REVUE de PRESSE 2009-2006
Corse matin ZAMBALLARANA 28 août 2009 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 2
Web ZAMBALLARANA 14 août 2009 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 3
Corse matin ZAMBALLARANA 4 mars 2009 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 4
Web ZAMBALLARANA Janvier 2009 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 5
Corse Matin ZAMBALLARANA 8 Novembre 2008 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 6
Vidor Festival 2008 ZAMBALLARANA 15 Septembre 2008 ZENE AZ EGÉSZ VÁROS [2008.09.15.] Sajtó Fejre állt egy hétre Nyíregyháza: a színháznál pantomimesek, a főtéren tűzzsonglőrök, a város utcáin krétarajzok adják tudtunkra: ez a kilenc nap a Vidor Fesztiválé. Az a kissrác meg úgy elkezdte rángatni a kistáskámat, hogy azt hittem, leesem a pódiumról! Az anyja meg nemhogy rászólna, hanem csak nézi bambán! Biztos azt hitte, abban van a pénz. Pedig csak a cigi zajlik a párbeszéd a Vidor Fesztivál kulisszái mögött a munkaidő lejárta után két pantomimes között. A Vidoron ugyanis nem a nézőtéri ügyelő rázza a csengettyűjét az előadás kezdete előtt, hanem a színház erkélyéről húz tust egy zenekar; s az előadásokra sem csak a plakátok csábítanak unottan, hanem fehérre meszelt arcú pantomimesek és század eleji báli ruhába öltöztetett élő szobrok invitálnak. Áll a bál Nyíregyházán; ha megkérdezek valakit, hogy merre van a színház vagy a Kossuth tér, a válasz mindig az, hogy amerre a többiek is tartanak. Nagyon köszönöm, mondom keserűen, és körülnézek a kihalt utcákon aztán csak azon csodálkozom, hogyan is telt meg tényleg teljesen a tér az esti koncertre. Mert a város legnagyobb terén egy pantomimes kistáskát sem lehetne leejteni, még a padsorok előtt is ülnek a Zamballarana nevű, itthon ismeretlen korzikai együttes koncertjén. Tűzzsonglőrök A Zamballarana zenéje különleges ötvözete csupa olyasminek, amikért már egymagukban is megéri ellátogatni egy világzenei fesztiválra. Alapvetően a tradicionális, izgalmas korzikai polifonikus népzenére épül, de hogy a nagyközönség számára is igazán élvezetes legyen, Jérôme Casalonga zenekara belecsempészett némi tánczenét, dzsesszt, ütőhangszereket ha az egyébként igen lelkes közönség valamivel vállalkozóbb kedvű lenne, vagy ha nem padok, csak egy mező alkotná a nézőteret (mint a Sziget világzenei színpadánál), alighanem táncra is perdülhetne. Ez pedig Korzikáról szólván korántsem egyértelmű: hogy hangszerekkel, pláne, hogy ilyen sokféle hangszerrel tálalják a dalokat, az utóbbi évtizedek fejleménye, azelőtt csak más-más hangfekvésű férfiak énekelték keserédes történeteiket. A fesztivál szíve Ennek a szomorú történeteknek ismeretében pár percig furcsán hat, hogy milyen pozitív energia árad a zenészekből; noha a közönséghez csak ritkán és röviden szólnak, mégis remek a hangulat a nézőtéren is. Mintha a fájdalmasan szomorú portugál fado szöges ellentéte volna a zenéjük: szóljanak a dalok akármiről, a zenészek és a két énekes széles mosollyal, a ritmussal összhangban mozogva adják elő. Unatkozni lehetetlen: számonként változik, mikor melyik hangszeré a hangsúly, hol a tangóharmonika dominál, hol a kókuszdiókból épített xilofon-szerű ütős hangszer, hol a megannyi réz- és fafúvós, hol pedig Casalonga hatalmas tengeri kagylója. Ez utóbbi jelenti a közönség nagyja számára a legtöbb izgalmat: legyen akármilyen jó hangja a kókusz-xilofonnak, arról legalább mindenki sejti, hogy kell megszólaltatni ellentétben a kagylóval. Ám a Zamballarana nem az egzotikumra játszik rá: ha egyszer előkerült a szokatlan hangszer, a soros dal arra is épül, egy indító és vissza-visszatérő kagyló-előcsalta dallamra. Bámulatos a zenei profizmus: a dalok felépítését csak a legjobb drámák dramaturgiájához lehet hasonlítani. Még a laikus is érzi, hogy minden a helyén van, hogy összefonódik a két énekes magas és mély hangja, hogy kiegészíti egymást a többféle kultúrára utaló hangszerpark. Harmónia. Sivan Perwer (A szerző felvételei) Ha meglepő volt a korzikai együttes által vonzott tömeg, úgy egyenesen megdöbbentő, hogy még ennél is többen össze tudtak préselődni a Magyarországot először meglátogató, kurd Sivan Perwer koncertje alatt. Hogy mi lesz az este vezérfonala, azt sejteni lehetett korábban is: az ország nélküli nép elemi szabadságvágya, a népirtások, üldöztetések nemhogy begyógyulatlan, de el sem ismert sebei, sőt, a magát Perwert is sújtó szankciók (korábban börtön fenyegette azokat is, akik az ő zenéjét hallgatták). Perwer tehát népének nem csak zenésze, de egyfajta szószólója, sérelmeik egyik leghangosabb égbe kiáltója és ezzel a zenész is tisztában van. Az ilyesmi viszont izgalmas egy politikai beszélgetésen, de nem tesz jót egy koncertnek. Perwer ugyanis csak félig koncentrált a zenéjére, ugyanakkora hangsúlyt fektetett a mondanivalójára s mivel a kurd dalszövegek a közönség számára nyilván érthetetlenek voltak, ezt a számok közben előadott angol monológokkal kívánta ellensúlyozni. Nem igényel kommentárt, hogy az ilyesmi mennyire segíti a zene befogadását. Amikor azonban Perwer úgy érezte, hogy a most is lelkes közönség kellőképp kiművelődött, elengedte magát, s ez igazán áldásos hatással volt a színpadi hangulatra. Az addig kellemes, bár kissé egysíkú, elsősorban kántálásra emlékeztető énekre és a saz nevű török lantra épülő, hegedűvel és ütőssel megtámogatott zene megtelt élettel, ahogy az énekes jobban beletette magát a dalokba, ahogy először felállt székéről és táncra perdült, ahogy a jó negyven főnyi, Pestről érkezett kurdokat is magába foglaló közönséget énekeltette és táncoltatta. Ekkor derült ki igazán, minek köszönheti a világhírét Sivan Perwer: a Zamballaranával ellentétben nála az egyszerű felépítésű dalok dominálnak, melyek az előadó révén, s nem a hangszer-kavalkádból nyernek energiát ám Perwer idővel erős hatást ér el velük. S míg világosban pantomimesek adnak új arculatot a fesztiválvárossá változott Nyíregyházának, addig éjjel egyszer csak felgyullad lábam előtt a kövezet (ha nem állok meg idejében, a cipőm alatt tette volna), s tűzzsonglőrök kezdenek profi produkcióba. Összehangolt csapat pörget és hajít a levegőbe égő botokat a tátott szájú kisgyerekek orra előtt, olyan lendületesen, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. Ezt ne próbáld ki otthon hajol az egyikük suttogva egy néző füléhez, és egy pillanatra lángba borítja saját karját. Aztán ahogy jöttek, olyan gyorsan el is tűnnek a lángok. A fesztiválnak vége. Szerző: Kovács Bálint ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 7
Trad magazine ZAMBALLARANA Juillet 2008 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 8
Waidhofen - Autriche ZAMBALLARANA Juin 2008 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 9
Corse Matin ZAMBALLARANA 13 juillet 2007 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 10
Telerama ZAMBALLARANA - Camina semaine 13 juillet 2007 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 11
Corse matin ZAMBALLARANA 4 Juillet 2007 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 12
Corse Matin ZAMBALLARANA 14 Juin 2007 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 13
Corse Matin ZAMBALLARANA 3 Juin 2007 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 14
Corse Matin ZAMBALLARANA Mai 2007 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 15
Le Journal de la Corse ZAMBALLARANA - Camina 25 Mai 2007 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 16
Corse Matin ZAMBALLARANA - Camina 7 Decembre 2006 ZAMBALLARANA - Piazza à ghjesgia 20220 Pigna - Corsica - Tel. 04 95 61 76 57 17