2011. május 12. 3/2011.

2011. május 12. 3/2011. Jövedéki Hírlevél Mi található az 3/2011. számban? A kereskedelmi gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésére vonatkozó eljárásjogi rendelkezések 2011. január 1-jével történő alkalmazásával kapcsolatban gyakran feltett kérdések. Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) kereskedelmi gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésére vonatkozó eljárásjogi rendelkezéseinek 2011. január 1-jével történő alkalmazásával kapcsolatban több beadvány érkezett a NAV Központi Hivatala Jövedéki Főosztályhoz. Az előzőekkel összefüggésben a NAV Központi Hivatala Jövedéki Főosztály a Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelem és Forgalmi Adók Főosztállyal történő egyeztetést követően az alábbi esetekben a lent részletezett tájékoztatást adta: 1.) A gyakorlat során felmerült, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem illetékköteles eljárásnak minősül-e? Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. (2) bekezdés 23. pont alapján a nyilvántartásba vétel tárgyi illetékmentes. 2.) A kérelem nyomtatvány 2.12. pontjában a cégképviseletre jogosult személy adatait vagy a gazdálkodó megbízásából az adó-visszaigénylés során eljáró személy (képviselő) adatait kell feltüntetni. A Jöt. 57/C. (2) bekezdés, valamint a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet) 24/A. számú melléklet 2.10. pont alkalmazásában a visszaigénylő képviseletére jogosult személy (törvényes/szervezeti képviselő) adatait kell feltüntetni a kérelem nyomtatvány 2.12. pontjában és nem a meghatalmazás alapján a visszaigénylő képviseletében eljáró személy (meghatalmazott) adatait. 3.) A PM rendelet 114/B. (3) bekezdés alkalmazásában megkövetelhető-e, hogy a kérelmező a kérelemhez másolatban csatolt okmányokat eredetiben bemutassa? A kérelemhez elegendő a felsorolt okmányok másolatát csatolni, azonban ha a másolat eredeti okiratokkal való egyezősége megkérdőjelezhető, az illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság intézkedhet az eredeti okmányok adatainak ellenőrzése érdekében. 4.) Amennyiben az üzemanyag kártya használatot szabályozó szerződés egy széleskörű keret-megállapodás része, szükséges-e a bejelentéshez a teljes szerződést csatolni, vagy csak a kártya használatra vonatkozó részt? A PM rendelet 114/B. (2) bekezdés e) pont a szerződés becsatolását követeli meg. E körben kivonat, vagy nem teljes szerződés nem fogadható el. 5.) Az üzemanyagkártya szerződéseknek kell-e arra vonatkozóan hivatkozást tartalmaznia, hogy az üzemanyagkártya rendszámra szól? A Jöt. 57/C. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a kereskedelmi gázolaj utáni literenkénti 6,50 Ft visszaigénylésének

2 3/2011. feltétele, hogy a kereskedelmi gázolajat üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával vásárolják meg. A PM rendelet 114/B. (2) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján a fentiekben hivatkozott nyilvántartásba vételi eljárás során a PM rendelet 24/A. számú mellékletében meghatározott adattartalmú kérelemhez a Jöt. 57/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben csatolni kell az üzemanyagkártya használatára vonatkozó szerződést. Amennyiben a becsatolt üzemanyagkártya szerződésből nem állapítható meg, hogy teljesül a Jöt. 57/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel, azaz az üzemanyagkártya rendszámra szól vagy rendszám nélküli garázs kártya, akkor a - későbbi jogviták elkerülése érdekében, illetve abból a célból, hogy a nyilvántartásba vételt érintően a döntés meghozatala a tényállás teljes körű ismeretében történjen - szükséges az üzemanyagkártyák listájának becsatolása, vagy a szerződés kiegészítése, (miszerint az üzemanyag kártya rendszámra szól), vagy az erre vonatkozó a kérelmező vagy az üzemanyagkártya kibocsájtó általi nyilatkozat becsatolása. 6.) Kereskedelmi gázolaj adó visszaigényléshez kapcsolódó nyilvántartásba vétel során elfogadható-e vállalkozói igazolvány helyett a vállalkozói nyilvántartásba vételi igazolás? A PM rendelet 2. (1) bekezdés a) pont alapján a vállalkozói igazolvány alatt a nyilvántartásba vételi igazolást is érteni kell. 7.) Amennyiben több fuvarozó közösen használ egy tartályt, abban az esetben csak egy fuvarozó jogosult a visszaigénylésre, vagy a többi használó is jogosult a Jöt. 57/C. (1) bekezdés b) pont szerinti visszaigénylésre? A Jöt. 57/C. (1) bekezdés b) pont a visszaigénylő magyarországi telephelyén végzett tankolás esetén teszi lehetővé a visszaigénylést. A tartály közös használata esetén a használók akkor jogosultak a visszaigénylésre, ha ez a feltétel teljesül, azaz az adott telephely a használók telephelye. A telephelyi státusz igazolására használati jogcímet igazoló szerződés, a társasági szerződés vagy cégkivonat fogadható el. A cégjog szerinti székhely/telephely vagy fióktelep fogalmaknál tágabb fogalomkörben értelmezhető az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban Art.) 178. 27. pont szerinti telephely fogalom, melynek igazolásához nem szükséges a cégnyilvántartásban történő megjelenítés, azonban az adóhatóság felé szükséges a cégnyilvántartásban nem szereplő telephely bejelentése (az Art. 17. (3) bekezdés h) pont alapján), ezért a cégnyilvántartásban nem szereplő telephelyek abban az esetben fogadhatóak el, ha azokat a visszaigénylő az adóhatósághoz bejelentette, mely jelen esetben a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásával valósul meg. 8.) Ha a vállalkozó új járművel bővíti a kártyás parkját, a szerződésmódosítást minden esetben be kell jelenteni? A Jöt. 57/C. (2) bekezdése alapján a jogosult a vámhatóság által nyilvántartásba vett adatok változását haladéktalanul köteles a vámhatósághoz bejelenteni. Tekintettel arra, hogy a PM rendelet 24/A. számú melléklet IV. része szerint nyilvántartásba vételhez szükséges bejelentésben szerepeltetni kell a gépjárművekre vonatkozó adatokat, ezért az új járműre vonatkozó adatot minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni. 9.) A kérelem módosítását akkor is el kell végezni, ha csökkenés van a gépjárműállományban, vagy csak az új rendszámokat kell nyilvántartásba vetetni? A Jöt. 57/C. (2) bekezdésével összefüggésben, annak általános jellegéből adódóan a bejelentett gépjármű parkban a

3 3/2011. növekedés mellett a csökkenést is be kell jelenteni. 10.) A nyilvántartásba vett járművek adataiban bekövetkezett változásokat, milyen gyakorisággal kell bejelenteni? A változás bejelentésre vonatkozóan a Jöt. a változás haladéktalan bejelentését írja elő, rendszeres, nagy mennyiségű adatváltozás esetén elfogadható olyan ésszerű, rövid ütemezés megállapítása (legfeljebb 10 naptári nap), amely nem veszélyezteti az adóérdeket. 11.) A csatolt okmányokat elektronikus adathordozón is be lehet-e nyújtani, vagy csak papír formátumban? A nyilvántartásba vételi kérelmet postai úton vagy személyesen, illetve elektronikus úton 1 példányban lehet benyújtani a visszaigénylésre jogosult székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóságához, illetve külföldi kérelmező vagy kiemelt gazdálkodó esetén a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságához. A papíralapú nyilvántartásba vételi kérelem esetén a csatolt okmányok benyújtása elektronikus adathordozón is lehetséges. Ebben az esetben célszerű előzetesen egyeztetni az eljáró vámszervvel a csatolandó dokumentumok formátuma tekintetében. Annak érdekében, hogy a dokumentum olyan formátumban kerüljön benyújtásra, amelynek használatához az illetékes megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság rendelkezik megfelelő felhasználói programmal. 12.) A kereskedelmi gázolaj utáni jövedéki adó visszaigénylés tekintetében hogyan alakul a visszaigénylés tárgyidőszaka, esedékessége? Az adó visszaigénylési jog keletkezéséről és érvényesíthetőségéről a Jöt. 57/C. (5) bekezdése rendelkezik. Az adó visszaigénylési jog a kereskedelmi gázolaj üzemanyagtöltő állomáson történt vásárlása vagy telephelyen történő tankolása időpontjában keletkezik és a keletkezés hónapját követő 12 hónapon belül érvényesíthető. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy a Jöt. 57/C. (1) bekezdés a megfizetett adóból teszi lehetővé 6,50 Ft visszaigénylését, ezért a visszaigénylőnek a visszaigénylés időpontjáig legalább a beszerzett üzemanyag adóját meg kell fizetnie. A visszaigénylés érvényesíthetőségéről a Jöt. 57/C. (6) bekezdés rendelkezik. A visszaigénylés a visszaigénylő választása szerint a negyedévet, vagy az évet követő hónap 20. napjától érvényesíthető. A Jöt. 57/C. azonban nem tartalmaz megkötést, így kereskedelmi gázolaj esetén a visszaigénylő bármikor szabadon dönthet a negyedéves vagy éves visszaigénylés mellett. Azonban, ha egy adott évben már élt a negyedéves visszaigénylés lehetőségével, arra az évre vonatkozóan éves bevallást már nem adhat be. A visszaigénylő egy adott negyedévben keletkező visszaigénylési jogát a tárgynegyedévet követő hó 20-ik napjától a beszerzés vagy tankolás hónapját követő 12 hónapon belül bármikor érvényesítheti, tehát a visszaigénylési jogosultság keletkezését követően a visszaigénylés a 12 hónapos érvényesíthetőségi időkorláton belül bármelyik bevallásban érvényesíthető. Fentiek alapján 2011. október 20-át követően a visszaigénylő például februári, májusi és szeptemberi beszerzések után érvényesítheti egyszerre az I., II. és III. negyedévben keletkezett visszaigénylési jogosultságát is. Amennyiben például az első negyedéves bevallásában egyes beszerzéseket nem szerepeltett, azok után a visszaigénylés későbbi bevallásban is érvényesíthető, az első negyedéves bevallás önellenőrzése nélkül. Az üzemanyagkártyás vásárlásokról kiállított időszaki elszámoló számlán lévő azon beszerzések esetében, melyek áthúzódnak a következő negyedévre, a visszaigénylési jogosultság keletkezése szempontjából a tankolások időpontja a meghatározó, ezért a visszaigénylő megbonthatja a számlán szereplő tankolásokat, és az adott

4 3/2011. visszaigénylés tárgyidőszakát képező negyedévben tankolt üzemanyag mennyiség képezheti a visszaigénylés alapját. A következő negyedévben történt tankolásokat a következő negyedévben kell figyelembe venni, még ha egy számlán is kerültek feltüntetésre. 13.) Az üzemanyagkártya esetén szükséges-e a plasztik kártya fizikai megléte, vagy csak elég a kártyás szerződés? A Jöt. 57/C. (1) bekezdés a) pontja alapján a beszerzéskor megfizetett adóból az üzemanyagtöltő-állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt, kereskedelmi gázolaj után literenként 6,50 Ft visszaigényelhető. A Jöt., illetve egyéb jogszabály nem határozza meg az üzemanyagkártya fogalmát. Hétköznapi értelemben véve az üzemanyagkártya olyan, az üzemanyag vásárlásakor az ellenérték kiegyenlítésére használt készpénzkímélő fizetőeszköz, melynek alkalmazása esetén a vevő és az eladó közötti szerződésben az időszakonkénti, a vásárlás időpontjától eltérő időpontú számla kibocsátásában és pénzügyi teljesítésben állapodtak meg. Fentiekre tekintettel a kártya fizikai megléte szükséges, de annak megjelenésére, formájára megkötés nincsen (nem szükséges plasztik kártyának lennie), kötelező elemként kizárólag az van meghatározva, hogy forgalmi rendszámra kell szólnia. 14.) Elfogadható-e üzemanyagkártyás vásárlásként az ún. chipkorong alkalmazásával végzett vásárlás? Az üzemanyagkártyás vásárlás értelmezése során nem bír jelentőséggel a kártyaként szolgáló információhordozó eszköz formája, alakja. 15.) Üzemanyagkártyás tankolás esetén elfogadható-e, ha a kártya nem a konkrét rendszámot tartalmazza elektronikusan, hanem a konkrét rendszámhoz rendelt azonosító kódszámot? A kódszám alapján a számla kiállításakor a rendszámok szerint kerülnek feltüntetésre a tankolás adatok. A fenti megoldás elfogadható, mivel egy-egy kódszám rögzítetten egy-egy rendszámot azonosít, így megvalósul a Jöt. 57/C. (1) bekezdés a) pont azon követelménye, hogy az üzemanyagkártya rendszámra szóljon. 16.) A szállítóeszköz kilométer-számláló hibája esetén elfogadható-e a becsült futásteljesítmény alapján számított óraállás? Tévesen feltüntetett kilométeróra-állást tartalmazó számlával érvényesíthető-e jövedéki adó visszaigénylés? A becsült futásteljesítmény alapján számított óraállás nem elfogadható, csak a jármű valós kilométeróra állása. Tévesen feltüntetett óraállást tartalmazó számlával nem érvényesíthető kereskedelmi gázolaj jövedéki adó visszaigénylés, mivel ez esetben a számla nem felel meg a Jöt. 57/C. (4) bekezdés a) pont rendelkezéseinek. 17.) Érvényesíthető-e jövedéki adóvisszaigénylés, ha a cég rendszámra szóló kártya nélkül, szerződéses alapon tankol egy nyilvános kúton, ahonnan szabályos átutalásos számlát kap, melyet X nap elteltével egyenlít ki? A Jöt. 57/C. (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a kereskedelmi gázolajjal összefüggésben adó-visszaigénylést nem lehet érvényesíteni, mivel a vásárlás nem forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával történik. 18.) Érvényesíthető-e jövedéki adóvisszaigénylés, ha átviteli hiba, áramkimaradás miatt nem működik a POS terminál, ezért a fuvarozó cég kénytelen a tankolásért az útszéli

5 3/2011. kúton készpénzzel fizetni, melyről ugyancsak szabályos számlát kap? A leírt eljárás nem felel meg a Jöt. 57/C. (1) bekezdés a) pontjának (a vásárlás nem üzemanyagkártyával történik), sem a PM rendelet. 114/B. (7) bekezdés a) pontjának (a számlát nem az üzemanyagkártya kibocsátója állítja ki), ezért az ilyen tankolások után nem lehet visszaigényelni a jövedéki adót. 19.) Teherautóból és utánfutóból álló járműszerelvény esetén a pótkocsi tömege bele számolható-e a megengedett legnagyobb össztömegbe a kereskedelmi gázolaj adó visszaigénylés esetén? A Jöt. 7. 51. pont a) alpont a gépjármű vagy a nyerges járműszerelvény össztömegére vonatkozóan állapítja meg a 7,5 tonnás alsó súlyhatárt. Nem nyerges járműszerelvény esetén a pótkocsi tömege a legnagyobb össztömegbe nem számolható bele a kereskedelmi gázolaj adó visszaigénylés alkalmazásában. 20.) A Jöt. 57/C. alapján az elsősorban daruzásra szolgáló, de árufuvarozási engedéllyel rendelkező, vontatásra is alkalmas autódaru által felhasznált üzemanyag után igénybe vehető e a visszaigénylés? A Jöt. 7. 51. pont a) alpont szerint a kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel végzett közúti árufuvarozáshoz felhasznált gázolaj minősül kereskedelmi gázolajnak, ezért az elsősorban daruzásra szolgáló autódaruban felhasznált gázolaj után nem lehet érvényesíteni a visszaigénylést. 21.) Daruval ellátott teherautóban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető-e a jövedéki adó? A kereskedelmi gázolaj után a jogszabályban meghatározott mértékű jövedéki adó abban az esetben is visszaigényelhető, amennyiben a kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló gépjármű az áru ki- és berakodását könnyítő (pl.: daru, emelő stb.) berendezéssel van ellátva. Fontos azonban hogy a gépjárműnek kizárólag közúti árufuvarozásra kell szolgálnia. 22.) Hűtő/fűtő berendezéssel ellátott pótkocsi esetén a pótkocsi hűtő/fűtő berendezéseinek működtetésére felhasznált gázolaj után érvényesíthető-e a visszaigénylés? Kell-e külön nyilvántartásba vételt kérni a hűthető/fűthető pótkocsit a visszaigényléshez? El kell-e látni külön üzemanyagkártyával a pótkocsit? A Jöt. 7. 51. pont a) alpont szerint a kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel végzett közúti árufuvarozáshoz felhasznált gázolaj minősül kereskedelmi gázolajnak. Fentiek alapján a pótkocsi hűtését/fűtését végző berendezésben önállóan, a közúti árufuvarozáshoz szorosan nem kapcsolódóan felhasznált gázolaj nem minősül kereskedelmi gázolajnak. A pótkocsi bejelentése a vámhatósághoz nem lehetséges, mivel a pótkocsi önállóan nem képes részt venni a közúti forgalomban, önállóan nem tekinthető gépjárműnek. Külön üzemanyagkártya használata a pótkocsihoz jövedéki szempontból nem szükséges. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a közúti fuvarozás során, a fuvarozáshoz kapcsolható üzemanyag teljes mennyisége kereskedelmi gázolajnak minősül. Amennyiben tehát a fuvarozáshoz felhasznált és az egyéb, a fuvarozás tényéhez szorosan köthető célra szolgáló segédberendezések üzemeltetésére felhasznált gázolaj egyaránt közvetlenül vagy szorosan kapcsolódik a Jöt. 7. 51. pont a) alpontjában meghatározott kereskedelmi jármű által végzett fuvarozáshoz, az adókedvezmény mindkét vonatkozásban érvényesíthető. 23.) A kereskedelmi gázolaj jövedéki adó visszaigényléséhez a gépjárművek kilométeróráját hitelesíttetni kell-e?

6 3/2011. Amennyiben más jogszabály nem teszi kötelezővé, a jövedéki jogszabályok nem követelik meg külön a mérőóra hitelesítését. 24.) Érvényesíthető jövedéki adóvisszaigénylés, olyan számla alapján, amely nem tartalmazza a kilométeróra állást? A Jöt. 57/C. (4) bekezdés a) pontja szerint az adó-visszaigénylési jog a jármű kilométeróra állását is tartalmazó számla birtokában érvényesíthető. Amennyiben az üzemanyagkártya kibocsátó által kiállított számla, illetve annak melléklete nem tartalmazza ezt a kötelező tartalmi elemet, az adó-visszaigénylés feltételei nem teljesülnek. 25.) A Jöt. 57/C. -ának (4) bekezdésében előírt feltételnek megfelel-e az üzemanyagtöltő állomás által kiállított olyan számla, melynek mellékletében részletezik a járművek forgalmi rendszámlát, kilométeróra állását, tankolt mennyiséget, tankolás dátumát, vagy csak szigorúan a számla tartalmazhatja az adó visszaigényléséhez szükséges adatokat? Amennyiben az üzemanyagkártya kibocsátója által kiállított számla és az azzal összefüggésben készített melléklet egy egységet képez, azaz a számla és melléklete egyértelmű hivatkozással összekapcsolható, valamint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, illetőleg számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései is érvényesülnek, a jövedéki adó visszaigényelhető. 26.) Mit kell a saját költségére kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló kifejezés alatt érteni? A Jöt. 7. 51. pont a) alpontban megfogalmazott a saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló követelménynek megfelel a 4/2000. (II. 16.) KHVM rendelet 2. -ban foglalt saját számlás áruszállítást végző személy. 27.) Amennyiben a gazdálkodó a saját 7,5 tonnát meghaladó össztömegű járművével saját gyártású termékeit szállítja közúton, jogosult-e a kereskedelmi gázolaj után járó 6,50 Ft/liter jövedéki adó visszaigénylésre? A Kft. közúti árufuvarozási engedéllyel nem rendelkezik, mivel saját termékeinek szállításához erre nincsen szüksége. A Jöt. 7. 51. pont a) alpont alapján kereskedelmi gázolajnak minősül a saját költségre, kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel (nyerges vontatóval) végzett közúti árufuvarozáshoz felhasznált gázolaj is. A Jöt. 57/C. (1) bekezdése a kereskedelmi gázolaj felhasználása, így a fentieknek megfelelően a saját gépjárművel végzett saját termékek szállítása után is lehetővé teszi az adó visszaigénylését. A PM rendelet. 114/B. (2) bekezdés d) pont előírásai szerint a visszaigényléshez szükséges nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a közúti árufuvarozási tevékenységre jogosító engedélyt is. Mivel azonban a Jöt. vonatkozó rendelkezései lehetővé teszik a saját költségre történő áruszállítás esetén is a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigénylést, amennyiben ahhoz nem szükséges közúti árufuvarozási engedély, annak hiánya önmagában nem képezheti akadályát a visszaigénylésnek sem. Értelemszerűen az engedélyt csak azon visszaigénylőnek kell becsatolnia a vámhatósághoz benyújtandó kérelemhez, aki engedélyköteles tevékenységet folytat. Fentiekre tekintettel a nem engedélyköteles, saját költségre történő áruszállítás után igénybe venni tervezett visszaigénylés esetén célszerű nyilatkozat csatolása a kérelemhez az engedélykötelezettség fennállásának hiányáról. 28.) Üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője saját üzemanyag felhasználása után a Jöt. 57/C. (1) bekezdés b) pont

7 3/2011. alapján érvényesíthet-e visszaigénylést? A saját felhasználás céljából vásárolt üzemanyag ugyanazon tartályban van tárolva, mint a továbbértékesítési céllal beszerzett. A kereskedelmi járműben történő saját felhasználás nem minősül értékesítésnek, ezért a Jöt. 57/C. (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigénylési jogcím nem alkalmazható. A Jöt. 57/C. (1) bekezdés b) pontja sem alkalmazható, mivel az ahhoz kapcsolódó feltételek egy pénztárgéppel összeköttetésben álló kútoszlop esetén nem teljesíthetők. 29.) A székhely alkalmazható-e telephelyként? A Jöt. 57/C. (1) bekezdés b) pont alkalmazásában a Jöt. 48. (2) bekezdés a) pont rendelkezése alapján Art. 178. 27. pont fogalom-meghatározását kell alkalmazni. Art. 178. 27. telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található. Fentiek alapján a Jöt. 57/C. (1) bekezdés b) pont alkalmazásában, amennyiben a székhely megfelel az Art. telephely fogalmának, azaz telephelyként is funkcionál, a visszaigénylés érvényesíthető. jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített - a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő - üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött kereskedelmi gázolaj után literenként 6,50 Ft visszaigényelhető. A visszaigénylés érvényesíthetőségéhez a tankoló berendezésnek olyan bővítése, amely alapján a tankolásnál külön bizonylat kinyomtatása történne, egy nyomtatásra alkalmas egységgel nem szükséges. Az előzőekkel összefüggésben szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a kimutatás alapjául szolgáló bizonylatok kiállítása tekintetében figyelembe kell venni az Art. 44. (1) bekezdésében foglaltakat, miszerint a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve a gépi adathordozón rögzített adatokat is - úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. 31.) Saját telephelyen végzett tankolás megfelel-e a Jöt. rendelkezéseinek, ha a kilométer adatok rögzítése nem az automata kimérő szerkezeten keresztül történik, hanem arról külön nyilvántartás készül? 30.) Szükséges-e tankoló berendezést egy nyomtatásra alkalmas egységgel bővíteni, hogy minden egyes tankolásról külön bizonylatot legyen képes kiállítani (azon feltüntetve dátumot, mennyiséget, rendszámot és km óra állást), vagy elég, ha a hozzá tartozó programmal egy összesítő készíthető? A Jöt. 57/C. (1) bekezdés b) pontja szerint a beszerzéskor megfizetett adóból a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre A Jöt. 57/C. (1) bekezdés b) pont szerint a tankolt mennyiséget, a rendszámot és a kilométeróra állást rögzítő tankoló automatán keresztül betöltött kereskedelmi gázolaj után érvényesíthető jövedéki adó visszaigénylés. Aki a fenti feltételeknek nem felel meg, nem érvényesíthet visszaigénylést. 32.) Telephelyi tankolás esetén kell-e hitelesíteni a tárolótartályt és a kimérő szerkezetet?

8 3/2011. A jövedéki szabályozás kötelező jelleggel nem határozza meg a mérőeszköz hitelesítését, a mérésügyi törvényben foglaltak alapján a későbbi jogviták elkerülése érdekében megfontolandó a hiteles mérőeszköz alkalmazása. 33.) A telephelyen mechanikus kútfej üzemel, tankoláskor az itt található manuális nyilvántartásban történik az adatok rögzítése (időpont, rendszám, km óraállás, gázolaj mennyisége). A telephely megfelel-e a visszaigénylés feltételeinek? A Jöt. 57/C. (1) bekezdés b) pontja alapján a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített - a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő - üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött kereskedelmi gázolaj után literenként 6,50 Ft visszaigényelhető. Figyelemmel arra, hogy a telephelyen mechanikus kútfej üzemel és nem teljesül a Jöt. 57/C. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel, ezért jövedéki adóvisszaigénylés nem érvényesíthető. 34.) A megengedett legnagyobb össztömeg meghatározása hogyan történik nyerges járműszerelvény (nyerges vontató) és egyéb gépjármű esetén? A jármű jellegnek a forgalmi engedélyből történő megállapítása - azaz a gépjármű nyerges vontatónak, vagy egyéb gépjárműnek minősül-e - az alábbiak szerint történik: A forgalmi engedélyek adattartalmát a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 13. melléklete - mely három forgalmi engedély típust (A., B., C.) különböztet meg - szabályozza. A. pont szerinti, 1998. december 31-ig kiadott forgalmi engedély esetében a nyerges vontató jármű jelleg megállapítása a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM Rendelet (a továbbiakban: ER.) 1. számú melléklete szerinti a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiállított műszaki adatlap adatai alapján lehetséges, amennyiben a nyeregterhelés rovat kitöltésre (0-nál nagyobb) kerül, B. pont szerinti, 1999. január 1-étől bevezetett forgalmi engedély esetében a H.3 pont (nyeregterhelés) adatot (0-nál nagyobb) tartalmaz, C. pont szerinti, a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK irányelv figyelembe vételével kiadásra kerülő forgalmi engedély esetében Nyeregterhelés (3) rovat adatot (0-nál nagyobb) tartalmaz nyerges vontatónak tekintendő, más esetben egyéb gépjármű. A megengedett legnagyobb össztömeg meghatározása nyerges járműszerelvény (nyerges vontató) esetében: A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM Rendelet 20. (1) bekezdése alapján a terhelhetőséget a megengedett legnagyobb össztömeg és a sajáttömeg különbségeként határozható meg. Ennek alapján a megengedett legnagyobb össztömeget a terhelhetőség és a saját tömeg összege. A. pont szerinti, 1998. december 31-ig kiadott forgalmi engedély esetében a legnagyobb össztömeg a Törzslap (belül a második oldal) 11. pont saját tömeg, valamint 14. pont vontatásra vonatkozó adatok összege, B. pont szerinti, 1999. január 1-étől bevezetett forgalmi engedély esetében a legnagyobb össztömeg a Műszaki lap első oldal G pont Saját tömeg, valamint H.2 pont Átmenőfékes össztömegű vontatmány adatok összege, C. pont szerinti, a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK irányelv figyelembe vételével kiadásra kerülő forgalmi

9 3/2011. engedély esetében a legnagyobb össztömeg az első oldal G pont a saját tömeg, valamint O pont vontatási adatok összege. Figyelemmel a fenti rendelkezésekre, a legnagyobb össztömeget egyéb gépjárművek esetében az alábbiak szerint kell meghatározni: A. pont szerinti, 1998. december 31-ig kiadott forgalmi engedély esetében a legnagyobb össztömeg a Törzslap (belül a második oldal) 12. pont Össztömeg, B. pont szerinti, 1999. január 1-étől bevezetett forgalmi engedély esetében a legnagyobb össztömeg a Műszaki lap első oldal F pont Megengedett legnagyobb össztömege, C. pont szerinti, a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK irányelv figyelembe vételével kiadásra kerülő forgalmi engedély esetében a legnagyobb össztömeg az első oldal F.1 pont Együttes tömeg, rovatának adata határozza meg. 35.) Változás bejelentésnek minősül-e, a nyilvántartásba vett kereskedelmi jármű forgalmi engedélyében szereplő műszaki vizsga megújítása? Továbbá a lejárt műszaki vizsga észlelése esetén a vámhatóság az illetékes hatóságot értesíti. 36.) Milyen időszakonként lehet majd visszatérítést benyújtani? Csak 2011- es évre lehet majd jövedéki adót visszaigényelni, vagy visszamenőleg is? Az adó-visszaigénylésre jogosult az adóvisszaigénylést választása szerint az adott évre vonatkozóan a) évente, legkorábban a tárgyévet követő év január hónapjának 20. napjától, vagy b) negyedévente, legkorábban a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjától igényelheti. A Jöt. 57/C. (5) bekezdése szerint az adóvisszaigénylési jog a vásárlás, illetve a telephelyen történt tankolás napján keletkezik, és legfeljebb a vásárlás, illetve a telephelyen történt tankolás hónapját követő 12 hónapon belül érvényesíthető. A Jöt. 128/C. (4) bekezdése alapján az 57/C. -a rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adóvisszaigénylési jogosultság 2011. január 1. napján vagy azt követően keletkezik. A PM rendelet 114/B. (1) bekezdése alapján a 24/A. számú melléklet szerinti adattartalmú kérelem benyújtásával kell a nyilvántartásba vételt kérelmezni, valamint a kérelemben megadott adatok változásait bejelenteni. Figyelemmel arra, hogy a hivatkozott kérelem a kereskedelmi jármű rendszáma mellett nem tartalmaz a műszaki vizsga érvényességére vonatkozó adatot, ezért a változás bejelentéshez kapcsolódóan nem szükséges a forgalmi engedély esetén az új műszaki vizsga érvényességét bejelenteni a vámhatósághoz. Természetesen a vámhatóság az adóellenőrzési tevékenysége keretében vizsgálja, hogy a lejárt műszaki érvényességgel rendelkező jármű esetén végeztek-e a jövedéki adó-visszaigénylés érvényesítésének feltételéül meghatározott közúti áru- és személyszállítást. Figyelemmel a fenti rendelkezésekre üzemanyagkártyás tankolás esetén 2011. január 1. napján vagy azt követően vásárolt gázolaj, telephelyen történő tankolás esetén a 2011. január 1. napján vagy azt követően tankolt gázolaj (amelybe a 2011. január 1-jét megelőző beszerzések is beleértendőek) mennyisége után keletkezik adóvisszaigénylési jogosultság. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan észrevételek, kérdések fogalmazódtak meg Önökben, úgy kérjük, hogy forduljanak hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségeken: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Jövedéki Főosztály

10 3/2011. Telefon: 06-1/428-7800, Email: vpop.jig@nav.gov.hu vpop.jovedek@nav.gov.hu Fentieken túl további információk találhatóak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes oldalán, mely a www.nav.gov.hu hivatkozás alatt érhető el. A honlapon a VP / Szakterületek / Jövedéki szakterület menüpont alatt találhatóak a jövedékkel kapcsolatos információk. Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Jövedéki Főosztály