A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. mintegy 40 ezer hektáron gazdálkodik, többségén a honvédelmi rendeltetés az elsődleges, a zömmel erdővel borított területeket a Magyar Honvédség rendszeresen használja gyakorló- és lőtérként. Mivel a faállományok az ország eltérő termőhelyi adottságú térségeiben helyezkednek el, látványos a köztük lévő különbség. A katonai igénybevétel általában a gyenge adottságú területekre összpontosul, így ezeknek az erdőknek a fatermőképessége is gyenge. Sokszínű vidék Az erdőgazdaság működési területének jó harmada (12 ezer hektár) szolgál gazdasági célt. A kezelt erdők fafajösszetétele nagyon eltérő: a száraz homokon álló alföldi akácosok éppúgy megtalálhatók, mint a hegyvidéki bükkösök, de a leggyakoribb állománytípus a viszonylag száraz termőhelyen álló cseres és a gyenge minőségű hegyvidéki tölgyes. Erdőterületeinken az összes élőfakészlet eléri a 4,5 millió köbmétert, a hektáronkénti átlagos fatérfogat (145 m3) elmarad az országos átlagtól. A részvénytársaság három különálló vadászterületen (Dabasi, Süttői és Uzsai Erdészeti Igazgatóság), mintegy 25 ezer hektáron folytat vadgazdálkodást. A területek földrajzi adottságainak 1. oldal (összes: 7)
sokszínűségéből adódóan fogadhatunk sík-, illetve hegyvidéken élő vadfajok vadászatát kedvelő vendégeket is. A körültekintő állományszabályozás, takarmányozás és vadföldművelés révén a vadászati szakszemélyzet értékes trófeájú vad nevelésére törekszik. Évenként mintegy 1600 nagyvad elejtésére nyílik lehetőség, és kisebb számban apróvad is vadászható. A gazdálkodással, illetve a területek kezelésével járó feladatokat a budapesti központ irányításával működő erdészetei útján látja el a részvénytársaság. Az öt vidéki erdészeti igazgatóság öt nagyobb erdőtömbben gazdálkodik, ezenkívül szétszórtan elhelyezkedő alakulati erdőterületeket is kezel az erdőgazdaság. A Bujáki Erdészeti Igazgatóság a Cserhátban, a dabasi a Kiskunság északi részén, a lovasberényi a Velencei-hegységben, a süttői a Gerecsében, az uzsai pedig a Tapolcai-medencében helyezkedik el. Lovasberényi látogatóközpont Lujza majori halastó Lovasberény határában Az ország különböző térségeiben található erdészeteink bővelkednek látnivalókban. Az utóbbi időben számos turisztikai fejlesztést valósítottunk meg, hogy segítsük az erdőkben kirándulók felüdülését, egészségének megőrzését, ugyanakkor erdei programokat is szervezünk. Minden erdészetünknél pihenő- és kirándulóhelyeket alakítottunk ki és újítottunk fel. A lovasberényi területen például pihenőhelyet hoztunk létre az Angelika-forrásnál. Ezen a területen található a Lujza majori halastavunk is, melybe minden tavasszal többféle halfajt telepítünk, főként pontyot. Az erdészeti igazgatóságunk egykori épületét a Cziráky-kastéllyal szemben 2016-ban újítottuk fel, amelyben látogatóközpontot konferenciateremmel, valamint kettő apartmant is kialakítottunk. A látogatóközpont ökoturisztikai, kulturális, erdőpedagógiai rendezvények megtartására is alkalmas. A Cziráky kastélypark rendbetételét tavaly kezdtük meg, visszaállítjuk a régi állapotokat: az angol kertet, a kerti utakat, hagymás növényeket telepítünk, és kerttörténeti tanösvény létesítésével bemutatjuk az egykori épületeket, valamint a terület flóráját és faunáját. 2. oldal (összes: 7)
Ingókövek igazi természeti érdekesség Pákozd határában Ezekkel a fejlesztésekkel az erdei turizmust és az idegenforgalmat szeretnénk föllendíteni, hiszen ezen a területen is sok érdekességet találhatunk, köztük a Velencei-hegység érdekes alakú sziklatömbjeit, az úgynevezett pákozdi ingóköveket. A gránittömbök ellenálltak az eróziónak, így jöttek létre az egymás hegyén-hátán egyensúlyozó sziklák. Nagyon könnyen megközelíthetjük őket Pákozd felől a sárga turistajelzés mentén. Gyönyörű Cserhát Magyarország legerdősültebb megyéjében, Nógrádban a Cserhát szívében helyezkedik el a Bujáki Erdészeti Igazgatóság. Turisztikai szempontból a Cserhát nem igazán felkapott térség, pedig nagyon gyönyörű. A piros turistajelzés végigvezet a területen, sok élménnyel gazdagodhatunk, ha bejárjuk. Ottani erdészeti tanösvényünk az erdőgazdálkodáson kívül a helyi természeti látnivalókról is tájékoztat. A tanösvény Bujákról indul és bemutatja a bujáki Kálváriát, a Sasbérci kilátót és a Bujáki várat. A vár legidősebb része, az öregtorony a tatárjárás után épülhetett. Első okleveles említése 1303-ból való. A török időben háromszor is gazdát cserélt, végül magyar kézre került, de katonai szerepe ezzel lezárult, azóta pusztuló rom. A Sasbérci kilátót szintén tavaly újítottuk fel. Nemcsak az építészeti stílusa egyedi, hanem amiatt is különleges, hogy egyszerre több szerepet is betölt: gyönyörű panoráma tárul róla elénk, miközben bakancsos szállásként és oktatási teremként is használható. Előzetes bejelentkezéssel tavasztól őszig látogatható (elérhetőséget a weboldalon találhatnak az érdeklődők). 3. oldal (összes: 7)
Uzsai csarabos és lőtér Az Uzsai Erdészeti Igazgatóság a Tapolcai-medence északi szegletében működik, közelben áll a híres Sümegi vár, és megtekinthetjük a különleges kialakulású, reliktum uzsai csarabos természetvédelmi területet. Az Uzsa feletti Lesence-patak száraz völgyének környékén kibukkanó triász korú dolomitot fiatalabb rétegek, erősen kisavanyodott miocén homok, kvarckavics és kvarckonglomerátum fedi. A szerény termőképességű talajokon alacsony cserjés vegetáció alakult ki, láthatunk csarabot (Calluna vulgaris), fekete áfonyát (Vaccinium myrtillus), szőrös nyírt (Betula pubescens) és a királyné gyertyája (Asphodelus albus) sem ritka. A kellemes kikapcsolódás érdekében az elmúlt években itt is számos fejlesztést valósítottunk meg. Felépítettük a Kecskevár-kilátót, ahonnan tiszta időben egészen a Balatonig elláthatunk, a hozzá kapcsolódó tanösvény az erdei élőhelyet mutatja be. A szintén az erdészetünkhöz tartozó Uzsai lőtéren a hivatásos és sportvadászok sörétes és golyós lőfegyverrel, valamint pisztollyal is gyakorolhatnak. Könnyen megközelíthető betonúton az erdészet Úrbéri vadászháza. Gyönyörű parkban áll, egy időben 10-12 fő elszállásolására alkalmas. Turjánvidék védett fajai 4. oldal (összes: 7)
Rákosi vipera is él a Turjánvidéken A Dabasi Erdészeti Igazgatóságunk területén kialakított Betyárdombi tanösvényen végighaladók megismerhetik az Alföld jellemző növény- és állatfajait köztük védett növényeket, mint az árvalányhaj, valamint az erdőgazdaság szakmai munkáját. Szintén az erdészet területéhez köthető a Turjánvidék, mely a Duna vonalával párhuzamosan, a középső Duna-vidéken, Solt és Kiskunság között terül el. Ezt az évszázados katonai használatnak kitett területet erdészetünk a honvédséggel és a természetvédelemmel közösen kezeli a LIFE projekt keretében. A vidék sok védett sőt néhány fokozottan védett állatnak és növénynek ad otthont. Ott él például a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis), a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo) és a csengettyűvirág (Adenophora liliifolia) is. Tavasszal adjuk át a Mánteleki turistaházat, oktatótermében erdőpedagógiai előadásokat is tudunk majd tartani az érdeklődőknek. A hozzá kapcsolódó tanösvény pedig bemutatja a helyi természeti értékeket és a katonai jelenlétet a területen. Geológiai ritkaságok a Gerecsében A Süttői Erdészeti Igazgatóságnak is otthont adó Gerecse nincs nagyon messze Budapestről, mégsem annyira felkapott, mint a Pilis, pedig meglehetősen sok természeti értéket rejteget. A területet érinti az Országos Kéktúra útvonala és számos más turistaút is, így gyalogosan is bejárható a környék. Érdemes felkeresni az elhagyott kőfejtőket, hiszen a süttői mészkövet már az időszámításunk szerinti első században bányászták. Jó minőségű fehér és vörös márvány is megtalálható a környéken, de szerencsével akár őskövületekre, ammoniteszekre is bukkanhatunk. 5. oldal (összes: 7)
Alsóvadácsi Vadászház az erdő közepén Az Alsóvadácsi vadászpanziónk Süttő és Tardos között helyezkedik el a főút mentén. A könnyen megközelíthető 24 férőhelyes szállás valódi kikapcsolódást ígér az erdő közepén. A panzióhoz tartozó kertrész alkalmas nagyobb szabadtéri rendezvények megtartására. A kerthelyiségben 50 főt befogadó szaletlit és kerti tűzhelyet is kialakítottunk. Nyáron kisebb esküvők, családi rendezvények és táborozók helyszínéül szolgál. A vadászpanziótól könnyed 10 perces sétával elérjük a felhagyott bányaudvarokat, a Vöröshídi geológiai tanösvényünk a vidék érdekes domborzatát és geológiáját mutatja be. A Süttői Erdészeti Igazgatóság kezelésében lévő Neszmélyi Arborétumban több mint száz fa és cserjefaj él. A fajok legnagyobb része egzóta fenyő, számtalan duglasz, jegenyefenyő vagy cédrusfélével találkozhatunk. Ezek mindegyike gyorsan nő a hazai klimatikus viszonyok között, ezért régen komoly gazdasági jelentőségük volt, ma már azonban természeti értéket jelentenek az arborétum számára. Az arborétum nyitott a nagyközönség számára, előzetes bejelentkezésnél a Süttői Erdészeti Igazgatóságnál pedig szakmai vezetést is kérhetnek a látogatók. A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. által kezelt erdőterületek sok érdekességet és csodát rejtenek. Arra buzdítunk mindenkit, hogy minél többet fedezzenek föl belőlük, hiszen az erdőben való barangolás nemcsak fizikai állapotunkra, egészségünkre hat kedvezően, hanem szellemi kikapcsolódást, feltöltődést is nyújt a mai rohanó világunkban. Németh Noémi közjóléti előadó Szerző: Németh Noémi Közzététel ideje: 2018. 06. 13., szerda, 12:46 6. oldal (összes: 7)
A forrás webcíme: http://magyarmezogazdasag.hu/2018/06/13/rejtett-csodak-nyomabanbudapesti-erdogazdasagnal 7. oldal (összes: 7)