója a Tócó-patak. Az üzem szabályos működésénél a befogadót szennyezés nem érheti, havária esetén a megfelelő intézkedések betartásával a természeti károk minimalizálhatók. A parkosítás során ültetett fák és cserjék idővel megnőnek, így egyre több életlehetőséget nyújtanak az állatok, főleg a madarak számára. A gyepesítés és a cserjék növekedésével a szabad talajfelszín csökkenése rendszeres locsolással kombinálva akadályozza a porképződést, ami az üzem működése szempontjából is kedvező. IMSYS Kft. 2018. november 6. 102/117

A telepen a fényszennyezés okozhat zavart az éjszaka aktív állatok esetében. Az ipari parkban ez általános probléma. A fényszennyezést és az állatvilágot zavaró megvilágítást jól megválasztott lámpatestekkel és megfelelő típusú izzókkal csökkenteni lehet. 3.6.3. Javaslatok az élővilág védelmében A csupasz felszíneket ahova rövid távon nem terveznek épületeket minél előbb növényzettel kell fedni (ezt tervezik is). A hörcsög állományának csökkentésénél be kell tartani a 100/2010. (IX.28.) VM rendelet rendelkezéseit. A védett vakond állományának szabályozásánál az állatot elpusztítani nem szabad, az áttelepítéséhez zoológus szakember segítségét kell kérni. Egyéb, olyan védett állat megtelepedését, amely zavarja a telep működését, illetve fenntartását, jelenteni kell a Hortobágyi NP Igazgatóságnak vagy az illetékes természetvédelmi hatóságnak, akik segítenek az állatok áttelepítésében. Amennyiben szükséges fák és cserjék kivágása, azt csak a madarak fészkelési időszakán kívül, augusztus 15. és február 1. között szabad elvégezni. IMSYS Kft. 2018. november 6. 103/117

4. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK 4.1. Korábbi rendkívüli események A telephelyen sem a zöldmezős beruházás során, sem a tevékenység megkezdése óta nem következett be rendkívüli esemény. 4.2. Felkészülés rendkívüli eseményekre és üzemzavarokra A Richter Gedeon Nyrt. debreceni telephelyére vonatkozó jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervvel rendelkezik. A kárelhárítási terv az alábbi potenciális szennyező forrásokat azonosítja a telephelyen: - az üzem biológiai veszélye; - vegyi anyagok szállítása, tárolása, használata; - fűtőolaj átfejtése, tárolása; - keletkező szennyvizek, illetve azok kezelése, elvezetése; - csapadékvíz elvezető rendszerbe került szennyeződés elleni védelem; - keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, mozgatása. Üzem biológiai veszélye A gyártás során rendkívüli szennyeződés csak műszaki hiba, vagy emberi tévedés, mulasztás miatt történhet. Üzemszerűen bioveszélyes anyag nem kerülhet ki, mert minden kimenő anyag autoklávozásra, kémiai inaktiválásra kerül, vagy lezárt, nem visszanyitható, konténerben égetésre küldik. Biológiailag aktív töltet csak sérülés, baleset esetén kerülhet a szabadba. Az 5 m 3 -es fermentorból az Alfa Laval BTPX 714 szeparátorra kerül a szennyvíz, amely két részre választja azt, egy sűrű és egy vizes részre. A sűrű halmazállapotú anyag nem kerül csatornába, veszélyes hulladékként kerül elszállításra. A hígabb szennyvizet pedig hőkezelést követően engedik a hulladékvíz kezelő rendszerre. A gyártóüzem épületéből csak inaktivált szennyvíz kerülhet ki. Túl ezen, a felhasznált mikroorganizmusok kinti környezetben életképtelenek, túlélésük nem lehetséges. Vegyi anyagok szállítása, tárolása, használata A felhasznált anyagok halmazállapotuk szerint szilárd, folyadék és gáz halmazállapotúak lehetnek. Közülük a vízminőségre potenciális veszélyforrást jellemzően a folyadék halmazállapotúak jelentenek. A száraz felületre kiszóródott szilárd anyagot mechanikus úton el kell távolítani, majd tároló edénybe helyezni. Amennyiben a veszélyes anyag nedves felületen szóródott ki, vagy a szabad téren csapadékos időjárás esetén a szilárd szennyezőanyag csatornába való bemosódását meg kell akadályozni a szennyező anyag, valamint a csatornaszem megfelelő felitató anyagokkal (homok, SORB* vagy egyéb felitató anyag) való körbekerítésével. A kiszóródott szennyeződés eltávolítására vizet használni tilos. A felhasznált folyékony veszélyes anyagok a szállítási útvonalak mentén, a tárolás, vagy felhasználás helyein kerülhetnek a környezetbe vízszennyezést okozva. IMSYS Kft. 2018. november 6. 104/117

A kifolyt, kiömlött, elszivárgott folyékony halmazállapotú veszélyes anyag szétterülését, elfolyását a jellegének megfelelő felitató anyaggal való körbekerítéssel, valamint a csatornaszemek körbekerítésével kell megakadályozni (pl. homok, SORB* vagy egyéb felitató anyag). Szükség esetén a csatornaszemet gumilappal (vagy egyéb, megfelelő módon) kell lefedni. A telephelyen nagyobb mennyiségű veszélyes anyag tárolása az üzem pincéjében kialakított veszélyes anyag tárolóban történik. A raktár megfelelő burkolattal ellátott, padlóösszefolyó és víznyelő nem található a raktárban. A belső helyiségben tartályos tárolás lett kialakítva, a külső helyiségben kisebb-nagyobb kiszerelésű veszélyes anyagok tárolása történik. Mind a két helyen kármentők találhatóak a veszélyes anyag elfolyásának a felfogására. Az itt kiömlő, kifolyó veszélyes anyag a kármentőben marad, ahonnan szivattyúval lehet kiemelni, így csatornába jutása nem valószínű. Kis mennyiségű veszélyes anyag felhasználására (labor, karbantartás, hulladékvíz semlegesítés) kerül sor a telephelyen. Műszaki hiba, vagy emberi mulasztás, tévedés során kerülhet a környezetbe veszélyes anyag. Az esetlegesen kikerülő veszélyes anyag lokalizálását a fent ismertetett módon kell elvégezni. Gázolaj átfejtés, tárolás A gázolajat közúton tartálykocsi szállítja be a telephelyre, a lefejtés és tárolás zárt rendszerben, gázingás eljárással történik. A gázolajat földalatti betoncsatornában elhelyezett szigetelt és kísérő fűtéssel ellátott acélcsövön keresztül vezetik a kazánházba. Műszaki hiba, vagy emberi mulasztás, tévedés során kerülhet a környezetbe gázolaj. Amennyiben a szilárd burkolatra kerül a gázolaj, annak szétterülését, elfolyását a megfelelő felitató anyaggal való körbekerítéssel kell megakadályozni. A felitatott gázolajat zárható edénybe kell összegyűjteni és veszélyes hulladékként kell tárolni elszállításáig. Keletkező szennyvizek elvezetése, kezelése A hulladékvizek a hűtőgépházba telepített ellenőrző, puffer tartályban gyűlnek össze. A hulladékvíz ezekben a tartályokban ellenőrizhető, szükség szerint közömbösíthető a közcsatornába vezetés előtt. Amennyiben a szennyvíz minősége nem megfelelő, akkor a GyT- 4 tartályba kerül, nem engedik csatornára. A vegyszeradagolók meghibásodása esetén a kezelő adagolja a szükséges mennyiségű semlegesítő szert. Az elfolyó szennyvíz ph értéke ilyenkor sem lépheti túl a megengedett ph 6,5-10,0 intervallumot, hőmérséklete a 45 C-ot. Csapadékvíz elvezető rendszerbe került szennyeződés elleni védelem A csapadékvíz csatorna zárt rendszerű, szennyeződése akkor fordulhat elő, ha elcsöpögő, kifolyó olaj, vagy egyéb szennyező anyag jut a csatornába, vagy oda az eső bemossa. Annak érdekében, hogy a csapadékcsatornába került szennyezés ne jusson ki a telephelyről, a beépített Sepurator iszapfogó és olajleválasztót a kezelési, karbantartási utasítás szerint ellenőrizni, tisztítani kell. Keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, mozgatása Az egyes veszélyes hulladékokat a keletkezési helyről vagy az átmeneti veszélyes hulladék gyűjtőhelyekről az üzemi gyűjtőhelyre viszik az anyag tulajdonságának megfelelő gyűjtőedényben. Az üzemi gyűjtőhelyre beszállított veszélyes hulladékokat fajtánként IMSYS Kft. 2018. november 6. 105/117

elkülönítve, felirattal (hulladék megnevezés, HAK kód) ellátott tároló edényzetekben tárolják, legfeljebb 1 évig. Az elkülönített tárolás biztosítja, hogy elfolyás esetén sem keveredhetnek az egymással esetleg reakcióba lépő anyagok. A gyűjtőedények alatt kármentő van elhelyezve. Káresemény bekövetkezésekor az elfolyó szennyező anyagok a kármentőbe kerülnek, melyből azt el kell távolítani. Nagy mennyiségű elfolyás esetén a helység padozata szennyeződhet, de talaj- vagy csatornaszennyezés bekövetkezési valószínűsége kizárható, mivel a gyűjtőhely kármenővel is el van látva. Az előbbiekhez megjegyezzük, hogy a tároló helyiségek lefolyó és víznyelő nélkül készültek, vagyis ezáltal a csatornába hulladék, szennyezés nem kerülhet. Az üzemi kárelhárítási tervben részletezett lokalizációs anyagok, eszközök tárolóhelye az üzemi gyűjtőhelyen került kijelölésre. Lokalizációs és kárelhárítási zónák, beavatkozási pontok - Fűtőolaj tároló - Veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely - Hulladékvíz kezelő rendszer - Keletkező szennyvíz elvezetés - Olaj és iszapfogó berendezés A Richter Gedeon Nyrt. a rendkívüli események kezelésére felkészült. Minden szervezeti egységnél az erre kijelölt helyen elhelyezésre kerültek az esetlegesen kikerülő szennyezőanyagok terjedését megakadályozó lokalizációs eszközök és anyagok. Ezen eszközök és anyagok megfelelő számban és mennyiségben való rendelkezésre állásáért a szervezeti egységek vezetői a felelősek. A lokalizációs anyagok és eszközök tárolási helyét, a riasztás módját, valamint a lokalizációs munkák technológiai utasításait minden dolgozóval ismertetik. A Richter Gedeon Nyrt. a rendkívüli események bekövetkezésének megelőzésére különös figyelmet fordít, ennek érdekében az üzemen belül komplex figyelőhálózatot tart fent. IMSYS Kft. 2018. november 6. 106/117

5. A LEGJOBB ELÉRHETŐ TECHNIKA 5.1. A BAT meghatározása 5.1.1. BAT az elérhető legjobb technika A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény az elérhető legjobb technika fogalmát az alábbiak szerinti adja meg: 4.. 28) az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében: - legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében; - az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e, és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető; - a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik, és működését megszüntetik, a környezet helyreállítását végzik. 5.1.2. A BAT kritériumai A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 9. számú melléklete az alábbi szempontokat adja az elérhető legjobb technika meghatározásához: Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a következő szempontokat, az intézkedés valószínű költségeit és előnyeit, továbbá az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit is: 1. kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása, 2. kevésbé veszélyes anyagok használata, 3. a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok újrahasználatának és a hulladékok újrafeldolgozásának elősegítése, 4. alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben, 5. a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások, 6. a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége, 7. az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai, 8. az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő, 9. a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és a folyamat energiahatékonysága, 10. annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék, IMSYS Kft. 2018. november 6. 107/117

11. annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását, 12. a magyar környezetvédelmi háttérintézmény vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról és a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai. 5.2. BAT szerinti értékelés A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Integrált Szennyezés-megelőzési és Környezetegészségügyi Főosztálya által készített Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához a gyógyszer-alapanyagok gyártása terén című dokumentum a klasszikus gyógyszergyártásról szól (kémiai fizikai műveletek), ezért a telephelyen folytatott tevékenység (biotechnológia) értékelésére alapvetően nem alkalmazható. Ezért az alkalmazott technológia BAT szerinti értékelését a hatályos környezetvédelmi jogszabályok követelményei alapján végeztük el. A létesítményben géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) zárt rendszerű felhasználása történik gyógyszerhatóanyag gyártás céljából. A gyártás során létrehozott termék/hatóanyag nem tartalmaz géntechnológiával módosított szervezetet. A környezeti elemenkénti értékelést a következő táblázat tartalmazza. Ezen túlmenően az egyes szakterületeknél megvizsgálásra került az egységes környezethasználati engedélyben szereplő előírások teljesítése is, mely többek között BAT követelményt is tartalmaz. Így ezen követelményeknek való megfelelést a vonatkozó szakterületi fejezeteknél mutatjuk be. BAT követelmény Légszennyező anyag kibocsátás csökkentés/megelőzés Szerves oldószer kibocsátás minimalizálás Bűzkibocsátás minimalizálása Kibocsátások környezetre gyakorolt kockázatának megelőzése Levegőtisztaság-védelem 49. táblázat Követelménynek való megfelelés módja A telephelyen üzemelő kazánokban normál üzemállapotban földgáz tüzelőanyagot használnak fel (olajtüzelés csak tartalék). A pontforrásokhoz tartozó berendezéseket rendszeresen karbantartják és elvégeztetik a kazánok tüzeléstechnikai vizsgálatát. A pontforrások kibocsátását akkreditált szervezet által végeztetik el. Az alkalmazott technológia alapvetően minimális szerves oldószer felhasználás igényű. Szerves oldószer (etanol) vizes oldatban (20 %-os oldat) történő felhasználása zárt rendszerben történik. A technológia üzemelése során a bűzkibocsátás nem jellemző. Esetleges bűzhatást okozó magas szerves anyag tartalmú biomassza kezelése és tárolása zárt rendszerben történik. Talaj- és felszín alatti víz Gázolaj tárolására szolgáló földalatti tartályok megfelelő műszaki védelemmel vannak ellátva. IMSYS Kft. 2018. november 6. 108/117

BAT követelmény Kibocsátások környezetre gyakorolt kockázatának megelőzése Hulladékok környezet veszélyeztetését kizáró gyűjtése, tárolása A lakosság zavarásának minimalizálása A zajkibocsátás minimalizálása Zajcsökkentési megoldások alkalmazása a zajterhelés csökkentéséhez A technológiai berendezések és a kivitelezett zajcsökkentési megoldások hatásosságának folyamatos fenntartása. Felszíni vízvédelem Hulladékgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem Követelménynek való megfelelés módja Gázingás lefejtési eljárást alkalmaznak. Anyagtárolás és mozgatás szilárd burkolattal ellátott területeken történik. A keletkezett kommunális és tisztított technológia szennyvíz a debreceni szennyvíztisztító telepen tisztításra kerül. Az elvezetésre kerülő csapadékvíz esetleges szennyezésének elkerülése érdekében a csapadékvíz elvezetése olajés iszapfogó műtárgyon keresztül történik. Biológiailag aktív területekről származó, inaktivált, magas szerves anyag tartalmú szennyvizeket kezelik. A keletkező hulladékok gyűjtése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő történik. A hulladék üzemi gyűjtőhelyet a jóváhagyott üzemeltetési szabályzatnak megfelelően működtetik. A létesítmény a zajtól védendő falusias, kertvárosias lakóterületektől jelentős távolságban helyezkedik el. A telephelyen zajkibocsátás szempontjából korszerű berendezéseket, gépeket, zajcsökkentési megoldásokat használnak. A rendszeresen végrehajtott karbantartások a zajkibocsátás szinten tartását is szolgálják. Mivel a GMO tevékenység önmagában is csúcstechnikát képvisel, és a GMO engedélyezés és szabályozás miatt többszörösen túl van biztosítva minden kibocsátás. Az értékelés eredménye alapján megállapítható, hogy a technológia megfelel a biotechnológiában elérhető legjobb technikának. IMSYS Kft. 2018. november 6. 109/117

6. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK 6.1. A környezetre gyakorolt hatás értékelése A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 11/47/2008. iktatószámon kiadott egységes környezethasználati engedély (illetve annak módosításaiban rögzített) előírásainak teljesülését minden szakterületnél (3. fejezet) külön vizsgáltuk és részletesen bemutattuk. Összefoglalóan megállapítható, hogy az engedélyben szereplő előírásokat a Richter Gedeon Nyrt. teljesítette, illetve folyamatosan teljesíti. A következő fejezetekben a felülvizsgálat főbb megállapításait foglaljuk össze szakterületenként. 6.1.1. Levegő A telephelyen az egységes környezethasználati engedély alapján 3 bejelentés köteles technológiát üzemeltetnek, melyekhez összesen 7 pontforrás tartozik. Az 1/Hőenergia termelés technológiához tartozó berendezések (3 db gőzkazán és 3 db forróvíz kazán) technológiai gőzt szolgáltatnak, továbbá ellátják a telephely fűtés és melegvíz szolgáltatását is. A kazánok alapvetően földgáz üzeműek, azonban a gázellátás terén esetlegesen fellépő anomáliák miatt a gőzkazánok és egy forróvízkazán gázolajjal is üzemeltethetők. Mivel a 3 db gőzkazán és egy db forróvíz kazán elvileg folyékony tüzelőanyaggal is üzemeltethető a Richter Gedeon Nyrt. (2013-ban a 3 db gőzkazánra és 2015-ben az 1 db forróvíz kazánra vonatkozóan) elkészítette a LAL változásjelentést és benyújtotta a hatóság részére. Az egyértelmű kezelhetőség érdekében az olajtüzelési mód új technológiaként került bejelentésre, 3/Hőenergia termelés olajtüzeléssel. A telephely működéséhez szükséges villamos energiát áramkimaradás esetén a 2/Tartalék áramforrások technológiához tartozó 2 db aggregátorral előállított biztonsági áramforrás szolgáltatja. A fentiek alapján levegőtisztaság-védelmi szempontból a telephelyen jelenleg az alábbi technológiákat üzemeltetik: 1 / Hőenergia termelés Kapcsolódó pontforrás: P1, P2, P3, P4, P8, P9 2 / Tartalék áramforrások Kapcsolódó pontforrás: P7 3 / Hőenergia termelés olajtüzeléssel Kapcsolódó pontforrás: P1, P2, P9, P8 A telephely környezetének levegőminőségi állapotát az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) adatai alapján határoztuk meg. A pontforrások kibocsátási adatait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Levegőszennyezés Vizsgálólaboratóriumának vizsgálati jelentései alapján adtuk meg, a jelentések alapján látható, hogy határérték túllépés egyik pontforrás esetében sem történt. A hatásterület lehatárolása a 306/2010. (II.14.) Korm. rendelet előírásai alapján történt, Legnagyobb hatásterület mind gáztüzelés, mind olajtüzelés esetén a P8 pontforrás esetében adódott (361 m és 404 m), azonban a kis kibocsátási koncentrációk miatt minden pontforrásnál csak a C) meghatározási mód alapján lehetett hatásterület lehatárolni. A számítást úgy is IMSYS Kft. 2018. november 6. 110/117

elvégeztük, hogy az egyes tüzelési módok esetében minden kibocsátó forrást egy pontba vontunk össze, egyidejű működést feltételezve, az így kapott egyesített fiktív pontforrás hatásterülete (szintén csak a C) meghatározási mód szerint) 592 m-esnek adódott. A gyár kibocsátásain túlmenően vizsgáltuk a kapcsolódó tevékenységek levegőterhelő hatását is, mely jelen esetben a közúti szállítás esetében volt értelmezhető. A tevékenységhez kapcsolódó forgalmi adatokat az üzemeltető bocsátotta rendelkezésre. A felülvizsgálat főbb megállapításai: - Az alkalmazott technológia kibocsátásai megfelelnek a Magyarországon és az Európai Unióban egységesen előírt szigorú kibocsátási határértékeknek. - A létesítmény a környező lakott területek levegőminőségét jelentősen nem befolyásolja. - Esetleges havária események (tűz, robbanás) rövid idejű levegőterhelő hatása lokálisan jelentkezik, lakott területeket nem érint, környezeti hatásai az előírt üzembiztonsági, munkabiztonsági előírások betartása esetén minimalizálhatók. - A szállítási útvonalak mentén az üzemhez kapcsolódó járulékos közúti forgalom nem okoz jelentős mértékű levegőminőség változást. 6.1.2. Víz, szennyvíz A telephely vízigényét (szociális, technológiai jellegű, tüzivíz) a i Vízmű Zrt. által üzemeltetett közműhálózatról biztosítják. A Richter Gedeon Nyrt. a szükséges locsolóvíz biztosítására 2 db öntöző kutat üzemeltet a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35900/3629-11/2016. Ált. számú engedélye alapján. A technológiai folyamatokhoz ivóvízből előállított különleges minőségű vizekre van szükség. Vízfogyasztással jár a laboratóriumi folyamatokban végzett tevékenység, valamint a különböző készülékek, laboreszközök mosogatása. Jelentősebb vízigényű a technológiai területet ellátó klímaberendezés, melynek levegőjét télen gőz felhasználással nedvesítik. Ivóvíz minőségű víz felhasználással jár továbbá a kazánház üzemeltetése (regenerálás, iszapolás), az épület takarítása, a hűtőtornyok permetvízrendszerénél az elpárolgott vízmennyiség pótlása, valamint nyáron a füves területek locsolása (két fúrt kút vízmennyiségén felül). A telephelyen kommunális szennyvíz a szociális célú vízfelhasználásból (irodák, öltözők, egyéb kiszolgáló létesítmények); technológiai szennyvíz az Energiaközpontban (kazánház, hűtőtorony) végzett tevékenységek során, a gyártástechnológiai folyamatokban, valamint a biológiailag aktív és nem aktív területeken keletkezik. A technológiai szennyvizet szennyvízkezelő létesítményben kezelik. A tisztított szennyvíz minőségét jóváhagyott önellenőrzési terv keretében vizsgálják. A vizsgálati eredmények alapján a telephelyről elfolyó szennyvíz minősége megfelel a vonatkozó előírásoknak. A telephelyen keletkező kommunális és tisztított technológiai szennyvizet az SZ-1-0 jelű bekötőcsatorna a 0376/5 hrsz-ú út keleti oldalán üzemelő gravitációs közüzemi szennyvízcsatornába (a debreceni közüzemi szennyvízhálózatra) vezeti. A városi csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizet a i Vízmű Zrt. által üzemeltetett, város dél-nyugati részén lévő szennyvíztisztító telep fogadja. A telephelyen keletkező tiszta csapadékvizet a SEPURATOR-3.0 EH MOA 20-20-2 típusú iszap és olajfogó műtárgyon keresztül a TCS-1-0 jelű bekötőcsatorna a 0376/5 hrsz-ú út déli IMSYS Kft. 2018. november 6. 111/117

oldalán üzemelő zárt csatornába vezeti. A telephelyen keletkező tiszta csapadékvizet a TCS- 2-0 jelű bekötőcsatorna a 0376/3 hrsz-ú út déli oldalán üzemelő zárt csatornába vezeti. A csapadékvíz ezt követően a városi csapadékvíz csatornán keresztül a telephelytől keletre, ~1 600 m-re lévő Tócó patakba kerül. 6.1.3. Hulladék A telephelyen veszélyes és nem veszélyes hulladékok, ill. kommunális hulladékok keletkeznek. Ezen hulladékok gyűjtését, tárolását, kezelőnek történő átadását a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően végzik. A hulladék üzemi gyűjtőhelyet (Hulladékudvar) a környezetvédelmi hatóság HB/10-KTF/03225-6/2016. ügyiratszámú határozatával jóváhagyott működési szabályzatnak megfelelően üzemeltetik. A keletkező hulladékokról a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII.11.) Korm. rendelet értelmében naprakész nyilvántartást vezetnek és a tárgyévet követő év március 1. napjáig adatot szolgáltatnak. A tevékenysége során keletkező hulladékokat azok anyagi minőségének megfelelő gyűjtőedényzetben gyűjtik, továbbá a hulladékok gyűjtésére kialakított üzemi gyűjtőhely műszaki felépítése megfelel a 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet 2. számú melléklet előírásainak. Az előbbiek figyelembevételével a hulladék általi környezetveszélyeztetés kizárható. 6.1.4. Talaj- és felszín alatti víz A Richter Gedeon Nyrt. debreceni gyárára vonatkozó 11/47/2008. számú egységes környezethasználati engedély 3.4.16. pontjában a Felügyelőség a felszín alatti vízre és a földtani közegre gyakorolt hatások megfigyelésére talajvízfigyelő kutakból álló monitoring rendszer kiépítését írta elő. A kiépített kutak üzemeltetésével a Richter Gedeon Nyrt. az IMSYS Kft-t bízta meg. A mintavételezés a 8619/2/2011 ikt. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben, majd a 35900/3629-11/2016 Ált. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben előírtaknak megfelelően évente egyszer történik és az eredményeket 60 napon belül a Monitoring információs rendszer, környezethasználati monitoring megnevezésű adatlapon (FAVI-MIR-K) benyújtják a felügyelőségre. A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a Richter Gedeon Nyrt. által a telephelyen folytatott tevékenység során a felülvizsgálat idejéig talaj- és felszín alatti vízszennyezés nem következett be. 6.1.5. Zaj és rezgés A telephelyen folytatott tevékenység jellegéből adódóan a telephely környezeti zajkibocsátását elsődlegesen az Energiaközpont szabadban elhelyezett zajforrásai (hűtőtornyok), másodlagosan a Kazánház és az Energiaközpont szellőztetését biztosító ventilátorok határozzák meg. A Kazánház domináns zajforrása a vészszellőztető ventilátorok. Ezen berendezések működése azonban nem az üzemszerű működés része (csak havária, illetve tűz esetén működnek), így a vészszellőztető ventilátorok zajkibocsátását nem vesszük figyelembe. IMSYS Kft. 2018. november 6. 112/117

A Gyártó üzemi épület szellőztetését biztosító légkezelő berendezések szellőző gépteremben helyezkednek el, azok illetve a tetőszinten elhelyezkedő elszívó ventilátorok és kifúvókürtők a környezeti zajkibocsátás szempontjából nem dominánsak, a telephely kibocsátását érdemben nem befolyásolják. A telephely zajkibocsátását 2018.09.13-án vizsgáltuk, a mérések alatt az üzemben a szokásos üzemállapot volt. A mérési eredmények alapján a Biotechnológiai üzem zajkibocsátása a vonatkozó zajvédelmi előírásoknak megfelel. 6.1.6. Élővilág Az üzem működésének hatása a vizsgált terület és környékének élővilágára nem jelentős. A javasolt tennivalók és korlátozások betartásával az élővilág sérülésének esélye minimalizálható. IMSYS Kft. 2018. november 6. 113/117

6.2. Hatás-előrejelzések összevetése a bekövetkezett hatásokkal A felülvizsgálat során az IMSYS Kft. által 2008 májusában készített Környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély iránti kérelem című dokumentációban szakterületenként tárgyalt hatás-előrejelzéseket összevetettük a bekövetkezett hatásokkal. A megállapításokat a következő fejezetekben foglaltuk össze. 6.2.1. Levegő Az alkalmazott technológia hatásvizsgálatának készítésekor a tervezett pontforrások esetében (tüzelőberendezések), pontos kibocsátási adatok hiányában konzervatív megközelítést alkalmazva határértékkel végeztük el a terjedésszámításokat. A megvalósult állapot esetében ahogyan az a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Levegőszennyezés Vizsgálólaboratóriumának vizsgálati jelentései alapján látható a határértéknél jóval kedvezőbb kibocsátási adatokkal üzemelnek napjaink korszerű tüzelőberendezései. A tényleges kibocsátási adatok kedvezőbb volta miatt a levegőminőségre gyakorolt hatás is csekélyebb a hatásvizsgálatban becsültnél. A hatásvizsgálati dokumentációban bemutatott pontforrások közül a P5 és P6 pontforrás létesítése nem történt meg. Ezek helyett a P8 és P9 pontforrásokat létesítették. 6.2.2. Víz, szennyvíz A hatásvizsgálatban közölt várható évi vízfogyasztást, illetve keletkező szennyvíz mennyiséget a tényleges vízfelhasználás még nem éri el. Ezek alapján a kommunális és tisztított szennyvizet befogadó városi szennyvíztisztító terhelése is alacsonyabb az előirányzotthoz képest. Az iszap és olajfogó műtárgy rendszeres karbantartásával, a technológiai előírások betartásával, a csatornahálózat rendszeres tisztításával a telephelyen összegyűjtött csapadékvíz elvezetés a Tócó patak vízminőségét nem veszélyezteti. Az előrejelzéssel megegyezően a felülvizsgálat megállapítása, hogy a telephelyen keletkező kommunális és technológiai szennyvíz, valamint csapadékvíz elvezetés közvetlen hatásterülete jellemzően a telephely területére korlátozódik. 6.2.3. Hulladék A hatásvizsgálatban előrejelzett képződő hulladékok összetételében és mennyiségében a 2017. évi adatokhoz viszonyítva eltérés mutatkozik, vagyis kevesebb termelési hulladék keletkezik, mint amit előzetesen megbecsültek. Az előbbiek mindenféleképpen pozitívnak számítanak. A keletkező hulladékok döntő része égetésre kerül. Hulladékgazdálkodási szempontból közvetlen hatásterületként továbbra is a telephely azonosítható. A keletkező hulladékokat az adott hulladék kezelésére megfelelő engedéllyel rendelkező szakcégnek adják át. Az átadott hulladékok esetében a hulladékkezelő létesítmények területe (telephelye) jelenik meg közvetett hatásterületként. IMSYS Kft. 2018. november 6. 114/117

6.2.4. Talaj és felszín alatti víz Az előrejelzések alapján a létesítménynek sem a létesítés, sem a magvalósulást követő időszakában felszín alatti közegbe történő szennyező anyag kibocsátása nincs, melyből kifolyólag talajra, felszín alatti vizekre nincs káros hatással. Ezen előrejelzéseket összevetve a bekövetkező hatásokkal megállapítható, hogy a vizsgált időszakra vonatkozóan nincs eltérés, a gyárnak nincs káros hatása a felszín alatti közegekre. 6.2.5. Zaj és rezgés A Felügyelőség által kiadott, 11/47/2008. iktatószámú egységes környezethasználati engedély 3.2. pontjában meghatározott védendő épületekre vonatkoztatva, az elvégzett mérések és számítások alapján üzemszerű körülmények között a telephely zajkibocsátása megfelel az előírásoknak. A 2013-ban készült IPPC felülvizsgálat óta nem történt olyan beruházás, mely a Biotechnológiai Üzem zajkibocsátását befolyásolta volna. 6.2.6. Élővilág Az üzem területén és közvetlen környékén természetes, természetközeli élőhelyek nem találhatók. A telep parkosított, a növényzettel fedett terület nagysága folyamatosan gyarapodik, a fás, cserjés részek aránya nő. Az üzem parkja zavarástűrő, védett állatfajoknak is megfelelő élőhelyet biztosít. IMSYS Kft. 2018. november 6. 115/117

6.3. Javasolt intézkedések 6.3.1. Levegő A telephelyen a bejelentés köteles pontforrások üzemelése során kibocsátott légszennyező anyagok koncentrációja a vizsgálati eredmények alapján jóval határérték alattiak, így a kibocsátások csökkentésére vonatkozó intézkedések nem szükségesek. A pontforrások kibocsátásának vizsgálatát az előírt gyakorisággal szükséges elvégezni. A pontforrásokhoz tartozó berendezések karbantartását, tüzeléstechnikai vizsgálatát rendszeresen el kell végezni, melyekről a nyilvántartást továbbra is javasolt vezetni. 6.3.2. Víz, szennyvíz A közcsatornába bocsátott szennyvíz minősége az önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok alapján megfelel a vonatkozó előírásoknak, így a szennyvíz minőségének javítására vonatkozó intézkedések nem szükségesek. A kibocsátott szennyvíz minőségének ellenőrzését a jóváhagyott önellenőrzési terv szerint javasolt folytatni. A telephelyről elfolyó csapadékvizet befogadó Tócó-patak védelme érdekében a SEPURATOR-3.0 EH MOA 20-20-2 típusú iszap és olajfogó műtárgy megfelelő működését javasolt rendszeresen ellenőrizni és a kezelési utasítás szerint előírt karbantartásokat, tisztíttatásokat az abban meghatározott gyakorisággal, illetve szükség esetén el kell végezni. 6.3.3. Hulladék A telephelyen keletkező hulladékok gyűjtése, telephelyről történő kiszállítása szabályozott módon történik, ezért ehhez kapcsolódóan jelenleg intézkedés elvégzése nem szükséges. 6.3.4. Talaj és felszín alatti víz A talaj és felszín alatti víz védelme érdekében a talajvízfigyelő monitoring tevékenység folytatása továbbra is javasolt. 6.3.5. Zaj és rezgés Az Imsys Kft. 2018-as mérései alapján a Biotechnológiai üzem zajkibocsátása a vonatkozó zajvédelmi előírásoknak megfelel, zajcsökkentési intézkedésre nincs szükség. 6.3.6. Élővilág A 3.6.3. fejezetben javasolt intézkedésekkel az élővilágra gyakorolt káros hatások csökkenthetők. Amennyiben az üzemelés során természeti értékhez kapcsolódóan probléma merül fel, a területen illetékes természetvédelmi kezelő és természetvédelmi hatóság közreműködésével kell azt megoldani. IMSYS Kft. 2018. november 6. 116/117

7. CSATOLT MELLÉKLETEK Általános 1.1.1.melléklet: Szakértői engedélyek másolata 1.2.1. melléklet: Cégkivonat 1.3.1. melléklet: A telephely átnézeti helyszínrajza 2.1.1. melléklet: A telephely részletes helyszínrajza Levegő 3.1.1. melléklet: Pontforrások elhelyezkedése 3.1.2. melléklet: A közlekedés és szállítás útvonalak, mint vonalforrás hatástávolsága 3.1.3. melléklet: A helyhez kötött légszennyező pontforrások hatástávolsága Víz, szennyvíz 3.2.1. melléklet: A telephely vízhálózata, szennyvízhálózata, csapadékvíz elvezetése Talaj és felszín alatti víz 3.4.1. melléklet: Átnézeti térkép 3.4.2. melléklet: Talajvízfigyelő monitoring kutak elhelyezkedése 3.4.3. melléklet: Talajvízfigyelő monitoring rendszer - vizsgálati eredmények IMSYS Kft. 2018. november 6. 117/117

1.1.1. melléklet Szakértői engedélyek másolata

1.3.1. melléklet A telephely átnézeti helyszínrajza

2.1.1. melléklet A telephely részletes helyszínrajza

3.1.1. melléklet Pontforrások elhelyezkedése

3.1.2. melléklet A közlekedés és szállítás útvonalak, mint vonalforrás hatástávolsága

3.1.2. melléklet: a közlekedés és szállítás útvonalak mint vonalforrás hatástávolsága 1. ábra 2. ábra

3. ábra 4. ábra

3.1.3. melléklet A helyhez kötött légszennyező pontforrások hatástávolsága

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P1_földgáz 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 6 m Véggázok kilépési térfogatárama: 1014 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.283 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 120 C ===> 393.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szén-monoxid, CO 1 órás határérték: 10000 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 381 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 3 g/h ===> 0.833 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 27.2 kw 12.1 m 0.355 µg/m3 70 m 1000 µg/m3 nem határozható meg 1924 µg/m3 nem határozható meg 0.284 µg/m3 112 m 0.222 µg/m3 0.131 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.3035 100 0.3075 150 0.2099 200 0.1475 250 0.1091 300 0.0841 350 0.0671 400 0.0549 450 0.0459

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P1_földgáz 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 6 m Véggázok kilépési térfogatárama: 1014 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.283 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 120 C ===> 393.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Nitrogén-oxidok, NOx mint NO2 1 órás határérték: 200 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 27.1 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 100 g/h ===> 27.8 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 27.2 kw 12.1 m 11.8 µg/m3 70 m 20 µg/m3 nem határozható meg 34.6 µg/m3 nem határozható meg 9.44 µg/m3 112 m 7.39 µg/m3 4.38 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 10.1281 100 10.2614 150 7.0060 200 4.9239 250 3.6394 300 2.8066 350 2.2378 400 1.8321 450 1.5320

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P2_földgáz 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 6 m Véggázok kilépési térfogatárama: 2310 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.283 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 119 C ===> 392.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szén-monoxid, CO 1 órás határérték: 10000 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 381 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 4 g/h ===> 1.11 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 61.5 kw 16.4 m 0.248 µg/m3 113 m 1000 µg/m3 nem határozható meg 1924 µg/m3 nem határozható meg 0.198 µg/m3 181 m 0.155 µg/m3 0.124 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0676 100 0.2442 150 0.2260 200 0.1798 250 0.1417 300 0.1135 350 0.0927 400 0.0772 450 0.0653

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P2_földgáz 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 6 m Véggázok kilépési térfogatárama: 2310 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.283 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 119 C ===> 392.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Nitrogén-oxidok, NOx mint NO2 1 órás határérték: 200 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 27.1 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 99 g/h ===> 27.5 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 61.5 kw 16.4 m 6.15 µg/m3 113 m 20 µg/m3 nem határozható meg 34.6 µg/m3 nem határozható meg 4.92 µg/m3 180 m 3.83 µg/m3 3.07 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 1.6741 100 6.0491 150 5.6001 200 4.4550 250 3.5102 300 2.8111 350 2.2969 400 1.9123 450 1.6186

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P8_földgáz 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 14 m Véggázok kilépési térfogatárama: 3200 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.630 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 136 C ===> 409.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szén-monoxid, CO 1 órás határérték: 10000 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 381 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 13 g/h ===> 3.61 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 94.5 kw 25.1 m 0.304 µg/m3 226 m 1000 µg/m3 nem határozható meg 1924 µg/m3 nem határozható meg 0.243 µg/m3 361 m 0.189 µg/m3 0.194 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 1.7266E-4 100 0.0793 150 0.2341 200 0.2985 250 0.3001 300 0.2775 350 0.2489 400 0.2209 450 0.1958

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P8_földgáz 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 14 m Véggázok kilépési térfogatárama: 3200 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.630 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 136 C ===> 409.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Nitrogén-oxidok, NOx mint NO2 1 órás határérték: 200 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 27.1 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 224 g/h ===> 62.2 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 94.5 kw 25.1 m 5.24 µg/m3 226 m 20 µg/m3 nem határozható meg 34.6 µg/m3 nem határozható meg 4.19 µg/m3 361 m 3.26 µg/m3 3.34 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0030 100 1.3655 150 4.0328 200 5.1438 250 5.1701 300 4.7814 350 4.2878 400 3.8062 450 3.3742

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P3_földgáz 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 7 m Véggázok kilépési térfogatárama: 4140 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.385 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 146 C ===> 419.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szén-monoxid, CO 1 órás határérték: 10000 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 381 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 5 g/h ===> 1.39 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 129 kw 22.2 m 0.159 µg/m3 185 m 1000 µg/m3 nem határozható meg 1924 µg/m3 nem határozható meg 0.127 µg/m3 296 m 0.0993 µg/m3 0.0978 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0013 100 0.0820 150 0.1503 200 0.1579 250 0.1435 300 0.1251 350 0.1080 400 0.0934 450 0.0812

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P3_földgáz 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 7 m Véggázok kilépési térfogatárama: 4140 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.385 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 146 C ===> 419.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Nitrogén-oxidok, NOx mint NO2 1 órás határérték: 200 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 27.1 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 217 g/h ===> 60.3 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 129 kw 22.2 m 6.91 µg/m3 185 m 20 µg/m3 nem határozható meg 34.6 µg/m3 nem határozható meg 5.53 µg/m3 295 m 4.3 µg/m3 4.24 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0570 100 3.5593 150 6.5206 200 6.8481 250 6.2267 300 5.4273 350 4.6841 400 4.0497 450 3.5223

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P4_földgáz 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 7 m Véggázok kilépési térfogatárama: 4240 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.385 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 147 C ===> 420.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szén-monoxid, CO 1 órás határérték: 10000 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 381 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 14 g/h ===> 3.89 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 133 kw 22.5 m 0.435 µg/m3 188 m 1000 µg/m3 nem határozható meg 1924 µg/m3 nem határozható meg 0.348 µg/m3 300 m 0.27 µg/m3 0.268 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0029 100 0.2128 150 0.4052 200 0.4323 250 0.3963 300 0.3471 350 0.3005 400 0.2604 450 0.2268

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P4_földgáz 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 7 m Véggázok kilépési térfogatárama: 4240 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.385 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 147 C ===> 420.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Nitrogén-oxidok, NOx mint NO2 1 órás határérték: 200 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 27.1 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 207 g/h ===> 57.5 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 133 kw 22.5 m 6.43 µg/m3 188 m 20 µg/m3 nem határozható meg 34.6 µg/m3 nem határozható meg 5.14 µg/m3 300 m 4 µg/m3 3.97 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0428 100 3.1449 150 5.9894 200 6.3904 250 5.8581 300 5.1307 350 4.4419 400 3.8486 450 3.3526

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P9_földgáz 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 9 m Véggázok kilépési térfogatárama: 2070 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.5 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 119 C ===> 392.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szén-monoxid, CO 1 órás határérték: 10000 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 381 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 1 g/h ===> 0.278 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 55.1 kw 17.5 m 0.0523 µg/m3 126 m 1000 µg/m3 nem határozható meg 1924 µg/m3 nem határozható meg 0.0418 µg/m3 201 m 0.0326 µg/m3 0.0276 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0086 100 0.0487 150 0.0503 200 0.0418 250 0.0337 300 0.0273 350 0.0225 400 0.0189 450 0.0160

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P9_földgáz 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 9 m Véggázok kilépési térfogatárama: 2070 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.5 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 119 C ===> 392.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Nitrogén-oxidok, NOx mint NO2 1 órás határérték: 200 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 27.1 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 97 g/h ===> 26.9 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 55.1 kw 17.5 m 5.06 µg/m3 126 m 20 µg/m3 nem határozható meg 34.6 µg/m3 nem határozható meg 4.05 µg/m3 201 m 3.15 µg/m3 2.67 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.8311 100 4.7171 150 4.8656 200 4.0448 250 3.2601 300 2.6461 350 2.1809 400 1.8266 450 1.5528

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P1_olaj 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 6 m Véggázok kilépési térfogatárama: 1710 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.283 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 118 C ===> 391.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szén-monoxid, CO 1 órás határérték: 10000 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 381 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 8 g/h ===> 2.22 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 45.3 kw 14.5 m 0.64 µg/m3 93 m 1000 µg/m3 nem határozható meg 1924 µg/m3 nem határozható meg 0.512 µg/m3 149 m 0.399 µg/m3 0.286 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.3269 100 0.6350 150 0.5066 200 0.3794 250 0.2897 300 0.2278 350 0.1839 400 0.1519 450 0.1278

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P1_olaj 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 6 m Véggázok kilépési térfogatárama: 1710 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.283 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 118 C ===> 391.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Nitrogén-oxidok, NOx mint NO2 1 órás határérték: 200 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 27.1 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 131 g/h ===> 36.4 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 45.3 kw 14.5 m 10.5 µg/m3 93 m 20 µg/m3 nem határozható meg 34.6 µg/m3 nem határozható meg 8.4 µg/m3 149 m 6.54 µg/m3 4.69 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 5.3602 100 10.4113 150 8.3072 200 6.2206 250 4.7508 300 3.7351 350 3.0157 400 2.4902 450 2.0953

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P1_olaj 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 6 m Véggázok kilépési térfogatárama: 1710 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.283 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 118 C ===> 391.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szilárd PM10 frakció 24 órás határérték: 50 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 24 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 1 g/h ===> 0.278 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 45.3 kw 14.5 m 0.0743 µg/m3 93 m 5 µg/m3 nem határozható meg 5.2 µg/m3 nem határozható meg 0.0594 µg/m3 148 m 0.0463 µg/m3 0.033 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0385 100 0.0737 150 0.0584 200 0.0436 250 0.0332 300 0.0261 350 0.0210 400 0.0173 450 0.0146

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P1_olaj 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 6 m Véggázok kilépési térfogatárama: 1710 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.283 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 118 C ===> 391.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Kén-dioxid, SO2 1 órás határérték: 250 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 3.4 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 3 g/h ===> 0.833 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 45.3 kw 14.5 m 0.24 µg/m3 93 m 25 µg/m3 nem határozható meg 49.3 µg/m3 nem határozható meg 0.192 µg/m3 149 m 0.15 µg/m3 0.107 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.1227 100 0.2383 150 0.1901 200 0.1424 250 0.1087 300 0.0855 350 0.0690 400 0.0570 450 0.0480

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P2_olaj 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 6 m Véggázok kilépési térfogatárama: 2470 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.283 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 120 C ===> 393.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szén-monoxid, CO 1 órás határérték: 10000 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 381 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 2 g/h ===> 0.556 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 66.2 kw 16.9 m 0.117 µg/m3 118 m 1000 µg/m3 nem határozható meg 1924 µg/m3 nem határozható meg 0.0936 µg/m3 189 m 0.0729 µg/m3 0.0598 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0260 100 0.1129 150 0.1092 200 0.0885 250 0.0703 300 0.0566 350 0.0464 400 0.0388 450 0.0329

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P2_olaj 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 6 m Véggázok kilépési térfogatárama: 2470 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.283 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 120 C ===> 393.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Nitrogén-oxidok, NOx mint NO2 1 órás határérték: 200 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 27.1 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 257 g/h ===> 71.4 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 66.2 kw 16.9 m 15 µg/m3 118 m 20 µg/m3 nem határozható meg 34.6 µg/m3 nem határozható meg 12 µg/m3 189 m 9.36 µg/m3 7.68 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 3.3412 100 14.5013 150 14.0272 200 11.3600 250 9.0335 300 7.2740 350 5.9643 400 4.9778 450 4.2207

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P2_olaj 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 6 m Véggázok kilépési térfogatárama: 2470 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.283 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 120 C ===> 393.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szilárd PM10 frakció 24 órás határérték: 50 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 24 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 1 g/h ===> 0.278 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 66.2 kw 16.9 m 0.0544 µg/m3 117 m 5 µg/m3 nem határozható meg 5.2 µg/m3 nem határozható meg 0.0435 µg/m3 187 m 0.0338 µg/m3 0.0276 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0124 100 0.0527 150 0.0506 200 0.0408 250 0.0323 300 0.0260 350 0.0213 400 0.0177 450 0.0150

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P2_olaj 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 6 m Véggázok kilépési térfogatárama: 2470 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.283 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 120 C ===> 393.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Kén-dioxid, SO2 1 órás határérték: 250 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 3.4 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 4 g/h ===> 1.11 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 66.2 kw 16.9 m 0.233 µg/m3 118 m 25 µg/m3 nem határozható meg 49.3 µg/m3 nem határozható meg 0.186 µg/m3 190 m 0.146 µg/m3 0.119 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0519 100 0.2254 150 0.2181 200 0.1766 250 0.1404 300 0.1131 350 0.0927 400 0.0774 450 0.0656

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P8_olajtüzelés 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 14 m Véggázok kilépési térfogatárama: 4010 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.630 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 137 C ===> 410.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szén-monoxid, CO 1 órás határérték: 10000 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 381 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 2 g/h ===> 0.556 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 119 kw 26.9 m 0.0404 µg/m3 253 m 1000 µg/m3 nem határozható meg 1924 µg/m3 nem határozható meg 0.0323 µg/m3 404 m 0.0251 µg/m3 0.0259 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 3.2443E-6 100 0.0062 150 0.0256 200 0.0374 250 0.0404 300 0.0390 350 0.0359 400 0.0325 450 0.0292

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P8_olajtüzelés 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 14 m Véggázok kilépési térfogatárama: 4010 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.630 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 137 C ===> 410.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Nitrogén-oxidok, NOx mint NO2 1 órás határérték: 200 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 27.1 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 264 g/h ===> 73.3 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 119 kw 26.9 m 5.33 µg/m3 253 m 20 µg/m3 nem határozható meg 34.6 µg/m3 nem határozható meg 4.26 µg/m3 404 m 3.32 µg/m3 3.42 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 4.2771E-4 100 0.8120 150 3.3693 200 4.9351 250 5.3273 300 5.1391 350 4.7359 400 4.2837 450 3.8493

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P8_olajtüzelés 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 14 m Véggázok kilépési térfogatárama: 4010 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.630 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 137 C ===> 410.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szilárd PM10 frakció 24 órás határérték: 50 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 24 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 1 g/h ===> 0.278 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 119 kw 26.9 m 5.33 µg/m3 253 m 20 µg/m3 nem határozható meg 34.6 µg/m3 nem határozható meg 4.26 µg/m3 404 m 3.32 µg/m3 3.42 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0000 100 0.0000 150 0.0000 200 0.0000 250 0.0000 300 0.0000 350 0.0000 400 0.0000 450 0.0000

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P8_olajtüzelés 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 14 m Véggázok kilépési térfogatárama: 4010 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.630 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 137 C ===> 410.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Kén-dioxid, SO2 1 órás határérték: 250 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 3.4 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 5 g/h ===> 1.39 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 119 kw 26.9 m 0.101 µg/m3 253 m 25 µg/m3 nem határozható meg 49.3 µg/m3 nem határozható meg 0.0808 µg/m3 404 m 0.0629 µg/m3 0.0648 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 8.1108E-6 100 0.0154 150 0.0639 200 0.0936 250 0.1010 300 0.0975 350 0.0898 400 0.0812 450 0.0730

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P9_olaj 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 9 m Véggázok kilépési térfogatárama: 2890 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.5 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 121 C ===> 394.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szén-monoxid, CO 1 órás határérték: 10000 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 381 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 6 g/h ===> 1.67 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 78 kw 19.7 m 0.245 µg/m3 152 m 1000 µg/m3 nem határozható meg 1924 µg/m3 nem határozható meg 0.196 µg/m3 242 m 0.152 µg/m3 0.141 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0123 100 0.1873 150 0.2446 200 0.2239 250 0.1896 300 0.1585 350 0.1331 400 0.1130 450 0.0969

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P9_olaj 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 9 m Véggázok kilépési térfogatárama: 2890 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.5 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 121 C ===> 394.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Nitrogén-oxidok, NOx mint NO2 1 órás határérték: 200 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 27.1 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 378 g/h ===> 105 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 78 kw 19.7 m 15.4 µg/m3 152 m 20 µg/m3 nem határozható meg 34.6 µg/m3 nem határozható meg 12.3 µg/m3 242 m 9.58 µg/m3 8.84 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.7738 100 11.7749 150 15.3810 200 14.0762 250 11.9219 300 9.9643 350 8.3696 400 7.1021 450 6.0944

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P9_olaj 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 9 m Véggázok kilépési térfogatárama: 2890 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.5 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 121 C ===> 394.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Szilárd PM10 frakció 24 órás határérték: 50 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 24 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 1 g/h ===> 0.278 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 78 kw 19.7 m 0.0379 µg/m3 150 m 5 µg/m3 nem határozható meg 5.2 µg/m3 nem határozható meg 0.0303 µg/m3 240 m 0.0236 µg/m3 0.0217 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0020 100 0.0293 150 0.0379 200 0.0345 250 0.0291 300 0.0243 350 0.0204 400 0.0172 450 0.0148

PONTFORRÁS HATÁSTÁVOLSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSA A 306/2010. (XII.23.) KORMÁNYRENDELET ALAPJÁN RG _P9_olaj 1 órás átlagterheltség maximuma INPUT ADATOK A forrás fizikai magassága: 9 m Véggázok kilépési térfogatárama: 2890 m3/h A kürtő kilépési keresztmetszete: 0.5 m2 A kilépő véggáz hőmérséklete: 121 C ===> 394.15 K A környezeti levegő hőmérséklete: 10 C ===> 283.15 K Légköri stabilitás: S= 6 normális, p=0.282 A vizsgált terület átlagos felületi érdessége: z0= 0.10 m - sík, növényzettel borított terület Átlagos szélsebesség a vizsgált területen: 2.5 m/s, a szélsebesség mérés magassága: 10 m A vizsgált légszennyező anyag: Kén-dioxid, SO2 1 órás határérték: 250 µg/m3 A vizsgált terület alapterheltsége: 3.4 µg/m3 Légszennyező anyag kibocsátás: 7 g/h ===> 1.94 mg/s A vizsgált távolság: 500 m SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEK A véggázzal távozó hőteljesítmény: Effektív kibocsátási magasság: A kürtő által okozott maximális terheltség: A maximális terheltség távolsága: 'A' feltétel (a határérték 10%-a): Az 'A' feltétel szerinti hatástávolság: 'B' feltétel (a terhelhetőség 20%-a): A 'B' feltétel szerinti hatástávolság: 'C' feltétel (a maximumérték 80%-a): A 'C' feltétel szerinti hatástávolság: Átlagos terheltség a 'C' hatástávolságon belül: Átlagos terheltség a vizsgált területen: 78 kw 19.7 m 0.284 µg/m3 152 m 25 µg/m3 nem határozható meg 49.3 µg/m3 nem határozható meg 0.227 µg/m3 242 m 0.177 µg/m3 0.163 µg/m3 X méter Konc. µg/m3 0 0.0000 50 0.0143 100 0.2176 150 0.2842 200 0.2601 250 0.2203 300 0.1841 350 0.1546 400 0.1312 450 0.1126

3.2.1. melléklet A telephely vízhálózata