Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum A8-0229/2016 14.7.2016 JELENTÉS az Ujhelyi István mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2015/2237(IMM)) Jogi Bizottság Előadó: Tadeusz Zwiefka RR\1101135.doc PE584.044v03-00 Egyesülve a sokféleségben
PR_IMM_Waiver TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT... 3 INDOKOLÁS... 5 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN... 10 PE584.044v03-00 2/10 RR\1101135.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az Ujhelyi István mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2015/2237(IMM)) Az Európai Parlament, tekintettel a Magyarország állandó képviselője által 2015. július 15-én továbbított, a Pesti központi Kerületi Bíróság előtti büntetőeljárással összefüggésben az e bíróság 2014. november 26-i végzésében foglalt és 2015. szeptember 7-én a plenáris ülésen bejelentett, Ujhelyi István mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre, miután eljárási szabályzata 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően 2016. január 28-án meghallgatta Ujhelyi Istvánt, tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17- én hozott ítéletekre 1, tekintettel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 10. (2) bekezdésére, tekintettel az az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. (3) bekezdésére és 79. (2) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére, tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0229/2016), A. mivel a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy előtte folyamatban lévő eljárással összefüggésben Ujhelyi István európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte; B. mivel a bíróság kérelme egy rágalmazás vétsége miatti büntetőeljárással kapcsolatos, amely Ujhelyi István egy magyar magánszemélyre vonatkozó, 2014. április 25-én 1 A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23. RR\1101135.doc 3/10 PE584.044v03-00
elhangzott kijelentéseivel összefüggésben indult, C. mivel a 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá; D. mivel a 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességeket élvezik; E. mivel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdése szerint az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg; F. mivel az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 10. (1) bekezdése szerint az európai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg; G. mivel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. (3) bekezdése szerint a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, a vádirat benyújtását követően pedig a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz; H. mivel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 79. (2) bekezdése szerint a képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, ezért a 2014. április 25-én elhangzott kijelentésekre kiterjed a magyar országgyűlési képviselőket megillető abszolút mentelmi jog azzal az eltéréssel, hogy mentelmi jog felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizottság határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a Nemzeti Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani; I. mivel a szóban forgó kijelentéseket 2014. április 25-én tették, amikor Ujhelyi István nem volt európai parlamenti képviselő, viszont nemzeti parlamenti képviselő volt; J. mivel a István Ujhelyi ellen felhozott vádak nem az Európai Parlament tagjaként általa hangoztatott véleménnyel vagy leadott szavazattal függnek össze, és mivel ezért a 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerinti abszolút mentesség nem alkalmazandó; 1. úgy határoz, hogy felfüggeszti Ujhelyi István mentelmi jogát; 2. utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a megfelelő magyar hatóságoknak. PE584.044v03-00 4/10 RR\1101135.doc
INDOKOLÁS I. TÉNYÁLLÁS A 2015. szeptember 7-i plenáris ülésen az elnök az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentette, hogy 2015. július 15-én kézhez kapta Magyarország állandó képviselőjének levelét, amely továbbítja a Pesti központi Kerületi Bíróság Ujhelyi István mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemét tartalmazó, 2014. november 26- én kelt végzését. Az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az elnök a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta. A Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt indított büntetőeljárásban Ujhelyi Istvánt a magyar Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 226. (1) bekezdése szerinti rágalmazás vétségének elkövetésével vádolják. A bíróság végzése szerint a büntetőügy háttere a következő: Ujhelyi István az ATV magyar televíziós csatorna Egyenes Beszéd című műsorában, 2014. április 25-én annak kapcsán, hogy miért ellenzi Sneider Tamás országgyűlési alelnöki posztra való jelölését, azt nyilatkozta Sneider Tamás személyét illetően, hogy ő azt nyilatkozta, hogy egy cigány maffiózóval verekedett össze és ütlegelte nem tudom milyen eszközökkel, baseballütőkkel, valamint hogy mindenki más azt mondja, hogy ő pedig egy maffiaszerű szervezetnek volt a helyi, skinhead szervezetnek a helyi vezetője. A magyar Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 226. (1) bekezdése szerint aki más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, a rágalmazás vétségét követi el, mely egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A (2) bekezdés b) pontja szerint a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást nagy nyilvánosság előtt követik el. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2014. november 26-i végzésével az Ujhelyi István ellen indított büntetőügyben az eljárást a büntetőeljárási törvény 501. (2) bekezdése, 266. (1) bekezdésének a) pontja és 188. (1) bekezdésének d) pontja alapján felfüggesztette, és az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 10. (2) bekezdése és 12. (1) bekezdése, valamint az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. (1) bekezdése alapján kezdeményezte az Európai Parlamentnél a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ujhelyi István álláspontja szerint az Európai Parlamentnek mentelmi jogát fenn kellene tartania arra tekintettel, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény szerint a magyarországi európai parlamenti választásokon induló jelöltet mentelmi jog illeti meg. II. JOGI HÁTTÉR a) Az európai jog Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt 7. jegyzőkönyv a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról 8. cikk A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai RR\1101135.doc 5/10 PE584.044v03-00
Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá. 9. cikk Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai: a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik, b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól. A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek. Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze. Az Európai Parlament eljárási szabályzata 6. cikk A mentelmi jog felfüggesztése (1) Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az e cikkben említett elvek alapján kell értékelni. 7. cikk A kiváltságok és a mentelmi jog fenntartása (3) A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem fogadható el, ha ugyanazon bírósági eljárás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet nyújtottak be, függetlenül attól, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában meghozták-e a határozatot. (4) A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem vizsgálható meg, ha ugyanazon bírósági eljárás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtottak be. (5) Azokban az esetekben, amikor a képviselő kiváltságai és mentességei fenntartásának elutasításáról szóló határozatot hoztak, a képviselő új bizonyíték benyújtása mellett a határozat felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálatra irányuló kérelem elfogadhatatlan, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke értelmében hozott határozat ellen eljárást indítottak, vagy ha az elnök véleménye szerint a bemutatott új bizonyíték nem eléggé megalapozott ahhoz, hogy alátámassza a felülvizsgálatot. b) A nemzeti jogszabályok Magyarország Alaptörvénye PE584.044v03-00 6/10 RR\1101135.doc
4. cikk (2) bekezdés Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat. 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről 73. (1) A képviselő bíróság vagy hatóság előtt képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a képviselők polgári jogi felelősségére és a következő bűncselekményekre: a) 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerinti közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal, b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti közösség elleni uszítás, nemzeti jelkép megsértése, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, minősített adattal visszaélés. 74. (1) A képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint - a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában - szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. (2) A képviselőt csak a) bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni, vagy vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni, b) szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet - ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak - szabálysértési őrizetbe venni, vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni. (3) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni. (4) Szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság közvetlenül a képviselőt keresi meg azzal, hogy mentelmi jogáról önként lemondhat. A képviselő mentelmi jogáról történő nyolc napon belüli önkéntes lemondása esetén a szabálysértési hatóság az eljárás jogerős befejezésekor a mentelmi jogról történt lemondás tényéről, valamint az eljárás eredményéről a legfőbb ügyész útján tájékoztatja a házelnököt. A tájékoztatást a házelnök a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság részére megküldi. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a tájékoztatást a bizottság soron következő ülésén ismerteti. Ha a képviselő a szabálysértési ügyben a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül mentelmi jogáról nem mond le, a mentelmi jog felfüggesztésére RR\1101135.doc 7/10 PE584.044v03-00
irányuló indítványt a szabálysértési hatóság megkeresése alapján a legfőbb ügyész terjeszti elő a házelnökhöz. Az eljárás lefolytatása alatt a képviselő bármelyik eljáró hatóság előtt, bármikor legkésőbb az országgyűlési határozat meghozataláig lemondhat mentelmi jogáról.... 79. (1) A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg. (2) A képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg azzal az eltéréssel, hogy mentelmi jog felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizottság határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a Nemzeti Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani. 2004. évi LVII. törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról 10. (1) Az európai parlamenti képviselőt megilletik az Európai Közösségek egységes Bizottságának létrehozásáról szóló 1965. április 8-i szerződés mellékletét képező, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló kiegészítő jegyzőkönyvben foglalt kiváltságok és mentességek. (2) Az európai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. 11. Az európai parlamenti képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha európai parlamenti képviselő lenne. III. ÁLTALÁNOS MEGFONTOLÁSOK ÉS A JAVASOLT HATÁROZAT INDOKOLÁSA Mivel a szóban forgó kijelentéseket 2014. április 25-én tették, még azelőtt hangzottak el, hogy Ujhelyi Istvánt a 2014. évi európai parlamenti választásokon európai parlamenti képviselővé választották volna. Mint azt a Bíróság megállapította, a jegyzőkönyv 8. cikkében említett abszolút mentesség hatályát kizárólag a közösségi jog alapján kell meghatározni 1. A Bíróság a közelmúltban megállapította azt is, hogy az európai parlamenti képviselő által az Európai Parlamenten kívül tett olyan nyilatkozat, amelynek következtében az e képviselő származása szerinti tagállamban hamis vád bűncselekménye miatt büntetőeljárás indult, csak akkor minősül a parlamenti képviselői feladatok ellátása során kifejtett, az e rendelkezés szerinti mentelmi jog hatálya alá tartozó véleménynek, ha e nyilatkozat olyan szubjektív értékelésnek számít, amely közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatot mutat az ilyen feladatok ellátásával 2. A mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelem és Ujhelyi István meghallgatása alapján az ügy tényállása szerint a kijelentéseket olyan időpontban tették, amikor Ujhelyi István még nem volt európai parlamenti képviselő. A bizottság ezért úgy véli, hogy Ujhelyi István nem európai parlamenti képviselői feladatait látta el, amikor a szóban forgó kijelentéseket tette. Az Európai Parlament előtti eljárás szempontjából ezen nem változtat az a tény, hogy a magyar 1 A fent hivatkozott Marra ügyben hozott ítélet 26. pontja. 2 Lásd a fent hivatkozott Patriciello-ügyben hozott ítélet rendelkező részét. PE584.044v03-00 8/10 RR\1101135.doc
nemzeti jogszabályok szerint a nemzeti vagy az európai parlamenti választásokon induló jelölteket a nemzeti eljárásoknak megfelelően mentelmi jog illeti meg. A fenti megfontolások és az eljárási szabályzat alapján, miután megvizsgálta a képviselő mentelmi jogának fenntartása mellett és ellen szóló indokokat, a Jogi Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Parlament függessze fel Ujhelyi István mentelmi jogát. RR\1101135.doc 9/10 PE584.044v03-00
ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN Az elfogadás dátuma 11.7.2016 A zárószavazás eredménye +: : 0: 16 0 2 A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés) Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mary Honeyball, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Tadeusz Zwiefka Sergio Gaetano Cofferati, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Constance Le Grip, Stefano Maullu, Victor Negrescu Maria Noichl PE584.044v03-00 10/10 RR\1101135.doc