Fotó: Kondákor László MAGYARALMÁS KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE JÓVÁHAGYOTT ANYAG SZEPTEMBER

Fotó: Kondákor László MAGYARALMÁS KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE JÓVÁHAGYOTT ANYAG 2017. SZEPTEMBER

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 A KÉZIKÖNYV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT... 3 KÖSZÖNTŐ... 4 1. BEVEZETÉS... 5 2. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA, ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER... 6 A) A település bemutatása... 8 B) Általános településkép... 9 C) Általános településkarakter... 13 3. ÖRÖKSÉGÜNK, A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉPÍTÉSZETI, MŰEMLÉKI, TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TELEPÜLÉSKÉPI JELLEMZŐK... 15 A) Településképi szempontból meghatározó építészeti értékek... 17 B) Település- és tájképvédelmi szempontból meghatározó területek, táji és természeti értékek... 30 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ, ELTÉRŰ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA, A TELEPÜLÉSKÉP, ARCULATI JELLEMZŐK ÉS TELEPÜLÉSKARAKTER BEMUTATÁSÁVAL... 33 A) Erdőterületek... 35 B) Tóhely-dombi gyepek... 36 C) Nagytáblás mezőgazdasági területek... 37 D) Mezőgazdasági major... 38 E) Kisparcellás, zártkerti jellegű terület... 39 F) Magyaralmási kőbánya... 40 G) Magyaralmás ófalu, településközpont... 41 H) Falusias lakóterület... 42 I) Átalakuló településrész, új építésű lakóterület... 43 J) Magyaralmási temető... 44 K) Sport- és rekreációs jellegű terület... 45 5. A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ, KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA... 46 A) Építészeti útmutató... 47 B) Közterületek településképi útmutatója utcák, terek, közparkok, közkertek... 69 6. JÓ PÉLDÁK BEMUTATÁSA: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSA.. 87 A) Épületek... 89 B) Építészeti részletek (ajtók, ablakok, tornácok, anyaghasználat, színek, homlokzatképzés)... 93 C) Kerítések... 98 D) Kertek... 100 E) Zöldfelületek... 102 7. JÓ PÉLDÁK BEMUTATÁSA: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK... 105 A) Sajátos építményfajták... 106 B) Reklámhordozók... 112 C) Egyéb műszaki berendezések... 113 2

A KÉZIKÖNYV ELKÉSZÍTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDÖTT KÉSZÍTETTE: VÁTI Városépítési Tanácsadó és Tervező Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság SZÖVEG: TOVÁBBI RÉSZTVEVŐK: Paksi Szilvia, Szikszainé Hegyi Zsuzsanna Arany Gergely, Márkus Adrienn, Molnár Csilla, Nyári Balázs, Tóth Szilvia e.h. ÁBRÁK, TÉRKÉPEK: TOVÁBBI RÉSZTVEVŐK: Arany Gergely Márkus Adrienn, Nyári Balázs, Szikszainé Hegyi Zsuzsanna FOTÓK: TOVÁBBI RÉSZTVEVŐK: Arany Gergely, Paksi Szilvia, Szikszainé Hegyi Zsuzsanna Marosi Péter, Molnár Csilla, Nyári Balázs, Tóth Szilvia e.h. KÖZREMŰKÖDŐK: Kun Tímea főépítész, Magyaralmás Község Önkormányzata KÜLÖN KÖSZÖNET: Kondákor László, Németh Barna és Némethné Boros Ágota fényképeiért. 3

KÖSZÖNTŐ Tisztelt Lakosság, tisztelt Érdeklődők! Nagy örömömre szolgál, hogy átnyújthatom Önöknek a településünk értékeit bemutató Településképi Arculati Kézikönyvet. A dokumentáció sorra veszi a Magyaralmás területén található épített és természeti elemeket, egyúttal meghatározza Magyaralmás sajátos, egyedi hangulatát kölcsönző részleteket. A jól ismert motívumok, építészeti megoldások összegyűjtve, tematikusan csoportosítva kerek egésszé formálják át az eddig részleteket megfigyelő szemléletünket. Többletet adnak hozzá települési ismereteinkhez, vezetik a szemet, hogy ezentúl a kiemelt témákra fókuszáljunk, a jövő értékeit is felismerjük. Kellemes lapozgatást kívánok Magyaralmás új oldalait is fellebbentő kiadványhoz, amelyet elképzeléseink szerint folyamatosan fejlesztve, a mindenkori településállapothoz igazítunk. Büszkén vállalva e szép település vezetését, Vas Istvánné polgármester Fotó: Németh Barna 4

1. BEVEZETÉS A kezükben tartott Településképi Arculati Kézikönyv a település mai képét rögzíti. Elkészítését a település alapos bejárása, fotózása, adatszolgáltatások feldolgozása, valamint történeti munkák áttanulmányozása segítette elő. A Kézikönyv egy folytonosan változó, kiegészülő anyag, melynek megteremtettük a vázát, feltöltöttük a 2017- es év állapotát mutató fényképekkel. Mostantól várjuk az észrevételeket, javaslatokat, mindenekelőtt azokat a történeteket, fényképeket, amelyeknek helyet kell kapniuk ebben az anyagban. Az észrevételek nyomán teljesedik ki majd a Kézikönyv, teremtődik meg a sokak által szerkesztett végleges változat. A Településképi Arculati Kézikönyv elkészítésének célja, hogy felderítse, felmérje a település építészeti és természeti sajátosságait, értékeit, javaslatot tegyen a védelemre méltó értékek rögzítésére, a település képét meghatározó területek beazonosítására, továbbá alapul szolgáljon a településképi rendelet megalkotásához. A Kézikönyv létjogosultsága azonban más szempontok mentén is alátámasztható. Sok évnyi kutatásnak hála egyre bővülő eszköztár áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megismerjük a körülöttünk lévő világot, melyek egyre több szempontot építhetnek be világnézetünkbe. Napjainkban előtérbe kerülő igény, hogy megismerjük lakóhelyünket, nemcsak annak látható valójában, hanem úgy is, mint egy hosszú alakulási folyamat eredményét, állomását. A rendelkezésre álló történeti monográfiákat egészíti ki a tájkarakter vizsgálat, amely a jelenlegi állapotból levezetve festi le a település múltbeli képét. A táj a természet és a társadalom kölcsönhatásainak egységes, mégis ellentmondásos megjelenítője. Egyfelől a társadalom anyagi élettere, életfeltétele, másrészt magas szintű esztétikai érték hordozója, ember és természet kölcsönhatásainak tárgyiasult története. Mivel az emberi tevékenység a világ szinte minden pontjára eljutott, igen kevés helyről jelenthető ki, hogy valódi természet lenne, sokkal inkább (különösen hazánkban) tájról beszélhetünk, melyről a fentiek is megmutatják, milyen bonyolult rendszerek: különféle hatások sora hozta létre évszázadok, évezredek alatt, melynek éppúgy részei a mezőgazdasági területek, erdők, mint a falusi, kertvárosi lakóterületek. Különbség köztük valójában csak annyi, hogy a különböző jellegű területeket más hatások formálták olyanná, amilyenek. Egy-egy település még a saját közigazgatási határán belül sem mutat homogén képet, mindenhol vannak olyan rejtett helyek, ahol valamilyen érdekesség, vagy éppen a történelem egy-egy szelete érhető tetten. A tájkarakter vizsgálata során éppen azokat a jellemzőket igyekszünk számba venni, melyek egy-egy területrész (ún. tájkarakter-terület) jellegét, karakterét a legmarkánsabban határozzák meg, azokat a tulajdonságokat, amelyek az egyes területeket egymástól elkülöníthetővé teszik. Ez a fajta vizsgálat nem öncélú, a környező táj, az egyes területek jellemzőinek ismerete segít meghatározni, melyek a védendő táji tulajdonságok, ezáltal segítséget adnak a megfelelő, területi vonzattal is bíró döntések meghozatalában. Vagy éppen rámutatnak arra, hogy az idők során egy-egy terület értékes tulajdonsága hogyan sérült, azaz a település fejlesztési irányait is vezérelhetik annak érdekében, hogy egy-egy tájkarakter-terület állapota újra a kívánt szintet elérhesse. Egy tájkarakter vizsgálati dokumentáció tehát hasznos alapot nyújt minden településnek nemcsak ahhoz, hogy a lakosság jobban megismerhesse (és így jobban megszerethesse) települését, hanem fejlesztési irányokat, települési arculatot érintő kérdések megválaszolásához is, összefoglalva tehát alkalmas eszköz arra, hogy segítségével a településeket élhetővé és széppé formáljuk mely végső soron mindannyiunk célja. 5

A fentiek értelmében a Településképi Arculati Kézikönyv nem kizárólag a lakott területekre koncentrál, hanem bemutatja a külterület sajátosságait is, kiemelve azokat a tulajdonságokat, melyek egy-egy területrészt különbözővé, egyedivé tesznek. Azonban nemcsak a település értékeit, adottságait mutatja be, bár ez is kétségkívül fontos feladata. Mindezek mellett azonban javaslatokat, előírásokat is tesz számos arculati kérdésben, melyek célja a település képének minőségi formálása, hiszen a rendezett, szép településkép nem kell, hogy kiváltság legyen. Az építészeti javaslatok nemcsak az újonnan beköltözők, építkezők számára hasznosak, hanem a házukat felújítani szándékozók számára is. Éppen ezért a település jó építészeti példáinak kiemelése lényeges eleme a Kézikönyvnek. Egy-egy igényes építészeti részlet felkutatása azonban nem lehet kizárólag a dokumentum készítőinek feladata, a lakosság aktív közreműködése is szükséges. A Kézikönyv a későbbiekben tovább bővül: a felmerülő igények, újonnan keletkező jó példák alakítják, formálják, melynek célja egy szép, egészséges település kialakítása, melyre a lakosság büszke lehet. Fotó: Kondákor László 6

2. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA, ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSKARAKTER 7

A) A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA Magyaralmás Fejér megye nyugati részén elhelyezkedő, a Móri járáshoz tartozó település. A község közlekedés-földrajzi helyzete, megközelíthetősége igen kedvező, a megyeszékhely Székesfehérvártól és a járásközpont Mórtól egyaránt 15 km-re található. A településtől nyugatra futó 81 sz. Székesfehérvár-Kisbér- Győr másodrendű főút és az 5-ös számú Székesfehérvár Komárom-vasútvonal egyaránt a könnyű elérhetőségét biztosítják. A település közvetlenül a 81116 j. Magyaralmás bekötőútról közelíthető meg. Földrajzi szempontból Magyaralmás sík, illetve enyhén dombos területen helyezkedik el. Magyarország kistájainak katasztere alapján a község közigazgatási területe a Dunántúli-középhegység nagytáj, a Vértes- Velencei-hegyvidék középtáj és a Sörédi-hát kistájába tartozik. A település jelentős kiterjedésű mezőgazdasági területtel rendelkezik. A községnek jelenleg (2016.) 1577 fő lakosa van, a lakásainak száma 603 darab. Közigazgatási területe 2242 hektáron helyezkedik el, belterülete 147 hektár. A KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET A GOOGLE ŰRFELVÉTELÉN 8

B) ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKÉP Ahhoz, hogy Magyaralmás településképét, arculatát védeni tudjuk, meg kell határozni, mire is irányul majd a védelem, hogyan írható le a község településképi szempontjából. Településképnek tekintjük azt a látványt, amelyet a település felé tekintve a domborzat, az épületek és a növényzet összessége ad ki. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a településkép nem állandó, külső tényezők (pl. nap, vagy évszakok) és a lakosok folyamatosan alakíthatják, változtathatják akár kedvező, akár kedvezőtlen irányba. A településképet máshogy érzékeli egy gyalogos, máshogy az, aki kerékpárral, gépkocsival, vagy busszal érkezik meg. Máshogy látja egy helyi lakos és máshogy az egyszeri átutazó. Mást lát az, aki magaslati pontból, vagy esetleg repülőről tekint le a településre, mást az, aki a házak között sétál. A településkép meghatározása ezért mindenképp szubjektív módon történhet csak. Ha megtaláljuk a fő nézőpontokat, ahonnan a legtöbben, vagy a leggyakrabban tekintenek Magyaralmásra, megtaláljuk egyúttal azokat a kritikus pontokat, melyek a legmeghatározóbbak a településkép szempontjából. Ha e területek gondozására, megőrzésére, vagy fejlesztésére nagyobb figyelem fordul, az az egész település megítélésére kedvező hatással lesz. Fotó: Némethné Boros Ágota 9

ÉRKEZŐ SZEMSZÖGÉBŐL VALÓ FELTÁRULÁS, TELEPÜLÉSKÖZPONTBÓL MEGJELENŐ LÁTVÁNY A Magyaralmás felé tartó utazó közúton két irányból közelítheti meg a települést: a 81116 j. Magyaralmás bekötőútról (Fő utca) észak, vagy dél felől. A 81 sz. főútról kelet felé letérve igen kedvező látvány fogadja. A mezőgazdasági területek felett átpillantva kiemelkedik Magyaralmás két templomtornya, miközben a lakóházak háztetői beleolvadnak az erdőben végződő domboldalakba. A község főutcája a Fő utca. Két oldalt árok szegélyezi, melyeken túl oldalhatáron álló, földszintes, többségében sátor-, vagy nyeregtetős házak sora áll. A Fő utcát észak felé egy éles kanyarral elhagyva szántók között vezet vissza az út a 81 sz. főútra. Magyaralmás központja a Fő utca és a Kossuth Lajos utcák kereszteződésénél található, ahol a római katolikus Nagyboldogasszony templom a főutcát kétfelé osztja. A sík területen a templom látványa az egyenes vonalú utca képét messziről meghatározza. MAGASLATI PONTOK A falunak szinte minden magasabb pontjáról látható a Vértes, oldalában a csókakői várrommal, s idekéklik nyugat felől a Bakony hegység is. A nép nyelvében és a régi térképek szerint Segg-hegynek nevezett domb kitűnő kilátást biztosít: tiszta időben még Mór néhány háza és a móri volt kőfejtő is látszik. Szemmel lehet tartani az egész Móri-árkot: Bodajkot és Fehérvárcsurgót is. 10

UTCAKÉPEK Egy település utcaképében a lakóépületek képviselik a legnagyobb arányt, ugyanakkor arculatát mégsem kizárólag egyedi lakóépületeivel jellemezhetjük. Kiemelt épületei, épület-együttesei, azonos karakterjegyeket viselő utcaszakaszai adnak egyediséget számára. Nem feledkezhetünk el azonban a növényzet szerepéről sem. Falusias jellege megtartásra méltó imázs tényező. Széles, árokkal szegélyezett útvonalak, tágas zöldfelületek válnak meghatározó elemekké, átvéve a mögöttük megbújó épületek utcaképi szerepét. A művi elemek elsődleges szerepe azonban tagadhatatlan, növényzettel finomított látványuknál is nagy hangsúly van egy-egy kerítés, oszlop, szobor, homlokzatrészlet mívességén. Magyaralmás településre változatos vonalvezetésű és eltérő szélességű utcák jellemzőek, melyek többsége gyepes csapadékvíz elvezető árkokkal (szikkasztókkal) kísért. Az utcák térfalait alkotó, túlnyomó többségben földszintes épületek beépítése általában előkertes, oldalhatáron álló. A karaktert adó elemeinél az oromfalas utcai homlokzat a jellemző, amelyek részben kontyolt és tornácos kialakításúak. Ezen elemek homlokzata változatos színezésű, sokszor vakolatdíszes oromzatú. Fotó: Kondákor László 11

FŐ UTCA (ÉSZAK FELÉ TEKINTVE) FŐ UTCA (DÉL FELÉ TEKINTVE) 12

C) ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSKARAKTER Magyaralmás településkarakterét nagyban meghatározza gazdag táji környezete, változatos domborzata és természeti értékekben való gazdagsága. Léptékében azonban megmaradt a békés, falusi jellegénél, melyhez lakói a rendezett településkép fenntartásával is hozzájárulnak. FUNKCIÓK, TERÜLETHASZNÁLAT A település belterületének telekhasználatát lakóterületi túlsúly jellemzi. Itt találhatók továbbá a közfunkciót betöltő épületei is. Külterületen a mezőgazdasági hasznosítás dominál, melyhez művelésből kivont mezőgazdasági majorok is társulnak. Magyaralmás erdő- és gyepterületei a szántókhoz képest alacsony arányban vannak jelen. Zártkerti, keskeny telkes részein is a szántók dominálnak, ugyanakkor e területeken hagyományosan szőlőművelés folyt, melyek nyoma a mai napig látható. 13

TELEPÜLÉSSZERKEZET Magyaralmás többutcás, szórt jellegű település, a szalagtelkeken fésűs előkertes beépítéssel. Az északi, Petőfi Sándor-Széchenyi utca vonalától északra elhelyezkedő utcái a 18-19. században, attól délre elhelyezkedő utcahálózata a 20. században folyamatosan alakult ki. A település lakóterülete a déli irányba napjainkban is bővül. Utcái egymásra merőlegesek. TELEKSZERKEZET A mai telekállapotok alapján a telkek mérete változó. Belterületen a 800-3000 m 2 közötti telkei egyaránt előfordulnak. Jellemzően a keskeny, mai napig nagyobb kerttel rendelkező telkek a nagyobb, a későbbi időkben kiszabályozott, szabályos téglalap alakú telkek a kisebb méretűek. Külterületen az 1-10 ha és a 10-50 ha kiterjedésű telekméretek is gyakoriak, a legnagyobb külterületi telek (Magyaralmás délnyugati határában) közel 62 ha méretű. ÉPÜLETEK Magyaralmás lakóházai többségében egy-vagy kétszintesek. Jellemző tetőformájuk a sátor- vagy nyeregtető, illetve ezek csonka kontytetős változata. A házak többsége hagyományos cseréptetővel rendelkezik, valamint gyakori a szürke palatető is. Színhasználatot tekintve a tetőknél a hagyományos téglavörös és a szürke színek dominálnak. 14

3. ÖRÖKSÉGÜNK, A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉPÍTÉSZETI, MŰEMLÉKI, TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK, TELEPÜLÉSKÉPI JELLEMZŐK Fotó: Némethné Boros Ágota 15

Jelen fejezetben a településképi szempontból meghatározó területek kerülnek bemutatásra. A mi olvasatunkban ez a terület három különböző lehatárolás halmazaként fogható fel: A meghatározó területek közé tartozik elsősorban minden művi és természeti érték, amely védettsége okán olyan minőséget hordoz, amely miatt méltán tartható meghatározónak. A műemléki, régészeti értékek mellett a természeti elemek alkotják ezt a kategóriát, amely területeket a településkép védelméről szóló 2016. évi LXIV. törvény településképi szempontból kiemelt területként aposztrofál. A másik az ún. történeti települési terület, amely a Második Katonai Felmérés térképein már települési térségként jelenik meg. Ez képviseli azt a településmagot, amely köré a mai település kiépült, ennek szerkezete mutat hagyományos utcavonalak közé szerveződő tömbstruktúrát, melyen belül az egykori telekszerkezet is kirajzolódik. Magyarországi viszonylatban településeink döntő többségénél ez az alap ma is kimutatható, ritka az a település, ami annyira átalakult, hogy településmagja nem ismerhető fel. A harmadik lehatárolás egy, a településen áthaladó utazó szemszögéből vizsgálja a látványt. Ami számára feltárul, azt azonosítja a településsel. Ezen a látványon belül is kiemelten fontosak az ún. településkapuk. Ezek azok a pontok, ahol a települési szövetbe belép a látogató, és a váltás nyomán az első benyomásokat megszerzi. Attól függően, hogy gépkocsival, gyalog vagy kerékpárral érkezünk, más-más szerepe van a vonal-mentiségnek és a pontszerűségnek, a különbség pedig egyszerre adódik a nézőpont magasságából és a megtekintés gyorsaságából. A településekről az ember fejében él egy kép, amelyik a látnivalókat mutatja, a település azonban nem csak ebből áll. A látnivalók által ismert képet árnyalja az út során megszerzett ismeret, ami a települést éppúgy meghatározza, mint védett értékei. Kitüntetett szerepe van tehát az áthaladók útvonalainak, és ezért kell ezekre, az utakat szegélyező ingatlanok arculatára odafigyelni. A meghatározó terület egész településre való kiterjesztésére a jogszabály ugyan lehetőséget teremt, azzal azonban csak akkor érdemes élni, ha valóban minden területrésze a közigazgatási határnak az előbbi elemek valamelyikével érintett. Az érintettség eldöntéséhez adatok feldolgozása, helyi értékek felmérése és elemzése vezet. A továbbiakban ennek első állomása, az értékleltár elkészítése következik. A lista a nemzetközi, illetve országos szintű elemek közül az adatszolgáltatásban szereplő, nyilvántartott, védett értékeket mutatja be. Ezt egészíti ki a település szintjén beazonosított helyi értékek sora, összhangban a jogszabályi követelményekkel. 16

A) TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK A településképi szempontból meghatározó építészeti értékeket a műemlékek és régészeti lelőhelyek mellett a helyi művi értékek és a történelmi múltjuk vagy térbeli elhelyezkedésük folytán kiemelkedő értéket képviselő területek alkotják. MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK Magyaralmás területén egy darab országos jelentőségű műemlék és annak védett környezete található: a római katolikus templom, amely a település központjában helyezkedik el. A kőkeretes bejárati ajtajának zárókövén 1787-es évszám található, utalva építésének idejére. A következő táblázat részletesen tartalmazza a műemléki értékleltár elemeit, mely 2017. júliusi állapotot tükröz. NYILVÁNTARTOTT MŰEMLÉK TÖRZSSZÁM AZONOSÍTÓ 1653 22244 CÍM NÉV R.k. kápolna exlege műemléki környezete VÉDELEM Műemléki környezet 1653 3679 Fő u. R.k. kápolna Műemlék II. BÍRSÁG KATEGÓRIA VÉDÉSI ÜGYIRATOK 22509/1958. ÉM 120344/1958. MM HELYRAJZI SZÁM 16, 17, 18, 19, 444/7, 458/1, 459/2, 604, 606/1, 606/2 EOV Y KOORDINÁTA EOV X KOORDINÁTA 605 595269 217096 17

18

RÉGÉSZETI LELŐHELYEK Az alábbi táblázat Magyaralmás község régészeti lelőhelyeit, illetve azok adatait tartalmazza. NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK AZONOSÍTÓ LELŐHELYSZÁM NÉV VÉDELEM BÍRSÁG KATEGÓRIA VÉDÉSI JOGI 68211 1 R.k. templom, Fő utca 36-42. szakmai 20, 21, 22, 23, 24, 25, 29, 30, 444/8 68215 2 Református 446/2, 446/4, 450/1, 452/1, 452/2, 454/1, 454/2, szakmai templom 455, 456/2, 457/2, 457/4, 464 68221 3 Községi temető szakmai 625/1, 565, 567, 070/13 68229 4 Magyaralmásivízfolyás melléke I. szakmai 070/8, 070/9 68231 5 Magyaralmásivízfolyás melléke szakmai 070/3, 070/9, 070/10, 070/11 II. 68237 6 Falu felett szakmai 021/3, 021/4 68241 7 Burján szakmai 039/3, 039/4, 039/5 68243 8 Rokkant-dűlő szakmai 065/7, 631, 630/34, 630/53, 630/36, 630/52, 630/35, 067, 065/9, 630/51, 630/54, 630/41, 630/37, 630/50, 630/38, 630/49, 630/39, 630/45, 630/46, 630/62, 630/48, 630/40, 630/47, 630/57, 630/56, 630/59, 630/58, 630/61, 630/60, 630/55, 062/25, 065/4, 065/5, 065/6 AKTUSOK HELYRAJZI SZÁM 19

HELYI EGYEDI ÉRTÉKEK Helyi művi értékek közül kiemelkednek azok az egyedi elemek, melyeket a település lakói maguk jelöltek ki helyi védelemre érdemesnek. A védettség oka, hogy olyan közhasználatú, építészeti szempontból is kiemelkedő épületekről van szó, melyek a település egésze számára jelentőséggel bírnak, és mindennapi használatban vannak a lakosság szélesebb köre által. Ezen művi értékekre a településképi rendelet területi és egyedi építészeti településképi követelményeket egyaránt megfogalmaz. Felsorolásuk az alábbi táblázatban található. HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK SZÁM CÍM HRSZ. MEGNEVEZÉS 1 Fő utca 29. 457/5 Római katolikus plébániahivatal 2 Iskola utca 5. 254/2 Faluház 3 Iskola utca 9. 267/11 Móri Radnóti Miklós Általános Iskola Magyaralmási Tagiskolája 4 Kossuth Lajos utca 469 Lakóépület ún. hosszúház megmaradt vegyes-falazata 5 Református templom 464 Református templom 6 Temetősor 10. 525/1 Magtár Fotó: Némethné Boros Ágota 20

21

Magyaralmás a fent említett védendő középületek mellett számos további olyan építészeti értékkel rendelkezik, mely a településképet meghatározza, a településnek egyedi karaktert ad, és építészeti minőségben követendő példaként, vagy elmúlt korok emlékeként szolgál. Ezek az épületek az alábbi táblázatban kerültek felsorolásra. HELYI VÉDELEM ALATT NEM ÁLLÓ HELYI EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK SZÁM CÍM HRSZ. MEGNEVEZÉS 1 Fő utca 85/I. 202/2 Lakóház 2 Fő utca 73. 227 Lakóház 3 Fő utca 69. 229 Lakóház 4 Fő utca 55. 257 Lakóház 5 Fő utca 43. 449/3 Lakóház 6 Fő utca 36. 23 Lakóház 7 Fő utca 33. 455/1 Melléképület 8 Fő utca 31. 456/1 Polgármesteri hivatal 9 Fő utca 24. 17 Lakóház 10 Fő utca 26. 18 Lakóház 11 Fő utca 23. 606/2 Lakóház 12 Fő utca 17. 612 Lakóház 13 Fő utca 13. 614 Lakóház 14 Dózsa György utca 16. 314 Lakóház 22

Magyaralmáson több köztéri műalkotás is található, melyek szintén helyi értéket képviselnek. Az alábbi táblázat tartalmazza felsorolásukat. HELYI VÉDELEM ALATT NEM ÁLLÓ HELYI ÉRTÉKET KÉPVISELŐ SZOBROK, KERESZTEK, EMLÉKMŰVEK SZÁM CÍM HRSZ. MEGNEVEZÉS 1 Fő utca Sárkeresztes felőli bejáratánál kőkereszt 2 Fő utca Söréd felőli bejáratánál kőkereszt 3 Fő utca - Emlékpark 444/8 1956-os emlékmű 4 Fő utca - Emlékpark 444/8 Bársony István emlékszobor 5 Fő utca - Emlékpark 444/8 1848-as emlékoszlop 6 Temető 567 emlékmű a II. világháború halottainak emlékére 7 Temető 567 2017-ben felújított kőkereszt 8 Temetősor 567 római katolikus temető 9 Temetősor 565 református temető 23

24

25

26

27

TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSI TERÜLET A történeti települési terület lehatárolása egybeesik a II. Katonai Felmérés térképén (1806-1869.) ábrázolt lakott területtel, mely a település magját adja. Utcavonal vezetése, szerkezete általában organikusan fejlődött képet mutat. A lehatárolt terület magába foglalja az épített örökség legtöbb elemét. 28

ÁTHALADÁS SZEMPONTJÁBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLET A közeledési hálózat vizsgálata során, a belterületen áthaladó országos jelentőségű közutakat övező teleksor került kijelölésre, mivel a településre érkezők és azon áthaladók számára ez a látvány azonosítható magával a településsel. Kiemelt szerepet kapnak a településkapuk, a közösségi közlekedés állomásai, hiszen a településre érkezők itt lépnek be a település szövetébe. 29

B) TELEPÜLÉS- ÉS TÁJKÉPVÉDELMI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK, TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Magyaralmás közigazgatási területe a Dunántúli-középhegység nagytájnak a Vértes-Velencei-hegyvidék középtájhoz tartozó Sörédi-hát kistáj területén helyezkedik el. A térség természeti szépségét árvalányhajas gyepei, erdőfoltjai és rendezett belterülete adják, kiegészülve a Bakony és a Vértes hegyeinek festői panorámájával. Az alábbiakban a község tájképi vagy természetvédelmi szempontból kiemelendő értékeit, területeit mutatjuk be. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Az övezetet az Országos Területrendezési Terv jelöli ki, melybe olyan területek tartoznak, melyek látványa megőrzendő. Magyaralmás községben ilyen övezetbe esik a közigazgatási terület keleti részén található erdőterület. Kijelölésének oka vélhetően a szomszédos Zámollyal együtt osztozó Burjáni-erdő és Burján-dűlő, mint élőhely, magaslati pont, és tájképet jelentősen meghatározó elem jellegéből adódik. 30

Az országos ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat részei olyan területek, melyek az ország területén összefüggő rendszert alkotnak. Szerepük, hogy hosszú távon biztosítsák az élővilág fajainak fennmaradását azáltal, hogy életteret nyújtanak (magterületek), védik a külső káros hatásoktól (pufferterületek), és összekötik az élőhelyeket egymással (ökológiai folyosók). Magyaralmás északi határában a Tóhely-domb erdős-gyepes területei csatlakoznak az ökológiai hálózat magterületeihez. Ökológiai folyosó besorolásba a sárkeresztesi településhatár menti, erdőt határoló sáv tartozik. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a település területén két forrást is nyilvántart, melyek úgynevezett ex lege, azaz a természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. tv.) erejénél fogva védett természeti értéknek minősülnek. MAGYARALMÁS A TÖRVÉNY EREJÉNÉL FOGVA ( EX LEGE ) VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEI ÉS TERÜLETEI SZÁM MEGNEVEZÉS TÍPUS HRSZ EOV X EOV Y KOORDINÁTA KOORDINÁTA 1 Név nélküli forrás 1. forrás 343/1 594850 216820 2 Név nélküli forrás 2. forrás 040/2 597540 218586 Magyaralmás területén fészkel a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster). 31

Magyaralmás a Tóhely-domb területét helyi rendelettel (12/1999. (IV. 25.) Ktsz.) helyi jelentőségű természetvédelmi területként tartja nyilván. A terület egyik legfőbb értéke, hogy Magyaralmás községhatárában az egyik legszebb természetközeli sziklagyepet találhatjuk jellemző növényeivel. A természetközeli sziklagyepek és a csodálatos kilátás miatt e terület fontos az ismeretterjesztés szempontjából, hiszen az iskolások gyakran látogatnak el ide. Az itt uralkodó alapkőzet a dolomit és a lösz, amit a helyenként előbukkanó selymes boglárka, árvalányhaj és len fajok jeleznek. Külön kiemelendő, hogy a területen együttesen van jelen az ezüstaszott (Paronychia cephalotes) és a szalmagyopár (Helichrysum arenarium) néhány tőből álló állománya. A dolomit sziklagyepek jellemző tavaszi virágözöne az erdőtelepítés és a környező területek degradáló hatásai ellenére is élvezhető ezen a kis maradvány élőhelyen. Fontos megemlíteni a gyepen élő kis ürgekolóniát is, mivel több, mára megritkult ragadozó-madárnak (köztük a világviszonylatban is veszélyeztetett parlagi sasnak) a táplálékát képezheti, az itt fellelhető egyéb kisemlősökkel (mezei pocok, erdei egér stb.) együtt. Nem is beszélve a hüllőkről, vagy a nagy testű rovarokról, melyek közül az előbbi a közeli kígyászölyvnek, míg az utóbbi a kabasólyom párnak jelentenek zsákmányt. (Forrás: Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány) 32

4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ, ELTÉRŰ KARAKTERŰ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA, A TELEPÜLÉSKÉP, ARCULATI JELLEMZŐK ÉS TELEPÜLÉSKARAKTER BEMUTATÁSÁVAL 33

078/30 (074) 078/29 078/28 078/37 078/27 078/25 074 076/4 078/24 077 078/36 076/3 073 804 800/1 800/2 078/23 801 805/1 08/1 802 806/1 807 818 803/1 803/2 808 809 811 076/1 078/35 813 814 815 078/31 078/34 817/1 078/22 806/2 821 078/33 817/2 819 822/1 822/2 825 829 826 822/3 827 831 078/15 832/2 833 075/19 078/20 835 836 078/1 837/3 848 078/12 850/1 823/1 837/1 838 839/1 075/20 823/2 841/1 842 824 078/18 843 075/23 844 845 852 828 834/2 846 847/1 853 854/1 854/2 078/17 075/21 847/2 08/5 841/2 849 850/2 857 078/10 837/4 858 839/2 840/4 851 075/1 855 078/9 860 856 868/2 840/5 859 861/1 861/2 866/1 078/8 862/2 866/2 867/1 867/2 869 872/1 078/7 075/24 862/1 840/3 872/2 078/6 09 873 078/21 840/2 876 877 879 078/5 (077) 840/1 880 071 865/1 079 865/2 885/3 885/4 886 887/2 887/3 010/4 870 887/1 890 896/1 (079) 871 898 874 891 892 875 885/2 896/2 897 078/4 878 899 900 08/6 901/1 904/3 078/3 (09) 901/4 901/3 902 075/5 881 010/14 882 883 904/4 904/2 906/3 884 070/25 888/1 (010/2) 888/2 889/2 893/1 893/2 894/1 906/4 906/2 907/1 075/6 070/11 893/3 903 905 908 909 917/1 911/2 895 910 918/1 911/1 911/3 075/17 010/13 982 010/6 894/2 912 919/1 010/1 981 913 980 914 075/11 075/3 010/7 915 075/7 907/2 916 075/12 010/8 979/3 917/2 (072) (978) 979/2 075/8 010/2 978 979/1 924/2 010/9 985 983 918/2 920 984 075/9 921 986 977/2 070/10 923/1 010/10 987/2 927 928 072 988 977/1 923/2 919/2 929 976 930 931 070/24 989/1 975/2 974/1 932 010/11 010/12 925/1 933 934 938/2 973 925/2 926 935 075/10 (067) 011 972 971 936/1 936/2 937 970 939 990 969 924/1 940 941 942 070/23 993 991 968/4 (1018) 075/14 (013) 968/3 943/1 943/2 075/13 999/4 994/1 968/1 955 954 952/5 075/15 070/22 938/1 070/3 994/2 998 1018 1131 956 953 070/21 013 999/1 1045 957 952/7 952/11 951 1000/3 965 952/6 070/9 995/1 964/4 952/4 075/16 (06) (070/26) 070/20 1001 999/3 967 070/4 1000/2 1000/4 995/2 966 958 950 949/2 1002/3 964/5 949/1 945/6 945/5 068 952/8 952/12 948 945/3 070/26 997/1 996 995/3 945/1 070/19 (1045) 944 06 1002/4 069 961 326 325 324 323 322 305/11 065/9 012/3 (068) 066/1 964/2 065/8 997/2 959/2 959/1 327 1003 (996) 070/8 305/12 293 1002/2 (305/8) (631) 963/2 964/3 1 3 5 7 11 9 (012/2) 1004 1005 946 (321) 321 963/3 MóriczZ s ig m ond utca 22/a 22 329 2 4 962/4 960 947 317/2 317/1 6 8 294/1 23 305/9 012/1 1006 963/4 25 318 319 294/2 320 290 630/11 631 1007 21 012/2 014 (1046) 070/18 330 (1047) 22 295 1008 1102/1 1046 23 18 289 331 332 1104 1109 1106 1111 1107 1113 316 315 314 296/1 19 1102/2 05/11 070/7 21 20 630/9 20 18 296/2 1009 1102/3 18 630/13 19 288 1010 1103 297/1 630/8 18 630/32 16 1011 1115 1108 1117 1119 1110 1122 1124 1112 1128 1114 1130 1116 1118 1121 1123 1127 333 334 335/2 17 297/2 (292) 630/14 (305/10) 17 15/a 14 287 1012/2 630/7 16 630/15 630/31 630/34 067 313 292 298 286 1129 (328) 328 312 630/6 (630/12) 630/16 630/30 630/35 630/53 05/5 335/1 (336) 336 299 337 15 13 11 14 15 12 12 10 11 13 14 12 285 630/5 630/12 630/17 630/29 630/36 630/52 630/55 10 05/6 (343/2) 338 311 310 300 630/28 630/37 284 630/4 630/18 630/56 568 565 (584/1) 584/1 301 569 630/3 630/19 343/2 339 630/27 283 (630/33) 630/33 630/38 630/50 630/51 630/57 1014 309/2 03/6 570/2 302 582/2 575 582/1 (343/1) 343/1 340 281/2 630/39 05/7 574/1 574/2 Dózs a Gyö rg yutca 9 11 8 9 8 7 9 8 7 6 6 7 309/1 341/1 282/1 1015 341/2 015 305/3 583 342/1 305/4 304 (016) 308 303 630/2 630/1 5 5 630/20 630/26 630/49 630/58 070/12 1 4/A 5 4/2 4 282/2 3 630/25 1016/1 1013 527 526 349 342/2 281/1 630/41 630/40 630/48 630/59 065/4 065/5 567 570/1 4 (630/54) 630/54 065/6 05/8 3 3/1 2/2 1 2 2 5 630/22 630/21 1016/2 524 307/2 525/2 351 306/2 630/23 630/24 630/42 630/46 630/47 630/60 066/2 12 03/3 584/4 1/2 4 05/9 13 2/2 3 30 1 1/1 1/2 14 1/3 (628) 630/61 1017 343/3 525/1 348 (015) (625/1) 8 28 597/1 597/2 51 05/10 2/1 307/1 9 10 11 630/43 585 630/45 625/1 587 503 (584/3) 352 345 628 017/17 597/3 586 26 630/63 630/62 588/2 504 344 016 589 49 522/2 24/2 522/1 502/2 502/1 346 347 629/1 630/64 05/1 625/3 590 31 29 22/2 47 593 588/1 353 (267/8) 629/2 354 355 357 358 45 629/3 360 629/4 629/5 (604) 523/2 523/1 500 594 27 017/16 (625/2) 625/2 625/6 43 25 625/13 20 499 03/2 359 363 (472/1) 472/1 595 23 496 361 267/8 629/6 017/15 03/5 18 364 41 482 369 267/6 (267/6) (267/7) 629/7 03/7 596 495 494 366 367 368 267/7 629/8 629/9 385 371 062/5 477 465 466/3 493 492 491 490 489 488 487 486 485 484 483/2 483/1 365 21 445/2 625/12 19 16 017/11 05/4 479 624 14 39 598 17 604 478 372 373 03/1 623 12 37 15 10 374 267/5 063 472/2 622 476 466/2 463/3 35 392 391 390 (267/5) 062/6 1 621 13 473/1 475 (463/4) 386 396 (343/3) 15 267/4 468/2 464 280/2 615 600 599 (473/2) 473/2 1 062/7 065/7 017/12 625/10 3 618 11 5 462 463/4 7 (445/2) 13 3 468/1 267/3 625/11 5 9 614 399 33 31 280/1 457/2 11 267/2 (276/2) 2/A 613 601 9 7 469 (463/1) 463/1 (461) 461 11 454/2 420 419 418 416/1 29 279/2 017/13 625/9 2/B 612 416/2 446/4 3 279/1 4 602 452/2 27 422 421 417 278/1 064/2 11 5 1 423 611 460/2 5 6 1 13 458/2 7 4 8 450/2 424 432 431 426 267/11 (277) 03/8 15 2 9 6 17 425 25 2 8 460/1 446/2 267/9 2/2 278/2 17 4 10 603 3 267/10 277 017/14 607 3 449/2 457/4 6/2 276/2 606/2 1 459/1 23 456/2 16 606/1 605 9 434 265/2 268/1 10 4 14/2 459/2 458/1 455/2 448/2 268/2 435 265/4 269/1 12 16 23 23/2 19 7 452/1 269/2 265/3 266 270/1 457/5 270/2 14 17 8 456/1 271 22 454/1 437 436 15 02 9 12 253/2 (252) 252 251/1 272 273/1 14a 24 449/4 273/2 438/3 6 062/2 455/1 (264) 274/1 16 10/1 26 13 10 062/33 10/2 28 450/1 438/4 274/2 (04) 11 264 14 253/1 250 275/1 451 7 12 30 33 11 017/7 017/2 8/2 04 438/2 249/2 448/1 439/2 9 263 251/4 251/3 249/1 248/2 062/35 13 37 449/3 248/1 275/2 446/1 439/1 8/1 1 262/2 247 5 16 444/7 254/2 440 262/1 246/2 246/1 8 6 5 245/2 245/1 244/1 243/2 222 17 38 444/8 (444/8) 441/4 441/3 7 261 244/2 (276/1) 276/1 6 40 18 42 47/2 5 254/1 234/1 221/2 19 441/2 260 3 21 48 243/1 220 219/1 30 (444/6) 3 1 444/6 27 255/1 221/1 219/2 062/10 20 36/3 46/2 39 49 443 259 38 234/2 235/1 218/2 255/2 218/1 40/1 235/2 236/1 20 062/11 50/A 1 22 236/2 31 217/2 21 29 4 50/B 51 258/1 217/1 216 36/5 36/4 257 237/1 237/2 33 021/1 40/2 52/1 215/2 45 240/1 240/2 209 215/1 42 233/3 238 017/18 22 52 1/A 43 258/2 2/2 017/19 54 239/1 (209) 214/2 23 37/2 47 44 256/1 256/2 239/2 34 36 214/1 213/2 24 241 213/1 37/1 48/1 106 233/2 232 242/1 242/2 205/3 38 1 2/1 40 212/2 25 212/1 48/2 211/2 210/4 017/10 017/20 2 021/2 26 231 49 242/3 205/4 211/1 210/2 107 (139/2) 139/1 233/1 230 27 33 32 59 57 445/1 50 229 (223) 205/2 46 2 1 3 56 3 206/1 59 633/3 062/17 31 34 105 141 58 062/18 228 4 51 206/2 207/1 062/19 3 4 227 207/2 062/20 111 60 65 062/21 54 104 226 225 224/2 223 208 062/22 35 5 142/1 2 062/24 198/2 021/3 55/1 198/1 60 62 67 062/23 6 1 197 103 110 139/2 062/34 196/2 633/2 (80/1) 113 112 115 119 120 123 142/2 62 55/2 8 117 6 56 143 146 64 3 204/2 196/1 203/2 195 062/25 10 66 2 021/4 114 121 57 144 148/1 203/1 224/1 202/2 202/1 194/2 58 12 5 122 145 194/1 4 12 11 68 75 201/2 201/1 193 204/1 200/2 192 062/26 70 14 124/2 633/1 80/1 (147/1) 77 16 8 10 72 200/1 062/27 020 75 78/2 78/1 101 124/1 79 6 199/2 021/5 18 7 74 11 8/2 149 199/1 182 100/1 (102) 125 148/2 81 20 9 76 021/9 74 134/3 150 83/I 22/A 9/2 183/1 183/2 (188) 138/2 83/I 8 64/2 78 85/I 062/28 22 1 80 184/1 632 99/1 184/2 189/4 81/1 100/2 13 130 151 133 1/2 82 89/1 91 152 444/9 185/1 019/1 021/10 3 102 15 185/2 186 81/2 98/1 187/1 82/1 99/2 138/1 147/1 84 5 166/2 153 86 187/2 021/11 6 17 88 9 154 97/1 135 90 92 7 190/2 80/4 82/2 83/1 (93) 98/2 166/1 155 94 19 018 156 157/1 (172) 189/2 191/1 (022) 025/21 173/4 96 8 14 98 9 83/2 84/1 96/1 165 174/9 100 103/2 93 97/2 136 (444/9) 105 21 80/5 (80/2) 164 174/7 190/1 191/2 023 85/1 175/3 102 96/2 95/1 176/3 84/2 86 163 157/2 178/3 180/3 024 025/20 95/2 94/1 173/5 162 174/10 179/2 021/8 161 157/3 181/66 181/7 181/8 80/6 87 88 91 89/2 85/2 89/1 94/2 147/2 174/8 175/4 181/9 160 181/10 627/24 167/3 172 176/4 181/11 021/12 167/4 178/4 181/12 181/13 627/25 147/3 181/14 167/1 (167/1) 13 158/1 179/3 181/15 627/26 159 180/4 181/16 168/2 189/1 181/17 105/2 11 10 16 1 104 106 027/1 108 13 062/29 12 110 112 109 027/2 17 114 18 116 118 027/3 14 120 122 027/4 20 15 6 124 126 027/5 16 13 9 18 11 022 062/30 027/6 8 16 9 5 11 14 027/7 021/13 181/18 181/19 92/1 92/2 173/3 7 173/2 017/5 (023) 627/27 10 12 027/8 5 181/65 181/22 158/2 174/4 10 181/23 181/24 021/15 627/1 174/6 (181/6) 181/25 627/28 168/1 15 3 170/4 181/26 019/2 181/27 027/9 181/28 025/19 175/2 90 627/2 181/29 025/14 627/29 176/2 181/30 170/5 181/31 627/30 170/2 171/7 178/2 181/6 181/32 181/33 170/3 179/4 627/31 171/1 180/2 627/5 627/32 181/64 181/36 181/37 181/35 181/38 627/6 627/33 171/2 171/3 181/39 (627/52) 181/40 181/61 1023 1022 627/7 627/8 627/34 181/60 627/35 627/44 627/45 627/52 181/41 181/59 181/58 181/57 181/56 1027 627/9 627/23 627/10 627/53 627/58 1025 627/55 627/54 627/59 1026 1028/4 1019 627/51 181/55 627/36 627/46 627/47 181/54 181/42 181/53 181/43 626/15 181/44 181/45 181/46 181/47 181/48 181/52 181/51 181/50 627/37 626/1 626/2 626/14 181/49 627/48 626/3 1021 1020 627/38 626/4 626/5 1024 627/49 626/6 626/7 626/8 626/9 1028/1 627/40 627/50 626/10 626/11 1028/3 626/12 627/56 626/13 1029/2 1029/1 627/57 627/14 170/1 627/17 1 25 17 14 12 1 4 3 062/31 27 5 16 19 7 027/18 027/10 627/3 9 11 29 2 13 2 15 181/34 627/4 4 17 6 19 055/4 055/5 055/6 025/15 8 21 10 23 12 25 33 14 16 027/17 18 055/7 20 027/12 22 24 (055/1) 055/8 26 055/9 027/16 055/1 060 (060) 9 027/27 4 13 15 17 055/10 19 21 23 12 25 026 055/14 18 027/11 24 055/2 (055/2) 26 46 (026) 025/18 055/15 627/41 1030/4 627/15 627/16 627/42 1030/6 1030/5 028/6 025/16 055/25 50 627/43 057/4 055/24 (058) 1030/2 1033/3 (020) (627/22) 1030/3 027/28 057/3 057/2 1031/1 627/18 055/16 1031/2 627/19 627/22 058 1032 1033/1 627/20 053/10 027/31 1035 1034 027/29 627/21 1036/1 032/1 027/32 1036/2 025/2 025/9 1033/4 055/23 1037/1 1038/1 027/33 025/3 1039/4 1039/3 1038/2 1040/1 1037/2 1041/1 1042/1 053/11 055/18 028/7 027/14 025/11 1044/1 1043/2 1043/5 1043/4 1043/3 1042/4 1042/3 1039/2 032/3 025/4 053/2 055/20 055/27 032/4 055/26 1044/2 1044/3 055/19 032/5 054 055/22 027/30 053/12 032/6 027/19 028/2 027/20 027/34 053/6 027/21 055/13 032/7 027/22 027/23 027/24 053/7 053/1 027/25 053/8 032/8 (029) 028/3 028/4 053/13 051/3 034/8 053/14 051/4 034/1 035/5 034/2 030/12 034/3 035/6 (052) 035/7 034/9 053/3 034/6 030/11 051/14 052 030/10 030/9 028/5 030/7 049/1 049/24 035/8 030/6 034/5 030/5 049/25 035/1 051/15 051/6 030/4 (038) 036/2 049/26 035/9 051/7 038 051/8 049/27 051/9 051/10 030/3 049/28 051/12 039/3 035/10 030/2 049/6 036/1 039/4 049/29 039/5 049/7 049/8 050 049/9 (050) 049/30 040/1 044/2 049/10 037 049/31 039/1 049/11 051/13 040/2 035/3 (035/3) 035/11 049/12 049/13 051/2 049/14 049/22 035/12 047/11 049/23 047/12 049/33 049/32 047/13 047/14 047/15 047/16 035/4 049/4 047/17 049/2 047/18 047/19 047/20 040/3 (037) 047/21 047/22 047/23 047/50 047/24 047/49 047/25 047/48 047/26 047/27 047/47 047/28 049/34 047/46 047/29 047/45 047/30 047/44 047/43 047/31 (041) 047/42 042/3 041 047/52 047/53 047/41 047/40 047/54 047/39 047/55 (042/1) 047/56 047/38 047/57 042/4 047/58 047/37 042/1 047/60 047/36 (044/2) 047/62 042/5 047/59 047/61 048 047/63 047/35 042/6 047/64 047/65 047/34 047/66 047/33 (043) 047/68 047/7 047/69 047/67 047/32 043 047/70 047/71 047/72 047/8 047/73 047/74 047/75 047/3 047/76 046 047/77 047/86 047/9 047/78 047/79 047/80 047/81 045 047/6 047/10 047/85 047/84 047/87 047/83 047/82 047/88 MAGYARALMÁSKÖZ SÉG ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEI 078/32 (078/32) 975/1 974/2 962/3 962/1 017/8 (017/8) (952/7) 952/10 952/9 (078/20) 033 (033) TELEPÜLÉSKÉPISZ EMPON TBÓ L MEGHATÁROZ Ó, ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK TÉRKÉPILEHATÁROLÁSA M=1:25000 (031) 031 (075/18) 070/14 070/15 070/16 070/17 075/18 (625/9) 291/1 291/2 MóriczZ s.utca 305/8 305/10 21 17/2 20 16 630/10 17 15 13 Sportutca Fe nyve s utca 10 6 2 3 Kos s uth La jos utca Va d a lm a utca 4 4/2 (584/4) 6 7 (306/2) Sportutca Szilva utca Te m e tős or Sze d re s utca 24 22 Kos s uth L.utca Is kola utca (472/2) 7 9 Kis te m plom utca (446/2) Pe tőfisánd or utca Józse f Atila utca 10 12 14 Kis te m plom utca 4/2 6 8 Józse f Atila utca 19 21 18 20 25 27 29 31 (438/2) Is kola utca 32 34 36 35 39 43 4145 47 7 9 11 13 15 17 4 2 2 4 6 7 5 44 46 8 10 12 14 16 18 19 29 23 25 Fe nyve s kö z 24 26 28 30 32 35 37 53 55 Diófa utca 39 41 43 47 49 57/a 57/b 42 44 45 51 53 55 61 63 48 50 52 54 61 63 (445/1) 4 6/2 56 58 65 67 Alkotm ányutca (444/10) (633/2) (444/7) 69 71 73 Főutca Fe nyve s kö z Széche nyiutca 210/3 188 444/10 Alkotm ányutca 85/I87 87/2 89 10 12 Táncs ics Mihályutca Vö rö s m a rtyutca 91/2 93 95 101 95/2 97 15 17 19 (627/24) (173/2) Ad yend re utca N efelejcs utca (181/35) 97/2 99 99 103 107 107/2 109 2 4 3 5 7 18 20 Rózs a utca (626/15) (627/51) 2 6 8 10 14 16 (626/14) 1 3 5 7 11 (627/23) Gyüm ö lcs utca 20 22 049/15 Jelmagyarázat Erd őte rüle te k Tóhe ly-d om big ye pe k N a g ytáblás m e zőg a zd a s ág i te rüle te k Me zőg a zd a s ág im a jor Kis pa rce llás,zártke rtije lle g ű te rüle t Ma g ya ra lm ás ófa lu, te le pülés kö zpont Fa lus ia s la kóte rüle t Áta la kuló te le pülés rés z,újépítés ű la kóte rüle t Ma g ya ra lm ás ite m e tő Sport-és re kre ációs je lle g ű te rüle t (056) 056 Ma g ya ra lm ás ikőbánya

A tájkarakter típus, bár elvont fogalomnak látszik, valójában nagyon is kézenfekvő, hiszen minden terület különböző adottságokkal bír. Az egyes karakterek lehatárolásával azokat a tulajdonságokat érjük tetten, melyek az egyes területeket egymástól különbözővé, elkülöníthetővé teszik. Hogy milyen tulajdonságokat veszünk figyelembe, az pedig minden esetben attól függ, hogy mi a karakter típusok lehatárolásával a cél, jelen esetben a település képének, arculatának vizsgálata, így elegendő csak az egymástól markánsan eltérő területek elkülönítése. Az alábbi ábrákon e vizsgálat eredményét szemléltetjük: 34

A) ERDŐTERÜLETEK Magyaralmás kevés erdőterülettel rendelkezik, meglévő erdei három nagyobb összefüggő foltot alkotnak. Az erdők közül kiemelkedik a helyiek által Segg-dombnak nevezett fenyves terület a lakóterületek déli részén. 35

B) TÓHELY-DOMBI GYEPEK A Tóhely-domb Magyaralmás jelentős természeti területe, a környékbeliek kedvelt kirándulóhelye. A település közigazgatási területének északnyugati részén helyezkedik el. A Tóhely-domb és környéke része annak a Vértes déli lábánál végighúzódó élőhely láncolatnak, amely a Zámolyi-medence legértékesebb füves élőhelyeit foglalja magába. A terület legfőbb értéke a természetközeli sziklagyep, annak jellemző növényeivel (pl. selymes boglárka, árvalányhaj és len fajok) együtt. 36

C) NAGYTÁBLÁS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK Magyaralmás külterületének döntő hányada mezőgazdasági művelés alatt áll. E területen beépítés nem jellemző, a nagy parcellákat csak a köztük elterülő erdősávok szabdalják. A szántóterületeken főleg gabonanövények, kukorica és olajnövények termesztése zajlik. A II. Katonai Felméréssel összehasonlítva a jelenlegi állapotról elmondható, hogy a mezőgazdasági területek kiterjedése nagymértékben nőtt. 37

D) MEZŐGAZDASÁGI MAJOR A Magyaralmási bekötőút mellett helyezkedik el a Magyaralmási Agrár Zrt. tömbje. Építészeti arculatában eltér a környezetétől, a beépítési módja és épületei a funkciójához illeszkednek. 2014. óta működő sajtüzeme Magyaralmás büszkesége: Pater sajtja a 2017. évi franciaországi sajtversenyen 2. helyezést ért el. A lakóterülettől délre, a 81116 j. Magyaralmás bekötőút mentén helyezkedik el a település másik mezőgazdasági majorja, a Pálfi major, mely 2006-2008 között épült. 38

E) KISPARCELLÁS, ZÁRTKERTI JELLEGŰ TERÜLET Magyaralmás zártkerti területei a Tóhely-dombtól délre és a Sárkeresztes felőli településhatárnál helyezkednek el. E területek karakterét a nadrágszíj- parcellákon elszórtan elhelyezett gazdasági épületek, présházak határozzák meg. 39

F) MAGYARALMÁSI KŐBÁNYA A Magyaralmási-szőlőhegyen található a Magyaralmás III., Tóhelyi dolomitbánya. Innen szállítják a zúzottkövet elsősorban útépítésekhez. A bánya a 81 sz. főútról nem látszik. 40

G) MAGYARALMÁS ÓFALU, TELEPÜLÉSKÖZPONT Ez a karaktertípus a lakóépületek stílusában kevésbé tér el a többi falusias lakóterülettől, történelmi múltja viszont megkülönböztetésre érdemessé teszi. A falu történeti magja valószínűleg az egykori, ma már nyomaiban sem létező gótikus templom volt, melyet temetőkert vett körül. Helyét a községházzal szembeni telkeken valószínűsítik az 1700-as évek tanúvallomásai alapján. Az 1778-ban készült térkép itt már beépített jobbágyi fundusokat jelöl: akkor már a mai temető nyugati részébe temetkeztek. Ez idő tájt már lakták a Tabáni utcát (ma Kossuth utca) is, mely merőlegesen csatlakozik a Fő utcához. Az említett térkép szerint a 18. század második felében a lakott terület a ma is meglévő, a mai települést elfelező, kelet-nyugati irányban húzódó patakig tartott. A Pakodi (ma Széchenyi) utca és a Hegyi utca (Hegyi sor) ekkor még lakatlan volt. Igaz ugyan, hogy a néphagyomány a Hegyi sort és az ún. putri sort (a Vörösmarty utca nyugati oldalát) tartja a falu legrégebbi részének. Az akkori falutól délre csak az Esterházy-uradalom három-négy épületből álló birkamajorja volt meg. A településközpont arculata mára jelentősen átalakult, épületeit a 20. században átépítették. Arculatát meghatározzák ugyanakkor meglévő templomai: a Fő utcán található, késő barokk stílusú katolikus és a Kistemplom utcában álló református templom. A település legrégebbi épülete a katolikus paplak (amely nagy valószínűséggel 1760-ban már létezett) szintén itt található. 41

H) FALUSIAS LAKÓTERÜLET A település megtartotta falusias jellegét, lakóépületei oldalhatáron épültek, többnyire földszintesek, nyújtott téglalap alaprajzúak. Stílusukban a 20. század második felének általános családi házas jellegét követik. Az épületek szalagtelkeken, fésűs előkertes beépítéssel állnak. 42

I) ÁTALAKULÓ TELEPÜLÉSRÉSZ, ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÓTERÜLET A település keleti irányba (Táncsics utca, Gyümölcsös utca) terjeszkedni kezdett. Az újonnan épült családi házak a korábban épültektől eltérve a mai, modern trendek és igények szerint épültek. Megjelentek az összetettebb, laposabb dőlésszögű tetőformák, a négyzetes, sokszög alaprajzú épületek, és a korábbinál magasabb, zártabb kerítésformák. Fotó: Kondákor László 43

J) MAGYARALMÁSI TEMETŐ A falu temetője északon, a Fő utcától balra letérve, a Temető soron helyezkedik el. A temető gyepes, műkő sírkövei szabályos sorokban, szorosan egymás mellett helyezkednek el. A fák a sírok között csak elszórtan találhatók, melyek idős állományúak. A temető kiemelkedő értéke az 1888-ban emelt feszület és a II. világháborús emlékmű. Fotó: Némethné Boros Ágota 44

K) SPORT- ÉS REKREÁCIÓS JELLEGŰ TERÜLET A sportpálya és a mellette elhelyezkedő beépítetlen terület Magyaralmás közparkjaként funkcionál. Fás növényzettel körülvett területek, melyek mind a fiatalok, mind az idősebbek számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget. Fotó: Némethné Boros Ágota Fotó: Némethné Boros Ágota 45

MAGYARALMÁS KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE 2017. SZEPTEMBER HÓ 5. A TELEPÜLÉSKÉP MINŐSÉGI FORMÁLÁSÁRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ, KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA 46

A) ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ Az előzőekben arra a feladatra vállalkoztunk, hogy megismertessük, bemutassuk a település egészét, miközben megpróbáltuk érzékeltetni, hogy milyen összetett, heterogén rétegek együtteseként alakul át a maga sajátos, egyedi valójává. A tér-idő -dimenzió mellé felvettük a folyton változó és alakuló életvonalat, amelyik előbbiek adottságait szövi át- és át, ezzel teremtve meg annak lényegét. A meghatározó, alapot jelentő tényező maga a földrajzi környezet, amelyik lehetőségeivel, meghatározottságaival kijelöli azt az utat, amelyre a történelmi események menete, a történelmi pillanatok ereje rátámaszkodik, újra és újra jelezve e tényezők közötti ok-okozati összefüggéseket. A település magjából nézve olykor homályosan vehetők ki a lényegi elemek, néha megvezetve a józan gondolkodást is. Szeretnénk a Kézikönyv keretei között a valós tényezőkre, a lehetőségek jelentette mozgástérre felhívni a figyelmet. Egy település arculatát sok-sok tényező együttese határozza meg. A táji háttér, a mezőgazdasági művelés, a tájhasználati hagyományok, a morfológiai adottságok, a település közlekedés-földrajzi pozíciója, a hagyományos településszerkezet, az utcakialakítás jellege, a porták rendezettsége éppúgy belejátszik a kialakuló összképbe, mint ahogy az egyes épületek, épületrészletek mívessége, kidolgozottsága, anyaghasználata, mindezeket keretező növényzet minősége. Ha csak egyetlen tényezőt megváltoztatott a fenti nem is teljes körű felsorolásból, már nem ugyanazt a települést kapjuk. Vannak szerencsés települések, amelyeik hagyományos arculatukat hosszú időn át meg tudják őrizni, vannak további szerencsés települések, akik az idők során a mindenkori minőségre törekedve átépültek, mégis koherens összképet teremtve léptek tovább. Vannak az átépülésre került, annak hozadékait és a hátrányait egyaránt magukon viselő települések, amelyek a lakók számára tartogatják szépségeiket. Egy-egy település a fenti három települési adottságot egyaránt magán viseli, az arányok jelentősége azonban óriási. A településkép formálásában három tényező szerepét kell kiemelni: az infrastruktúra, az építmények, valamint a növényzet szerepét. A tájkép formálására a morfológiai viszonyok megváltoztatása, az építmények megjelenése, és a növényzet megtartása, vagy átváltoztatása van legnagyobb hatással. Az Önkormányzat mozgásterén belül a településszerkezeti terv teremti meg az alapokat, a helyi építési szabályzat nagyvonalú épülettömegekre tesz javaslatot, még a településképi rendelet arcot formál, részleteket dolgoz ki. Nem kíván azonban mozgásteret szűkíteni, a komfortosság határain belül marad. Nem kívánja átvenni az építtetőtől a gondolkodás és döntés lehetőségét. Ismeri a történelmi épületeket létrehozó mesteremberek világát, amelyben a létesítmény szakmaiságon alapuló minőségi jegyekké állt össze. Aki a szakmai alapokat mesteri szinten birtokolja, az a forma és funkció egységére törekszik, céltalan kísérletekbe nem fog bele. A településképi törvény és annak végrehajtási utasítása éppen arra törekszik, hogy a lakosságot érintő építési tevékenységnél a korlátozás érzését, a behatárolás szorítását levegye. Tette ezt annak tudatában, hogy az Önkormányzat számára szabad utat nyitott annak eldöntésére, hogy melyek a település arculatát meghatározó területek, amelyeknek nyomon szeretné követni az alakulását. A továbbiakra ún. egyéb területek a beépítési paraméterek megadásán túl nem tart szükségesnek előírásokat megfogalmazni. Akár a település teljes közigazgatási területét is meghatározó területnek jelölheti, azonban ennek indokoltságát fel kell tárnia a lakosság felé, hiszen jelen Arculati Kézikönyv, illetve Településképi rendelet a partnerség keretében bemutatásra, véleményeztetésre kerül a lakosokkal. A szabadság biztosításával párhuzamosan segédletekről is gondoskodik. Fontosnak tartja, hogy a lakosság ne maradjon fogódzó nélkül kisebb-nagyobb 47

építési tevékenysége során. A javaslatok bemutatására azért kerül sor, hogy orientáljuk a településen építkezni szándékozókat az egyes szakmai elvek betartására, ezzel esztétikai érzékük javítására. Fotó: Önkormányzat 48

A Község sokszínűsége okán igény merült föl a karakterterületenkénti építészeti útmutatók megfogalmazására. Az útmutatók elkészítése közben azon tájkarakterezés szempontrendszere szerint lehatárolt karakterterületek összevonásra kerültek, ahol a meghatározott építészeti útmutatók egységesnek tekinthetők, így kismértékben csökkent a számuk, az ismétlődések elkerülése végett. Az alábbiakban a javasolt karaktertípusok és a beletartozó karakterterületek szerepelnek. 1. Magyaralmás Ófalu, településközpont 2. Lakóterületek Falusias lakóterület Átalakuló településrész, új építésű lakóterület 3. Gazdasági jellegű területek Mezőgazdasági major Magyaralmás kőbánya 4. Kisparcellás, zártkerti jellegű területek 5. Nagytáblás mezőgazdasági területek 6. Jelentős zöldfelületű területek Sport- és rekreációs jellegű terület Magyaralmási temető Erdőterületek Tóhely-dombi gyepek A település belterületén a lakóterületek, míg külterületén a mezőgazdasági területek dominálnak. Valamennyi karaktertípusra megfogalmazunk ajánlásokat, amelyek az alábbiakban kerülnek bemutatásra. 49

AJÁNLÁSOK AZ EGYES KARAKTER TÍPUSOKHOZ 1. MAGYARALMÁS ÓFALU, TELEPÜLÉSKÖZPONT KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: Történelmi elemeket visszatükröző struktúra megőrzése. Felesleges szabályozás kerülése. Fő utca szellős utcaképének megtartása. Mellékutcák zegzugos hangulatának megőrzése. A zöldfelületi, lombkoronaszinti arányok megtartása, növelése. Földkábeles megoldású közművezetékek elvárása. TELKEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: A meglévő telekszerkezet lehetőség szerinti megtartása. Telkek összevonása esetén a jelenlegi telekstruktúrára utaló épülettömegek használata, ezzel a telekszerkezet arculati megőrzése. ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK A műemléki környezetben a fokozottabb odafigyelés és idomulás. A helyi értékek fenntartása és azokhoz való illeszkedés előtérbe helyezése, arculaterősítés. Településmag jellegének (jellemző tömegformálás, épületelrendezés, tetőforma) megőrzése. Utcában kialakult tetőgerincirány figyelembe vétele. A történeti településmagban uralkodó színhasználat árnyalataira való törekvés. Minőségi jegyeket felmutató anyaghasználat. Utcai nyílászárók helyzetének, anyaghasználatának minőségi elvárásokhoz igazítása. Bonyolult épületformák, túldíszítettség kerülése. EGYÉB ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Épületgépészeti elemek utcai homlokzati megjelenésének elkerülése. Ennek elkerülhetetlensége esetén a homlokzat egységes megjelenését erősítő helyzetük megtalálása. Napkollektorok példaszerű felszerelése. CÉGTÁBLÁKRA, CÉGFELIRATOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Egységes arculati mintakönyv kidolgozása, melyhez alkalmazkodó új elemek elvárása. A településen uralkodó színhasználatú homlokzati felületekhez való illeszkedésre törekvés. Szomszédsági feliratok összehangolása. Fényreklámok, futófények, villogást-káprázást okozó megoldások kerülése. NÖVÉNYKIVÁLASZTÁSRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Növényállomány kiválasztásánál többrétegű szempontrendszer alkalmazása. (őshonosság, környezeti terhelés tűrés, invazivitás kerülés, közlekedésbiztonság, díszítő hatás stb.) Honos növényállomány használata javasolt (visszaidézi a terület helyén álló korábbi természetes vegetációt). A honos lombhullató növényfajok mellett idegenhonos lomblevelű örökzöld, illetve honos örökzöld fajok használata is javasolt (télen is élettel teli képet nyújtanak, különösen, ha a növényállomány többszintű). Javasolt a levélszíneződésükkel, virágukkal díszítő fajok alkalmazása. Kerülendőek a mediterráneumhoz erősen kötődő hangulatú növényfajok (elsősorban: pálmaliliomok, ciprus, cédrus fajok), illetve az inváziós, vagy agresszívan terjedő fajok. 50

2. LAKÓTERÜLETEK KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: A kialakult szélességek megtartása. Új útelemek kialakításánál közterületi fasor lehetőségére alkalmas szélesség megadása, teresedések lehetőségének megteremtésével. Növényállomány kiválasztásánál többrétegű szempontrendszer használata. (őshonosság, környezeti terhelés tűrés, invazív fajok kerülése, díszítő hatás stb.) Az utak mentén a már kialakult növényállomány kiegészítése, legalább egyoldali fasor lehetőségének megteremtése. Földkábeles megoldású közművezetékek előtérbe helyezése. TELKEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: A meglévő telekszerkezet lehetőség szerinti megtartása. Telkek összevonása esetén a jelenlegi telekstruktúrára utaló épülettömegek használata, ezzel a telekszerkezet arculati megőrzése. Új telekalakításnál kellő szélességű telek megadása. Garázs elhelyezésénél az utcakép, a telekhasználat és a lakóépület együttes szempontrendszere alapján javasolt dönteni. ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Utcában kialakult tetőgerincirány figyelembe vétele. Modern építészeti elemeknek való teret engedés, a hagyományos formavilág és építészeti megoldások használata mellett. Harmonikus homlokzatszínezés kiválasztása. Utcai nyílászárók helyzetének, anyaghasználatának minőségi elvárásokhoz igazítása. Minőségi jegyeket felmutató anyaghasználat. EGYÉB ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Épületgépészeti elemek utcai homlokzati megjelenésének elkerülése. Ennek elkerülhetetlensége esetén a homlokzat egységes megjelenését erősítő, növényzettel takart helyzetük megtalálása. CÉGTÁBLÁKRA, CÉGFELIRATOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Szomszédsági feliratok összehangolása. 51

3. GAZDASÁGI JELLEGŰ TERÜLETEK KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: A teherforgalmi igényekre méretezett behajtási sávok kiépítése. A teher- és személyforgalom nagyságrendjét figyelembe vevő kialakítás. Gyalogos és kerékpáros munkába járás biztosítása. TELKEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: A telephely igényének megfelelő telekszerkezet kialakítása. Telekhatárok mentén a lehetőségekhez képest növénytakarás kialakítása. ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK A majorokra vonatkozó elvárások: o Épülettömeg megtörése, nyaktagok beiktatása. o A kor lenyomatát visszatükröző építészeti értékek megteremtése. o Letisztult formavilág, minőségi anyagok alkalmazása. o Harsány színek kerülése, erős színek arányának alacsony szinten tartása. A bányaterületre vonatkozó elvárások: o Ideiglenes használathoz alkalmazkodó épületek alkalmazása. EGYÉB ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Épületgépészeti elemek homlokzati megjelenésének építészeti koncepcióként való kezelése. A homlokzat egységes megjelenését erősítő helyzetük megtalálása. FELIRATOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Grafikai minőségű felirat elvárása. Fényreklámok, futófények, villogást-káprázást okozó megoldások kerülése. NÖVÉNYZETRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Arculatot javító, technológiának nem ellentmondó növénytelepítés. Parkolók árnyékolására alkalmas növénytelepítés. A bányaterületre vonatkozó elvárások: o Növénytelepítés a bejárat közelében javasolt. o A szálló port tűrő növények alkalmazása javasolt. 52

4. KISPARCELLÁS, ZÁRTKERTI JELLEGŰ TERÜLETEK KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: Útszélesítések kerülése, a terület mezőgazdasági használatban maradásának biztosítására. TELKEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: Telkek tovább aprózódásának kerülése. Telkek megközelítésének rendezése. ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Kis alapterületű épületállomány fenntartása. Földszintes, legfeljebb tetőteres kialakítás preferálása. Homlokzati színezésnél a fehér és a pasztellszínek preferálása. Egyéb burkolatoknál a tájba illő jelleg preferálása. Minőségi anyaghasználat. EGYÉB ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Napkollektorok példaszerű felszerelése. FELIRATOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK A terület hangulatához illeszkedő feliratok használata. Harsány színek, villogást-káprázást okozó megoldások kerülése. NÖVÉNYZETRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Nagy lombkoronaszint alkalmazása az épületek közelében. A zöldfelületi arányok magasan tartása. 53

5. NAGYTÁBLÁS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: Táblaközi utak fenntartása, az esetleges megközelítés nélküli ingatlanok földhivatali szinten történő rendezése. Megközelítést szolgáló utak forgalmi igényeken túli szélesítésének lehetőség szerinti kerülése. TELKEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: Mezővédő erdősávok létesítése. Telkek megközelítésének rendezése. Telkek bekerítésének elkerülése. Szükség esetén villanypásztor alkalmazása. ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Mezőgazdasági parcellák épületekkel való beépülésének kerülése. Szükséges épületállomány koncentrált, majorokba való szervezése. A funkciónak megfelelő épülettömeg megteremtése, a tájon messze túlnövő épületek kerülése. Homlokzatszínezésnél fehér, illetve pasztellszínek alkalmazása. Egyéb burkolatoknál a tájba illő jelleg preferálása. Minőségi anyaghasználat. EGYÉB ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Épületgépészeti elemek esetén a homlokzat egységes megjelenését erősítő helyzetük megtalálása. Napkollektorok példaszerű felszerelése. FELIRATOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Grafikai minőségű felirat elvárása. Harsány színek, fényreklámok, futófények, villogást-káprázást okozó megoldások kerülése. NÖVÉNYZETRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Mezővédő erdősávoknál természetközeli állapot megteremtése. A szükséges épületállomány közelében nagy lombkoronaszint elvárása. 54

6. JELENTŐS ZÖLDFELÜLETŰ TERÜLETEK A Község legösszetettebb karaktertípusa. KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: A temetőt, valamint a sportterületet felkeresők számára közterületi parkolást biztosító kialakítás javasolt. A temető, valamint a sportterület bejáratának kiemelése felirat, burkolat, növényzet, köztéri alkotás által. Az erdőterületek és a Tóhely-dombi gyepek közterületi fejlesztést nem igényelnek, illetve közterületi kiszabályozás területükön nem javasolt. TELKEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK: A temetők telkeinek lehetőség szerinti egyben tartása, növényállományának növelése. A sportterület funkcióhoz igazított telekalakítása javasolt. Az erdőterületeknél, valamint a Tóhely-dombi gyepeknél telekalakítás nem javasolt. ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK A temető épületeinek kegyeleti céloknak megfelelő kialakítása. A temető és a sportterületnél o Nívós építészeti elemeknek való teret engedés. o Homlokzatszínezés térfallal, burkolattal harmonikus kiválasztása. o Minőségi jegyeket felmutató anyaghasználat. Az erdőterületnél és a Tóhely-dombi gyepeknél o Épületek építése nem javasolt. EGYÉB ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Csak a funkcióhoz feltétlenül szükséges építmények elhelyezése javasolt. Temetőben a háttértevékenységet szolgáló építmények növénnyel takart módon kerüljenek elhelyezésre. Sportterületnél napkollektorok alkalmazása javasolt. Az erdőterületnél és a Tóhely-dombi gyepeknél o Egyéb építmények építése nem javasolt. FELIRATOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Grafikai minőségű felirat elvárása. Harsány színek kerülése. Erdőterületen és a Tóhely-dombi gyepeken csak a feltétlenül szükséges, pl. tanösvényt szolgáló kiírások kerüljenek elhelyezésre. 55

Valamennyi karaktertípusra megfogalmaztunk ajánlásokat, hangsúlyosan kezeljük ugyanakkor a lakóterületeket. Ez az a szegmens ugyanis, amelynek arculata a lakóhelyünket; napi életünk legfontosabb helyszínét meghatározza. Kihatása azáltal is jelentős, hogy ezzel találkozik a jövő generációja legfogékonyabb életszakaszában, amely élményt egész életében továbbviszi. Ha településünket annak arculata által szeretnénk fejleszteni, itt kell elkezdenünk. A kézikönyv ábrái sorra veszik az épületek arculati hibáit és ennek elkerülésére javasolt megoldásokat. A példák a telken való elhelyezéstől az épületek kialakításán, bővítésén keresztül egyes épületszerkezetekről is elmondja javaslatait. Nem törekszik a teljességre. Elindít egy folyamatot, amelyik önjáróvá válva, jelen kézikönyv folyamatos fejlesztése révén egyszer majd befejeződik. A Kézikönyv ma még foghíjas. Célja az út megkezdése, és nem gondol még a befejezésre. Az út során sokan tesznek majd hozzá új gondolatokat, sokan módosítanak egyes javaslatain, ezzel is viszik tovább a gondolatát. Az ábrák magukért beszélnek, egy-egy kiegészítő gondolatébresztő leírás azonban szerepel mellettük. A rajzok sematikus, mégis kifejező grafikai megjelenítése segítségünkre van a közös felfogás kialakításában. Célunk éppen ez, olyan közös értékrend elérése, amelyben a település egészének megjelenése fontossá válik az összes érintett számára, miközben a megjelenésről alkotott nézeteink is közelednek egymáshoz. Az értékrend azonossá tételét azonban nem szeretnénk elérni, a különbözőség eltűnése nem lenne jó számunkra. Amint a népművészetben megszokott ugyanazon népviselet, egyazon elemkészletéből is végtelen sokfajta létezik, az alapvető elvek mentén a sajátos egyedi jelleg mindig megmarad. A településeink arculata sokszínű, minőségi különbségek jellemzik. Jól beazonosítható korszakok mutathatók ki karakterterületein. A táj és a települési térség együttese alkotja. Kezdjünk most hozzá a családi házas lakóterületeinek javaslatok általi rendezéséhez. Ehhez nyújtanak segítséget a következő oldalakon lévő ábrák és szövegek. 56

ÉPÜLET-ELHELYEZÉSRE, TETŐGERINC-IRÁNYRA SZÓLÓ JAVASLAT Oldalhatáron álló beépítési módnál az alábbi megoldás JAVASOLT: Az utcai épületelhelyezési ritmussal megegyező, tömegében is ahhoz alkalmazkodó épületelhelyezés kívánatos. Az alábbi elhelyezési mód NEM JAVASOLT: A rossz példa azokról az épületelhelyezésekről kíván lebeszélni, amelyeknél a szomszédos épületekhez nem alkalmazkodó módon kerül sor a telken az épület felépítésére. Az utcai homlokzatok rendezett sorát megtörő, mind tetőgerinc irányában, mind alaprajzi méreteiben attól elütő új épület az utcaszakasztól különbözni-akarást szemlélteti, ami a település képe szempontjait nem követendő magatartás. A rossz példák között kaphatna helyet az is, amikor az építési helyen belül, de a szomszédos épületek előkerti mértétől eltérően kerül sor az épület felépítésére. Rossz példa még a telekhatárokkal párhuzamos vonalaktól eltérő, ferde épületelhelyezés. 57

LEJTŐS TEREPEN VALÓ ÉPÜLET-ELHELYEZÉSRE SZÓLÓ JAVASLAT I. Lejtős terepnél az alábbi megoldás JAVASOLT: Lejtős terepnél törekedni kell az azonos lejtő felőli megjelenés elérésére, valamint a terep lejtését figyelembe vevő épület-elhelyezésre. Az alábbi megoldások NEM JAVASOLTAK: A rossz példák mindegyikénél figyelmen kívül van hagyva a terepviszony. Az első esetben lejtőirányra ültet egy sík terepre tervezett házat, míg a többi esetben megpróbálja sík tereppé varázsolni a lejtős terepet. Valamennyi esetben esetleges, logikát nélkülöző megoldások, utcaképet bántó megoldások születnek. 58

LEJTŐS TEREPEN VALÓ ÉPÜLET-ELHELYEZÉSRE SZÓLÓ JAVASLAT II. Lejtős terepnél az alábbi megoldás JAVASOLT: Lejtős terepnél törekedni kell az azonos lejtő felőli megjelenés elérésére, valamint a terep lejtését figyelembe vevő épület-elhelyezésre. Az alábbi megoldások NEM JAVASOLTAK: A rossz példák mindegyike álcázza az elkövetett hibát, mégis markánsan visszatükrözi azt. A szomszédos telkek csatlakozási vonalát megőrzi, innen azonban átalakítja a teljes telek felszínét. Célja a sík terep elérése, amelyet sík terepen elhelyezkedő telek megvásárlásával kellene elérnie. 59

ÉPÜLETTÖMEGRE SZÓLÓ JAVASLAT I. Épülettömegre az alábbi megoldás JAVASOLT: A kitűzött cél az utca felőli egységes homlokzati megjelenés elérése, a szomszédos épületekhez való alkalmazkodás. Az alábbi megoldások NEM JAVASOLTAK: A rossz példák mindegyikénél figyelmen kívül van hagyva a szomszédos épületek tömege. A beépítési paraméterek mechanikus betartása nem eredményez utcaképi illeszkedést. Emellett a tömegforma, több esetben is, alaprajzi nehézségeket okoz. 60

ÉPÜLETTÖMEGRE SZÓLÓ JAVASLAT II. Épülettömegre az alábbi megoldás JAVASOLT: A kitűzött cél az utca felőli egységes homlokzati megjelenés elérése, a szomszédos épületekhez való alkalmazkodás. Az alábbi megoldások NEM JAVASOLTAK: A rossz példák között megjelennek a telepítésükben már a szomszédságukhoz közelítő megoldások is, ám mindegyiknél elkövetve azt a homlokzati hibát, amellyel azoktól homlokegyenesen más arculati megoldásúvá válnak. 61

ÉPÜLETMAGASSÁGRA SZÓLÓ JAVASLAT Épületmagasságra az alábbi megoldás JAVASOLT: Az épületmagasságnál a szomszédos épületekkel megegyező, az utcaképben egységes megjelenést kölcsönző megoldás támogatott. Az alábbi megoldások NEM JAVASOLTAK: A szomszédságától különböző magasságot mutató épületek törést eredményeznek az utcaképben, a kialakult egységet megbontják. Alacsonyabb, vagy magasabb kialakításuk, szomszédságtól eltérő hajlásszögük kedvezőtlen megjelenést eredményez az érintett utcaszakasz egészének. 62

ÉPÜLETBŐVÍTÉSRE SZÓLÓ JAVASLAT I. Épületbővítés kialakításánál az alábbi megoldás JAVASOLT: Az épületek bővítésénél a merőleges oldalszárny alkalmazása javasolt. Ezzel az utca felőli épületritmus megmarad, túlzó épületszélesség nem jön létre. A tetőidom csatlakozása is kedvező módon alakítható ki. Az alábbi megoldások NEM JAVASOLTAK: A bővítés toldás látszatát kelti, szervetlen épületkapcsolatot eredményezve. Az épületektől elforduló, azzal 45 fok körüli szöget bezáró elrendezés nem az oldalhatáron álló beépítésű utcasorba kívánkozó elem. A kisléptékű épületelem nem előkerti megjelenésre méltó. Az épület oldalirányú bővítését pedig a tetőidom nem tudja kedvezően követni. 63

ÉPÜLETBŐVÍTÉSRE SZÓLÓ JAVASLAT II. Épületbővítés kialakításánál az alábbi megoldás JAVASOLT: Az épületek toldásánál a merőleges oldalszárny alkalmazása javasolt. Ezzel az utca felőli épületritmus megmarad, túlzó épületszélesség nem jön létre. A tetőidom csatlakozása is kedvező módon alakítható ki. Az alábbi megoldások NEM JAVASOLTAK: A bővítés során az eddig rövidebb oldalával megjelenő, utcára merőleges épület utcával párhuzamossá válik, noha a tetőidomával próbál ettől eltérő képet mutatni. Utcaképi elemként semmivel sem kedvezőbb, mint egy hosszoldalával utcával párhuzamosan telepített épület. 64

TETŐIDOMRA SZÓLÓ JAVASLAT Tetőidom kialakításánál az alábbi megoldás JAVASOLT: A tetőidom kialakításánál a szomszédos épületek tetőidomához alkalmazkodó megoldás javasolt. Hagyományos elrendezésű, oldalhatáron álló beépítési módú telkeknél ez döntően magas tetős kialakítást takar. Az alábbi megoldások NEM JAVASOLTAK: Az öncélú formai kialakítás elkerülése javasolt. A szomszédságra és az utcaképre figyelmet fordító, az épület nagyságrendjével összhangot mutató megoldások alkalmazása kívánatos. A rossz példák érzékeltetik, hogy a beépítési paraméterek önmagukban nem elégségesek a kedvező megjelenés elérésére. 65

TETŐHÉJALÁSRA SZÓLÓ JAVASLAT Tetőhéjalás kialakításánál az alábbi megoldás JAVASOLT: A tetőhéjalás anyagában és színében egyaránt alkalmazkodjon a szomszédos ingatlanok kialakításához. Minőségi anyag, visszafogott színek jellemezzék a tetőt. Az alábbi megoldások NEM JAVASOLTAK: A tetőhéjalásnál kerülni kell a zavaró mintákat, valamint a tobzódó színhasználatot. Kerülni kell továbbá az eltérő színű tetőelemekkel szavakat, ábrákat formáló megoldásokat. 66

KERÍTÉS KIALAKÍTÁSÁRA SZÓLÓ JAVASLAT Kerítéseknél az alábbi kialakítási mód JAVASOLT: A kerítések áttört megvalósítására mutatunk néhány mintapéldát. A teljes átlátást biztosító és a részben zárt kialakítás növényzettel való kombinálásából születhetnek meg a legkedvezőbb megoldások. Az alábbi elhelyezési módok NEM JAVASOLTAK: A kerítések áttört kialakítása nem jelenthet egyet a formákkal kivágott kerítéselem megvalósításával. A tömör kerítés jó néhány esetben nem kerülhető el. Ilyennek tekinthető a környezeti terheléstől való védelem, az örökségi szempontok érvényesítése, valamint az építészeti koncepciót szolgáló kialakítások esete. 67

NYÍLÁSZÁRÓK ELRENDEZÉSÉRE SZÓLÓ JAVASLAT Az épület utcai nyílászáróinak elhelyezésére az alábbi mód JAVASOLT: Az utcai ablakok ritmusa a szomszédos épületekkel mutasson összhangot. A nyílászárók darabszáma és elrendezése törekedjen a harmóniára. Az alábbi elhelyezési módok NEM JAVASOLTAK: Az utcai ablakok formai kialakításánál törekedni kell az öncélú formák alkalmazásának mellőzésére, méretében, mennyiségében a hagyományos ablakok visszatükrözésére, de mindenek előtt a homlokzat kedvező arányrendszerének megteremtésére. Ennek okán nem került piros X az utolsó ábra jobb felső sarkába. 68

B) KÖZTERÜLETEK TELEPÜLÉSKÉPI ÚTMUTATÓJA UTCÁK, TEREK, KÖZPARKOK, KÖZKERTEK A településen közlekedő alapvető intuícióit a közterületek minősége és a közterületeket keretező épülethomlokzatok, valamint utcáról feltáruló magánkertek látványa határozza meg. A közterületek igényes kialakítása a leghangsúlyosabb, hiszen itt és ezeken át közlekedve érhetjük el célpontunkat, haladhatunk át a településen. Közterületnek tekintjük a közlekedési célra szolgáló területeket: így a közutakat, utcákat, tereket, kerékpárutakat, gyalogutakat, sétálóutcákat, valamint a zöldterületeket: így a közparkokat, közkerteket. A közterületek lehetnek karakteres elemek, melyek a település ikonikus pontjaivá válhatnak, amit minden áthaladó csodál és megjegyez (mint a lenti példa is mutatja), de szolgálhatnak stílus nélküli, jellegtelen, netán nyomasztó közlekedő felületként is, melyet az áthaladó elfelejt, vagy igyekszik elfelejteni. Rajtunk áll, hogy melyik minőségében szeretnénk ezeket látni. A következő fejezetekben a közterületekkel szembeni elvárásainkat fogalmazzuk meg. 69

UTCÁK KIALAKÍTÁSÁRA SZÓLÓ JAVASLAT Az utcák kialakításánál azok meghatározó tulajdonságaira, elemeire tudunk javaslatokat megfogalmazni, melyek számbavétele az alábbiakban szerepel: szélesség; nyomvonal; lejtésviszony; szerepkör; szomszédság funkciója; térfal, kerítés, előkert; burkolat; zöldfelület; közműelem; köztárgy. Az alábbiakban a fenti elemekre fogalmazzuk meg javaslatainkat. 70 Fotó: Kondákor László

Szélesség: Az utcák szélességi viszonyainál figyelembe kell venni, hogy ezek a történeti települési térség elemei-e. Ha igen, akkor gondos mérlegelést követően dönthető el, hogy megváltoztatásuk jár-e annyi előnnyel, amely kárpótol minket a hagyományos utcakeresztmetszet eltűnéséért. Elsősorban közlekedési indokok jelentkezhetnek egy utca szélesítésére. Fontos ennek mindenre kiterjedő részletes elemzése, a megvalósulás valós szükségének eldöntése, hiszen a forgalom központba való beeresztése ma már nem cél, sőt éppen a régi utcák varázsának megőrzése jelentkezik igényként. Mérlegelni kell mindezek mellett az egyes közlekedési módok viszonyait is, hiszen hazánkban is egyre inkább teret nyer a kerékpáros közlekedés, emellett a lakosság egészségének megőrzését szolgáló gyalogos közlekedés népszerűsítése is, melyek egy utca szélességének meghatározásakor figyelembe veendő szempontok. Csakúgy, mint az árnyat adó fák jelenléte az utcakeresztmetszetben, mely kérdést a későbbiekben is tárgyaljuk. Új utcák megnyitásakor lehetőség van nemcsak a régi településkarakter továbbvitelére, ahhoz szervesen illeszkedő jellegű településrész kiépítésére, de akár ettől eltérően új, más karakterű településrész megteremtésére is, melyben a közterületek keresztmetszeti elrendezése, szélessége új lehetőségeket rejt magában. Új közterület kialakításakor javasolt a változó közlekedési szokásokhoz való alkalmazkodás: ma már nem feltétlenül a gépjármű közlekedés az elsődleges, éppen emiatt nem feltétlenül a gépjárművekhez kell szabni az utcákat, sokkal inkább a kerékpáros, illetve gyalogos közlekedés igényeihez. A változó klímához való alkalmazkodás jegyében szükséges az utcákban az árnyékot adó fák jelenléte, melyek keresztmetszeti vonatkozása szintén figyelembe veendő tervezési feladat. Fotó: Némethné Boros Ágota 71

Nyomvonal: Nyomvonalbeli kialakítás terén szükséges megkülönböztetni a már kialakult, történeti településrészeket, melyek utcanyomvonala önmagában is település-karaktert meghatározó sajátosság lehet (például az egyutcás települések hosszú utcái, vagy hegyvidéki települések ágas-bogas utcahálózata). Az újonnan kialakítandó utcák nyomvonalának meghatározásában elsődleges szerepe kell, hogy legyen a meglévő hálózat mellett a lejtésviszonyoknak is. Gyakori kísértés, és helykihasználás szempontjából ideálisnak tűnő megoldás sík terepen a sakktáblaszerű hálózat kialakítása, egymáshoz derékszögben csatlakozó utcákkal. A hosszú egyenes utcák azonban unalmas utcaképet eredményeznek, ezért sík terepen is ajánlatos megtörni a kialakítandó utcák nyomvonalát, mely egyben változatosságot is hoz a településképbe. Lejtős helyzetben az utcák nyomvonalvezetésében a lejtőre merőleges helyzet a kedvező, mely közlekedésbiztonsági szempontból is a legjobb. Éppen ez utóbbi miatt csak a legszükségesebb esetekben javasolható lejtőirányú keresztutcák kialakítását, mely elsősorban télen okozhat veszélyes helyzeteket a közlekedésben. Szintén javasolt változatos lejtésviszonyoknál az utcahálózat és a kilátás viszonyainak kiaknázása, ahogy az a fenti képen is látható: a szép kilátás, a változatos vonalvezetésű utcák izgalmas, értékes lakóterületeket eredményezhetnek. Az utcák lejtésviszonyai alapján a lejtős kialakítás mellett a lépcsős kialakítás is elképzelhető. Mindkettő egyediséget kölcsönöz a közterületnek, sajátos arculattal látva el ezeket. Lépcsők kialakításánál azonban fokozottan ügyelni kell a természetes, elsődlegesen a helyben megtalálható anyagok használatára, a míves részletképzésre, illetve ahol csak lehetséges, az akadálymentes megközelítés lehetőségére is, különösen közintézményeknél. 72

Szerepkör: A közterület szerepköre a betöltött funkció függvénye. Más kialakítást igényel például a kerékpárút, és más kialakítást várunk el egy autópályától, sétálóutcától, vagy egy vegyes használatú utcától. Mindegyik esetben a korrekt, jó minőségű burkolat és alépítmény elvárása jelentkezik, a kapcsolódó burkolati elemek, a funkció által megkövetelt infrastruktúra-elemek (sétálóutcákban utcabútorok, köztárgyak, autópályáknál pihenők) és az utat, utcát kísérő zöldfelület összehangolt, igényes kialakítási igényével együttesen. A burkolatok, alépítmények kérdésén túl nem lehet túlhangsúlyozni az utcák zöldfelületét, mely szintén kardinális kérdés korunk változó klímáját tekintve. Az alacsony gépjármű forgalmú utcákban, ahol a gyalogosok, kerékpárosok forgalma nagyobb, mindenképp jelentős hangsúlyt kell kapnia a fáknak, hiszen a gyalogos, kerékpáros forgalom védtelenebb az időjárás viszontagságaitól. Az utcák legfontosabb használói (az utca, vagy út szerepkörétől függetlenül) elsősorban az emberek, ezért a kialakításban, a szerepkör meghatározásában olyan egyensúlyt kell találni, mely minden használó fél számára megfelelő kompromisszum, és az egyes használati módok (másképp fogalmazva az utca szerepkörének szegmensei) ne kerüljenek konfliktusba egymással. Nem előnyös tehát, ha a különböző használati módok indokolatlan túlsúlyba kerülnek valamelyik másik használati mód rovására. Visszafordítva: ahol nincs elegendő tér mindegyik közlekedési mód számára, ott szükséges elgondolkodni a közterület jövőjén, figyelembe véve a változó trendeket. Ebből fakadóan, ahol szükséges, a gépjárműforgalom korlátozása közterület-alakítási kérdéseket is vonhat maga után, legfontosabb követelmény azonban minden esetben egyértelmű, a sérülékenyebb használót (autósokkal szemben a kerékpárosokat, gyalogosokat, kerékpárosokkal szemben a gyalogosokat) előnyben részesítő megoldás. 73

Szomszédság funkciója: A közlekedési felületek összeköttetést biztosítanak a településen belüli és településközi forgalom számára. A szomszédság funkciója oly módos játszik szerepet mindezekben, hogy meghatározza, hogy mely célközönség és milyen szállítási eszközök igénybevételével veheti birtokába a szomszédos területeket. A funkcionális kialakítás mind anyaghasználat, mind szélesség, mind anyagminőség szempontjából tehát elvárás. 74

Térfal, kerítés, előkert: A közterület megjelenése függ az ezt kísérő térfal látványától. Emiatt az épületek utcai homlokzatkialakítása, anyaghasználata és színezése e jelentőségre tekintettel kell, hogy megtörténjen. Előnyösnek tekinthetőek a hagyományokat tükröző homlokzati arányok és kialakítások, a világos, pasztell árnyalatú épületszínek, a világosabb kő-, illetve téglaburkolatok. Térfalak nemcsak homlokzatokkal, hanem növényzettel, zöldfelületekkel is képezhetünk, melyek hatékonyan alkalmazhatók nem kívánt látványok eltakarására, figyelem felhívására, illetve elterelésére is. Fotó: Kondákor László 75

Burkolat: Az utcák burkolatánál a funkcióra helyeződik a hangsúly, mindemellett az esztétikum szerepét is hangsúlyosan kell kezelni. A jó utcaburkolat kifejezi, hogy mely járművek számára került kialakításra, kellő szélességet biztosít a használói számára, valamint színét és minőségét hosszútávon megőrző anyagból készül. Kisebb terhelésű utcáknál általános elvként mondható ki, hogy tartóssági, fenntarthatósági, esztétikai szempontok miatt előnyösebb beton térkő burkolat alkalmazása, mint az aszfalt burkolatoké. Noha kivitelezésük drágább, mivel könnyebben felszedhető és újra lerakható, hosszabb távon mégis olcsóbb az aszfaltnál, az időközben szükségessé váló közmű-munkák, üzemzavarok esetén könnyebben kezelhető, javítható, esztétikai minőségét hosszabb távon megőrzi, és kátyúk kialakulásától sem kell tartani. 76

Zöldfelület: A zöldfelületek hátteret biztosíthatnak az épületek számára, keretezhetik a közlekedőfelületeket. Minőségi kialakítás esetén önálló tényezővé növik ki magukat. Ebbéli szerepük erősítését szakemberek általi megtervezésük, karbantartásuk, folyamatos víz- és tápanyagutánpótlásuk megszervezése biztosítja. A fentiekben is tárgyalt szempontok értelmében a növényzet szerepe esztétikai, ökológiai és éghajlati szempontból is nélkülözhetetlen a települések életében, így az utcákban is. A gyalogosok, kerékpárosok védelme mellett a jól fenntartott zöldfelületek alkalmasak az előnytelen látványok takarására, hangsúlyok megváltoztatására, aránytalanságok kiküszöbölésére, emellett a települési klímára is jótékony hatást gyakorolnak. A közterületek zöldfelületi kialakítása sohasem lehet koncepció nélküli, különben a szemlélőben bizonytalanságot kelt, ezért ugyanúgy, ahogy az épületek esetében egy-egy motívum, tömegforma meghatározó tényező lehet, szükséges a következetesség a növényzet kialakításában is. Ilyen motívumok lehetnek az alkalmazott fajok, fajták, sorrend, habitus, virágzó felületek, az utcabútorok, köztárgyak és a növényzet kapcsolata, és még számos további szempont. 77

Utcák menti fasorok növényzete A növények nagy szerepet játszanak egy település megjelenésében. Az esztétikai hatásukon kívül párologtatnak, árnyékolnak, megfogják a szelet és a port, ezért a fával és cserjékkel gazdagon beültetett utcákat tekintjük rendezettnek. Fontos, hogy az út mentén (amennyiben ezt a terepi adottságok lehetővé teszik) egységes fasor, vagy kettős fasor álljon, melynek életkora, ültetési távolsága, habitusa és lombszíne azonos. Kellemesebbé teszi az utcaképet, ha a fák egészségesek, jól karban tartottak, betegségeknek és kártevőknek ellenállóak. Mindezek figyelembe vételével az alaktartó, hosszú élettartamú, rendszeres alakítást nem igénylő fajokat kell előnyben részesíteni. A nyitottabb térérzet érdekében a konkáv keresztmetszetre kell törekedni, ami a fák előtti cserjeültetéssel érhető el. A cserjeválasztéknak kevés fajból kell állnia, melyek folyamatos visszatérő elemként növelik az utcakép egységét. Minden más tekintetben a fákkal azonos követelmények vonatkoznak rájuk. Utcakertek növényzete A házak előtti utcakertek állapota jól tükrözi a lakók önmagukról és településükről alkotott képét, és ezáltal hangulatuk meghatározó a településre érkezők számára is. Zöldfelületi kialakításukban fontos, hogy harmonikus, egységes képet mutassanak, tükrözzék a helyi adottságokat, ugyanakkor ne váljanak túl hivalkodóvá, őrizzék meg a zöld háttér szerepüket, amellyel a kiemelt közterületeket támogatják. Fotó: Némethné Boros Ágota 78

Gyepterületek növényzete Fontos megemlíteni a fennmaradó gyepes területeket. Egy utcát akkor tekintünk rendezettnek, ha a gyepfelületei összefüggőek, gyomtól mentesek és rendszeresen kaszáltak. Előbbi csak akkor érhető el, ha az autóval történő ráhajtás akadályozott (pl. kiemelt szegéllyel). Amennyiben a nyílt vízelvezetés miatt ez nem valósítható meg, így süllyesztett szegéllyel, szórt burkolatsávval, illetve figyelemfelkeltő cserjesorral érdemes védeni a gyepet. Rendkívül személyessé tudja tenni az utcaképet, ha az utcakertekben a lakosok által létrehozott egynyári-, illetve évelőkiültetéseket találni, így ezek létesítése, valamint egyedi utcabútorzat (virágládák, padok, hulladékgyűjtők stb.) használata egyaránt javasolt. Közműsávok, árkok növényzete A település utcai arculatának meghatározó elemei a nyitott csapadékvíz-elvezető árkok és a légvezetékek sűrű hálózata. Sajnos több helyen tapasztalható, hogy az árok növényzettel sűrűn benőtt, ami felgyorsíthatja a hordalék felhalmozódását, így idő előtti feltöltődést okoz, gyakoribb tisztítást igényel. Jelenléte leszűkíti a fasorok kialakítására rendelkezésre álló helyet, amit tovább akadályoznak a légvezetékek. Tájépítészeti szempontból akkor tekinthetjük megfelelőnek az utca képét, ha az árokszegély illeszkedik a környező terepviszonyokhoz, ha figyelemfelkeltő cserjesorral kellően ellátott, illetve ha a légvezeték-hálózat minél inkább egyesített, esetleg föld alatti kábelezéssel fut. Ha a földkábelezés, illetve az árok szélének magasítása belátható időn belül nem képzelhető el, a tervezés során a körülményekhez alkalmazkodó eszközöket szükséges bevetni. Az árok körül így megfelelő tereprendezés szükséges, fasor telepítésénél pedig a szűk zöldsáv és a légvezetékek miatt megfelelő korona és gyökérrendszerű fafajokat kell kiválasztani. 79

Közintézmények növényzete A település szerkezeti utcahálózata nemcsak a mindennapos átmenő forgalmat bonyolítja, hanem a főbb közintézményeknek is helyet ad. E központi szerepkör miatt nagy hatással van a település arculatára. Kialakításakor fokozottan törekedni kell a minél reprezentatívabb megjelenésre. Ennek elérésére intenzívebb díszt adó növénykiültetéssel történhet. Fontos elvárás, hogy a jelentős közintézmények jól láthatóak legyenek, illetve megfelelően ki legyenek emelve, ami különleges szoliter fákkal, eltérő díszburkolattal érhető el legkönnyebben. 80

Közmű: A közművekről a vezetékek, műtárgyak településképet romboló hatása jut általában eszünkbe, ezek között is elsősorban a légvezetékek és a tájkép, utcakép, illetve a növényzet konfliktusos kapcsolata. A látképben megjelenő vezetékek látványa erősen csökkenti annak élvezeti értékét: a településekben a természet nyomait kereső ember szívét melengeti, mikor a látványt nem zavarják tartóoszlopok és kábelek. Különösen komoly konfliktust jelentenek a vezetékek védőtávolságán belül, netalán a vezetékek alatt megjelenő fák, fasorok, melyek jövője a vezetékek kényszerű védelme miatt megpecsételt: a gyakran szakszerűtlen metszés hatására a fák hamar megbetegszenek és elpusztulnak. A fentiek miatt javasolt minden lehetséges helyzetben a légvezetékek föld alá helyezése is. Noha kivitelezésük és fenntartásuk így drágább, arculati szempontból mindenképpen előnyösebb. Emellett az utca képére védőtávolságuk okán hatással vannak a föld alatt húzódó vezetékek is, ezért a közművek kialakításánál törekedni kell arra, hogy a növényzet számára minél több hely jusson. Üdítő színfolt, amikor a településképbe kombinálva egy-egy míves részleten megjelenő, közművekhez köthető jelzés, szépen kidolgozott műtárgy kap helyet a közterületen. Ilyen lehet egy-egy ivókút, vagy közkút, vagy a település arculatába illeszkedő megjelenésű világítótest. 81

Köztárgy: Köztárgyak nélkül a közterület üres, korlátozott funkciók betöltésére alkalmas. A köztárgyak kialakításánál a tartósságra, minőségmegőrzésre, színhasználatra, funkcionalitásra, és nem utolsósorban az esztétikai minőségre kell a hangsúlyt helyezni. Az egyes utcabútoroknak, köztárgyaknak összhangban kell lenniük a település teljes arculatával. Nem szabad arculatot meghatározó, túl karakteres tényezőkké válniuk, de a jól kiválasztott utcabútorok, köztárgyak (padok, világító-berendezések, hulladékgyűjtők, növényládák, buszmegállók) kiegészítik, erősítik a település karakterét, illeszkednek abba. 82

TEREK KIALAKÍTÁSÁRA SZÓLÓ JAVASLAT A különböző teresedések fontos elemek a települések életében. A lakosság találkozási színtereiként meghatározó szerepet játszanak a közösségi élet kialakításában, emellett jelentős a rekreációs funkciójuk is. Ahogy nevük is mutatja, a terek fellazítják a kötött településszövetet, nyitottabbá, szellősebbé teszik azt. Nemcsak a lakosság találkozási pontjai ezek, de sok esetben a közintézmények sűrűsödési helyei, éppen ezért fontos közlekedési csomópontok is (kialakulásuk alapvető oka is a közlekedési útvonalak találkozása), egyben a települések reprezentációs helyszínei is. Fontos ezért, hogy a közterek kialakítása megfeleljen azoknak a követelményeknek, melyeket a valós, illetve potenciális használók támasztanak, egyben kommunikáljon a településről, mintegy kivonatot adva róla. Alapvető tér-képzési alapelv, hogy a különböző funkciójú térrészek egymástól jól el legyenek határolva, melyet zöldfallal, kerítéssel, burkolatjelzéssel lehet elérni. (Nem szerencsés, ha például a gyalogos forgalom a kerékpárosokkal keveredik, vagy a futók a játszótéren haladnak át.) Amellett, hogy fontos a funkciók szétválasztása, nem szerencsés, ha a köztéren a gépjárműközlekedés túlzottan dominál, ez élhetetlenné teheti a teret, egyben utat nyithat annak leromlása előtt. Fontos szempont, hogy jól átlátható és napos-- árnyékos helyek egyaránt legyenek a tereken. Mivel a közterek az időtöltés helyszínei is, utcabútorzat elhelyezése is elengedhetetlen. Köztereken előnyösebb a növényzet alkalmazása térhatároló elemként. A terület szélességéhez mérten kell a növényanyagot megválasztani, hogy a térmélység és a határoló fal magassága ne keltse bezártság érzését. Ezt a különböző alakú és méretű fákkal és a fák előtti cserjék, évelőágyak és egynyáriak kiültetésével lehet elérni. Évszaktól függően is változik egy lehatárolt terület nagyságának érzékelése. Az örökzöldek állandó térfalat képeznek egész évben, míg a lombhullató növények télen átlátást engednek, megnyitva a teret. Fotó: Németh Barna 83

KÖZPARKOK, KÖZKERTEK KIALAKÍTÁSÁRA SZÓLÓ JAVASLAT Közparkok és közkertek kialakítása, tervezése során a legfontosabb szempontok: a szükséges funkciók arányos és megfelelő elhelyezése, az akadálymentes megközelítési lehetőség, a sokféle igényt kielégítő, funkciógazdag kialakítás, és a magas szintű esztétikum, továbbá a gyomosító, inváziós növényfajok kerülése. Mivel a feladat komplex, igen sokrétű és számos szereplő együttműködését követeli meg, javasolt a közparkok, közkertek megtervezését és kivitelezését szakemberekre bízni. Fotó: Kondákor László A kialakítás, tervezés során a fontosabb, mérlegelést igénylő szempontok: A használók köre: A közparkokat, közkerteket általában mindegyik korosztály használja, a használat módja és az igények azonban jelentős mértékben változnak korosztályok szerint, mely a funkciók térbeli elhelyezkedésére is hatással van. Míg a gyermekek számára elsősorban a szabadtéri játékok jelentik a szinte kizárólagos igényt, az idősebb korosztályok felől a mozgás változatosabb formái jelenhetnek meg igényként (fitnesz-eszközök, erdei tornapályák, általános és speciális jellegű sportpályák), de értékelik a közösségi tereket, díszkerteket is. Mivel a felhasználók ismerik legjobban saját igényeiket, a közösségi tervezés fontossága ebben a kérdésben vitathatatlan. A közpark, közkert vonzáskörzete: Egy közterület vonzáskörzetének nagysága több tényezőtől függ, ezek közt azonban mindenképpen lényeges a terület nagysága és a funkciók egyedisége. A közpark közlekedési és infrastruktúrahálózatát úgy kell méretezni, hogy arányos legyen a várható terheléssel. A túl- és az alulméretezett infrastruktúra egyaránt növelik a költségeket, emellett aránytalanságot, vagy fenntartási hiányosságokat eredményezhet. Víz alkalmazása: A víz megjelenése általában mágnesként vonzza a használókat, különösen akkor, ha az a használattól nem elzártan jelenik meg szökőkutas medenceként, vagy kerti tóként. Amellett, hogy a vízfelületek, szökőkutak, vízjátékok díszei a területnek, a helyi klímára is jótékonyan hatnak, a használóknak hozzáférhető módon alkalmazva pedig jelentős szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. 84

Az alkalmazni kívánt köztárgyak, utcabútorok funkciói, megjelenése, elhelyezése: A köztárgyak megjelenése, esztétikai és anyagi minőségének kiválasztása körültekintést igényel a tervezéskor: egy rosszul megválasztott bútorzat egy modern kialakítású közterületet modorossá, egy historizáló, tájképi kertet idéző kialakítású kertet idegenné, szétesővé, következetlenné tehet. Az egyes bútorok elhelyezési módja szintén körültekintést igényel, attól is függően, mi az elérendő cél: kevesebb hulladékgyűjtő kihelyezése egy tájékoztató tábla kíséretében növelheti a használók környezettudatosságát, csökkentheti a keletkező hulladék mennyiségét, egy jól elhelyezett pad lehetőséget nyújthat nyugodt beszélgetésre, míg ha rossz helyre kerül, senki sem használja. Alkalmazni kívánt növények: A tervezett közpark fő alkotóelemei, építőkövei a növények, melyek a használók számára árnyat, esztétikai élményt, kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. Mindezek mellett ökológiai szerepük sem elhanyagolható, hiszen más emlősök, rovarok számára élőhelyet nyújtanak, más növényfajokkal társulásokat alkotnak, így nem megengedhető olyan fajok alkalmazása, melyek kivadulva gyomosítanak, inváziósan terjednek, a meglévő természetközeli élőhelyeket károsítani képesek. Mindezek tükrében megjegyzendő, hogy egyetlen közkert, közpark sem kezelhető önmagában, hiszen egy nagyobb zöldfelületi rendszenek a részei. A közparkok, közkertek kialakítása, tervezése, fenntartása egy települési szintű zöldfelületi rendszer-fejlesztési/fenntartási terv szerint kell, hogy történjen, mely lehetővé teszi, hogy azonos szemléletben, azonos minőségben működhessenek a település közterületei, legyen szó akár játszóterekről, utcákról, fasorokról, közparkokról. 85

TELEPÜLÉSSZEGÉLYEK KIALAKÍTÁSÁRA SZÓLÓ JAVASLAT Településszegélynek a belterület és a külterület határát nevezzük, mely határozott védelmet nyújt mind a lakóterületeknek, mind a külterületnek az ellentétes oldalról érkező hatásoktól, egyben tájba illeszti, keretbe helyezi a települést. Ideális esetben a településszegély elsősorban fás-cserjés, vagy éppen ligetes, intenzív műveléstől mentes terület, melynek a zaj-, por-, és klímavédelem mellett kézenfekvő funkciója a rekreáció, a természet- és tájvédelem. A szántóföldek és a lakóterületek közötti sávot fa- vagy cserjesor, esetleg erdősáv telepítése adhatja. Az így kialakított zöldsáv esztétikusan választja el a különböző területhasználatokat és védi a településen lakókat a portól, hófúvástól, széltől. További előnye ökológiai szerepe: növeli a biológiai sokszínűséget azáltal, hogy növény- és állatfajoknak biztosít élőhelyet. A településkapuk a bevezető utak mellett, a település szegélyén elhelyezkedő figyelemfelkeltő objektumok, a falu kezdetét jelzik. A zöldkapu egy felkiáltójel, ami az érkezőket színes, a településre jellemző motívumokkal fogadja, és felkelti a figyelmet. Itt kaphatnak helyet a dekoratív kiültetések, virágágyak, virágládák, információs táblák és a helyi látványosságokról tájékoztató táblák is. Két okból is fontos elemei a bevezető utak menti zöldkapuk a település arculatának: egyrészt esztétikus keretbe foglalják a köztük futó főutcát, megkülönböztetik a szomszédos településektől és felkeltik az emberek figyelmét. Másrészről a zöldkapukban már sok mindent el lehet mondani a településről. Egy jól megszerkesztett táblával egyszerre lehet üdvözölni a látogatókat és felhívni a figyelmet az értékekre és a szolgáltatásokra, egyben a kapu által megmutatni a falu rendezettségét is. A zöldkapukat a bevezető út két oldalán szimmetrikusan elhelyezett díszítés alkotja. A kapu lehet az út két oldalára telepített 50-100 méter hosszú kettős fasor, két szimmetrikusan telepített fa vagy facsoport. A fafajok megválasztásakor törekedni kell a termőhelyi feltételeknek megfelelő fajtára. A fákat kiegészítő mutatós egynyári kiültetés is kerülhet a zöldkapuba. A kiültetéseknél át kell gondolni, hogy lesz-e lehetőség a fenntartásra, ezért fontos hogy jól megközelíthető helyen legyenek. Az adott kiültetésnél is az a megoldás az esztétikusabb, ha szimmetrikusan készül, vagyis az út mindkét oldalán megtalálható. A zöldkapu elemei között lehetnek építészeti, vagy művészi megoldások is, például egy köztéri szobor vagy térplasztika. 86

6. JÓ PÉLDÁK BEMUTATÁSA: ÉPÜLETEK, ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK, KERÍTÉSEK, KERTEK, ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSA 87

Leszögezhetjük, hogy az alábbiakban szereplő példák kiragadottak, nem törekedtünk a teljes körű bemutatásra. Célunk annak felvillantása volt, hogy többféle megoldás is tekinthető jó példának. Nem kell tehát egyen-településtől félni, mindenki számára nyitva áll a sajátos jellegű épület, illetve telekállapot megteremtése. A jó példák orientálnak, vezetnek, de nem irányítanak. A markáns településvonások megállapításán túl számolunk azzal, hogy nem egy skanzen részei vagyunk, hanem egy folyamatosan változó település mindennapjait éljük. A példák mennyiségi alapját a településen fotózott képek alkotják, ugyanakkor a jó példa bemutatásánál többször is alkalmaztunk más településen talált elemeket, így téve teljessé az elképzeléseink bemutatását, az építkezők inspirálását. 88

A) ÉPÜLETEK Végigjárva a település területét megállapítható, hogy az épületállomány korszakokhoz köthető stílusjegyeket mutat föl. A Katonai Felmérések idejéből fennmaradt történeti köz- és lakóépületek, a 60-as évek Kádárkockái, a 70-80-as évek nagyra nőtt utcai erkélyes családi házait a mai kor mediterrán-modernista-népi hagyományokat felelevenítő stílus-kavalkádja jellemzi. A jó példáknál, éppen ezért, többfajta épület is képviselteti magát. Jó példává az alábbi tulajdonságok együttes megléte miatt válhat egy épület: építészeti értéke; arányhelyes tömege; minőségi anyaghasználata; környezetéhez való alkalmazkodása; visszafogott színhasználata; gazdag növényi háttere; okán. Fotó: Némethné Boros Ágota 89

Fotó: Némethné Boros Ágota 90

Fotó: Németh Barna 91

92

MAGYARALMÁS KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVE 2017. SZEPTEMBER HÓ B) ÉPÍTÉSZETI RÉSZLETEK (AJTÓK, ABLAKOK, TORNÁCOK, ANYAGHASZNÁLAT, SZÍNEK, HOMLOKZATKÉPZÉS) Az épületrészletek fotózása rávilágította a figyelmünket azokra az épületekre is, amelyek egészében talán nem tűnnek ki, ám részleteikben jó példaként szolgálhatnak. Jó példává az alábbi tulajdonságok együttes megléte miatt válhat egy építészeti részlet: arányhelyes kialakítása; természetes anyaghasználata; táji jellege; míves formai elemei; épületszínezéshez alkalmazkodó színhasználata okán. 93

94

Fotó: Némethné Boros Ágota 95

Fotó: Némethné Boros Ágota 96

97

C) KERÍTÉSEK A kerítések szerepe a településkép formálásában óriási. Ezek adják a közterület és a magántelek határát. Ezek látványa jelenik meg legmarkánsabban az utcaképben. Az áttört jelleg elvárását a környezeti terhelés, a történeti hagyományok, vagy az építészeti koncepció elvárása felülírhatja. Jó példává az alábbi tulajdonságok együttes megléte miatt válhat egy kerítés: arányos magassága; minőségi anyaghasználata; szép részletképzései; épülettel való összhangja; szép utcaképi jellege okán. Fotó: Önkormányzat 98

99

100

D) KERTEK A kertek intim magánterületek. A jó példák az utcáról feltáruló részleteket mutatják. Az ellentmondás itt feszül e két állítás között, elbizonytalanítva bennünket, hogy láthattuk-e a település igazán szép kertjeit, megismerhettünk-e a felüdülést adó rejtett lugasokat, szaletliket. Jó példává az alábbi tulajdonságok együttes megléte miatt válhat egy kert: jól elrendezett elemei; nyugalmat árasztó volta; gondozott jellege; minőségi kerti építményei; néhány meghatározó fa jelenléte; valamint színes változatos növényállománya okán. 101

102

E) ZÖLDFELÜLETEK Zöldfelületeken a település közterületi, közintézményi zöldfelületeit értjük. Jó példává az alábbi tulajdonságok együttes megléte miatt válhat egy zöldfelület: jól kidolgozott funkcionalitása; burkolt felületeket visszaszorító volta; díszítő funkciók megléte; vízfelület megléte; néhány meghatározó fa jelenléte; valamint színes, változatos növényállománya okán. 103

104

7. JÓ PÉLDÁK BEMUTATÁSA: SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK, REKLÁMHORDOZÓK, EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK 105

A) SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK FOGALOMMAGYARÁZAT A sajátos építményfajták körébe azok az építmények tartoznak, melyekre az általános településrendezési és építési követelményeken túl egyéb szabályok is vonatkoznak, melyek többnyire csak az adott rendeltetésű építményre érvényesek. Ilyen építmények kapcsolódhatnak közlekedéshez, hírközléshez, közmű- és energiaellátáshoz, vízgazdálkodáshoz, bányászathoz vagy honvédelemhez, a teljesség igénye nélkül. Mint a közlekedéshez vagy energia- és közműellátáshoz kapcsolódó építmények, ide értjük a vasúti pályákat, csatornákat, légvezetékeket, különféle egyéb szállítóvezetékeket is, melyek közül szintén kiemelendőek a jó példák, értékelendő megvalósulások. 106

VILLAMOSENERGIA TOVÁBBÍTÁSI CÉLÚ, ILLETVE RENDELTETÉSŰ Villamosenergiával kapcsolatos berendezésekre általában nem egyszerű előírásokat adni, hiszen a vezetéktartók megjelenését elsősorban a funkcionalitás vezérli. Mindezek mellett a légvezetékek látványa erősen idegenné teszi a táj képét, szélsőséges esetekben lakóterületen valóságos vezetékerdő alakulhat ki, melyek megakadályozása közös érdek. Mindezek miatt javasolt a belterületen a 132 kv-nál kisebb feszültségű szabadvezetékek földkábelre való cseréje. 107

HÍRKÖZLÉSI CÉLÚ, ILLETVE RENDELTETÉSŰ Hírközlési tevékenységgel kapcsolatos építményfajtákra nem állapítható meg korlátozás, ugyanakkor a fellelhető jó példák bemutatása szükséges, hiszen ezek is hozzájárulnak a szemléletformáláshoz, a település képének kedvező változásához. Az alábbiakban hírközléssel kapcsolatos jó példák szerepelnek. A Magyar Posta egységes arculata mindenhol felismerhetővé teszi a levélfeladás lehetőségét. 108

EGYÉB CÉLÚ, ILLETVE RENDELTETÉSŰ A lenti két fotón látható épületek egykor nyári konyhaként, magtárként, terménytárolóként szolgáltak a lakosság számára. Magyaralmáson több fennmaradt belőlük. Az ilyen típusú funkciók számára nehéz építészeti előírást megfogalmazni, hiszen a múlt emlékét őrzik. Ma már kevés maradt belőlük, ezért értékesek, Magyaralmás megőrzendő színfoltjai. 109

Ravatalozó Fotó: Némethné Boros Ágota Fotó: Némethné Boros Ágota 110

Bányászathoz kötődő építmények A bányászat a településen ideiglenesnek tekintendő tevékenység, idővel a bányászat befejeztével a terület rehabilitációja megtörténik, új funkciót kap, mely másfajta beruházást, épületeket, építményeket kíván. A lenti képeken ezért a bányaterület konténerei ideiglenességükben tekintendők jó példának, hiszen a bányászat befejeztével nyomtalanul elszállíthatóak. 111

B) REKLÁMHORDOZÓK A reklámok elhelyezése az elmúlt idők jogszabályváltozásai miatt igen korlátozottá vált, a szabályozások igen szigorúak lettek. Ezek miatt is különösen fontos, hogy hirdetésekből, reklámokból, tájékoztató- emlék- és reklámtáblákból a Kézikönyv tartalmazzon jó példákat. Jó példának tekinthető minden olyan reklámtábla, ami elsősorban természetes anyagok felhasználásával készült, visszafogott, elegáns. Kerüli a kifejezetten rikító színhasználatot, grafikai megoldásában a figyelemfelkeltés nem megy az esztétikum rovására. Balra: egy igényesen megformált üdvözlőtábla már az első pillanatban jó benyomást hagyhat az érkezőben, a megközelített területről kedvező véleményt alakíthat ki. Jobbra: egy míves tábla kiemelheti a megcímkézett területet a környező településrészek, területek közül, tájékozódási, viszonyítási pontot teremt. Balra: kedvező, ha egy tábla megformálásában nem törekszünk túl sok információ közlésére, viszont amit közöl, abban lényegre törő. Jobbra: az emléktáblák a község életének fontos momentumainak állítanak emléket, jelentőségük ezért különleges. A szerény megjelenésű, jól olvasható tábla jól illeszkedik az épület színezéséhez is, így nem teszi tönkre annak látványát. 112

C) EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEK Településképi szempontból értelmezve az egyéb műszaki berendezések közé azok a műtárgyak tartoznak, melyek a korábbiakban nem kerültek megemlítésre jó példák között. Ilyenek a megújuló energiaforrások hasznosításához kapcsolódó berendezések (napkollektorok, napelemek, szélkerekek stb.), klímaberendezések, hőszivattyúk kültéri egységei, illetve egyéb hírközlési berendezések (parabola- és egyéb antennák). Ezek közül különösen is fontos a jó példákat kiemelni, hiszen elhelyezési módjuk nagyban befolyásolhatja egy lakóház megjelenését, rossz esetben teljesen tönkre téve azt. Jónak tekinthető ezek alkalmazására minden olyan példa, ahol ezeket a berendezéseket olyan helyeken alkalmazták, ahol nem feltűnő, vagy ha jól látható is, nem tolakodó, visszafogott megjelenésű, melyet az alábbi példák is illusztrálnak. Balra: modern, letisztult külsejű, modern lakóépületen jól mutatnak a nap energiáját hasznosító panelek. Jobbra: az épület szélén, félig növényi takarásba helyezett parabola antenna látványa nem zavaró, háttérbe szorul. 113