Szimultán könyvbemutató Időpont:2011.október 20. 17.000 Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Előadóterem Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Asztalnál: MZSK. Könyvtár, mint házigazda Polgármesteri Hivatal mint a könyv egyik támogatója képviselete: ( Dr.Kovács Ferenc polgármester, Lipták Lajos Kult.Biz.Vez) A bemutatandó könyvek szerzői: dr.kollárné Balla Anna és Nemeskéri-Orbán István Sóstói út 53 I-.II lektora: Orbán András PopArt Kft, mint kiadó A bemutatót a könyvtár képviselője dr.vraukóné Lukács Ilona igazgató h. és dr.lászló Gézáné (Ágota) a Helytörténeti O.vezetője konferálja Koreográfia: 1. A házigazda - Ágota - üdvözli a megjelenteket, és felkérk a város, önkormányzat illetékeseit, hogy röviden szóljanak arról, hogy miért döntöttek úgy, hogy ebben a nehéz anyagi helyzetben lehetőségeikhez mérten támogatják a könyv- Sóstói út 53. II kötetének a megjelenését.( perc) 2. Polgármester, majd az Önkormányzat képviseletében -Lipták Lajos, a támogatás felterjesztője -elhangzik a válasz.(.perc) 3. Orbán András lektor értékeli a művet. ( perc.) 4. POPART ars poeticaja. (Ha jön valaki a képviseletében.) 5. Műsor Martinovszki István Tárogató-művész élő megnyitója Kísérőzenész: Roskó Béla Narrátor: Hang: - NŐI ( Sóstói út 53. 1.21 perc A cím szimbolikus értelmű, a helyszín, ahol a visszaemlékező élt születésétől a haláláig Lassan negyedszázados maga a rendszerváltás és előtte kezdte el írni sajátos kis visszaemlékezéseit Balla István, a hajdani városi tisztviselő. És a doktor úr ahogyan hajdan Nyíregyházán vagy akár Nagykanizsán emlegették oly bátran és találóan írt a magyarság viharos éveiről, ahogyan képzett történészek még a rendszerváltás után sem nagyon mertek beszélni. A könyv erénye, hogy a történelmet emberi sorsokon, megtörtént eredeti eseményeken mutatja be Már a borítója megfogott, mert a rajta látható ház is szimbolikus. Lehetne az apáméké, a nagyapáméké (mint ahogyan nagyon is hasonló volt a nagyszüleimé) s általában a magyar középosztálybelieké. Tehát azoké, akik ezt az országot mindig is a
vállukon cipelték. Dr.Balla István szigorúsága, szilárdsága önmagában is megkapó számomra. Életvitele mintaértékű, egyben elszomorító. Amint haladok oldalról oldalra (nagyjából a könyv harmadánál tartok) úgy erősödik bennem a szomorúság, hiszen jól tudom, a befejezés minden lehet, csak boldog nem. Szeretném ezt az embert boldognak tudni, de erre kevés az esély. ( Vass István Zoltán: Lánchíd Rádió Történetem -Történelem 2011. március 25). Narrátor Hang: (NÓI) 0.49 perc Dr. Balla István (született Nyíregyháza, 1911. január 27. meghalt Nyíregyháza, 1989. november 4 ) Nagyapja: Bencs László Nyíregyháza polgármestere (1890-19o1) Apja: /Sztempák/ Balla Jenő Nyíregyháza város tanácsnoka 1897-1915-ig, majd polgármestere 1915-1918-ban bekövetkezett haláláig.. Nagybátyja: Dr. Bencs Kálmán Nyíregyháza polgármestere (1918-1934 ) Sógora: Szohor Pál Nyíregyháza polgármestere (1934-1945). :Kivetítve: Ősök képei Nemeskéri - Orbán István A diófa (Nyíregyháza, Virág u.22) Narrátor Hang: (NÓI) Származásán kívül megbocsáthatatlan bűne: elvhűsége Kivetítve :Ha egy nemzet csak mások érdekére figyel, és a magáét elfelejti, abból nem sok jó származik ÉDESAPA Hang: (FÉRFI) 2.perc Dr.Balla István: Sóstói út 53. I: Így láttam, Így emlékezem A négy évig tartó Első Világháborútól, valamint az azt követő proletárdiktatúra rémséges százharmincegy napjától teljesen megbénult ország ájult tespedtségben hevert az úgynevezett győztesek lába előtt. Ilyen hatalmas idő múltán visszagondolva azokra az esztendőkre, ma is átérzem azt a döbbenetet, ami tekintet nélkül nemre, korra, műveltségre eltöltött minden magyart. Még azokat is, akik addigi életükben szinte nem is gondoltak arra, hogy magyaroknak születtek. Nem egy túlfűtött nacionalizmusról volt itt tehát szó, hiszen az itt töltött évezred olyan rokoni, baráti, érdekeltségi szálakat szőtt az egész Kárpát-medencén belül, hogy annak elszakítása még a legpesszimistább ember előtt is elképzelhetetlennek látszott. Nem lehetett ez akkor másként, mint ahogy volt is. Egy szörnyű álom, amit kénytelen voltunk és vagyunk felfogni, mert fel kell ébrednünk.. 9 éves voltam ezen ébredéskor, és ha csak a magam családjára gondolok: Apám öccse Kassán hagyta el családját, Nagyapám Nagyszőlősön halt meg és lett eltemetve, Judit nővérem Kolozsvárott végzett, Nagyanyám Nagybányán született, és ott éltek unokatestvéreinek leszármazottai. Hát elképzelhető józanésszel az, hogy ezek mostantól fogva egy idegen hatalom országrészei? Ha egy akkori politikus, aki a porondon szerepelt bármilyen szerény mértékben is, de azt mondta volna, hogy ez végleges, nemcsak erkölcsi halott lett volna, de a szónak szorosan vett értelmében ízekre szakíttatik! És nem az úri osztály, vagy a hadsereg, vagy valami nacionalista párt tagjai által, hanem a magyar nép által, függetlenül attól, hogy esetleg érzelmileg kommunista, vagy
szociáldemokrata volt. E kérdésben nem volt pártpolitikai megoszlás. E kérdésben teljesen osztatlan volt a magyar felfogás. Valaki a franciák közül mondta, amikor a múlt század talán utolsó negyedében elveszítették Elszász-Lotharingiát, hogy beszélni nem szabad róla, de éjjel és nappal, mindig arra kell gondolni. Mert csak az vész el, amiről önként lemondunk... Nemeskéri - Orbán István: A magyarokhoz Látlelet- 32-33 oldal Narrátor Hang: (NŐI) Dr. Balla István 1929. szeptemberétől 1944. augusztus közepéig Nyíregyháza város közigazgatásában dolgozik, közben jogi doktorátust szerez. 1944. augusztusában a belügyminiszter Nagykanizsára helyezi főjegyzőnek. 1945. áprilisában letartóztatják, mert Nyíregyháza kéri kiadatását. Balla Anna (Sóstói út II. Ko/ó/r-történet) Az Andrássy utat is megjárva Nyíregyházára szállítják, majd a Népbírósági tárgyaláson elítélik. A vád: népellenes bűntett! Miszerint a vádlott, - mint városi aljegyző - 1944.év május havában elvállalta a Keleti Arcvonal Bajtársai Szövetség Szabolcs-vármegyei és Nyíregyháza városi szervezetének megszervezését és ennek érdekében a Nyíregyházán megjelenő Nyírvidék- Szabolcsi Hírlap 1944.május 27-i számában : Mi a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség célja? címen az ő és két társa aláírásával ellátva egy felhívási közleményt tett közé, melyben a többek között a következőket mondja: a Szövetség zárt csatarendbe tömöríteni akarja mindazokat, akik a keleti arcvonal poklában a legnagyobb áldozatot vállalták a magyarságért és egyben koronatanúi lettek a minden nemzet számára halálos veszedelmet jelentő vérgőzös bolsevizmusnak. : Nemeskéri - Orbán István: Narrátor Hang: (NŐI) 1947 júliusában a Népbíróságok Országos Tanácsa szabadlábra helyezi. ÉDESAPA Hang: (FÉRFI)2.21 perc Dr.Balla István: Sóstói út 53. I: Így láttam, Így emlékezem: Korábban már utaltam a tárgyalások jogilag abszurdum voltára. De remélve, hogy egyszer majd talán hazánk újra jogállam lesz, nem tartom feleslegesnek akár többször is megismételni a miértet..az azokban az években keletkezett felelősségre vonások, a bírósági eljárások, majd az ezeket követő úgynevezett ítéletek nem jog szülte, hanem bosszú szülte ítéletek voltak. Nélkülözve a büntetőjog alapvető tételét, tudniillik azt, hogy csak olyan bűncselekményekért lehet valakit felelőssé tenni, mely cselekmények az elkövetők idejében már törvénnyel, vagy törvényerejű rendelettel bűncselekményeknek voltak kinyilvánítva. Ehhez, illetve ennek megértéséhez nem
szükséges jogi előképzettség, mindössze egy igen picinyke józanész. Hiszen ha nem így volna, akkor el lehet ítélni, sőt fel is lehet akasztani valakit, például azért, mert vasalt nadrágot viselt, vagy hátrafelé fésülte a haját. Mert ha egy törvényalkotás jogával felruházott testület ezeket az imént felsoroltakat bűntetté nyilvánítja, és büntetésükért a halálos ítéletet szabja ki, a bíróság ilyen ügyben hozott ítélete lehet ugyan felette ostoba és nevetséges, de annak törvényes mivolta nem vitatható. De ha ez nem történik meg előzetesen, utólagosan valamit büntethető bűncselekménynek nyilvánítani nemcsak nélkülöz minden jogi kritériumot, de szögesen szemben van az egészséges jog és igazságérzésének is. Nos, ez történt 1945-ben, amikor néhány jogásznak alig nevezhető, de esetleg jogi végzettségről tanúsító papírokkal rendelkező egyén (például Rissz István nevét viselő állítólagos szegedi ügyvéd) irat egy olyan törvényt és majd fogadtat el egy laikusokból és megfélemlített emberekből álló testülettel, amit ők maguk önhatalmúlag kineveznek, mondjuk ideiglenes nemzetgyűlésnek. S amely kimondja: azok az emberek, akik mint köztisztviselők korábbi, de nem általuk hozott törvények végrehajtásában közreműködtek -, lefoghatók, elítélhetők, akár halálos ítélettel is kivégezhetők, állásukból kirúghatók stb. stb. Ez meg is történhet: mint ahogy Magyarországon meg is történt! De az erőszak hevében, és nem a jog nevében! Maga az állam pedig, amelyik ezt elkövette, nevezheti magát az erőszak államának, de nem a jog államának! Kivetítve :Szabadon bocsátási határozat, amely nem jut el Nyíregyházára I.23 jpg Elhelyezkedni nem tud. Az akkor 34 éves ember előtt lezárul közigazgatási életének aktív szakasza, amelyben pár nap híján 17 évet töltött, és amit életcéljának választott. Végül ötévi alkalmi, napszámosi munka után az Evangélikus Egyháznál helyezkedik el, ahol díjbeszedőként járja a környék tanyáit, és onnan is megy nyugdíjba A bosszú itt mutatja meg igazán a foga fehérjét. Nyugdíjjogosultságánál az 1945 év előtti - 17 évet nem számítják be. Indok: jogvesztő megszakítás, mert 1945. április 11 és 1951. február 21 között több, mint 5 év telt el!. Kivetítve: Sóstói II. Ko/ó/r-történet Városi Tanács igazolása II.3 jpg Nagykanizsa már kevésbé, mert arra hivatkozik, hogy iratai leégtek, így nem tudja igazolni, hogy milyen körülmények között távozott munkahelyéről 1945.április 11-én főjegyzője. Elindul a kanossza-járás a köztes napokért Lírai pillanatok: Sóstói II. Ko/ó/r-történet- Kiss Gyula levelezése A végeredmény: kudarc! Nem sikerül igazolnia, hogy a börtönévek után bár ott sem önszántából ül hogy önhibáján kívül, az államgépezet jóvoltából alkalmi munkákból tartja el az időközben 3 gyermekkel bővülő családját. Kivetítve: Sóstói II. Ko/ó/r-történet a nyögdíj:ii.18 b2 jpg A bosszú itt is él Kivetítve Sóstói II. Ko/ó/r-történet :Névtelen levél:ii.2jpg De a bosszú vagy retorzió egy BBC-nek írt pályázatot is utolér, ami soha nem ér célba, mert nem megy ki az országból, egyszerűen elvész, Kivetítve: Elveszett levelek III.1b-III.4 b Miniszteri válasz: III.8-III.9 jpg mindkét helyen mert elővigyázatból két helyen: Debrecenben és Nyíregyházán lett feladva és ez ellen nincs apelláta, maga a regnáló miniszter Csanády György írja, hogy sajnálja a malőrt, kártérítés meg nincs, mert nincs garancia, hogy a pályázat nyert volna. És tovább sorolható a bosszú édes élete
a villa megcsonkításánál, amikor a sóstói úti telkekre lakótelepet terveznek és megtörténik az egyoldalú kisajátítás, - hogy a kisajátításnál nem közművesnek számítják a villát, mert a saját vízvezetékrendszer nem annak számit, mert így kevesebbet kell fizetni, - hogy az út előtt elhaladó közműre nem engedik csatlakoztatni a villát, miközben a szomszéd Bencs villa azon van, de az intézmény és nem privát villa, - hogy a kisajátításnál ahol a kisajátítandó telek fele részben a másik örökösé, a bátyjáé -jogi végzettsége ellenére nem képviselheti a testvérét, mert a külföldieknek egységes képviseletet szab az állítólagos törvény, aki viszont automatikusan kevesebbért érvel, - hogy az ez ügyben tiltakozó Amerikai Követség tudja csak elérni, hogy az időközben amerikai állampolgárrá váló testvér is meghallgattassék, de ez annyit ér, mint halottnak a beöntés - hogy az 1945- ben emigráló testvér hivatalos iratokban is mindvégig disszidensnek számít, miközben a helyi vonatkozású 45 előtt kétes gyámügyi hírnevet és abból eredő pénzt szerzett ügyvéd (Erőss János ),aki a felszabadúl/ás után Nyíregyházán főügyésszé, majd Miniszterré lesz, majd valamikor az ötvenes években a süllyedő hajóról lelép, mind a mai napig csak a Franciaországba kiköltözött -nek minősül a helyi kiadvány szerint, ami az Interneten is mind a mai napig így olvasható - hogy az előkerttel megtervezett villa hátuljától számított 3 m-re szabják meg a telek határt, mondván, hogy marad terület éppen elég a villa előtt, kivetítve szürrealistablokk jpg felolvasva ennek a villának nem így kellene kinézni: II.Ko/ó/r-történet: 353. oldal Mind-mind a bosszú édes pillanatai, azoknak, akik bosszúra éheznek. Miközben mennek a megfigyelések, amiről nekünk, átlag állampolgároknak, csak 1989- után lett tudomásunk. Kivetítve:megfigyelések jpg Na de, hagyjuk, jöjjön inkább a líra Nemeskéri - Orbán István: Don Quijote de la Mancha Látlelet 9o. oldal ÉDESAPA Hang:1.19 perc (FÉRFI) Dr.Balla István: Sóstói út 53. I: Igy láttam, Így emlékezem A Történelem eseményei elsodort mindent, ami tisztesség, erkölcs, vallásos és hazafias nevelés e szerencsétlen országban. Hogy helyet adjon egy olyan szellemnek, ami ugyan mindenhová beférkőzik, mindent, ami nemes és szép volt: tönkretesz. Hogy 40 év elmúltával ami már nemcsak az egyes ember, de egy Nemzet életében is számottevő idő, jól rosszul, részben visszatérve az átkos múlt gyakorlati tapasztalataihoz, próbálja megtalálni az elhagyott helyes utat. A baj csak ott van, hogy sokkal könnyebb rombolni, mint építeni. Ez az igazság különösen érvényes a jellem, az erkölcs, a tisztes felfogás és ehhez hasonló elsősorban inkább belső és nem materiális dolgok terén. Mert egy lerombolt hidat, ha megfelelő anyagi eszközök állnak rendelkezésre, még szebbre lehet építeni, mint elődje volt, de az embert annak teljes valóságában újra visszavinni a tiszta, nemzeti életéhez, talán generációk hosszú során sem
lehet elérni. Ezen állításom szomorú igazságát csak az fogja tudni értékelni, aki esetleg egykét évszázad múlva néz szét e hazai tájakon. Annak idején úgy tanultam Berzsenyi Dánieltől, hogy minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely, ha ledől És ez a tiszta erkölcs bizony alaposan ledőlt. Nemeskéri - Orbán István Carpe diem Látlelet 77-78 Viszonyom Édesapához: II. Ko/ó/r-történet Utószó részlet felolvasás. Műsorzáró Élő Martinovszki István Tárogató-művész záró előadása Pezsgő, némi sütemény, kötetlen beszélgetés, könyvvásárlás. Megjegyzés: A képeket, a beolvasott szöveget (hang) viszem magammal, szerdán szeretném a könyvtár munkatársaival összevágni. Továbbá lemérni a pontos időtartamot, mert 50 percnél nem szeretném hosszabbra a műsort. Szükséges vágást a beolvasás szövegének röviditésével, illetve az élő szöveg- és nem zene meghúzásával érek el. Figyelem: a képek kivetítése háttérként történik, párhuzamosan a II.kötet képeivel.